A visszacsatolt keleti terület.
Le territoire oriental récupére'.
Közigazgatás.
Administration publigue.
liésumé. La Roumanie avait, dans la région y annexe'e par le traite' de Trianon, changé en beaucoup dtendroits la division administrative hongroise, Les mesures prises a cet égard, néces—
sitées en partie par le fait gue la frentiere fixée a Trianon avail coupé en deux certaines unités admi—
nistratives, tendaicnt sur'tout á rendre favorable pour les Roumains la répartition des nationaliiés dans les comitals dtune population principalement hongroise. Dans ce but, des secteurs ou dominait ltélément hongrois furent rattachés
comitats.
a dtautres
Depuis le traite' de Trianon, la Roumanie a re'organisé plusieurs fois son administration publigue (en 1925, 1929, 1936, et pour la derniére fois par la Ioi du 14 amit 1938). Cette loi divisait le Royaume en 10 provinces, considérées comme des personnes morales et formant chacune une unité administrative dtune gestion financiere propre. Parmi ces provinces, celles de la Maros, de la Szamos et du Temes étaient entiérement dans la région enleve'e á la Hongrie. Les comitats de Brassó et de Háromszék furent rattachés () la province de Bucegi et deux communes transylvaines, a la pro-
vince de Suceava. En vertu de ladite loi, les comitats
et les arrondissements ne sont pas investis de !a
capacité civile. Selon le droit administratif roumain, les communes se divisent ainsi: I. villes autonomes;
2. chefs—lieuac départementaux; 3. villes dépar-
tementales; 4. communes rurales; 5, commuues ayant une station balne'aite ou climatioue; 6. com-
munes aux environs de villes.
Ainsi, la division faite par les Roumains sur les territoires gu'ils viennent de rendre () notre pays (li/fére essentiellement de celle du temps du régime Iiongrois. Elle difl'ére considérablement pour les limites des eomitats et le nombre des artondis- sements, gui est plus grand gutavant la gucrre mondiale. Selon la division roumaine, il y a sur les territoires rendus 2 villes autonomes et 20 villes de'partementales, contre 4 et 16 sous le régime hongrois.
Sur les territoires récupére's, administrés pour le moment par les autorités militaires hongroises, la division administrative roumaine de 1936 a été provisoirement maintenue, en attendant gu'on y mette en vigueur les mesures, actuellement préparées, (lui les changeront administrativement.
Románia, miután a trianoni bekeben neki juttatott területen az államhatalmat átvette, a régi magyar közigazgatási be—
osztást nem hagyta meg változatlanul, ha- nem nagyobb arányú átrendezést hajtott végre. A helyi közigazgatás szervezetének említett átrendezése bizonyos vonatkozás—
ban magától érthetődő volt, mert a trianoni békében megállapított határvonal nem lévén tekintettel a közigazgatási határokra, olyan új egységek, megye és járás töredékek keletkeztek, melyek sem a Magyarország- nak meghagyott, sem pedig a Romániának itélt területen önálló közigazgatási egységet nem alkothattak. A megcsonkított vármegyé—
ket és járásokat Romániában is, akárcsak nálunk, mikor a közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék megalkottattak, más szomszédos közigazgatási egységekhez tkel- lett csatolni. Ilyen természetes, g 'akorlati közigazgatási szempontok parancsolta vál- tozás volt pl. az augusztus 30—i döntéssel visszacsatolt területen, hogy az a 15 község, amely Ugocsa Vármegye tiszántúli járásá- ból Romániának ítéltetett, a szomszédos Szatmár vármegyéhez csatoltatott. Sajnos, a végrehajtott közigazgatási átcsatolásoknak nemcsak ilyen természetű inditó okai vol—
tnak, hanem nemzetiségpolitikai szempontok is közrejátszottak a jogtörténelemben való—
színűleg páratlan gyorsasággal egymást követő kisebb—nagyobb közigazgatási vál—
tozások megalkotásában.
A helyi közigazgatás többször bekövet- kezett átszervezésének célja félreismerhe—
tetlenül az volt, hogy azokban a vármegyék- ben, ahol a magyar nemzetiségűek aránya a román állam számára kellemetlenül ma—
gas volt, a magyarok aránya lehetőleg lecsökkentessék, vagyis a magyar területek olyan közigazgatási egységekhez csatoltas—
sanaík,_ melyekben a románok aránya Viszonylag magas. Hogy a közigazgatási átrendezések megalkotásában ilyen nem—
zetiségpolitikai szempontok is közrejátszot- tak, azt a románok maguk is elismerték, mikor egyik reprezentativ munkájukbanl) az 1925. évi közigazgatási reform szükséges—
ségét azzal indokolták, hogy ez a lközigaz—
1) Enciclopedia Romániai, 1938. I, köt. 306. l.
' 43
MAGYARORSZÁG TRIANON! SZÉTDARABOLÁSA ÉS HÁROMSZORI TERÚLETGYARAPODÁSA.
AZ EGYES ÁLLAMOK TRIANON! RESZESEDESE: T m . Lúlokuúmboatéc
(mo. évl nap-umum lllpjln) " "'*'"Pod" ')Km' 1939. x". 31.
Km' Lélokuám 11.921 1.050.000
ROMANIA . A , mun - 12.001 ""-000
JUGOSZLÁVIA M
:) nnyaonzógból . . . . !" Területgyarapodh öuzeun 01.09! 4.301.ooo
b) Howit-Szlavónoruág . . 42.501 212150 Trianoni Magyaronzág 4 . 03.013 9.120.000
_ CSEH-SZLOVÁKIA . . . . Mm u'l'l— Magyarország 1940—ben. , 160.105 13,490.000
_AUSZTRIA... un mm
_ LENGYELORSZÁG . . . . tn mu! ' ') maniam—om ul-pian
_ ouszonszAG. ... !: mu
Elmkiton hrülotok öuzoun: , mm u.m.m May—románnak mount-rad! . !!!! 1J1l111 _ Mnoylrbirodalom öuzuon . . W" I'm"
SMgomb-I'
r—m—m— RÉGIORSZÁGHATAR
—--—--—— MMORSZAGHAIAR vcu mmm; um?
MEGVEHMÁR
MERTÉK
m—-:——-——r _ :":1
':G * zé bí x * -
!. KlR. KOZNNYI STATISZTM MVHR TÉRKEPÉSZETE
8—9. szám
gatási reform volt hivatva biztosítani az ország ,,politikai és lelki egyesítését".
Alig magyarázható mással, mint nem'- zetiségpolitikai szempontok érvényesülésév—
vel például az a közigazgatási területi válto- zás, amit a románok a volt magyar Szilágy vármegyétől nyugatra esö területen hajtottak Végre. Itt a volt Szatmár vármegyében fekvö nagykárolyi járásnak Romániához csatolt részén a magyarok aránya az 1910. évi népszámlálás szerint 80'8% volt, a szom- szédos azelött Bihar vármegyében fekvő érmihályfalvi járásban pedig 86'4%. Hogy ezt a nagy magyar többségű vidéket legalább papíron meg lehessen szüntetni, az említett két járást a román többségű, csak
37 9%—nyi magyart tartalmazó Szilágy vár-
megyéhez csatolták. Ezzel ugyan Szilágy vármegyében 49 4%ra emelkedett a ma gy ar—
ság aránya, de viszont Szatmár vármegyében sikerült a magyarok arányát 65'1%—röl
46'2%-ra lenyomni (figyelembe véve a
vármegye keleti részén végrehajtott át- csatolást is), úgyszintén Bihar vármegyé-
ben is 52'8%—ról 42'495 —ra. Hasonló ered-
mények elérése céljából történtek azok a közigazgatási változtatások is, melyeket Erdély beljebb fekvő megyéiben hajtottak végre így Maros— Torda vármegyében, ahol a magyarság aránya 57 4% —ról 51 0%--ra nyomatott le. Egyedül a három székely vármegyében: Csíkban, Háromszékben és Udvarhelyben nem sikerült eltüntetni a magyarságot a közigazgatási beosztás meg- változtatásával, ahol is a magyarság aránya mindenütt jóval 80% fölött volt (Csik várme-
gyében 86'4%, Háromszék vármegyében
83470 és Udvarhely vármegyében 95'4%).Itt a természeti adottságok is meggátolták a nagyobb mérvű közigazgatási átcsatolásokat, mert a Kárpátok karéja miatt a Székelyföld vármegyéi és az óromániai megyék között nem lehetett átcsatolásokat végrehajtani.
Erdély román uralom alá jutásának idején, vagy ahogy a románok nevezték, az egyesülés idején, az elszakított területek közigazgatási beosztását és szervezetét ille—
tőleg a törvényhatóságokról szóló 1886.
évi XXI. és a községekről szóló 1886. évi XXII. törvénycikkek voltak érvényben. E törvénycikkek rendelkezései, kiegészítve a kormányzótanács két határozatával (II.
és XXII; sz.), a román uralom első évei- ben továbbra is érvényben maradtak. Az első közigazgatási reformot, mely lényegé- ben azt jelentette, hogy a régi királyság törvényei kiterj'esztettek a csatolt terüle—
——-658——— 1940
tekre is, aránylag későn, 1925 június 24—én proklamálták. Ez a reform nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nemsokára új közigazgatási reformot hoztak, mely 1929 augusztus 3-án lépett életbe. E reform által az 1925. évi törvénnyel szemben bizonyos fokú decentralizációt valósítottak meg; na—
gyobb autonómiát biztosítottak a helyi élet- ben, Tudományszakunk szempontjából ez a reform azért érdemel figyelmet, mert az idézett törvény életbelépte nalatt hajtatott végre és az akkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelően dolgoztatott fel az 1930. évi népszámlálás. Az 1929. évi reform nem volt hosszú életű és a törvény egymás- utáni módosításával visszatért megközelítő- leg az 1925. évi törvényhez. 1929—től 1936-ig, mikor ismét egységesen rendezte—
tett a közigazgatás, nem kevesebb mint tizenegy törvényváltoztatás történt.
Utoljára az 1938 augusztus 14—i törvény szervezte át Románia helyi közigazgatását.
Ez a törvény a román királyságot tíz tar- tományra osztotta fel. A tíz tartományból három teljes egészében a trianoni békében Romániának ítélt területen feküdt, kettő pedig átnyult erre a területre. A tartomány az idézett törvény szerint önálló jogi sze- mélyiséggel és külön költségvetéssel bíró
közimazgatási egység. Élén az államtitkári
rangban lévő hat évre kinevezett ikirályi helytartó áll. A Magyarországtól elcsatolt területet érintő tartományok neve a követ—
kező volt: Maros-tartomány, Szamos-tarto—
mány, Temes-tartomány, Buoegi-tartomány és Suceava—tartomány.
Maros—tartomány székhelye Gyulafehér—
vár volt és a következő megyéket foglalta magába: Alsó-Fehér, Torda-Aranyos, Ma- ros-Torda, Csík, Udvarhely, Fogaras, Nagy- Küküllő, Kis-Küküllő, Szeben.
Szamos—tartomány székhelye Kolozsvár volt és a következő megyéket foglalta ma—
gába: Kolozs, Bihar, Szolnok—Doboka, Szi- lágy, Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód.
Temes-tartomány székhelye Temesvár volt és a következö megyéket foglalta ma—
gába Temes-'l'orontál, Arad, Krassó-Szö- rény és Hunyad.
Buceg'i-tartomány székhelye Bukarest volt területének nagyobb része az ókirály—
sághoz tartozott s csak két erdélyi megyét:
Brassót és lláiomszéket foglalt magába.
Suceava--tartomány székhelye ternauti volt s csak Cámpulung megyének két, az—
előtt Beszterce—Naszód megyében fekvő községe tartozott hozzá.
A megyék, úgyszintén a járások is az
8 ——9. szám
említett törvény értelmében nem bírtak önálló jogi személyiséggel és csak az általá—
nos közigazgatásnak ellenőrzési és dekon- centrált egységei voltak. A megye élén a prefektus állt, kinek felügyeleti és ellen- őrzési joga volt a megye területén levő vidéki és városi községek —— kivéve a tör- vényhatsági városokat —— hivatalok és tiszt- viselők, valamint közintézmények felett. A járások élén a pretor állt, kinek felügyeleti és ellenőrzési joga volt, a járás területén fekvő úgynevezett falusi községek és megyei városok (nem megyeszékhelyváro- sok) közigazgatási iigyvitele felett.
A községeknek a következő csoportjait ismerte a román közigazgatási jog: 1. Tör- vényhatósági jogú város (tartományi szék—
helyek és 50.000 lelket meghaladó közsé- gek). 2. Megyeszékhely város. 3. Megyei város (nem megyeszékhelyek). 4. Falusi
község, 5. Úgynevezett fürdő- és üdülő—
község. 6. Úgynevezett városkörnyéki köz-
ség. A városkörnyéki községek közigazga- tási szervezete ugyanaz volt mint a falusi községeké, de építészet, közegészségügy és rendészet szempontjából annak a városi községeknek szabályai vonatkoztak rájuk, melyekhez tartoztak.
A községek élén a polgármester (pri—
mar) állt, aki a törvényhatósági jogú váro—
sokban, valamint a fürdő— és üdülőhelyeken
a belügyminiszter javaslatára királyi ren—
delettel, megyeszékhely városokban a ki—
rályi helytartó, nem megyeszékhely váro—
sokban és falusi községekben pedig a prefek—
tus neveztetett ki. A polgármester a községi közigazgatás főnöke volt és a törvényben
megállapított általános közigazgatási jogkört gyakorolta, továbbá a községi rendészetet látta el. Minden falusi községben egy jegyző működött, akit a királyi helytartó nevezett ki a belügyminisztérium költségvetésének
terhére.
Hasonlítsuk most már össze, hogy a most visszacsatolt területen mik azok a lényegesebb különbségek, melyek e terület- nek az 1910. évi népszámlálás idején érvé—
nyes közigazgatási beosztásával szemben az 1938. évi román közigazgatási törvény életbelépése folytán bekövetkeztek. A volt vármegyei törvényhatóságok területében be—
következett lényegesebb változás volt, hogy Szatmár vármegye nagykárolyi járása, úgy- szintén Bihar vármegye érmihályfalvi járása Szilágy vármegyéhez csatoltatott. A régi Szat- már vármegyéhez ezzel szemben hozzá- csatoltatott Szolnok-Doboka vármegye ká-
———659—- 1940
polnokmonostori járása. E változások kö—
vetkeztében Szatmár 'ármegye nyugat- keleti irányban mintegy eltolódott. Ugyan- csak Szatmár vármegyéhez csatoltatott Ugocsa vármegye Romániának ítélt része is.
Szolnok-Doboka vármegye csákigorhói já- rásának egy része hozzácsatoltatott Szilágy vármegyéhez, illetve Kolozs vármegyéhez, a bethleni és kékesi járások egy része pedig Beszterce-Naszód vármegyéhez. Beszterce—
Naszód vármegye óradnai járásából két község hozzácsatoltatott a bukovinai Cám- pulung megyéhez. Kolozs vármegye mező—
örményesi és tekei járásának egy része hozzácsatoltatott Maros—Torda vármegyéhez;
úgyszintén ehhez a vármegyéhez csatollatott Csík vármegye északi része is. Udvarhely vármegyéhez Maros—Torda vármegye nyf'v rádszeredai járásából csatoltatott néhány község.
A törvényhatósági jogú városok közül Marosvásárhely —- természetesen az egyik legmagyarabbnak mondható erdélyi város
—— és Szatmárnémeti elvesztette törvény- hatósági jogát, úgy, hogy a most vissza- csatolt volt törvényhatósági jogú városok közül csak Kolozsvárnak és Nagyváradnak volt a román uralom alatt az utóbbi időben törvényhatósági jogállása.
A volt rendezett tanácsú városok száma
— melyek az 1929. évi XXX. törvénycikk életbelépte óta a csonka országterületen a megyei város elnevezést nyerték ——— tö-ról 20—ra emelkedett, amennyiben a törvény- hatósági jogát elvesztett Marosvásárhely és Szatmárnémeti is megyei város lett és Na- szód, Nagyszalonta, Bánffyhunyad, megyei városokká lettek, Kolozs pedig még 1918- ban, közvetlenül a terület elcsatolását meg—
előzően, nagyközséggé alakult át.
A járások beosztásában igen lényeges változások következtek be, melyeknek fel- sorolására itt nincs elegendő hely. Meg- állapíthatjuk azonban, hogy a járások száma erősen megnövekedett, a román köz- igazgatás sokkal kisebb járásokat alkotván, mint a volt magyar járások.
A visszacsatolt területeken a polgári közigazgatás megszervezéséig működő ka—
tonai közigazgatás általában az 1938. évi román közigazgatási törvény által alkotott közigazgatási beosztás figyelembe vételével működik, folyamatban vannak azonban már azok a munkálatok, melyek a vissza- csatolt keletmagyarországi és erdélyi terü—
leten a közigazgatási beosztás végleges ren- dezését célozzák.
43*
8—9 szám —060——— 1940 A visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi területrészek közigazgatási beosztása.
Division administrative des territoires oriental et transylvain re'cupe're's.
1910.
Városi törvényhatóságok: —— Villes autonomes:
a) Kolozsvár, b) Marosvásárhely, c) Nagyvárad, d) Szatmárnémeti.
Vármegyei törvényhatóságok (járások és városok): — Comitats (arrondissements et silles :
I. Beszterce-Naszód vm.') VI. Kolozs vm. 2. Csengeri . . . . 7
Megyeszékhely: Beszterce rtvl Megyeszékhely: Kolozsvár tjv. §. gidiíglányai- . . . §;
. . a . . ,
Járások. Rendezett tanácsú város: 5. Nagykárolyi . . . 23
1. B'CSFUYOI ' ' ' ' §"; Kolozs 6. Nagysomkúti . . . 41
2- Jad) , ; - ' - ' ' ", 7. Szatmárnémeti . . 30
3- N35105§ - - - - ' ?; Járások: 8. Szinérváraljai . . . 24
4.0radna1 . . . . . l. Bánffyhunyadi 30(16)
' n. Bihar vm. § 333135; ' ' ' ' 310) X— Szilágy vm—
Megyeszókhely: Nagyvárad Liv—2) ;, Kolozsvári ' , _ gsm) Megyeszékhely: Zilah rtv.
J á r á s o k : 5. Mezőörményesi 10(4)) Rendezett tanácsú város:
. B'h le'esztesi . . 4 6. Mocsi . . . . .. 11(13 _ , ,
; oksági; ! _ _ _ _ _ 11 7. Nádasmenti . . . 22 Sumgysomlyo
3. Élesdi . . . 43(8) 8. Nagysármási - 105) Járások:
4. Érmihályfalvi . . . 12 9- Tekel - - - - — 23 1, Krasznai . , . . 34 ,5_ Központi . . . 35i9) 2. Szilágycsehi . . . 48
6. Margittai . . . . 46( ) VII. Máramaros vm. 3. Szilágysomlyói . . 35
7. Nanyszalontai . . l 8 , ,_ , _ 4. Tasnádi . . . . . 40
8. Szzflárdi . _ ' . 28 Megyeszekhely. Maramaros 5. Zilahi . . _ _ . 45
'9. Székelyhídi . . . 14 sziget rtv. 6. Zsibói . . . . . 37
III. Csík vm.
Megyeszókhely: Csíkszereda riv.
Rendezett tanácsú város:
Gyorgyószentmiklós Járások:
l. Felcsíki . . . . . 20 2. Gyergyószentmiklósi 11 3. Gyergyótölgyesi . . 5 4. Kászonalcsiki . . . 16 5. Szépvizi . . . . . 9
IV. Háromszék vm.
Mcgycszókhely: Sepsiszentgyörgy
rlv.
Rendezett tanácsú város:
Kézdivásárhely Járások:
l. Kézdi . . . . . 30
2. Miklósvz'n'i . . ." ll(3) 3. Orliai . . . . . 17 4. Sepsi. . . . . . 35(6)
V. Kis-Küküllő vm.
Megyeszékhely: ——
Rendezett tanácsú város: -—
Járások:
1. Erzsébetvárosi 4.032,
2. Radnóti 3(21)§
' A járások után következő számok a járásban fekvö községek számát jelentik; a zárójelben levö szamok a továbbra. lS román uralom alatt maradt községek számát mutatiák. —— _ Les chi/fres places aprés ehague arrondzssement indigucnt le nombre des communes y appartenant; les chi/free emre parmihéses. le
Járások:
l. Izavölgyi . . . . 13 2. Sugatagi . . . . 20 3. Szigeti . . . . . 9 4. Técsői . . . . . 1 5. Tiszavölgyi . . . 2 6. Visói . . . . . . 10
VIII. Maros—Torda vm.
Megyeszékhely: Marosvásárhely ijv.
Rendezett tanácsú város:
Szászrégen Járások:
l. Marosi alsó 46(2) 2. Marosi felső . . . 40(2) 8. Nyárádszeredai . . 48 4. Régeni alsó . . . 41 5. Régeni felső . . . 25
IX. Szatmár vm.
Megyeszékhely: Nagykároly rtv.
Rendezett tanácsú város:
Felsőbánya Nagybánya Járások:
LAvasi. . . . . . 17
nombre des communes resze'es (i la Roumanie.
') Vin. : connt ft. '*') ij. : Ville autonome.
XI. Szolnok—Doboka vm.
Megyeszékhely: Dés rtv.
Rendezett tanácsú város:
Szamosújvár Járások:
!. Bethleni . . . . . 46 2. Csákigorbói . . . 45 3. Dési . . . . . . 51 4. Kápolnokmonostori 19 5. Kékesi . . . . . 39 (5. Magyarláposi . . ' . 35 7. Nagyilondai . . . 44 8. Szamosújvári . . . 38
XII. Udvarhely vm.
Megyeszékhely: Székelyudvar- hely rlu.
Járások:
l. Homoródi . . . 31(1) 2. Parajdi . . . . . 8 3. Székelykeresztúri 38(8) 4. Udvarhelyi . 45(4)
XIII. Ugocsa vm.
Megyeszekhely: ——
!. Tiszántúli járás . . 15
,—
! KN [
uepcszx x
R'M/
SIAVÚÁINC—ETI
NAGYBÁNYA (:
lúrv. lm ]. város . . " " Ville lumnome
MM Mimi (megyei) város Ville din i our-ui! organise
(dúpadaml) A mogmukmy mamut jelöltem"
Las ahun-linux la wmit-! mm :whgnés 0 DEB
SZÁSZRÉGEN
xezonvmmav?
A
-.i—: .I m. 3
1910. _.—
-.____ ._./"'n...
" xx * dám—prim — Lógende
) § ,
T'nmnyok — "Wim ("x " x§_ /'--_N"— N! ,. r"' Ibne'nelmí Magyarmszag határa
1 SUMES ) ' ' _ Umlte de Ia Hongúe avant ie ímé de Manon
.
1940! aug. 30-i bécsi döntéssel magáilaplmn határvonal
2' MMES "'" """ Limits Exée par la Santana: de Vienne du 30 amit sem
3- BUCEBI Magyarországnak 1940. aug. 30—ig !enna'iluü halara
"""" Limvto de la Hongrie mm le 30 amit 1940
4. SUCERVA
_______ íanományhatáv Limxte de provinca Törvényhatóságok hamva
Umite de nomira! ou de vilíe autonome Járásham ,
Limim d'axmndissemem
Törv. hai. ]. város . "AGWÁ'MD Ville nutoname
* Megveszékhely város 0 m chef-lieu de commit
Megyei váms _ :: "AGYBANVA ViHedépanemem.
_. 2
(: .. ... %! .
'J'KYAÉF .... --- ..."—"mí... "§". K ' "g.. SZÁSZRÉGEN
(IINAGYSIOALOINTA
' e 7
XI.—"'-
:: 5 3
A VISSZACSATOLT KELETMAGYARORSZÁGI "( 58573" ' 4 És ERDÉLYI TERÚLETRÉSZEK *
KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁSA —
mvnsxou ADMINISTRATIVE DES TERRITOIRES ORIENTAL
ET TRANSYLVAIN RECOUVRÉS ... . ' ,/ ngüw
"' !
§ ! A
'-. HAROMSZEK
! 1938. J _) ..
"'ADÉEESEEEUE DRG: 2 3 :
ILSL Sz' 1940 ' R. H. deSUBAÚ.
8—9. szám — 661 1940
Városi törvényhatóságok; ——
1938.
Viltes autonomes:
a) Kolozsvár ( Cluj], b) A*ayyvárad ((Iradea).
Vármegyei törvényhatóságok (járások és városok): — Comitats (arrondissemems et villes):
[. Beszterce—Naszal. (Násáud) vm.
Megyesze'khely város: Beszterce (Bistrila)
Megyei városok: Naszód (Násáud)
Járások:
1. Borgói (Bárgáu) . . 13 2. Központi (Centralá) 19 3. Szászlekencei (Lechinia) 23 4. Naszódi (Násáud) . 25 5. Óradnai (Rodna) . 10 6. Nagysajói (Sieu) . . 19 II. Bihar (Bihor) vm.
Megyeszékhely: Nagyvárad (Oradea) tjv.
Megyei város: Nagyszalonta (Salonta)
Járások:
1. Élesdi (Alesd) . . 390) Központi (Centralá) 33(7) Margittai (Marghita) 43 Nagyszalontai (Salonta) 10(9) Székelyhídi (Sácueni) 11
Szalárdi (Sálard) . 28
? ? e w p
Ill. Csik (Ciuc) vm.
Megyeszékhely város: Csíkszereda (Mercurea—Ciuc)
Megyei város: Gyergyószent- miklós (Gheorgheni)
Járások:
1. Központi (Centralá) 20 2. Szép-vízi (Frumoasa) 9
3. Gyergyószentmiklósi (Gheorgheni) . . 10 4. Csíkszentmártoni
(Sánmártin) . . 17 5. Tölgyesi (Tulghes) . 3 IV. Háromszék (Troi Scaune)
vm.
Megyeszékhely város: Sepsiszent-
györgy (Sf. Gheorghe)
Megyei város: Kézdivásárhely (Tárgul-Sácuesc)
Járások:
1. Baróti (Baraolt) . 10(1) 2. Kovásznai (Covasna) 26(1) 3. Uzoni (Ozun) . 16(3) 4. Sepsiszentgyörgyi
(Sf. Gheorghe) . 15(6) 5. Kézdivásárhelyi (Tg.-
Sácuesc) . . . . 29 V. Kis-Küküllő (Tárnava—Mícá)
* vm.
Megyesztékhely város:——
Megyei városok: ——
1. Erzsébetvárosi
(Dumhráveni) járás 4(29)
Lásd az előző oldalon levő jegyzetet, ——
VI. Kolozs (Cluj) vm.
Megyeszékhely: Kolozsvár (Cluj) tjv.
Megyei város: Bánffyhunyad (Huedin)
Járások:
1. Egeresi (Aghiresu) . 28 2. Kolozshorsai (Borsa) 21 3. Kalotai (Cálata) . 8(17) 4. Kolozsvári (Cluj) 22(5) 5. Gyalui (Giláu) . . 9(15) 6. Hidalmási (Hída) . 28 7. Bánffyhunyadi
(Huedin) . . . 25(3) 8. Mocsi (Mociu) . . 13(15) 9. Nagysármási
(Sármasul—Máre) 5(16) VII. Máramaros (Maramures)
vm.
Megycszékhely város: Mára- marossziget (Sighet)
Járások:
1.Izai (Iza) . . . . 13 2. Máramarosszigeti
(Sighet) . . . . 13 3. Sugatagi (Sugatag) . 20 4. Visói (Viseu) . . . 12 VIII. Maros- Torda (Mures) vm.
Megyeszékhelv város: Maros- vásárhely (Tg. —Mures) Megyei város: Szászrégen
(Reghin)
J á r (1 s o k : .
1. Mezőbándi (Band) 306) 2. Görgényszentimrei
(Gurghiu) . . . 10 3. Nyárádszeredai (Mer-
cureua-Nirajului) . 48 4, Marosi alsó (Mures-
de—Jos) . . 29(2) 5. Marosi felső (Mm-'eg—
de—Sus) . . 35
6. Mezőrürcsi (Ráciu) . 12(4) 7. Régeni alsó (Reghin—
de- Jos) . 32
8. Régeni felső (Reghin- de— Sus) . . . , 22 9. Tekei (Teaca) . . 23 10. Maroshévízi (Top-
liia) . . . . 10 IX. Nagy—Küküllő (Tárnava-
Mare) vm.
Megyeszékhely város: —- Megyei város: ——
1. Kőhalmi (Rupea)járás 1(26) X. Szatmár (Satu-Mare) vm.
Megyeszékhely város: Szatmár- németi (Satu--Mare)
Megyei városok: Nagybánya (Baia- Mare), Felsőbánya (Baia
Sprie) Járások:
1. Erdődi (Arded) . . 28 2. Nagybányai (Baia—Mare) 33
3. Monostori
(Mánásior) . . . 22 4. Avasi (Iu) . . . . 16 5. Szatmárnémeti
(Satu-Mare) . . 39 6. Szinérváraljai
(Seini) . . . . 19 7. Nagysomkúti
(Somcuta—Mare) . 34 8, Ugocsai (Ugocea) . 16 KI. Szilágy (Sálaj) vm.
Megyeszékhely város: Zilah (Zálau)
Megyei városok: Nagykároly (Carei), Szilágysomlyó (Simleul-
Silvaniei) Járások:
1. Vármezői (Buciumi) 23 2. Nagykárolyi (Carei) 23 3. Szilágycsehi (Cehul-
Silvaniei) . . . 39 4. Krasznai (Crasna) . 30 5. Zsibói (Jibou) . . 34 6. Alsószopori (Supu—
rul-de-Jos) . . . 22 7. Szilágysomlyói (Sim-
leul-Silvanieí) . . 39 8. Tasnádi (Tásnad) . 28 9. Érmihályfalvi
(Valea-lui-Mihai) . 17 10. Zilahi (Zálau) . . 31
XII. Szolnok—Doboka (Somes) vm.
Megyeszékhely város: Dés (Dei) Megyei város: Szamosújvár
(Gherla) Járások:
Bethleni (Beclean) . 37 Kékesi (Chiochis) . 28 Dési (Dej) . . . . 60 Csákigorbói
(Gárbou) . . . 21 5. Szamosújvári (Gherla) 33 6. Nagyilondai
(Ileanda) . . . 51 7. MagyarlápOSi (Lápos) 31 XIII. Udvarhely (Odorhei) vm.
Megyeszékhely város: Székely- udvarhely (Odorhei)
Járások:
1. Székelykeresztúri
259059?
(J, G. Duce.) . . 27(6) 2. Oklándi (Ocland) . 30 3. Székelyudvarhelyi
(Odorhei) . . . 46(3 4. Parajdi (Praid) . . 8 5. Erdőszentgyörgyi
(Sángeorgiul—de-
Pádure) . 19(1) XIV. Cámpulung vm.
1. Dornei járás . . . 2 Voir les notes de la page précédente.
