• Nem Talált Eredményt

AZ EZER TÓ ORSZÁGA.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "AZ EZER TÓ ORSZÁGA."

Copied!
513
0
0

Teljes szövegt

(1)
(2)
(3)
(4)
(5)

AZ EZER TÓ ORSZÁGA.

(FINNORSZÁG)

Dr. S Z INNYEI JÓZSEF.

B U D A P E S T .

F R A N K L I N - T Á R S U L A T

MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA.

1882.

(6)
(7)

AZ EZER TÓ ORSZÁGA.

(FINNORSZÁG)

Dr. SZINNYEI JÓZSEF.

B U D A P E S T .

F R A N K L I N - T Á R S U L A T

1883.

(8)

Franklin-társulat nyomdája.

(9)

E L Ő S Z Ó .

Jelen munkám megírásánál az a cél lebegett szem em előtt, h ogy a, m agyar közönséget röviden és tőlem telhetőleg élvezetes m odorban m egis­

m ertessem F in n ország viszonyaival, m elyek előtte jobbára ism ere t l e n e k .

E gy é v ig ta rtó zk o dtam éjszaki rokonaink között, kik v e le m ism eretlen, idegen em ber lé ­ tem re úgy bántak, m int rok on n al, jó baráttal;

elhalm oztak szívességekkel, kitüntetésekkel; se­

gédkezet n yújtottak nekem tanulm ányaim ban, és bő alkalm at szolgáltattak arra, hogy népüket és országukat töviről-hegyire m egism erhessem , íg y tehát azon kellem es h elyzetben voltam , h ogy m üvem nagyobb részét saját tapasztalásaim alap­

ján írhattam m eg.

E zeken kívül fölhasználtam m unkám m eg­

írásánál egyes m üveket is, m elyek közül legn a­

gyobb segítségemre voltak a következők : 1. ér-

(10)

demes n yelv-tu dósu n kn ak , H unfalvy Pálnak, adatokban rendkívül gazdag k ö n y v e : U t a z á s a

B a lt-te n g e r v id é k e in

. Pest, 1871. — 2. Ignatius- nak, a helsingforsi statisztikai hivatal iga zga tójá ­ nak m ü v e i: Le grand-du ché de F in lan die. N otice .statistique. H elsingfors, 1878. — Tilastollinen

käsikirja Suom enm aalle (Statisztikai kézikönyv Fiunország számára.) Helsingissá, 1872. — és

Suomenmaan tilastollinen vuosikirja (Finnország statisztikai évkönyve) H elsingissä , 1880. — 3. Koskinen G y ö r g y : O p p ik irja S u om en k a n sa n historiassa. (A finn nép történetének tankönyve.) Helsingissá, 1870— 73. — 4. K rohn G y u la : Ker­

tom uksia Suom en historiasta (Elbeszélések F in n ­ ország történetéből.)

L egn agyobb köszönettel tartozom azom ban J a la r a A n ta l barátom nak, ki nem csak F in n or­

szágban tartózkodásom alatt, hanem azóta is, a legnagyobb és legönzetlenebb készséggel nyújtott nekem fölvilágosítást szám os dologról. F ogadja ezért itt is hálás köszönetem et.

Budapesten, 1881. decem ber havában.

Dfí. SziXXYEI JÓZSEF.

(11)

T A R T A L O M .

'I.T erm észet . . . . . . 1

I I . Éghajlat . . . . . . . . . . . . ___ ]p

III. Népesség . . . . . . 9^

IV. Történet . . . . . . ______________________________ ^ , V. Kormányzat... . . . __ _

V I. A finn elem harca a svéddel... _ ] VII. A finnek D eákja... . . . . . . . . . .)]{.

VIII. Közigazgatás . . . .... . . . __

IX. Törvénykezés . . . . . . „igQ

X. Egyházi ügyek . . . . . . -)g^

XI. Közoktatás . . . . . . . . . _ .)gy X II. Tudós társaságok . . . . . . HP X III. Irodalom __ . . . . . . . . . -jgg XIV. Időszaki sajtó. Cenzúra... . . . 3^5 X V . Színművészet . . . . . . . . . _ 333 X V I. Képzőművészetek. Zene . . . . . . . . . _. 34.3

X V II. Helsmgfors . . . _ ggg

X V III. Helsingforsi élet . . . . . . . ___ 36^ X IX . A finn parasztok... . . . . . . ... . . . :%[

X X A parasztság életmódja és szokásai . . . -t!5

(12)

X X I. Földművelés és baromtenyésztés ___ ___ 457 X X II. Bányászat. Erdőgazdaság. Vadászat. Ha­

lászat . . . - - . .. . . . —- — 467

X X I II. Ipar . .. . . . . 474

X X IV Kereskedés . . . . . . . . __ 481 X X V . Pénzügy . . . . . . . . ... 436 X X V I. A finn-magyar nyelvrokonság .... . . . . .. 490

(13)
(14)

T e r m é s z e t .

G yönyörű nyári nap van. A tenger csendes, fölszíne sima, m int a tükör, s a hajó könnyedén siklik tova rajta. A hosszú úttól kifáradt utasok nyugtalanul járnak-kelnek a födélzeten és várva várják a szárazföld feltüntét. Végre meglátnak a m essze távolban egy keskeny, hom ályos c s í k o t : m ár csak néhány óra van hátra, s az ingadozó h a jób ól m egint biztos, szilárd talajra léphetnek.

A hom ályos csík lassanként m ind világosabb és világosabb alakot ö l t ; már szabad szem m el is ki lehet venni V iapori (Sveaborg várát, m ajd a ten­

gerparti ház-sort, m ögötte a kim agasló M iklós- tem plom ot hatalmas kupolájával, balra a csillag- v izsg á ló intézetet, jo b b ra m eg az orosz tem plom ot, m ely n ek fehér födele arra látszik emlékeztetni, h ogy a tél birodalm ához közeledünk.

A hajó h orgonyt vet, s m i partra lépünk H elsinkiben (sv éd ü l: H elsingfors), az " ezer tó

(15)

országának n csinos kis fővárosában. Itt vagyunk tehát az éjszak reges hónában, m elynek partját két felül két tengeröböl, a finn és a bottniai, vize m ossa, m íg nyugaton, éjszakon és keleten Svéd-, N orvég- és Oroszország határolja. Itt vagyunk ebben a festői szépségű országban, m elynek két m illión yi gyér lakossága 6,800 D m fd (375,000 D kilom.) területen lakik elszórva, s m ely az éjszaki szélesség 60 . fokától fölnyúlik egészen a 70-dikig.

Legéjszakibb helye, R ajala, (a 7 0° 6' 3 " alatt) már csak 25 kilom éternyire van az örökös jé g h ó ­ nától, a jeges tengertől.

Ide, a zordon éjszakra akarlak vezetni, o l­

vasó barátom , ha kedved van bejárni kalauzolá­

som mellett ezt az érdekes országot, m ely annyi szépet és m eglepőt nyújt, h ogy fáradságodat nem fogod sajnálni. Nem kell félned azoktól a borza- dalmas lényektől, m elyekkel a szom széd népek fantáziája népesítette b e Finnország erdőit és m e z ő it : nem kell csónakáznod tüzes zuliatagok fölött, m elyeket hétfejű sárkányok ő riz n e k ; nem kell szem be szállnod vasorrú boszorkányokkal, kik a já m b or utazókat ijesztgetik, sem az erdők­

ben lakó rettenetes óriásokkal és gon osz szelle­

mekkel, m elyek kerülik az isten napját, mert első sugara kővé változtatja őket.

M ind ez volt — nincs. Az éjszak sötétsége eloszlott : az óriások, boszorkányok és gonosz

(16)

szellem ek már csak a, nép dalaiban élnek, s az -erdőket már nem ök népesítik be, hanem nyugal­

m as, békeszeretö állatok, m elyek messze elkerül­

n ek té g e d : a zuhatagokban öm lő tűz helyét meg a víz foglalta el, s a hétfejű sárkányok is b iz o ­ n yára ebbe vesztek bele.

Fáradságról beszéltem, m ert fáradság nélkül seh ol sem lehet utazni. — Finnországban sem.

D e kellem es az, h ogy itt m egtalálhatod m inden kornak és a világ m inden népének közlekedő esz­

közeit, kivéve az elefántokat, tevéket, szamarakat és a hordó-székeket. H a például meg akarod mászni Lappország hegyeit, okvetetlenül az apos­

tolok lovain kell járnod, h ogyh a pedig télen a lapp jégm ezők ön akarsz keresztül törtetni, néhány fürge rénszarvast fogsz hosszú, keskeny, csónak- alakú szánod elé és röpülsz, m in t a gondolat. H a iejebb jössz délnek, a rénszarvas helyébe lovat kell fogn od : s ha h egyről akarsz lebocsátkozni, m elyet kem ény hóréteg föd, hosszú hótalpakat kötsz a lábadra, melyeket a jégen m egint k orcso­

lyákkal cserélhetsz föl. íg y érsz a vasúti állom ás­

h oz, h o l beleveted m agadat a kényelm es wag- gonba, s a tüszkölö gözparipa rendeltetésed helyére szállít. H a nyáron utazol, ott vár a tópar­

ton a kis gőzh ajó, vagy egy jó tágas csónak, m ely könnyedén táncol a habok fölött, m ikor a tónak kedve kerekedik mutogatni, hogy hajdanában ő is

(17)

tenger volt. Hogyha, azom ban félsz a tengeri b e ­ tegségtől, válaszd a biztosabb szárazföldi útat, m elyet annál is inkább ajánlhatok, mert az ország- útak Finnországban többn yire igen jók, s ha az isten áldása kissé bőven jö n is az égből, nem süllyedsz soha kocsitengelyig a kátyúba. L eg job b és legolcsóbb póstalovakon utazni. B em égy az állomásra, m elynek n e v e : kestikievari, beírod n e­

vedet a naplóba, följegyezvén azt is, h ogy h onnan jössz és hova m égy, s azután hajtatsz a legk öze­

lebbi kestikievariba, m ely rendesen egy, néha két vagy három m érföldnyire * van az előbbitől. Ott azután kifizeted a tartozásodat, m ely nem több, m int m érföldenként egy márka 2 a lóért és m ég valam i csekélység a k o cs ié r t: — ez m egtörténvén, más kocsira ülsz és hajtatsz m egint tovább. H a ­ nem a kocsi alatt valahogy hintót ne találj érteni, de m ég csak négy kerekii szekeret se, m ert biz az csak kétkerekű káré, m elynek rendesen rugója s in c s ; s ha kő akad az útjába, — pedig biz az j ó úton is akad, — akkor n agyot zökken, rajtad egy nagyot rázint, s azután m egint kedélyesen halad előre — a legközelebbi kőig. No de sebaj, ha m ár

* Egy finn mérföld (peninkulma. = 10 virsta (verszt)

— 10-6886 kilométer.

* Egy finn márka, (100 penni) 7 körülbelül 40 krajcár.

(18)

egyszer épségben eljöttél Finnországig, ebbe a rázásba- sem halsz bele.

K ülönben mi m ost nem utazunk kétkerekű kárén, se szánon, se csónakon, se hajón, de még csak vasúton sem, — m ert ezek nekünk mind lassan já rn a k ; hanem utazunk a gondolatok gyorsröp tű szárnyain, m elyek egy rövid óra alatt lehoznak bennünket a jeges tengertől a legdélibb partokig.

H a félsz az előbbinek fagyos szelétől, nem is időzünk a szegény lappok hónában, h o l nyáron két álló hónapig nem nyugszik le a nap, s a kilen c-h ónapos tél hom ályát az éjszaki fény o sz ­ latja el. H agyjuk azt a békességes népet, hadd vadászgasson, halászgasson, ván doroljon legelőről legelőre rénszarvasaival, s olvasgassa háboiítab- lanul kátéját, bibliáját, im ádságos- és énekesköny­

vét. Ne háborgassuk nyugalm as foglalkozásában, jö jjü n k inkább le délebbre, s állapodjunk m eg közel a sarkkörhöz, a Tornio folyó partján. Ott van az Aavasaksa, egy :?3ü m éternyi magasságit hegy, m elyről gyön yörű kilátás nyílik éjszak és kelet felé. Látni a kanyargó folyót, s ennek part­

já n Y lito m io tem plom át és tem plom falvát; távo­

labb hosszú sora em elkedik a hegycsúcsoknak, egyik a másik m e lle tt: ném elyik kopár, de a leg­

több erdős és nyár derekán puha, zöld fűvel van födve. D e nem ezért a kilátásért zarándokolnak

(19)

ide a, touristák nyáron, hanem azon kü lön össé­

géért, hogy nem kell éjszakabbra utazni, ha az ember szent Iván napján éjféli tizenkét órak or látni akarja, a napot. M indenfelől összesereglenek itt a kiváncsi utazók, h ogy gyönyörködhessenek a szokatlan látványban; láthatsz itt könnyüvérű franciát, ki nem röstelli fecsegésével zavarni a term észet ünnepies csendjét, és alapos németet, ellátva m indenféle tudom ányos apparatussal, no s term észetesen a, kockás plaidü és rövid nadrágú angol tourista sem hiányozhatik. M indenik más­

más m ód on készül élvezni a sajátságos tü n e­

ményt, de valam ennyien egyform án bosszan k od ­ nak, ha a nap oly udvariatlan, h ogy felhők m ögé rejtőzik, s m eghiúsítja szép rem ényeiket, — m in t egyszer X I. K árolyival tette. Máskor m eg az uta­

zók udvariatlanok a nap irá n t; így pl. egy angol­

ról beszéllik, h ogy megtette a hosszú, fáradságos utat az Aavasaksáig, de m ikor a hegy lábához ért, el volt fáradva, s m inden habozás nélkül lefeküdt, angolhoz illő flegmával m ondván : cM ajd eljövök esztendőre".

Mi azonban nem fekszünk le, s rem éljük, h ogy irántunk a nap sem lesz oly udvariatlan, h ogy felhők m ögé bújjék, tehát m enjünk fö l b iz- vást a hegy tetejére és várjuk be nyugodtan a k í­

sértetek óráját. A kísértetektől ne ta rtsu n k ; azok m a nem jö n n e k elő, m ert tudják, h ogy ezen a

(20)

nap on éjféli tizenkét órakor is világos nappal van.

Végre az ylitorn iói tem plom órája üti a tizenket­

t ő t : legalább hallani véljük, pedig csak a szívünk dobogását halljuk. É jfél van. A nap m éltóságos g öm b je lassan bocsátkozik le a látóhatár széléig, egyenesen é js z a k o n ; m ost egyszerre úgy látszik, m intha m egállna, h ogy kipihenje hosszú útja fá ­ radalm ait. Színe vérvörös, s olyan, m intha kialvó- félben volna. Néma csend uralkodik a term észet­

ben, a hegyeken, az erdőkben : a legkisebb neszt sem hallani s e h o l : a m éltóságos látvány m egbű­

völt em bert, állatot, növényt, m in d e n t; a legki­

sebb falevél sem m occan, hab sem locscsan , s a folyó vize nesztelenül siklik tova. A vérvörös g oly ó m egfesti a fák sudarait és visszatükröző­

dik a folyóban. Azután m egint elkezd m ozogn i az ég alján, s lassanként, m éltósággal emelkedik fö l­

felé. Az éj le van győzve ; nem tudta lebilincselni a csillagok királyát. E z m egint ragyogn i kezd egész fényében, s erdőn, m ezőn m egzendül a m adárdal, dicsőítve a term észet urát.

Vannak Finnországnak az Aavasaksánál sok ­ kal m agasabb csúcsai is, de azért nem lehet m on ­ dani, h ogy hegyes ország, ámbár fölszíne nagyon egyenetlen. Csak a legéjszakibb részekben, a sark­

körtől éjszakra vannak valam ivel jelentékenyebb m agaslatok, m elyek közt legm agasabb a H aldisok ( 1258 m éter), a lappok földjén, Norvégia határán,

(21)

s ez is a norvégiai alpesekhez tartozik voltakép­

pen ; tőle valam ivel délebbre van a Jollam oaivi, m ely 1146 méter m agas. Jóval alacson yabbak: a Pallastunturi (858 m.), Y llästunturi (760 m .), Peldoaivi (667 m .), és Ounastunturi (638 m .).

Ezek m ind a sarkkörtől éjszakra fekszenek ; ettől délre egy csúcs sem éri el a 600 métert, sőt a 300-at is csak n agyon kevés haladja túl. Déli Finnország legm agasabb hegye, a Tiirism aa, csak 221 m éternyi, és az ország belsejének középm a­

gassága a tenger színe fölött körülbelül 100 méter.

De ha hegyesnek nem is, annál inkább lehet vizesnek m ondani Finnországot.Y ízbőség dolgában egyetlen egy ország sem vetekedhetik vele E u ró ­ pában, és vízrendszere n agyon sajátságos. F olyója nem sok van, s azok sem jele n té k e n y e k ; le g in ­ kább csak gerendák úsztatására alkalmasak, — a hajózásra csak kis részben, mert tele vannak v íz ­ esésekkel. Az elszánt finn hajós azonban nem ijed vissza ezektől, s m inden áldott nap kész m eg­

tenni erős csónakján a veszedelm es utat. F ö le s­

ketett korm ányos erős keze tartja a korm ányt, és az edzett hajós lenezö m osolylyal tekint rád, ha vonakodol életedet az ő tudom ányára bízn i, m e­

lyet évek hosszú során át szerzett. E gy arcizm a sem m ozdúl a napbarnította férfinak, m ikor a zu- hatagba ju t, s a b ö s z hullám m egragadja csónakját,

(22)

h o g y a, sziklához v á g ja ; csak egyet rándít biztos kezével a korm ányon, és m inden veszélyen túl van. Neked, szerencsétlen utazónak, a halál verej­

téke gyöngyözik h om lok od on , és szent b o rza lo m ­ m al szem léled az evezőst, ki a legnagyobb vesze­

delem közepette pipáját kezdi töm ni, és nagyot károm kodik, m ikor a feje fölött átcsapó hulláin eloltja a «säkerhets-tändstickor')-t.

Szállj ki, olvasó barátom , a félelm es csónak­

b ó l ; jerünk m ost kevésbbé veszedelm es útra.

N yergeljük m eg ism ét a gondolatok szárnyas p a ­ ripáját, és em elkedjünk magasra, oly magasra, h ogy egyszerre beláthassuk egész Finnországot.

É ppen jó időnk van hozzá : a nap ragyogóan süt, és egyetlen egy felhöcske sincs az égen. M ost n é z ­ zünk le a fö ld r e ; — ügy-e h ogy sajátszerü egy látv án y? E gy óriási összetörött tükröt látunk, m elyet valam i pajkos gyerm ek ólm os bottal ugyancsak m egdolgozott. A lig hagyott rajta ép darabkát; az üveg két harm adrészét egészen elta­

karította, s annak helyén m ost ott feketéllik a tükör deszkaháta; csak egy harmadát hagyta meg, az is össze van töredezve. E zer m eg ezer tükör­

darab fekszik előttünk : az egyik kisebb, a másik n agyobb, az egyik itt csillog, a másik ott ragyog a napfényben, s csak keskeny csíkok tartják őket össze.

Ereszkedjünk m egint lejebb, s a m int köze-

(23)

lebb jövün k a földhöz, a, tükör kezdi változtatnia form áját, s végre észrevesszük, hogy az a mi ott feketélük a tükördarabok közt, nem is a tükör deszkaháta, hanem kövér legelő, rengő kalászos szántóföld, zordon fényű-, vagy barátságos nyírfa- erdő, — s az ezer m eg ezer tükördarab is átvál­

tozik szem ünk láttára ezer m eg ezer tóvá, s m ind azt látszik m ondani : «Lásd, ezért nevezik F in n ­ országot az ezer tó országának!"

A tavaknak ezen óriási sokasága bámulatra ragad m inden u ta z ó t: — csak egy alacsony h egy­

hát tetejere kell fölm enni, s az ember könnyen 9— 10 tavat, sőt n éhol többet is olvashat m eg, pedig — m int m on dtam — F innország hegyhátai m eglehetős alacsonyak. É s m ily fölséges látványt n yú jt egy ilyen tó, kivált szép nyári éjjelen, m ik or valam i bűvös-bájos félhom ályba burkolódzik ! N em szabad felednünk, h ogy a m agas éjszakon vagyunk, h o l az éjjelek és nappalok hossza nem oly arányos, m iut nálunk. Tudjuk pl. h ogy miná- lunk Budapesten decem ber 2 ]-d ik é n 7 óra 4 8 perckor kél fö l és 4 óra 10 perckor nyugszik le a nap, tehát a legrövidebb nap hossza 8 óra 22 perc : H elsingforsban pedig ugyanakkor 9 óra 7 perckor kél és 2 óra 50 perckor nyugszik a nap. tehát ott a legrövidebb nap csak 5 óra 43 perc. És v is z o n t : jú n iu s 21-én nálunk 4 óra 3 perckor kél és 8 óra­

kor nyugszik a nap, H elsingforsban pedig 2 óra

(24)

perekor kél és 9 óra, 26 perckor nyugszik, tehát a, leghosszabb nap minálunk 15 óra 57 perc, ott pedig 18 óra 49 perc. De Finnországban nyá­

ron úgyszólván csak m egszokásból beszéltnek éjjelről és nappalról, m ert éjjel voltaképen nincs is, csak szü rk ü let; az esthom ály m ajdnem észre­

vétlenül m egy át a hajnali szürkületbe. Napnyugta után, mint m ondtam , valam i büvös-bájos fé lh o ­ mály öm lik el erdőn, m ezőn, tavon, és minden oly sajátságos színezetet nyer. A festő ecsetje mindenféle világítást képes a vászonra varázsolni, de az éjszaki nyári éjek szürkületét m ég senkinek sem sikerült lefestenie. E z valami lefesthetetlen, leírhatatlan, m ikor nincs sem nappal, sem éjjel, m ikor a term észet pihen, de nem alszik: m inden csendes, ném a, hangtalan és m ozd u latla n .F öljön a h o ld is, és kísérteties fényt vet a tá jra ; oly Mélabúsan tekint le a földre, mintha a hosszú téli éjtszakákra emlékeznék, m ikor az ő uralm a is oly soká tartott. A tó vize m ozdulatlan, csak a partok felé torlódnak a habok, m intha vissza akarnák foglalni előbbi birodalm ukat, s azután lehetetlenségük érzetében haragosan tajtékozva esnek vissza. A partot kom or, m éltóságos, száza­

dos fenyüfák szegély zik, m elyek az éjjeli szürkü­

letben m ég kom orabbak, m ég m éltóságosabbak, s csak szánalom ból látszanak tűrni a vidám abb n yírfák at; — am azok rideg askéták, a természet

(25)

karthauzi barátai, emezek mellettük vidám világ­

ia k ; am azok azt látszanak m ondani, h ogy m in ­ den, a mi körülöttük van, csak hiúságok hiúsága, em ezeknek pedig elvük: élni a jelennel, s nem gon doln i a jö v ő re . M ikor aztán valam i játszi szel- lőcske pajkosan végig leng a tó fölött és odafu- rakodik a fák közé, a nyírfák levelei elkezdenek vidám táncot járni, a tó vize is táncra kereke­

dik, csak a kom or fenyüfák nem m ozdulnak, csak ők állanak mereven, m int előbb, csendesen zize g v e : ('H iúságok hiúsága! m inden m úlandó,

— a ti öröm ötök is !" És igazuk van. A pajkos szellőt csakham ar elnyeli a zordon éjszak fe rg e ­ teges szele, m ely magával viszi a nyírfák m egsár­

gult leveleit is, és szegények szép ruházatuktól m egfosztva siratják rövid öröm üket. A tó hullá­

m ai is elcsendesednek, lesím ulnak és m egm ere­

vednek : a tél hosszú időre bilincsekbe veri őket.

Csak a fényük állnak akkor is mereven, de már nem z o rd o n a n ; tőlük sem a szél, sem a fagy nem tudta elvenni a szegényes ru h á za tot; lábuk alatt a tél hófehér leple terül el, m elyből az ágaknak is ju t elég, s a tüleveleket fin om jégréteg von ja be, m ely a hideg téli nap fényében csillog-villog m int ezer m eg ezer gyém ánt. Ilyen a term észet diadém ja, és ilyen az éjszak hónának tele, m elyet a m i déli fantáziánk oly zordonnak tud k é p ze ln i!

De h ova is tév ed tem ! H iszen én az aezer tó

(26)

országának H ezer m eg ezer taváról akartam b e­

szállni ! E l akartam m ondani, h ogy Finnország területének csak 6 8 % -a szárazföld, 1 2 % -a tó, 20 % -a pedig m ocsár és tőzegföld, m elynek ki­

szárításán m ég századokig kell dolgozni. E b b ől azt lehet következtetni, hogy F innország volta­

képpen egyenetlenül és tökéletlenül kiszáradt te n ­ gerfenék, m elynek m élyebb helyein m egm aradt a 'í z . E zt regélli a n éphagyom ány, s m egerősítik a több m int egy század ó ta folytatott észleletek is, m elyekből kiderült, h ogy Finnország folytonosan emelkedik a tenger fölszíne fölé, m ég pedig a n yu ­ gati partokon egy métert, a délieken pedig k örü l­

belül 6 decim étert száz év alatt.

Azt m ondtam , h ogy Finnország vízrendszere sajátságos, s úgy is van. Másutt a forrásból erecske lesz, ez a patakba öm lik, ez a folyóba, és így t o ­ vább, de nem úgy Finnországban. Ott a forrás vize először tavat képez, ez a tó lefolyik egy m á­

sik, m élyebben fekvő tóba, ez m egint egy harm a­

dikba, negyedikbe . . . tizedikbe, m íg végre folyóvá keskenyedvén utat tör magának a tenger felé.

Finnország középső része a hegyhátak által három nagy m edencére van osztva. Az első, a kelet-finnországi, 120 nagy tavat és több ezer kicsinyt foglal magában, m elyek m ind közleked­

nek egymással és összesen lÜOOCkilom eternyi területet foglalnak el. E zen vizek egy közpon ti

(27)

reservoirban, a Saima tóban egyesülnek, m ely azután a V uoksi folyón át a Ladogába, E u rópa legnagyobb tavába öm lik, m íg vizét másrészt a Saim a-csatorna a finn öbölbe vezeti le. A másik, kelet-hám éi m edence fő-reservoirja a P á iján n e tó, m ely 190 kilom . hosszú, de szélessége sehol sem h aladja túl a 26 k ilo m é te rt: ez a E ym m ene f o ­ lyón át a finn ö b ö lb e öm lik. Legkisebb jelentőségű a nyugat-hám éi m edence, m elynek vizei T a m ­ pere (T am m erfors) közelében a Pyhájä rvi-ben egyesülnek, azután a K um o fo ly ó n át a bottniai öbölbe öm lenek. Ezek a tavak n agyobbrészt h a ­ józh a tók , s így az iparra és kereskedelem re nézve nagy jelentőségük van. A többi vízrendszer közül em lítendő éjszakon az Oulujä rvi (983 n kilom . ), m ely sok kisebb tavat fogad m agába, s azután az Oulu fo ly ó n át a bottniai öb ölb e ömlik.: ezen m edence kiterjedése körülbelül 24,000 n kilom . M ég n agyobb terjedelm ű (50,000 Li kilom .) egy másik éjszaki m edence, m ely a Ke mi folyón át szintén a bottniai öbölbe öm lik. M ég éjszakabbra a lap pok földjén van az E nare vagy Inare tó ( 1400 D kilom .), m ely tíz h ón apon át jé g g e l van borítva, s a jeges tengerbe ömlik.

De hagyjuk ezeket, s m enjünk vissza Keleti - Finnországba, a Saima tó partjára, m elynek vize tiszta, m int a kristály, úgy h ogy derült időben a m élyebb helyeken is le lehet látni a tó fenékig.

(28)

A ki a, Saimát egyszer látta,, az soha seur íeledi e l ; az egész tó, kristálytiszta vizével, m ely a nyári napm elegben sötétkék színt vesz töl, számos kisebb-nagyobb szigetével, m elyeken oly dús néha a növényzet, h ogy azt képzelnéd, valam i déli or­

szágban jársz, — m ind ez úgy hat az em berre, h ogy évtizedek m úlva is gyönyörűséggel gon dol vissza rája. É s nem is csuda, mert ott van F in n ­ ország legszebb pontja, a Punkaharju. M i az a P u n k ah a rju ? E gy fél m érföldnyi hosszú, kes­

keny sziget, oly keskeny, h ogy az országút elfog­

la lja egész szélességét, s a partja, m ely körül­

belül 30 m éternyi magasságú, kétfelül oly m ere­

dek, hogy az em ber félne rajta járni, ha nem volnának mind a két felül természetes kerítéské­

p en fényű- és nyírfák. H a végig m égy a Punka- harjun, és találsz egy kis tisztást, nézz ki rajta a tóra, és elbűvölően szép látvány tárul eléd. Jobbra, halra, m indenfelé a m eddig csak szem ed ellát?

óriási víztükör, s benne száz m eg száz apró sziget, sűrű fényű- és nyírfaerdőkkel, ezerféle szinvegyü- let, a legvilágosabb zöldtől a legsötétebbig, s m ind ez m integy ünnepi pom pában csillog, ra­

g y og a nap fényében : — az utas szíve ennek lát­

tára hevesebben dobog, ajkán elhal a bámulat szava, s elbájolva, ném án csodálja a fönséges természetet, m ely oly pazarul hintette szépségeit e vidékre.

(29)

De van a Saim ának m ég egy másik neveze­

tessége is. H a déli partjain utazunk, egyszerre valam i távoli tom pa zúgás, földrengésszerű moraj üti m eg fü lü n k e t: ez az Im atra zúgása. Mint fö n - nebb em lítettem, a Saim a vizeit a Y uoksi fo ly ó a Ladogába viszi. A Y uoksi a Harakka nevű falu­

nál kezdődik, s itt m ég inkább tengeröbölhöz, m int foly óh oz h a s o n lít; szélessége körülbelül 80 méter, és mélysége 13 m .; folyása m éltóságosan nyugalm as, alig vehető észre. Néhány versztnyire innen, K alliosaari táján, jo b b a n kezd látszani a folyása, de m ég itt is nagyon lassú, m intha nem szívesen hagyná el a tavat. N em sokára m egszű­

kül, kissé m eghajlik kelet felé, gyorsabban folyik és hullám zani kezd. Már érzi erejét, nem tűri a féket, m egint kiszélesedik és m ég roham osabbá lesz. Megint sziklafalak akadályozzák ú tjá b a n : m ost igazán kitör a dühe, átlátszó kék vize fakó színt vesz föl, fehér habokkal van fodrozva, és képezi az első vízesést, a Tainio-zuhatagot, m e­

lyet Kis-Im atrának is szoktak nevezni. Itt a Yuoksi 173 m. széles. Kissé m egnyugodva, de még m indig hullám osán tovább halad Siitoláig, h ol k om pon lehet á tm en n i; itt már hallani lehet az Im atra dörgését. E zen alul már csak egy ki­

sebb zuhatag (Linnankoski) van, azután a folyó m egint kiszélesedik körülbelül 340 méterig, de aztán sziklafalak közé ér, m elyek közt az óriási

(30)

vízm ennyiség összeszorul 43 méternyi szélesre, és 600 m éternyi úton rohan le 19 m éterrel m é­

lyebbre. E z az Im atra-zuhatag, vagyis inkább sellö (rapidé, Strom schnelle). Vannak Európának magasabb és szélesebb zuhatagai, így pl. a Pletsch- bach ^75 m éternyi m agasságból om lik le, aschaH- hauseni vízesés szélessége m eg 101 m ., de a víznek rengeteg nagy bőségére nézve egy európai zuhatag sem m úlja fölül az Imatrát, mert m int hozzávetőleg kiszámították, a V u oksi m inden m á­

sodpercben 105 m illió liter vizet nyel el.

, Képzelhetni, m ily m ennydörgésszerű m orajt idéz elő ezen óriási vízm ennyiség, m ikor két sziklafal közé szorítva utat tör magának. Dörgése elhallatszik félm érföldnyire, de tovább is elhallat­

szanék, ha bele nem vegyülne a fölső zuhatagok m oraja. A zuhatag egyik partjáról a másikra a leghangosabb kiáltást sem hallani át, s ugyanazon a parton is nehezen érteni m eg egymás szavát; a víz irtózatos m oraja elnyel m inden más hangot.

A ki nem tudja m egérteni, h ogy lehet valamit borzasztóan szépnek nevezni, az jö jjö n ide, nézze meg az Imatrát, és m eg fogja érteni. A bősz elem óriási hullám okat vetve, tajtékozva tör előre, m intha tágítani akarna sziklabilincsein: de hasz­

talan, a szikla nem enged, a föltorn yosuló v íz ­ oszlopok m egint csak visszaesnek ; helyükbe újak emelkednek, de azok is hasonló sorsra jutnak.

(31)

A sziklákat ostrom ló hullám ok tajtékozva törnek m eg és a levegőbe miHió m eg m illió parányi v íz­

gyöngyöt szórnak, s ezekben napos időben a le g ­ gyönyörű bb szivárvány m utatkozik. Jaj annak a merész hajósnak, ki az Im atrákoz közel akar a folyón átevezni, — az menthetetlenül veszve v a n : a dühöngő elem magával ragadja, a hultám átcsap feje fölött, és az Im atra soha többé ki nem adja szerencsétlen áldozatát. Csónakja is eltűnik, s néhány m ásodperc m úlva apró forgácsokra törve kerül elő a zuhatag torkolatánál, egyetemben az ú. n. Im atra-kövekkel, m elyeket a zuhatag a leg­

sajátságosabb form ákra esztergályoz ki.

Fölséges látványt, nyújt e fékevesztetten tova­

roh an ó víztöm eg, m ely elkábítja, eíszédíti a n é­

z ő t ; keblét gyönyörrel tölti el, de ugyanakkor borzalom m al i s ; az em ber bám ulattal szemléli az elemek óriási hatalmát, és rem egve érzi a maga eltörpülő s e m m isé g é t!

ím e néhány kép az a ezer tó országából".

(32)

É g h a j l a t .

K özép- és déli Európa, népeinek általában sajátságos fogalm uk van az éjszaki országok éghajlati viszonyairól. Csak em líteni kell Orosz­

vagy Finnország nevét, s már szinte borzogat bennünket a hideg, és fantáziánk rögtön m eg­

terem ti az éjszak sajátszerü képét. És ez a kép az örök ös tél k é p e : a föld kem ényre van fagyva, rajta vastag hóréteg, m ely soha sem olvad e l ; a nap csak néhány óráig látszik az égen, fénye olyan m int a h o ld világa, csak világít, de nem m elegít. A term észet szegény, puszta, é lettelen : és a háttérben ott az éjszak rém e, m elynél m in ­

den élet m egszűnik, — a jeges tenger. Ilyen az a kép, m elyet fantáziánk szem ünk elé teremt : ilyennek képzeli a legtöbb em ber Finnországot is.

A zonban a természet m égsem olyan m ostoha, m int a m i fantáziánk : az nem kárhoztatja éj szaki rokonaink hazáját örökös télre, nem fosztja meg

gx

(33)

őket a, nap világától, melegétől. A hidegből többet juttat ugyan nekik, m int nekünk, de rendesen beéri hat hón apig tartó téllel. A term észet n ovem ber elejétől április végéig hosszá téli álm ot alszik fehér leple alatt, s m ikor ezt leveti, siet fölvenni pom pás nyári köntösét, m ert tudja, h ogy a tél nagyon ham ar m egfosztja tőle. H a júniusban m égy Finnországba, látod, h ogy a rétek, m ezők m ár zöldellenek, de a fák csak akkor kezdenek virágzani. E kkor vannak a leghosszabb napok, de a legnagyobb m eleget csak sz. Iván napja után lehet érezni, és júliusban néha oly m elegek já r­

nak, m int déli Európában, pl. Olasz- vagy Spa­

nyolországban. A term észet teljes pom pájában díszlik, m inden gyorsan nő és érik a m ajdnem folyton os napfény hatása alatt. Augusztus eleje szintén igen meleg, de közepe táján már változó és a végén hűvös. Az éjtszakák folyvást h osszab­

bodnak, és néha hideg éjszaki szél f ú j ; m ikor ez estefelé lecsendesedik, beköszönt a fagy. Szeptem ­ berben m ég zöld a növényzet és néha m eleg is v a n ; de ebben a hónapban már sötétek az éjtsza­

kák, sokat esik és viharok dühöngnek, egy szóval, nitt. van az ősz, itt van ú jra ". M ind hűvösebb és hűvösebb lesz, a fagyok gyakoriabbak, a fák leve­

lei m egsárgulnak és lehullanak. Októberben a term észet megkezdi téli álmát, és közepe táján a földet már hóréteg, s a tavakat jé g borítja. Az ég

(34)

be van borúivá, a havazások, viharok gy a k oria k ; m ajd m egint szép derült napok következnek; s ilyenkor m utatkozik az éjszaki tél igazi voltában.

Mert iga& ugyan, h ogy néha rideg, zordon, vih a ­ r o s ; a fagyos szél hordja a havat, és végigront a fenyüerdőn, zúgva, zsörtölődve, m intha azért haragudnék, h ogy a fák tüleveleit nem tudja magával v in n i: de nem ez az igazi képe tél a p ó­

nak. Tél apó szigorú, néha n agyon is szigorú, de nem m ogorva, nem zord term észetű ; ha néha zsörtölődik is, csakham ar m egint elkezd m o s o ­ lyogni, és m osoly og szépen, barátságosan, úgy h ogy m inden em ber fölvidul és siet ki a szabadba.

Itt azután van vidám é le t; a tavon százan m eg százan síklanak ide s tova korcsolyáikon, merész köröket írva le a jégen , — a parton m eg csön gős szánok űzik egymást, végigszántva tél apónak szép fehér leplét. Aztán tél apó egyszerre m eg- elégli a m ulatságot, talán azért haragszik, hogy az em berek össze-vissza barázdálják az ö hótaka­

róját, elkezd zsörtölődni, és olyankor m indenki hazam egy az ö csendes házi tűzhelyéhez. Tél apó arra is m egtanítja az embereket, h ogyan kell becsülni és szeretni azt a csendes házitűzhelyt.

K ü lönben Finnország éghajlata fekvéséhez képest aránylag enyhe, s ezt annak köszönheti, hogy partjait két oldalról tenger m ossa. A zon országok közül, m elyek vele ugyanegy szélesség

(35)

alatt fekszenek, egyedül csak a skandináv fél­

szigetnek van enyhébb é g h a jla ta ; ellenben eu ró­

pai Oroszország sokkal hidegebb. H o g y például H elsingforsban m ilyen a középhöm érsék, azt a következő táblázatból lehet lá t n i:

Január - . . . . . . 6-66'-' Celsius Február. . . . . . . . . — 7-89°

Március . . . . _ . — 3-96° "

Április . . . . . . . .. ... + 1*16°

M ájus... . . . . . . . . . -)- 7-66° "

Jiuiius . . . . . . . . . . .. -j- 13*86° n Július... . .. . . . . . . -{- 16-78° !<

Augusztus . . . .. . . . + 16 06°

Szeptember . . . . . . 10-72° - Október... . . . . . . . -)- )-60°

November . . . . . . . . . — 0-14° * December . . . . . . . .. — 3 88°

Ez azonban csak a középhöm érsék, s íg y n agyon term észetes, h ogy rendesen hidegebb, illetőleg m elegebb van, m ég pedig jóv a l hidegebb vagy jó v a l m elegebb. H elsingforsban például, ritkán ugyan, de azért mégis előfordul, hogy

— 3 0 °C .-t mutat a h őm érő, éjszakabhra eső vidé­

keken — 4 0 °-t i s ; így Torn ióban , ha nem is m in­

den évben, de tíz év alatt mindenesetre több ízben, megesik, h ogy a h őm érőb en m egfagy a kéneső. V iszont nyáron nem is éppen ritka eset, h ogy a h őm érő + 30°C .-n ál többet mutat ár­

nyékban.

(36)

Oly országban, m int Finnország, m ely tíz szélességi fok alatt fekszik, term észetesen n agyon elütő az éghajlat a k ü lön böző szélesség alatt fekvő helyeken. Vegyünk csak három helyet, pl. Finnország hajdani fővárosát, Turku-t (své­

dül A bo), m ely az éjszaki szélesség 6 0 °3 7 ' alatt iekszik, azután Oulu-t (svédül TJleáborg), a 6 5°

alatt és Enontekiáinent, a sarkkörtől éjszakra a 6 8 °4 5 ' a la tt; ezeknek a középhőm érséke a külön­

b öző időszakokban a k ö v e tk e z ő :

Turku — 5-38 + 2 -6 4 +13-72 + 5 -4 5 +4-61 Oulu — 11-15 — 2-73 + 1 4 -3 4 — 2-20 ,-r0-66 Enontekiitinen — 16-98 — 3-92 + 12 -6 0 — 2-73 — 2-6S N agy különbség van azután a partvidékek és az ország belsejének éghajlata közt is. A part­

vidékek inkább alája vannak vetve a tenger b e ­ folyásának, m elynek vize nyáron átmelegedvén, később csak lassan hűl le. de viszont, m ikor aztán egyszer jéggel van födve, n agyon nehezen és sokára m elegszik föl. Azért sokkal lassabb az átmenet az egyik évszakból a másikba a partvidé­

keken, m int az ország belsejében. í g y például H elsingforsban a növényzet sokkal későbben fe j­

lődik, m int H ám eenlinnában (svédül Tavastehus), holott ez u tóbbi éjszakabbra fekszik az előbbinél, de viszont H elsingforsban rendesen tovább tart­

(37)

ják m eg lom bozatukat a fik , mert a tenger sok­

szor m ég egészen nyílt, m ikor a bám eenlinnaí tavak már hetek óta jéggel vannak borítva. A ten ­ gerpartok télen néhány hónapig be vannak fagyva, s ha szigorú a tél, befagy ném elykor az egész únn öböl is, sőt m ég az sem példátlan dolog, hogy a tengert Finnország partjától a svéd p a r­

tokig jé g borítja.

A tenger szomszédságának róható föl az is, hogy Finnországban meglehetős sok eső esik.

A m int a H elsingforsban tett észleletek tanúsít­

ják, évenként átlag 162 esős nap van, s általában m ondhatni, h ogy Finnországban sokkal kevésbbé lehet tartani a szárazságtól, m int a túlságos eső­

zéstől.

De van azután a únn földm űvelőnek m ég egy hatalm as ellensége, m elyet m ég jo b b a n ret­

teg: a fagy, ez a láthatatlan vendég, m ely éjjel jár, titokban, s föleszi a szegény em bernek egész évi kenyerét. Május, jú n ius, július hónapokban szokta m egtenni félelm es körútját, de legvesze­

delm esebb akkor, m ikor a gabonaszem még n övőfélben van a kalászban s m ég nincs m egérve.

Akkor sok ezer em bert tehet egy éjtszaka kol- dússá.

Szépen írja le a fagyot h o zó éjjelt Topelius, a únnek kedves elbeszélője.

A földm űvelő kim egy este az udvarra, m eg­

(38)

n ézni az égi jeleket. A nap hűvös volt s az ég fel­

h ős. É jszak felöl fúj a szél, és ez szerencse, mert m íg csak egv kis szellőcske lengedez és felhők látsza-nak éjszakon, addig nincs veszély. D e este­

felé csendesűlni kezd a szél és nap-nyugta után egészen csöndes az idő. Ugyanakkor egy derűit csík kezd látszani a felhős ég éjszaki részén ; ez a kék csík hirtelen elterjed az egész é g b o lto n : s nem látni többé egyetlenegy felhőcs- két sem. A levegő is h ű vösödik ; délben a h ő ­ m érő 15 fok ot mutatott, nap-nyugtakor csak 3-at v a g y 4 -e t.

A szegény földm űvelő aggodalm asan szem- lélgeti földjét, a Ott van az én k en yerem ", m on dja magában. «Jaj, az a szép szántóföld, azok a sárga kalászok, m elyek az im ént m ég rengtek a szél­

ben, m ennyi fáradságom ba kerültek, s m ennyi örö m ö t szereztek azok n e k e m ! M ost egészen m ozdulatlanok, pedig m ég nem hajtották meg fejüket a gabonaszem ek terhe a la tt! M indenható isten, óvd m eg kalászaimat két hétig — egy hétig — néhány napig csak, s akkor learathatom őket!n

Az idő halad, az égen föl kezdenek tűnni a csillagok, eljön az éjfél. Nincs egy felhőcske sem az égen, s a leggyengébb szellő sem le n g e d e z ! Jobb volna zápor, égiháború, fergeteg, m int ez a borzasztó, derült, nesztelen csendesség a term é­

(39)

szetben, m ely a, láthatatlan pusztító szellem nek titkos közeledtét jósolja .

A levegő hőm érséke már m ajdnem a fagy­

pontig szállt alá. A szegény földm űvelő nem tud a lu d n i; sejti a bekövetkező szerencsétlenséget, és azon gondolkozik, hogyan lehetne elejét venni.

Némelyek tüzet raknak a szántóföld közelében, s ha van a levegőben annyi mozgás, h ogy a füst végig száll a földeken, akkor m ég van rem ény a termés m egm entésére. Mások m eg hosszú kötele­

ket húznak végig a földek fölött, m ozgatással akarván m egóvni a kalászokat az elfagyástól. E z küzdelem a lé té r t: a vízbefúló nádszálhoz is kapaszkodik.

Végre derengeni kezd a hajnal, és napkelte­

kor leghidegebb a le v e g ő ; a hőm érő — 2 fokot mutat, de van olyan fagyos éjtszaka is, h ogy a hőm érő kénesője leszáll — 6 fokig. F in om jé g ­ hártya von ja be a kis víztócsákat. A harm at m eg­

fagy és fehér, csillogó dér alakjában esi m eg a földet és erdőket. A kalászok olyanok, mintha m eg volnának ezüstözve. A legszebb reggel van : minden csendes, és a fölkelő nap dicsőíti a m in­

denható istent.

M ég van egy kis rem énység. Van a fagynak egy nem e, m elyet a földm űvelő jégfagyn ak nevez, s a m ely nem tesz kárt a gabonában. E z akkor történik, m ikor a hidegre nem jö n m indjárt m e-

(40)

lég. A zom ban néha kevéssel napkelte után m eleg déli szél kezd fújni, s a fagyos reggelt szép n ap ­ sütötte idő követi. A m elegség teljessé teszi a fagy pusztítását.

Eleinte semm i változást sem lehet észrevenni a növényvilágban. H anem a m int a dér fölenged, s a nap elkezd m elegíteni, a pusztulás is szem be tűnik. A gyengébb növények m egfehéredett leve­

lei lek on yu ln a k ; a burgonyalevelek m egfeketed­

nek, m intha tűz perzselte volna m eg őket.

A vetés változatlannak látszik, de ha k öze­

lebbről vizsgálod a kalászok belsejét, észre- veszed, h ogy azok a félig m egégett szem ek v íz­

tisztaságú nedvvé váltak, és csakham ar nem marad hátra sem m i más, m int az üres, száraz kalász.

Ilyen az a borzasztó láthatatlan vendég, m ely oly sokszor h ozott n yom orú ságot F in n ­ országra. É s a fagy útjai igen különösek, m o n d ­ hatni : szeszélyesek. Megtörténik, hogy két közel- fekvő szántóföld közül az egyiken elfagy a vetés, a m ásikon pedig egészen épségben m a r a d ; sőt néha az is m egesik, h ogy egy és ugyanazon fö ld ­ nek csak a fele fagy el, a másik fele nem . Az egyik vidéket elpusztítja a fa g y ; a másikat érin­

tetlenül hagyja. Ez attól függ, h ogy a fö ld n ed ­ ves-e, vagy száraz, sekély és álló vizek vannak-e közelében, vagy m élyek és folyók , és sokszor a

(41)

föld m űvelésétől is. A rosszul m üveit földet el­

pusztítja a fagy, a jó l műveltet pedig sokszor m egkím éli.

Tél apónak hosszú időt m ért ki a természet, de tél apó telhetetlen, — ö nyáron is heköszönt itt-ott egy-egy ó rá ra ; — öt magát nem látni, de a keze n yom át ott hagyja a*terinészet és em ber együttes müvén.

(42)

N é p e s s é g .

Az alább következő statisztikai adatokat a jeles finn statisztikusnak, dr. Ignatiusnak k öszön ­ hetjük. 0 említi egyik m űvében (L e grand­

duché de Finlande. Notice statistique. H elsingfors, 1878.), h ogy Finnországnak — úgy m int Svéd­

országnak is — oly népességi statisztikája van, m elynek talán nincs párja E urópában a terv egy­

formaságára és a felölelt évek hosszú sorára nézve. E z t. i. onnan van, h ogy a finnországi papság 1749 óta m inden évben köteles volt a korm ányzóság számára bizon yos m eghatározott rendszerben kimutatást készíteni a halálesetek­

ről, születésekről és a házasságokról: sőt eleinte minden három , később m inden öt éves időszak végén azt is ki tartozott mutatni, h ogy a lakos­

ság kor, nem , foglalkozás stb. szerint h ogyan osz­

lik m eg. Sajnos azom ban, h ogy ez a statisztika nem terjed ki egész Finnországra, mert azon

(43)

keleti részekben, m elyek még a múlt század ele­

jé n orosz kézre kerültek, a papok nem voltak kötelezve ily adatok szolgáltatására; ezek tehát csak 1812 óta folynak, m ikor egész Finnország m egint egyesült az orosz fönhatóság alatt.

Érdekes látni, hogyan gyarapodott F in n ­ ország népessége a jelen század folyam ában, m int a következő adatok mutatják :

1815-ben volt - _ - _ 1.095,957 lélek.

1820-ban n —. --- 1.177,546 o 1830-ban " . . . . . . --- 1.372,077 * 1840-ben s —- . . . 1.4t5,626 s 1850-ben " --- . . . __ 1.636,915 "

1860-ban * - - —. . . . 1.746,725 x 1865-ben s --- — --- 1.843,245 "

1870-ben * ^ —- —- 1.767,191 w 1875-ben B __ ___ __ 1.912,647 "

1878-ban f 1.990,848 i.

1879-ben — 2.028.021 - E zen számok voltaképen nem a tényleges, hanem a jogszerinti népességről szólnak. Tehát ezekbe nincsenek beleértve az átütazó vagy hosz- szabb-rövidebb ideig ott tartózkodó (de polgári jo g g a l nem bíró) id e g e n e k ; nincsenek beleértve továbbá az egyes vái'osokban fekvő orosz csapa­

tok, az orosz sereg szolgálatában levő orosz p o l­

gári szem élyek és családjuk, sem az orosz p a p o k ; és végre nincsenek beleértve a zsidók sem (szám- szerint vagy 4 — 500), kik polgái-jogot nem sze-

(44)

rezhetnek, és csak útlevéllel tartózkodhatnak Finnország terü letén ; foglalkozásuk a házalás.

H a F innország lakosságát a területhez ará- nyítjuk, kitűnik, h ogy egy négyszög-kilom éterre átlag csak 5 lakos esik. A lakosság sűrűbb E urópa többi éjszaki országaiban: igy európai O rosz­

országban körülbelül 14, Svédországban 10 és Norvégiában körülbelül 6 lakos esik egy négy­

szög-kilom éterre ; de itt nem szabad tekintet n é l­

kül hagyni azt, hogy ezek az országok m ind sok­

kal m esszebb lenyúlnak délre, m int Finnország, és hogy a déli vidékek népességének sűrűsége nagy befolyással van az általános arányra. H a ezen országoknak csak azon részeit hasonlítjuk ö ssze Finnországgal, m elyek ugyanazon szélesség alatt, tehát a 6 0 °-tó l éjszakra terülnek el, akkor az arány egészen más lesz. Az olonetzi korm ány­

zóságban (európai Oroszországban) 2*5 lakos esik egy D kilom éterre, a w ologdaiban 2*7, az arcban - geliben csak egy. A skandináviai félszigetnek az a része, m ely a 6 0 °-tó l éjszakra van, körülbelül másfélszer akkora, m int Finnország, és népes-, sége m égis csak 1.650,000 lélek, tehát D k ilo­

méterenként 3 lélek. E b b ő l tehát világosan látni, h ogy azon országok közül, m elyek ugyanazon szélesség alatt fekszenek, Finnország a leg­

népesebb.

Természetes, h ogy oly nagy kiterjedésű or-

(45)

szagban, m int Finnország, m elyben az éghajlati és más term észeti viszonyok más-más helyeken oly nagyon kiilöm bözők, a népesség sűrűségére nézve is nagy külöm bségeket találunk. Vannak délen és délnyugaton községek, m elyekben 25 lakos esik egy D kilom éterre, m íg az ország b e l­

sejében, a nagyobb közlekedési vonaloktól elszige­

telt helyeken ugyanakkora területre csak 2 lakos szám ítható ; sőt a lappok földjén 10 a kilom éterre esik egy lakos ! Érdekes összehasonlítani a terü­

let és népesség arányait külöm bözö id ő k b e n ; így 1750-ben egy D kilom éterre esett átlag 1 *5 la k o s ; 1 7 7 5 -b en : 2 ; 1800-ban: 3 ; 1 8 2 5 -b e n : 3*4;

185 0-ben : 4*4 és 1 8 /5 -b e n : 5*2; tehát ezen 125 év alatt Finnország népessége m ajdnem m eg­

négyszereződött.

Lássuk már m ost, hogyan oszlik m eg az egész lakosság a városok és a falvak közt. F in n ­ országnak 1 8 )5-ben 29 városa v o lt ; jelen leg van 3 5,i g gyeknek népessége id őről időre követke­

zőleg gy arap od ott:

1815-ben a városok összes népessége 51,034 lélek.

184í)-ben < " * 84.599 n

1860-ban ^ & 109,510 *

1875-ben * * * 148,355 *

A legnagyobb városok népessége az u tolsó (1878) statisztikai kimutatás szerint a következő :

* A falvak száma 9,9i6.

(46)

Helsinki (Helsingfors*) —. --- --- 36,090 lélek.

Turku (Abo) — . . . --- - - 23,692 <t Viipuii (Viboi-g)—.. —. - - --- --- - - 13,611 a Tampere (Tammerfors). --- --- i 2,337 <t Oulu (Uleaborgi— . . . - 9,227 « Tori (Bjömeborg) . . . - . 7,84S Kuopio ___ ___ ___ . . . . . . 6,506 n Xikolain-kauptmki íWaasa) — --- —- 5,307 <t Ném elyekben ezek közül a tényleges népes­

ség sokkal nagyobb, m int a jogszerin ti. íg y pél­

dául H elsingforsban évenként számos tanuló és orosz katona tartózkodik, úgy h ogy a tényleges lakosság számát 4 0 — 45,000-re lehet tenni. A leg­

kisebb város H ankoniem i (H angö), m ely 1875-ben csak 330 lakost számlált.

Az uralkodó vallás Finnországban a lutherá­

nus, és ezt vallja 1.952,421 lélek, görög-keleti van 37,861 és róm ai katholikus csak 566. E zen ­ kívül az 1870-iki népszámlálás adatai szerint volt H elsin gforsb an , Turkuban és V iborgban 404 zsidó és 86 moham edán.

N em zetiség dolgában Finnország sokkal jo b ­ ban van, m int h a zá n k ; ott nincs 15 különböző nemzetiség, csak hat. T ú ln yom ó többségben van­

nak a finnek (Suom alaiset), kik az egész népes­

* A finn városoknak többnyire két nevük van: finn és svéd. A fővárosnak finn neve H elsinki, svédül: Hel­ singforss. Minthogy az utóbbi ismeretesebb, ezentúl is csak ezen fogom nevezni.

Az ezer tó országa. 3

(47)

ségnek körülbelül 90 °,o-át k épezik; a- nyugati és déli partvidékeken s az ahvenanm aai (álandi) szigeteken elszórva lakó svédek nem egészen 10°/o-ra tehetők. Van azután m ég Finnországban vagy 6,000 orosz (ide nem értve a katonaságot), többnyire kereskedők a városokban, de a viborgi korm ányzóságban van néhány orosz falu i s : továbbá vagy 1,200 ném et H elsingforsban és V iborgban : körülbelül 1000 vándorló c ig á n y / és végre ügy 600 lapp a legéjszakibb vidékeken.

F oglalkozására nézve a lakosság 80",o-a fö ld m ű v e lő ; 7 % kereskedő, hajós vagy ip a r o s : az állam szolgálatában állók 1*5, a. katonák pedig l°/o -o t k épezn ek ;- azután a más szolgálatá-

* A finnországi cigányok, úgylátszik, a fajták, mint a mi u. n. oláh-cigányaink. Vándorolnak faluról-falura.

egé^z seregesen: foglalkozásuk nincs, legföljebb üstöt, patkót, vagy szeget kovácsolnak : mindennapi kenyerüket lopással vagy jövendőmondással keresik meg. Valóságos rémei a népnek, mert a hol csapatosan megjelennek, ott föleszik az egész tanyát, s a mit oda nem adnak nekik szép szerével, azt erővel veszik el. Nem félnek ők semmitől, — de a hol halott van a háznál, onnan sza­

ladnak, mert a holttest iránt rendkívüli borzalommal viseltetnek.

° Megjegyzendő, hogy ezek orosz szolgálatban álló verbuvált katonák, mert 1875-ben, mikorról ezek az adatuk szólnak, még nem lépett életbe az általános hadkötelezettség.

(48)

h an á llók : 4*5°,u, a foglalkozás nélkül valók:

2*5°/o stb.

A nők. m int a legtöbb európai országban, ügy Finnországban is, többségben' vannak. Mint említettem, 1878-ban az összes népesség 1.990,848 i*olt, és ebből 975,107 férfi és 1.015,741 nő, sőt vo lt idő, m ikor m ég nagyobb volt az eltérés.

E nnek oka egyrészt a foglalkozás külöm bözősége, m ely szerint a férfiak sokkal nagyobb erőfeszítést kénytelenek kifejteni, és több veszélyben fo ro g ­ nak, m int a n ő k ; másrészt m eg az életm ód is befolyással van erre. Az éjszakon az éghajlat kényszeríti az em bereket a szeszes italok élveze­

tére, s itt az iszákosság általánosabb, m int d é le n : természetes, h ogy az iszákosság legtöbb áldozata férfi, — m íg a finn nők, nagyon kevés kivétellel, mentek ezen nyavalyától. Ki van számítva, hogy az átlagos életkor, m elyet a Finnországban szüle­

tettek elérnek, 37 é v : a férfiaknál csak 35*6 év, a nőknél pedig 38*4 év.

A mi a testi fogyatkozásokat illeti, a vakság aránylag sokkal közönségesebb Finnországban, mint más országokban. íg y 1873-ban a lutherá­

nus lakosság közt 3,^91 egészen világtalan sze­

m ély volt, m ég pedig 1,276 ferü és 3,615 nő, s ezenkívül volt m ég 4,068 részleges vaksággal megvert szem ély, vagy olyan, kinek annyira m eg­

gyöngült a látása, h ogy nagy betűkkel nyom tatott

(49)

könyvet nem tudott olvasni. Ennek oka részben a, kém énynyel nem bíró kis kunyhókban kere­

sendő, m elyek azonban m ost már ritkák, és csu­

pán a keleti ré&zekben találhatók n é h o l; m ásrészt m eg a túlságosan m eleg gőzfürdőkben, m elyekről alább bővebb en fogok szólni, s végre az a szo­

kás is hozzájárul, h ogy a gabonát fűtött szárító csűrökben érlelik és csépelik, m in th ogy a korai esőzések miatt nem érhetik m eg a lábán.

A süket-némák nem o ly számosak, m int a vakok, számuk körülbelül 1,500. Az elm ebetegek­

rő l nincsenek teljés adatok az utóbbi évek b ől;

1865-ben 3,143 volt, azaz 587 lélekre esett egy.

A mi a népesedési m ozgalm at illeti, álljon itt néhány évről a házasságkötések, születések * és halálozások statisztikája.

Házasságok. Születések. Halálozások.

1866-ban 11,140 58,853 61,894

1867-ben 11,733 59,170 69,774

1868-ban 10,121 43,757 137,720

1869-ben 17,238 58,395 43,675

1870-ben 17,917 63,748 31,841

1871-ben 17,318 66,567 31,958

1872-ben 15,796 66,189 35,889

1873-ban 15,634 68,422 43,525

1874-ben 16,852 70,898 45,225

* A halva, született gyermekek természetesen nin csenek beletndva az alább következő számokba.

(50)

Házasságok. Születések. Halálozások.

lS75-ben 15,934 69,509 43,4{0 1876-ban 15,807 70,759 43,151 1877-ben 16,116 74,819 47,4^8 1878-ba,n 15,261 70,273 47,736

E zen tizenhárom év alatt a születések és halálozások statisztikája oly ingadozásokat mutat föl, milyeneket az azelőtti években nem lehetett találni. íg y 1868-ban az elhunytak az egész n é­

pességnek 7*90"/o-át képezték, s ez oly halálozási arány, a m ilyen a m últ század kezdete óta nem fordu lt e lő ; viszont 1871-ben csak l'7 9 °/o -ra m ent az elhalálozottak száma, a m i addig még soh a sem történt m eg. A zonban ez a két év, vala­

m int általában az 1866— 1868 és 1870— 73 közti korszak egészen rendkívülinek tekinthető a népe­

sedési m ozgalm at illetőleg. A X V II. század vége óta nem uralkodott Finnországban oly borzasztó inség, m int a m elynek következm ényeit sínylette az ország 1866-tól 1868-ig. Az éhségtől gyötört, elgyengült lakosságot ragadós nyavalyák pusztí­

tották, s ném ely kerületben egy év alatt elhalt a lakosságnegyedrésze. E llenkezőleg 1870— 1872-ig visszahatást lehet tapasztalni a népesség ezen roh am os m egcsökkenése e lle n : a közegészségi viszonyok n agyon kedvezők voltak, s a születések száma is úgy aránylóit a halálozások számához, m int 2 az 1-hez.

(51)

Finnország népességének túlnyom ó része földm űveléssel keresi kenyerét, azért határozottan lehet állítani, hogy a születések és halálozások számára, legnagyobb befolyással van a termés.

H a rossz a termés, — és ez vajm i gyakran m eg­

történik o ly éjszaki országban ! — a következő évben ragadós betegségek lépnek föl, a halálozá­

sok száma növekszik s a születéseké csökken.

Természetes, mert rossz lévén a termés, ezer m eg ezer család kénytelen fakéregböl s más efféle táp­

láléknak nem való anyagokból sütött kenyeret enni, m ely azután m egveti az ágyát a járványos kóroknak.

A szám ításokból kiderült, h ogy Finnország­

ban 1,000 szülésre esik 1,015 gyerm ek, m ég pedig 985 élő és 30 halva született. A z előbbiek nem ük szerint következőleg oszlanak e l :

Fiú. Leány.

1873-ben 33,919 32,270

1873-ban 35,097 33,325

1874-ben 36,370 34,538

1875-ben 35,695 *33,8! 4

1876-ba,n 35,886 34.873

1877-ben 38,189 36,630

1878-ban 36,395 33,878

A törvénytelen gyerm ekek száma az utóbbi évtizedben a következő v o l t :

(52)

1 872-ben 5,868

A születésik összes számához iriszonyitvA.

8-S6°/o

] 873-ban 5,709 8 -3 4 «

1874-ben 5,743 8-10 <

1875-ben 5,531 7-9 4.

1876-ban 5,340 7*5 í ' «

1877-ben 5,396 6-89 a

1878-ban 5,233 7-43 .

M int látjuk^ az itt fölsorolt években (1878-at kivéve) a törvénytelen gyerm ekek százaléka fo ly ­ ton fo g y o tt; ezt a kedvezőbb anyagi körü lm é­

nyeknek lehet tulajdonítani, m elyek elősegítették a házasságkötéseket. Term észetes, h ogy a váro­

sokban n agyobb a törvénytelen gyermekek száma, mint fa lu n ; a városokban 14'2°/o törvénytelen (a fővárosban 22-7), a falukon csak 6*9°/o.

Az elhunytak nem ük szerint következőleg oszlanak m e g :

Férő. Xő.

1873-ben 18,111 17,778

1873-ban 21,936 21,589

1874-ben 23,976 22,249

1875-ben 22,056 2 1^

1876-ban 11,579 30,572

1877-ben 24,437 23,011

1878-ban 24,081 23,655

Éppúgy, mint minálunk, Finnországban is nagy a halandóság a gyermekek közt. Pl. az

1878-ban elhalt 47,736 személy közt 23,062 öt

(53)

éven aluli gyerm ek volt, tehát az egész összegnek m ajdnem fele. Ezek közt volt egy éven a lu li:

13,325; egy— két éves : 4 ,7 9 9 ; két— három éves : 2 ,3 9 9 ; három — négy éves: 1 ,4 7 9 ; négy— ö té v e s : 1,060. A nagy halandóságnak oka bizonyára a, rideg éghajlat, és a hiányos á p o lá s / ez a kettő okozza, h ogy Finnországban m inden ötödik gyer­

m ek meghal, m ielőtt élete első évét betöltötte volna.

Az erőszakos halállal kim últak 3°/'o-át képe­

zik a halálozások összegének, és például 1876-ban következőleg oszlottak m e g :

Yízbefnlt . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. 551 Megfulladt --- . . . . --- - ... 56 Megfagyott. . . . . . . . . - - . . . —- . . . . . . 28 Széngőz által m e g ö lt^ .- . . . —- . . . ... . . . 10 Megégett ... . . . . . . . . . . . . . . . —- 96 Lőpor által megölt . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Összezúzódott . . . . . . . . . . . . ... . . . . . . . . . 120 Más, véletlen halállal kimúlt . . . . . . . . . . . . 174 Iszákosság áldozata. . . . . . . . . . . . . ... . . . 28 Meggyilkolt — __ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Öngyilkos . . . . . . . . . . . . __ _ . . . . . . . . . . . . 6S

' A nép szegény, s nyomort'tságban tengődvén, nem gondozhatja, gyermekeit kellőleg; ha elhalnak, a szülök megnyugodva sóhajtanak föl: "A jó isten magá­

hoz vette!' Szerintük jobb a gyermekre nézve, hogy*

kiszabadult e siralom völgyéből.

(54)

Tehát összesen 1,218 erőszakos haláleset, azaz átlag 6 esik évenként 10,000 lélekre, a mi igen nagy arány. A zonban ezt könnyen m eg­

magyarázhatjuk magunknak, ha m eggondoljuk, h ogy ezen szerencsétlen áldozatok számának felét a vízbefultak teszik, már pedig az igen term észe­

tes, h ogy ez a halálnem gyakori oly országban, m elynek ezer m eg ezer tava van, s nagy részben a tenger által van határolva, és m elynek lakos­

sága jó részben halászattal és hajózással fo g ­ lalkozik.

Sajnálni lehet, h ogy a finn statisztika egy kérdéssel m ég nem igen foglalkozott tüzetesen, azéít nekünk sincsenek adataink ró la ; ez t. i. a he ts kivándorlás. Pedig ez nagy szerepet játszik Finnországban, kivált a keleti részekben, h onnan a kivándorlás leginkább Oroszországba történik, íg y például 1864-ben Sz.-Pétervárott 14,743 únn lakott, és számuk azóta tetemesen gyarapodott.

K evésbbé jelentékeny azoknak a száma, kik N or­

végia, éjszaki részeibe, a jeges tenger partvidékeire költöznek ki, hol a finn eredetű lakosság folyton folyvást szaporodik. Innen, és újabb időben F in n ­ országból is sokan vándorolnak ki Amerikába, M ichigan államba, h ol egy finn telepet alapítot­

tak, m ely külön hitközséget k é p e z ; van lapjuk is finn nyelven, sőt még finn irodalm i társaságuk is, a- finnországi mintájára.

Ábra

kép  mulattak.  Nyáron  csónakba  ültek,  kette­
kép  ü tött  ki,  m int  a  h ogy  ö  várta.  H atalm as  irí-  gye,  Thure  R oos,  fölállt  és  a  püspöknek  kezdte  pártját  fogni

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az elismerést igazából minden csapat megérdemli, mert amióta van szerencsém részt venni ebben a rettenetes buli-dömpingben (röviden hívjuk csak KARI NAPOKnak), még soha

Érvek szól- nak amellett, hogy kevésbé volt egyértelmű fordulópont: a kötet – mint láttuk – maga is amellett érvel, hogy az euroszkeptikus érvek rendszere már

Ki szabadságot akar, az szabadságot akar, ha hidat foglal, azzal, ha tiltakozik, azzal, hogy szóvá meri tenni, mi szeretne lenni, vagy, hogy mi a gondja, hirtelen

Történt ugyanis, hogy a reggeli órákban (bár az is lehet, hogy még éjjel) miközben mindenki afölött örvendezett, hogy nem kell megszakadnia a hiábavaló lapátolással,

Tisztelgés ez a tapasztaltság előtt? Igen. De valóban dicséret, elismerés ez, vagy inkább elmarasztalás, csúfolódás? Hiszen előtte arról hallhatunk - az egész mű

- Hadd tegyem még hozzá viszont - és ezt nem pusztán udvariasságnak szánom -, hogy jó életműről csak ilyen szépen lehet beszélni?. Nagyon szépen

Azt kellett volna felelnem; nem tudom, mint ahogy nem voltam abban sem biztos, hogy akár csak a fele is igaz annak, amit Agád elmondott.. Az tény azonban, hogy a térkép, az újság,

Sőt, ha jobban belegondolunk, nincs is olyan ember, csoport, vagy közösség, aki-amely elszántan arra törekedne, hogy a lehető legrosszabb minőségű fizikai és