8—9. szám ._726—
trianoni Magyarországon közel 80, illetőleg 117 kWó-t tettek. Egybevetve az elmondot- takat, megállapítható tehát, hogy a hazatért keletmagyaronszági és erdélyi területek energiagazdasági helyzete nem éppen a leg- kielégítőbh és nyilvánvaló, hogy sok olyan feladatot kell megoldani, amelyek a tárgyalt terület energiagazdaságában mutatkozó passzivitást csökkenteni lesznek hivatottak.
A rendelkezésre állt hézagos és nem is egészen megbízható, nagyrészt már elavult román statisztikai adatok alapján a vissza—
tért terület bányászati és energiaviszonyai—
1940
ról sajnos, csak tájékoztató képet lehetett nyujtani. Annyi azonban talán mégis kitű- nik az elmondottakból, hogy az új magyar területen sok gazdasági lehetőség nyílik és feladat vár megoldásra, melyek kimunká- lása és teljesítése a megnagyobbodott Ma- gyarország jövő kötelességévé vált. Bízva az eljövendő komoly munkák maradéktalan elvégzésében, remélhető, hogy a magyarok gazdaságilag megerősödve ősi határuk hegycsúcsairól szilárdan tekinthetnek Kelet felé régi hivatásukhoz híven, mint a Nyu- gat megingathatatlan védőbástyái.
Szalay Zoltán.
Ipar.
Industries.
Résumé. Les statisligues roumaines, gut mindiguent les données gue par provinces el comi- tats, n'offrent guére une idée nette du développe—
ment industriel des territoires hongrois libérés de la domination roumaine. Tout ce gu'on vett, a cet égard, par les publications sur le recensement rou- main de 1930, eles! gue nos territoires annexés a la Roumanie avaient 41'9% des entreprises industri- elles de la Roumanie. Diaprés I'Annuaire btatistigue Roumain de 1937, gui niíndigue gue l'industrie manufacturiére (á l'exception des carriéres et des établissements produísant du caurant électrigue), nos territoires annexés a la Roumanie comprenaient 48'1% des entreprises de grande industrie de Rou—
manie, et cette proportion représentait 36'1% pour les capitaux engagés, 46'5% pour les ouvríers de fabrigue el 38'5% pour la valeur des productions.
Donc, selon les statistigues de la grande industrie, nos territoires annexes avaient, dans l'industrie manufacturiére de Roumanie, une part dépassant celle gui ressort des chiflres relatifs a la répartition de Pindustrie entiere.
En Roumanie, selon I*Eneiclopedia Romanieí, l'activité de la grande industrie a
pris de l'élan en 1936—37; cela ressort de I'augmen- tation des capitaux engagés, des forces motrices, du personnel ouvrier et de la valeur de la produc—
tion. Mais sur les territoires hongrois annexes-, tout cela diminuait, sauf le nombre (les ouvriers, et les salaires y baissaient aussi. On voít également, par les chiffres de 1938 de lilndicatorul Indus—
triei Romanesti publíé par le ministére de l'Economie publigue (le seul ouvrage de statistigue industrielle indiguant les communes), gue sur les territoires hongrois annexes, la situation de liindus—
trie empirait. Lil-bas, il fonctionnait en 1.938 1.860 entreprises industrielles employant des moteurs;
elles avaient ensemble 134'4 mille ouvriers et une force motrice d'une capacité de 3458 mille CV (en
moyenne, 72 ouvriers et 186 CV par établissement).
Mais sur les territoires hongrois libérés, il nly avait alors gue 651 entrepises industrielles, ayant 38'3 mille ouvriers et une force motrice (Pane capacité de
611 mille CV (seulement 59 ouvriers et 94 CV par établissement)_ Ainsí, en recouvranl 45 ou 4670 de la région hongroise annexée a la Roumanie, nous avons re'cupéré seulement 35'7% des établissements industriels gui s'y trouvent. Et cette proportion ne représente gue 28'5% pour le nombre des ouvriers, 21'0% pour les capitauzc engagés, 17'7% pour les forces amotrices employées.0n ne nous a rendu gu'une faible partie de ce gu'on nous a pris. Cela ressort aussi des chiffres montrant la répartition territo—
riale des industries. Car tandis gue liensemble de nos territoires annexés á la Roumanie a, en ma—
yenne, selon nos calculs, pour 100 km" 1'8 établis- sement industriel, 132 ouvríers et 339 CV, les terri—
toires libérés nlen ont gue respectivement 1'5, 87 el 139. Pour la Hongrie entíere, les mémes propor- tions sont 15, 367 et 456; et sí, pour offrir une base plus propre a faire une comparaison, on la considere sans le grand Budapest, 9, 146 et 286.
Selon une évaluation, parmi les 780 exploita—
tions industrielles des territoires récupére's, en y comprenant celles produisanl de lle'nergie électrígue et les carriéres, environ 210 ont un caractére ma- nufacturier;'et des 38'7 mille ouvriers industriels de ces 780 exploitations, environ 32 mille peuvent étre considérés comme ouvríers de fabrigue.
(les chiifres, rapportés () ceux de 1913, iudiguent également, pour le temps du régime roumain, une régression industrielle: le nombre des fabrigues en guestion a baissé de 79'5%; et le nombre de leurs ouvríers n*a grandi gue de 19'7%, tandis gue dans le méme temps, sur le territoire de la Hongrie, il augmentait fort, slélevant de 66'1%.
Parmi les 651 entreprises industrielles des ter- ritoires libérés, et notamment parmi les II catégo- ries ou elles ont été classées, ciest liindustrie de llalimentation gut occupe, pour le nombre des éta- blissements et liimportance des capilauxr engagés, le premier rang. Pour le nombre des ouvríers et les chevaum vapeurs, ciesl l'industrie du bois (]ui y vient en léte. Notre tableau ! indigue, par 8 catégo—
lies d'industrie, les chiffres de détail disponibles.
Sur les territoires hongrois annexes a la Rou—
8—9. szám 1940
manie, liindustrie du fer, ayant 39 établissements, prenaít part pour 61'8% a la production de fer de la Rounzanie entiere. Mais les territoires récupérés nlont pour cette industrie aue des établissements plutót petits, sauf la [onderie düllsófernezelx, déja consider-able avant la guerre mondiale. —— Des 421 exploitations dyindustrie du bois annexées () la Roumanie, nous avons récupéré 199, ainsi gue les deux tiers des ouvriers et des CV des machines mo—
trices. (Pest dans le comitat de Csík (luc se trou- vent la plupart des entreprises dtindustric du bots.
Lá, elles sont en général petites; les grandes entre- prises sont dans les comitats de Maros—Torda et de Háromszék. 85% des entreprises dü'ndustrie du bois sont des scieries.
Des capitauac engagés dans les entreprises in—
dustrielles, un tiers revient á Findustrie de Pali—
mentation (surtout a la meunerie et aux industries du sucre et de la biere). Envimn la moitié en revient aux entreprises índustrielles des territoires recouvre's. Lá, il y a 212 établissements dlindustrie de Palimentation, dont 60 dans les 4 plus grandes villes. Ajoutons gue nous avons récupe'ré, avec ces territoires, 2 grandes manufactures de tabac, celles de Kolozsvár et de Sepsiszentgyörgy. —— Les établis- sements d'industrie textíle et chimigue de la région hongroise annexée a 'la Roumanie fournissaient un tiers, respectivement la moitié de la production d'articles textiles et chimiaues de ce pays. Les terri—
toires recouvre's nlont (]u'une tres petite partie de ces établissements; il en est de méme des entreprises de matériaux de construction et des verreries, mais la capacité de production en est importante. —- Des établissements dlindustrie du cuir de ladite région, 21 se trouvent sur les territoires Iibe'rés; guelgues- uns en ont une grande capacité de production;
le plus grand est la fabriaue de cuír de Kolozsvár. ——
Des fabriaues de papier et de Pindustrie polygra—
phiaue, nous ne pouvons pas rendre compte sépa- rément, car les stotistiaues roumaines les indiguent ensemble Dans la région hongroise annex-ée par la Roumanie, il fonctionnait en 1938 79 entreprises de cette sorte, dont 33 sur les territoires aue nous ve—
nons de libérer, ou la plus grande est la papeterie de Nagykároly,
Notre tableau ? indiaue la répartition territoriale des entreprises industrielles des territoires recou—
vrés. Lá, pour la production de liénergie e'lectriaue (indiaue'e par les statistigues roumaines se'paré- ment des autres industries), il y a 27 établisse- ments gui, utilisant comme source diénergie des for—
ces hydrauligues, de la vapeur ou des moteurs a com—
bustion interne, ont ensemble une capacité de 317 mille CV. Én 1938, ils ont produit 35'6' millions de LVVh de courant électrirjue, fourni en majeure partie par les établissements de Kolozsvár et de
Nagyvárad.
*
A román uralom alól felszabadult terü—
let ipari fejlettségétől a rendelkezésre álló adatok alapján képet adni vajmi nehéz.
Az 1930. évi román népszámlálás, mely az őszes iparvállalatok főbb adatait megálla- pította, —-— tehát nemcsak a gyári jellegű ipartelepet fenntartó, hanem a kisebb ipar- vállalatokat is -— a közzétett adatok terü- leti részletezésével nem teszi lehetővé a visszacsatolt területrész iparára vonatkozó adatok különválasztását. Az ipari és keres—
kedelmi vállalatokról megjelent népszám—
lálási kiadvány összefoglaló részének tar- tományok szerint részletezett adataiból ennélfogva csak annyit lehet megállapí—
tani, hogy az elszakított magyar területre jelentékeny rész (41'9%) esett a romániai iparvállalatokból, amelyek által üzemben tartott ipartelepek termelőképesség szem- pontjából is —— már amennyire arra a kö—
zölt néhány adatból következtetni lehet ——
számottevő részét tették Románia ipa- rának.
A másik adatforrás, a román statiszti—
kai évkönyv csak na gyáripari vállalatokról közöl néhány táblázatot, melyek területi részletezése szintén csak tartományok sze—
rint különíti el az adatokat. Ezekből kitű—
nik, hogy az elszakított magyar területen
—— figyelmen kívül hagyva a villamos- áramfejlesztő telepeket, amelyeket a ro—
mán iparstatisztika külön tárgyal — 1937- ben 1.691 gyáripari vállalat működött, 16'7 milliárd leu befektetett tőkével. A gyárak által használt motorikus erő 3008 ezer ló- erőt képviselt s az iparvállalatok alkalma- zottjainak száma 129'6 ezer főből állt, míg a gyáripari termelés értéke megközelítette a 25 milliárd leut. Románia összes gyár—
ipari vállalatainak számából 48'1%, a vál- lalatokba fektetett tőkéből pedig 36176 ju—
tott az egész megszállt magyar területre.
A gyári munkáslétszám ugyanezen arány- száma 47'5%—ot, a motorikus erőé 41'6%-ot tett, míg a termelési értékből 38'5% esett a Romániához csatolt egész magyar terü- leten üzemben volt gyárakra. A gyáripari statisztika adatai szerint tehát az elcsatolt magyar terület gyáripara még jelentősebb részét tette az ország gyáriparának, mint ahogy az egész ipar megoszlását feltüntető adatokból megállapítható.
Bővebben ad számot a román gyáripar helyzetéről az Encielopedia Romanie, amely azonban területi csoportosításban szintén csak tartományok, vármegyék és egyes nagyobb városok szerint részletezi BZ adatokat s így a visszakerült terület gyáripa- ráról ezekből az adatokból sem lehet tájéko—
zódást szerezni. Az ott között visszatekintő
8—9. szám ———728——— 1940 adatokból azonban kitűnik,! hogy a román
gyáripar az 1936—1937. években jelentő—
sen fejlődött és fokozott mértékben volt foglalkoztatva. A gyáripari vállalatokba fektetett tőke ugyanis 1937—ben 426 mil—
liárd leuről 46'3 milliárdna, amotorikus erő 5795 ezer lóerőről 7226 ezer lóerőre s a munkáslétszám 231'3 ezerről 246'0 ezer főre emelkedett, a termelési érték pedig 51-53 milliárd leuről 64'6 milliárdra nőtt az előző évvel szemben. Viszont ugyanakkor az elcsatolt magyar terület részesedési aránya számottevően csökkent, mégpedig
a befektetett tőkénél 39'0%-ról 36'1%—ra_
a motorikus erőnél 49'5%-ról 41'6%—ra, a termelési értéknél pedig 41'2%-ról, 38'5
%—ra. Egyedül a gyári munkáslétszám arányszáma emelkedett 1937—ben 46'4%—ról 47'5%—ra, a kifizetett munkabérek aránya azonban ugyanakkor 45'396—1'61 44'5%—ra csökkent, tehát azonfelül, hogy az elcsatolt magyar terület gyáripara az általános ipari fejlődés szempontjából hátrányba került a többi tartományokéval szemben, a magyar munkásság helyzete is rosszab- bodott.
Községenkint részletezett adatokat, ame—
lyek a visszakerült terület iparának a ro—
mán uralom alatti helyzetéről legalább némi tájékoztatást nyujthatnak, a román nemzetgazdasági minisztérium ipari cím—
tá'rLszerű kiadványa, az lndicatorul Indu—
striei Romanesti tartalmaz. Az 1938. évben
megjelent kiadvány a motorikus erőt basz—
náló iparvállalatokról közöl néhány ada- tot, feltüntetve azok cégét. alkalmazott munkásainak számát s az üzemekben használt motorikus erő nagyságát, egyben megjelölve az ipari főcsoportot is, melynek keretébe az ipari üzem tartozik. Az adatok kétségkívül nem teljesek, a szerkesztés nyilván tekintettel volt a címtár-a előfize- tők adatainak közlésére akkor is, ha az üzem termelőképesség szempontjából egé szen jelentéktelen volt, viszont számos mo—
torikus erőre berendezett jelentékenyebb iparvállalatot mellőzött. Az ipari üzemek foglalkozási körének megjelölése is arra mutat, hogy ez a cimtárszerű anyag hiá—
nyos. A fémiparnak, a gépiparnak, a kő-, föld—, agyagiparnak, a gumiiparnak, a ru- házati iparnak és élelmiszeriparna—k néhány ága egyáltalán nem, vagy csak részben sze- repel az üzemek felsorolásában; legalább is több nélkülözhetetlen iparág létezését sem az iparcsoport megjelöléséből, sem a cég- megnevezésből megállapítani nem lehet.
Az említett kiadvány szerint a trianoni békeszerződés értelmében Romániának jut- tatott egész magyar területen 1938-ban ösz—
szesen 1.860 olyan ipartelep működött.
amely motorikus erőre volt berendezve.
Ezek az ipartelepek 1344 ezer munkást fog- lalkoztattak és 345'8 ezer lóerő teljesítőke- pesse'gű motorikus erőt használtak, amely—
ből egy-egy ipar—telepre átlag 72 munkás és 186 lóerő jut. A román uralom alól felsza- badult magyar területen, mely az egész oda—
csatolt területnek 45———46%—át teszi. az em-
lített adatforrás szerint 651 iparvállalat működött, összesen 383 ezer munkással és 611 ezer lóerő kapacitású motorikus erővel s így ezekre az ipartelepekre egyenkint át—
lag 59 _munkás és 94 lóerő jut. Ipari szem—
pontból tehát aránylag kisebb értékű rész került viSsza, mert a felszabadult területen lévő iparvállalatok száma a Romániához csatolt egész magyar területen lévő iparvál- lalatok számának csak 35'0%—át teszi, míg a munkáslétszámban ez az arányszám már
28'5%-ra esik, a motorikus erő lóerőszá-
mában pedig csupán 17'796-ot ér el. A visz- szacsatolt területen tehát kevesebb iparvál- lalat található, azok termelöképessége pe—
dig lényegesen kisebb, mint az egész elcsa- tolt területen levőké, tehát a visszakerült területrész ipara jóval alacsonyabb színvo—
nalon áll, mint a bécsi döntés szerint Romá- niának meghagyott magyar területen visz- szamaradt ipartelepeké.
Az elszakított és visszacsatolt területek nagyságához viszonyítva a román nagy- és középipar megoszlásáról rendelkezésre álló említett adatokat, az egész elcsatolt terüle—
ten minden 100 ka-re átlag 18 ipartelep.
132 munkás és 339 lóerő számítható mig a visszakerült részen minden 100 ka-re átlag csak 16 ipartelep, 87 munkás és 139 lóerő esik. Összehasonlításul megemlíthet- jük, hogy a trianoni Magyarországon körül—
belül ugyanerre az ipari kategóriára vonat—
kozó adatok szerint, vagyis figyelmen kívül hagyva a villamosáramfejlesztő telepeket és kőbányászatot_ viszont a, gyári jellegű ipartelepeken kívül ídesorozva a közép—
ipari vállalatok megfelelő csoportjait is, azok együttes számának, munkáslétszámá- nak és motorikus erejének minden 100 kmz-re számított megoszlását feltüntető ha—
sonló arányszámok átlag 15 ipartelepről, 358 munkásról és 452 lóerőről szólnak. Hza pe- dig Nagy-Budapestnek. vagyis az ország fővárosa körül tömörült ipari gócpontnak
8—9 . szám 1940
adatait leszámítjuk, átlag minden 100 km2—re 9 ipartelep, 146 munkás és 286 ló—
erő esik, tehát a visszacsatolt területrész ipara intenzitásában mintegy felét jelenti a trianoni ltrlagyarország Vidéki területén ki-
fejlődött iparnak.
A visszacsatolt területen lévő ipartele—
pekbe a vállalatok 3—5 milliárd leu tőkét fektettek be, a roman uralom alá került egész területen lévő ipartelepek 16'7 mil- liárd lent kitevő összes befektetett tőkéjé- ből tehát a felszabadult részre 21'O% esik.
Ez az arányszám mégjobban rávilágít arra a tényre, hogy :! visszacsatolt. terület. ipari szempontból jóval alacsonyabb színvona—
lon áll, mint a továbbra is roman uralom alatt meghagyott területrész.
A román kiadvány, mely "A mint emlitet—
tíik —— községek szerint közli az elszakított magyar területeken levő iparvállalatokra vo- natkozó ladatokat, külön részben ismerteti a villamosáramfejlesztő telepeket, s külön mutatja ki a kőfejtéssel, agyag-. bomok— és kavicsbz'inyaszattal foglalkozó iparvállala- tokat, ez utóbbiakat nem az ipar, hanem a bányászat körébe sorozva. Vitlamosáram- fejlesztő telep 28, agyat—, homok- és kő—
bánya kereken 100 működött; 1938-ban a visszacsatolt területen. A villamosaramtej—
lesztő telepek kétségkívül a gyari jellegű, illetőleg középipari vállalatok sorába tar—
toznak, az agyag-, bomok— és kőbányák kö- zött azonban motorikus erővel nem rendel—
kező egész jelentéktelen üzemek is van—
nak, amelyek tehát a, motort használó ipar—
vállalatok között figyelembe nem vehetők.
Az energiatermelő telepekkel s a kőiparha tartozó motorikus erőt használó ipartele- pekkel együtt a visszakerült területrész ösz- szcs iparvállalatainak száma mintegy 750-re tehető.
Sajnos, arra vonatkozólag nem állnak rendelkezésre adatok, hogy megállapítható lenne, milyen a 'ányban részesedik a visz—
szacsatolt terület ggáripara az erőgépet használó Összes iizemekről összeállított adatokban. Becslésszeri'i számítások szerint
— feltételezve, hogy a gyáripar és közép- ipar megoszlásának arányszáma lényege—
sen nem tér el az erdélyi részen sem a ma—
gyarországi vidéki településíi ipar arány—
számától, tehat az arányszám megállapitá—
sánál a budapesti és környéki ipart külön- leges helyzetére való tekintettel ismét ki- kapcsolva —— a visszacsatolt területen ta- lált 750 iparvállalatból 210—nek tekinthet—
jük az ipartelepét gyári jellegűnek s a 387 ezer főből álló ipari munkáslétszám—
ból mintegy 32 ezer főnyi munkást e gyárak munkáslétszámának.
Érdekes ez a megoszlás abból a szem—
pontból, hogy a világháború előtti gyár- ipari statisztika alapján némi összehason- lítást tehessünk és legalább n'iegkőzelítő- leg megállapíthassuk, miként alakult a re- mán uralom alatt az iparosodasi folyamat az elszakított magyar területen. Az 1913.
évi gyáripari törzskönyv szerint a háború után roman uralom alá került területen 962 gyári jellegű ipartelep volt, amelyek együttes munkaslétszama 676 ezer főből állt, az ipartelepeken használt erőgépek teljesítőképessége pedig 14-56 ezer lóerő—
nek felelt meg. Ebből a bécsi döntéssel most visszacsatolt területrészre 377 gjári üzem esett, 251 ezer főnyi munkaslétszámmal és 555 ezer lóerőt, képviselő motorikus erő- vel. Az 1938. évi roman adatok alapján becslésszerűen végzett számítás adataival egybevetve az 19l3. évi adatokat, megálla- pítható, hogy a gyárak száma a roman uralom alatt 44'3% —kal apadt, a gyári mun- kásletszam ellenben 27'5%—kal megnöve- kedett, Ha azonban figyelembevesszük, hogy a világháború óta az ipar mindenütt erős fejlődésnek indult, így a trianoni Ma- gyarorszag területén lévő gyárakban dol—
goző munkasok száma például Hild—től
19384;Y 69'4%-1kal emelkedett, a roman uralom alatt állott magyar területen nem- csak a gyárak számának csökkenéséből, hanem a munkáslétszámnövekedés viszony- lagos elmaradottságáből is a gyáripar ba- nyatlásat kell megállapítanunk.
A visszacsatolt területen 1938—ban fenn—
állott 651. iparvállalat, tehát azok, amelyek motorikus erőre berendezett ipartelepet tar- tanak fenn, a roman ipari beosztás szerint tt csoportba oszthatók, amelyek sorrendje az odatartozó ipartelepek számának nagysága szerint a következő: élelmiszeripar, faipar, kémiai ipar, textilipar, vasipar, építőanyag- ipar, papirosipar, bőripar, íivegipar, elek—
trotechnikai ipar és ('lohanygyartz'ls. Külön csoportban szerepelnek ezenkívül a villa- mosáramfejlesztő telepek és a kő-, agyag-, homok- és kavicsbányák. Az alkalmazott munkások számaránya szerint a faipar a legjelentősebb, amennyiben 15'8 ezer mun—
kást foglalkoztatott,.mig az utána nagyság szerint következő élelmiszeripar, textilipar, vasipar és bőripar együttes munkáslét-
8—9. szám
száma is csak 163 ezer főből állt. A be- fektetett tőke nagysága sorrendjében ismét az élelmiszeripar áll az élen, 11 milliárd leu tőkével, majd utána következnek a kémiai ipar 7031 millió leu, la faipar 632'4 millió leu és a vasipar 4091 millió leu befektetett tők—ével. Az installált lóerőszám szerint, ugy, mint a munkáslétszám nagyságsorrendjében is a faipar emelkedik ki 211 ezer lóerőt kép- viselő motorikus erővel, melyet az élelmiszer—
ipar követ 179 ezer lóerővel. A kémiai ipar- ban használt motorikus erő már csak 47 ezer, a vasipari telepeké 42 ezer, a papiros—
ipari telepek erő'gépeié 4—1 ezer s az építő—
anyagipariaké 36 ezer lóerőt jelent, míg a többi iparcsoportok motorikus ereje együt- tesen is alig haladja meg az 5-4 ezer lóerőt.
A visszacsatolt terület iparára vonatkozólag
* rendelkezésre álló adatokról egyébként ipari csoportok szerinti tagozódásban az ]. szánni táblázat számol be.
A Romániához csatolt magyar terület egész gyáripari termelésében a legjelentő—
sebb szerep a vasiparnak jutott, mely 1937—
ben 65 milliárd leu termelési értékkel az egész romániai vasipari termelésnek 618
%-át szolgáltatta. A visszacsatolt részen üzemben volt 39 vasipari és 2 elektrotech- nikai ipari vállalat üzemei, tehát az a 41 ipartelep, amely az adatok szerint ezen a területen az Összes vas—, fém- és gépipart jelenti, együttesen 36 ezer munkással, to-
——730—— 1940
vábbá 4'2 ezer lóerő kapacitású motorikus erővel dolgozott. A gyáripari statisztika ez—
zel szemben ugyanazon a területen 1913- ban 12 vas- és fémipari, továbbá 5 gép—
ipari vállalatot, vagyis 17 nehézipari vál- lalatot vett számba, összesen 796 mun—
kással és 558 lóerő kapacitású motorikus erővel. A visszacsatolt részre eső vas— és fémipari Vállalatok az 1937. évi adatok szerint túlnyomólag kisebb ipartelepeket tartottak üzemben, amelyek főleg vas— és fémárukat állítottak elő, míg az elcsatolt területen lévő vas- és acélgyárak és öntő- dék továbbra is román fennhatóság alatt.
maradtak. A visszajutott terület vas-, fem- és gépipari telepei közül a nagyob—
bak, mintegy 100—150 főből álló munkás—
létszámmal dolgozó ipartelepek, mindana- gyobb városokban találhatók. A nem városi lelepülésű vas— és fémipari vállalatok kö—
zül egyedül az alsóí'ernezelyi (Szatmár vm.) kohómű emelhető ki, mely 1938-ban 706 munkással és 756 lóerővel dolgozott s a visszacsatolt rész legjelentősebb iparte—
lepei közé tartozik. Ez a kohómü is, mint a számottevő erdélyi ipartelepek nagy része, világháború előtti alapítás, 1913-ban m.
kir. állami üzem volt és már akkor 2-3 millió korona értékű termelést mutatott ki.
A faipar, melynek körében talált mun—
kaalkalmat a legtöbb ipari munkás a ro- mán uralom alá került egész területen, 1938-ban 421, iparteleppel szerepel, ame—
! . A román uralom alól felszabadult magyar terület ípartelepet 1938-ban íparcsoportonkint.
Etablissements industriels du territoire hongrois libéré de la domination roumaine;
par catégories d'industries, en 1938.
Az ipartelepek -— Etablissemenís industriels Egy ipartelepre FSik átlag _ P'OPO'iiU"
moyenne par etablzsscment industriel
AZ iparC5OPOl't' megneveZése száma befglxíggett moggggus munkás- bet'terklígtett moteolursikus munkás—
Cate'gorics d'iml'ustrics le'," ezer leuben Le—ben létszáma ;zer leuben Le—ben létszám
nombre czggíízzmíán forces nombre _ íívígglsmg; des forces 4" nombre
millieré'de lei moí'íces,0 V des (mmm milli'ers aie lei motticesrcV des Mmm
Vasipal' — du fer . . . 39 409078 4.180 8.551 10.489 107 91
Elektrotechnika —— éleclro—
, techn. ... 2 4.468 18 28 2.234 9 14
," Epitőanyagipar - des maté-
: riaum de construction 33 141364 3.629 1.767 4.157 107 52
* Úvegipar ,... du verre . . 10 66.821 527 922 6.682 53 92
.,, Faípar — du bois . 198 682375 21.126 15.797 3.179 106 80
; Böripar — du Cuir . . . 21 70.198 2.351 3.192 3.843 112 152
_3 'l'extílipar —— textile . . . 47 259176 2.511 3.494 5.514 53 74
: Papírosipar ——-— du papier 31 158630 4.138 1.418 5.114 133 46
_, Elelmezési ipar —- de l'af'i-
mentatwn ... 218 1,084.668 17.868 6.056 4.976 82 28
Dohányipar —— du tabac. 2 —— —— —— —— —— ___
Kémiai ipar —— chimz'guc . 50 703124 4730 2.048 14.349 97 41
Összesen _ Total. . . 631 aszasoz 61.078 38.268 5422 94 59
8—9. szám —-—73l—— 1940 lyek együttesen 24'8 ezer főnyi munkást
foglalkoztattak és 36'4- ezer lóerővel dol- goztak. A faipari telepek közül 198 került vissza, j()l')l')ál'2t a nagyobb termelóképes—
ségű üzemek s ezzel a l'aiparban alkalma—
zott munkásoknak és motorikus erőnek egyaránt mintegy kétharmadrésze ma már ' ismét a magyar ipar részére termel. A most visszacsatolt területen 1913—ban számba vett gyári jellegü faipari telepek száma 119 volt, amelyek akkor mintegy 12 ezer mun—
kással s több mint 17 ezer lóerővel dolgoz—
tak. Az 1913-ban fennállott faipari telepek közül 80 fűrésztelep volt, köztük több 2300——
400 munkással, sőt nem egy, főleg Három—
szék vármegyében az ezer főt. is meghaladó munkáslétszámmal rendelkezett. Jelenleg a legtöbb faipari vállalat Csík vármegyében van; számuk 1938-ban 67 volt. Tőkeerő és termelőke'pesség tekintetében azonban ezek többnyire kisebb iparvállalatok, amennyiben együttes befektetett tőkéjük mindössze 80—23 millió leut tesz s az általuk fenntartott összes ipartelepeken csupán 2'6 ezer munkást foglalkoztatnak és 4-3 ezer lóerő teljesítőképességi'i motorikus erőt használnak. A legnagyobb faipari vállala- tok Maros—Torda vármegyében találhatók, ahol 1938—ban 25 faipari vállalat 189 millió leu tőkével és 6—3 ezer lóerő kapacitású motorikus erővel müködött s több mint 4 ezer munkást alkalmazott. De Háromszék vármegyében is igen jelentős faipari válla- latok vannak jelenleg is, amennyiben itt 31 ipartelep dolgozott 1938—ban a faiparban, összesen 1364 millió leu befektetett tőkével és 36 ezer lóerővel, míg a foglalkoztatott munkások száma csaknem elérte a 3 ezer főt. A visszacsatolt területen lévő faipari vállalatok túlnyomó része, több mint 85 % -a volt 1938-ban fűrésztelep, míg a többi fele-*
részben bútor— és épületaszlalos, felerészr ben egyéb faipari üzem volt.
Legnagyobb számmal a visszakerült te—
rületrész iparvállalatai között az élelmi—
szeripar van képviselve. A román uralom alá került egész magyar terület 1937. évi ipari termelésében az élelmiszeripar 37 milliárd leu értékű termeléssel a harmadik helyen áll. Az 546 élelmiszeripari vállalat közül, melyek csaknem 12 ezer munkással s több mint 50 ezer lóerővel dolgoztak, 218 iparvállalat került vissza, 17'9 ezer lóerő kapacitású motorikus erővel és 61 ezer munkással. Az élelmiszeripari vállalatok túl—
nyomólag a városokban találhatók. Közü-
lük Kolozsvárt 22, Nagyváradon 17, Szat—
márnémetiben 12 és Marosvásárhelyt 8 te- lepült le, tehát a négy legnagyobb város- ban 59 élelmiszeripari vállalat működik. Az ipartelepekbe fektetett tőkének Csaknem egyharmada az élelmezési iparnak jutott s főleg a malomiparban, cukoriparban és söriparban helyezkedett el. Az élelmezési iparba sorozható még az élvezeti cikkek gyártási körébe tartozó dohánygyártás is, melyet a visszacsatolt részen 2 dohánygyár képvisel, a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi dohánygyár. Mind a kettő régi magyar alapítás. A kolozsvári 1.187 munkást a sepsiszentgyörgyi pedig 886 munkást fog—
lalkoztatott 1913-ban 5 az előbbi 14'9 mil—
lió korona, az utóbbi pedig 75 millió ko- rona értékű termelést mutatott ki. Az élel- mezési ipari csoportban egyébként 1913- ban a most visszacsatolt területrészen 79 gyári jellegű ipartelep működött, köztük 36 malom, 9 sörgyár és 8 szeszgyár.
Az elcsatolt egész magyar terület ipará—
nak igen jelentős részét teszi a textilipar _ és vegyipar is. A textilipar 5-4 milliárd leu értékű termelésével a romániai textilipari termelésnek több mint egyharmad részét, a vegyipar pedig a tulajdonképeni vegy—
ipari termelésnek —— tehát az ásványolaj- termelést kiemelve a vegyiparból — több mint a felét tette. A visszacsatolt részen azonban mind a két iparcsoport arányta- lanul gyengén van képviselve. A 244 textil—
ipari vállalat közül, amelyek csaknem 28 ezer munkást és 324 ezer lóerő kapacitású erőgépet alkalmaztak, ugyanis csak 47 működik a visszacsatolt részen, mindössze 3-5 ezer főnyi munkáslétszámmal és 25 ezer lóerős motorral. A 168 vegyipari te—
lepből pedig 50 jutott vissza, melyekre a 10'2 ezer főnyi munkáslétszámból 2-0 ezer, a 677 ezer lóerő teljesítőképességü motorikus erőből pedig 47 ezer lóerő esik.
Mind a két ipari csoportba tartozó iparte- lepek, de főleg a jelentősebb textilipari vállalatok inkább a városokban helyezked-
tek el. lgy Kolozsvárt 9 textil- és 12 vegy—
ipari üzem, Nagyváradon 12 textil- és 16 vegyipari üzem, Szatmárnémetiben pedig 9 textil- és 2 vegyipari üzem működik.
Gyári jellegű textilipari üzem, ideso- ' rozva a ruházati ipart is, melyet a román iparstatisztika nem mutat ki, 1913-ban 21 volt üzemben a visszajutott területrészen, amelyek együttesen több mint ezer főnyi munkást foglalkoztattak. Vegyi iparba tar—
8—9. szám
tozó gyáripari telepet pedig 1913-ban ESB-at mutatott ki a gyári törzskönyv, mintegy 2-6 ezer munkással es 14 ezer lóerő kapaci- tású erőgépállománnyal.
Az építőanyagipar, mely a téglagyárlást, cement—, műkő—, gipszipart és mészégetést foglalja össze, mind a vállalatok száma, mind pedig a befektetett tőke s az ipartele—
pek termelőképessége tekintetében szintén számottevő ipara volt az elcsatolt egész ma—
gyar területnek. Az 1938—ban fennállott 121. építőanyagipari vállalat közül, ame- lyek összesen 101 ezer főnyi munkást fog- lalkoztattak. s 33'6 ezer lóerő motorikus erőt használtak, csak 33 került vissza, több—
—732—
l 940nyire kisebb kapacitású ipartelepek, amennyiben együttesen 18 ezer "munkást alkalmaztak s 3-6 ezer lóerő teljesítőke—
pességű motorral dolgoztak. A világháború előtt ezen a területen a kő-, föld—, agyag-, üvegiparha tartozó gyári jellegü ipartele- pek száma 62 volt, melyek közül 37 a téglagyártáshoz és 2 az üvegiparha "tarto- zott. A román iparstatisztika az üvegipart nemlsorozza az építőanyagiparba, hanem a kerámiai iparral együtt külön tartja számon. Jelenleg 10 üveg— és keramiai vál- lalat működik a visszacsatolt részen. Ezek közül egy nagyvállalat közel 10 millió leu alaptőkével és 443 munkással Nagyvára—
Á 2. A román uralom alól felszabadult magyar terület iparvállalatalnak és alkalmazott munkásainak megoszlása vármegyénkint és íparcsoportonkínt 1938-ban.
Répartition, en 1938, des établissements industriels et de leurs ouvríers sur le territoire libéré de la domina—
tion roumaine; suivant les comitats et les catégories d'industries.
') Vm. : comitat.
Etablíssuneuls des entreprises apparlmant á l'induslríe Az összes , ;? , .,_
, iparválla-
:liktf: Ki?);tgoés
Papiros—és Ellelmegési latoklpar—
teclu ikai üveg , Fa— Bőr- Textil— solgsíígro— es dohany Kémimi telepemek —
du fer et des male— de l'alí- Etablissa
á l'mdus— nam: de du bots du cuir textilc du papier mmíaíion chimígue ments de
, CÚthd' et (: Find. et du louíes les
Vármegye, város ft"; eálec— HÓ" gt polygraph. tabac entreprises.
; m gc n. d" ve'" _
industriel—
Cam/itat; et villes
iparba tartozó vállalatok ipartelepelnek les
? e % § § § § § " %
azt;-§ u.i-§ ug—Eyg-jx N§-§m'-§ msg-%i NN'VE ass—3
"* e "" o * '" e '" e '— " * '*' a '— " o ** s * 71 o..
MÉÉÉWSÉÉÉV)ngggkmmgtggmNgíggÉd-gggmügggmdgÉggSgi—Égw
is csá—§: GEÉ—ÉáaSÉ—Ét zsé És 25355 25335 EÉɧE css sz sa;
§; Egé) s: ége a: 233: ág:: :: Egéus; "age a; ága a: age a: es—
Beszterce—Naszód Vm,*) 1 49 1 68 10 715 4 172 -— —— 2 20? 13 142 —— 31 1.349,
Bihar vm, . . 9 425 10 1.092 8 82 10 1.171 14 595 4 212 56 2.474 17 381 19. 7.175
ebböl: —— dont:
( [a villa de —— Nagyvárad . 9 425 8 622 5 164 10 1.171 12 585 3 126 17 501 16 365 80 3.959'
_CsíkHáromszékKolozskis—Küküllővm.vm. vm.vm. .. . ——1421 —7922416 ————-112 ————43263 A—67318 2155!2.985—53 -———_2 1.308-——— ———114 1.178_——986 ———154 ———38817 _3319l ——_46585 ——144 —_46115 -—1086966 4.3572.5835.310!—
ebből: —— dont:
*
la ville de — Kolozsvár . 14 792 7 367 5 94! 2 1.308 9 904 15 383 23 420 12 418 87 4.686
Marostorda vm. . 4 133 5 409 25 4.0? 2 ' 499 2 139 l 6 13 854 4 59 56 6.l78
ebből: — dont:
la ville de — Marosvásár—
hely . . . 3 64 2 14 3 375 2 499 —— w —— —— 8 764 4 59 91 1 775
Máramaros vm. —— M 1 20 22 1.646 1 — 4 73 l 9 6 95 — _ 35 1.843
ebből: — dont:
la ville de — Máramaros-
sziget . . . . _ _ 1 20 4 471 —— — 4 73 1 4 95 — —— 14 668
Nagy—Küküllő vm. —— _ —— —— —— — — —— — _ — —— a— — — v—A _ —
Szatmár vm. . . . 8 1.710 4 237 14 1.757 1 33 9 491 l 1 30 1.585 8 1.090 75 6.913
ebből: —- doni: ( la villa de —- Szatmárné— ?
mell . . . . . , 4 106 4 937 10 862 1 33 ?" 491 1 _ 1 12 1.491 2 12 43 3.242
Szilágy vm. . . . l 2 1 25 4 585 1 9 1 20 1 560 35 280 l 12 45 1.493!
Szolnok-Doboka vm. .; —— 1 250 —— —— -— —— l 31 1 a 9 51 1 15 18 355
Udvarhely vm. . . . . 1 428 7 93 9 114; —— —— 1 31 .1 1 5 25 l 10 25 711 _,
Mlndössze— Tot. gén. 41 3.579! 43! 2.689I198 15.797! 21 3.192! 471 3.494! 31 1.418i220 6.056! sui 2.013! 6541! 382681
l
l
8—9. szám
don, egy másik nagy iparvállalat 41'5 mil—
lió leu befektetett tőkével és 253 munkással Kolozsvárt tartja üzemben ipartelepét. A szatmármegyei szelestyehutai üveggyár, mely 1913-ban 136 munkással dolgozott s közel negyedmillió korona értékű árut termelt, a román uralom alatt megszűnt.
Miként az építőanyagipari és üvegipari vállalatok, amelyek a helyi szükségletet jóval meghaladó teljesítőképességű iparte—
lepeket tartanak fenn, hasonlóképen na,- gyobb termelőképességűek azok a bőrgyá—
rak is, amelyek a visszacsatolt teriileten találhatók. A román uralom alatt állott egész magyar területen működő 65 bőripari üzem közül 21 került vissza, melyek kö- zött nagy jelentőségű a kolozsvári bőrgyár, mely 1.260 munkást foglalkoztat s közel 200 millió leu befektetett tőkével és ezer lóerő kapacitású motorikus erővel rendel—
kezik. Ezenkívül Nagyváradon 10, Beszter—
(tén 4, Marosvásárhelyen 2 s Kolozsvárt az említetten kívül még egy bőripari vállalat működik, melyek közül több számottevő ipartelepet tart fenn.
A papirosiparról, mely szintén jelentős szerepet töltött be Erdélyben, a rendelke- zésre álló adatokból szintén nem lehet tiszta képet nyerni, mert a román iparsta—
tisztika a papiros- és sokszorosító ipar- vállalatokat egy iparcsoportba sorozza s az adatokat ——— sajnos —— különválasztani nem lehet. E két iparcsoportban 1938—ban ősz- szesen 79 iparvállalat szerepelt az egész elcsatolt rész statisztikájában, melyek kő- zül 31 működött a visszajutott területen.
Ezek által a vállalatok által fenntartott ipartelepeken 1938-ban 1-4 ezer munkással és 41 ezer lóerő kapacitású motorikus erő—
vel dolgoztak. A papíripari vállalatok kö—
zül kiemelkedik a nagykárolyi papírgyár, melynek 560 főből álló munkáslétszáma
71.733— 1940
van s 663 millió len befektetett tőkével és 1.900 lóerő telejesítőképességű motorikus erővel rendelkezik. Jelentős nyomdaipari vállalatok vannak Kolozsvárt és Nagy- váradon.
Területi csoportosításban a visszacsa- tolt rész iparvállalatairól rendelkezésre álló adatok a 2. sz. táblázatban látható megoszlást mutatják.
Végül meg kell említenünk a villamos—
áramfejlesztő telepeket, melyeket a román adatok a többi iparvállalatoktól elkülö—
nítve mutatnak ki. A visszacsatolt terüle—
ten 1938-ban 28 villamosenergiatelep mű- ködött, melyek erőforrás szerint a követ—
kezőleg oszlottak meg: vízi erő volt az erőforrása Beszterce—Naszód vm—ben 2, Szolnok-Doboka vm-ben l villamosműn—ek;
víz—, gőz- és belső égésű motorikus erővel működött Kolozs megyében 2, gőz— és vízi erővel Máramaros és Maros—Torda megyék- ben 2 2 villamosmű; gőz- és belsőégésű motorikus erő termelte az áramot a bihar- és szil—igymegyei 3—3, valamint a csík—
megyei 4 áramfejlesztő telepen, továbbá a szatmármegyei 6 villamosmű telepén s .a háromszékmegyei 2 villanytelepen, míg az udvarhelymegyei villanytermelő telep csak belső égésű motorral van felszerelve. A 28 villamosáramfejlesztő telep erőgépeinek együttes kapacitása 31'7 ezer lóerőnek felel meg, melyből a nagyváradi telepre 92 ezer lóerő, a kolozsvári telepre 74 ezer lóerő, a marosvásárhelyi telepre pedig 3-4 ezer lóerő esik. A villamosáramfejlesztő telepek 1938. évi áramtermelése 3513 millió kilo—
wattórát tett, melynek 37'4%—át, vagyis 133 millió kilowattórát a kolozsvári áram—
fejlesztő telep, 21'9%—át, azaz 78 millió kilowattórát pedig a nagyváradi villa—
mosmű állította elő.
Farkasfalvy Sándor dr.
