ILS—9. szám —* 699 —— .1940 nem; Aradon Resicánzgggmgn mg; fölajánlva, 1.897 ember keresett helyet és—
_ -y don 1.842—ot helyeztek el; Máramarosszigeten 6 r á n k é n t i 1 e 1 13.984 munkahely volt fölajánlva, 5.399
, , munkáskkeresett helyet és 3.601—et helyez—
gííinálgjaggánknal 10:38 9128 12123 É:§É 3133 tek el. A temesvári kerületben Temesvárott
afa. és butor- 2.166 felajánlott munkahelyre 1.682 mun—
iparPanl.) . . 12—33; 8—30 — — — ktakereső és 1.319 elhelyezés; Lugoson 4.379?
atextiipar an. 5— 5—20 — — — _, '; ' '— _ _
abőriparban. . 12—20 9_20 __ _ "_ [felajanlott munkahelyre 3.355 munkake
a grafikai ipar-
ban . . . . 16—3014—20 —— — — az építőiparban. 12—3012—20 — — — avillamosipar- ,
ban . . . . 16—32 18—25 15—35 15—52 — az élelmezési- és
vegyi iparban egyéb iparban .
12—35 12—22 — __ __
10—26 8—18 10—20 10—18 10—18
megjegyzi még, hogy 10 leien aluli órabért a nem szakképzett (necalificati) munkások kapnak.
A munkapiacra vonatkozóan a gyuli — fehérvári körzet jelentése közli, hogy 1938—
ban 8.370 felajánlott munkahely, 7.696 munkahelykereső volt, a felajánlott helyek közül 4.274 elégíttetett ki és a munkaerők közül 4.124-et helyeztek el. A kolozsvári ke—
rületben Kolozsvárott 4.422 felajánlott munkahely, 4.518 munkát kereső volt és 2.751 elhelyezés történt, Nagyváradon 1.974 munkahely ajánllatott fel, 1.901 mun—
kakereső volt és 1.760-at helyeztek el; Szat-
márnémetin szintén 1.974 munkahely volt
reső és 2.804 közvetítés; Aradon 3.195 fel—
ajánlott [munkahelyre 2.334 munkakeres-ö és 2.115 elhelyezés; Déván 2.569 felajánlott munkahelyre 2.146 munkakereső és 1.961?
elhelyezés esett.
A munkavisza'lyokra vonatkozóan % gyulafehérvári jelentés csak egy esetről em—
lékezik meg; 13 kolozsvári körzetben 661 munkaviszály volt, mely 365 vállalatot érin—
tett 12.562 szünetelő munkással; a temes—
vári körzetben 30 munkaviszály volt, mely"
88 vállalatra terjedt ki s az összes szünete—
lők száma 21.166 volt.
Egész Erdely területén 1938-ban 11.714 ipari üzemi baleset fordult elő, melyek kö—
zül 196 végződött rögtöni halállal. A balese- tek közül 1.303 na gyulafehérvári, 3.669 a kolozsvári és 6.742 a temesvári körzetben történt. Ez utóbbinak egyharmada a kö—
olajbányászat, egyharmada pedig a fém-—
ipar és faipar körében fordult elő. A ko- lozsvári kerületben is a balesetek jó egy—- harmada a faiparban történt. * M. S. dr.
Mezőgazdaság és állattenyésztés.
Agriculture et élevage.
Résumé. Lu sentence arbitrale du Belvá- dére, prononcée le 30 amit 1940, a affranchi de I'occupation roumaine 7-5 millions (Parpents ca- dastraux dans l'Est de la Hongrie et en Transyl-
vanie. Voici la répartition de cette superiicíe: fo- réts 2'73 millions d'arpents, terres arables 2'32 mil- lions diarpents, prairies 1'1 million dlarpents, pátu—
rages 939 mille arpents.
L'accroissement territorial (: upporte' en outre une modification au poureentage des diuers genres de culture. Le changement le plus important consiste en ce gue la proportion des terres arablesadiminue', tandis flue celles des foréts, eles prairies et des pátu- rages ont augmenté. Actuellement, les pays de la Cou- ronne de Saint Étienne ont en tout 27'8 millions d'ar- pents de terrains, dont— suivant le cadastre—49'0%
sont terres arubles, 22'0% sont foréts, 11'0% sont páturages et 9'6% sont prairies. (Les vergers et les vignes figurent ensemble avec 2'909, les roseliéres et les terres stériles avec 5'5%.) Comme avant le traité de Trianon, la Hongrie posséde, de nouveau,
des íoréts suffisanles. ()uand les difficultés de"
transport seront vaincues, la pénurie de bots n'eris—
tera plus et, pour les essences feuíllues, on disposeror méme dtun excédent á exporter.
En raison de la diversite' des conditions natu—
relles et des coutumes dialimentotion, la méthode—
de traitement des terres arables siécarte notable-r ment sur le territoire récupére' de 1733! de la me'- thode pratiguée dans la mére-patrie, En 1937, 10!
part des terres arables gulon laissait en friche dans la région nouvellement libérée montait á 15'3%;/
la part correspondante du territoire de Trianorr était de 1'9% seulement. Lá, on cultiue moins de seigle, diorge, de pommes de terre et de ble', et plus (Pavoine et de mais gu'ici. Un calcul basé sur les données de 1937 re'véle gue le territoire de Trianorr produit 160 kg de- ble' et 50 kg de seigle par habi- tant, alors oue, pour liEst, les nombres correspon—
dants sont 124 Icg de blé et 19 kg de seigle. Cepen—
dant, sur le territoire de l'Est, une partie de la population consomme relativement peu de iarine de
r8a—9. szam
froment et de seigle. En ce (]ui concerne le mais, défalcation faite de la guantité employée a nourrir les poros, la part par téte dyhabitant est de 140 kg.
Comme les consommateurs lle mais ne íorment gulune partie de la population, leur part réeIIe est nécessairement plus élevée. Il y a donc lieu diespé- rer rlue, sur le territoire récemment revenu, la po- pulation récolte assez des produits principaux de la terre, méme si Pannée ntest pas bonne, pour couvrir ses propres besoins.
Dans Ia Hongrie de FEst et en 'l'ransylvanie, pays riches en prairies et páturages, I'élevage des races bovines et ovines a atteint depuis longlemps un haut niveau. Le troupeau bovin se composait en 1935 de 715000 tétes de bétail, soit 2991 animaux pour mille habitants; cette proportíon dépasse de 39'3% celle aui caractérise le territoire de Trianon.
Le nombre (les brebis a été en 1935 de I'! million, soit 457'8 animaux pour mille habitants, ce ()ui représente 182'2% de plus gue sur le territoire de Trianon. Dans les conditions actuelles, lorsaue les pays dloutre—mer ne fournissent autant dire pas de laine, cet important troupeau ovin constitue un notable enrichissement pour llapprovisionnement du pays en Iaine.
En 1935, on comptait 154000 chevauat sur le territoire de llEst et de la Transylvania Ce chi/ftc est tres bas, méme si on prend comme terme de comparaison, le chiffre relatif a la mére—patrie. Ici, il y avait un cheval pour 15'1 arpents; la, un cheval pour 11'0 arpents, ll convient de remarauer gue, dans la région de l'Est, les agriculteurs rmploieni surtout (les boeufs pour le travail de la terre.
Ifélevage porcin a considérablement baissé a la suite de l'appauvrissement de la population rurale et des difficultés de la vente. Aussi, Ala statistigue roumaine nJa-t-elle enregistré en 1.935 (lue 292000 poros, soit 122'0 animaux pour mille Irabitants, sur les territoires (lui viennent de faire retour_ A la méme époaue, on comptaii dans la Hongrie de Trianon 522'9 porcs pour mille habitants.
La libération de l'Est de la Hongrie el (Pane partie de la Transylvanie a (lonc fait monter, (Papres les statistígues de 1935, le troupcau bovin a S,] millions titanimaux, le troupeau chevalin a I'?
million, le troupeau porcín a 5'3 millions, le trou- peau oviu a 28 millions pour Pons-emble du terri- toire national, Comme rlans la zone recouvre'e du Nord et en Subcarpathie, le gouvernement hongrois s,eff01'ccra, par la distribution dianimaux reproduc—
leurs, par la creation de liaras (liÉtat et (le dépóts dűüalons, et par tout autre moyen approprié, d'élia minor les dé/auts éventuels de ()uuliié, rl'aceroítre le rendement de Pélevage et de reliausser le niveau de vie de la population.
———700— 1940
1. A terület mívelési ágak szerint.
A folyó évi augusztus hó 30-i belvederi döntés nyomán Kelet—Magyarország és Er—
dély területéből Összesen 7,489.9l9 kat. hold
nagyságú rész szabadult fel, több mint két
évtizedes román uralom alól. Az utolsó két év alatt Magyarország területe 11,673.198 kat, holddal nagyobbodott meg, úgyhogy Szent István koronája alá ma már 27,848.916 kat. holdnyi terület tartozik. (L.— az 1. sz.kimutatást.)
A visszatért keletmagyarországi és erdé—
lyi földeknek csak 31-0%-a (2'32 millió kat. hold) szántóföld. Az országnak ebben a részében a szántó aránya alig haladja meg a trianoni terület és a bécsi döntés alapján visszakerült felvidéki területsáv szántóföldjei arányának felét, viszont ép- pen kétszerese a Kárpátalján található szántók arányszámának,
A 117 ezer kat. hold nagyságú keriteni—
let 1'695—05 aránya némileg nagyobb a tria—
noni határok között és a Kárpátalján talál—
ható kertek arányánál, viszont egy árnya—
lattal kisebb a i'elvidékinél. A szőlő-terület mindössze 27 ezer kat. hold, az Összes
területnek 0—4%-a.
A kitűnő és nagytömegű szénát termő
rétek (108 millió kat. hold) a most vissza—
szerzett területnek 14'4%—át foglalják el.
Ennek a. mívelési ágnak aránya a trianoni területen (6'9%) kívül a Felvidék vissza—
kapott területsávjának (8'6'70), sőt a Kárpát—
aljának elég magas (14'O%) arányszámm—
nál is nagyobb.
A legelők, amelyeknek minősége :) tria- noni határok közöttieknél szintén jobb s amelyek között sok havasi legelő is található.
a visszacsatolt rész 12'5%—án (939 ezer kat.
holdon) szolgálják az állattenyésztést. Ará- nyuk csak Kárpátalján nagyobb (13'()%).
Kelet—Magyarország és Erdély hazatért területének éppen úgy, mint Kárpátaljának fő mivelési ága az erdő. Az erdőkkel borí—
tott 2-73 millió kat. holdnyi terület arányai
36-57, Kárpátalja (53'870-0'5) erdőarányá—
nál jóval kisebb, mert a most visszaszerzett országrészben sokkal több szántóföld van, mint a Ruténföldön.
Figyelemreméltó, hogy a terméketlen terület és a nádas együtt kimutatott (267
ezer kat. hold) területének aránya (315970)
kisebb, mint a Trianonban megszabott
határokon belül (6'60/0). A legutóbb vissza-
kapott teriileten kevesebb a tó-- és folyó- meder, gyérebb a népesség, tehát kisebb a beépített terület és kevesebb az út is; más-
1 _ _ . A—
l. A TERÚLET MIVELÉSI ÁG SZERINT VALÚ MEEUSZLÁSA. "
REPARTH1ON PAR CULTURES DU TERRITORE.
TRIANON! MAGYARORSZÁG KELETMAGYARIJRSZÁG Es ERDÉLY
noname ne mum FELV'DÉ" wsszncsmu RÉle
ZONE "ORB ' PARHES RECOUVREES'DE LA
W HONGRJE ORIENTALE ET DE LA
M A; HM TRANSVLVANIE
MH *' § '
d .nem Ul
ki!.hold
? imad
mnnm "M
' ' ' * KARPATALJA 7'439-9"
kathold SUBCARPATHIE , a kuthold.
arp. cad. up. cad.
UN 04!
1 -4 'r'1 A FELVIDÉKKEL ÉS KÁRPÁTALJÁVAL
MEGNAGYUBBUDOU MAGYARORSZÁG
A FELVIDÉKKEL MEGNAGYUBWWTT MAGYARURSÚG HONGRIE AUGMENTÉE DE LA ZONE NORD EY DE LA SUBCARPATHIE noname AUGMENTÉE DE LA zone nem
55-5
60?
"261080 kut. hold amend.
20,358.991 kathold amend.
!
MAI MAGYARORSZÁG
! HONGRLE D'AUJOURD'HU!
Min..
Szánlúfbld — Temes iabourables Lagelö -— Páturages
L 27.848.916 Hm...
Kert —— Jmims kat hold Erdő —- Foréls
arp. cad.
% !
Rei —— Prés e'. arames Nádas — Rosaliéres
Szőlő —- Vings FbIdadó ahá nem eső terület
Terres nun assujetties 'a l'impút fonciar
UA nádas területével együtt. — Y compi. les mseliáves
8—9. szám _ 701 —— 1940
1. Magyarország területe mívelési ágak szerint.
Super/ide de la Hongrie, suivant les cultures.
(, , M '
ÉÉBÉSÁÉÉYZZSZÉÉ; Felvidék 2) Trianoni — Mag?"—
csatolt része!) Kárpátalja 1) visszacsatolt Magyar- "ország
M i V e 1 é S i ii g Panic recorlvrée de Sub- Z resze orszag-*) díszesen
l' ' ' - d ,, - '
0 " l t u 7' e 8 oígflielgitee 40515218 cafpalhte 1) r:;ztzínjx'en de 137355?) dtaiijfgítgrü'ehuí
Transylvanicl) au total
kat.hold——arp. cad.
Szám szerint — Nombres absolus
Szántóföld —— Terres labourables 2,324,813 327235 1,215.066 ; 9,770.293 13,637.407 Kert —— Jardins ... 116.549 21.608 86.065 * 207989 382211 Rét —— Prés et praim'es . 1,080 405 293.469 ? 180345 ! 1,122.396 2,676.615
Szőlő -— Vignes 27.002 1 1.099 1 15.925 ; 361898 405924
Legelő —— Páturages . . . . . 939r.l38 273187 ' 175367 [ 1,677.095 3,064.787 Erdő —— Foréts . . . . . . . . 2,734.760 1,128.175 348033 1,923.458 6,134.426
Nádas — Roseliéres ... . —- 1 3.918 ! 52.503
Fötdadó alá nem eső terület ' l ,—
Terres mm assujetties á l'impöt ; 267252 l ; 1947546
foncier ... 51144 ; 112643 1,060.os_6 [
Összesen — Total . . 7,489.919 ! 2,095.917 ; aoszaaz [ 16,175.718 ! 27,s48.916
Százalékban —- %
Szántóföld — Terrcs laboumbles 310 156 582 ' 60'4 ! 49'0
Kert — Jardins ... 1'6 1'0 [ 7 1 3 ] 1'4
Rét —— Pre's et prairies . . . . 14'4 14'0 , 86 69 96
Szőlő — Vignes . 0'4 01 08 22 15
Legelő —- Páturages . . . . . 12'5 130 84 10'4 11'
Erdő —— Foréts ... 36'5 53'8 167 M'!) 220
Nádas -— Roseliéres, . . . '. . —— 02 03
Földadó alá nem eső terület ! 3'6 ' 5.5
Terres non assujetties a lámpát [ '
foncier . . ... 2'5 514 66 _
Összesen _— Total. . 1000 4 1000 ) 1000 1000 ! 100-0
!
1) 1910 évi kataszteri adatok. — D'aprés le cadastre de 1910. —— 3) Az 1938. évi december 15—iki összeírás szerint. — Dtaprés une enguéte effectue'e le 15 décembre 1938. —— 3) 1938. évvégi kataszteri adatok.
Chi/frei; du cadastrc, relatifs () la fin de 1938.
felől az olyan minőségű talajt, amely csak erdősítésre alkalmas s amelyet a trianoni határokon belül csupán a legutóbbi két év—
tizedben kezdtek fásítani, illetőleg erdősí- teni, Erdélyben már régtől fogva erdők borítják.
Az utolsó két esztendő örvendetes terü—
letváltozása az ország Inívelési ágmegoszlá- sát arányosabbá tette.
Az elcsatolt területek egy részének visz—
szatérése következtében a trianoni határok közötti terület szúntó/öldyiének 60'4%—os aránya a Felvidék déli részének visszatérté- vel 60'2%—ra, Kárpátalja visszafoglalasával
55'6%—ra, Kelet—Magyorország és Erdély
egy részének visszacsatolása következtében pedig 49'0%—ra szállt le. Csökkent még 5—
2'2%-ról 1'5%—ra —- a szőlőföldek arány-
száma is, mert a Trianonban elszakított tie—
rületeken aránylag igen kevés a szőlő. A terméketlen és a nádasteriilet aránya 6'6%—
ról 5'5%—ra javult, a kert aránya pedig
0'1 % —kal megnövekedett. '
A legutóbbi területgyarapodással majd—
nem ugyanannyi rétet kaptunk vissza, mint amennyit a kataszteri birtokívek a trianoni határokon belül nyilvántartottak. Ezért a réttzerület trianoni aránya 6'9%—ról —— a közbeeső területnövekedést is figyelembe—
véve —f——- 9'6%—ra emelkedett. Rég vart terü—
letgyarapodásunk a legelőterületben 44-2
%—Os növekedést jelent. Ennek a mívelósi ágnak aránya az utolsó kétévi teriiletválto—
zások következtében 10-4%—ról ti'()%-ra
emelkedett. Az arányszám emelkedése tehát számszerűleg jelentéktelen, mii'iőségben azonban nagymértékű gazdagodást jelent. A most visszakapott országrészben több olyan törvényhatóság van (Maros-'i'orda, Csik, Háromszék stb.), amelyek a rétek és legelők
szénahozamának nagysága tekintetében Nagy—Magyarországon is első helyen álltak.
8—9. szám
Magyarország a trianoni. békekötés előtt faexportáló állam volt. A közel 22 éves meg- csonkítottság ideje alatt 'viszont a trianoni ország összesen mintegy 1-4 milliárd pen—
;göt fizetett ki a külföldnek különféle válasz—
tékú faanyagokért. Az erdő területi aránya
;a Felvidék déli részének és Kárpátaljának
visszatértével 11-9%-ról 16'7%-ra emelke—
dett és a fabiány most már jobbára csak a t'enyőműfában volt jelentősebb Kelet—Ma- gyarország és Erdély egy részének vissza?
szerzésével az erdők aránya —— a kataszter
szerint —— az összes területben 22'0%-ra
emelkedett. Az ország erdei a, belföldi szük—
lségleteket mindenféle faanyagból most már tfedezni tudják, mert elegendő lomb— és áfonyőerdő található határainkon belül. Lom- Lbos fauemekből pedig a kivitel növekedésére is számíthatunk. A teljes faönellátás meg—
valósításáig azonban a szállítási nehézsége—
íket még le kell küzdenünk.
2. Szántóföldi termelés.
A talaj minőségében, a domborzati vi- szonyokban, a csapadék mennyiségében, a hőmérséklet alakulásában, ezenkívül még a :nópesség szükségleteiben is mutatkozó kü—
lönbségek következtében Kelet-Magyaror- szágban és Erdélyben a szántóföldi termelés—
mek rendje eltér a nyugatra fekvő területek termelésének rendjétől. A mostoha természeti adottságok miatt az uwgarolás a világháború előtt ezekben a törvényhatóságokban nagy—
arányú volt. Az 1911—15. évek átlagában ,az ottani szántóföldeknek 21-5%—a állott arg/aron. Az egyes vármegyék közül a szán- áónak pl. Csík vármegyében 39-5%—a, Ud- varhely vármegyében 30'9%-ta, Máramaros
"vármegyében 29'0%—a volt ugar.
A világháború befejezte után a gazdák nnindenütt intenzívebben kezdtek gazdál—
kodni. Erdély magára hagyott népe is igye- kezett szántóföldjének minél nagyobb ré- lszét megmívelni, úgyhogy az ugar az elmúlt két évtized alatt nemcsak a trianoni terüle- ten csökkent le 5'4%—ról 1-9%—ra, hanem a .most visszakapott országdarabon is kisebb lett, de 1937-ben még mindig 15'3%—ot tett.
Csík, Udvarhely, Máramaros, Beszterce—
Naszód vármegyékben az ugar aránya azonban még a legutóbb is meghaladta a
"%%-ot.
A szántóföldön termesztett különféle
;gazdasági növények közül hazánkban kü—
lönösen a búza jelentősége nagy. A rendel—
le'kezésre álló adatok szerint Kelet-Magyaror-
4—702— _ 19.40
szag és Erdély visszatért részén a gazdák 1937—ben 598 ezer kat. holdon, vagyis a szántóföldnek 25'7%-án termeltek búzát, (L. a 2. sz. kimutatást.) A természeti adott—f
ságokban és a táplálkozási .szokásokban
mutatkozó különbség ellenére a búzatermei lés tehát ott nem sokkal kisebb arányú, mint a trianoni területen (26'9%).
Ennek a gazdasági növénynek termelése az elmult két évtized alatt elég nagymértéka ben fokozódott, amennyiben legutóbb 116 ezer kat. holddal nagyobb terület Szolgált bú?—
zatermelésre, mint az 1911—15._eévkek átlaga?
ban. A búzaterületnek ezt a növekedését,,tiépi pen úgy, mint a többi termény termelésében bekövetkezett változások nagyrészét az a kö;—
rülmény idézte elő, hogy a románzföldbiü
§
2. A fontosabb szántóföldi termények termelése.
_Pmduction (les terms labourables,—guaní aux plantels
principales. ;
EGNN": . u *a l'
.g—w. !) ...—_ §
2t§ .a :, % s,- s?
gawafülg u ";. § 'v: ;
emma—au vs. vitt —*a bbá-í,
No a—E : OÉ Lm w: a :
ES-stiaf'? mi en ást
om li—g'g . 3: 3 ;— ;. ;; i'
A át;—sos ,?— ma 51; ÉN,
termény neve § 39335. fa,-_ _:l§ ?g? aki ;
Ok'" _" _ "" . "a l
'Pradm'ts 5.515 §€In§ §§ ɧ§ §ng § §; §
'*' Ne'—': _a. '*' s
_o ** D— u v; .... :
sEtSÉs Es age %se us,
a: *— . ha r:, 9— aa _
bevetett területe kat. hold
superficies msemmcées, en arp. cad.
31.093 296.830 2,624.913 355131?
Búza —— Fromm! 598489)
Rozs — Seígle 90.323? 31.623 137.567 1,068.742 1,328.255 Árpa —— Orge 104012' 4;595168.59S 827208 1,104.413 Zab —— Avoíne 2292904) 41.798 734890 412018 756.
Kukorica—Mats 5643884) 63.272 104.072 2,09*2.546 282467
Burgonya ' * * *
Pommes de
terre . 729494) 64.364 79089 514609 731011 Az összes szántóföldterület százalékában
Pourccntages ?: Iouíes les terms labourables
Búza — Fromm! 25'7 9'5 24'4 26'9 2670
Rozs —— Seigle 3'!) 97 113 - 109 94
Árpa —— Orge 455 1'4 13'9 8'5 8'1
Zab —— Avoine 9'9 12'8 6—1 4-2 56
Kukorica - Mais 24'3 19'3 8'6 21-4 207 Burgonya
Pommes de
terre. . . . 3'1 197 65 5'3 54
Átlag-termés kat.holdankint métermázsa Rendement moyen par arp. cad., en :;
Búza- Froment 5'9 5'8 8-1 7'6 7'3
Rozs —— Seigle 6-0 529 77 59 611
Árpa — Orge 5—6 58 9-0 60 7-0
Zab — Avoine 44 61 74)" 6-8 60
Kukorica—Mais 75 7—2 93 133 11'8
Burgonya s
Pommes de
terre . , . . 44-12 494 52-9 490 496 1) Az 1987. évi román statisztikai adatok szerint. —— D'apre's un: statistíguz roumaine d51937. -— A) Az 1929. évi cseh-szlovák statisztikai adatok szerint -— D'aprés lme statistigue tchéco- slouague de 1929. — 3) 1987. évi adatok —- Én 1937. — 4) A visszacsatolt területek arányában vármegyénkint számítva.
Diaprés un calcul prapartíonnel. pour les comiiats des terri—
toires recouvrés.
8—9. szám _— 703 — 1940
tokreformmal a közép- és
nagygazdaságok YO vására u. SZÁNTÓFGLDI TERMELÉS, vanm TERULH.
nagyszámú új kisgazdaság létesült, a kisgazdaságok—
ban pedig a legfontosabb
terményekből a saját Slek— nonsmtoimlm
ségletre történő termelés sokkal nagyobb arányú, mint a nagyobb gazdasá- gokban.
Az egyes vármegyék kö—
zül (a legutolsó román be—
9.770293 1 kal. hald
osztás szerint) Szilágy és Bihar vármegyében (130 ezer, illetőleg 110 ezer k.
h.) legtöbb a búzavetés.
Viszont Csík vármegyében mindössze 75 ezer kat.
hold, a szántónak csak 66
%—a szolgált búzaterme- % B, ; A
lésre. "M— "M"
A rozsfogyasztás a ke- %. Rm'séia'e leti területen nem nagyon _. whom jelentős. Ezt a terményt ott mm
mindössze 90 ezer kat. hol— ZHU'W"
don, a szántóföldnek 39 A. mmm
70-án termelték. A rozster—
melés a multhoz képest elég nagy mértékben csök—
kent, amennyiben az 1911
———1915. évek átlagában a
PRODUCTION VDES TERRES LABOURÉES El SUPERFlClES ENSEMENCÉES multam munkamat
Burgonya—Pwmes de terre
llűlllilhm ígyéb növény és nem — nutres alantas e: jachéres
%
DN
rumén
ZDNENORD
mm;—amonnan És enem vxssucsmu RÉSZE
?ththW " ?" —
KÁRPÁYALM
SUBCARPAIHIE
! Elő 055 Kat. hold avn. cad
MRI MAGYARORSZÁG
nov—om! r ,twcuwn mr
szántónak még 5'4% —án ter- mmm
meltek rozsot. Ennek a kenyérgabonának vetésterülete 1937-ben Bihar, Szilágy, Csík és Szatmár vármegyében. haladta meg a 10 ezer holdat, viszont Beszterce-Naszód vár- megyében 200 kat. holdnál is kisebb volt.
A keleti országrészünkön élő gazdák ár- pát 104 ezer kat. holdon, a szántóföldnek 4'5% -án vetettek, Termelési aránya, mely
alig haladja meg az anyaországínak a felét, a multhoz képest nem változott. Termőte—
r'ülete legkiterjedtebb Háromszék és Csík vármegyében (23 ezer, illetőleg 17 ezer k. h.).
A zab a legutóbb visszatért: területnek egyik régtől fogva fontos és aránylag elég nagy területen termesztett gazdasági növé—
nye: l937—ben a zabvetések 229 ezer kat.
holdat, a szántóföldnek 9'9%—át foglalták el. Termelési aránya ott több, mint kétsze- rese a trianoni területinek. Legnagyobb ua zabtermőterüiet Szolnok—Doboka (29 ezer k. h.), Szatmár és Csík (27—27 ezer k. h.) vármegyében. A szántóföldeknek Márama—
ros vármegyében 22'8%—a, Csík vármegyé—
ben pedig 23'4%-a szolgál e gabonaféle ter-
melésére.Rnúest1940
Az Erdélyben nemcsak takarmányo- zásra, hanem emberi fogyasztásra is hasz—
nált kukoricát 565 ezer kat. holdon, alig va—
lamivel kisebb területen termelik, mint a
búzát. Termelési aránya 24'3%, nagyobb, mint a trianoni területen.
Legtöbb a kukoricavetés Szilágy várme—
gyében (115 ezer k. h.) és Szolnok-Doboka vármegyében (97 ezer k. h.). A tiszt'lá szé- kely vármegyék kukorioatermelése jóval ki—
sebb arányú, mert míg a szántóföldnek Szolnok-Doboka vármegyében a kukorica 37-4%—át elfoglalja, addig Csik vármegyé—
ben a .szántónak csak 0'4%—án, Háromszék vármegyében 8'2%—án, Udvarhely várme—
gyében pedig 2()'2%-ánr termelik a gazdák.
A történelmi határainkkal visszaszerzett keleti országterületen a burgonya nem olyan fontos népélelmezési cikk, mint az
ország más részében, mert ott a lakosság
egy része kenyérpótlóeledelként nem bur- gonyát, hanem kukoricaőrleményeket fo—
gyaszt. A burgonya. területe 1937-ben; 73 ezer kat. hold volt s a multhoz képest 907—
kal megnövekedett; vetésteriileti aránya az
8—9, szám
1911—15. évi 2'8%-ról 3'1%—ra emelkedett.
Termelése Háromszék vármegyében (15 ezer k. h.) és Csík vármegyében (14 ezer k.
h.) a legkiterjedtebb; vetésterülete amott
lO-6%-át, emitt pedig 11-7%-át foglalja le
a szántónak. Ezek szerint ott termelnek leg- több burgonyát, ahol legkisebb a kukorica termelése és fogyasztása.
Kelet-Magyarország és Erdély vissza- szerzett területén 1937—ben mintegy 356 mil—
lió (; búza, 546 ezer (; rozs, 583 ezer (; árpa, 1'() millió (1 zsab, 4'2 millió (; kukorica és 3'2 millió (; burgonya termett. Ennek az esz- tendőnek terméseredménye, mint az a ter—
mésátlagadatokból is kitűnik, a trianoni te—
rületen gabonaneműekben a közepesnél gyengébb, kapásnövényekben pedig a köze—
pesnél jobb volt Nagyjából hasonlóan ala—
kult a termés mennyisége Kelet— Ma"l.,yaror—
szágon és Erdélybenis, ahol a kat. holdan—
kinti termésátlag rendszerint kisebb a nyu- gatra fekvő országteriilet kedvezőbb termé- szeti viszonyok között elért átlagos termés- hozamánál.
A legfontosabb kenyérmvag- és kapásnö—
vényszükse'gletekre vonatkozóan végzett számítás szerint 1937—ben a vetőmag és a kivitel leszámítása után a trianoni területen kenyérgabonából kereken mintegy 210 (bú- zából 160, rozsból 50) kg jutott egy lakosra, ugyanakkor keleti országrészünkön (csak a vetőmagot leszámítva) 143 (búzából 124, rozsból 19) kg volt a fejátlag. Az egy főre kiszámított kenyérgabona mennyisége Ke—
leten tehát kisebb az anyaországinál, Er- dély lakosságának elég tekintélyes része azonban aránylag kevés búza- és rozslisztet fogyaszt.
Ha az erdélyi sertésállomány 1937. évi kukoricaszükségletét ugyanazzal a fejadag—
gal (300 kg) számítjuk mint amennyi ak—
kor a trianoni határok között tenyésztett sertések fejadagja volt .az erdélyi alacsony létszámú sertésállomány szükségletén felül fennmaradó kukorica mennyiségéből átlag 140 kg kukorica jutott egy—egy ottani la- kosra. A népességnek azonban csak egy ré—
sze fogyaszt kukoricát, ezért a tényleges fo- gyasztók fejiadagja a valóságban ennél jó—
val nagyobb. Mindezek alapján feltehető, hogy az említett három terményből Keleten a lakosság még az 1937. évinél valamivel gyengébb termés esetén is tudja szükségleteit fedezni saját terméséből.
Burgonyából a vetőgumó leszámítása után Keleten 131 kg, a trianoni területen pedig 200 kg jut egy lakosra. Amott azonban, mint már említettük, :) burgonya nem
——704— ittál!) *
olyan fontos kenyérhelyettesítő termény,
mint nálunk. ,
Az árpa— és a zabtermés a szükségletet valószínűleg szintén fedezi. Erre vall leg- alább az, hogy a multhoz képest mindkét növény termelése —— a szükségletek mérté—
kéig —— csökkent.
A folyó évi terméseredményről adataink, nincsenek és nem ismerjük azt sem hogy jelenleg mekkora készletek maradtak a hely—
színen. Az időjárási viszonyok azonban ott sem voltak sokkal kedvezőbbek,mint nálunk,—
ezért, továbbá a visszatérés előtti rekvirálá—
sok és a szállítási nehézségek miatt minden—
esetre fel kell készülnünk arra, hogy most, ezen a területen azokban a terményekben is,
amelyekben átlagos termés esetén saját termeléséből fedezi szükségleteit, kisebb,—,
nagyobb helyi hiányok fognak mutatkozni.
3. Állattenyésztés.
A rétekben és legelőkben gazdag Kelet—
Magyarországon és Erdélyben a gazdák a szarvasmarhatenye'sztést már régtől fogva kiterjedten űzik. A szarvasmarhaállomány ajelenleg maayar impérium alatt álló or—
szágrészek közül 1911- ben ott volt a legna—
gyobb; ezer lakosra 392'6, vagyis 10'0%-kal
több szarvasmarha jutott, mint az ebben az állatfajban ugyancsak bővelkedő felvidéki területsávon és 39'1%-kal több, mint a tria- noni területen.
Az 1911. évi 858 ezer db-ból álló állománnyal szemben a román statisztika 1935-ben már csak 715 ezer db. szarvas- marhát mutatott ki Keleten. Ezer lakosra
még most is több (2991) ilyen haszonállat
jut, mint akár a felvidéki, akár pedig a tria- noni területen.
Legtöbb a szarvasmarha Szilágy vár—
megyében (100 ezer db.) és Szatmár vár- megyében (87 ezer db.); viszont elég gyér
az állomány Máramaros vármegyében (37
ezer db.) és Háromszék vármegyében (38
ezer db.). '
A fajtamegoszlásról pontos adataink nincsenek, erre nézve csak annyi ismeretes, hogy az igénytelen és jó munkabíró magyar—
erdélyi fajta szarvasmarha van leginkább el- terjedve és a pirostarka fajtákat is elég nagy
számban tenyésztik.
A szarvasmarhaállomány adatai a biva- lyokat is magukban foglalják, ezekből 1911—
ben 51 ezer, 1935-ben pedig 63 ezer db. volt a létszám. Terület szerint a 10 ezer db.—ot meghaladta a bivalylétszám 1935—ben Szi-
lágy vármegyében (18 ezer db.), Kolozs
vármegyében (lő ezer db.) és Szolnok—
8—9. szam ———-— '705 —— 1940
3. Állatállomány. _- Cheptel.
K ] t—M á . ,
;; Erdaé§aőgsszzwg ; . Felvxdek Trianoni Mai csatolt részének Kárpátalja VISSFSGSötOlt Magyarország Magyarország
Állatnem Partie recoum'ée de . reszenek , _
_ _ l'ancieame Hongrie Subcarpathze Zone nord Hongrze , Hongrie _
Especes animales orientale et de la recoum'ée de Trianon daujourd hm
Transylvania
állatállománya, darab ——— cheptel, en tétes
Szám szerint —-— Nombres absolus
Szarvasmarha — Bétes ?; comes .
1911 ... 858025 183.497 307.762 2,149.756 3,499.040
1935 ... 1) 714739 ?) 176685 2) 291333 1,919.741 3,102.498
Ló —-— Chevaum '
1911 ... 163.965 23.880 98.285 896498 1,182.628
1935 ... 1) 154.453 2) 31.464 5*) 94.637 885.895 1,166.449 Sertés — Poros
1911 ... 499.689 49.514 280.679 3,322.407 4,152.289
1935 ... 1) 291544 *) 54.202 ?) 234958 4,676.976 5,257.680 Juh —— Moutons ...
1911 ... 1,267.912 120227 326437 2,406.041 4,120.617
1935 ... 1) 1,093.892 2) 96.068 2) 118.817 1,450.419 2,759.196 1000 lakosra számítva — Pour 1000 habitants
Szarvasmarha — Bétes ?; comes
1911 ... 3926 3916 3568 2822 3143
1935 ... 2991 3198 2829 2147 234'9
Ló —— Chevauz
1911 ... 750 510 1139 1177 106'2
1935 ... 64'6 56'9 91'9 991 883
Sertés -— Poros
1911 ... 228'6 105'7 325'3 436'2 3730
1985 ... 1220 981 2282 5229 3981
Juh -—— Montam:
1911 ... 5801 2561) 37813 3159 3702
1935 ... 457'8 1 73'9 1154 1622 2089
1) Román statisztikai adatok a visszacsatolt területek arányában vármegyénkint szamitva. — D*apréa des chiű'res de statistigue roumains, en faisant un calcul próportionnel pour les romiiats des territoires re- couvrés. —— 2) 1937. évi cseh-szlovák adatok. -— Chi/frais tchéco—slovagues pour 1937.
Doboka vármegyében (15 ezer db.); viszont Szatmár vármegyében -—— az adatok szerint
—— egyetlen bivaly sem találtatott. Bivalyt, mely állatfajnak tehenei nagy zsírtartalmú tejet adnak, a Felvidék visszacsatolt részével és Kárpátaliával megnagyobbodott Magyar- ország területén együttvéve is csak 8.872 db.-ot mutatott ki a tavaszi haszonállalösz—
szeírás.
A magyar uralom alatt, a Sepsiszent—
györgyön működő állami méntelep kötelé—
kében 1913—ban 392 db. tenyészmén szol—
gálta a lótenyésztést. A mének között angol fajta, Nonius, (iidrán és erre a területre ki—
válóan alkalmas lipizzai mének voltak a, leg—
nagyobb számmal. Arra nézve, hogy ez a méntelep az elmúlt két évtized alatt milyen átalakuláson ment át, és mennyiben támo—
gatta az erdélyi gazdák lótenyésztését, ada- taink nincsenek. Végeredményben az 1911.
évi 164 ezer db.-ból álló Ióáll'omány 1935—ig 154 ezer db.-ra, csökkent. A létszámcsökke—
nés tehát nem nagy, mint ahogy az ország
többi részében is csak kis mértékben csap- pant meg az állomány. A lakosság ezrére 1935—ben 646, vagyis mintegy harmadrész- szel kevesebb 16 jutott, mint a trianoni te- rületen (991). A lóállomány tehát ezen a területen meglehetősen gyér, egyrészt, mert _a megmunkálandó szántóföld is kevesebb, másrészt, mert ott a gazdák a mezogazda—
sági földlnunkákut helyenkint bivalyokkal
(ökrökkel) végeztetik s igavonásra a szegé—
nyebb vidékeken még a teheneket is igénybe veszik. A lóállomány gvér voltát mutatja az is, hogy Keleten egy lóra 15'1 kat. hold, a trianoni területen pedig 11'0 kat. hold szántóföld megmunkálása jut. A lovak szá—
mát tekintve, első helyen Szilágy vármegye (22 ezer db—bal) és Bihar vármegye (18 ezer db.-bal) áll. Viszont Kolozs vármegyében (5 ezer) és Szolnok—Doboka vármegyében (8 ezer) kevés a ló.
A sertéstenyésztés ezen a vidéken a mult- ban sem volt nagyarányú, amennyiben az 1911. évi állatösszeírás ott csak 500 ezer db.
46
