Mml.-llll'llll'mliniIII.".I "" !..."—.l"."l".""'.Inn-II—Il—CmO...-"'l—UIIIIIIIIj...- u.n-un
e TERÚLET És NÉPESSÉG a
jugoszlávía új közigazgatási beosztásaf)
La nouvelle division administrative de la Yougoslavie.')
Jngoszlínr'iában 1020 november 4—e'n kelt kormányrendelet szerint új közigazgatási beosztás lépett életbe. A szerbek, horvátok és szlovének egyesített állama a háború után a jelzett időpontig megtartotta a régi tör—
ténetileg kialakult országrész—, illető—leg tar- tományi beosztást. A most uralmon lévő dik—
tatúra azonban úgy látszik nem elégedett meg ezzel a beosztással és új beosztást alko—
tott, úgynevezett bánságok (banovina) sze—
rint. Ez az új beosztás nem respektálja az egyes tartományoknak és orszz'igrészeknek a történelem folyamán kialakult határait és elnevezéseit és olyan részeket kapcsol össze közigazgatási egységekbe, amelyek soha—
sem tartoztak együvé és földrajzi fekvésük sem indokolja a közös egységbe való fog—
lalást. Amint alább a, statisztikai adatok vi- lágánál látni fogjuk, az egész új beosztás—
nak a történelmileg megszentelt hagyoma—
nyoknak, sőt a gazdasági egymásrautaltság—
nak is félretételi'fvd csupán az a célja, hogy a görögkeleti szerb elemet minél több köz—
igazgatási egységben emelje abszolút több-v ségre s nemcsak az ü. n. kisebbségek szám—
beli erejét törje meg, de a testvér horvát. ne—
pet is minél több helyen szoritsa kisebb—
ségbe.
A jugoszláv állami statisztikai hivatal nyomtatásban kiadta az új beosztásra vo—
natkozó adatokat egy füzetben?) Ez az ősz- szeállítás bánságok s ezen belül járások sze—
rint közli a területet, a háztartások számát.
továbbá a népesség számát vallás és anya- nyelv szerint az 1021. évi népszámlálás alap-- ján. Az összeállításnak a felekezeti és nem- zetiségi megoszlásra vonatkozó adatait az !.
számú táblázaton adjuk.
Első pillantásra feltűnik, hogy a vég—
számok meglehetősen eltérnek azoktól a számoktól, amelyeket annak idején mint előzetes eredményeket, között a jugoszláv ál—
lami statisztikai hivatal és amely adatokat a Magyar Statisztikai Szemlében ismertet—
1) Francia nyelven e tanulmányt a Journal de la Société Hongroise de .S'totistiflue fogja közölni. ..,v Cette étude poraitm en franeais dans le Journal de [a Société Hongroise de Statistígue.
2) Obsta Drzavna Statistika: Statistiekí Pregled Kraljevine .lngoslavije po Banovinama. Beograd 1930,
tünkf) A különbséget az előzetes és vegle—
ges adatok között a 2. számú összeállítás mutatja.
A végleges lélekszám e szerint 32.412—
vel marad alatta az előzetes eredménynek, amine valószínü oka egyrészt Romániával szemben történt határkiigazítás, másrészt az, hogy a Bácskában akkor még megszállva tartott s a trianoni békében Magyarország- nak juttatott területek is be voltak az előze—
tes adatokba számítva.
Dalmácia egy részénél viszont most is csak az 1910. évi osztrák népszámlálás ada—
tai vannak beállítva, mert ott 1921-ben az olasz megszállás miatt nem lehetett nép- számlálást tartani.
Ami a felekezetek és nen'izetiségek lélek—
számadatainak változásait illeti, egyes fele- kezeteknél csökkenést, másoknál növekvést látunk. Különösen feltűnő az előzetes és végleges adatok közötti különbség a protes- tánsoknál, kiknek száma több mint 12.000- zal %%) növekedett. Valószínű, hogy az előzetes adatokba valami súlyosabb hiba csúszott be, a különbség ugyanis főkép Bács—
kában és a Bánságban mutatkozik, ahol az előzetes adatok közel 16.000 egyéb vallását mutatnak ki, akiknek száma viszont a vég—
leges adatok szerint nyolcadrésznyire csök—
kent. A nemzetiségek közül az egyéb szlá- vowknál és a románoknál látunk kisebb, az ..egyéb" alatt összefoglalt nemzetiségeknél
ellenben közel 19.000 főnyi növekvést; a többi nemzetiségek száma mind csökkent a végleges adatok szerint. Az egyes felekezetek és nemzetiségek százalékos megoszlásában ezek a különbségek természetesen nem okoz- nak li'lnye-gesebb változást,. A magyarság száma ugyan jobban csökkent, mint az ősz—
szes népesség, a százalékos arány azonban
maradt 3'9, mig a németeké 0'1—del kisebb
lett (4'3%—ról 4'2%—ra).
Már az előzetes erednu'rnyekrő] közölt bírálatunkban?) kétségbe vontuk azt. hogy Szabadka város lélekszáma meghaladja a
ti A Szerb-Horvát-Szlovén állam népszámlálásá- nak nemzetiségi adatai. Magyar Statisztikai Szemle
1920. évi f. 403. lap.
2) L, Magyar Statisztikai Szemle 1926. évi f.
412, l. 3
21
4. szám. —— 254 1930
!. Jugoszlávia területe 5 lakosságának vallási és anyanyelvi megoszlása az új közigazgatási kerü—
letek (bánságok) szerint az 1921. évi népszámlálás alapján.
Superfícz'e et répartition par confession et par langue maternelle de la population de la Yougoslavie suivcmt les nouveaux districts (banomlna), d'aprés le recensement de 1921.
: a : §
Terület Vallás szerint_—— Répartitio'n par confusion *
. . , , x 3 §? m 32 ":
DB ** " 3; g " k 51335? mmm .- : § §— ; í § ; ._. s : . §
istm'cts banovma) — Population % 82 , 'S É % 3§ § § § : %% § § %% .e'vfa
Drávai bánság—Brave 15.936 1,037.838 6.4691,002.188 173 27.284 649 936 17 122
0/0 ——- 100" 04572 96'57 0'02 2'63 006 009, 000 001
Szávai ,, —— Save 37.110 2,336.739 446.6181,843.83110.915 15.378t 2.22417438! 177 158
"m — 100'00 19'11 78290 047 066 009 075 0'01 0'01
Verbászi ,, —Verbas 20.436 828.556 477.579 131.828 8.732 3.294 205474 1.575 34 40 0/0 —— 100*00 57'64 15'91 1'05 0'40 24'80 0'19 0'00 0'01 Tengermellékí .. -Liítoral 19.368 786357 119851 600593 88 83 64.788 867 125 12
% —-—— 100'01 15'24 76'38 001 001 8'23 011 002 000
Drinai ,, —Drine 29.577 1,854.200 828.596 229.179 5.926 10.342 268.09211.606 380 79
0/0 —— 10001 6119 1692 0'44— 0'76 19'80 086 003 0'00
Zetaí — Zeta 30741 782972 450691 109469 93 154 221.686 508 368 . 3
"% —— 100'00 57'56 1398 001 002 2831 0'07 005 000
Dunai ,, —Da7mbe 30.158 2,107.658 1,157.990 745.760 13.395 167.257 2.097 19.500 807 852 0/" -—-— ,100'00 54'94 35'38 064 704 010 092 0'04 0'04 Moravai —Mora've 26.218 1,211.8121,136.316 5.321 85 214 69.093 754 1 28
0/0 —— 100'0 93'77 044 ()'01 002 5'70 006 000 0'00r
Vardári —Vardare 38.879 1,386.091 854.361 14.463 790 1.177 509790 5.492 16 2
. O/U —— 100'00 01'64 1'04 006, 008 3078 040 000 000
Belgrádi városi kerület ——
Bclgrade—ville . . 242 152688 114.586 26.025 141 4.384 1.428 6.070 19 85
0/0 —— 10000 7505 1704 ()'09 2'84 0'93t 3'98 0'01 0'06'
Osszesen — Total 3248665 ll,984.911 559303? 4,708.657 40.338 229517 134527] 64.746 1.944 1.381
",',, ?? — 10000 4667 39-29 034 191 11222 054 002 001
?! Anyanyelv szerint —— Répartition par langue maternelle
B á. 11 5 ai. g 0 k . . __ m 53 0. V, 3 .,, : ! §
Districts (banovina) , %% §§ § § ÉÉÉÉ % Én § § ; § § § ... § § §;
. ?
Drávai bánság—Drew; 17.638 958.109 4.921 14.426 40.920 103 31 701 * 989
0/0 170 92'32 0'47 1'39 3'94 0'01 000 007 0" 10
Szávai ,, ——- Save: 2,122.491[ 43.468, 48.860 51.648 59.993! 578 346] 4,644 4.711 0/0 E 9083 1'86 ;!'()9 2731 2571 (PO/"3 0'02 0'2( 0'20 Verbászi ,, -Verbas " 793527 1.632 20.968 880 8.396 109 802 1174 1.068
0/,, 95'77 020 253 0'11 1'01 001 010 014 013
Tengermelléki ,, -Litt0ral § "(78.476 1.108 882 105 1.241 96 74 3.552 823
0/0 § 99'00 0' 14 , 012 001 016 0'01 001 045 0110
Drinaí ,, ——Drine [ 1,280.710 3.471 13.050 11.033 31.579 493 2.884 663 10.367
- 0.0 94'57' ()'26 096 0'82 2'33 0'04 0221 0'05 0'76'
Zetai ,, —— Zeta 704377 736 1.817 88 452 67.128 211 1.110 7.053
0/0 89196 010 0323 ()'01 000 8777 003 0'145 0'90
Dunai ,, —Dcmube 1,199.179 8.027 77.984 385526 344136 893 79.621 249: 12.043
. o/n 56'90 0238 370] 18329 1633 004 3'78 001 057
Moraval —M0rave 998493 1.690 1.579 281 774 58.404 136.998 182 13.411
0/0 8240 0'14 0'13 002 006 4'82 1131 001 1'11
Vardári ,, -Vardare 898175 286 943 157 252 311.432 9.451 34 165361
" 64'80 002! 007 0'0/§ ()"02 2247! 068 0'0( 11'93
Belgrádi városi kerület —
Belgrade-villc . . 118443 1470 5.475 3.514 18.047 421§ 700 244 4.374
0/0 77'5? 096 358 2'30 ,11'82 0'28z' 0'46 0'16 2'87
Összesen —— Total 831150!) l,019.997 176479 467658 506790 439657 231.068 12.553 220.200
% 7436 851 146 390 4'22 3'67 193 011
184
4. szám. ——255—— 1930
2. Különbség az előzetes és végleges felekezeti és anyanyelvi adatok között az l921. évi jugoszláv népszámlálásnál.
Di/fe'rence entre les données provisoires et définitives, relatives [mm confessions ei á la langue matemelle, du recensement yougoslaee de 1921.
Données Dífférence
Vallás illetőleg anyanyelv Élő-zetes Végleges fabszolút szám 0.
Confession et lawgue maternelle provisoiees définitives nombr.absolus L
adat különbség
Görög keleti —— Gre'co-orimlaur 5,602.227 5,593.057 ' -—— 9.170 —— 0'16' Római kat. —— Catholigues rom. 4,785.154 4,708.657 — 26.497 -— 0'56
'. Görög kat. —— Cat/mligues grecs 41.597 40.838 M 1.259 —— 3'03
Protestáns —— Protestants .. .. .. .. .. 216847 229517 4,— l2.670 4— 584 Mohamedán —— Mahométans. . . . . . . . . . . . . . 1,337.687 ' 1,345.271 —l— 7.584 —l— 05?
Izraelita — Israe'lites . .. .. .. .. .. .. 64.159 64.746 —1—— 587 %— 0'91
. Egyéb vallású —— Autres eonfessions .. .. .. .. 17.636 1.944 ——- 15.692 — 88'98
§ Felekezetnélküli —' Habitants sans confession 2.016 1.381 —— 635 —- 31'50
Szerb vagy horvát —— Serbes ou Croates.. .. .. 8,946.884 8,911.509 —— 35.375 —— 0'40 Szlovén — Slovénes . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1,024.761 1,019.997 —— 4.764 —— 0'46 Egyéb szláv — Autzes Slaves .. .. .. .. .. .. 174466 176479 4— 2.013 —l— 1115
Magyar — Hongrois .. .. .. .. .. .. 472409 467658 —— 4.751 —— 10]
Német —— Allemands . . . . . . 513472 505790 — 7.682 —— 1'50
; Albán —— Albanais 441740 439657 — 2.083 —— 0'47
; Román —— Roumains.. .. 229398 231068 %— 1.670 J;— 0'73
Olasz —— Italiens .. .. .. 12.825 12.553 m 272 -—— 212
Egyéb — Autres . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 201366 '; 220200 4— 18832 ! 4— 9'35 Osszesen — Total .. .. j l2,017.3'23 11,984.911 -— 32.412 —— 0'27
ll
100.000—et a Magyarországhoz csatolt ha- tárrészek nélkül, még inkább kétségbe. von—
tuk azt, hogy a nemzetiségi megoszlásra vo- natkozó adatok, amelyek nagy szerb—hor—
vát többséget mutatnak ki. megfelelnek a valóságnak. A közölt végleges adatok mind- két irányban igazolják kifejezett kételyün—
ket. A Szabadka városra vonatkozó előze—
tes és végleges adatok ugyanis a követ- kezők (l. 3. sz. tabla).
A végleges adatok szerint tehát Sza—
badka népessége közel 11.000 lélekkel keve- sebb, mint az előzetes adatok szerint. Val- lást tekintve a különbség majdnem teljes egészében a római katolikusokra esik, az anyanyelvet véve pedig, több mint kilenc- tized részben a szerb vagy horvát anyanyel—
vűekre. Annak, hogy a végleges adatok más területre vonatkoznak, ellentmond az, hogy a terület úgy az előzetes, mint a végleges adatok szerint is változatlanul 779 négy—
zetkilométerben van kimutatva. De, akkor meg miért csökkent a végleges adat a ház—
tartásoknál majdnem 2.000—rel és a lélek- számnál majdnem ll.0()0-rel? Ha pedig a te,—
rületi adat téves és tényleg a Magyarország- nál maradt határrészt (Tompa, Kelebia, Felsőcsikéria) hagyták ki a végleges adatok- ból, akkor miért éppen a horvát és szerb anyanyelvűek száma fogyott meg ilyen fel- tünően, holott a l'lagyarországnál maradt rész lakossága majdnem kilenctized rész-
3, Szabadka város népessége vallás és anyanyelv szerint az 1921. évi jugoszláv népszámlálás elő-
zetes és végleges adatai alapján.
Population, par confession et langue maternelle, de la ville de Szabadka, d'apres les données provisoires
et définitives du renensement yougoslave de 1921.
Lélekszám
Nombre des h b' ' ,
Vallás, anyanyelv L,,Zpítíníís
Confession et langue données _? g
az
maternelle az elő— a Vég_ § §
zetes leges 32 5;
provz— [if ?" ;; 'S 501753 ('mi 1905 M a
adatok szerint
Görög keleti — Gre'eo-ozien— ?
tauw .. . .. .. 6.818 6.746— 72
Római katolikus —— 3
Catholigues romains 89.194. 78.494 —10.700 Görög katolikus ——
Catholigues grecs . . . . 220; 198 — 22 Protestáns —— Protestcmts 1.403 1.378 — 25 Izraelita —— I'sme'lites 3.881 3.905 4— 24 Egyéb vallású és felekezet-
nélküli —— Autres confes- sions et habitants sans
confessz'on 341 240 — 101
Szerb vagy horvát — j
Serbes ou Croates .. .. 70.671; 60.699 —— 9.972 Szlovén w Slovc'mes .. .. 267 231— 36 Egyéb szláv—Autres Slaves 599 652 —-l— 53 Magyar —— Hongrois .. 27.730 26.749 —— 981 Német — Allemands .. . . § 2.424. 2.475 4— 51 Egyéb —— Autres .. .. .. 1 166 155 —- 11
Összesen: _ Total :le1.857 90.961—10.896
21*
4. szám. ———256—— 1930
ben magyar"? ((A (magyar n('*pszámlál:t')s sze- rint (1921 nov.) a fentebbi három község
(akkor még két község) l('*,lekszá(ma 8.240,
ebből magyar 7.000, szerb, horvát, bunye- vác 1.066). Ha a Magyarországnál maradt részt utólag kihagyták, a magyar anya- nyelvű lakosság számának kellett volna sok- kal nagyobb mértékben csökkenni. Látszik ezekből hogy az előzetes adatoknál mester- ségesen növelték a szerbek és horvátok s7á—
mát, amit azután a végleges közlésnél jelen- tékenyen mérsékeltek. Hogy ez az eljárás mennyiben alkalmas a népszámlálási ada—
tok iránti bizalom felkeltésére. azt a szak—
emberek ítéletére bízzuk. Mi természetesen az így kiigazított adatokat sem fogadhatjuk el hiteleseknek, mert meggyőződésünk s7e—
rint Szabadkán minden egybehangzó adat szerint ma is több a magyar anyanyelvű la—
kosság, mint a szerb vagy horvát (bunye- vác) anyanyelvű.
Az előzetes adatok szerint a zentai já—
rásnál is hozzá volt számítva a járás lakos- ságához (ill. Horgos községhez) Szeged ha—
tárának egy része, amely a jugoszláv nép—
számlálás alkalmával szerb megszállás alatt volt. A végleges adatokban itt is bizonyos kiigazítást látunk, de csak 2.500-zal keves- bítették a lélekszámot. Nem lehetetlen, hogy Szabadka határából Ludast és a Szegedi szőlőket, amelyek túlnyomóan magyar la—
kosságnak, Horgoshoz csatolták, de erre nézve nincs pozitív adatunk s így Horgos—
nak még mindig 15.000-es lélekszáma (1010—
ben csak 8.000) egyelőre rejtély marad.
A bánságok szerint közölt adatokból ki—
tűnik hogy a 10 közigazgatási kerület ko—
ziil ——- a Zimonnyal és lanesovzn al egyesí—
tett Belgrádot is külön kerületnek számítva a görög keleti 7—ben. a római katoliku—
sok pedig 3-l)an képviselnek abszolut több- séget. A görög keletieknél nem sokkal kisebb szánni római katolikusok tehát felénél is kevesebb bánságban dominálnak, mint a görög keletiek. A római katolikus kiseblwég legnagyobb arányú (35476) a Dunai Bán—
ságban ahol a gör keletiek aránya keves—
sel haladja meg az 50f% —()t (54'9). Ez :(
Dunai Bánság, amint azt, a mellékelt térkép
is mutatja, főkép a magyar anyaországh'd elszakított területből áll, amelyhez hoz7á—
csatolták Szerém megye keleti felét. azon—
kívül Belg ádtól és a Dunától delre 17 járást egészen Kragujeváeig. Ezzel sikerült, ébben a bánságban () gör. keleti szerb többséget, biztosítani. A délmagyarországi elszakított területen u.i. (rsak 34'4 ?;) volt a görög keleti
ellenben 52'2% a római katolikus. Nemzeti-- ség szerint pedig csak .37' 2?;) volt szerb vagy horvát ellenben 2) 8?) német és 27'"7?;, volt magyar, a magyarok és nemetek tehát ab- szolut többségben voltak. Az új rendezés után a szerbek és horvátok aránya a rea,1 szerb területekkel kombinált Dunai Bánság—
ban .")b' 9f;)—ra emelkedik (akik természete- sen majdnem kizárólag szerbek), ellenben a magyarok aránya leszállt 18'3?;)—ra, a né—
meteké pedig 16' 3?;) -r'
A szerbek és bor 'átok egy nemzetté való minősítésével természetesen az egymas bán—
ságok nemzetiségi képe egyöntetűbbnek lát—
szik, mint a vallás szerinti megoszlás. Öt bánságban ugyanis a szerbek és horvátok együttes száma a 907?) —ot is eléri 1) s egyben
a 80?;) ot meghaladja. A harmadikul elis- mert allamalkoto nemzet, a szlovén, egy bán—
ságban szintén túlnyomó többséget (.tí? 3?) ) képvisel, úgyhogy tulajdonképen csak ') bánságban, a dunaiban és a vardáriban ma—
radtak tekint('*ly(*sebb számban egyéb nem—
zetiségek, Az előbbiről már szóltunk, az utóbbiban, ahol a szerb—horvát elem a jugo—
szláv statisztika szerint 641877; —ot képvisel.
az albánok 22'5, () törökök pedig 10 2 % ki—
sebbséget alkotnak. Tudjuk azonban. hogy Dél—Szerbiában, amely területet a balkáni háború juttatta Szerbiának, a bolgárok van—
nak többségben, akiket a jugoszláv statisz—
tika egyszerűen a szerbek közé sorolt. Úgy látszik, hogy maguk a szerbek is érzik. hogy
a statisztika szerint többségük ott, nem egé—
szen biztos, mert szükségesnek látták. hogy
a régi Szerbia alsó részéből is (( "Vardári ltánságboz esatoljanak 7 járást, holott erre, tekintve l)('*l— Szerbia elég jelentékeny népes- ségét, nem lett, volna okvetlenül sziik(iség.
l'(')(:'1r()si külön terület, tekintettel arra, hogy az ()(laesatolt Zimony ('*s Paneso 'a városok- ban jelentékeny németség van, most már nem olyan egyöntetűen szerb. A szerbek és horvátok együttesen 77'0'4') -át teszik a lakos- ságnak s a nem*t kisebbsée' 11 ('?u —kal sze- repel. lírdekes tehát,, hogy most Jugoszlávia fővárosa jóval nagyobb arányhoz) német Io, kosságú város. mint ((: eredetileg; német Bu—
dapes]. ahol az 1025. évi néposszeí 'is már csak 4'1?;) német an_ anyelvűt talált.
V('*g(*,r(*(lményben megállapitbatjnk. hogy a 10 bánsáe'. illetőleg közigazgatási ke—
rület közül egy sin(*s(*.n annlyben :) szer—
bek horvátok vagy szlovenek. ha nem is 1) Ide számítva () Zetai Bánságot is. ahol ez az arány 89'00%.
Dí'öt?S'JS'W
%
Mia/EZfúl/ny. -*',
"E f- x
(BUMM/BU)sam/5140sa/mem/75a/AE/saű'na4E/a,!)ua/S'u/g
' . L N I U E Z S M O S Y S N Y G
V S Y l Z S O T — l z l V I M I ' I Z S O B D E
S/lllnlűex;er31V1JdV9'(OVUBOJGHOVHB'BB30BHIDHHUSJ.
313083].SOHyAgMOVUSOSGNyüS'BSÓD
ü l )
%au'arpamfű./ífx/JÚdA]—y
()
anyu,.?Z
%CW_CIra—***)!ml)/gy
**ku/pgeaed "mmm,J:
.vusuvauwx-mvauvn(E
"WISAVUOIN..nwnmowm
..vxsnvnno..Nnna%
"vxsuz.,mm(9
..vnsmua..lvmuaG)
,,vxsaowma"mauawuasunCAD
"vxsvaaA,,ezsyeuaA(MD ,."sms.,mAyzs(ID
vaouvaVMS/mmaysnyamyaa(D
(vaouva)smlmsmxnvamousausuvm
vuywu(vumouvamoaysnyetr)va
él;/lamEb'agod
Étasznd
JE/ln/ago
pseue/y
.
_***-"swww;
oWat/fe'!
"a;
4; szám
külön, de legalább együttesen ne lennének többségben. Igaz, hogy a régi történeti ala- kulatú tartományokban is, Bácska, Bán- ság kivételével, mindenütt a szerbek, hor- _ vátok vagy szlovének voltak abszolút több—
ségben, de tulajdonképeni szerb többség csak Észak— és Dél—Szerbiában és Monte—
negróban volt. Most a régi Slerbiának 5 bánság között való megosztásával s az
amúgy is szerb lakosságú Északnyugat—
Boszniának külön bánsággá alakításával sikerült a gör. keleti szerb többséget 7 lie—
,I'ületrben biztosítani, igaz, hogy a Vardári Bánságban csak papiroson, nert ott a szerb—horvátoknak kimutatott lakosság
tulajdonképen túlnyomólag bolgár.
A történeti területek közül a legrosz- szabbul járt Bi)sznki—Hercegovina és Mon- tenegró, melyeket teljesen felosztották és máskép formáltak. Bosznia-llercegm'inát négy bánság között osztották fel olyfor—
mán, hogy az északnyugati, túlnyomóan gör. keleti részt, amely Horvátországgal határos, megt—ették külön Bánságnak; ez az egyetlen bánság, amely tisztán boszniai járásokból alakult. A keleti, erősen moha- medán réSzt, amelybe Szarajevó és Tuzla is tartozik, majorizálták a régi Szerbia északkeleti járásaival és Szerém vármegye nyugati felével. A déli katolikus részeket pedig az amúgy is erősen katolikus több—
ségű Tengerparti (Primorska)
osztották be, hogy ne rontsa a két északi bánság görögkeleti többségét. Végül jutolt Bosznia—Hercegov4ináhól a megnagyobbíto-tt Montenegrónak, amelyhez Dalmácia alsó részét a régi novibazári Szandzsákot, sőt még a régi Szerbiából is néhány járást csa- toltak. lgy még a montenegrói talán nem elég barátságos érzelmű gör. keleti szerbe—
ket (montenegróiakat) is sikerült megbíz—
hatóbb szerbekkel majorizálni.
'Horvát—Szlavonországot sem hagyták meg teljes egészében, amennyiben levágták róla Szerém várlmiegyétf) amelyet részben a Drinai Bánsághoz, részben a Dunai Bán—
sághoz csatoltak, azonkívül elvették tőle a Fiume fölött fekvő csabari járást és a zágráab'megyei dvori járást, amelyet a Drá—
vai, illetőleg Verbászi Bánsághoz csatoltak.
Ezzel szemben csupán a Muraközt, egy szlovén járást és Verlia szigetét, (Krik) csa-
tolták Horvátországhoz. Természetesen Hor-
1) Érdekes, hogy az Újvidékkel szemben, már Szerém megyében fekvő Péterváradot Újvidéklw ke—
belezték be s így sikerült Újvidéken a szerb-horvát relativ többséget biztosítani.
——258—
Bánságba _
1930
vát-Szlarvonország sem tartotta meg régi ne- vét, hanem Szávai Bánság lett.
Dalmácia ősi területe még nagyobb vál—
tozáson ment át. Felső, nagyobbik fele—
Bosznia—Hercegovina szomszédos járásaivat egészíttetett ki, alsó keskeny sávja pedig a megnagyobbított Montenegróhoz csatolta—
tott. Neve természetesen, eltűnt, mint a többi évszázados, történeti név, az elöbbi Tenger- melléki (Primorska) Bánság, az utóbbi pe—
dig Zetai Bánság lett Montenegrónak egy kis folyójáról, mely a, középkorban a herceg— ! ségnek is nevet adott.
Az új beosztás azt a mindenáron való egységesítő politikát akarja szolgálni, amit már az állam nevének Szerb—Horvát—Szlovén királyságról Jugoszláviára való megváltoz- tatása indított meg. Jellemző, hogy már a statisztikában is megnyilatkozik ez a törek—
vés. Míg a népszámlálási munka első köte—
tében, amely az előz-etes adatokat közölte.
az anyanyelvi rovatban a szerbek és a bor—
vátok .,szerbek vagy horvátok" név alatt szerepelnek, addig az új beosztást magában foglaló kiadványban ,,szerbhorvátok6 néven (kötőjel nélkül) vannak a szerb és a horvát nemzet tagjai megjelölve. Ugyanaz a mód- szer tehát, amelyet Cseh—Szlovákiában is láttunk, ahol a csehek és a tótok ,,csehszlo- vák" (Összeírva) gyűjtőnév alatt szerepel—
nek. Mellesleg megjegyezve a szerbek, úgy látszik, e két utóbbi nemzetet nem ismerik el egynek, mert az ő kiadványaikban ,,csehek vagy szlovákok" megnevezés szerepel.
Hogy az új közigazgatási beosztást nem—
csak mi látjuk ilyen szemmel, hanem a kül—
föld is (s hozzá még olyan egyi'mek, kik egyébként eddig teljes szimpátiám] viselteti—
tek az új államalakulás iránt, arra nézve le—
gyen elég lt. W. Seton XV'atson híres angol újságírónak. aki Sen-tus Viator néven már a háború előtt erős propagandát csinált a dél—
szlávok egyesitése érdekében., a 'llimeasben megjelent cikkéből 1) a következő részlete- ket közölni: ,,Szerbiát egyesítették a Szerém—
séggel és a Vajdasággal, nyilvf'mva-lóan azért.
hogy a németek és a magyarok kisebbségbe szoríttassai'iak .a szerbekkel szemben; de en—
nek érdekében minden földrajzi és észszerű-—
ségi szempontot eltbanyagolnak. Szerbia Nis—
től délre Macedóniához csatoltatik, hogy a szerbek megerősítt'essenek a bolgárokkal szemben. Végül Dubrovnik (Raguza) és Her—
cegow'na Cetinje alá rendeltelnek, nem tö-
1) 1930 február 4. (15. l.) Közölve a Szemle 1930. évi 3. számában. (225. lap.)
Magyar
4. szám,
—259—
1930lődvén a nagyon is 1350yatékos közlekedéssel míglMostar, sőt Travnik, Dalmáciáva ] egye síttetnek, bár a közlekedés e vonalakon még sokkal gyatráhb Később: ,,Ha van szilárd alap, amely a tágabb jugoszláv hazaiisáf alapépítménye gyanánt szolgálhat, az —- jobban mint a szerbek, horvátok és szlove nek versengő erzelmei —— Szerbiának ll or- Vátországnak Dalmáciának, Boszniának stb. sajállagos hagyománya Ez országok mindegyike a nemzeti eletet különleges er- tékkel gyarapíthatja és az a kísérlet, melu történelmi egyformaságot kíván itt terem
teni, egyben bűnös és reménytelen. Különö- sen Horvátország, amely autonóm helyzetét nvolc századon át a Magyarországgal való egységben is megőrizte, olyan passziv re—
z'isztenciára képes, mely a belgrádi centra- listákat is próbára fogja tenni."
Ezekhez az idézetekhez részünkről nem kell kommentár. Seton NVatsonnak aki lud- valevőleg legnagyobb propagálója volt Auszt—
ria es Magyarország felosztásának és ma—
"3 arbarátsággal sohasem volt vádolható,
ebben a kérdésben velünk teljesen egyező Véleménye van. Kovfas Alajos (Ir.
" ...-III-
A mezőgazdasági és ipari munkabérek.
Les saluires agricoles et industriels en Hongrie.
Résume'. A) L e s s ala ire s ag r i (: o- les. En Hongrie, 55776 de la population s'occupent de production du sol dont plus de 2 millions sont (zeti/'s, et [a statistigue des salaires ayricoles y a pour base les relevés du ministere (le l'Agríeulture. Nous nous bornerons ici au.'r ouvriers non nourris, laissant de (töté les ouvriers nourris (: cause des difficultés gue présente le ('al—
(ful, en argent, de la nourriture.
Les salaires agricoles different beau—
coup suiva'nt les ('ol'nitals. I)"apres [es moyennes générales établies par nous (;
líaide de moycnnes ponde're'es sur la base (les chi/fres relatifs aux, ('omitais et du nombre des ouvriers agrieoles, le salaire journalier des hommes non nour—
ris est en moyenne de 286 pengős au prin- temps, 4'37 p. en e'té, 3'20 p. en automne, 2'34 p. en, hiver. C'est dans I'AIföld (lue les ouvriers agrieoles gagnent le plus. ll en es!
(le méme (les ouvrieres rurales; le salaire journalier en est, en moyenne générale, de 2'12 p. au printemps, 317 p. en été, 2'31 p.
en automne, 1'86 p. ('n liiver. Bien union Wait pas de base suffisante pour ('aleuler la moyenne (les salaires saisonniers, on peut établir, a l'aide de moyennes pondére'es, am:
[a moyenne annuelle en est de 3'45 p. aux hommes et- de 2'53 p,, aux femmes. ()n n*a pas de données sur les journées faites par an.
Les diffél'enees, (l'un ('onu'tat a l'autre, (les salaires ont plusieurs ('uuses: fluetua—
tions de Po/I're et de la demande, prix loeaux des articles de premiere néeessite,rapport des
(,(nres de travaux mieux payés au travail effeetué, densite' de la population, répartition différente des catégories de propriétés, etc.
B) Les salaires industriels.
l)'apres Ia statistiau e des usi—
n e s e t [' a [) r i a u (* s, il y avail en acti—
vité en 1928 3.578 établissements industriels gui ont, en moyenne annuelle, payé 61 238111 onvriers 36/1 millions de pengős de salaires. Le salaire annuel moyen montait a 1.529 pengős, dépassant de 59 pengős ('elui de 1927. Le salaire jonrnalier moyen, calculé (liapres [*efi'eetif moyen des ouvriers et les journées faites, (: été de 5'33 pengős, de sorte aue le salaire nominal a augmenté
de 4170. Cependant, le niveau des salaires feels, ani s'était rapproché en 1925 de celui des salaires nominaux, présentait depuis une teruiance plutót (leseendante.
Les salaires journaliers ont atteint leur maximum dans llindustrie de la reproduc—
tion (9'46 p) et dans les usines die'lectricite' (7 52 p.) et leur minimum, dans l'industrie textile (4719 p.).
Bien aue la statistiaue des ([ s s u ra n (7 e s s o (' i a 1 es montre un sa—
laire moyen ínférieur (( (*elui aue nous avons fait ('onnaitre plus hant, ("ar les salariés les mien!" payés Ify sont pas compris, elle est tres propre (: Ilobservation des fluetuations.
A la fin (le 1928, le nombre des salariés assurés montait (( 767485, et le total des salaires journaliers payés (( 2'8 millions de pengős. Sur ('ette base, les salaires pay-és dans l'année ont représente 883 millions de
