A visszacsatolt északi terület. Állattenyésztés

(1)

11412 szám — 1054a —— 1938 az a'fellendülés, amelyet a esonkaországban

ezen a téren évek óta tapasztalunk, itt még nem állapítható meg. Kitűnik ez főleg azok—

bóli az adatokból, amelyek azt mutatják, hegy 1 az egyes gyümölcsfaféleségekből 1.000 kat. hold területre, átlagban számítva az új

területén, illetőleg a trianoni Magyarorszá—

gon hány darab gyümölcsfa esik. Csak egyetlen egy gyümölcsfaféleségből a ringló- fából esik az említett terület-egységre több ilyen fa a visszacsatolt részen, * mint a csonka-

hazában. A különbség olyan lehetetlen módon nagy, hogy a ringlofánál valami fel- vételi hibára kell gondolni; valószínűleg ott másképen definiálták a ringlót, mint ná- lunk. Egyébként az őszibaracknál es a meggynél legnagyobb .az eltérés a csonka—

ország jaVára, viszont legkisebb a különb- ség a két adat között a diófánál. Megje- gyezzük még azt is, hogy a felvidéki alma—

termésnek az az előnye a mi almánk felett, hogy ott a téli alma a legtöbb. Az Alföldön termett nagyrészben nyári alma sohasem olyan jóízű és zamatos, sohasem oly tartós és sZállításképes, mint a felvidéki téli alma.

Ami az egyes gyümölcsfafélesegek gya—

koriságát illeti, megemlítjük, hogy a most visszakerült részen csak a teljes járásokat véve figyelembe, legtöbb almafa van a be- regszáSzi és a komáromi járásban, legkevesebb viszont az almafa az érsekújvári és a rimaszombati járásban. A körtefák számát nézve "első helyen állanak a. (párkányi es a

komáromi járások, viszont utolsó helyen áll ebből a szempontból a lévai járás. A cse- resznyefák számát tekintve ismét a párká—

nyi járást látjuk az első helyen, legkevesebb a cseresznyefa a tornaljai járásban. Meggy—

fa kimagaslóan legtöbb van a komáromi já—

ráSban, legkevesebb a oserehát-encsi járás—

ban. Szilvafák számát tekintve, kimagaslik.

a bodrogközi és a beregszászi járás, leghátul áll ebbő-l aszempontból is a torna—ljai járás.

A ringlófánál —— ahol, mint említettük, a meghatározás úgy látszik a két országban nem egyforma —— a beregszászi és a rima—

szombati járás áll első helyen. Legtöbb a kajszibarackfa az érsekújvári és a somorjai járásban, legkevesebb viszont ugyancsak a tornaljai járásban. Legtöbb őszibarack—v fát az ógyallai járásban találunk, legkeve—

sebbet a rimaszombati járásban. A diófák számát tekintve erősen első helyen áll a párkányi járás, viszont a rimaszombati járás ebből a szempontból is a legutolsó:

helyen áll.

A gyümölcsfa védőszereket a cseh terü—

leten olcsón szerezhettek a gazdák; vigyáz—

ni kell arra, hogy a most hozzánk került.

gyümölcstermelők ezeket a nelkülözhetet—

len kémikáliákat hasonló áron megkap—

hassák, különben ki vagyunk téve annak, hogy egy fejlődőképes termelési ág meg—

felelő védekezés hiányában ott rövid ido alatt teljesen tönkremegy.

Sajóhelyi István,

Állattenyésztés.

Éleoage.

Résumé. La sentence dünbitrage prononcée na- guére d Vienne a transiéré 8'5% du territoire de la Tchéco—Slovaguie á la Hongrie. D'aprés les sta—

tistigues de 1937, le troupeau bovin de la Tchéco—

Slovagaie a perdu de ce chef 6'3%, le troupeau—

chevalin 13'479, le troupeau porcin 7'2%, le troupeau ovin 20'1% de son effectif; ainsi la perte en boeufs et porcs est inférieure, la perte en chevauac et surtout en moutons est supérieure á la perte territorialen,

Voyons ce one cela représente pour la Hon- grie. Le territoire du pays démembré a augmenté de 12'7%, le troupeau bovin de 16'6%, le troupeau chevalin de 11'9%, le troapeau porcin de 9"0%, le troupeau ovín de 8'0%; llaccroissement ne dé- passe gue pour les boeufs la proportion— des gains territoriaux.

La densite' du cheptel bovin est, dans la zone

recoavrée, de 30'2% plus élevée (Iue dans le resfe de la Hongrie; egesi gae cette zone avaít été plus ríche en *bétail lors du dernier recensement des:

animaux avant la guerre, et gue depuis ce temps le troupeau y a díminué á une cadence plus faible gue dans la' Hongrie créée a Trianon. Les vaches représentaient en 1937 une part de 51'3% dans liensemble du troupeau bovin de la Hongrie diauant la sentence arbitrale, une part de 44'5% dans le troupeau bovin de la zone libérée, évidemment parce *gue, sur le territoire de la zone, liélevage bovin était moins au service de la production de lait gu'á celui de la boucherie, de la traction animale et de la production de fumier. Ceci est confirmé aussi par le fait gaton compte 117 laiteries—

dans la zone recoufvrée, et gue chague laiterie ;;

dispose en moyenne de 1.109 vaches, alors gue—

(2)

11—12 szám

la moyenne correspondante est de 806 uaehes pour lesflaiteries de la Hongrie de Trianon.

La densité du troupeau chevalin est de 6670 moins élervée sur le territoire libéré gue sur Fancien territoire national, Déjd avant la guerre, on comp- tait moins de chevaux au Nord gue dans le teste du pays; en revanehe, malgré Fextension de Paulo- mobilisme, la diminution y étaít insignifiante pen- dant le dernier guart de siecle.

lje'levage porcin était peu développé dans la zone naguére tche'co-slouague; la raison en es!

diabord gue les fourrages s'y trouvaient en guan- tité insu/fisante, ensuite gue Ia Tche'eo-Slovaguie se procurait la viande de porc et le saindoux gui lui manguaient par uoie de compensation ou autre—

ment a bon marché en les important de la Hon- grie. Sur 1000 arpents cadastraux de la zone re-- couvrée, on compte 29'6% de moins de porcs gue dans la mére-patrie.

Avec les territoires gue le traité de Trianon avait transférés de la Hongrie á la Tche'co—Slo- vaguie, il [allatt céder — si (ion adopte les chi/Tres du recensement des animaux de 1911 -— environ 1'2 million de moutons. Én 1937, au contraire, on trouvait sur tout le territoire de PÉtat tchéco- slovague 642000 moutons, guoigue les usines tex—

tiles eussenl besoin d'une grande mmntité de Iaine comme matieres premiéres. (Fest one, avant l'ac—

cord de Munich, la Tchéco-Slouaguie exportait assez de produits industriels pour pouuoir acheter sans diliiculté la laine relativement bon marché

des contrées dyoutre—mer. Voilá pourguoi la den—

site' du troupeau ovín a été, dans la zone rétro- ee'dée, de 37'0% inférieure a celle gu'on enregistrait en Hongrie démembrée.

En ee (lui concerne la uolaille, la zone du Nord posséde, sí on rapporte tout a 1000 arpents

cadastmux, 52'2% de poules, 60'4% dioies, 83675 de eanards et 93'8% de dindes de moins gue la mere-patria Le retour de la zone du Nord a natu- rellement augmenté l'effectif du menu be'tail; cette augmentatíon s'exprime par 5'3% en général, par 5'7% dans le cas des poules, par 4'8% dans le cas des oies, par 1'9% dans le cas des canards,

et par 0'7% seulement dans le cas des dindes.

Au point de vue de la chasse, Ia Hongrie a récupété une région de richesse et de varíe'té mé—

dioeres. De tout le gibier tué, 6-2% représentent le gibier d poil, et 9'4% le gibier á plume tue's dans cette région. Cella—ci est donc plus richxe en gibier á plume Gwen gibier () poil. Panni les cerfs com- posant le butin, 3'3% proviennent de la zone ré- troce'dée, parmi les cheureuils 1'4%, parmi les liévres

7'0%, parmi les faisans 6'3%, parmi les perdriae 9'5%.

—— 1055 —-—

51933

1. Haszonállatok.

A visszacsatolt északi területen és a tria—;_

noni Magyarországon a talajviszonyok és más természeti adottságok következtében a mezőgazdasági termelési és az állattenyész—

tési viszonyok már a multban is egymástól némileg eltérően alakultak. Igy a többek között a .s—zántóföldnek 1911-ben a trianoni Magyarországon 166 % -a tengerivel, 12'0% -a szálastakanmányfélével és 16'8%-a takar- mánygabonávat volt bevetve; ugyanakkora most felszabadult északi területen a tenge—

rivel bevetett terület a számatófölclnek 102

%-át, a takarmányfélék vetésterülete 105

%—át, a takarmánygabona bevetett területe

viszont 26'9 %-át foglalta el. Emellett a

földterületnek mivelési ágak szerinti meg- oszlásában is elég jelentős különbségek, vannak a két területen?)

A világháború utáni békekötés területi határozata, majd később a gazdasági vál- ság a trianoni Magyarországon, valamint a visszacsatolt északi magyar területen az ál- lattenyésztés terén is számottevő változáso- kat ered'ményez-ett. Az anyaország mezőgaz- dasági szempontból továbbra is kiviteli ál—

lam maradt, az elszakított északi terület;

ellenben ilyen vonatkozásban beviteli ál- lamnak vált részévé. Ez a körülmény ——

különösen a mezőgazdasági válság idején, amikor Cseh-Szlovákia a gazdasági önellá-V tást jórészben megvalósította —— a húsz évig cseh—szlovák impérium alatt állott te- rületen valamint az azzal gazdasági egy- séget alkotó anyaországban egymástól el- térő irányú változásokat idézett elő

A visszacsatolt terület nagy része _.kii- lönösen a Kisalföld —— a szemes kemények

termelésére kiválóan alkalmas. Ezért: és az;

önellátási törekvések minél teljesebb mér-**

tékű érvényre juttatása érdekében ezeknek

a terményeknek temetését ott fokozták. A

szemes termények területgyarapodása azonban a jobb legelőknek s részben a réteknek is feltörésével járt. A legelő- és rétterüle- tek elégtelen volta miatt és mert a szántó- földi mesterséges takarmánytermelés is meglehetősen szűk keretek között mozgott az c,a'illattenyés'zté—s terén nagyobb arányú fejlődés nem matatiknzik

Az 1911. évi állatszámlálás adatai szerint a visszacsatolt északi területen már a világháború előtt fejlett szarvasmarhate—

nyésztést űztek. Ebben az esztendőben

1) L. a "Mezőgazdaság" 0. cikket.

77

(3)

11—12. szám -—-, 1056 — 1938

1- Haszonállatállomány. _" Bétaíl. 1.000 kat. hold területre a Felvidéken

A vissza- Trianoni A mai 1490 db, a trianoni Magyarországon pedig . 1 23222?! ($$$; Magfággz 1355 db szarvasmarha jutott.

Ev Sír, 5532 3312an 152355; A rendelkezésre álló adatok szerint (1.

Mmm magá??— 155235, lány;; az 1. sz. kimutatást) 1911-től 1937—ig a rétrocédél) de Trianon total Visszacsatolt északi területen a szarvas—

darab—tétes marhaállomány (1911—ben 307.762 db,

Szám szerint -— Nombres absolus Szarvasmarha

Bétes (; comes

1911 307762 2,149.756 2,457.518 1937 291338 1,756.254 2,047.587 Ló — Chevaua:

1911 98.285 896.498 994783

1937 94.637 798066 892703

Sertés — Poros

1911 280679 3,322.407 3,603.086 1937 234958 2,623.530 2,858.488 Juh —— Moutons

1911 326437 2,406.041 2,732.478 1937 118.817 1,483.917 1,602.734

1000 kat. hold területre számítva Par 1000 arp. cad.

Szarvasmarha Bétes Ez comes

1911 149'0 135'5 137'0

1937 141'5 108'6 112'3

Ló —- Chevauw

1911 47'6 56'5 55'5

1937 460 493 490

Sertés -— Poros

1911 1359 20.94 2009

1937 1141 16222 1568

Juh — Montana

1911 158'0 151'6 152'4

1937 57'7 917 879

1000 lakosra számítva)) —— Pour 1000 habitantsg) Szarvasmarha

Bétes Ez comes

1911 3568 3822 2898

1937 282'9 2021 2107

Ló — Chevaum

1911 113'9 1177 1173

1937 91'9 91'9 91'9

Sertés — Poros

1911 325'3 436'2 424'9

1937 228'2 301'9 294'1

Juh — Moutons

1911 378'3 315'9 3222

1937 115'4

1707 1649

1) Az 1911. évi adatok községek szerint állittattak össze, az 1987. évi adatok pedig a terület arányában járásonkint számittattak ki. —— Pour 1911, chiffres relatifs aux communes ; pour 1937, chi/free; eolculés par awondissements, guant au territoire en guestion. — ') Az 1911. évi adatok az ugyanazon évi, az 1937. évi adatok pedig az 1930. évi lélekszám alapulvételével számiltat- tak ki. —— Chimes tenant compte pour 1911 de La pulation dala méme anne'e et pour 1937, de la population de 1930.

1937-ben 291.333 db) a gazdasági elzárkó—

zás eredményeképen kialakult viszonylag magas felvidéki állatárak következtében jóval kisebb arányban csökkent, mint az anyaországban.

Említést érdemel, hogy a szarvasmarha- állomány sűrűsége nem a mezőgazdasági szempontból leggazdagabb Kisalföld fel—

szabadult részein a legnagyobb, hanem Ung vármegyében, ahol 1.000 kat. hold te- rületre 181 db szarvasmarha jut. Pozsony és Nyitra vármegyében 174, Bereg és Ugocsa vármegyében 161, Bars és Hont vármegyében pedig 135 szarvasmarhát te- nyésztenek ekkora területen.

Az egyes fajták közül igénytelensége és kiváló munkabíró ökrei miatt kedvelt magyar-erdélyi fajta szarvasmarha a visszacsatolt terület északkeleti és keleti részén (Gömör és Kishont, Borsod, Abaúj—Torna, Zemplén s Bereg és Ugocsa vármegyék—

ben) a trianoni országcsonk hasonló te—

nyészirányú részeihez csatlakozóan meg- lehetősen elterjedt. Ennek a fajtának aránya az állományban vármegyék szerint

1[5 és % között váltakozik. A vissza—

csatolt nyugati és északi részeken a jótejelő szimmentháli és más piros—tarka fajták, az északkeleti tájakon pedig a borzderes faj—

ták adják a szarvasmarhaállomány nagyobb részét.

Feltűnő, hogy 1937-ben a visszacsatolt területen a szarvasmarhaállománynak csak 44'5%-a (129715 db) volt tehén, ugyan—

akkor a tehenek aránya az anyaországban

51'3%-ot (900272 (ib-ot) tett. Ezek az ada—

tok arra vallanak, hogy a marhatenyésztés a visszacsatolt északi területen a szükség- leteknek megfelelően nem annyira a tejter- melés fokozásának, hanem inkább a hús- és a trágyatermellésnek, valamint az igaerő- nyerésnek szolgálatában állott.

A legutolsó időben a most visszaszerzett területen mindössze 117 tejüzem műkö- dött. Ugyanakkor a trianoni Magyarorszá—

gon 1.117 tejüzem állott a tejértékesítés szolgálatában. Amott tehát 1.109, az anya- országban pedig 806 tehénre jutott egy tej—

üzem. Ezek szerint a- visszacsatolt területe- ken a tejüzemi hálózat még nincs kiépítve

(4)

11—12. szam —— 1057 -——

olyan mértékben, mint nálunk. így az ál—

lattenyésztők a termelt tejnek az anya- országinál kisebb hányadát értékesítetté'

a tejgyüjtő és a tejfeldolgozó üzemek út- ján és tejtermésüknek nagyobb részét gaz- daságukban használták fel, illetve közvet- lenül a fogyasztókhoz szállították. Ezen a területen tehát a tejértékesítés megszerve- zésének tág tere van. Kívánatos lenne, hogy a szövetkezeti tejgyüjtés hálózatának minél szélesebb körű kiépítése ott még áldozatok árán is mielőbb megvalósulen és. ezzel a tejértékesítés nálunk már jól bevált rend—

szerének előnyeiben a felvidéki termelők is mielőbb részesüljenek.

A lóállomány a visszanyert területen már 1911—ben is aránylag kisebb volt, mint .az anyaországban: 1.000 kat. hold területre ott 15'7%—kal kevesebb ló jutott, mint az anyaországban. Az állomány azonban 1937-ig az 1911. évi létszámhoz viszonyítva amott mindössze 3'7 % -kal csökkent, ugyan—

akkor a békeszerződéssel meghagyott magyar területen az állomány visszaesése 110

%-os volt. A gazdasági elzárkózássral elért, aránylag elég kedvező állatárak a Felvidé- ken a lóállomány alakulását is kedvezően befolyásolták. Ennek s a kisgazdaságok számbeli gyarapodásának javára írható, hogy még a traktorok elég nagy arányú elterjedese sem csökkentette erősebben a lovak számát.

A visszatért területen főleg melegvérű lovakat tenyésztenek. A hidegvérű lóte- nyésztés, éppenúgy. mint az anyaország- ban, ott is általában kisebb jelentőségű, mert az e fajta lovakat inkább csak a nagyobb községek és városok jelentősebb te—

herforgalamának leibonyolításánál használják.

A sertéstenyésztés a visszacsatolt terü- leten meglehetősen szűk keretek között mozgott. Ezen a területen az állományból 1.000 kat. hold területre 1911-ben 3517- kal keves—ebb sertés jutott, mint az anya- országban. A legutóbb vegrehajtott állat—

összeírás adatait alapul véve a különbözet 29'7%-ra csökkent, mert amott az álló- mány apadása kisebb mértékűnek bizo—

nyult, mint nálunk.

Cseh-Szlovákiában a tengeritea'més nem fedezte a sertésállomány szükségleteit, már csak azért sem, mert a tengeritermelés északi határa nagyjából összeesik a most visszacsatolt terület északi határvonalával, azon felül ennek a termenynek termelése már egészen jelentéktelen mértékű. Ezért ez az állam állandóan nagy mennyiségű

f*1938

— —

I. HASZUNÁLLATDK ANIMAUX PRDDUCHFS

a) LÉTSZÁM 1937.

Ellecm en1937

3 -mxlhó ——'—————-—————-—-———.— mrnlons 3

2 2

% %a

(%

^! ¹

r ! r 0

h) sűrűsía

1.000 Ku now IERÚLETEH Densite' per 1 000 arpr cad.

! 91 1

2 00 2 O O

4 00 400

0 A 0

1937

2 00 2 O O

'l OO % 4 00

§

m

(I) ,

Szarvasmarha_ Betesacomes

0 Ló——Chevaux§ JuhMoulons§! )*O;

darab — nombre

/ A (rranom Magyarországon —— Hongrie íixée par le fraíté de Trianon

. l

_ A visszacsatolt eszak: területen -- Territoíre septemrional rétrebéde

.

" SLSz !988 * R.".deSt.1933.

tengerit vitt be külföldről. A lakosságnak sertéshús- és zsiradékszükségleteit a bel—

földi sertéstenyéSztés' azonban még így sem tudta, teljesen fedezni.'Az élő és leölt sertés, valamint a zsír,kx'háj _és a szalonna meg—

felelő alacsony áron való külrföldi beszer-

zése 'azonban nem ütközött különösebb ne—

hézségek—be, merta feleslegeikkel állandóan kivitelre utalt dunai államok —— így a szomé

77*

(5)

11-7—12. szám

ll. BAROMH VOLAILLE

IÖRZSÁLLOMÁHV 1.000 KM. HOLD tERülElRE SZÁMIWA Elíectli repmducteu! pour l,000 am. can.

w a:

'a E a

$ ; c):

3 . E

0 a

* § :;

c

a

*

l '

(!!

§ g § É

.: : § 53

darab — nombre

%A mancm Magyarországon — Hongne fcxée par le lratte' de Trianon

§A vxsszacsatntt északi területen — lemlolre septenlnonal re'trocece'

ir

M.Sl. Sz, l938. R. H. de 813936

szédos trianom Magyarország 415 — bár- mekkora kontingens megállapítása esetén, nyersanyagok ellenében vagy más kelm- penzációs mód-on mindenkor olcsón szállí- tották a kívánt árut. A visszacsatolt terület sertéstenyésztése ezért nem fejlődött erő— ' teljesen.

Terület szerint aránylag legtöbb sertés északon Komárom, Zemplén és Esztergom vármegyében található, az ellenkező vég—

letet pedig Abaúj—Torna és Ung vármegye képviseli.

A juhtenyésztést a visszacsatolt terüle- ten a világháború előtt igen kiterjedten űzték. Az 1911. évi adatok szerint ott 1.000 kat. hold területen 1580, a csehek által Szlovákiának nevezett és nekünk átadott részen 164'6, sőt még a Ruténföldnek ne—

vezett visszakerült területen is 1126 juhot tenyésztettek. Ugyanakkor az anyaország- ban az emlitett terül—etre csak 917 db juh jutott.

A területváltozás következtében és egyéb okokból is az állattenyésztés ágazatai kö- zül általában a juhtenyésztés vesztett je- lentőségéből legtöbbet. A trianoni Magyar- országon ugyanis a juhállomány az 1935.

évi,állatszámlálás adatai szerint 39'7%- kal, aaz—v;1937. évi állatösszueírás eredménye-i

-——— 1058 — 1938

szerint pedig 38-3%—kal volt kisebb, mint

1911—ben. A visszacsatolt északi területen a hanyatlás még súlyosabb, amennyiben az 1911. évi létszámhoz képest az állomány hanyatlása az 1936. évi adatok szerint nem kevesebb, mint 65'7%-ot, az 1937. évi ada—

tok szerint pedig 63'6%-ot tért el.

Cseh—Szlovákiának a müncheni döntés előtti egész területén a juhállomány az 1937. évi január hó 1—én mindössze 642000 darabból állott és 1.000 kat. hold területre ott csak 242 db juh jutott, holott az 1911.

évi adatok szerint csak a régi Magyaror- szágból 1'2 millió darab juh került birto—

kába. A juhtenyésztésnek hanyatlása tehát nyilvánvalóan tervszerűen, a kormányzat tudtával következett be, annak ellenére, hogy a csehországi nagy gyapjúfeldolgozó üzemek állandóan tetemes mennyiségű nyersanyagot igényeltek, Cseh—Szlovákia, mint ipari kiviteli állam azonban az arány—

lag olcsó és a szükségletnek megfelelő mi- nőségű tengerentúli gyapjú beszerzéséhez szükséges külföldi fizetési eszközöket ne—

hézség nélkül meg tudta szerezni. Ennek következtében azután a gyapjú — éppen úgy, mint a tengeri is —— kereskedelmi mér—

legének állandóan jelentős passzív tétele volt.

A cseh-szlovákiai juhtenyésztők kor——

mányzatuk részéről ezért nem részesültek olyan támogatásban, mint amilyent a tria—

noni Magyarországon a juhtenyésztés, ille—

tőleg a gyapjútenmel'és fokozása érdekében tett azok a kormányzati intézkedések je—

le'ntenek, amelyek a gyapjú átvét—eli árá—

nak hivatalos megállapítására és a textil—

ipari üzemek gyapjúátvéleli kötelezettségére vonatkoznak.

A fennmaradt juhászatokban a vissza—

csatolt terület egy nészén a belföldi juh—

túrószükséglet kielégítése és a külföldi ér—

tékesítési lehetős-égek kiaknázása érdeké—

ben a tejtermelés fokozására fektették a fösúlyt.

A visszacsatolt területen a julhállomány legutoljára Gömör és Kishont, Nógrád, to- vábbá Abaúj-Torna s Bereg és Ugocsa vár—

megyében volt a legnagyobb. Az állomány- nak 1.000 kat. hold területre eső hányada azonban ezekben a törvényhatóságokban is nagyjából csak az anyaországi színvo—

nalon mozgott. '

A visszacsatolt északi területtel az eredeti alakjában 20 évig fennállott Cseh—Szlovákia szarvasmanhaállományának 6'3, lovainak

(6)

11—12. szám

2. Baromtiállomány. — Volailles.

;, NE 'U-Mg'.

m ei", sas a

so ;: 5403 ;; §?

%A***"'

--4 B ot!) 0 %%

Megnevezés ágára §§§ $$$—§—

v-Dö ._.N . H . . . 'n - :: x%:

Spécszanon ÉÉSÉÉ §$§§ §5 §§

m—s mz'ü _en_(u _oa":

darab — tétes

A visszacsatolt északi területen

Sur le territoire septentr.

rétroce'dé 1937. VII. ].

Baromfi összesen

Nombre total des volailles 5,104.111 2.625'2 4.957'1 Fiatal —— Jeunes . . 3,938.060 2.025'4 3.824'7 Tenyész — Reproduc—

trices ... 1,166.051 599'81.132'4 Tyúkféle: -— Poules:

fiatal —— jeunes 2,526.066 1.299'2 2.453'4 tenyész—reproduct. . . 1,027.196 528'4 997'6 Liba: —— Oies:

fiatal —— jeunes . 690.911 355'4 671'0' tenyész-reproduct. . . 108754 5519 105'6 Kacsa: —— Canards:

fiatal —— jeunes 700984 3605 6808 tenyész—reproduct. . . 27.441 M'] 26'6 Pulyka: -Dindes et dindo ns:

fiatal -— jeunes 20.099 103 195

tenyész —reproducí. . 2.660 1'4 2 6 Atrianoni Magyarországon

Dans la Hongrie selon le traité de Trianon

1935. II. 28.

Baromti összesen

Nombre total (les volaz'lles 21,931.094 1.356'1 24522i

Ebből: —— Dont :

Tyúkféle —— Poules . 17,880.027 1.105'6 1.999'2 Liba —— Oies. . . . 2,286.890 1414 2557 Kacsa —— Canards . 1.394.97O 86'3 156'0' Pulyka —— Dindes et

dindons ...

369207 228 4113 1) A visszacsatolt terület adatairraz 1937. évi július ' hó 1-i állapotot, a trianoni Magyarország adatai pedig az 1935. évi február hó 28-i állapotot tüntetik fel. —- Pour le territoire rétrocédé, situation au lffjuill. 1937 ; pour la Hongrie selon le traité de Trianon, aa 28 févr. 1935. —- 2) L. az 1. sz. táblázat 2. sz. jegyzetét.

Voir' la note 2 du tableau 1.

134, sertéseinek 7-2 és juhaiinak 20*1%—a került vissza Magyarország tulajdonába.

Ezek szerint a veszteség nagyobb mérték- ben csak a juhtenyésztés terén haladja meg a területleválás (8'5%—0s) arányát, a lóál'l-omány vesztesége már csak kevéssel nagyobb annál. Szarvasmanhából *és sertés—

ből —— Magyarország javara -— területi

— 1059 — 1938

veszteségénél kisebb mértékben károso- dott, mert azoknak nagyobb hányadát nem a hozzánk csatolt területen tenyésztik.

A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy az északi területek felszabadítása következtében a trianoni Magyarország szarvasmarhaálloniánya 16'6, lóállománya 1.1'9, sertéslétszáma 9'0, juhállománya pe—

dig 8'O%—kal gyarapodott. Gazdagodásunk

mért-éke tehát a területnövekedés arányát csak a szarvasmarhaállomanyt illetően múlja felül némileg.

A visszacsatolt területen a tejértékesítés kellő megszervezése különösebb nehézségbe nem ütközik. A fel-szabadult terület sertés—

létszámának viszonylagos alacsony volta az anyaország sertésfeleslegeinek értékesí—

tésénél nyil—ván könnyít—ést fog eredmé—

nyezni. A hizlalt szarvas-manha ért-ékesíté—

sénél azonban már a külföldi piacaink ki- bővvítézsén kell az érdekelt állami és érde- keltségi szerveknek munkálkodniok.

2. BaromfitenyéSztés.

A baromfiállomány adatai Cseh—Szlová- kiáról az 1937. évi július 1—i állapot Sze—

rint, a trianoni Magyarországról pedig az 1935. évi február hó 28-iki állapot szerint állanak rendelkezésre. Ezek szerint, amíg a hazai összeírás alkalmával jobbára csak a törzsállomány volt a gazdaságokban, a cseh-szlovákiai felvétel idején a teny-ész—

anyagon felül az azévi szaporulat legnagyobb része is szerepelt az összeírásban.

Táblázatunkban (l. a 2. sz, kimutatást) az összehasonlithatóság érdekében a Felvi- dékre nézve a törzsállományt és a fiatal baromfi létszámát külön mutattuk ki.

A rendelkezésre álló adatokból isme—

retes, hogy Cseh— Szlovákia baromfite- nyésztése a belföldi szükségleteket nem tudta mindenben fedezni és egyes években élő baromfiból és különösen tojásból be—

hozatalra szorult. A baronnfitenyésztés alá—

rendeltebb jelentősége kitűnik abból is, hogy ott ugyanakkora teruleten jóval ke—

vesebb baromfit neVelftek, mint a trianoni Magyarországon. 1.000 kat. hold területre ugyanis 1937—ben —— a törZSállományt te—

kintve —-— 52'2%—kal kevesebb tyúkféle

60497 -kal kevesebb liba 83 67 -kal keve-

sebb kacsa és 93 8%-kal kevesebb pulyka jutott,min1t az anyaországban.

Az 1937 évi állapot szerint a visszacsa—

tolt területtel Magyarország Cseh-§zlovak1a egész baromfiállományának mintegy 11 7

(7)

11—12. szám — 1060 — 1938

' 3. Vadászati eredmények.

Ill. VADÁSZAT Résnltats des chasses.

CHASSE - _ .

, $$$? A trianoni A mai

1.000 m. nom vmlsztsnülmf szlmm északi te- Magyar- Magy "'

.. ' 1 orszagon

Pronomon puur 1.000 arp— cad. de chasse gardee ruleteni) orszagon ) összesen

" ! Megnevezés Sur le Dans la Dans la

szomEs van szmvns van , . . §": How" Hongrie

001503 A POIL BIBIERS A PLUMES Specification $$$"; 155535 d'aujour—

200 "W" "Dmb'e 200 rétro— . de Trianoni) (fkm! an '

cédé ;) total

darab — tétes

Szám szerint —— Nombres absolus

40 Szőrmés vad —— Gibier

0 400 ci poil ... 130581 1,210.726 1,341.307

Ebből: —— Dont:

szarvas — cerfs . 246 5.993 6.239 őz — chevreuils . 819 11.464 12.283!

§ nyúl — liévres . . 98.200 1,097.359 1,195.559—

o :*_ Szárnyas vad —— Gibier V

§ § 0 ;; plume ... 331328 1,637.898 1,969.221

§ §§ § § § Ebből: — Dont:

§ ; §: § § ; § § fácán —- faisans . 24.033 307457 331490

; § § § § § § § fogoly — perdriac . 243635 811395 1,061.030

§ ;; §§ ;; 1000 kat. hold területre számítva

3?) § § ÉÉ § § Par 1000 arp. cad.

§ § 5" § § §" ; § Szőrmés vad —— Gibier '

, 4 " : ** * a poíl ... 67-2 74'8 74-0 '

Nagyvad (szarvas és 62) — k'uk'sk'á! Ebből : _— Dont .'

_ Gros gibiev (ceds el chavreuils) Fogoly _ Pe'd'" szarvas __ cm./'s _ 0.1 0.4 0.3

4 .. . . őz — chevrcuils . 04 07 07

%% "W' — m'" """ * mm nyúl —— liévres . , 505 678 660

5 én _ A * § e . __ , Szárnyas vad —— Gibier

/ s' "m N M ""S a plume ... 1704 ma 108'7

inast 1930. R.H.deSt.1938. Ebből: — Dont:

_, . .. . , , ,- fácán — faisans 124 190 1833

% at, vagyis a teruleti aranynal valamivel fogoly __ perdm_ 125-3 505 586 nagyobb mennyiséget :kapott, a tenyész—

anyagból azonban csak 6'5%' jutott birto—

kunkba. A törzsállomány nagyobb része, vagyis az értékesebb baromffiállomány te- hát a hozzánk nem csatolt területen ma—

radt.

Az egyes baromfiféluékből — a törzs- anyagot számítva — az északi területtel a tyúkfélxéknelk 6-2, a libának 110, a kacsá—

nak 13'9, a pulykánazk pedig 7'7y%—a került Magyarországhoz, vagyis csak kacsa és a Libaálalományból részesedtünk a területi aránynál nagyobb mértékben. Ha pedig a szaporulat adatait vizsgáljuk, kitűnik, hogy az azévi költévsű tyúlkfélrékből 14'9, libák—

b'ól 12-4, 'kacsakból 23'9, pulykáíból pe—

dig 10'1%—kal részesedtüsnk. A visszacsatolt területen tehát a tyúkfélék és a kacsa kel—

tetélse volt nagyobb :arányú.

. ' Terület szerint a legtöbb tyúkféle Ko—

márom, Pozsony és Nyitra, Bars és Hont,

Bereg és Ugocsa és Zemplén vánmegyé'k—

henna legtöbb liba Komárom, Pozsony és ' Nyitra; _ Bars és Hont vármegyék—

1000 lakosra számítva!) — Pour 1000 habitants ') Szőrmés vad —— Gibier

;; poil ... 126'8 139'3 138'0 Ebböl: ——- Dont:

szarvas — cerfs . 02 07 06

őz —— chevreuils . 08 13 12

nyúl —— liévres . . 95'4 126'3 123'0 Szárnyas vad — Gibier

a plnme ... 321'8 188'5 202'6 Ebből: —— Dont:

fácán —— faisans 23'3 35'4 34'1 fogoly — perdriw . 236'6 941 1091

1) A visszacsatolt terület adatai az 1934. és 1935.

naptári évek átlagában, a trianoni Magyarország adatai pedig az 1933/34., 1935/36. és 1936/37. (augusztus 1-töl július 31—ig terjed) vadászati idény átla—

gában mutatják be a vadászati eredményeket. — Pour le territoire rétrocédé, moyennes'ponr les années cim'les 1934 et 1935 ; pour la Hongrie selon le traité

de Trianon, moyennes pour les saisons de chasse de

1933-34, 1935-36, 1936—37 (du 1er aont aa 31 juill.).

2) Az 1911. évi adatok az ugyanazon évi, az1937.

évi adatok pedig az 1930. évi lélekszám alapulvéte- lével számitattak ki. — Chiíres tenant compte pour 1911 de la population de la méme année et powr 1937, de la population de 1930. "

(8)

11—12. szám

ben, a legtöbb kacsa ugyanezekben a tör—

vényhatóságokban (és Zemplén vármegyé—

ben, a legtöbb pulyka pedig Komárom, Bars és Hont és Zemplén vármegyében ta—

látható.

A 'tewrületvisszacsatolás — csak a törzs—

állomány't néz—ve —— az anyaországnak az egésl állományban általában 5'3%—os, az egyes haromfifajok közül a tyúkfélékből 5'7, a libából 4-8, a kacsából mindössze

1—9, pulykából pedig csupán 0'7%—os állo—

mánynöveke-dést jelent.

3. Vadászat.

A vadászati eredm-ények adatai Cseh- stlovákliára nézve naptári évenkint, a trianoni Magyarországot illetően pedig vadá—

szati idény szerint (augusztus l—től július Ell—ig) állanak rendelkezésre. Az összehason- líthatóság érdekében a cseh-szlovák adato—

kat 2, a hazai adat-okat pedig 3 év átlagá- ban mutatjuk be (l. 3. sz. kimutatást).

A visszacsatolt területtel vadászati szempontból Cseh-Szlovákiának kevésbbé értékes részét kaptuk meg, mert ez a terü—

let vadban jóval szegényebb és kevésbbé változatos vadállományú, mint ennek az országnak többi része. A trianoni békeszer- ződéssel létrehozott Cseh-Szlovákia lőtt szőrmés, vadjainak 62, szárnyas vadjainak

pedig 9'4%—át a visszacsatolt északi terü-

leten ejtették el. A vadászzsákmánnyá lett szarvasoknak mindössze 33, az őzeknek 1'4, a nyulaknak 7-0, a fácánoknak 63, a

foglyoknak pedig 9'5%—a került puskacső elé 'a nekünk jutott területen. Ezek szerint

—-— 1061 — ' ' 1938

tehát a szóbanlevő terület .szárnyaisvadak—

ban gazdagabb, mint szővrmésvadiakban.

Ugyanezt igazolják táblázatunkban között és a vardászterülethez viszonyított lövési eredmények is. Utóbbi adatok azonban azt is mutatják, hogy ugyanakkora területen szőrmaésvadból kevesebb, számyasvadból ellenben több került puskacső elé, mint a trianoni Magyarországon.

A területgyarapodás következtében a szőrmésvadból 108, a szárnyasvadból pedig 20'2%-ka1 nagyobb lehet .a vadászzsákf mány. Az egyes vadfajok közül az északi terültelt visszatérése folytán szarvasból 4"1

%—k;a.l, őzből 7'1%—k;a1, fácánból 7'8%—ka1

és fogolyból nem kevesebb mint 29'8%-kal

növekszik majd a vadászat eredménye.

%:

Mindezeknek az adatoknak bemutatá- sával képet igyekeztünk alkotni affelől, hogy az eszaki magyar területek visszacsa—

tOlá—sa az állattenyésztés szempontjából mit jelent. Az adatokból végeredményben meg- állapíthatjuk, hogy a területgfazdagodás, mint minden más téren, az állattenyésztés- ben is nagy ért'ékgyarapodást jelent. Min- den erőnkkel arra kell tehát törekednünk, hogy ezt az értéket megfelelően növeljük és hasznosítsuk s a felvidéki állattenyész—

tőknek minél sikeresebb munkálkodását a kellő támogatás biztosításával lehetővé te—

gyük. Ezzel nemcsak az ő boldogulásukat segítjük elő, hanem az egész Magyarország gazdasági erősödését is a legeredményeseb-

ben szolgáljuk.

Szöllősy Zoltán dr.

Bányászat.

Richesses du sous—sol.

Résumé. De tous les territoires de'tuchés de la Hongrie par le traité de Trianon, Ie territoire du Nord était le plus riche en minél-aux. Malheu- reusement, méme aprés la rélrocession diune partie de ce territoire, le plus clair des richesses du sous- sol est reste' entre les mains de la Tchéco-Slovaguie;

il n'en est pas moins orai gue les mines récupérées représentent pour la Hongrie un gain appre'ciable.

En ee gui concerne les char-bonnages, Pen—

richissement est modeste. La seule mine de charbon gut" a été re'cupérée posséde une reserve de 6 d 7 millions de guintaux. Ce n'est pas beaucoup, mais le char'bon á extraire est'de bonne gualíté.

La production annuelle du charbonk peut s'évaluer

Ez 1 ou 1-2 million de guintuux, ce gui rféguiuuut

méme pas () 1%% de la production totale du pays

démembré, alors gue Paugmentation de la super- h'cie et du nombre des habitants siexprime par 12% environ. Le charbon extrait du sous-sol re—

couvre' n'est donc pas suffisant pour les besoins de la population revenue á la mére-patrie.

La situation apparaít sous un jour plus favo- table au point de vue des minerais de fer du Nord.

Des six établissements miniers gui ont fourni des renseignements () I'enguéte statistigue hongroise, trois seulement tmvoíllaient en 1938. Ces trois mines extraient annuellement, en exploitation nor- male, 3 millions de guintaux de minerais, ce gut",