8—9. szám
nem alkalmas romlandósága miatt. Kedve- zőtlen piaci viszonyok esetében, továbbá kül- terjes gazdálkodás mellett a műfává egyéb- ként feldolgozható ilyen faanyag is a tüzi- fába kerül. De nagy befolyással lesz lmnb műfatermelésünkre az a körülmény is, hogy milyen állapotban kapjuk vissza a felszabadult teiiiletek lomblevelű ei—
dőse'geit; hogy milyenek azoknak korosz- tályviszonyai és hogy lesz--e a legközelebbi jövőben kihasználásra kerülő területeken kielégítő mennyiségű műszaki fává feldol- gozható faanyag.
De ugyanez elmondható a fenyő mű á- ról is. Ebben a hazai termelés az 1931——
1937, években még 1/10 részét sem érte el a szükségletnek, szűken nyolcezer vagont tett ki. Ehhez, már gömbfára átszámítva át—
lagban 81 ezer vagon külföldi faanyag já—
rult s mindez együtt 89 ezer vagont tett ki, mint a szükséglet fedezésére rendelkezésre állott mennyiséget. Ha a multbeli 8'7 millió lakos ennyit fogyasztott, "akkor a jövőbeli 1735 milliónak ' mintegy 138 ezer vagónra tehető a szükséglete. Ez 9000 vagónnal már
_ 718 '— 1940
túl van a hazai termelésnek fentebb leveze- tett remélhető mennyiségen s arra utal, hogy akármilyen sok fenyves került ismét magyar uralom alá, mégsem jutott vissza elegendő. A felszabadult felvidéki kárpát aliai, keleti és erdélyi területek népességé—
ben kisebbarányú az épületfát fokozottabb mértékben fogyasztó városi elem, mint a tiianoni lakosságban. Ezzel szemben a heny—
vidéki faházépitő falusi nép több épületfát igényel az alföldi és dombvidéki kőházat épitőnél. Ez a két tényező egymás ellen hat s lehet, hogy ki fogja egymást egyenlíteni.
Akkor pedig egyedül az a körülmény lesz döntő fenyőfaönellátásunk sikerének, vagy si—
kertelenségének kifejlődésében hogy milyen mértékben sikerül a fenyő épületfát az arra alkalmas helyeken az ugyancsak elsőrendű tölgy és nyár épületfával helyettesíteni. Min- den remény megvan arra, hogy a kimuta—
tott, egyébként is kismértékű behozatal nem fog jelentkezni és Magyarország fenyő má'—' fában is el fogja látni önmagát.
Földváry László dr
Bányászat és kohászat. Energíaviszonyok.
Mines et métallurgie. Régime des énergies naturelles.
* Résumé. Paz-mi les regions de l'ancienne Hongrie, la Transylvanie avait le plus de richesses naturelles, La partie récupérée de la Transylvanie, bien gue moins riche en minéraux gue celle testét:
a la Roumanie, a des mines importantes, sur les—
guelles nous ne pouvons offrir pour la période diaprés le traité de paix, gue des renseigne—
ments bien sommaires, car les statistigues rou- maines, pour la plupart incomplétes, ne parlent (guére des derniers temps.
Pendant (es 10 derniéres années, la Hongrie importait par an environ 860 mille guintaux de sel.
Complétement dépourvue de mines de sel par le (traité de Trianon, elle a, il y a environ un an et demi, récupe'ré avec la Subcarpathie la mine de .sel d'AIcnaszlatina gut, probablement, peut 'couvrir les besoins du territoire dit de Trianon et de la .zone nord recouvrée, ——- La partie récupérée de la Transylvania a des mines de sel pouvant couvrir les besoins locaux (évalae's () environ 250 mille !] par an). En 1938, occupant 243 ouvriers, elles ont produit 448 mille 9 de sel, soit 34'3% de la produc- tion de. sel de la Transylvanie entiére (voyez le tableua !) Ces mines sont capables dlexporter.
Dans la région transylvaine rec0uurée, les mi- :nes de me'taum précieux ont la plus grande valeur.
Sur nos territoires annexes á la Roumanie, 'la pro—
duction de la région guielle nous a rendue repré- sentait en 1934 30'2% pour For (1.138 kilos) el
85"8% pour Pargent (9.251 kilos); et elle y a, pro—
bablement, augmente' depuis: en 1937, dans la Transylvaníe entíére, (a production d,or dépassait dienviron une fois et demie —— et celle d'argeni de plus de deux fois _— Ia production de 1934.
Dans la région recouurée, la plupart des mines de mélaax précíeua: sont dans le comitat de Szat—
már, surtout aux environs de Nagybánya. La pro—
duction des mines d*or récupérées dépassera fort nos importations dtor gut étaient, pendant les 3 derniéres années, en moyenne de 117 kilos par an.
Et cette région produit tant d'argent gue sous ce rapport nos importations (ces derniéres années, en moyenne 57.676 Icilos par an) vont di- minuer considérablement.
En diautres minerais, cette région est plutót pauvre, Pour le fer, elle n,a gu'une mine, dans le eomitat devarhely, gui diapres les c'hiffres rou- mains fournissait en 1934 á—peine 4% (environ 33 mille (1) de la production de fer de la Transylvanie entiére. Cette guantité-Iü représente á peíne 5%
de ce gue produisait en fer en 1934 la Hongrie de Trianon. —— Ajoutons (]ue 'la région recouvre'e a, dans le comitat de Szatmár, une petite mine de cuivre, ou Pan extrayait par an environ 1.000 () de minerai de cuivre (tableau 2).
Nous avons récupe're' encore une petite fonderie de fer (les grandes, situées dans la Trunsylvanie
méridionale, sont restées sous la domination de la
8 —9. szám ——719— l940
Roumanie) et 7 londeríes ou l'on traite des mine- rais d'or, furgont, de cuivre et de plomb.
Les grosses mines de charbon transylvaínes sont également dans la région méridionale laissée () Ia Roumanie. Celles gue nous venons de re'cupé- ter ont produit en 1937 seulement 1'6 million de (]
de charbon, soit 9'1% de la production iransylvaine entiére, ne foumissant gue 7'9% de la valeur calo—
rigue donnée par cette demiére. Les mines de charbon récupérées, gui sont dans les comilais de Szilágy el de Kolozs (tableau 3), foumíssent moins de 2% de la production charbonniére de la Hongrie de 1937; Papprouisionnement en charbon de la ré—
gion recouvl'e'e doit donc étre assure' en partie par le reste de la Hongrie.
Les zones transylvaines riches en hydrocarbure
—— celle de Kissármás, abondani en gaz naturel, etc. — sont restées sous la domination de la Roumanie.
Nous aoons récupe'ré 6 petiis puits de gaz naturel.
De ceux—ei, en 1934 un était seulement en exploita—
tion, foumissant ]'—2 million de m3 de gaz; dans la méme unnée, les puiis (le gaz de la Transylvania entiére ont donné prés de 200 millions de .m3 de gaz naturel. '— Dans le comitat de Márama- ros, il y a, selon les siatistigues roumaines, un puits de pétrole, gut" Ife'taíl plus en ionctionne ment depuis 1927.
Pour les forces hydraulioues, les montugnes de la région recouvrée oifrent un tableau bien plus fuvorabl'e. Les staiístígues roumaines ne don—
nent des renseignements (lue pour 1928 sur la guestion de savoir comment les eaux étaient utili- se'es pour produire de lyénergie e'lecfrioue (tableau 14). On peut supposer gue, depuis, il y ait eu Itt-bas, (i cet égard, de [orts progrés,
*
A sok rosszindulattal párosult tudatlan- sággal megszerkesztett trianoni békeszerző- dés intézkedéseit helyesbíteni hívatott mos—
tani döntőbírósági ítélet talán legtöbbet oldott fel abból a (liszharmőniából, mely a történelmi Magyarország természetalkotta csodálatos gazdasági és földrajzi egységé—
nek szétszaggatásából származott. A most visszatért Kárpátok koszorúja, a Kárpátal- jával már korábban visszacsatolt hegylán- eolattal együtt nagyrészt megszünteti az or—
szág gazdasági és energiagazdálkodási szempontból egyaránt kedvezőtlen, katonai szempontból pedig veszélyes eddigi föld—
rajzi fekvését: a medencefenék helyzetét.
Az Uzsoktól Zágonig vonuló most már mintegy 700 km hosszúságú magas hegy-
hegyek magukkal hozzák méhükbe rejtve ásványi kincseiket, gerincükön s lejtőiken dús erdőségeiket, gyarapítva az ország gaz- dasági erőforrásait és visszatérésük sokat javit egyszersmind az ország hajdani párat- lan vízrajzi egységének szétdarabolása kő- vetkeztében előállt tarthatatlan, természet- ellenes állapoton is. Erdély volt a történelmi Magyarországnak természeti kincsekben leggazdagabb területe s ha a most vissza—
csatolt része ásványi kincsekben nem is éppen a legdúsabb, a hazatért magyar he—
gyek azért nem jöttek üres tarisznyával.
A visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi terület sokféle bányakirmse közül a figyelem talán elsősorban a sóra terelődik, mint olyan á—sványra, amelyben Erdély köztudomás szerint különösen gazdag. A trianoni országnak sótermele'sre több mint két évtizeden át nem volt meg a lehetősége s a sókiaéknázás csupán Kárpátalja vissza- térése —— tehát alig másfél év — óta soroz—
ható ismét a magyar bányaművelési ágak közé, A, só nélkülözhetetlenségét — akár mint az emberi és állati táplálkozás egyik fontos kellékét, akár mint az ipar (bőr, élel—
mezési, vegyészeti stb. iparágak) igen jelen- tős anyagát —— felesleges külön hang—
súlyozni. Annál kevésbbé volt tehát elkerül—
hető a trianoni Magyarországnak az a teher- tétele, amely abból származott, hogy az egész sószükségletét több mint két évtize—
den át behozatal útján volt kénytelen fe- dezni, Az ország sóbehozatalsjt az 1929—től 1938-ig terjedő tíz év átlagában számítva évenkint mintegy 860 ezer métermázsa volt 3-2 millió pengő értékben. Magyarország az 1939. évben már sótermelő állam volt, mégis sóbehozatala az 1938. évi 893 ezer métermázsával szemben, csupán 277 ezer métermázsával kisebbedett. Ennek részben az a magyarázata, hogy a só behozatalára vonatkozólag fennálló külkereskedelmi szerződést nem lehetett azonnal felbontani, részben pedig az a körülmény, hogy az aknaszlatinai sóbánya az 1939. évnek csak március havában c'satoltlatott vissza az anyaországhoz, tehát ebben az esztendőben legfeljebb % évi hazai sótermeléssel lehe—
tett számolni és végül azok a szállítási ne—
hézségek is, amelyekkel az aknaszlatinai sóbányának kezdetben még meg kellett küzdenie. Az 1940-es esztendőben zavarta—
lan termelési és szállítási viszonyok mellett
8—9, szám
1940. év első hat hónapja alatt már 124'1 ezer métermázsa sókivitelről is számot ad—
nak. Mindez arra mutat, hogy az aknaszla—
tinai sóbánya már egymagában is fedezni tudja az ország sószükségletét, úgy hogy a visszacsatolt erdélyi területen lévő sóbá—
nyák termelésének az a része, amely a szó- banforgó terület sószükségletének kielégíté—
sén felül megmarad kivitelre szolgálhat. A sóra vonatkozó fentiekben közölt külkeres—
kedelmi adatok alapján az egy főre számít- ható évi sószükséglet nagy megközelítéssel 10 kg-ra tehető s így az erdélyi terület évi sószükséglete mintegy 250 ezer métermá- zsára becsülhető. A román statisztikai ada- tok ennél lényegesen nagyobb sótermelés- ről számolnak be (1. számú táblázat), úgy hogy sókivitellel —— még növekvő sószük- séglet esetén is —— valóban számolni lehet.
A visszakapcsolt területen lévő sóbányák termelése egész Erdély sóbányászati terme—
lésének az 1938. évben 34'3%-át tették. A
legnagyobb erdélyi sóbánya — a marosúj- vári, mely egymaga majdnem kétszer annyi sót termelt, mint a hazatért három sóbánya együttvéve —— sajnos, továbbra is a románok kezében maradt. Az ismétmagyarrá vált három sóbánya közül a dés—
aknai és az aknasugatagi lényegeSen többet termel, mint a parajdi. Tájékoztatásul egyébként megjegyezhető még, hogy a három sóbánya az 1938. évben összesen 243 munkást foglalkoztatott s 448 ezer méter-
——720—
mázsa sót termelt. Végeredményben tehát Magyarország sógazdálkodásáhan a kár— ' pátaljai majd az erdélyi sóbányák vissza—
térése azt a változást eredményezi. hogy a só külkereskedelmi forgalmából származó eddigi passzívum aktívummá válik.
A legnagyobb érdeklődés talán a vissza—
térő arany- és ezüstércbányák felé fordul.
A Magyarbirodalomban Erdély és 'a most visszacsatolt keleti terület bányái szolgál—
tatták az ország nemesfémtermelésének ——
főleg aranytermelésének —— a legnagyobb hányadát. A jelenleg Szlovákia területén lévő felvidéki bányákból a nemesfémter—
melésnek lényegesen kisebb része szárma—
zott, a trianoni Magyarország területéről pe- dig jóformán semmi. A világháború előtti, illetőleg alatti egy—egy esztendőből részletei- ben is rendelkezésre álló magyar bányá—
szati statisztikai adatok szerint (2. számú táblázat) az egész erdélyi és a most vissza—
kapcsolt keleti területen. lévő bányák Nagy- Magyarország egész aranytermelésének álta-
lában több mint 90%-át, ezüsttermelésének
pedig mintegy 60%—át eredményezték. A román megszállás alatt volt egész magyar terület nemesfémtermeléséből pedig a most visszacsatolt területre a háború előtt az aranytermelésnek több mint a negyedrésze, az ezüsttermelésnek pedig több mint a háromnegyedrésze esett. A román statisz- tikából területi részletezéssel is rendelke- zésre álló 1934. évi adatok a nemesfémterw!. Erdély sótermelése bányánkínt a világháború előtti és utáni években.
Production de sel en Transylvanie; par mines, avant et aprés la, guerre mondiale.
A s 6 h á n y a —— M i n e s d e s e l góáermglé'ís'aszóöísz-
Z SET 1 er—
melés Álmában az
t e l a p h e 1 y e sótermelése ezer métermázsában az Productiot; az 555
a
d a n 5 production de sel en míllíers de :] gfííaűgxyíwnw
entire, [o
_ k" , , w dans les années cl—aessous dans les mmécs ci-dessous
ozseg Vármegye _ , : w— . _ —————
les rommrmes índiguées les comitaís índígués 1906'1910 § 19204924 § 1920'1929 § 1930'1934 1937 § 19373
ci—dessous cí—dessous " '
évek átlagában —— en moyenne évben
' §
Parajd ... Udvarhely ... 169 § 98 § 123 § 48 56§ 39; 3-0
Désakna ... Szolnok-Doboka 869 317 § 381 ! 189 233; 220§ 168
ákaüízgtg Máramaros ... 462 ; 282 § 161 §121178§ 189§ 14-5
Visszacsatolt terület összesen — En— _
semble des terrrítoires ratfache's 1.000 697 665 358 467§ 418 3473
Torda ... Torda-Aranyos 22 § 48 56 § 17 —-— .—
Marosújvár ... Alsó—Fehér 643 613 733 § 699 837 859 65"?
Vizakna. ... . 25 § 45 19 § 4 _ § :- —
Vissza nem csatolt ter ület összesen —— § *
Ensemble des territoires non raLtachés . 690 708 808 § 720 837 859 65'7 Erdély mindössze —- Transylvania entiére 1690 § 1.403 § 1.473 §15L304§l307 100'0
8—9. szám —721——— 1940
2. Magyarország nemesfémtermelése az 1913., 1917. és az 1934. években.
Production de minerais de métaum précienx en Hongrie en 1913, 1917 et 1934.
A kitermelt nemesfémtartalmú érc összes —— Minemis ae métaux précieux extraiis
§ ezüst- %— ! ezüst— §. ezüst-
m aranyr tenmr en §) arany- tencm' en a) arany— tenmr en U leneuren or ()".th 'n tenem en 07. aram! "3 tmeur en or argent
V) _________ 'A' (1) L UJ
%— X
§ t irtalma § tartalma § tartalma _
§ : : :: § "ÉS :: : i: : § 4- *É ._ §;
: ÉÉ ÉÉ § SÉ 2—8- : ige: fixen
a **?g 1133 $ Ne *?3 G sincs Sieg
W armegye, országresz 1 5—3 §§ ! %S 35 '" gga— " ggg
. . tn ? 0 6 m e m 9 ".o 0—3 like 0—3
. r;- _ :— mk _ k . ? G' ":.—--—-—u im Nu
Comztats et regions o % a. g a. o %; a. % a (. :, *.* 13 G § ?; §
0 az EU a 0 a n :: o ? ? xi; 9— :?
2 ÉN ? 2 ÉN 5—— 9. alga §ág§
a) V, S'Ú u, 0'5 0 h121§ v) 34? :) ÉÉxu (,) UÉxN
zo (; ..a e *— ._2 bb a ..a a .2 ;c , ; mi 0 : gyü
?; a geo : mao "% : Max: : 333? ?; gwmo a 3930
... _a: Na. ;: gar .... avNRs .a; Nan ... ""Na; ;: N.")NZ:
;, meg Meg % *m'gg ma:: % (";—, mi?/r:;
: l Ett: l w*w : l.m*sx ! f*z : 242— l .m2'*—
5 b ass % Mt; 5 % ose b 'a; 5 az: b 'Ocáfi
a ; ae:- ; asr e a sg:— 3 es; e aes ; sem
1913-ban — eiZ 1913 l9l7-ben _ en 1.917 """""' 934 ben — en 1934
Máramaros , . . . . . . . 1) 1) 1) 1) 1) 1) 1) i 1) 1) 1) 15 3 0-1 ? 0'0
Szatmár . . 1,499 777 2677 4.309 4!) 6 514 172 17" 4 1.475 42'5 1.481 849 225 7.888 73'2
Szolnok- Doboka 151 80 2"? 14] 1-6 119 33 ?- ? 109 3"! 368 ZSM 70 1356 126
Visszacsatolt terület összesen .
lerrítoires rendns par la '
R oumanie . 1.650 857 292? 4.450 51"! 683 207) 20 7 1.584; 45 7 1.864 1.135— .'?/)'2 9.251 858 alatt maradt terület
Territoirus festés § sons la domina- "§
, tion de . § 2.892 1.924 6519 1.312 157 816 720 72 '? 422 12'1 2.501 2.632 (Lila? 1.530 142 Roman alatt volt egész ma— ( §
femi— , yar terület össz [a hatása;; Ensembledesterrí— ::
toireshongrois an- § nexe's apres la der—
niére guerre á . LM") 2.781 952 5.822 66'9 1.449 925 936 2.006: 5??? 4.365 3.770 1001) 103781 100'0 Trianoni Artagyarorszag területe
Tenitm'rc hongroís dí! de !,
Trianon . . , 5 (H) — —— 1 (HA -— —— 275 64 876
Nagy Magyarország tobbi terü- lete — Autrcs parties de lan-
cíenne Hongrie . . . 507 138 4'8 2.874 33"! 328 62 64 1.463 422
Nagv Mag arország egész [
területe sszesen
Ancienne Hongrie . 4.549 2.924 1001) 8.696 1000 1.777 988 100-0 3.469 1000 . . .
1) Az adatok bentfoglaltatnak Szatmár vm. megfelelő adataiban, —— Les chijfrcs sont compris dans ceux dit comitat de Szatmár.
melésnek e területi megoszlásáról a fentivel nagyjában megegyező kepet nyujtanak. Sze- rintük ugyanis az eddig Romániához tarto—
zott egész terület 1934. évi aranytermelé—s ének 30'2%-a, ezüsttermelése'nek pedig 85'8%—a származott a visszatért terület bányáiból.
Megjegyzendő azonban. hogy az itt, 'ala—
mint a továbbiak során is közölt román statisztikai adatok értékelésénél kellő fenn—
tartással kell eljárni, mert a különböző ki- adványokban megjelent adatok sok esetben hiányosak, azokat tehát becsléssel kellett kiegészíteni, az ugyanarra az objektumra vonatkozó adatok pedig gyakran egymással nem egyezők, sőt olykor ellentmondóak is.
Annyi azonban minden kétséget kizáróan megállapítható hogy a visszatért terület arany— és ezüsttelmelese sokszolosan felül- mulja a trianoni ország nemesfémtermelé- sét, A termelés zömét egyébként aranyban és ezüstben egyaránt a szalmz'irmegyei és
statisztikákból nemismeretesek, de valószínű, hogy azok az 1934. évi állapotokkal szem—
ben lényegesen javultak (egyes adatok sze- rint a mult esztendőben maga a volt kincs—
tári bányászat mintegy 1.300 kg aranyat és 20 ezer kg ezüstöt termelt). Ez annál is inkabb feltételezhető, mert az egész román nemesfémtermelésre vonatkozó adatok ha—
sonlóképen fejlődésről adnak számot. Stan
tisztikai évkönyveik szerint ugyanis a re- mán megszállás alatt volt egész magyar te—
rület aranytermelése 1937—ben már 5.465 kilogrammra tehát az 1934 évi termelés—
nek mintegy másfelszeresére, az ezüstter- melós pedig 25.64.) kilogrammra, vagyis több mint kétszeresére emelkedett. ' Időköz—
ben a magyar nemesfémtermelés, _ mely tudvalevőleg a recski ércbányából szárma—
zik — az említett bányamű műszaki beren—
dezésének korszerűsítése következtében szintén emelkedett. A jelenlegi aranyterme—
8—9. szám
Szem előtt tartva az elmondottakat és figye- lembevéve trianoni Magyarország eddigi nemesfémbehozalalára vonatkozó adatokat is ——— melyek a legutóbbi három esztendőt véve alapul, átlag évi 117 kg arany— és 57.676 kg ezüstimportről számolnak be, ——
jogosan remélhető, hogy az erdélyi terüle—
tekkel is megnagyobbodott Magyarország elkövetkezendő aranytermelése meg fogja haladni az ország ipari aranyszükségletét, ezüstben pedig számbavehető módon fogja osökkenteni a behozatalból származó teher- tételt.
A nemesfémeket tartalmazó fentiekben tárgyalt ércekből aranyon és ezüstön kívül természetesen más fémek is kohósíthatók voltak, így elsősorban réz, ólom és cink s jelentős volt az emlitett érceknek a kéntar—
talma is. Minthogy azonban a rendelkezésre állt román statisztikák a szóbanforgó ércek egyéb fémtartalmának feltüntetésénél nta- gyon hiányosak, a számszerű adatok köz- lésének mellőzése ehelyütt célszerűbbnek látszott. A visszatért erdélyi és keletma- gyarországi terület egyéb érckíncselcben sajnos, elég szegénynek mondható. Erdély- nek azok a vidékei ugyanis (Hunyad, Krassó—Szörény és Bihar bércei), amelyek a különböző fémeket tartalmazó kőzetek- ben a legdúsabbak a román kitermelés szolgálatában maradtak.
A legfájóbb talán a vasércről való le- mondás. Még a világháború előtti időkből
—— származó magyar becslés szerintl) .a Ma—
, gyarbirodalom összes feltárt és reménybeli vasérckészletének majdnem 40%—a Erdély területén található. Ennek az összes látható és várható erdélyi vasérckészletnek a most visszacsatolt területre csupán mintegy 1470 esik. Még kedvezőtlenebb képet nyujt—e té—
ren a román statisztika, mely szerint a most ismét magyarrá vált területen lévő egyetlen működő vasércbánya az 1934. évi egész erdélyi vasérctermelésnek mindössze alig 4%—át nyujtotta. A visszatért vasércbányn
Udvarhely vármegyében Lövétén van s ese- kély termelésével aligha fogja fedezni tudni Magyarországnak a megnagyobboudása foly—
tán bekövetkező vasércszükséglet-növeke—
dését sem. A szóbanlévő bánya termelése az
1934. évben ugyanis csupán 33 ezer méter—
mázsa 30%-os ferrum tartalmú vasérc volt s ez a mennyiség a trianoni Magyarország ugyanezen évi vasérctermelésének csak
1) Papp Károly dr.: A Magyarbirodalom vas—
érc- és kőszénkészlete.
——-722— 1940
mintegy 5%—át teszi annak ellenére, hogy Magyarország vasérctermelése ebben az esztendőben a mélypontnál alig állt maga—
sabban. A visszatért területre eső mangán- érctermelésről az említett román statisztika nem tesz említést, de kétségtelen, hogy a szolnokdobokai hegyek tartalmaznak mangánércet is, melyet azonban a romá—
nok, valószínűleg gyengébb minősége miatt nem bányásztak. A románok kezén maradt erdélyi manugánérebányák 1937. évi terme—
lése megközelítette a 200 ezer métermázsát.
Piritbányászatra Máramaros megyében Borsán és Beszterce—Naszód vármegyében Óradnán nyílik lehetőség. Az itt kitermel—
melhető érc kéntartalmát a román statisz—
tika 41%—osra teszi. Az 1934. évi román sla-
tisztikák végül számot adnak még egy ———
ezentúl újra Magyarországhoz tartozó ——
kisebb rézbányáról is Szatmár megyében Miszbánya néven, ezer métermázsánál nem sokkal nagyobb termeléssel és ezen kívül Csík megyében Balánbányán is van egy üzemen !kívüli rézbánya. Bihar vármegyé-
ben visszatértek azok a területek (Élesd,
Rév, Barátka), ahol Magyarország a háború előtt jelentős mennyiségben bauxitot bányá—
szott. Nem tértek azonban vissza a bihar—
megyei bizmutbányák, valamint az alsőv fehérmegyei higanyércelőfordulások.
A kohászat terén Magyarország gazdago—
dott Udvarhely megyében Szentegyházas—
falun egy vaskohóval, mely feltételezhetőleg elsősorban az ugyanebben a vármegyében lévő vasércbánya termelését kohó-sítja. E vaskohó 1934. évi nyersvastermelése a ro- mán statisztikák szerint mintegy 15 ezer métermázsa volt, Azok a hatalmas vas—
kohók azonban, amelyek a délvidéki vas—
ércbányák termelését hivatottak feldolgozni, továbbra is a román nehézipar számára gyártják .a nyersvasat. Egyébként az egész román nyersvastermelést (1937-ben mint—
egy'1'3 millió (! nyersvasat) az erdélyi ko—
hók teljesítették. A fentebb említett vas- kohón kívül az anyaországhoz visszatért te—
rületen az 1934. évi román statisztika sze—
rint még 7 fémkohó is van. Ezek közül 4 kohó arany, ezüst és réz kohósításával fog—
lalkozik, 3 pedig ólom előállítását végzi.
Szénbányászat tekintetében hasonlóak a viszonyok a vasércbányászatnál tapasztal—
takkal. Erdély szenben gazdag területei szintén délvidéken találhatók. Ismét a már idézett háború előtti magyar becsléseket véve alapul megállapítható, hogy a Magyar—
birodalom egész valószínű s7énl—1észleteként
A FÖBB BÁNYATERMÉKEK TERMELÉSE A VISSZAGSATULT ÉS A RBMÁNIÁNAK MARADT TERULETEN 193463.
PRODUCTION DES PRINCIPAUX PRODUITS MINIERS EN 1934 SUR LE TERRITOIRE RECOUVRÉ ET SUR CELU! RESTÉ A LA ROUMANIE
Sú — Sel Szén — Charbon Arany —— Or Ezüst —— Argent Vasérc — Minerai de fer A körök a termelés súlypontját jelzik és tarüietük a termelés énékével arányos,
8—9. szam
kiszámított 1.360 millió tonna szénmennyi- ségből mintegy 650 millió tonna, tehát meg—
közelítően a fele az erdélyi hegyek mélyé- ben fekszik s ennek a szénkincsnek csupán alig több, mint 10%-a — körülbelül 70 mil- lió tonna —— esik a most Magyarországhoz visszaítélt területre. A délvidéki szénmeden- cék vissza nem térése tehát nagy széntöme- gekről való lemondást jelent, amit még sú—
lyosbít az a körülmény, hogy ezek a távol maradó szénfajták voltak Erdélynek éppen a legjobb minőségű szenei, kalóriaértékük alapján a mennyiségük tehát a megállapí—
tottnál valójában még nagyobbnak is te—
kintendő. A történelmi Magyarország terü—
letén az Alduna közelében Krassó—Szörény vármegyében volt a legrégibb: a termőkar- bonkorból származó szénmedence. Ez a mocsári eredetű szénképzőxdmény kiváló minőségű szenet tartalmaz, melynek fűtő- értéke megközelíti a 8.000 kalóriát, kivá- lóan duzzadó s így kokszolásra is alkalmas.
Ezenkívül ugyanezen a vidéken nagyobb mennyiségben található még a pécsvidéki—
vel körülbelül egykorú kiváló minőségű fe—
kete-szén is. Az erdélyi terület háború utáni széntermelésére vonatkozólag a területi rész- letezéssel is rendelkezésre álló román statisz- tikai adatok nyujtanak tájékoztatást (3.
számú táblázat), Ezek szerint a visszatért terület széntermelése az 1934. és 1937.
években 1'3 l'ti millió mélermázsa körül mozgott, ami az egész erdélyi terület szén- termelésének csak 9-1% -át jelenti. Még ked- vezőtlenebb kép adódik, ha e számítás a ki- aknázott szenek fűtőértékének figyelembe- vétele alapján történik. Ily módon ugyanis a magyarrá vált területen lévő bányák széntenmelésének kalóriaértéke csupán 7'9%-át teszi az összes erdélyi széntermelés fűtőértékének. Az ismét Magyarországhoz tartozó terület széntermelésére vonatkozó- lag kimutatott adatokat egybevetve a tria—
noni Magyarország széntermeléséről szóló adatokkal kitűnik, hogy a visszatért terület széntermelése az 1934. évben az anyaország szénutermelésének még a 2%—át sem érte el.
Az egy lakosra eső átlagos sizéntermelés (kb.
50 kg) csak töredéke a megfelelő magyar- országi átlagnak (kb. mm kg). A tárgyalt terület a saját szenszükségletét tehát ön—
maga fedezni nem tudja, ellátásáról rész- ben az anyaországnak kell majd gondos- kodnia. Nem tévesztendő azonban szem elől, hogy a hőtermelésre, illetőleg az energiafejlesztésre fordított erőforrások összetételében az erdélyi viszonyok nem
-—723—
1940!
azonosíthatók a magyarországiakkal. Ott ' az erőforrások sorában lényegesen nagyobb szerepet játszott a nyersolaj tpakura) és földgáz, valamint a tűzifa és a vizierő. Az utóbbi két erőforrás ezentúl is tehermente—
sítheti némileg az anyaország szénttermelé—
sét.
A mellékelt kartogramm az 1934. évi román statisztikai adatok alapulvételével tájékoztatást kíván nyujtani néhány főbb bányatermék termelésének az eddig román fennhatóság alatt állt egész erdélyi és kelet—
magyarországi terület visszacsatolt és vissza nem csatolt része közötti megoszlásáról.
Minthogy a termelés mennyiségére vonat- kozó adatok bányatermékenkint nagyon szélső határok között mozognak, azoknak grafikus ábrázolása nehézségekbe ütköznék, ezért a termelés mennyiségi adatai a karto- gra'mm céljaira —— román áradatok hiányá—
ban 1934. évi magyar egységárak alapján ——
értékadiatokra számíttattak át. A termelés értékével arányos körök a mellékelt tér—
képen lehetőleg ott helyeztettek el, ahol az általuk képviselt bányatermék termelése leginkább folyik. A közölt kartogrammból szeinbetűnik, hogy a föntosabb bánya- művelési ágak közül a hazatért területen a nemesfémbányászat, a románok kezén ma—
radt területen pedig a szénbányászat terme- lése képviseli a legnagyobb értéket.
Szénhidrogénekben Erdélynek vissza—
csatolt területe az erre vonatkozó jelen- legi ismeretek alapján ——— elég szegénynek mondható, A román statisztikák beszámol- nak ugyan egy máramarosmegyei petró—
leum kútról, ez 'az Izaszacsalon lévő olajkút azonban 1927. óta nem működik s ismeretes még egy olajkút is, mely Háromszék megyében Sósmezőn van. Aszfaltlelő—
helyekről is történik említés, de közelebbi megbízható adatok ezekről ezidőszerint még nem állnak rendelkezésre. Biztatóbb kilátások kecsegtetnek azonban a földgáz- előfordulások terén. Az új országhatárnak a Kolozsvár és Marosvász'lrhely közötti be- fűződése a románoknak ítélte oda a kissármási gazdag földgázmezőket, de Maros—Torda vármegye visszatért területén 6 gázkút is ismeretes. E gázkutak közül az 1934. év folyamán csak egy volt. üzemben s ennek évi termelése csupán 1-2 millió m3 8.100 kalóriás földgáz volt, ami mintegy 14 ezer métermázsa 7.200 kalóriás porosz szén- nel vehető egyenértékűnek. Ez a mennyiség elenyésző ugyan a, román fennhatóság alatt maradt többi erdélyi gázkutaknak a közel
47*
8——*9- szám __ _— 724, _, ;, 19t§§w
3. Széntermelés mennyisége és fűtőértéke az 1934 és 1937. években.
(,?uantité et valeur calorifigue des charbrms produits en 1934 et 1937.—
A szénbányák — Mines de chavbon A széntermelés — Production de rharbon
mennyisége összes fűtőértéke mennyisége
guanmé valeur calarijigue guanlüé
,_ az összes szén— az 555355 !
az osszes szén- termelés fűtőér_ _ széntarme.
telephelye, vármegye bánya_ termeles'VO-ábín millió kalória tékének (Vo—ában 217357 (132310 dans les comitats indigués terméke 1000 (1 FMÁÉZÉI-Én 0 million; de par rapp. úr 1000 (1 la procin-c-
ci-dessaus produits ;! " calones "11? de la pro- tian chaf- '
charbonnzere duction charbon- barmiéz'e totale, /0 niére lotale, % tolale, %
az1984.évben——zn 1934 azgíajggm
Bihar ... "gwleiygim 42; 03 12.600 02 14; 0; ;
Kolozs ... ügggggjggw 837 60 451380 5-3 964 5-5 :
Maros-Torda ... ugmgggffglmm 2 00 840 00 2 0-0 ;
Szilágy ... ,igággggffg'ux 394 28 204080 04 618 3—5, ,
Visszaosatolt terület össz.
Ensemble des territoires ,
mttachés ... 1.275 91 670300 79 1.508 9'1 —
k, , ,
Brassó ... ;,Zíízeíé 581 4—1 ' 290500 34 686 3-9 ,
b ' '
Hunyad ... zignlííllíífí'ux 10.421 740 6,461.020 700 13.004 738
kő é _
Krassó ... ;. . . beállít; 1.621 11'5 972600 11'5 2.808 131
h é '
Szörény ... zfgnaáí'lífrfux 189 10 103050 1-2 20 01
b ' '
Temes-Torontál lignit-523334); —— —' —— —— 10 00 :
Vissza nem csatolt terület össz. — Ensemble des
territoires mm rattachés 12.812 909 7,828.070 921 16028 909
A román fennhatóság alatt volt egész magyar terület összesen — En-
semble de.— terr'itoires r
hongrois am'oewés aprés '
la derniére guerre á la
Roumam'e ... 14.087 1000 8,498.370 100'0 17.626 1000
200 millió mB—es s az egész volt Románia közel 2 milliárd mil-es földgáztermeléséhez képest, de a most már hnazai földgázterme- lés növekedésére jogosan lehet számítani.
Alig egy-két esztendeje csupán annak, hogy a magyar föld a mélyében rejtett kineseivel váratlanul megajándékozta ősi lakóit ott, ahol arra nem is számítottak, Erdély terü- lete viszont szénhidrogénekben több-et ígérő s így bizalommal remélhető, hogy az ismét magyarrá vált föld nem fog csalódást okozni.
A szénről és szénhidrogénekről mondot—
tak alapján kitűnik tehát, hogy a vissza—
sabb erőforrás: a tüzífa és a víz közül a 'tüzifa tekintetében a szóbanforgó terület a megnagyobbodott ország eddigi tűzifá—
hiányá't előreláthatólag fedező felesleggel rendelkezik, vizierőben pedig nem szűköl—
ködik. A visszatért magyar területet övező hegykoezorúban eredő források gyors esésű pahakokká, majd folyóvá duzzadva ugyanis sok hasznOSítható energiának útraindítói.
E vizienergiálc kihasználásának mértékéről pontos kép ezidőszerint még aligha alkot- ható. A villamos energiatermelésre fordított vizierő nagyságáról azonban na közhasználatí célú villamosenergiatelepek termelését is—
8—9. szám —725—— 1940
4. Villamos energiatermelésre szolgáló erőgépek és a termelt energiamennyiség az erőforrás neme szerint az 1928/29. évben.
Générateurs prodnísant de l'e'nergie électm'gue et guant'ite' de l'énergie produite en 1928—29, snivant la source d'éneraie.
megállapítható, hogy a visszatért területen az 1928. esztendőben összesen 9-3 ezer lóerő teljesítőképességű vizi erőgép állt a köz-' hasznú villamos energiatermelés szolgála- tában. E vizierőgépok teljesítőké—pessége 29'4%—át, az általuk termelt villamos ener- gia mennyisége pedig 34-6%—át tette a visszacsatolt területen közhasználati célú villamosenergiatermelésre szolgáló összes erőgépek teljesitőképességének, illetőleg az általuk termelt összes villamos energia—
mennyiségnek. Ugyanezek az arányok a trianoni ország területére vonatkoztatva csupán 08, illetőleg 1-1%—osak voltak.
(Megjegyzendő, hogy a gőz- és vizierőt egy- aránt felhasználó erdélyi telepek erőgépei—
nek teljesítőke'pessé-gére s az általuk ter—
melt villamosenergia mennyiségére vonat—
kozó adatok erőforrás szerint különvá—
lasztva nem álltak minden esetben rendel- kezésre, ezért e telepek gépi ereje és energia—
termelése a fenti arányszámok kiszámításá- nak lehetősége végett egyenlő arányban osztatott fel a gőz, illetőleg vizierő rovatok között.) A trianoni Magyarországon és a most visszacsatolt erdélyi területen lévő
Gőzgépek Belsőégésű motorok , 'Vizi erőgépek Összes erőgépek Machines a WPC!" Moteurso combustton Generateurs utilisant des , Ensemble
mterne forces hydraultgnes des generalt—nfs
_. által ter- által ter— által ter— által ter—
Te fület teljesítő— ággá? teljesítő— 123333" teljesítő— 123241? teljesítő- 123343
,, , képessége mennyiség képessége mennyiség képessége mennyiség képessége mennyisé
lezrltowes ezer LE millió Kwó 629!" LE millió Kwó ezer LE millió Kwó ez" Lh millió Kw
puissance production puissance production puissance production puissance production en, millicrs d'éncrgie en milliers d'énergíe en millicrs dlénergie en milliers die'nergic
de CV électrigne de CV élzctw'gue de CV éleclm'gne de CV élecín'gne
en millions en millions en millions en millions
de kWh de kWh de kW'h de kWh
Trianoni Magyaror- szagon —— Hongrie
de Trianon . . . . 517'7 612'5 36'9 59'7 4'6 7'3 559'2 679'5
A Romániától vissza- csatolt területen -—
Territoires récupére's
de la Ronmanie * 18'1 19'6 4'2 3'7 9'3 12'3 31'6 356
A Romániától vissza nem csatolt területen Territoires non rác-u—
pe'rés de la Roumam'e 124; 178 18'6 21'3 14'7 18'3 45'7 57'4
Százalékban ——"/'o
Trianoni Magyaror- s
szágon —-— Hongrie
de 'l'rz'anon . . . . 92'6 90'1 6'6 8'8 0'8 1'1 100'0 1000
A Romániától vissza- '
csatolt területen _ Terriloires récupe'rés
de la Roumam'e . 573 5419 133 105 29'4 34'6 1000 1000
A Romániától 'vissza nem csatolt területen Territoires non récin-
párás de la Rouman P 26'0 31'1 408 371 3322 31'8 1000 1000
vizierőgépek szemheállításánál természete—
sen nem tévesztendő szem elől, hogy a visszatért terület adottságai a vízierőkíhasz—
nálás lehetősége tekintetében lényegesen előnyösebbek, mint a trianoni országéi, úgy- hogy az erdélyi területre adódó százalék—
számok csak viszonylag magasak s azok valójában kedvezőnek aligha mondható eredményt jelentenek. A közölt adatok egyébként már elavult állapotokat ismertet- nek, de a rendelkezésre álló újabb román statisztikai adatok sem számolnak be fejlő—
désről, Sőt még kedvezőtlenebb képet tárnak fel. Újabb adatok szerint ugyanis a vizierő által közhasználati célra termelt villamos—
energia mennyisége az 1938. évben még kisebb hányadát —— csupán 24'2%-át ——
tette a szóbanlévő terület összes hasonló energiatermelésének. A tárgyalt terület vil- lamosításának mértékéről tájékoztató ada—
tok sem szószólói az erdélyi terület technikai fejlettségének. A közhasználati célra termelt villamosenergia mennyiségének az egy lakosra eső hányada az 1928. évben ugyanis csupán mintegy 15 kwó s 1938—ban is csak kb. 25 kwó volt, míg ugyanezek a hányadok
