Jugoszlávia

(1)

lll'lullllltllll'l-Illl-IlnullunulnI-I-

.

I

I _ , '

: E :

; KONZULI JELENTÉS K a

I

.

:l-lI-llIll-IIllIll-..D-IIIIIIIIII-ll-UullllII-IllllIII-Ill.Ill-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIll.-Illll-IIIIIll-Ill..-...-ull-lllllll.CIII-l.:

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:

Állam neve § § Állam neve § § Állam neve 5 § Állam neveM; §"

!

Ausztria .. .. 1929! 422 Cseh—Szlovákia... .. 1929 543 Nagy-Britannia. .. .. 1930 45 Svájc .. .l 1929 655 Bajorország .. .. 1928 532 Észtország . . . 1928 227 Németbtrodalom .. 1930 316 Svédország .. 1929 1247 Brazilia .. .. .. 1927 708 Finnország.. v. . . 1926 759 Olaszország .. .. .. 1930 731 Sz. H. Sz. állam.. 1928 524 Belgium ,1 . .. .. .. 1929 1159 Görögország . .. .. 1929 989 Románia .. 1930 584 Törökország 1929 1091 Bulgária .. .. .. .. .. 1929 767 Mexikó 1928 787 Spanyolország .. .. 1928 793 Württemberg..i 1928 1113

[

l

.

_ ugoszláma.

Yougoslavie.

A belgrádi m. kir. követség gazdasági jelentése az 1929. évről.

A jugoszláv királyság gazdasági helyzetéről al- kotott összefoglaló képet az 1929. évben általában kedvezőbbnek minősíthetjük előbbi évinél, A január (5-án keresztiilvitt politikai reform azt ered-

az

me'nyezte, hogy az államlu'iztartásban a racionáli- sabb adminisztráció folytán bizonyos megtakarítá- sokat lehetett eszközölni. Késégtelen, hogy az or—

szág még mindig az általános európai krízis hatása

alatt állott ebben is, amit különösen a

mezőgazdaság sínylett meg. Búzában igen jó, az évben

ten-4

geriben rekord termését csak alacsony áron tudta értékesíteni. A mezőgazdaságnak erősen csökkent vásárlóerejét a gazdasági életnek többi ága is meg- érezte, így elsősorban az iparnak az a része, melynek vevőközönsége az agrárlakosság. A kereskeA delmi mérleg a nagy mezőgazdasági export folytán l'eleslegg el zárult, a haszonból azonban kevés jutott a termelőnek. Az iparból a vas- és bányaipar eu—

kor—, bőr- és cementipar részben jó, részben kielé—

gítő eredménnyel zárta az évet. Változatlanul sú- lyos válsággal küzd a malomipar.

mutatkoznak a faiparnál is. A pénzpiacon az év elején észlelhető meglehetős pénzhiányt a magán—

kamatláb csökkenésével év második felében enyhülés váltotta fel. Az állami beruházásokra sziikA séges nagy külföldi kölcsönt nem sikerült ugjan megkötni 1929 végéig, a kilátások azonban kedve- zőbbek, mint voltak az év elején.

A válság jelei

(IZ

Östermelés.

Az 1929. évben a mezőgazdaság helyzetét Jugo- szláviában is az általános agrárkrízis tipikus jelen- ségei jellemzik. A terrnéseredmények a tízéves ál—

lagot az egész vonalon meghaladták, az árubőség, melyet a tavalyról megmaradt készletek és a közraktárak hiánya még súlyosbított, kénysze- rítették a termelőket arra, hogy termékeiket a világ—

paritáson alul is értékesítsék. A rendkívül szigorú azonban

tél következtében az őszi vetés sokat szenvedett a

fagykár folytán. A kifagyott vetés pótlására a gaz—

dák azután tenger-it vetettek. De ez a vetés későn történt s így némely vidéken, különösen a Bánát—

ban és Délszerbiában a szokásos nyári szárazság épp a megtermékenyülés időpontjára esett, ami a termés lényeges csökkenését okozta. A tengeriveté—

seknek károkat okozott az is, hogy a vetőmag még a tárolás ideje alatt megfagyott és ezáltal elvesz—

tette csíraképességét. Mindennek ellenére tengeri- ben rekordtermés volt, amely pótolta a búzának a tavalyi terméssel szemben való visszaesését.

A mezőgazdaságra nagy csapást jelent az ipari cikkek magas ára. Ez egyik oka a gazdák csökkenő rohamos eladósodá—

tásárlóképessegének És azok

sának. Az eladósodás jelensége a kormányt arra indította, hogy a ,,Privilegizált Agrárbank" létesi- tésével olyan intézményt teremtsen, mely elfogad- ltató feltételekkel nyujtson hitelt a gazdáknak. A gazdák hiteligénye kielégítésének azonban nagy akadályát képezi az, hogy (')—Szerbiában és Monte-

negróban Ennek pótlására kor-

inz'inyinlézkedésel—z történtek; nevezetesen kataszteri telekkönyv nincs.

osztályozás elrendelése 135000 hektár területen és új felvétel 700000 hektár területen, amelynek során a sok helyen mutatkozó igazságtalanságok kiegyen—

lítésére törekedtek.

Az agrárrefonti—minisztériumnak a földmíve—

lésiigyi minisztériumba való beolvasztásával kap- csolatban megtörténtek az előkészületek az egész agrárrel'orm végleges likvidálására.

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló, szeptember 21-én életbelépett új törvény a mezőgazdasági élet csaknem minden ágazatára lényeges intézkedéseket tartalmaz, Kiemelendő pl. az az intézkedés, amely

bevezeti az egész országra kötelező apaállatvizsgá- latot. Ménnek csakis olyan állat hagyható meg, mely a köztenyésztésnek megfelel. Az erre vonat- kozó rendelkezések megegyeznek a magyarországi gjakorlattal.

(2)

9. szám,

———816—

Az elmult évben 171 vagon nemesített vetőmag került főleg a búzatermő kerületekben kiosztásra, hogy ezzel is rászoktassák a lakosságot a jobb vető- mag használatára.

A baromfitenyésztés jelentősége évről—évre fo—

kozódik. Az 1929. évben kivitt baromfi értéke meg—

haladta a 600 millió dinárt. A tenyésztés előmozdí- tására a kormány nemes baromfifajtákat osztott ki a tenyésztők között, nevezetesen Leghorn—kaka- sokat a tojástermelés fokozására.

Az őszi vetések állása a kedvező időjárás foly—

tán mindenütt kielégítő volt. Rovar- és egérkár na—

gyobb mértékben sehol sem észlelhető.

Az elmult év részletes adatai a következők:

Terméseredmények : 1928 1929

Búza 28,112.000 (; 26,246.000 (]

Rozs 1,912.000 ,, 2,246.000 ,,

Árpa 3,942.000 ,, 4,459.000

Zab .. 8,663.000 ,, 3,645,000 ,, Tengeri. 18,191.000 ,, 40,807.000 ,,

A belföldi fogyasztás búzából az 1920—1928.

évi átlagot alapul véve, kereken 16 millió g. így a kivitelre az ezévi termésből kb. 10 millió !; jut.

A búzaárak az aratás idején 235—245 dinár körül mozogtak, ami megfelelt úgy a termelőknek, mint a kereskedőknek és ezen az alapon 10—15.000 vagon búza került eladásra. Azóta az árak csök—

kentek és az év végéig 190—195 dinárral jegyzxk az ó—szerbiai, 200—215 dinárral pedig a vajdasági árut.

A bevetett terület megoszlása 1929—ben:

Gabonaneműek. . 5,725.379 ha.

Hüvelyesek . . 15.068 ,,

Gumós növények .. 267109 ,,

Ipari növények 158748 ,,

Zöldségfélék 90.154 ,,

Takarmányfélék 213021 ,,

Tengeribő! november hó végéig összesen 6.410000 (] került kivitelre leginkább szárított álla—

potban. Az ország évi szükséglete kb. 26 millió (1.

A. tengerikivitel az évvégi statisztikai adatok sze—

rint 1,669.360 (; volt 273,393.230 dínár értékben.

Takarmányfélékben a termés kielégítő

úgyhogy az állatok teleltetése az idén nem okoz gondot

Jelentékeny kiviteli cikk a bab, melyből 350000

(] termett 38.745 hektáron. Ebből kivitelre kerül kb. 200000 (1.

Az ipari növények termesztése Jugoszláviában az ópium és dohány kivételével többnyire csak a belső szükséglet fedezésére szolgál és így azokból számottevő kivitelre az idén nem számíthatunk.

A terméseredmények a következők voltak:

volt,

__ 1930

Beveággtkggíplet: Termés:

Cukorrépa 34.086 5,107.172 (;

Gyapot 880 4.295 ,,

Kender 36.787 433.088 ,,

Len 13.195 102.141 ,,

Mék 5.879 13.997 ,,

Az ópium jelentős tétellel szerepel a királyság kivitelében. A termelés előmozdítására számos in—

tézkedés történt az elmult évben az illetékes ténye—

zők részéről.

Az idei ópiumtermést kereken 30.000 kg—ra beesüliknami a tavalyi 150000 kg terméssel szem—

ben katasztrófálisnak mondható. A rossz termés okát a késői fagyok képezik.

A dohánytermelés minőség- és mennyiségbeli emelésére a kormány mindent megtesz és ennek köszönhető, hogy az évről—évre növekedő tendenciát mutat. Végleges számszerű adatok csak az 1928.

évről állnak rendelkezésre.

Ezek szerint a gyárak kész áruban összesen 37,143.000 kg árut állítottak elő.

A komlótermelők válságos-helyzete még csak fokozódott. A katasztrófális árzuhanás következté—

ben a szedést csak a beültetett terület 25"a—án vén gezték el, a többit inkább veszni hagyták, hogy a szedési költséget elkerüljék.

A gyümölcstermés általában nem volt jó. A szilvatermés igen gyenge eredménnyel zárult, nagy—

részt a késői fagyok, másrészt a nagy számban fel—

lépett paraziták következtében. A termelők terméu süket ugyan igen jó áron tudták értékesíteni, a ke—

reskedelemnek azonban jelentékeny kárt okozott a friss gyümölcsszállítmányoknak gyakran előfordult megromlása. Kivitelre került kb. 2.000 vagón friss gyümölcs. A szerbiai szilvatermés 750 vagón, a boszniai 500 vagon volt összesen, kb. 100 millió dínár értékben. Az árak kilogrammonkint 7——8 (li—

nár közt ingadoztak.

A mezőgazdasági termények, főkép pedig a gn—

l)onaneműek lényeges árcsökkenése a melléktermé—

uyekre, nevezetesen a tejgazdaság fokozására szo—

rítják a gazdákat. Ebben az irányban élénk tevé—

kenységet fejtenek ki úgy a kormánykörök, mint a tejszövetkezetek, amelyek különösen a Monarchia volt területén fejtenek ki élénk működést. Nagy hiány mutatkozik azonban megfelelő képzettségű munkásokban, aminek pótlására Eszéken, valamint Újvidéken szakiskolák létesültek. A tejtermékek ér—

tékesítése mind nagyobb nehézségbe ütközik. Auszt—

ria pl. a saját termelését most már odáig fokozta, hogy a jugoszláv áru alig talál, piacra.

Az állatállományra vonatkozólag végleges adam tok mér! nem állnak rendelkezésre.

Hozzíwetőleges számok a következők:

(3)

9. szám.

10001akosra esik

Sertés . 2,662.79O 213 drb.

Szarvasmarha .. .. 3,654.261 292 ,, Ló .. .. .. .. .. .. 1,109.246 88 ,,

Juh . . . . 7,722.247 617 ,,

Kecske .. 1,750.000 140 ,,

Bivaly 32.116 2 ,,

Baromü. . 16,801.320 1.285 ,,

Az összes hasznosított terület 186 millió hektár, míg ezzel szemben a terméketlen terület 63 millió ha.

Ipar.

Az 1929. év az ipar szempontjából általában kedvezőnek mondható. A már meglévő iparválla—

latok kielégítő foglalkoztatását) kívül az új alaku- latok egész sorával találkozunk, amelyekkel az ide—

gen tőke igyekszik koncessziók megszerzése által a természeti kincseket liozzál'érhetőkké tenni. E ki—

termelések racionális értékesítését azonban még mindig nagyban hátráltatja a közlekedési eszközök—

nek elégtelen volta; egyrészt a keskeny nyomtávú vasúti kocsiknak a kényszerű átrakodása (Brod), másrészt a tervezett építkezések lassú előmenetele es a vagónhiány.

, Az egyes iparágak alakult:

Faipar. Az ország legfontosabb ipara, mely a kivitel több mint egy ötödét szolgáltatja. A külföldi relációban különösen a spanyol kereskedelmi szer- ződéstől sokat várnak az exportőrök. Ezért nem csekély izgalmat okozott az a hír, hogy a spanyol kormány faárumonopóliumot tervez. Ebben a for—

májában azonban a hír túlzottnak bizonyult. A kül—

földi piacok biztosítására Jugoszlávia nagy gon—

dot fordít, egyrészt az azokon mindinkább mutat- kozó osztrák, cseh, román és legújabban orosz. ver—

seny, másrészt a belföldi építőipar csökkent fel—

vevőképessége miatt.

A faiparban lappangó válság jelei mutatkoztak.

Mig azonban a tölgyfakészletek az anyag termé—

szeténél fogva hosszú évekre is elraktározhatók, addig %a nagymennyiségű puhafaárukat és bükkt'a- anyagokat, a termelők és kereskedők piacra hozni kénytelenek s ez okból utóbbi árukban lényeges áresések mutatkoztak.

helyzete a következőkép

Parkettfaanyag iránt szintén nem mutatott a külföld érdeklődést, egyrészt, mert az építkezési tevékenység csökkent, másrészt, mert kb. 15 külföldi parkettgyár vált tizetésképtelenné. A termelők nagy készleteiket ezidőszerint csak veszteséggel értéke'

sithetne'k. ' .

A bükkfatermelésnél a biikkt'aanyagnak csak 250/0141 használható értékesebb műszaki célokra, míg az anyag 75%-ából tűzifa lesz s (mint ilyen kerti]

piacra. igy azután a tűzifatermelés is lényegesen emelkedett, ami a román és cseh—szlovák versenyen

—817— 1930

kívül is újabb bajokat okozott. Míg ugyanis 1920.

év elején az akkori kemény téli hónapok folytán a ttizit'a ára vagóntételkint a berakó állomáson 2600 dínár volt, 1930. év elején, mikor az enyhe időjárás miatt a tűzifa iránt kereslet nincs, a tűzifakészletek igen nehezen helyezhetők ki s azok ára legalább is 4*0%—kal esett a mult évihez képest. Ez annál sú- lyosabb, mivel több mint 20.000 vagón tűzrifaáru van kitermelve.

Puhafu. A hosszúlejáratú állami fakitermelési szerződések revíziója folytán a puhafaiparban stag—

nálás volt észlelhető. A pulial'alermelés Boszniában összpontosul, hol a legnagyobb puhafatermelőket (Krivaja, Steinbeiss, Nasice, Boszna—Bois) a jugo- szlav állammal való súlyos vitás kérdéseik elinté—

zetlensége akadályozta erdeik kitermelésében.

Bányászat. Az 1929. év folyamán nagyobb mennyiségeket termelt ki, mint az előző évben, ami elsősorban a külföldi tőke bevonulásának tulajdo—

nítható. A ,,The American Smelting and Retining Co." a boszniai Szrebnieán kutat ezüst és más ércek után, a ,,Société Panarroge" spanyol-francia érde—

keltség átvette a esaesaki magnezitbányákat, az angol érdekeltségek pedig a délszerbiai réz- és egyéb bányák rendszeres kitermelését kezdték meg.

T e r m e l é s 1929—ben

Kőszén .. 442114 tonna

Barnaszén 5,449.617 ,,

Bríguet . . . 52.780 _ Aszfaltkő . . . 63 .

Vasérc 450796 ,,

Mangan . . "4.495 ,,

Króm 30.529 ,,

Banxit 93.024 ,,

Rézérc 356577 ,,

Ólom .. .. . 20.661 ,,

Cink.. .. .. .. .. .. .. 560 ,,

Pint . . 61.660 ,,

Antimon ére 1.302 ,,

Magnezit 5.870 ,,

Gipsz .. .. 1.610 ,,

Márvány . . . . . 2.757 ,,

Arany csíllám . . . . . . . . 50 ,,

Nyers vas 33.189 ,,

,, réz .. 21.322 ,,

,, ólom,. 10.422 ,,

,, zink.. .. .. .. 6.509 ,

Antimon regnlus .. .. .. 159 ,,

Só .. .. .. l10.092 ,,

Portland cement 50.945 ,,

Átlagosan az évvégi eredmény 15%—os emel—_

kedést mutat az_elmult évihez viszonyítvak ; _

! ? AA vízierők kihasználását és a villamosítást ille- tőleg szakértői becslés szerint az ország egész energiatermelése 460 millió kilowattóra, ebből 180

a Fala-i nagy telepre esik. x

60

(4)

9. szám.

——818— 1930

m

Oroszországban 1 lakosra esik: 20 kilow. óra

Romániában ,, 24 ,, ,

Jugoszláviában ,, 38 ,, ,

Csehszlovákiában ,, 96 ,, ,,

Ausztriában ,. 260 ,, ,,

Svájcban ,, 1.040 ,, ,,

Norvégiában ,, 1.910 ,, ,,

Az ország egész áramtermelésének 20%—át a városok veszik igénybe. Az előállított áram 74%—a vízierőből ered.

A legfontosabb villanytelepek : Fala 42.000 HP Catina 32.000 HP Krka 24.000 HP Valenje 6.000 HP

A belgrádi villanytelep fejlesztését egy svájci konzorcium vállalta, a zemuni telepet pedig a

,,Svéd A. B. Elektric Invest" stockholmi érdekelt—

ség szerezte meg,. amely tárgyalásokat folytat más szerémi és bánsági telepek megszerzése végett is.

Mezőgazdasági ipar. A malomipar rendkívül súlyos évre tekint vissza. Jelentékeny megmaradt őrleménykészletek amúgy is nyomták az árakat és így az idei bő termés nyomott árakon inkább fel—

dolgozatlan állapotban került kivitelre. A malmok csak redukált üzemmel dolgoztak, de így is az áru legnagyobb része eladatlan maradt. A cukoriparra ezzel szemben az elmult év kedvező volt, a kampány eredményét 14.000 vagónra becsülik, ami a tavalyi

eredményt kb. 25%—kal haladja meg. Ebből az or- szág szükséglete 9.000, így 5.000 vagón kerülne ki—

vitelre. Említésremc'ltó, hogy magyar érdekeltség bérelte ki a sziváci cukorgyárat és azt újból üzembe helyezte. A cservenikai gyár cseh érdekeltség kezébe került. A húsfeldolgozóipar üzletéve gyenge ered—

ménnyel zárult. Az olajgyárak kedvező évről szá—

molnak be. Kedvező volt az elmult év a sörgyárakra.

A vegyészeti és elektrovegye'szeti ipar. A ferro- silicium értékesítése terén Jugoszlávia nagyon érzi a Finnországban, Belgiumban és Norvégiában fel—

állított új telepek konkurrenciáját. Ezért ebben a vegyi cikkben további árzuhanás várható. A calcium- carbid valamivel nagyobb mennyiségben nyert el—

helyezést mint az előző évben.

A műtrágyagyárak amiatt panaszkodnak, hogy a különféle műtrágyákkal szemben a lakosság ellen—

szenvvel viseltetik. A fogyasztás kis mértékben mégis emelkedett. A nyári szárazság a vízierők ki- használhatóságát csökkentette, így az ezekkel dol—

gozó elektrotechnikai iparok sokszor más, drágább erőforrást voltak kénytelenek igénybevenni, ami az iparág helyzetét nehézzé tette, annál is inkább, mert egyidejűleg a kereslet is csökkent. A carbid- és cianamid-gyárak erősen érzik a francia és olasz

versenyt, mivel termékeiknek 90%—a a külföldön nyer elhelyezést. A kénsav és oxigén nagyobb ke- resletnek örvendett, mint az előző évben. Az üveg- ipar helyzete lényeges változást nem mutat.

Más iparágak. A ből—ipar, valamint a textil—

ipar jó üzletévre tekintenek vissza. Számos új ala—

kulat kezdte meg működését az év folyamán, rész- ben külföldi tőkével. Mindkét szakban az üzemek teljes terheléssel dolgoztak, sőt a textilgyárak a rendeléseknek nem is tudtak mindenben eleget

tenni. '

A cementgyáraknál csekély visszaesés mutatkozik a mult évhez képest, ami a kisüzemek csök- kent vásárlóerejére vezethető vissza. Az építőipar kissé visszaesett az elmult évhez viszonyítva.

Kereskedelem.

Az elmult évben a jugoszláv kereskedelmi mérleg állandó javulást mutat. Ezt a kedvező eredményt elsősorban a kiváló termésnek lehet tulajdonítani, bár a nyereségnek tekintélyes része veszendőbe ment a gabonaárak lemorzsolódása következtében.

Fontos tárgyalások folytak az ősz folyamán a magyar és jugoszláv agrárérdekeltségek között egy közös értékesítési szerv létesítésére vonatkozó—

lag, így remélték ugyanis a világpiacon az amúgy- is magasabb belértékű dunai tengeri részére jobb árak elérését. Ezek a tárgyalások még nincsenek lezárva. Kiemelendő esemény a két ország között már régebben megkötött kereskedelmi szerződés ratifikálása, ami most már jogosulttá teszi azt a reményt, hogy a kereskedelmi forgalom el fogja érni azokat a méreteket, amelyek a két ország szomszédos helyzete és egymásrautaltsága által adva 'annak.

A két ország közötti kereskedelem statisztikai fejlődése a következő képet mutatja:

Magyarországból: Magyarországba :

Import Export

1926 855 mill. din. 371 mill. din.

1927 358 ,, ,, 488 ., ,

1928 567 ,, ,, 567 ,, x,

1929 (9116) 360 ,, ,, 898 . ,,

A kereskedelmi mérlegnek kedvező alakulása nemcsak a kivitel növekedésének tulajdonítható, hanem a behozatal csökkenésének is, ami egyút—

tal az ország vásárlóerejének csökkenésére enged következtetni. Ez a behozatalcsökkenés az előző év azonos időszakához viszonyítva 218 millió di- nárt, azaz 3'02%—ot tesz ki.

Magyarország a kiviteli, valamint a behozatali statisztikában ötödik helyen áll.

A kereskedelem előmozdítását célozza az újon-

nan létesített külkereskedelmi intézet, amelynek

szervezési munkája serényen folyik. Ennek az in—

tézetnek állandó kiállítása lesz Belgrádban, készen

(5)

9. szám.

—819—

összeállított mintagyüjteménnyel arra a célra, hogy amennyiben Jugoszlávia valamely külföldi kiállítá—

son részt akarna venni, az előkészítés ne vegyen igénybe annyi időt, mint a múltban. Az első két ilyen kiállítás, amelyen Jugoszlávia részt szándé—

kozik

intézet célul tűzte ki propagandahetek rendezését is az idegenforgalom előmozdítására, hivatása lesz továbbá minden a

tisztikf'mak és

téren hézagpótló működést fog kifejteni. A jugo- szláv követségek és konzulátusok utasítást kaptak, hogy az intézetet messzemenőleg támogassák.

venni, a chicagói és az antwerpeni. Az

kereskedelemre vonatkozó sta- nyilvántartásnak vezetése is és e

Közlekedésügy.

Az 1929. évben a kormány nagy erőfeszítéseket tett az ország közlekedési viszonyainak javítására.

A nagyszabású vasútépítési programmból, melyet az elmult években felállítottak, a remélt nagy kül- t'öldi kölcsön elmaradása folytán tavaly csak ke- vés volt megvalósítható. A Blair-kölcsön felhasz—

nálásával az Adria-vasút építésén munkálkodtak, kraljevói szakaszt a for—

;megnyitván a kragujevae

galomnak és kiépítve a kraljevói műhelyeket. A vonal többi földmunkák folynak, föleg alagútépítések. Utóbbiak annyira haladtak, hogy a Kraljevó—Raska—Mitroviea szakaszt is hova-to- vább átadhatják a forgalomnak.

Kisebb vonalszakaszokkal együtt az év folya- mán 105 km. vasútvonalat adtak át a forgalomnak.

Az ezidőszerint épülőfélben lévő vonalak ösz- szesen 295 kilométert tesznek ki és elkészítésük 830 millió dinárba kerül.

A vasútépítési programmal kapcsolatos hídépí—

tések az állandóan nehéz pénzügyi helyzet folytán igen lassan haladnak és ha ebben a helyzetben lé—

nyeges változás rövidesen nem következik be, úgy azok elkészülése az adott határidőre semmiesetre sem várható. Ez vonatkozik főleg a két nagy hidra és pedig Sabácnál a Száván és a Dunán Pancsova- Belgrád között.

Egyes fontos vasúti vonalakon serényen dol—

goztak az év folyamán a vágányok kicserélésén, hogy lehetővé tegyék a modern nagy mozdonyok- nak alkalmazását.

A gördülő anyag kiegészítése folytán a helyzet a következő:

részén

1. rendes nyomtávú: 1929 jan. 1929 nov.

a) mozdony 1.210 1.294

b) személykocsi .. 1.997 2.137

0) postakocsi .. 779 938

d) teherkocsi. . 40 177 40.642 II. keskenyvágányú :

a) mozdony 343 395

b) személykocsi .. 457 462

a c) postakocsi .. 166 200

d) teherkocsi . . 8.479 8.845

1930

III. 60 cm-es vágányu':

a) mozdony .. . . 87 87

b) személykocsi .. .. .. 42 52

c) teherkocsi .. 493 759

A gördülő anyagnak számottevő szaporítására van kilátás az év folyamán. Jelentékeny rendelése- ket eszközöltek Magyarországon és Németországban a jóvátételi számlára.

A vasút pénzügyi helyzete mutat, amennyiben az április l—tőt november l—ig terjedő időszakban 140 millió dinárral több volt a bevétel, mint 1928 ugyanezen időszakában.

Utak. Az utak kiépítésére jelentékeny összege- ket t'ordított a kormány. így az év folyamán több új útszakasz készült el.

környékén

javulást

A főváros mindinkább növekvő

autóforgalom új építési anyag alkalmazását teszi szükségessé, amiért tervbe van véve a Belgrád—

Avala, és Belgrád-Rakovíea utaknak aszfaltírozása.

Dolgoznak a Belgrád-Smederevo, Belgrád—Lazareváe utakon, melyek a nyár folyamán járhatatlanokká váltak. Az így mindinkább kiépített utak maguk- kal hozzák az autóbuszjáratok nagymérvű sza—

porodását.

Légi forgalom. Jugoszlávia a nagy nemzetközi légiforgalomba a (l. l. D. N. A. (Compagnie ln- ternational de Navigation Aérienne) járatai útján kapcsolódikbe. Újabban az lmperial Airways Lon- don-India járatait Jugoszlávia területért akarja át—

vezetni. Végleges megállapodás a menetrendet ille—

tőleg még nem történt. A jugoszláv nemzeti légi forgalmi társaság két vonalat tart üzemben és pe—

dig a Belgrád—Szkoplje és a Belgrád-Zágráb vona—

lakat, melyeken modern gépekkel az utasok ké—

nyelmét jól kiszolgálja.

Telefon, távíró. Az év foyamán számos új sür—

gönyvonalat adtak át a forgalomnak. Felemlítendő ezek közül, a belgrád-athéni új vonal, mely gyors- távíró készülékekkel van felszerelve.

Nemzetközi közvetlen telefonösszeköttetés ált fenn Ausztriával 164, Magyarországgal 114, Cseh- szlovákiával 37, Olaszországgal 24, Svájccal 10, l'4'ranciaországgal 3, Hollandiával 3? tehát összesen 358 vonalon.

A drótnélküli táviróállomások közül elkészült Zágráb (Velika Gorica), alatt állnak:

Szkoplje és Cettinje. Működik három rádióadó:

Belgrád, Zágráb és Ljubljana.

Tengerhajózás. A kormány az 1929. év folya- mán számos intézkedésével igyekezett a jugoszláv tengerhajózást előmozdítani. Ezek közül különösen

kiemelendő a május 31—én rendelet,

amely különféle közterhek alóli mentesítést tartalmaz. A parti hajózást lebonyolító társaságok közül többen fuzionáltak és így az év végén mindössze 3 tőkében megerősödött társaság áll fenn az év ele- jén szereplő héttel szemben. A kikötők kiépítésén

60*

szerelés

megjelent

(6)

9,— szám.

——820— 1930

a rendelkezésre álló pénzügyi keretek között min—

denütt dolgoznak. Megemlítendő a Neretva torkola' lának kikotrása és több új világító torony létesí—

tése, továbbá a Dubrovnik—Graz kikötő kibővítése.

A kereskedelmi tengerészet évvégi állománya a kö—

vetkező :

Hajók száma Bruttó tonna Nettó tonna

Hosszújáratú hajó 59 240716 184406 ,, partihajó 20 25.488 15.506

Kisjáratú ,, 11.084 45.717 38.400

A hajózás szerepét a külkereskedelem lebonyo- lításában a következő statisztika mutatja ki (1928):

Szárazföldön % Vizen %

tonna ' tonna

Behozatal . . 710199 47'3 825187 52"?

Kivitel.. 2,732.545 60'3 1,794,217 397 A kereskedelmi tengerészet fejlődése:

Reg. tonna

1925 190700

1926 231800

1927 271100

1998 296.800

1929 315000

Folyumhajózás. Az erre vonatkozó statisztika még nem jelent meg, így részletes eredmény nem áll rendelkezésre. Az összes áruforgalom az év folya- mán 515 millió tonnakilométert tett. Megrakódott 2.174 uszály.

A hajópark: Drb. Lóerő

Vontatógőzös 182 32.215

Személyhajó 53 9.975

Vegyes 32 1.953

Motoros uszály 13 633

Kemp 5 165

Vas uszály 663 ——

Fa uszály 256 —

Pénzügy és hitel.

Az 1928/29. évi költségvetést még a legutolsó parlament dolgozta ki és ez szolgált alapul a január 6—i reform után is. A költségvetés végösszege 126 milliárd dinárra rúg, amelyből 8 milliárd az adminisztrációs jellegű, 4'5 milliárd pedig köz- gazdasági jellegű kiadás volt. A dínár törvé- nyes stabilizációja mindezideig nem jutott tető alá, bár az erre vonatkozó javaslat már ki van dolgozva. A nagy külföldi kölcsön nem valósult meg, miért is a svéd gyufatröszttel kötött szerző- désből járó két első részlet gyors eszkomptálásá- hoz kellett folyamodni a londoni Rothschild bank- ház útján. A diktatúra az adózási kérdésekben fenn- állott egyenlőtlenség megszüntetésére adóegységesítő

W.

rendeleteket adott ki, amelyek értelmében az egész királyságban egységesítették az egyenes adók, valamint a pótadók rendszerét, mely utóbbi ezelőtt lényeges eltéréseket mutatott az egyes országrészek között. A bor— és pálinkafogyasztási adót szintén kiterjesztették az egész ország területére. Az 1929,, október 3-i rendelettel az egész királyságnak új ad- minisztrációs beosztása lépett életbe és ettől lénye- ges megtakarítást várnak. A minisztériumok számát,

19-ről l2—re csökkentették.

Az idegen tőke erős érdeklődést mutat az itteni természeti kincsek iránt és igyekszik azoknak ki—

aknázását magának biztosítani koncessziók meg- szerzése útján.

A délszerbiai bányákban az angol ,,Trepea", to—

vábbá a ,,Janjevo Mines Ltd." társulatok vállaltak érdekeltséget. A bosnyák határon ,,Selection Trust Ltd." amerikai társulat alakult, mely nagyszabású vállalatot létesít Szebrenitzán. Legújabban pedig a montenegrói erdőségek kitermelésére nyert kon- cessziót egy amerikai vállalat. A pancsovai rét ki- szárítására a ,,Battignole" francia vállalat kapott megbízatást; a munkálatok itt azonban pénzügyi nehézségek miatt csak igen lassan haladnak. A dal, máciai vízierők kiaknázása az olaszok kezéből a francíákéba ment át, akik e célra a "Dalmatienne"

nevű társaságot alapították, amely a ,,Sociéte' des Phosphates Tunisienne" érdekkörébe tartozik. A vá- rosoknak is jutott idegen tőke a szükséges beruházá—

sok eszközlésére, így Belgrád kövezési munkáira,_

valamint Belgrád és Eszék villamtelepeinek felépí- tésére.

1929 folyamán elkészültek az 1926—1927. és 1927—192. évi zárszámadások. A diktatúra költ—

ségvetésének alapjául az utóbbiak végösszege] és a legutolsó parlament által kidolgozott budgetter- vezet szolgált, melyet nagyjából be is tarotlak.

A budget két részre oszlik: az adminisztrációs részre és az állami vállalatokra.

Adminisztratív kiadás volt 7.945) millió dínár, bevétel (beleértve az állami vállalatok 2.179 millió,

dínár feleslegét) 7.945 millió dínár.

Állami vállalatok

kiadása: 4.518 millió dínár bevétele: 6.698 , ,,

___—___...—

felesleg: 2.173 millió dínár

li számokból kitűnik, hogy az 1929—30. költ- ségvetési évben a kiadások összege kitesz 12.464 millió dinárt, ami 403 millió többletet jelent az 1928—29. évi eredménnyel szemben. Ezt a kiadás—

többletet a nyugdíjakra, az új törvényhatóságok életbeléptetésére és új vasúti vonalak építésére for—

dított összegek okozták. A hadügy és tengerészeti, valamint a népjóléti tárcák dotációja nem emel——

kedett.

(7)

9. szánr

—— 821 ——

1930

Szakértői becslés szerint az egész államadós—

ságot 32 milliárd dinárra becsülik, ami 13 millió lakosra elosztva fejenként 2.430 dínár terhet jelent.

A betétek előmozdítása céljából azok kamat- S%ról Goa—ra csökkentették, a külföldről származó tőkék kamatját pedig adóktól teljesen mentesítték. A június 14-iki rendelettel a földbir—

tokokból származó jövedelem adóját csökkentették.

Az illetékek végleges rendezésére az előkészületek megtörténtek. A szesz, pálinka, és élesztő fogyasztási adóját megreformálták. Az automobilt'orgalom fo—

kozására a benzin adóját csökkentették.

A dinárkurzus lényegtelen tört számokban ki—

fejezhető ingadozásoktól eltekintve, megtartotta zü- adóját

richí pozícióját (9125). A hivatalos kamatláb az egész (3%, a magánkamatláb az év elején l4—16%, az év végén 9—12% volt. A pénzintézetek által szedett kamat az ország különböző részein nagy eltéréseket mutat, amennyiben Ljubljana kör—

nyékén átlag három százalékkal olcsóbb a pénz,

éven

mint Belgrádban. A nagy külföldi kölcsön elmara—

dása ellenére pénzhiány csak az év elején volt érezhető, aminek magyarázata a magánkamatláb—

nak az év iolyamán beállott csökkenésén kíviíl ab—

ban találl'iató, hogy a pénzintézetek arra töreked- tek, hogy lehetőleg a tőkéjüket ne immobilizálják és ezért is inkább csak rövidlejáratú hitelüzletek megkötésére mutattak hajlandóságot. Ezzel szem—

ben sokszor kénytelenek voltak ingatlanátvételre határozni magukat, ami azonban többnyire arra volt visszavezethett'i, hogy esetleges árveréseken be—

következő értékveszteség ellen igyekeztek magukat 1929-ből vélemé—

nyek az támaszkodva

arra engednek következtetni, hogy ez a folyamat az biztosítani. Az

adatok még nincsenek.

így vimmobilizált tőkéről

pontos Szakértői

előző évek statisztikájára

elmult évben is folytatódott.

Bankok vásároltak ingatlant:

1926—ban 580,730.000 dínár értékben

1927-ben 587,577.000 ,, ,,

1928-ban 676,935.000 ,, ,,

A bankjegyt'orgalom 1929 január 1—én 5.193 mil—

lió és december 31-én 5.818 millió dinárt tett.

Bizonyos feszültség volt észlelhető a pénzpia- con a májustól július közepéig tartó időszakban, azonban ez a jelenség —— későbbi enyhülés folytán

—— átmeneti jellegűnek bizonyult és a hivatalos ka- matlábra kihatással nem volt. A terméskivitel meg—

indultával már elegendő mobilizálható tőke állott rendelkezésre és ez az állapot az év végéig vál- tozatlan.

Külföldi hiteleket nem mondottak fel, bár bí- zonyos idegesség mutatkozott, midőn oly hírek ter- jedtek el, melyek a dínár zuhanását jósolták.

A kivándorlók által hazaküldött összegek becs—

lés szerint 900 millió dinárra tehetők.

A takarékbetétek összege június hó végén meg- haladta a 11 milliárd dínárt.

Az elmult év szeptember 15—én kezdte meg mű- ködését a szabadalmazott Agrárbank, mely a kor—

mány kezdeményezésére létesült. A bank felülvizs—

gálta eddig 100 szövetkezet ügymenetet, 121 eset- ben a felülvizsgálás még folyik. Az eddig felülvizs- gáltaknak 133 millió dínár kölcsönt szavaztak meg.

Egyéb hitelek folyósítását a bank fokozatosan fogja eszközölni abban a mértékben, ahogy ezt a telek- könyvi és egyéb adatok ellenőrzése lehetővé teszi.

A bank alaptőkéjét eredetileg 300 millió dínárra tervezték, de már az első közgyűlés azt 700 millió dínárra emelte fel, amely összeg 1,400.t)00 darab 500 dínár névértékű részvény között oszlik meg. Az agrárbank úgy rövidlejáratú, mint hosszúlejáratú hitelek folyósítására hivatott. lilőbhieket két kezes aláírására, utóbbiakat pedig jelzálogra adja. Ez az intézet hivatott a jövőben a szövetkezetek hiteligé- nyeit kielégíteni és általában a mezőgazdasági hitel- élet csaknem minden ágával foglalkozni. A beté—

tekre az állam kamatadómentességet és (%%-os kama—

tozást, a jegyzett részvények után pedig (%%-os osz- talékot biztosít. Szövetkezeteknek folyósított hite- lekért a kamatlábat 8%-ban, magánosoknak 1000- ban, hosszúlejáratú jelzálogkölcsönöknél 9%-ban állapították meg. A második részvénycsomag ki-

bocsátása ís kielégítő végződötL

amennyiben az előirányzott 145 millióból december

9-ig 134 dinárt tényleg míg a

hiányzó összeg a még elszámolás alatt álló tételek—

ből biztosan fedezetet nyer. A harmadik csomag volna ese—

eredménnyel

millió fedeztek,

kibocsátása 1930. évi január 15-én lett

dékes, azonban az igazgatóság határozata alapján azt egy később megállapítandó időpontra halasztot ták el.

Az Állami Je zálog/bank az 1929. év folyamán 400 millió összértékben bocsátott kölcsönt rendelkezésre. Az első 11 hónapban leszámítoltak összesen 1050 váltót 146 dínár értékben.

Lomhardkölesön fejében 76'6 millió dínár került ki—

fizetésre. A betétek az első 11 hónapban meghalad- ták a fél milliárd dinárt. Községeknek és önkor—

dínár

millió

mányzati testületeknek a bank 17 kölcsönt folyó- sított 35 millió dínár értékben.

A Postatakarékpénztár évzáró számadásai még nem jelentek meg.

A takarékbetétek lényeges emelkedése az alábbi adatokból látható:

1927—ben 230 milliárd dínár

1928—ban 364 ,, ,,

1929-ben 1066 ,, ,,

Munkapiae és kivándorlás.

Az 1929. évi statisztika szerint a munkanélkü- liek száma különösen az év első hónapjaiban mutat erős emelkedést. Ez a jelenség részben a szokatlanul

(8)

9. szám.

——822——— 1930——

hideg időjárásnak volt tulajdonítható, amely a ta' vaszi munkák megkezdését lényegesen késleltette.

A munkásbiztosítási statisztika szerint biztoh sitva volt 1929 decemberében 630818 (1928 decem—

berben 592883) munkás, ebből 5.663 (1928-ban 5.832) volt munkanélküli,

Munkanélküli segélyként kifizetésre került:

Rendes segély .. 1,755.433 dínár Rendkívüli segély . . 889266 ,,

Utisegély 171546 ,,

Természetbeni segély 43.467 ,,

Az 1929. évben 188.233 munkakereső jelentke- zett és pedig 166.005 férfi és 22.228 nö. 50.373 férfi

és t2.321 nő részére jelentettek be munkahelyet és közvetítés történt 33.611 férfi és 8.006 nö esetében.

A kivándorlás lényegesen csökkent, ami a ha- tóságok által foganatosított intezkedesekre vezet—

hető vissza. Belátva ugyanis azt a veszélyt, ami éppen a legjobb földműveselemek elveszttésébőt származik, a kivándorlási legalább a szláv lakos—

ságú országrészekben igyekeznek azokra a vidékekre korlátozni, melyek a lakosság szaporulatát ellátni nem képesek. (Lika, Dalmácia és Hercegovina), Ez- zel szemben a tengerentúli államok éppen a föld—

műveskezek kivándorlását favorizálják. A két állás- pontot ezideig nem sikerült öszhangba hozni. A ki- vándorlók által hazaküldött pénzösszegek kb. 15

millió dollárt amely az ország

fizetési mérlegében igen számottevő tétel.

tesznek évente,

IRODALMI SZEMLE (a —§

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Szádeczky-Kardoss Tibor : Adalékok a budapesti ipari munkabérek statisztikájához.

Tibor Szádeczky-Kardoss: Contribu- tion ?; la statistigue des salaires industriels de Budapest.

Statisztikai közlemények (szerkeszti: Illyefalvi ]. Lajos) 59. kötet (1930) 1. sz. Budapest, 1930. 351 [. Kiadja:

Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statisti'gucs (rédígécs par Louis I. Illye- faluí). Vol. 59 (1.930). No 1, Budapest, 351 p. [Edz—

tion du Bureau de siatz'síigue de la ville de Bu—

dapesl.

Résume'. (Je travail est (livisé en lrois parties.

Lu premiert: tmílc la ionnulion des salaires ín' rluslrieis ('1 Budapest; la deurz'éme, los suluires d'u—

prés-guerre des ouvriers (Ilusínr budapcstois; la troí—

siémc (Ionnc, jusgu"en 1928, un tableau (Pen—

scmble des salaires des ouvriers employe's aux 6.17- ploilutíons de la villc de Budapest.

Hnum-age, offmní' dc précíour documents (nom- bres-indices, tubleaux des sulaires nominaux e! réels, elo) constitue une source renmrrluable pour répogue muris-(Igét: par Fantom:

*

Statisztikai

talnak az a kiadvz'mysorozata, melynek célja a szé—

társadalomgazdasági,

ális és kulturális viszonyainak feltárása, illetve e viszonyokban beálló változásoknak állandó figye—

lemmel kísérése, a háború titáni években megle—

gyors kötetekkel

A budapesti Székesl'i'ivárosi Hiva-

kesfőváros népességi, szoci—

pően egymásutánban megjelenő

gyarapodotL A háború előtti évekhez képest a tár—

sadalmi életben bekövetkezett változások a statisztikai tevékenység számára fokozott kutatási lehető—

ségeket nyujtanak s a fővárosi Statisztikai Hiva-

talnak kétségkívül nagy abban,

hogy e lehetőségeket saját kutatási területért mind intenzívebben igyekszik kihasználni; elismerés illeti

érdemei vannak

azonban azokat a szakembereket is, akik a statisz—

tikai hivatal anyagát —- sokszor saját kutatásaik alapján kiegészítve —— lelkiismeretes gondossággal feldolgozták.

A szóbanforgó kötet a budapesti ipari munkabérek 1914—1927. évi alakulásának vizsgálatával foglalkozik.

Tudjuk, hogy a munkabérstatisztika tárgyi nehéz- ségeknél fogva nemcsak hazánkban, hanem a leg- több országban sincs még kellőképen kiépítve s így az ezirányú vizsgálódásoknál a kutató elé megle- hetős nehézségek tornyosulnak. A statisztikai adat—

gyiijtések hézagai, a különböző időpontok közti ('isszebasonlításnál alkalmazott tiikéletf lensége ma még nem teszik lehetővé, hogy a munka- bérek alapján. a munkásosztály helyzetéről, illetve

módszerek

az abban bekövetkezett változásokról hű képet raj—

zolhassunk. Az ilyen irányú vizsgálódások feladata tehát ma inkább csak az adatok elszigetelt analízi—

Sében s ennek alapján bizonyos kortörténeti leírás- ban merülhet ki.

Szerző a bevezető részben a munkabérstatisz—

lika jelentőségéről, módszertani kérdéseiről, továbbá a munkabórstatisztika forrásairól nyujt jól áttekint- hető ismertetést. Különösen értékes e fejezetnek az