8—9. szám —— 707— 1940
Erdészet.
Sylviculture.
Résumé. Selon Ie Registre [oreslier tenu par les services du ministere de l'Agriculture de Hongrie, les territoires oriental et transyluain re—
couvrés avaient en 1918 2,739.006 arp. cad. de fo—
réls (I,576.201 ha). Dlaprés la Stalistica Agricola pe anu11937, publie'e par le mi—
nistére de l'Agrieulture et des Domaines de Rou—
manie, ils en avaient, vers liépogue oü parat cet auvrage, 2,352.697 arp. cad., soit 1,353.894 ha?) 11 * y eut donc sous le régime roumain une iorte diminution: 386309 arp, cad. (222307 ha).
Mais il faut tenir compte du fait (1ue Ia réforme agraire roumaine a utilisé, surtout pour créer des páturages eommunauyc, des lerrains foresliers de pentes tellement escarpées (lu'ils ife'taient propres aula la sgluiculture. Or, si on suppose gue pour cette raison ceux-ci n'aient guere été de'boisés, la superficie forestiére des territoires reeouurés peut étre évalue'e a enuiron 2,400.000 arp. cad; (1,381.115
ha).
Done, diaprés les chiűres du ministére de l'Agrieulture et des Domaines de Roumanie, et en tenant compte, de la maniere indiguée par nous—, de ce gue certains comitats ne iurent pas entiére—
ment recouurés, la superficie forestiére de ces ter- ritoires était en 1937 de 2,352.697 arp_ c. thrés cette donnée, la superficie iorestiére recouvrée re- présente 43'5% de celle de ncs territoires annexes par la Roumanie.
Des ierritoires gue nous venons de recouvrer, 31'3% sont des sur-faces forestiéres; cette propor- tion est de 29'6'% pour nos anciens territoires lais- sés á la Roumanie par la Sentence de Vienne düroűt 1940.
Du fait des deux Sentences de Vienne et de la réincorporation de la Subcarpathie, la superficie forestiére de la Hongrie s'est élevée, de 2,074.060 arp. c. (1,193.548 ha), () 5,861.021 arp. c. (3,372.810 Im), augmentant de prés du triple. De la superficie de la Hongrie de Trianon, 12'7% étaient des foréts;
cette proportion est de 21'0% pour la Hongrie (Paujourdihui. De sorte gue la Hongrie s'est mise, du niveau des pays pauures en foréts, a celui des pays dont la superficie forestiére nlest ni
grande ni trop petite.
Sur les territoires
tro p orienlal et transylvain re—
couvrés, la super-fieie [orestiere comprend 21'0%
de íoréts de chénes, 43'8% de foréts de hétres, y compris les autres arbrcs feuillus moins impor- tants el moins fre'guents, et 35'2% de sapiniéres.
Ainsi donc, la superficie de nos foréts de che—"nes, l) Pour la superficie forestiére des eomitats en partie recouurés, les données roumaines ont été rléduites selon les proportions fournies par le Re- gistre íorestier de 1918
de hétres et d'autres arbres feuillus a augmenté dlun tiers, et celle des nos sapiniéres a triplé (elle a septuplé par rapport a la Hongrie de Trianon).
Cela va améliorer fort notre approvisionne—
ment en bois. Selon les prévisions, notre produc- tion annuelle de bois représentera désormais 1'68 million de m3 dans les foréts de chénes, 3'84 millions de 1113 dans les bois de hétres et diautres arbres feuillus, 2'30 millions de m3 dans les foréts de
sapin, au total 7'82 millions de 1113 (soit 325'3 mille
wagons de bois de chau/fage, 110'7 mille wagons de bois feuillus a usage technigue et 1294 mille wagons de bois de sapin a usage technigue).
En 1931—37, notre pays a produit par an en moyennc pour 158 mille wagons de bois de chaul- fage; pendant le méme temps, pour cette sorte de bois nos importations annuelles représentaient 26'9 mille ,wagons. Notre consommation de bois de chauffage représentait alors par an environ 185 mille wagons, soit 2-1 (Ipar téte d'habitant. Comme pour le chaufiage, les habitants de la Zone nord et de la Subcarpalhie recouurées emploient du bois (les citadinsde notre territoire dit de Trianon, sur- tout du charbon), notre consommation par töle dihabitant a, pour le bois de chauífage, monté en 1939, sléleuant ír 2'36 r],"etril est _probable gue sur les territoires oriental et transyluain recouvrés, pauvres en ,cliarbon, elle sera également a peu prés de 2'36 (1. Donc, pour liauenir, notre consommation annuelle de bois de chauffage peut étre évaluée d une (Iuantité remplissant 324 mille magons; s'il en était ainsi, notre production de bois pourrait étre utilisée complétement.
()uant aux bois feuillus a usage technigue;
notre exportation, déja considérable, probablement.
augmentera
En bois de sapin a usage lechniaue, la Hon—
grie de Trianon a produit en 1931—37 par an en moyenne pour 8.000 wagons. Sous ce rapport, nos importations représentaient alors 81 mille wagons, et notre consommation 89 mille wagons. Si pour cette sorte de bois notre consommation grandit á raison de Faccroissement de la population, du 81 Paugmentation de notre territoire, il est probable gue notre consommation sera par an en mogenne de prés de 138 mille wagons, de sorte gue toutes les années nous aurons besoin dlimporter une guantite' de bois de sapin remplissant environ 9.000 wagons. Cependant, comme les territoires recouvrés n,ont pas beaueoup de citadins, on peut suppose:- (Jue nous nlaurons pas besoin diimporter de bois de sapin; et s*il en était en effet ainsi, la Hongrie se sufi'irait a elle—méme pour le sapin de construc- tion.
46*
8—9. szám
Az első mondat a köszöntés legyen, mely Hozzád száll, gyönyörűséges, drága Föld:
Erdély! Elnyom és lenyűgöz most,—akol)- lünkbe zárás szent pillanatában —— minden más szót, gondolatot az üdvözlés túláradó szava, mely a határtalan boldogság mámo- rából fakadt
Egy egész évezred magyar könnyével, kacajával, százezreink szent vére hallásával magyarrá avatott dicső Bércek: Kárpátok erdőkincsektől terhes láncai: ékesítsétek fel ismét, övezzétek körül az eljövendő újabb évezredekre örökszép Hungária hattyú vál- lának rónáit, hullámos keblének ékes hal—
maits bizonyítsatok be ország-világ előtt az örök igazságot, hogy a legszebb ékszer is igazából csak királynői termeten mutat!
Gazdagítsátok eszmei és anyagi gazdagság- tokkal és termékenyítsétek meg nemzetünk lelki és testi élet—ét; adjátok vissza nekünk azt a kielégített nemzeti vágyakból eredő megelégedettséget, a nemzeti termelés és fo—
gyasztás összhangjáből kisugárzó élethar- móniát, amelyet 20 keserves éven át oly igen nélkülöztünk, amelyért annyit meg- szenvedtünk és kellett küzdenünk!
De minden szófestésnél többet mond ma a valóság s szebben, díszesebben beszélnek a jövő magyar életet és ennek területét jel-
-——708——
_ 1940
lemző, máskor pedig sokak által oly szára—
zaknak vélt számadatok. Az én kezembe jővő anyagi életünk egyik bázisának, az er- dőnek, a visszatért erdélyi területek s ezzel együtt az új Magyarország erdészetének néhány vonással megismertetésére adatott a toll. Gyenge szavakkal fel fogom vázolni erről a tárgykörről egyik számadatot a má- sik után és a szürke szavak, számok ahogy majd egymásba összefonódnak, egyik a má- sikat fényesíti, színezi, világosítja meg és végül a száraz adathalmaz a legdíszesebh
képként bontakozik az olvasó elé. És látni—
való lesz, hogy mindez semmiesetre sem az író érdeme: Erdélyről, annak erdeiről nem a gyarló ember ír, ez a tárgykör önmaga beszél s önmagát iratja meg.
Már maga a szó: ,,Erdély", eredeti alak- jában ,,Erdőelve" kapcsolatos az erdővel s erdőntúli országrészt jelen—t. .De erdővel kapcsolatos minden tája, erdővel terhesek bércei, hegyhátai; itt óriási tölgyes, ott zúgó bükkös, amott haragoszöld fenyves tőr ég felé s viszi Istenhez az ember imáját s a bő- kezű áldásért hálaadását.
Mindezt: az erdélyi erdők rengeteget
számbavenni csak látszatra könnyű, a való—
ságban azonban korántsem olyan egyszerü
!. A visszacsatolt és Romániában maradt keleti és erdélyi részek erdőterülete a különböző adat—
források szerint.
Super/idea forestiéres des territoires oriental et transylvain recouvrés el' de cem— laissés á la Houmam'e ; suwant dwerscs sources.
Erdőterület —— Superjícics foresiiéres
_ a Romániában
A forrás megjelölése —— Som-ces a ""fííígflam' maradt részen üvege"
, dans la partie " _
dans la partie laissée á la um total
fCCOHDT'CE Roumanie
A) Kataszteri holdakban ") —— En arpcnts cad. 3)
1910. évi földadókataszter — Cadastre pour l'impót foncier, 1910 2,734.7 60 § 3,520.222 625498?
1918. évi erdőtörzskönyv —— Registre des foréts, de 1918, . . 2,739.006 3,680.505 § 6,419,511 A román statisztikai hivatal 1937. évi kiadványa *; —— Publication w
pour 1937 de la Statistigue Générale de la Roumam'e *) 2,546.168 3,407.824 5,95*t.992 A román földmivelésügyi és uradalmi minisztérium 1937. évi
kiadványa 2) — Publication [pour 1937 du ministerc de §
l'Agricult. et des Domaines de Roumam'e 2) ... 235269? 3,058.506 § 5,4ll.203 B) Százalékos megoszlás —— %
1910. évi földadókataszter —— Cadastre pour l'impót foncier, 1910 43'7 56'3 100'0 1918. évi erdőtörzskönyv — Registre des foréls, de 1918. . . 427 573 1000 A román statisztikai hivatal 1937 . évi kiadványa -— Publication
pour 1937 de la Statistz'gue Générale de la Roumanie . . 428 572 1000 A román töldmivelésügyi és uradalmi minisztérium 1937. évi
kiadványa —— Publication pour 1937 du mim'stére de
l'Agricult. et des Domaines de Roumam'e ... 43'5 56'5 1001) 1) ,,Statistica Agricola a Romaniei in 1937." —— §') _Statistica Agricola pe anul 1937." —— ') 1 kataszteri hold : 1'737726 hektár. —— 1 arpent cadasíml : 1'737726 ha.
8—9. szám
feladat! Ahány adat, annyiféle szám (lásd az 1. számú összeállítást); melyiket fogad- juk el hát helyesnek, melyikre építsünk ezek közül, mint amelyik a mai helyzetet legjobb tudomásunk s meggyőződésünk sze—
rint a leginkább közelíti meg?
A második bécsi döntéssel M agyamra-zág—
hoz visszacsatolt keletmagyarországi és er—
délyi területeken az 1910. évi magyar föld—
atlólt'ataszt'er szerint 2,734.760 kataszteri hold erdő állott. Az erdők törzskönyve ugyanitt 1918—ban 2,739.006 kataszteri hold erdőt tartott nyilván. Ez a két adat, me—
lyeknek pedig egészen más forrása volt, még csodálatosan fedi egymást, különösen, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy nyolc tel- jes év ékelődött a kettő közé. Az erdőterület állandó apadásának tudatában a későbbi ke—
letű erdőtörzskönyvi adatot hajszálnyira _, néhány száz vagy ezer kat holddal m— még mintha magasnak kellene tartanunk, de ez olyan lényegtelen eltérés, hogy csak az ab—
szolút számértékekben nyilvánul meg.
Mindazonáltal, bármennyire is össz- hangban állanak egymással, nagy merész- ség lenne ebből a két adatból a visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi részek erdő- területének mai kiterjedésére következtet—
uünk. Ezek az adatok már igen uavultak, s legfeljebb arra alkalmasak, hogy a mai álla—
pottal párhuzamba állításuk módszerével következtethessünk arra a közismert pusz- tulásra, amely az erdélyi erdők területében a román uralom alatt végbement.
Rendelkezésünkre áll azonban két ro—
mán forrásból származó adat is, Mindkettő az 1937. év állapotát tünteti fel, vármegyén- kint részletezve. A román központi statisz- tikai hivatal kiadásában 1938-ban megje—
lent ,,Statistica Agricola a Romaniei in 1937." című kötet az összes román uralom
alá került erdélyi, kelet- és délmagyarországi vármegyék erdőterületét 5,953.992 kat.
holdnak tünteti fel, a román földművelés- ügyi és uradalmi minisztérium kiadásában ugyanakkor megjelent ,,Stalistica Agricola pe anul 1937." című kiadvány ellenben ezt a területet már csak 5,411.2()3 kat. hold-
nak ismeri. E két számadat között mu—
tatkozó több, mint félmillió kataszteri hol—
dlÉlS, éppen 10'0%-os eltérés előtt tanácsta—
lanul kellene megállanunk, ha nem tudnók, hogy a román statisztikai hivatal a földadó- kataszteri, a földmívelésügyi és uradalmi minisztérium pedig az erdőtörzskönyvi nyil-
——709— 1940
vántartás adatait bocsátotta közre. Az erdők kiírtásának, földreform céljaira igénybe- vételének kimondása s közlegelővé, szántó—
t'ölddé átalakításának engedélyezése a föld—
mtvelésügyi és uradalmi minisztérium ha- táskörébe tartozik. Az erdők nyilvántartási törzskönyve tehát, amely ugyanennek a minisztériumnak, illetve szerveinek vezetése alatt áll, nyilván közvetlenebbül s hama-
rább idomulhatott az élethez s ennek válto- zásaihoz, mint a l'öldadókataszter. Felte- hető tehát, hogy a két nyilvántartás között az eltérés csupán ilyen időbeli tényezőből ered, abból, hogy az erdők sorából kibocsá- tott területeket az erdészeti nyilvántartások- bó] már törölték, a földadókalaszterben el- lenben legnagyobbrészt még nem írták át a tényleges új művelési ágra. Ez a meggon- dolás azt jelenti, hogy a földmivelésügyi és uradalmi minisztérium által közölt, jelenr—
lékenyen kisebb erdőterületadatot kell el—
fogadnunk, mint amely a mai helyzetet a legnagyobb valószínűség szerint a leginkább
t'e—di.
Hogy az ebben csak a vármegyék egész területére kimutatott adatokból a részben visszacsatolt vármegyékre s az egésznek összegeképen a visszacsatolt erdélyi és ke—
letmagyarországi rész egésx crdőlerületére is következtethessünk, azt a módszert alkal—
maztuk, hogy mindenekelőtt megállapítot- tuk az erdők törzskönyve'ből községhatá- ronkint összegezés által az 1937. évi román közigazgatási beosztás szerinti vármegyék 1918. évi erdőterületet. Ezután ugyancsak községhatáronkint végrehajtott összegezés—
sel kimutattuk na csak részben visszacsatolt megyelesteken 1918-ban volt erdőterületet.
Feltételezlük, hogy a kérdéses megosztott vármegyén a románok által 1937—ben kimu—
tatott erdőlerületet ugyanolyan arányban kaptuk vissza, mint amilyen arányban jelentkezik 1918-ban a visszacsatolt ré—
szen az erdőterület a vármegye egész
erdőterületéhez képest. Vagyis a vármegyén 1918—ban volt s 1940-ben visszacsatolt er—
dőterület és az egész erdőterület hányadosát megszoroztuk az 1937. évi egész erdőterület- tel. Az eredményt a 2. számú összeállítás tünteti fel. Ez a számítás bár csak becslés jellegű, hibaforrása mindössze a kiírtott te- rületek biz—onytalanságában rejlik, így még- jobb hijján elfogadható, különösen, ha te- kintetbe vesszük, hogy nagyobb mértékben megcsonkított román közigazgatási beosztás szerinti vármegye csak kettő van: Bihar és
84—9. szám —— 710 — 1940
Kolozs s az ezekre alkalmazott egyébként az adott viszonyok között legtökéletesebb becslés eredménye az országos végered- ményt nagymértékben nem befolyásolhatja.
A 2. számú összeállításból tájékozódást szerzünk arról, hogy a Magyarországhoz visszakerült erdőterület 1937. végén a ro- mán iöldmívelésügyi és uradalmi minisz-
teljesen eloszlatni, az 1940. évi , gyara—
podás már gazdagságot hozott. Aékétrnilliő
kataszteri holdat alig meghaladott trianoni erdőterületadatunkat tavaly közel három és félmillió kataszteri holdas számadat váltotta fel s erre most, az erdélyi halártá'gu-
lás folyományaképen kereken 5,861.000 ka- taszteri hold következik s ez a trianoni lérium adatai 3 a kiegészítő becslés szerint Magyarország összes erdeinek 282670- 2,352.697 kataszteri holdra rúgott s ennek ával, közel háromszorosával egyenlő.
birtokba vétele által a 42'3%—ban vissza- A visszacsatolt erdélyi és keletmagyar—
csatolt keleti és erdélyi részeknek erdőterü—
letéből 43-5%-ban részesedtünk. A hazatért
rész erdőkben bővelkedőbh tehát, mint azottmaradt; ezt különben erdősültségi %-a
(31-3%) is érzékelteti. A trianoni időkben.Romániába kebelezett országrész egész te—
rületét az 1937. év végén 30'2%—ban borí—
tották az erdőségek, a második bécsi döntés után is Románia határai között maradt or- szagdarabnak területén pedig 29'6%—os volt 'a térfoglalásuk.
Magyarország erdőszegényse'gébe, amely- nek 20 évig ránkfeküdt fojtó ködét az 1938.
és 1939. évi területnyereségek sem tudták
országi rész erdősültségi aránya, az ősz—
szes területhez viszonyitásból adódó már
említett 31'3 % ennek a gazdagságnak újabb oldalról való számbeli kifejezése csupán, amelyet egy sorba állítva a trianoni ma—
gyarországi hasonlóan képzett 12'7%-kal és
az 1939. év alkonya Magyarországának 17-0%-ával minden másnál meggyőzőbben érzékelteti azt a nagy eltérést, amely ebben az új Magyarország régebbi és újabb részei között megmutatkozik. Felét sem teszi ki a hazatért erdélyi és keletmagyarországi terü—let a trianoni Magyarország összes területé—
nek, mégis mintegy 350 ezer kataszteri 2. Erdély és Keletmagyarország visszacsatolt és Romániában maradt részének erdőterületen
román megyebeosztás szerint 1937-ben különböző adatforrásokból kiszámítva.
Super/icies forestiéres des territoires transylvain et oriental reeouvre's et de ceux laissés a la Roumam'e ; en 1937, selon la division départementale roumaine et. des calmls fails d'aprés divers ouorages. *
Erdőterület kataszteri holdakban a vármegye — Supevjicie foresliére m arp. cad.
egész területén visszacsatolt vissza nem csa— egész területén visszacsatolt l vissza nem csa- A vármegye sur la terrí— reszen "É dans tolt reszen-dans sur le terri- reszen —: dans tolt reszen-dans toíre talal du la partie re- la partie non toire total du la partie re- la partie non
Comitats couwee du recauvree du couvree du recouvree du
8. román központi statisztikai hivatal kiadvánva 3, román földmívelésggvi és uradalngi minisz—
alapján 1) __ comifat, d'aprés une publication de teriurn ki'advanya alapjan 2] -co'm1ta_t, d apres une la Statistigue centrale de la Roumanie 1) publication du m'mzstere de lAgrzeulture et des
Domames de Roumame 2)
Beszterce—Naszód . . 298.673 298.678 —— 288396 288396 —
Bihar ... 403047 122536 280511 305.201 92.789 212.412
Cámpulung ... 12.232 12.232 — 12.232 12.232 ——
Csík ... 299576 299576 — 281998 281998 ——
Háromszék ... 301952 292811 9.141 286927 279622 7.305
Kis-Küküllő ... 52.827 133 52.694 53.699 ; 183 58.566
Kolozs ... 237.647 116.778 120.869 207.717 102071 105646
Máramaros ... 276652 276652 —— 256340 256840 ——
Maros—Torda ... 368905 367986 919 361.829 360.910 919
Nagy-Küküllő 146393 1.103 145290 141561 1.103 140558
Szatmár ... 208279 208279 —— 171613 171613 ——
Szilágy . . . — . . . 178964 178964 — 155.738 155.738 ——
Szolnok—Doboka . . . 192979 192612 367 177251 176884 367
Udvarhely ... 181064 177938 3.131 175 499 172.368 3.131
Alsó-Fehér ... 180288 — 180288 157695 —— 157695
Arad ... 284232 ——— 284232 253688 % 253688
Brassó ... 211.712 —— 211.712 206.281 —— 206281
Fogaras ... 132211 — 132211 128344 —— 123344
Hunyad ... 590331 — 590331 584287 —— 584287
Krassó ... 400356 ,__ 400356 289989 —— 289989
Szeben ... 280878 __ 280878 245571 —— 245671
Szörény ... 483973 ,.,_ 483973 463216 —— 1 463.216
Temes-Torontál . , 78.491 -— 78.491 61.213 —— ; 61.213
Torda-Aranyos . . . . 152430 —— 152430 144318 _ ! 144318
Osszesen _ Total . 5353992 ! szamos ! 3,407.824 ! 5,411.203 l 2.352697 aoasaos—a
1) ,,Statistica Agricola a Romaniei in 1937." —— 2) ,,Statz'stica Agrieola pe anul 1937."
8—9. szam
ERDDTERÚLETNDVEKEDES AZ DRSZÁGGYARAPDDÁSSAL.
AUGMENTATIDN DE LA SUPERHCLE FDRESTIERE DU FMT DE L'AGRANDISSEMENT DE LA HDNGRIE
2—5 millió kat. hold millions d'arp. cad.— 2-5
1'5
1-0—
O'S '—
X X X X ] x X X X M K M
k x x x x x x x m x x x x x x w k N
O'O O'O
Erdélyiéskeletiterületeken
trianoniMagyarországon DanslaHongriedeTnanon Surlesterritoires
DanstaZonenord EnSuhcarpathie transylvainetorienta!
Felvidéken Kárpátalján
H.St. 811940. R, H. de SMBMJ.
holddal, 17'0% —ka1 több erdő van rajta, mint amazon. És általa Magyarország mai erdő—
sültségét már a 210 % —os viszonyszám érzé—
kelteti. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy Magyarország az erdőszegény államok so- rából az átmeneti jellegűek közé lépett elő.
A fentebb leírtakban, de további vizsgá- ló—dásaink útjain is kereken 2,400.000 Ica- taszteri holdnak vettük az erdélyi és kelet—
magyarországi ismét szabad magyarrá vált országdarab mai erdőterületet. Vélemé—
nyünk szerint ez a számadat fejezi ki leg—
hívebben a valóságot. Benne :] román föld—
mívelésügyi és uradalmi minisztérium 1937.
évi adatközlése s az ebből levezetett 2,352.697 kataszteri holdas szám jut ér- vényre és egy korrekció, amelynek tápot az a meggondolás adott, hogy nyilván nem minden olyan erdőterület szűnt meg végér—
vényesen erdő lenni, amelyet bármi okból, de különösképen közlegelőjuttatás címén az erdők sorából töröltek. A más művelési ágba átírt erdőterületeknek, miként Kárpát—
alján, bizonyára tekintélyes hányada lesz itt is az olyan, amely meredek fekvésénél
fogva másra, mint erdőművelésre nem al-
—711-——— 1940
kalmas és amelyen, belátva a természet el—
lentmondást nem tűrő örök törvényeit.
meghátráltak az érdekeltek a tervbevett er- dőirtás gyakorlati végrehajtása elől.
Az 1937. év végi román közlésből ki- következtetett mennyiségnek még ilyen, pe—
dig könnyen lehet, hogy elhibazott önké- nyes felkerekítése után is több, mint 300.000 kataszteri hold román uralom alatt végrehajtott erdőirtást, erdőművelési ág megszüntetést kell tudomásul vennünk, mint a román uralomnak elénk toppanó legelső erdészeti tárgyú .szaklevékenységét.
Később fog kiviláglani, hogy ez az erdő—
irtás oly területeken és olyan célból tör—
tént—e, hogy .az erdélyi gazdasági élet gazda—
godását jelentheti, vagy pedig elkopároso- dást és ezzel a szegényedést rejti tarisznya- jában.
A belső területi megoszlást vizsgálva a román közigazgatási beosztás szerinti visz- szacsatolt vármegyék és vármegyerészek között egyet találunk: Maros—Tordán ame—
lyen az összes erdőterület meghaladja a 300000 kataszteri holdat. De ide sorozható a néhány évig a moldvai (]ámpulung—me—
gyéhez csatolt részeivel kiteljesített Besz- terce—Naszód és nem sokkal marad el ettől a határértéktől Csík és csonka Háromszék vármegye összes erdőterülete sem. Két és fél százezer kataszteri hold erdőteriilete van a román uralomból szabadult Máramarosnak.
de az erősen megcsonkított Bihar és Kolozs kivételével minden más megye területén is meghaladja az erdők kiterjedése a 150000 kataszteri holdat, pedig az ilyen megyék trianoni viszonylatban a legtöbb erdejű vár- megyék kivételes szerepét töltötték be.
Az erdősíiltség mértéke, amelyet nem a területi adat, hanem az erdőterületnek az összes területtel szembeállítása és az ebből kiadódó viszonyszám fejez ki, a legsűrűbb—
nek, 45—O%-on fölülinek Háromszékben és Maros—Tordábnan mutatkozik; 40%--on fölül van még az erdősültse'g Máramarosban és megközelíti ezt a mértéket a felsoroltakkal együtt a Keleti Kárpátokon őrködő Besz—
terce—Naszódban is. A Hargitának keleti és nyugati székely megyéje: Csík és Udvar—
hely egyivású, az egyik 340, a másik 34'8%—os. Szatmár és Szolnok—Doboka sza- mosvidéki összefüggő tömbje erdősültség—
ben a 20 és 30%. között, a Körös és Kraszna
vidéke (Bihar, Szilágy), valamint Kolozs Vármegye pedig a 15 és 20% között helyez—
kedik el,
A területi megoszlás vizsgálatának még kisebb területegységekig való további elmé—
8—9. szám
—— 712 ——1940 *
ERDÉLY ERBÖSÚLTSÉGE.
PDURCENlABE DES FORETS EN lRANSYLVANIE
1937.
A vármegye területének; —Sunerticíe furestoere sar rapport au territ du ccmilat:
M.St.Sz.19m.
lyítése által a mélyből újabb ismeretkincse—
ket hozhatnánk felszínre. Ennek azonban most, az országrészfelszabadulás eredmé—
nyeinek első általános összegezése idején még nincs helye. Különben is, a legfontosabbat már az eddig mondottakból is meg lehet álla—
pítanunlgazt, hogy nemcsak a legutolsó hetek felejthetetlen eseményei során visszaszerzett országdarab, mint egész, dicsekedhetik mra—
gas erdősültségi arányával, hanem annak egyes részei, közigazgatási egységei külön- külön is mint vetélkednek egymással az er—
dősültségben és mint helyeznek nagy és még nagyobb erdőterületet a meggazdago—
dott Hungária lábai elé. .
Alapvető jelentőségű még a fafajmegosz- lás kérdésének ismerete. Tudott dolog, hogy miként minden bányaterméknek más és más a rendeltetése, úgy az egyes fafajok is eltérő hivatást töltenek be a gazdasági élet asztalán. Az egyik inkább épületi fa, a má—
sik fafaj szerszámfát, a harmadik tűzre—
valót szolgáltat s nem mindegy az, hogy olyan fafajú erdőket kaptunk—e vissza, amelynek termékeiből eddig is bőviben vol—
tunk, vagy olyanokat, amiből több—keve
D—ttl tilt—20 2 ZSM—30 30-1—40 4041 és több W et plus A/,,—a erdőterület — pour cent
Rt H. de Si. 1940.
sebb hiányt szenvedtünk.
Általában az elsősorban tölgyfából nyert lomblevelű kemény műszaki fa volt az, amelyből az 1939. év Magyarországa bizo—
nyos fölöslegekkel rendelkezett; rendes gaz—
dasági Viszonyok idején az elsősorban bükkfából kitermelt tüzifának is kielégítő mennyiségben kellett volna az ország hatá- rain belül rendelkezésre állania; ezzel szem—
ben a fenyveseknek Kárpátaljával pedig megsokszorozódott területében még mindig igen nagy hézag tátongott ahhoz, hogy az országot hazai termelési épületi fában és más fenyőből készülő választékban kielégí—
tően ellátottnak lehetett volna tekintenünk.
A felvidéki és kárpátaljai területekkel meg- nagyobbodott Csonka—Magyarország közel há—
rom és félmillió kataszteri holdat képviselő erdőteriiletéből az 1939. év végén kimuta- tott adatok szerint kereken 900000 katasz- teri hold, 26'070 volt a tölgyerdők területe, 2'1 millió kataszteri holdat, 61'3%—ot fog—
laltak el a bükkösök és az ide sorozott kisebb jelentőségű egyéb lombfafajok, míg közel 440 ezer kataszteri holddal. 12'7%—kal kér—
tek maguknak részt a fenyvesek.
8 —— 9. szám —-—713—— 1940 3. Az 1938. évi román beosztás szerinti vissza-
csatolt vármegyék és vármegyerészek erdősült—
ségi O/o—a 1937—ben, a román földmivelésügyi és uradalmi minisztérium adataiból kiszámítva.
Pourcentaoe des foréts dans les comitats et parties de comitats recouvre's; en 1937, suimmt la division roumame et des calculs faits d'aprés les données du mi- nistere de l'Agrieullure et des Domaines de Roumam'e.
l
Erdőrsülltslígi
' _, ' szazae
Varmegye __ C'omiiats Pourcmtage
des foréts
Beszterce—Naszód a visszacsatolt Cámpulungi résszel —— Beszterce- Naszód avec la partie recou'vre'e
du Cámpulung 395
Bihar —— Bihar. 15'6
§ Csík— Csik. . , . . 34'0
N Háromszék _ Háromszék . 45'9
* Kolozs — Kolozs . . . 18'6
H Máramaros —— Máramaros . 42"?
3 Maros-Torda a visszacsatolt kís- w küküllöi résszel — Maros—Torda 's avec la partie recouwe'e du Kis—
§ külcüllo" . 453
e Szatmár ——- Szatmár 23'1
;) Szilágy — Szilágy . . . . , . ]7'3 Szolnok-Doboka —— Szolnok-Do—
boka... 25"?
Udvarhely a visszacsatolt nagy- küküllőí résszel —— Udvarhely avec la partie recouvre'e de Nagy-
kükülló' . . . . . . 34'8
Keletmagyarország és Erdély össze- sen —— Ensemble de la Hongrie ori-
! entale et de la Transylvanie . 31'3
Milyen más számadatok Ötlenek sze—
münk elé akkor, ha adattárunkban a vissza—
csatolt erdélyi és keletmagyarországi terü- letek fafajmegoszlására lapozunk át. A bükk- és más lombfa ugyan itt is megtartja uralkodó szerepét, de már nem olyan fölé- nyesen, már nem abszolút, csak relatív
többséggel (1;050.000 kat. hold, 43-8%). A
külön kimutatott tölgyesek ugyancsak ki—
sebb arányban (506000 kat. hold, 21'()%) vannak képviselve, mint az 1939. évi or- szágterületen. Ezzel szemben a magyar ganz—
dasági élet által eleddig annyira hiányolt fe- nyőnek területe kélszerannyi itt, mint amott (844000 kataszteri hold) s a románok uralma alól visszakerült összes erdőknek több,
mint ]Á'g—át (35-2%) foglalja el. (Lásd a 4.
számú táblázatot.) Mindent összegezve meg—
nyugvással lehet megállapítanunk, hogy a román fogságból imént szabadult területe—
Icen igen értékes fajú erdők vannak, a fa—
fajmegoszlás itt a nagyobb gazdasági jelen- tőségű fafajok javára billen és sokkal Iced—
vezőbben alakul, mint azon az országterüle- ten, amely a hazatért területtestvért keblére
! AZ rnnóienüm FAFMMEGOSZLÁSA A mmm mm- ]
ORSZÁGON És AZ EGYB VISZATÉRT URSZAGRÉSZENEN.
RÉPARHTION DES ESPÉCES D'ARBRE DES FDNÉTS DANS LA HONBRIE DE TRIANON ET DANS LES RÉBIONS RECOUVRÉES
TRIANON! MAGYARORSZÁG — HUNGRIE DE TRIANON
1'4 millió kat. holdwmillion d'arpl cad; '! '4
!
1'2 / '1'2
!
1'0 'l'O
0'8 0'8
O 6 *— O 8
0'4— 04
0'2 ** 02
0-0 : § / o-o
FELVIDÉKI TERÚLET —— ZONE NORD
O*2. milliókat. hold ———M———msinon d'arp. cad. 0'2
O'O / § / : OO
KÁRPÁTALJA —— SUBCARPATHIE
O'BV—milliu' kai. holdwwmillion d'arp. cad. 0'8
O'G 06
D* O'Lt
0'2 —— 0'2
o-o W M § ;. o-o
ERDÉLY ÉS KELEI — TERRITOIRES TRANSYLVAIN El ORIENTAL 12 millió kathold million d'arp. cad. 1'2
1.0 'l'O
0'8 _— 08
06 _— 06
0'4_ —— —— O'Lf
0'2 _ _ 02
0—0 ! I 0.0
TÖLGY BÚKK FENYÖ
CHENES HÉTRES SAPINS
M.St.Sz.194D. R.WdeSHBAD.
ölelte. De mennyivel előnyösebb alakulás ez még a kárpátaljai erdők fafajmego—szlásá—
nál is, ahol a lomboserdők legértékesebbje, tölgyes alig van s a fenyves részesedése a
30% alatt maradt.
Még érdekesebb, hogy ezt a kedvezőbb kifejlődést a visszatért területek javára ak—
kor is meg lehet állapítanunk, ha a Romá—
niának visszamaradt erdélyi területekkel vonjuk meg a párhuzamot. (Lásd az 5.
8—9. szám
4. A mai Magyarország erdeinek valószinű fa- fajmegoszlása. ')
Répartitio'n probable des espéces d'arbre des foréts dans la Hongrie d'aujowd'hui.')
F 0 r e t s 8
VI) ; '
, . w no no
Orszagresz zo V) E ?? 'g (A E
Régions "a s más?, e .s 4, _-
* wet—ME ;) " (A* §
%% vsak—_ ; a' 92 *a tanu §na§m %S) ,a?!—
E u ::Éw—GÉ) 5 s: m$ §
i—ov m—n'ex Lu": :O ::
A) Kataszteri holdakban. — En arp. cad.
Trianoni Magyaro.
Hongrie de Trianon Visszacsat felvidéki terület —- Zone noni réíncorp. . . Kárpátalja —— Sub—
carpathie .
1939 évi Magyaro.
össz. — Toialponr la Hongrie de 1939 Erdély és Keletma- gyarorsz visszacs.
része-Transylvania et Hongrie orientale 7'éin007p. , . , l940. évi Magyaror- szág összesen —- Total pour la Hon-
grie de 1940 . 1,406.742 3,171.940 l,282.339 5,861.021 B) A fanemek százalékában. -—
espéces tfarbre.
[
671339 1,279.358 123363 2,074.060 158043
71.360
154.131 15.455 299521
327.629 688.451 l,059.332 900.742 2,121.940 438339 8,461.021
506000 l,050.000 844000 2,4OO.OOOI
ourcenmgc des Trianoni Magyaro.
Hongrie de Trianon 32'4 Visszacsat. felvidéki
terület wZone nord réz'ncorp . . Kárpátalja —— Sub-
carpathie .
1939. évi Magyaro.
össz — Totalpomf
la Hongrie de I939 26'0 61'3 Erdély és Keletma—
gyarorsz. visszacs.
része —Tmnsyluanie el Hongric orienta le réincarp. . . . 1940. évi Magyaror- szág összesen ——
Total pour la Hon-
grie de 1940 . . . 24'0 54'1 21'9 100'0 C) Az országrészek százalékában. — Pourcentage
pour chague région.
Trianoni Magyaro. ] ]
Hongrie de Trianon 47'7 40'3 9'6' 35'4 Visszacsat. felvidéki
terület—Zonenord
réincorp. . . 11'2 4'9 1-2 51;
Kárpátalja — Sub-
carpathie . . . 51 H'? 23'4 18'1
1939. évi Magyar- ország összesen — Total pour la Hon-
grie de 1939 . . . 64'0 66'9 Erdély és Keletine-
gyarorsz. visszacs.
része—Transylvaníe et Hongrie 01 ientale réíncorp. . . 1940. évi Magyaror—
szág összesen — Total pour la Hon- grie de 1940 .
617 5.9
210 43'8 35'2 100'0
34'2 591
360 33'1 65'8 4029
100'0 100'0 100'0 100'0 1) Az 1939. éxi Magyarországra és részeire vonatkozóan az 1939. évvégi hivatalos megállapítás szerint, a visszacsatolt er- délyi és keletmagyarországi területekre nézve pedig a szövegben ismertetett számítás alapján.
1) Pom la Hongrie de 1939 el ses régions, daprés les chiíres oű'z'cíels de la fn de la men/uz année; pour les lewi- loíies tmnsylvaín et oriental ieconm'és, d'apres les calcnls ín- dígnés dans le présent article.
—— 714 —— , 1940
számú Összeállítást.) Ez utóbbiaknak még
' %—át sem teszi ki a fenyves (14895), avisz-
szacsatoltaknak ellenben, mint említettük, több, mint 1/3-át. A trianoni békeszer- ződés által Romániába kebelezett fenyves- erdőknek kevés híján 2./3 -a a második bécsi döntéssel visszakerült Muafryarországra csak 1/3--a maradt továbbra is még hűtelens.
A lomboserdők, a tölgyesek és a bükkösök megközelítően egyezően viselkedtek Erdély megosztásának eseménye előtt. Mindegyik- nek nagy általánosságban lÁg-a sorakozott a megosztolt területnek Magyarország felőli oldalára s a többi 2/3 odaát maradt. .
Összegezve az elmult két év fokozatos or—
szághelyreállításának a vizsgált kérdésben je—
lentkező végeredményeit, a'lzölgyesek terüle—
tének több, mint megkétszereződését, a bük—
kösöknek megkétésfélszereződését, a feny—
vesekének pedig meglízszereződését tudjuk
megállapítani. És a fenyvesek területének
gyarapodásában kimutatott ez a tizes szor- zószám sem eléggé nagy ahhoz, hogy feny—
veseink értélcgyampodásának mértéke le- gyen, mert a visszatért területek fenyvesei közép- és magashegységeken, a fenyő ottho—
nában, ősidők óta fenyőterületen nőtt érté- kes fajú luc—, jegenyefenyvesek, a trianoni Magyarország fenyvesei pedig csaknem tel—
jességükbcn nem mások, mint ua fenyőhiány miatt szükségből telepített, továbbá a kopá- rokon, futóhomokon és állományelegyítésre alkalmazott kisebb értékű fajokból álló fenyves fiatalosoknak vígasz-serege.
Az egyes fafajcsoportolc területi elhe- Iyezkedéséről vármegyei részletezéssel a 6.
számú kimutatás tár elénk érdekes adato- kat ez 1918. évi erdőtörzskönyvi összeállítás és a régi magyar me gyebeosztás alapul véte- lével. Kis- Küküllő román uralomból szaba—
dult i'észe nem számottevő, ennek taglalásá—
tól tekintsünk el. A többiek közül egészen rendhagyó fafajmegoszlással kiütközik Csík vármegye. Erdőségeiből közel 9/10 rész a fenyvesekre esik, A román megszállás alól visszakerült területek i'enyőerdőinek 36'5%
,,csíkországi fenyves". mint a költő írja.
Ez a vármegye a Keleti Kárpátok vidékének drágaköve. A többi megye mind egységes abban, hogy a biikk- és más lombfa cso- portja jelentékeny: legalábbis %, de nem egyeduralkodó: legfeljebb 2/3 részt foglal el a rajta álló erdőknek területéből. Mindeogyi- ken van ebből a fafajosopoxllből számottevő mennyiség, de mégsem annyi, hogy meg ne tűrjön maga mellett más fafajokból ugyan- csak jelentős mennyiségeket.
