A visszacsatolt északi terület. Mezőgazdaság

11—12. szám — 1049 — * 1938 'A rendelkezésre álló adatok csupán az

új építkezéseket tüntetik fel,a lerombolás és

átalakítás következtében beállott fogyatékra nincsenek pontos adatok, tehát az 1930 óta beállott tiszta szaporulatot sem tudjuk ki—

mutatni. A lerombolás és átalakítás követ—

keztében megszűnt házak azonban az újon—

nan emelt épületekének csak igen csekély hányadát szokták alkotni, nem követünk el tehát nagy hibát, ha az 1931—37 között emelt új lakóházakat az időközben beállott fogyat-ék figyelmen kívül hagyásával hozzá- adjuk az 1930. évi állaghoz és úgy nézzük meg azt, hogy az 1910 óta eltelt 28 esztendő alatt, melyből 20 év esik a cseh uralomra, mekkorát fejlődtek a városok a házak szá—

mát tekintve. Ezek szerint 1910 óta három városban több mint megkétszereződött a

házak száma, mert Ungváron 130% —kal,

Kassán 122%-k'al lés Énsek—újvárott 108%—

kal több ház van, mint volt 1910-ben. Közel jár ehhez a fejlődési folyamathoz Léva (94%) és Komámom (89%). Az 1910. évi számnak kétharmadával növekedett meg a házak száma, Losoncon (70%) és Bereg—

szászon (%%). Munkács az egyetlen város, melyben a házak száma ezen időközben

még az 1910. évi állag felével sem (49%)

szaporodott.

A lakóház-építkezéseken felül még 315 középületet is emeltek a felsorolt városok—

ban 1931—37 között, melyekből több mint felerész ismét a legerősebb fejlődést mutató három városban: Kassán (77), Ungvárott

(54) és Érsekújváron (38) épült.

Mozolovszky Sándor dr.

Mezőgazdaság.

Agriculture.

Résumé. Une partie des données statistigues de I'agriculture de Ia Haute—Hongrie gui vient de faire retour a été recueillie par liom'ce de Sta- listigue Hongroise immédiatement aprés lioccupation.

Le reste de la documentation a pour source prin- cipale les publications de llOITíce de statistigue tche'co—slovugue.

Sur les territoires recouvrés, les branches de culture se répartíssent diune [agon sensiblement autre gue dans le reste du pays. Les terres arables, les vignes, les páturages, les roseliéres, les terrains éclrappant á liimpót foncier, avaient dans la Hon- grie (Pavant la sentence viennoíse une superficie relatívement plus grande gue dans la zone rattache'e () Ia mere—patria. En ce gut" concerne la proprie'te' fonciére, on saít seulement gue cette zone compte 2.410 domaines dépassant 50 arpents cadastraua:

' et ayant une super/ide moyenne de 2495 arpents;

la moyenne correspondante a été de 293'2 arpents dans l'ancien pays.

La répartition des champs ensemence's en Haute—Hongrie est á peu prés celle guion trouve dans le teste du pays, Liorge, llavoine, les pom—

mes de terre et les betteraves á sucre couvrent plus deysurfoce; le froment, le seigle et surtout le mais, moins. Sauf pour I'avoíne et la betterave d sucre, le rendement est meilleur, pour les autres plantes cultivéex, il est plus faible gue dans la Hongrie Jovan! la sentence viennoíse.

Au point de vue de la víticulture, notons gue les vignes de la zone du Nord couvrent suivant les calculs 15.841 arpents cadastrausc, suivant

I'estimatíon des experts; environ 18.000 arpents. '

Llarboriculture fruítiére se trouve en Haute- Hongrie á un degré avancé, guoigue loin derrtére le niveau du pays démembré. Dans ce dernier, on compte en moyenne 368'7 _pommiers pour 11000 arpents, en Haute-Hongrie seulement 225'5; pour les poiriers, Ia proportion est de 178'2 :126'6; pour les cerisiers, 127'2:90'4; pour les griottiers (pro—

portion surprenante) 153'0:36'1; pour les prumiers, 569*2:346'4; pour les reines—Claude, 27'4:281'0.

II convient de remarguer gue la nine-Claude semble avoir une autre définition ehez les 'Tcltégues guien Hongrie; autrement le grand écart serait inexplicable. La proportion des abricotiers est de 173'4:133'3, celle des péchers 235'5:42'8, celle des noyel's 117'6:98'1.

*

Az a 2,058.968 kat. hold nagyságú kes- keny, sávalakú terület, amelyet a bécsi dön—

tőbíróság hazánknak visszaítélt', mezőgazda—

ságunk termelési viszonyainak az utolsó húsz év alatt kialakult helyZetételőrelátha- tólag elég lényegesen fogja módosítani. En—

nek a módosulásnak—egy: kis része nagyobb nehézség nélkül már/most megállapítható.

A mezőgazdasági termelés átalakulásának többi része természetesen csak évek mulva, a közben f'nyerendő tapasztalatok alapján, sok próbálgatásés kíSérl—etezés után fog ál—

landó jelleget mutatni.

A mezőgazdasági temelés jövő esélyei- nek megítéléséhez elsősorban szükségünk van a : visszacsatolt terület mezőgazdasági

%l*tj—_—7-12. szám

e maaa-a ^._iisss

viszonyait elénktáró —— legalább hozzávető- leges — statisztikai adatoknak megismeré- sére. Az ezekre a kérdésekre vonatkozó, alább részletezett adatoknak csak egén kis

"részét gyűjtötte össze a Statisztikai Hivatal, az anyag többi része a cseh—szlovák Statisz- tikai Hivatal kiadványaiból származik.

Ezekben a kiadványokban az adatokat já—

rási részletezéssel összesítették, a visszakerült egész járásokra vonatkozó részt tehát vál- toztatás nélkül át lehetett venni, a csonka járások adatait viszont arányos csökken—

téssel számítottuk át. Ezeken kívül van egy—

néhány olyan adatunk, amelyeket a béke—

évek községek szerinti részletezéseiből egy- szerűen átvettünk. Az új területre vonat—

kozó adatokat a trianoni Magyarország ha- sonló statisztikai adataival párhuzamosan közöljük és a két adatsor összevonásával mezőgazdaságunk helyzetének mostani ——

minden bizonnyal csak hozzávetőleges -——

képét igyekszünk megállapítani.

1. Mivelési ágak megoszlása, földbirtok- megoszlás.

A háború előtti Magyarország mívelési ágak szerinti megoszlása —— nyugodtan mondhatjuk — ideális volt, az egyes míve- lési ágak nagyságának kialakulása egy év- ezred alatt a szükséglethez könnyen igazod—

hatott. Ezzel szemben milyen lett a háború utáni helyzet? A hihetetlenül nagyfokú hoz- zánemértés, párosulva nagyarányú rossz—

indulattal, ezt az eszményi termelési rendet a trianoni békeparanecsal teljesen felborí- totta és ennek következtében egészen torz mívelési ág-arány keletkezett. Vizsgáljuk meg ezekután, hogy a felvidéki rész vissza—

kerülésével a míveiési ágak aránya most milyen képet mutat. A szóbanforgó terület-

rész mívelési áig-megoszlása (1. sz. tábla)

még mindíg távol áll ugyan a békebeli ked-- vező arányoktól, de sokkal szerencsésebb, mint amilyen csonka hazánké volt.

A szántóföld aránya szemben a béke- évek 45'5%—ával 59'4%, tehát csak va- lamivel kedvezőbb, mint a mi 60'4%—os arányunk. Az egyesülés után hazánkban a szántóarány mindössze kéttized százalékkal csökkent, itt tehát lényeges javulást nincs módunkban megállapítani. Ha az 1911. évi adatokat a most felszabath területrészre átszámítjuk, 58-2% -os szántóföldrészesedés mutatkozik, a cseh uralom alatt tehát a most'visszakerült részen elég nagy területe-

1. A földterület megőszlása mívelési ágak ' szerint 1938-ban.

! Répartition du; territoire suivant les branches — de culture, em 1938.

Super/ide ,

Trianoni A vissza- , Mai

.A mívelésiá me - Magyar— csatoltésza- '

' . g g ország ki terület Magyar-

nevezese , , ország

' , . . de la Hon du tem- ,

, Deszgnatwn des grie d'ayrés toíre sepim— de ld.; ,:

branches de culture le trait: de tríomll Té- lággíz; ' Trianon trocédé

területe kat. hold —— en arp. cad.

'Szántóföld — Ter-

res arables 9,763.002 1,223.21410,986.216 Kert—Jardins . . 204.901 35.216 240117 Rét — Prés l,133.650 173386 1,307.036 Szőlő —— Vignes 861.558 15.856 377.414 Legelő —- Pátumyes 1,686.057 170935 1,856.992 Erdő —— boréts . . 1,918.286 327339 2,245.625 Nádas — Ros. liéres 52.762 3.920 56.682 Földadó alá. nem

eső terület —— Su- perficíes exemptes

d'impót fe'/mer 1.055.585 109.102 1,164.687

tanítson 2,058.96818,234.769

oÁrban — pourcentage

Szántóföld —— Ter— '

Összesen —— Tutal

res ambles . . . 604 594 602

Kert — Jarclms . . 1'3 1'7 1'3

Rét —— Prés . . . 70 84 72

Szőlő —— Vígnes . . 2'2 0'8 2'1

Legelő —- Páturag' s 104 83 102

Erdő —— Füréte . . 11'9 15'9 12'3

Nádas — Roselíéres 03 02 0'3

Földadó alá nem eső terület —— S'u- perűcies exemptes

d'iwmöt'fonc'ier . 6'5 5—3 6-4

szántóföld aránya a galántai járásban

(84'4%) és a lévai járásban (73'8%), a leg-

alacsonyabb ez az arány a rozsnyói (14'3%)

járásban. '

A rétterület aránya kedvezőbb, mint csonka hazánkban, viszont a legelőterület

nálunk foglalt el nagyobb arányt. Állatte—

nyésztésre ennek a legelőaránycsökkenésnek ellenére kedvezőbb a Felvidéken a helyzet, mert az ottani legelők sokkal jobb minő- ségűek, mint az Alföld nagykiterjedésű, de a nyári hónapokban csapadékhiány miatt ha—

mar kiszáradó, többnyire szikes vagy ho- mokos legelői. Aránylag legnagyobb a rét- terület a komáromi járásban (13'2%), a

dunaszerdahelyi járásban (12096) és a ri—

maszombati járásban (11-0%). Legelőkben leggazdagabb a losonci (23'4%), a bodrog-

közi (19'8%) és a rimaszombati (lö-470)

11—12. szám

Csonkabazánk * egyik legérzékenyebb vesztesége volt az erdőterületek elszakítása, Az erdőterület aránya 54'3%-kal kevesebb

lett, mint amekkora a békeévekben volt. A

visszacsatolt Felvidéken az arány 15'9%, a békebeli 25'8%-os aránynál ugyan ez is

38'3%-ka1 kevesebb, de ez az erdőterület ennek a visszacsatolt résznek szükségletét nemcsak hogy kielégíti, hanem még tüzifa- és műxfaszükuségl—e'tünk egyrészét is fedezi, annál is inkább, mert a visszacsatolt felvi- déki résznek erdei főképen idősebb lomb- fákból állanak és így kitermelésre sokkal al- kalmasabbak, mint a trianoni Magyarország fiatal erdei. Legmagasabb az erdőterület aránya a rozsnyói (60 7%) es a kassai (42 4

%) járásban.

A felvidéki rész mívelési ágak szerinti megoszlására vonatkozólag még csak azt

említjük meg, hogy a szőlőterület 08%—-os aránya [a békebeli 1 1%—os országos arány- nál csak 270% —kal kevesebb, tehát ez az

arány normálisnak mondható. Ezzel szem—

ben csonka hazánk 22%--os szőlőt—erületi

aránya abnormálisan marTUy, ennek pedig az a következménye, hogy amíg a békee'vek- ben bortermésfeleslegünk külföldön mindíg megtalálta a kedvező elhelyezési lehetősége—

ket, addig napjainkban, az önellátás elvé- nek uralkodása idejében, ennek a kedvező esetben aránylag nagy bormennyiségnek külföldi megfelelő elhelyezése a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A visszacsatolt terü—

leten lényegesebb szőlőterületről csak a be—

regszászi, a párkányi és .az ógyallai járás—

ban lehet beszélni.

' A visszacsatolt terület földbirtokmegosz—

lásáról egyelőre sok adatunk nincsen, majd csak a népösszeírással kapcsol—atos fölbirtok- összeírás eredményeinek elkészülése után lehet ezen a téren jobban tájékozódnunk.

Most az ideiglenes adatok alapján csak any——

nyit tudunk (2. sz. tábla), hogy a visszacsatolt északi területen az 50 kat. holdnál nagyobb földbirtokok száma 2.410, átlagos területe 249'5 kat. hol—d s hogy a földbirtokoknak 70'8 % -a 50 kat. holdnál kisebb birtok (a tria—

noni területen ez az arány 47'5%). Szociális szempontból; ezen §a részen tehát kedvezőbb a helyzet;, mint csonka-hazánkban, mert nálunk az 50 ka. holdnál nagyobb föld- birtokok átlagos területe 2932 k..at hold, ez pedig az eszaki rész átlagánál 17 5970- kal nagyobb. F os k—érdésaa visszakerült részen a cseh t lepes birtokok jelenlegi helyzete, erre von tkozólag is csak az álta- lános összeírásból; nyerhetünk tiszta képet.

_. 1051: _..— ,. :; , ;:

! 2. Az 50 kat. holdnál nagyobb földbirtokok;

A 1938 ban. ,!

Propm'éte's fonciéres au—des'sus de 50 am cad. én 193$

' Az 5Ö kat. holdnál nagyobb

földbirtokok

' tőn-2- %

Megnevezés , területe É'ÉÉ §

; , szama Sluperjicíe ?gohé

Spécification ' Nombre §,; §, ;

kat.

bold ; an a'rp. rad. ! des propr'iétés fonciércs awdessus de 50 arp. cad.

Trianoni Magyarországon (1935 l — Hongmed'aprés le traité de Trianon

(en 1935). , . 28.970 8,494.374 293'2 A viSszacsatolt északi te- *

rületen (1938) — Ter-

ritoire sepfenfríonal ' * ,

rétrocéde' (1938) 2.410 601345 249'5 Mai Magyarországon

Hongrie actuelle . .

31.380 9,095.719 289'9 ;

2. Szántóföldi termelés.

A szántóföldön termelt és gyűjtőcsopor—

tokba foglalt gazdasági növények vetéste—

rületi aránya 1929—ben a visszakerült Fel-—

vidéken a két főcsoporttól eltekintve eléggé azonos százalékokat mutat (3. sz. tábla).

A gabonanemüekkel bevetett terület azon—é ban a visszacsatolt Felvidéken 13-7%—kal nagyobb, mint a trianoni Magyarországont Ezt az erős különb—séget egyensúlyozza a ka-f 3. A vetésterület megoszlása jterménycsoportokí

szerint 1929-ben.

Répartition de la superficie ensemencée, suivant les catégories de produits, en 1929.

Propartion "f., de la su ;

per/ici: mamanak

! .s: É..-.-—- ha

;; mi: a *: § s s:

sé s %% 9 § l

A terménycsoport gaz: s ta' l'g § § - l " § 3 ** si" É Catégories de produits T'g' wa :: %% g§ a $

gs § li: :: :: e § §

.; És,—:; .És—§? § m'

' ; bevetett területe 'százalékban

Gabonanemtiek —- G'éréalee -t 5470 61'1 54'6 ,l-lüvelyesek —— Légumineusas 034 05 04

Kapás növények -— Cultura; ;

sarclées ... 29'2 224 285 ,

Szálastakarmány — Plantea

fourmgéres . ._ . 11'6 11'9 11'7 Zöldség-tözelékfélék és egyéb

termények —-— Légumes verts —

? et autres próduits . . , . . 1'6 12 1-6 ,;

[Ugar-——- Julián. . t . . . 3'2 29 32

'Ösézesen" ; Total . . 100'0

11—12. szám —-— 1052 —- 1938 4. A bevetett terület megoszlása fontosabb ter-

mények szerint 1929-ben.

Répartition de la super/ide ememmcée, suit-ant les príncipaum produits, en 1929.

Superjícíe ensemencéc

;, be

es .. s ."

boy—§, "— ... s.. --

A termény neve § ÉÉ §§§§ § § Désignation des 'S §É: e §3§§§ $$$

produits g§32§ g§§§§ E 33

a far—— "' N __ -- Nu

asse: ;esae § es

bevetett területe at. hold-am. cad.

Búza ———— Frommt . 2,668.955 296830I 2,965.785 _ Rozs — Svigle. . 1,145.715 137.567 1.283.282 Árpa _ Orge . . 882508 168698 1,001.106 Zab — Avoine . . 527.235 73.890 601.125 Szemes tengeri ——

Mais pour graine 1,954.456 104072 2,058.528 Burgonya — Pom—

mes de terre . . 492.820 79.089 571.909 ' Cukorrépa —— Bet-

teraves á sucre . 137.349 38.722 176.071 'l'akarmányrépa —

Bettemves four— '

ragéres . . . . 195.200 25.068 220.268 Fejeskáposzta ——

Choux pommés . 7.767] 2.942 10.709

Az összes szántóföldterület százalékában En % de la superficiz total: des terms arables

: Búza — Froment . 273 243 ] 27'0

Rozs — Seigle. . 117 1132 117

§lArpa —— Orge . . 85 138 9'1

Zab —— Avoine . . * 5'4 6'0 5'5

(§ Szemes tengeri —

Mais pour graine 200 85 15"?

; Burgonya -—— Pom-

mes de terre . . 5'0 6'5 * 5'2 - Cukorrépa — Bet-

teraoes ?; sucre . 1-4 3—2 1-6

Takarmányrépa — Betteraves four—

raaéres . . . . 20 20 20

§! Fejeskáposzta —

' Choum pommés . 01 02 01

!

pásnövényeknél mutatkozó 23'2%—os arány—

csökkenés. A gxabonaféléknél a bevetett te- rület aránylagos növekedése főleg az árpá- nál, kisebb mértékben a zabnál állapítható meg, ,a kapásoknál a visszaesés majdnem kizárólag a tengerinél látható. A visszacsa- tolt felvidéki rész belterjes szántóföldi mí- velésére vonatkozólag kedvező jel, hogy ott az ugarnak hagyott szántóföld aránya 0-9

%J—kal kisebb volt, mint csonkahazánkban.

( A fontosabb gazdasági növények vetés—

területi arányainál (4. sz, tábla) már több érdekes eltérést látunk, ezek az eltérések a csoportos összeállításban talán nem mutat—

koztak olyan élesen, mint itt a részletezés-

ben. A felsorolt gazdasági növények felvi- déki vetésterületi aránya csak a rozsnál és a takarmányrépánál azonos a csonka-ma—

gyarországi aránnyal. Legnagyobb az elté—

rés a cukorrépa vetésterületénél, itt a ,fel- vidéki arány 128'5%-kal nagyobb, mint a trianoni Magyarország aránya. Cseh-Szlo- vákiában a cukorrépát főképen Csallóközben és a Csallóköz melletti területeken termel- ték, ezt bizonyítja az, hogy legnagyobb a cukorrépa vetésterülete a galántai, az érsek—

újvári és a komáromi járásban. Ezzel szem- ben a tengeri vetésterülete a visszacsatolt

részen teljes 57'5%-kal kisebb, mint az anyaországban. Elég nagy a Felvidék árpa és zab, továbbá burgonya vetésterületi arány—

növekedése, viszont a búzánál 1'1%-kal ki- sebb .a vetésterület aránya az északi új te—

rületen, mint csonkahazánkban. A tengeri vetést—területének csökkenése érthető, mert a visszakerült rész egy jelentékeny hányada már túl van a tengeri termelési övezetén, vi- szont a sörárpa és a cukorrépa főtermelö helye —— mint már említettük _— már a bék-eévekben is a csallóközi rész volt, ez pe- dig majdnem teljes egészében visszakerült

hozzánk.

A termelés eredményessége a visszacsa—

tolt Felvidéken általában véve kedvezőbb volt, mint a trianoni Magyarországon. Az 5. A fontosabb termények átlagtermése 1929-ben.

Production moyerme en 1929, pour les principauz produits.

Production moyenne , é "(g par arp. cad. 1322 §§ 3

s : éw meg: es

: (a D N'É *— ku.

ess ass—s miss?

A termény neve § es gg % § ges—§ gi

u'ü mt- sms _vu—An§ .

Désignation des 'a'É %% ÉÉ §: rigai/ÉS?

. 0 N w .: 3 o eti-D

prOLin—ts na?: mi tg ageegg Ég $§ Ég? g": % $$$-A

. ** ** ; ÉÉÉÉÉJ—C

az álla rme - § A'Gü '

dítriíitmts ha * ; Égi—§ ÉÉ

Búza — Froment 7'8 81 4— 8'8

Rozs —-— Seigle . . 70 7"! 4- 100 rpa —— Orge . . 8'2 9'0 %— 9f7 Zab —— Aooine . . 78 7'6 —— 2'6

Szemes tengeri —— *

Mais pour grame 9'2 9'3 4—- 11

Burgonya. — Pom-

mes de terre . . 44'0 5253 —j— 20'2 Cukorrépa — Bet—

teraoes ?; sucre . '117'0 115'2 — 1'5 Takarmányrépa —

Betteraves four-

ragéres . . . . 1180 1304 %— 10'5

Fejeskáposzta — '

Chouac pommés . 1252 1028 —_ 17'9

11—12. szám —— 1053 —— 1938,"

5. sz. táblában felsorolt 9 fontosabb ter—

mény közül 1929—ben csak a zabnál, cukor—

répánál és a fejeskáposztánál volt jobb a csőnkamagyarországi termésátlag, mint a visszakerült Felvidék átlaga. Legnagyobb a különbség a felvidéki rész javára a burgo- nyánál, az ottani termésátlag teljes 20'2%'- kal volt kedvezőbb, mint a csonkahazában.

A csehek —— úgylátszik — a burgonya vető- gumó nemesítése és gyakori cseréje érdeké- ben sikeresen tudtak intézkedni. A magyar mezőgazdasági közigazgatás is mindent el- követett a burgonyatermelés fejlesztése ér- dekében, nálunk talán egyes vidékeken a burgonya vetőgumó időnkinti cserélése ér—

dekében volna még szükség hatósági közbe—

lépésre.

3. Szőlőmívelés és gyümölcsfaállomány.

A visszacsatolt felvidéki rész szőlőmíve- lésére vonatkozólag hivatalos statisztikai adatokkal nem rendelkezünk. A kiindulási pontot képező adatok részint az Országos, Mezőgazdasági Kamara, részint a ,,Borá- szati Lapok" számításainak és beosléseinek eredményei. A trianoni békeparanocsal Cseh-Szlovákiához csatolt magyar területen 22.356 kat. hold szőlőterület volt, ebből az 1895. évi felvétel alapján községenkint szá—

mítva körülbelül 15.341 kat. hold szőlőte- rület került most vissza. Az 1895. évi össze—

írás ideje és a trianoni diktátum napja kö- zött eltelt hosszú időben ugyan a tilloxéra még nagy szőlőterületeket pusztított ki, de az is tagadhatatlan, hogy ez alatt a hosszú időszak alatt ezen a területen elég tSOk fel—

újítás is történt, ezért ezt az átszámítást ki—

indulási alapnak elfogadhatjuk.

A felszabadult területen az 1921. évi cseh-szlovák statisztikai adatok szerint 145 községben 1—50 kat. hold," 28 község—

ben 51—100 kat. hold, 26 községben 101—500 kat. hold, 1 községben (Mezőka- szony) SOL—1.000 kat. hold és 1 községben (Beregszász) 1.501—2.000 kat. hold szőlő-

terület volt. A szőlőmívelés zónája az elmult

húsz évíalatt nem igen változott, sőt a ti—

pikus területeken a szőlőtelepítés fokozott volt, mert a cseh-szlovák köztársaság is tud- valevőleg az önellátási elv alapján állott, saját termésű borra volt szüksége, tehát a magyarok közé telepített cseh gazdákkal új szőlőterületeket létesittetett. Ez a politika mégSem eredményezett"* reményeiknek meg- felelő nagyarányú *szőlőteriileti szaporo—

dást, a magyar gazdák közül ugyanis ezzel

szemben sokan kivágták a régi szőlőkeLi mert a magyarokra igazságtalanul kivetett hatalmas adókat a gazdák nem tudták fi—V zetni. Bizonyos szőlőterületszaporodás eni—' nek a körülménynek dacára a szakértők vé—

leménye szerint mégis mutatkozik, úgy- hogy napjainkban a kiszámított 15.341 kat.

hold szőlőterülettel szemben a visszacsatolt részen körülbelül 18.000 kat. hold szőlővel kell számolnunk.

A visszakerült Felvidék gyümölcsfakul-

túrája (6. sz. tábla) eléggé fejlett, azonban

6. A gyümölcsfaállomúny 1935-ben.

Effectif des wrbres fmitiers en 1935.

Efech'f des arbres fruitiers arianoni A vísszacs a- Mai

-— agyar— tolt északi _

A gyümölcsfa ország terület 02332;

neme de la Hon- du territo—

ggíe d'aprés in septen— Hídíégie

- - e traíté trional

Déstgmmon dE Trianon rélrocédé Mme"!

gyümölcsfaállománya darab unítés

Almafa—Pommiers 5.963.608 464.837 6,427.945 Körtefa —— Poiriers 2,882.209 260568 3,142.777 Cseresznyefa —

Cerisiers 2,056.407 186153 2,242.560!

Meggyfa —

Griottiers . . . 2,474.142 74.319 2,548.461 Szilvafa ——

Prum'ers . . . 9,205.807 713321 9,919.128 Ringlófa —- Primi-

er reine-claude 443734 578491 —1,022.225T Kajszibarackfa —

Abricotiers 2,804.335 274.437 3,078.772._

Öszibaraokfa —

Péchers . . . . 3,808.901 88.224 3,897.125 Diófa — Noyers . 1,901.480 201924 2,103.404 Egyéb fa — Autres

arbres fruitiers . 3,017.491 —— 3,017.491 Osszesen — Total . 34,558.114 2,841.774 87,899.888-

1000 m. hold termetre számítva

Par 1000 arp. cad. %

352'5 Almafa - Pommíers 368'7 225'5 _ Körtefa —Poíriers 178'2 126'6' ' * 1724

Cseresznyefa — _ '

Cerisiers 127'2 904 1230

Meggyfa —— ( (

Griottiers . . . 153'0 36'1 '139'8

Szilvafa _. §

Prum'ers . . . 56912 3464 5440 Ringlófa —— Promi-

er reinc—claudc 27'4 2810 561 Kajszíbarackfa --—- *

A bricotiers 1 34 133'3 1 688

Öszibaraekfa -— _ ,_ '

Péchers— ', . .. ., 235-5 42-8 213-7

Diófa ?— Noyers . 117'6 981 1154 Egyéb fa —— Autrcs _

arbresfmitiefs . ' 186'6 — 165'5

2.136'8 1.380'2 2.051'2

11412 szám — 1054a —— 1938 az a'fellendülés, amelyet a esonkaországban

ezen a téren évek óta tapasztalunk, itt még nem állapítható meg. Kitűnik ez főleg azok—

bóli az adatokból, amelyek azt mutatják, hegy 1 az egyes gyümölcsfaféleségekből 1.000 kat. hold területre, átlagban számítva az új

területén, illetőleg a trianoni Magyarorszá—

gon hány darab gyümölcsfa esik. Csak egyetlen egy gyümölcsfaféleségből a ringló- fából esik az említett terület-egységre több ilyen fa a visszacsatolt részen, * mint a csonka-

hazában. A különbség olyan lehetetlen módon nagy, hogy a ringlofánál valami fel- vételi hibára kell gondolni; valószínűleg ott másképen definiálták a ringlót, mint ná- lunk. Egyébként az őszibaracknál es a meggynél legnagyobb .az eltérés a csonka—

ország jaVára, viszont legkisebb a különb- ség a két adat között a diófánál. Megje- gyezzük még azt is, hogy a felvidéki alma—

termésnek az az előnye a mi almánk felett, hogy ott a téli alma a legtöbb. Az Alföldön termett nagyrészben nyári alma sohasem olyan jóízű és zamatos, sohasem oly tartós és sZállításképes, mint a felvidéki téli alma.

Ami az egyes gyümölcsfafélesegek gya—

koriságát illeti, megemlítjük, hogy a most visszakerült részen csak a teljes járásokat véve figyelembe, legtöbb almafa van a be- regszáSzi és a komáromi járásban, legkeve- sebb viszont az almafa az érsekújvári és a rimaszombati járásban. A körtefák számát nézve "első helyen állanak a. (párkányi es a

komáromi járások, viszont utolsó helyen áll ebből a szempontból a lévai járás. A cse- resznyefák számát tekintve ismét a párká—

nyi járást látjuk az első helyen, legkevesebb a cseresznyefa a tornaljai járásban. Meggy—

fa kimagaslóan legtöbb van a komáromi já—

ráSban, legkevesebb a oserehát-encsi járás—

ban. Szilvafák számát tekintve, kimagaslik.

a bodrogközi és a beregszászi járás, leghátul áll ebbő-l aszempontból is a torna—ljai járás.

A ringlófánál —— ahol, mint említettük, a meghatározás úgy látszik a két országban nem egyforma —— a beregszászi és a rima—

szombati járás áll első helyen. Legtöbb a kajszibarackfa az érsekújvári és a somorjai járásban, legkevesebb viszont ugyancsak a tornaljai járásban. Legtöbb őszibarack—v fát az ógyallai járásban találunk, legkeve—

sebbet a rimaszombati járásban. A diófák számát tekintve erősen első helyen áll a párkányi járás, viszont a rimaszom- bati járás ebből a szempontból is a legutolsó:

helyen áll.

A gyümölcsfa védőszereket a cseh terü—

leten olcsón szerezhettek a gazdák; vigyáz—

ni kell arra, hogy a most hozzánk került.

gyümölcstermelők ezeket a nelkülözhetet—

len kémikáliákat hasonló áron megkap—

hassák, különben ki vagyunk téve annak, hogy egy fejlődőképes termelési ág meg—

felelő védekezés hiányában ott rövid ido alatt teljesen tönkremegy.

Sajóhelyi István,

Állattenyésztés.

Éleoage.

Résumé. La sentence dünbitrage prononcée na- guére d Vienne a transiéré 8'5% du territoire de la Tchéco—Slovaguie á la Hongrie. D'aprés les sta—

tistigues de 1937, le troupeau bovin de la Tchéco—

Slovagaie a perdu de ce chef 6'3%, le troupeau—

chevalin 13'479, le troupeau porcin 7'2%, le trou- peau ovin 20'1% de son effectif; ainsi la perte en boeufs et porcs est inférieure, la perte en chevauac et surtout en moutons est supérieure á la perte territorialen,

Voyons ce one cela représente pour la Hon- grie. Le territoire du pays démembré a augmenté de 12'7%, le troupeau bovin de 16'6%, le troupeau chevalin de 11'9%, le troapeau porcin de 9"0%, le troupeau ovín de 8'0%; llaccroissement ne dé- passe gue pour les boeufs la proportion— des gains territoriaux.

La densite' du cheptel bovin est, dans la zone

recoavrée, de 30'2% plus élevée (Iue dans le resfe de la Hongrie; egesi gae cette zone avaít été plus ríche en *bétail lors du dernier recensement des:

animaux avant la guerre, et gue depuis ce temps le troupeau y a díminué á une cadence plus faible gue dans la' Hongrie créée a Trianon. Les vaches représentaient en 1937 une part de 51'3% dans liensemble du troupeau bovin de la Hongrie diauant la sentence arbitrale, une part de 44'5% dans le troupeau bovin de la zone libérée, évidemment parce *gue, sur le territoire de la zone, liélevage bovin était moins au service de la production de lait gu'á celui de la boucherie, de la traction animale et de la production de fumier. Ceci est confirmé aussi par le fait gaton compte 117 laiteries—

dans la zone recoufvrée, et gue chague laiterie ;;

dispose en moyenne de 1.109 vaches, alors gue—