8—9. szám —— 685 ——- 1940
Közegészségügyi.
Hygiéne publigue.
Résumé. La Roumanie prenait peu de soin, au point de vue de I'hygiéne publigue, des territoi- res gu'elle vient de rendre á la Hongrie. Malgré cela, et bien gue le régime roumain y ait duré plus de vingt ans, la situation sanitaire de la Transyl—
vanie était meilleure gue celle des autres regions de la Roumanie, et cela était (iii a la civilisation transylvaine auancée.
C'est surtout pour la thérapie et la prophylaxie gulil y a, entre notre pays out a fait a cet égard pendant les vingt derniéres anne'es des progrés margués, et les territoires ayant appartenu ou appar- tenant actuellement ;; la Roumanie, de grandes differences. Nous avons crée', il y a une vingiaine dlanne'es, un Institut dnggiéne Publigue, tandis guien Roumanie, dtaprés les revues sanitaires de ld-bas, on ne songe gulaujourdVIui á créer, pour des tdches prophylactigues, avec un secours offert il y a longtemps par la fondation Rockefeller, un Office central sanitaire.
En Transylvanie, nous avons á lutter contre des maladies contagieuses, —— variole, iyphus exan—
thématigue, etc., —— gui, non endémigues sur notre territoire dit de Trianon, reviennent en Transyl- vanie périodiguement. Ces e'pide'mies ont leur foyer principal en Bessarabie. Sous le régime roumain, les gens atteints par elles ont été soignés a llhópital de Chisinau.
Une des premiéres choses a faire en Transyl—
vanie est dyy eréer un hópital spéciul pour les ma—
ladies épidémigues, Ces derniers temps, il ;) eut lá—bas des maladies infectieuses, (lui, comme la lépre, Ia pellagre, par exemple, auaient disparu depuis longtemps du reste de la Hongrie. La lépre, ayant son foyer autour des bouches du Danube, a infecte' en 1935 des communes sur le uersant (les Karpathes; la léproserie de Tichilesti—Tulcea a, aujourddiui encore, environ 300 lépreux. Ouant á la pellagre, iavorisée par la consommation de mais et la maniere de vivre des populations pauvres, elle vient en Transylvanie de Roumanie oú elle est la plus íre'guente en Bukooíne, en Moldauie et en Valachie; de nos jours encore, il y a en Roumanie environ cinguante mille hommes 'aiteints de cette maladie. Le struma et le traehoma y sont égale- ment fréguents; d'aprés les derniéres statistiaues, les territoires appartenant á la Roumanie ont en- viron 1 million de goitreux et 20 mille traclzomeux.
Les maladies ljui ont un caraciere ende'migue sur notre territoire dit'de Trianon ont en Rouma- nie une plus grande léthalite' (luc ehez nous, de sorte alfa cet égard, la morbidité y de'passe égale- ment la nótre. Par exemple, la léthalite' du typhus 'abdominal représente en Roumanie par on 20 d 30% _des malades, et pre's de deux fois moins chez nous (10 Ez 15%), (La Roumanie nia pris gue pen—
dant les 2 derniéres années des mesures analogues Er celles gue la Hongrie avail réalisées dés la fin du
siecle passé, par la loi XIV de 1876 sur le service sanitaire. Encore, ces mesures roumaines ne furent- elles prises gae par des oeuvres sociales, par les autorités militaires, par des missions unioersitai- res, etc. ) La proportion pour 1000 habitants de la mortalite' tuberculeuse — (lui ehez nous rfest guére gue de1 (représentant pour la tuberculose pul'monaíre 1'25 en 1937, 1'20 en 1938, 1'10 en 1939) _ est prés de 2 fois plus grande en Roumanie (en 1937, 1-8).
La tuberculose est particuliérement favorise'e par l'alcoolisme en Transylvanie; le pays des Sí- cules a certaines communes comptant un (lébit de boissons pour 70 habitants. Mais la syphilis est plus fre'guente dans la Vieille'Roumanie gu,en Transylvanie, dont la population a relativement tres peu de célibataires. Pour la morbidité et la mortalite' pur malaria, la Roumanie dépasse également la
'l'ransyluanie.
Malheureusement, les Sicules, peu pour-vas de médecins, ont, pour nombre de maladies —- dues au refroidissement, maladies organiaues, diautres maux —— une mortalité supérieure á celle des Hon—
grois du territoire dit de Trianon. En 1939, la Roumanie entiére niavait, pour ses 20 millions dlhabitants (en chiffres ronds) gue 8.810 médecins (I:/r,? pour 100000 personnes), soit prés diun tiers de la proportion correspondante de notre territoire dit de Trianon (116'9 pour 100000 personnes). En- core, les campagnes ont en Roumanie bien moins de médecins gue les villes (en 1939, il y aoait lá seulement 1.263 médecins des uillages, soit á peine 14 ou 15 pour 100000 campagnards). Et, diapre's les derniers chif/res, la Transylvanie avait sous le régime roumain parmi ses médecins (suttout Rou- mains, Juifs et autres non-Hongrois), Ill-% de Hon—
grois seulement. La plupart des médecins hongrois de Transylvanie sle'taient re'fugie's en Hongrie au lendemain de la conclusion du traité de Trianon.
Dans la Transylvanie septentrionale, le nombre des hópitaux et des membres du personnel sanitaire est également tre's iniérieur a celui du reste de notre pays. Et, nous Pavons déja dit, la plupart des médecins transyluains e'taient sous Ie régime rou-
maín des non-Hongrois.
*
A két évtizedes román elnyomás alól felszabadult keletmagyarországi és erdélyi részek a román —u1'alo—m alatt, köz- egészségügyi tekintetben is kellőképen nem gondozott, sőt elhanyagolt vidé- kek voltak. Másrészről azonban két—
ségtelen, hogy Románia egyéb országré- szeivel szemben Erdély, _ az elszakítás és a két évtizedes elnyomás ellenére is, —- á mai napig megőrizte elvitathatatlan kul- túrfölényünkkel járó kedvezőbb egészség-
8—9. szám
ügyi helyzetét, vezetőszerepet biztosítva ezzel magának e téren is Nagy-Románia összes többi tartományaival szemben. A gyógyítás (terápia) 'és a megelőzés (profi—
laxis) két évtizedes magyarországi fejlődé- sével szemben azonban ma különösen kiáll- tóak az ellentétek Míg a trianoni területen az Országos Kozegészségügyi Intézet zöld- keresztes Védőnőivel, mintajárásaival és egyéb tevékenységével immár két évtizede működik, a román egészségügyi folyóiratok most, 1940—ben irnak arról, hogy a Rocke- feller-alap rég felajánlott segélyével végre már nekik is a protilaxist szolgáló egész- ségügyi központi hivatalt kellene szervez- niők.
Erdély visszacsatolása alkalmával nagy figyelemmel kell lenni arra, hogy ott oly veszedelmes heveny fertőző betegségek for- dulnak rendszeresen elő, amelyek a trianoni területen nem endémiásak. Ilyen pl. a hó—
lyagos himlő (variola) és a kiütéses tífusz (typhus exanthematicus), Ezek főfészke Romániában Besszarábia, de előfordulnak Erdélyben most is és azokat onnan könnyen széthurcolhatják. Ezelőtt a románok az ily betegeket a kisinevi kórházba küldték, most e célra külön erdélyi járványkórház felálli- tása lesz kívánatos. Más, a trianoni terüle- ten ismeretlen idült kórok mint pl. a bélpoklosság (lepra) és az avitaminózi- sok közé tartozó pellagra is előfordul- nak Romániában s Erdélyben is. Az előbbi főleg a Duna torkolatánál és környékén mutat fertőzött gócot, de 1935-ben a Kár—
pátok lejtőin is találtak leprás községeket,
"ahonnan ezeket a betegeket a Tichilesti-Tul—
ceában lévő s jelenleg kb. 300 lakossal biró leprosoriumba vitték. Az utóbbi, a kn—
korieafogvasztással és népszokásokkal ősz—
szefüggésben álló pellagra, Bukovinában a leggyakoribb, azután Moldvában és a Nagy- Havasalt'iildön, de mint tudjuk Erdélyben is előfordul. Romániában pellagrában je- lenleg kb félszázezei ember szenved. A struma és a trachoma is gyakori;a román statisztikák jelenleg kb. 1, millió golyvás és 20 ezer egyiptomi szembetegségben szenve—
dőről szólnak. Az emberegészségügyi szol- gálat mellett Romániában természetesen az állategészségügyi szolgálat kiépítése is felette hiányos. Ez magyarázza meg a po—
kolvar (anthrax), a veszettség (lyssa) és a
Bang-kór ott gyakori előfordulását. Azt, hogy a fontosabb fertőző betegségek közül azok, amelyek úgy hazánkban, mint Ro-
———686—— 1940
mániában bejelentésre kötelezettek, minő képet mutatnak, néhány újabb esztendő adatai alapján, az 1. táblázatból tárul elénk. * . V
Látható, hogy a vizsgált három esz—
tendő mindegyikében voltak Romániában hólyagos himlőre vonatkozó bejelentések, míg hazánk trianoni területén ilyenek nem fordultak elő. 1938-ban a romániai variola- bejelentéseknek közel fele Erdélyből szár- mazott. Megdöbbentő másik borzalmas be- venyfertőző kör a kiütéses hagymáz mely Romániában a vizsgált években évente 2—7 ezer között változó számú megbetegedést oko—
zott, fel-felütve fejét a történelmi Magyar—
országtól elszakított részeken is különösen a Körös vidékén, de Erdély egyéb részein is, .a Bánságban azonban már ritkábban. A Nyugat Európára jellemző hevenyfeitőző exanthémás gyermekbetegségek, pl. a vör—
beny, a kanyaró, amelyek tudvalevőleg Európa nyugati partjain elterülő államok—
ban s az angol szigetországban szoktak legmagasabb megbetegedési arányokat mu- tatni, már mindhárom vizsgált esztendőben hazánk trianoni területén szerepelnek ma—
gasabb arányokkal, mint Romániában.
Egyéb fertőző gyermekbetegségekre, pl. a szamárhurutra s a roncsoló toroklobra is ugyanez áll; de szerepe lehet ebben a ná—
lunk pontosabb bejelentéseknek is.
Évről—évre jellegzetesen magasabb Ro—
mániában a pokolvarmegbetegedések (lép- fene vagy anthraxmorbiditás) aránya is, mint hazánkban. Amíg százezer lélekre :]
iomán arány 10 és 18 között változik, ad- dig a trianoni területbeli alig áll 2 felett.
Ám Erdély ben s a BánságbanIS találunk 4 es sőt 5——ös megfelelő arányszámokat is, ami a trianoni területbelinek kétszerese, de azért szintén jobb arányszám, mint a Ro- mánia egyéb országrészeire s az egész Ro- mániára vonatkozó. A lépfene ugyanis rendszerint Moldvában és Besszarábiában a leggyakoribb.
Az állategészségiigyi szolgálat kiépítet—
len, hiányos voltával függ össze a kutya— és macskamarástól származó veszettség (lyssa seu rabies) és a Bang-kór gyakori előfor- dulása is. Legújabban már Romániában is végeztek egy-egy év alatt 10—15 ezer lyssa- ellenes védőoltást, (le csak 1939 nyarán létesítettek meglévő ;") Pasteur-intézetük mellett 27 oltóállomást, ü. n. ,,alkőzpontot".
egyenletesen elosztva az ország területén, úgyhogy e súlyos kimenetelű ragály ellen
84—9. szám —— 687 -—— 1940 l. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek 1936-tól 1938—ig;
* Maladies infectieuses á déclaration obligatoire de 1936 a 1938.
Megbetegedettek az oldalt megnevezett fertőző betegségek miatt Persomzes ayant eu la maladie indiguée
? x.: ; M ,? a', e; : .? ;: - ** A ;,
3 25—35 B* 3 8 § $$$—§ EA .s
: '; . '3 3 *— §, § ; : ._ ( § § L. :
s ene; 3': § § §; ***—E.; 3-§ , v 93 V §?" ; 7: Én 3 ? e 6 § ?; '; § § §
N E mü ; o o a § " É m§ m o o 0
A bejelentésre kötelezett fertőző ; 3; 3 Én 533 05 3 13 3 g sw: gu; %
betegség. :) § íg %% Eg § w § :ÉÉÉ E 3 S
: ' es ; _ : ' :: a! ._. *"
Maladies infectieuses á décla- § . :" — Tig—3743 3692 l ? : $$$/33 Pam '
' ' ' 173- E 03'3R N§ : A ; .az-eu §; ::
müon obligatazre _ A ;; WE (3.001 ""a s .. g 13 wgco w :: 2
52 be 15ng 'S : § 5 be ';Z—GSMW SEX. m
.a § ue agy, _ 315 'E .a wc §"ng ÉS 3 ;
§]; is (_a Nx §), : mi E;- É 8me" hl : *5
;g—N %: §Énu be Az e —0 *m nexus m) _a: E
.. .. ca :! es m a : 0 'E :: M. % ars m c : a
me e: egy; EEH z e; a ügye EBE— a:
, . százezer lélekre?)
szam szerint —— nombrcs abs. pour 100000 habimnts?)
! I
) 1936-ban — en 1936
1. Hasi hagymáz és paratifusz —- Fíévrc
íyphoíde et paralyph. . . 1.109 l73 388 8.760 6.702 32'8 18'4 26'9 97'7 347
2. Kiütéses hagymáz — Typhus emm—
thém. . 24 — 53 17 7.093 07 —— 3'7 0'1 367
3. 11613 ages himlő (variola) —— Variole — — —— — 3 —— — —— — 0'0
4. Kanyaró — Rougeole . . . . 6.066 3.219 592 34.060 34.574 17.9'2 340'1 4019 3804 1792 5. Vörhenv (skarlát) — Scarlaline . . 5.256 1.358 2.333 11.793 35.999 1552 143'5 161'1 1304 186'5 6. Szamárhurut —- Cogtteluche . . . 2.632 176 528 10.975 20.253 708 187 36'1 1216 1052 7. Roncsoló toroklob —- Diphténe . . 1.097 176 554 7.525 3.823 322 18'7 382? 83'9 198
S. Innuenza —— Injluenza . . . 316 21 194 852 3.945 93 Z'Z 1'4 9'5 20'4
9. Vérhas (dysenteria) — Dysmterie . 995 20 435 3.552 6.282 29 4 21 P.? 39'6 32'6
10. Járv. gyermekhűdés(HeineMedinkór) Paralysie injant. épiztém (mal. de
Heine Medín) . . 55 1 13 470 224 1 0-0 00 5-2
11. Járványos agyhártyalob -—IVíéuín—
gite épídém. . . . . 7 -—— — 69 62 0-0 ——- — (I'? 0'.?
12. Pokolvar, lépfene —— Ánihmx. . . 60 46 39 212 1.840 17 4'9 3'8 2'3 9-5
13. Bárányhimlő (varicella) —— Varicelle 3) 3) 3) 7.600 3) 3) 3) 3) 84'8 3)
17) 1937—ben — m 1937
1. Hasi hagymáz és paratifusz — FiÖUYE
typ/toidc et paratyph. . . 1.779 150 570 9.271 7.331 52'1 15'9 39'1 1029 375
2. Kíütéses hagymáz — Typhus exán—
the'm. . 62 — 9 24 4.995 1-8 — (HF 0'2 25 5
3. Hólyagos himlő lvariola) — Variole 2 2 7 —— 14 (N) 0'0 0'4 — 00
4. Kanyaró -— Rougeole . . . 9.782 3.583 4.097 17.586 38.341 286'6 380 1 LSO'I 193"! 196 3 5. Vörheny !Skarlát) —— Scarlatinc . . 3.304 520 1.713 11.369 23.829 96'9 55'3 1174 1252? 1194 6. Szamárhurut —— Cogneluche . . . 1.437 513 644 8320 17.666 42'2 54'6 441 9721! 904 7. Roncsoló toroklob —- Díphtéríe . . 1.043 170 360 7.338 3.388 304 181 24'7 81'4 17'3 8. Int'luenza — Injluenza . . . 10.872 1.083 4.905 2_002 44.998 316'3 1152 3364 ZZKZ 230 4 9. Vérhas (dysenteria) —— Dysenterie . 1.496 104 902 4370 7.988 43'6 11'7 61'8 551 40 6 10. Járv. gyermekhűdés (Heine Medinkór)
-—Paralysieiufant. épidém. (mal. de
Heine Meziín) . . 39 2 6 127 156 1 ] (NI 0'3 1'4 08
11. Járványos agyhártyalob —Mém'n— " ,
gile épidém. . . . . . 16 8 S 59 159 03 ()8 O'? , IH; _ ()'8
12. Pokolvar, lépfene —— Anthmx. . . 140 21 44 250 2.269 4-1 23 .?'1 ?? 11'6
13. Bárányhim1ő (varicella) — Vanccllc 165 66 20 7.121 846 4'8 72 P.? 70'() 4'3
c) 1938-ban — m 1938
1. Hasi hagymáz és paratifusz — Fiévre ;
typho'ide et paratyph. . . 1.363 394 540 6.336 6.213 3915 41'9 36'8 ' (Ig—8 fl 4
2. Kiütéses hagymáz _— Typhus exan— '
"Lám,. . 28 4 —— 6 2.214 08 02 —- 0 0 10'6
3. Hólyagos himlő (variola) —— Variole 22 2 3 —— 58 0-6 0-1 0 1 —— , (I'Z
4. Kany aró -—— Rougeole . . . 8. 487 1.241 4.243 38.103 71.791 2466 1321 2889 4205 Jó?/'s' 5. V orheny (skarlát) —— Scarlaííne. . 2. 697 495 1.046 12.405 18.895 782? 52 7 71' 2 1360 957 6. Szamárhurut —— Cogueluche . . . 8.562 088 1.737 5.625 51.846 248'5 73'2 118'2 62'0 262'2 7. Roncso1ó toroklob _ Díphtév'ie . . 751 110 287 5.641 2.511 21'8 117 195 622 12"1 8. Inüuenza —— Influmza . . 5.068 549 2.755 1.666 27.819 1472 58'4 187'6 18'4 138 2 9. Vérhas (dysentería) — Dysmíew'e . 1.588 235 467 6.135 6.459 44'6 25'0 31'8 673 327 10. Járv gyermekhűdés (Heine Medm kor)
—- Paralvsie infant. épídém.(mal. de
Heine Medin) . . 44 9 6 302 167 12 09 0'3 3'3 08
11. Járváuyos agyhártyalob —— Mém'n-
gíte épíde'm. . . . . 87 — 9 71 150 10 —— 0'6 0'8 0'7
12. Pokolvar, lépfene —— Ánthrax. . . 151 15 58 190 3.583 44 15 35 21 181
13. Bárányhimlő (varicella) -— Varicelle— 418 83 119 7.556 1.472 121 8'8 8'1 834 74
l) A román területi beosztás szerint. —— Salon la division tewitoriale roumainc. — 2) Az egyes területek évközepi ki—
számított népességéhez viszonyítva. —- Par rapport au nombre, calculé des habitanís du territoire indígué, au milieu de l'anne'e en 4ueslíon.—— 3) A román statisztikában ez évben nincs adat —— Les síatistigucs ronmaines ne donnent pas de rensez'gnemmt sur lannée eu guestion.
w,
8—9: szám
végre román részről is erélyesebb védeke—
zés indul meg.
Román hivatalos becslés szerint a he- veny fertőző betegségek Romániában ma évente 20—30 ezer emberéletet követelnek, nem számítva ide a gümőkórt. A gümőkór—
ral együtt a fertőző betegségek romániai áldozatainak száma egy-egy esztendő alatt több mint kétszer akkora, vagyis 60 sőt 80 ezer lélek, amint azt a vonatkozó legutolsó, 1937. évi, román statisztika1)_ alapján a 2.
táblázat tárja elénk, mely egyben a fertőző és élősdiokozta betegségek miatt való mor- talitásnak hazánk trianoni területén való kialakulásával is végez egybevetést.
Szembetűnő, hogy a tőlünk elszakított erdélyi részeken s még inkább Romániában azok a heveny fertőző gyermekbetegségek (kanyaró, vörheny, szamár—köhögés és a ro—ncsoló toroklob) is magasabb halandó- ságot mutatnak, amelyekre vonatkozólag fentebb —— az 1. táblázat kapcsán —— emlí- tettük, hogy ezek Nyugateurópában fordul—
nak gyakrabban elő.2) Látható a 2. tábláza—
ton pl., hogy a százezer lélekre számított kanyaróhalandóság Erdélyben 15'3 és Ro—
mániában egyebütt is mindenütt maga—
sabb, mint hazánk trianoni területén, ahol ugyanakkor az ugyanoly módon számított arány csak: 1-0. Ezzel szemben a kanyaró- nál a megbetegedési arány Magyarországon volt magasabb (380'4), mint Erdélyben vagy egész Romániában (179'2). Hasonló—
képen a vörhenyhalandóság aránya Erdély—
ben 9'3, egész Romániában pedig 1513 és más román országrészeken is tízszer maga—
sabb, mint hazánk trianoni területén, ahol a scarlatmortalitás ugyanakkor csak 1-4. A vörhenynél Erdélyben (155'2) és Romániá—
ban (186'5) alig magasabb a megbetegedési arány, mint a trianoni területen (1304). A szamárhurutnál s a roncsoló toroklobnál is egészen hasonló eltérés mutatkozik, t. i., hogy a megbetegedések aránya Erdélyben, az egyéb román országrészekben s az egész Romániára vonatkozó arányok szerint ala—
csonyabb, mint Magyarországon és mégis
1) L. ,,Anuarul Statistic al Romániei 1937 si 1938" (Bukarest, 1939) 124 és köv. l. —— A még újabb ,,Miscarea populatiei Romániei in anul 1938" és a Buletinul demografic al Romániei VIII. évf. 5. sz.
1939 (Bukarest, 1940) az elhalálozásokat országré- szenkint nem részletezi.
2) L. erről részletesebben Szél T.: ,,A bejelen—
tésre kötelezett fertőző betegségek nemzetközi ösz—
szehasonlítása" a Magyar Statisztikai Szemle 1925.
évi 1—4. számában. Felolvastatott a budapesti kir.
Orvosegyesület 1925. évi május 31-i ülésén.
—688——
_lethalitása között is,
1940
az illető fertőző gyermekbetegség miatt való halandóság a trianoni területen alakul kedvezőbben. Minthogy a mortalitás e gyer—
mekjárványoknál Romániában a mienkénél:
alacsonyabb morbiditás mellett fejlődik ki, ez a Romániában magasabb lethalitást is
igazolja. Ezt tárja elénk — úgy ezekre a
gyermekfertőző betegségekre vonatkozólag, mint némely más járványos betegségekre is —— a 3. táblázat.
A táblázatból kitetszően a kanyarónál tízszer nagyobb az erdélyi vagy romániai lethalitás, mint a hazai s bár nem ily mér- tékben, de hasonlóan kedvezőbb a gyó- gyulás a trianoni területen a, roncsoló to- roklobnál s az egyéb fertőző gyermekbe—
tegségeknél is. A hasi hagymáz (typhus abdominalis) lethalitása Romániában évente a betegek 20 30 százaléka, ami kétszerese a minálunk észlelhetőnek (a táblázaton 9'8%, de más évben sem több 15%-nál).
/ A lethalitás ily irányú különbségeit látva, nem térhetünk ki azon —— számos másirányú egészségügyi statisztikával is igazolt —— megállapítás elől, hogy a román gyógykezelés kevésbbé alapos és kevésbbé eredményes, a közegészségügy Romániában elhanyagolt, kedvezőtlen színvonalú. An- gliában s más nyugateurópai államokban, ahol az exanthémás gyermekfertőző beteg- ségek (különösen a vörheny és a kanyaró) oly gyakoriak, a lakosság veleszületett rész—
leges immunitással bír, a gyermekjárvf—
nyok lethalitása ezért ott alacsony. Két egy—
mással szomszédos és mégis oly különböző műveltségi színvonalon élő állam, mint ha- zánk és Románia között azonban nem a veleszületett részleges immunitás különb—
sége okozza a vörhenylethalitás és a kanyaró—
lethalitás színvonala között lévő eltérést.
Annál kevésbbé nem, mert ugyanilyen irá—
nyú fatális eltérés látható a két ország diphtherialethalitása vagy kiütéses typhus—
amely betegségek—
nél tudvalevőleg nincs oly veleszületett részleges immunitás, mint az exanthémás gyermekfertőző betegségeknél. Nem való—
szinű — az elmondottak értelmében s a román viszonyok ismeretében —— még az sem, hogy a lethalitásbeli különbségek pusztán csak a fertőző megbetegedéseknek Romániában kevésbbé ponto—s bejelentésé—
vel volnának összefüggésben. Biztosan sze—
repe van abban az alább részletezendő hiá- nyos orvosellátottságnak s a gyógyítás el- maradott, nem korszerű voltának is.
8—9. szám ' — 689 _ 1940
2. A haláloki statisztika 19327. évi eredményei.
Re'sultals relatifs ;. 1937 des statistigues des causes de déces.
Elhaltak—De'cés
.,._ : _A ::
H— %) H— -0
ne,-avn; * 3 A _-_ ... :
. ,. . .. 5533 es . Pie-%a —§
Halalokok a IV. rev1zión atesett nemzet. : m vér/;: "; E 3 ; sa vga:— '; E ,a
közi haláloki nomenklatúra szerint, de § g§ ggg ; § § § 3? ggg" § §. § a román statiszlika további összevoná- A "3 E $$$—§ S %; _ § " 33 333? § % ._., §
saira is tekintettel: :; 1 35333 5 3 A; 3 a T ! Vag? *! § .s 3. s: o
*.*: A Izé—megg :: § ám § A gÉzoÉS 3.1 ; fin-1 Causes de decis, selon la nomenclature _ § % gif (§ § %" "§ s; A § "§ ÉÉM MÉ % §! § ;:
internal. revise'e 4 fois el en tenanl compte "; "§ gb ÉggÉ'É % m § § ?; "§ fm '3'23É; 2 itt § 3 de celles mises ensemble par la ÉS; %% geg ggs ÉS a: § ;; § gre agg Égw ÉS a: § Stalistigue roumaine: r.; §: § : fe'—52 *.* e- m 3 .,, ;, § § : 36133 * s" % e. N a)
a:: ms: MNK—TC3 gn: ..,: 1; ma xNgSS 39: 3:
se: §? eww§ 2—3 es as .s emu 2—3 es
- _ mi ___ százezer lélekre?)
szám szerint nombies abs pour [00.000 habíiants 2)
1. Hasi hagymáz és paratifusz —- nem
iypho'i'de el paralgrpho'ide . . . . 341 42 139 904 1.557 9'9 4'5 9'5 9'9 79
2. Kiütéses tífusz —— 'yphus exanthém. . 5 l 3 —— 524 0-0 0-0 00 -— 2-7
3. Kanyaró —— Rougeole . . . . . . . 524 142 168 98 1.800 153 149 11'5 1'0 9'2
4. Vörheny (skarlát) —— Scarlaline . . . 317 44 187 118 3.057 93 4-7 128 1'4 156
5. Szamárhurut -— Coguelache . . . . . 99 16 40 394 944 2'9 1—7 2—7 44 4-8
6. Roncsoló toroklob —- Diphtéríe . . . '. 228 24 89 404 790 629 2'5 63? 45 4'3
7. Influenza -— Injluenza . . . . . . . 445 116 212 573 2.045 136 125" 156 6 3 104 8. A légzőszervek gümőkórja —— Tuberculose
de l'appareil respirat. . . . . . . 4.490 1.467 2.299 11.297 28.932 131'5 1563 1571 125'4 148'0 9. Egyéb gümőkór — Aulres tuberculoses . , 658 215 312 2.144 5.938 192 22-9 214 23-7 303
10. Szifilisz — Syphílis . . . . . . . . 159 64 57 403 1.487 4'6 6'8 3'9 4'6 7'6
11. Malária (mocsárláz) — Malan'a . . . 8 1 9 8 787 00 0'0 01) 00 3'8
12. Egyéb fertőző és élösdiekokozta betegség
Aulres maladies infectieuses el para- *
silaires . . . . . . . . . . . . 682 169 371 1.865 4.752 199 179 254 20 7 243
l. Fertőző és élősdiekokozta betegségek összesen —- Ensemble des maladies
infeclieuses et parasiiaires . . . . 7.956 2.301 3.886 18.203 52.563 232'8 244'5 266'1 201'9 268'9 13. Rák és egvéb rosszindulatú daganatok
Cancer et autres lumeurs malignes . 1.959 674 861 10.329 8.609 57'2 71'7 59'5 114-3 44'2
14. Jóindulatú daganatok - Tnmeurs bénignes 94 32 35 815 572 2—9 34 2'4 9-5 2'9
II. Rák és egyéb daganatok összesen — En—
semble des cancers el des autres tumeurs 2.053 706 895 11.144 9.181 601 75'1 61'9 1238 47'1
15. Csúz és köszvény — Rhumatismes el
gontte . . . . . . . . . . . . 82 20 26 128 448 2—4 2-1 1'8 1-4 2-3
16. Cukorbetegség — Diabete sucre' . . . 110 bő 58 547 589 3-2 5-9 3-7 6-1 3-1
17. Szeszmérgezés — Intoxícation alcooliaue 56 33 36 136 511 ['S 3'5 2'4 1'5 2'6
18. Pellagra — Pellagre . . . . . . . . 14 —- 6 —— 3.256 04 — 0'4 —- 16'7
19. Egyéb általános betegség és idült mér-
gezés —— Antres maladies générales __
el inloxicalions chroniaues . . . . 313 77 101 1.007 2.422 9'2 8'2 1023 111 124
III-V. Általános betegségek és idült mérge- * " Am"
zések —- Maladies générales et inloxi-
caíions chrom'gues. . . . . . . . 575 186 277 1.818 7.226 168 197 18'6 20'1 37'1 20. Hátgerincsorvadás (tabes) és bénulásos
elmezavar (paralizis) —— Tabes el para-
lysie ment. . . . . . . . . . . . 152 96 107 679 1.107 4'5 10'2 74 7—5 5'6
21. Agyvérzés, éreldugulás és vérrögösödés
az agyban —— Hémorragie cérébr., em- §
bolie cérébr. . . . . . . . . . . 1.410 816 733 7.089 7.060 412? 86'9 50'3 78'6 36'2 22. Egyéb idegrendszerben és érzékszervi be—
tegség -— Aulres maladies du systeme
nerveux et des organes ges sens . . 914 297 515 4.186 6.430 26-8 312 ;."2 46-6 _, 32'9 . Az idegrendszer és érzékszervek beteg—
ségei —- Maladies da sysíéme nervenx
,. "
et des organes des sms . . . . . . 2.476 1.209 1.355 11.954 14.597 726 128'3 92'9 ]32'7 A'!
23. Szívbetegség —— Maladies du coem' . . .309 1.610 2.012 17.649 23.768 126'2 1714 1379 195'8 121'8 24. A vérkeringési szervek egyéb betegségei
Autres maladies de l'appareil circula—
toii'e . . . . . . . __. . . . . . 573 224 283 2.554. 2.936 ! 16'7 23'2 19'4 .. 28'3 15'1 VII. A vérkeringési szervek betegségei össze-
sen —— Ensemble des maladies ziellap—
, pareil circulat. . . . . . . . . . 4.882 1.834 2.295 20.203 26.704 1429 194'6' 157'3 224'] 13619 25. Hörghurut — Bronchíle . . . . . . 650 192 291 620 4.274 19'3 20'4 ]9'8 (')'-9 H'!) 26. Tüdőgyulladás —— Pneumonie . . . . 7.662 1.752 3.841 12.736 50.464 224'3 186'5 26325 I41'j 2581) 27. Egyéb légzőszervi betegség —— Antres
maladies de l'appai'eíl respiratoire . 1.425 737 549 1.968 _ 9.511 417 78'4 _ 376 218 48'8 VIII. Lé zőszervek betegsédei össz. -Ensemble
_ '
) ages maladies de l'abppareil respirat. . 9737 2.681 4.681 15.324 64.249 2853 2853 3209 1100 328'1
1) A román területi beosztás szerint. — D'apres la division iewitoriale roumaine. —— 2) Az illető terület! 191873 évi évközepi kiszámított népességéhez viszonyítva. —- Par rapport au nombre, calcule', de la population da territoiremdigne, au milieu de l'année 1937.
