A visszacsatolt északi terület. Közigazgatás

11—12. szám A 1011 ——

,_—1938

A visszacsatolt északi terület.

Le territoire septentrional rétroce'dé á la Hongrie.

(Az ideiglenes katonai demarkációs vonal által határolt területre vonatkozó adatok.) (Chi/fres relatifs au territoire délimite' par la ligne de démarcation militaire provisoire.)

Közigazgatás.

Administration publigue.

Résumé. La loí tchégue 126 de 1920, con- cernant la Constitution et appligue'e par le décl'et 378 de 1922, divisaít la Slovaguie (Slovenska) en 16 comitats (les zsuppas XV—XX), comprenant 79 arrondissements et, d'aptés la classification du nouveau régime, 2 villes. Owant á la Ruthénie (Podlcarpatslcá Rus), elle fut divisée en zsuppas par le décret 476 de 1920.

A la fin de 1927, les zsuppas furent supprimés par le de'cret 125 de 1927 gut, faisant.

de la Slovaguie et de la Ruthe'níe deux provinces distinctes, maintenait la division en arrondissements (79 arrondissements et 2 villes en Slovaguie, 12 arrondissements et 2 villes en Ruthénie),

En vertu de liatbitrage dit de Vienne, la Tchéco—Slovaguíe rendi! á la Hongrie 9 arrondísse- ments enliers, 3 villes et 23 parties diarrondisse- ments, dont la plupart ont été rattache's aux co—

mitats auxguels ils appartenaient avant le traité de Trianon. De sorte gwon a complétement rétabli plusieurs comitats (Esztergom, Gömör et Kishont, Komárom, Nógrád, Ung), gui étaient depuis le Traité réunis á d'autres comitats.

*

Az 1920. évi 126. sz. alkotmánytörvény értelmében a cseh-szlovák köztársaság te- rülete —— a rutén terület kivételével —— 21 nagy megyére (zsupára) osztatott s ugyanez a törvény egyben felhatalmazta a kor—

mányt, hogy a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városok jelleget a szűk- séghez képest megszüntesse. Majd az ugyane törvény alapján kiadott 1922. évi 378. sz.

kormányrendelet (a szlovenszkói járási hi- vatalok" igazgatási beosztásáról és szék- helyeiről) intézkedett a Szlovenszkó te—

rületét magában foglaló XV—XX. nagy megyék járási beosmtásáról és *a járási szék- helyek kijelöléséről.

E két rendelkezés alapján, amelyek ér- telmében a cseh impértium alá került Fel—

vid—ék szlovenszkói része 79 járásra és 2 vá- rosra (Pozsony és Kassa) osztatott, meg—

szünt ezen a területen az évszázados Vár—

megyei rendszer, Pozsony és Kassa rt. Vá- rossá, Komárom tj. és a rendezett tanácsú városok (Beregszász, Érsekújvár, Jolsva, L'éfva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó) pe- dig Munkács és Ungvár kivételével nagy—

községgé fokoztattak le. A Ruténföldnek (Podkarpa'tská Ru's) zsupánsággá való ala- kítása iránt az 1920. évi 476. sz. kormány- rendelet intézkedett.

Az 1922. évi közigazgatási beosztás során megteremt-ett új járások határai ugyan sok esetben megegyeztek a régi magyar járások ,határaival, azoktól mégis lényegesen eltér—

tek az új közigazgatási egységek. S ha az új járások megalkotásánál közreműköd- hettek is praktikus szempontok, mint pld.

töredék-járások egyesítése, a százados mul- tú vármegyei és járási rendszer megváltoz—

tatásának egyik legfőbb célja mégis *a ma- gyarság többségének megszüntetése volt azokon a részeken is, ahol összefüggő terü—

leteken nagy többségben elt. Éppen ezért

kottatott meg.

Ez a közigazgatási beosztás azonban nem volt maradandó. Az 1927. évi 125. sz. tör- vény a nagymegye rendszert 1927. év végé- vel megsziintette s 1928. év január l-től kezdődőleg az egész cseh-szlovák köztársa- ságot a következő négy "közigazgatási terü—

leir-e osztotta: Csehország (székhelye: Prá- ga), Morvaország és Szilézia (székhelye:

Brünn), Szlovenszkó (székhelye: Pozsony),

Rutxénföld (Podkarpastká Rus, - Ungvár

székhellyel). Továbbra is fenntar—tatott azonban a járási rendszer 5 a fenti törvény alapján végrehajtott újabb járás—i felosztás lényegtelen változtatásoktól eltekintve Szlo—

venszkóban megtartotta a korábbi járási be- osztást, a Rufténföldet pedig 12 járásra osztotta, Munkács és Ungvár megőrizték városi jellegüket.

Ebben a közigazgatási beosztásban talál—

KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁS A 9330/1938 SZÁMÚ M. E.

RENDELET ALAPJÁN

DIVISION ADMINISTRATIVE

ESZAK! HATÁR AZ 1933. nov. 5-ÉN MEGÁLLAPíTOTT KATONA] DEMARKÁCIÓS VONAL

LIMITESEPI'ENI'RIONALE: UGNE DE DÉMARCATIUN MILTI'AIREFIXEE LE 5NOVEMBRE l938

O

'HAJDUNÁNÁS

O

HAJDUBÓSZÖRMÉ Y

0

; : része:/ka

JEL- ÉS SZINMAGYARÁZAT: — LÉGENDE:

V

Országh-nr —Limile uram

m. Kalunaidemarkácmlmm.!,, ngnede démnn'alinn mil-mire

... vm- lrinnoni hmv " Anu'mnn limit: hxee .,, Tnannn -—-—--—- Mugyehala! — Limile de n'nmitnl

———————— Jamsha'ar — Limne d'nrfondisscmem g Tanu hal. ]. várni —— Ville nulonume

O Megyeivám — Villedépunmenmle o Kűzscg—Cnmmunb

M.urmkhely — CIM-lieu de comitm

ElsErendű vnsulvunil — Vote [erme m— premier Indre MaMrendú vaxúlvmwl " Vuie [ener ak- wrond omve

leszarsalolt reu —— Region n-Amrtdee

-

M.St 51.1l38. R. ".de SL 1938. _ !

M. kir. Közpnnh Slallsllikii Hrabal Térképésleh

M. ki! Túrkepéalell Intézet, M. 9/397.

11—12.,S,Zá!11.5

ta a cseh-szlovák köztársaságot a bécsi dön- tés, amelynek alapján, részben vagy egész—

ben, az alábbi 32 járás és 3 város csatolta- tott vissza az anyaországhoz.

Töredék-járások

Teljes járások és A visszakapott

városok N é v MZSÉgek

0/o-a "lo-a

Beregszászi járás Galántai járás . .! 798 851 Dunaszerdahelyi j. llosvaí járás . . 4'5 2'6 Érsekújvári járás Kassai jaras . . 64'0 53'4 Feledi jaras Kékkői járás . . 46'3 42'3 Királyhelmeci j. Korponai járás . 474 821) Komáromi járás Lévai járás . . . 49'2 81'9

Ógyallai járás Losonci járás . . 50-9 40-0

Párkányi járás Munkácsi járás . 214 159 Zselizi járás Nagykaposi jaras 64'2 71'9 Kassa rtv. Nagymihályi járás 57 88 Munkács rtv. Nagyrőcei jaras . 29'5 26'8 Ungvár rtv. Nagyszöllősi járás 207 357 nyitrai járás . . 09 17 Pozsonyi járás . 52 50 Rimaszombati j. . 26'7 8'1 Rozsnyói jaras . 490 404 Somorjai járás . 749 849 Szepsi járás . . 714 805 Tornaljai járás . 98-9 97 8 Tőketerebesi járás 286 351 Ungvári jaras . . 471 404 Vágsellyei jaras . 684 667 Verebélyi járás . 93'2 90'3

A rég várt területi rendezés a maga csonkaságiában is két régi vármegye nevét (Bars és Nyitnal hozta vissza a trianoni dön—

tés alapján megcsonkított vármegyei no—

menklatúránk számára s négy megcsonkí—

tott vármegyénket (Győr, Komárom, Eszter- gom, Szabolcs) újra egésszé tette.

,,A Magyar Szent Koronához visszacsa—

tolt északi területek közigazgatásáról" szóló

9.330/1938. M. E. számu rendelet a vissza—

csatolt északi területeken és az országnak ezekkel a területekkel határos rész—e'in— ad—

dig is, amíg a törvényhatósági beosztást tör- vény rendezi —— a változás alá eső törvé-ny- hatóságokat az alábbi módon alakította meg:

Komárom vm. Esztergom vm.

Székhelye: Székhelye: Esztergom.

' Komárom.

Esztergomi járás.

Párkányi járás.

Esztengom mv.

Dunaszerdahelyi járás.

Gesztesi járás.

Komáromi járnás.

Ógyallai járás.

Somorjai járás.

Tartatórvárosi járás.

Komárom mv.

Nyitra és Pozsony k. e. e. vamiegyék.

Székhelyük:

Érsekújvár.

Érsekújvári járás.

Galántai járás.

Vágsel—lyei járás.

__ 1012 _

Bars és Hont k. e. e.

vármegyék Székhelyük: Léna.

Ipolysági járás.

Lévai járás.

Szobi járás.

Verebélyi járás.

Nógrád vm.

lszétkhel ye : Balassagyarmat.

Balassagyarmati járás.

Loso'nici járás.

Nógrádi járás.

Salgótarjáni járás.

Szécsényi járás.

Sziráki járás.

Balassagyarmat mv.

Salgótarján mv.

Gömör és Kishont vm.

Székhely-e:

Rimaszombat.

Putnoki járás.

Rimaszombati járás.

Rozsnyói járás.

Tornaljai járás.

Borsod vm.

Székhelye: Miskolc.

Edelényi járás.

Mezőcsáti járás.

Mezőkövesdi járás.

Miskolci járás.

Ózdi járás.

Sajószentpéteri járás.

Abaúj Torna vármegye.

Sz—ék helye: Kassa.

Abaújszántói járás.

Cserehát—encsi járás.

Füzér—gönci járás.

Kassai járás.

Szikszói járás.

Tornai járás.

'1938, :

Zemplén vm.

Székhelye:

Sátoraljaújhely.

Bodrogközi járás.

Sárospataki járás.

Sátoraljaújhelyi járás.

Szerencsi jámás.

Tokaji járás.

Sátoraljaújhely mv.

Szabolcs vm.

Székhelye:

Nyíregyháza.

Dadai alsó járás.

Dadai felső járás.

Kisvárdai járás.

Ligetaljai járás.

Nagykállói járás.

Nyirlba-ktai járás.

Nyirbátori járás.

Nyíribogdányi járás.

Tiszai járás.

Nyíregyháza mv.

Ung vm.

Székhelye: Ungvár- Nagykaiposi járás.

Ungvári járás.

Ungvár mv.

Bereg és Ugocsa k. e. e.

vármegyék.

Székh elyiiik : Beregszász.

Beregszászi járás.

Munkácsi járás.

Tiszaúj-laki járás.

Vásárosnaményi jánás.

Mxunkács mv.

Szatmár vm.

Székihelye: Mátészalka.

Csengeri járás.

Fehérgyarmati jánás.

Mátwészal'kai járás.

Kassa tjv.

A fentebb idézett rendelkezés 1. §ának B) pontja egyben Kassa sz. kir. várost újból a törvényhatósági jogú Városok közé sorozta, ugyane rendelkezés 2. §ának 2. bekezdése kimondja Komárom egyesítését a trianoni szerződéssel elszakított területével, ugyan- ennek a bekezdésnek (3) része pedig Ung—

várt és Munkácsot a megyei városok közé sorozta.

A visszacsatolt felvideki területek köz—

igazgatási beosztásáról intézkedő rendelke- zések a lehetőséghez képest igyekeztek visz- szatérni a régi magyar közigazgatási beosz- táshoz. Nem lehetett azonban kitérni igen sok esetben gyakorlati szempontok és a

"_"— YWWYM mu

Jam: es mom mos Mm

! . mos Ikon mu

' M

M M

un..na .o—

Magyaroruúg törvényhatóságal.

:) Vtvoul törvónyhnlougok:

Budan! uno-Chon!.

Dojo, Danton. 6160. Naon-"onnon". Kun. K.:-hmm. Miúolt, Ha. Soron. 510904. sun-huuu

b) vm.! Mo'-yhdougok annak .: monyo! vannak):

!

14.. 12.Mn ..m—

1 És:

!. w——

aívw .

. "tl-th-M- Klikun vm.

.va-rum—;mo.-'intro—pop.—;999.-!IPM-Pinus.

53 12 ?

—.—ppp.-n

§

§? W i i ?

%

s m

.. Schu—Wu _ E'Cunu. Aud n

Total-Ill vm

zár ?

í í í í í í

. . . ; 1 ,

§

jovo-

t i

Abony- Mauna

'FF.—PPP...-Pu.n.-,pgp—pp

?

10. Cane-u vm.

$ $ $

. .. _l

. Jou-Nngyiun- Szolnok vm

Jinn.- UM Wu Ann.: Mu . Kupa!- hu- u..

hu.- UM nem UN.

Joni-ún 01

K'!" _

m un. _.

' M' M M.

tivi-n m,

' a § § §

"3 ; as ;

H !

zu..." . '

le...—331. . N amn- m 1. mun—g m.

§ !

.

?PSPPPlPrPMom- * ",'—DOO—

i'- §

od .

U a. lomplón vm B—bdvogi)h ..."

Shalom-.

amoljnúiw . onne— .

". Ung "" Yai-'n

!. Hogy—..". ,a... . Montu—M up"

- Mo'-r,!ppm-FI. ( !

fi izg i;

anem"

m.j.unmvng—A.)....A

833383!33!335§55$3:

hu,—9999.- .....Y !

iii ?

! :nm'ulu ! - '

-1 1—12. szám

_ 1013 —— , a_r ' 19-38

visszakapott területeken talált tényleg—es köz—

igazgatási beosztás figyelembe vétele elől s nem egyszer elkerülhetetlen volt a vissza-

csatolás folytán érintett vármegyék anya-

országi területén is némi változtatás.

Az új közigagatási felosztásban a koráb- bi közigazgatási beosztással szemben mu- tatkozó különbségek a következők: '

Ideiglenesen Komárom vármegyéhez csa—

toltatott Győr vm.-nek viszacsatolt területe és Pozsony vm. visszacsatolt területéből az a terület, amely a Duna és a Kiitsdunsa kö—

zött fekszik (105 község).

Esztergom vármegye területét alkotja a Komárom vármegyével közigazgatásilag egyelőre egyesített rész, Esztergom vár—

megye visszatért területe a Bars és Hont k. e. e. visít—megyékhez csatolt Kicsind köz- ség kivétel-ével.

Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyék- Ahez csatoltattak Komárom vármegye vissza—

csatolt részéből Csúz, Für, Jászfalu, Kia—mo- csa, Kisbaromlak, Kolta, Komáromcsehi, Komáromszermere, Kürt, Szimő és Udv'ard, Bars vármegye visszacsatolt részéből pedig

Újlót és Zsitvabesenyő község.

Bars és Hont k. e. e. vármegyékhez csa- toltattak Hont vármegyének Nógrád várme- gy—ével közigazgatásilag egyelöre egyesített része, Hont vármegye visszacsatolt területe a Nógrád vármegyéhez csatolt községek ki- vételével, Esztergom vármegyéből Kicsind község, Nyitra vármegye visszacsatolt terü- letéből Nemesdicske, Vajk és Zsitvamárton- falva község és végül Bars vármegye vissza—

csatolt területe Újlót és Zsitvabesenyő köz-

ség kivételével.

Nógrád vármegyéhez csatoltattak Hont vm. visszacsatolt részéből Apátújűalu, Bátor- falu, Csáb, D*aosókeszi, Erdőszelestény, Ipoly—

balog, Ipolyhalraszti, Ipolykeszi, Kiscsa- lomja, Kővár, Leszenye, Luklanénye és Nagycsalomja, Gömör és Kishont vármegye visszacsatolt részéből Béna, Egyházasbást és Tajti község.

Gömör és Kishont vármegyéhez a vissza- tért részen kivül hozzátartozik a Borsod vár—

megyével közigazgatásilag egyelőre egyesített része a Borsod vármegye ózdi járásához csatolt H'angony, Susa, Szentsimon és Uraj

m

község kivételével, továbbá Nógrád Várme—

gye visszacsatolt területéből Korláti és Óbást

község.

Borsod vármegye területét alkotja az eddig Gömör és Kishont vámegyévelegy- előre egyesített eredeti területe és a Gömör és Kishont vármegyéhez visszacsatolt put—

noki járásból Hangony, Susa, Szentsimon és Uraj községek, amelyek Borsod vár- megye ózdi járásához csatoltalttak.

Abaúj-Torna vármegye területéhez tarto- zik a vármegyének a visszatért résszel ki—

egészített területe és a Sáros vármegyéből

visszakapott terület (Kavocsán község).

Zemplén vármegyéhez tartozik a várme—

gyének a visszacsatolt résszel kiegészített te- rülete az Ung vármegyéhez csatolt Ab-ara, D—eregnyő, Hegyi, Kisráska és Nagyráska község kivételével.

Szabolcs vármegye területe azonos a Szabolcs és Ung k. e. e. vm. területével, ki- véve az ideiglenesen Szabolcs vármegyéhez csatolt Lónya, Mátyus és Tiszakerecseny be- regvármegyei községeket, amelyek most Be- reg vármegyéhez visszacsatoltattak.

Ung vármegye területéhez csatoltatott Zemplén v-m. visszacsatolt részéből Abara, Deregnyő, Hegyi, Ki-srásk'a és Nagyráska község, Szabolcs vm. visszacsatolt része és Bereg vm. visszacsatolt területéből Kis- dobrony és Nagydobrony község.

A Bereg vármegyéből ideiglenes-en Sza—

bolcs és Ung k. e. e. vármegyékhez csatolt Lónya, Mátyus és Tiszakerecseny község, valamint az ideiglenesen Szatmár,' Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyékhez csatolt vá- sárosnaményi járás Bereg vármegyéhez visz- szacsatoltatott. Bereg és Ugocsa k. e. e. vár—

megyékhez csatolt-atott ta visszatért Nagypa- lád szatmárvármegyei község is.

Szatmár vármegye területe azonos azzal a területtel, amely Bereg és Ugocsa várme—

gyével volt eddig közigazgatásilag egyelőre egyesítve.

A visszacsatolt Felvidélknek a magyar közigazgatás szervezetébe való s a fentiek—

ben ismertetett beosztása, miként az idézett rendelet is kiemeli, csak ideiglenes s a vég—

leges rendezés a törvényhozás feladata lesz.

vitéz Mike Gyula dr.

FiuU