A visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi terület

NÉPESSÉG, KözseÉszsÉo

A visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi terület.

Les territoires transylvain et oriental rattachés ;; la Hongrie.

(Előzetes adatok. —— Donne'es provisoires.)

;Iiésumé. Grace aux efforts persévérants du gouvernement hongrois, la sentence arbitrale rendue

() Vienne par liAllemagne et liltalie, le 30 aoút 1940, a fait revenir a la Sainte Couronne Hongroise une partie du territoire gut, ayant appartenu pendant mille ans á la Hongrie, lui a été injustement enlevé

par le traité de Trianon. Les chi/"fres concernant cet accroissement territorial si important et réjouis—

sant seront résume's dans le prochain naméro de la Revue. Ci—dessous, nous ntindigaons gue les principales données relatives au territoire et a la population en guestion.

Le territoire (lui, se'pare' de notre pays il y a vingt ans, vient de revenír, comprend une partie de la Hongrie orientale et de la Transylvanie, et a une superíicie de 43016 kmü. Du fait de cet agron- dissement, le territoire de la Hongrie slest élevé 61 160162 krní', ee gui représente prés de la rnoitié de

la Hongrie diavant la guerre mondiale (325411 10712).

La partie gui vient de nous étre restituée avail en 1910 2,185.647 Izabitants, de sorte (Iue la population de la Hongrie, ealculée d'apres les chíffres de 1910, s'est élevée á 11,16'6.550, soit á 53'0%

de ce gu'elle étaii () la veille de la dernier-e guerre.

Cette partie restituée avait, selon les chiííres de 1930, 2,388.909 habitants. La Hongrie diaujourddiui, comprenant celle de Trianon et les agrandissements territoriaux de l'automne de 1938, du printemps de 1939 et de la fin de ltété de 1940, avait, également en 1930, une population de 12,704.592 ámes, la—

auelle a dű monter depuis () 13 millions 1/4 ou a 13 millions 1/2. Le territoire ani víent de revenir a la Hongrie a, selon les données brutes, 55'5 habi- tants par [mí—'; ee ehiffre, bien gue paraissant faihle, indigue une population assez dense, car la région est couverte, pour la plupart, de montagnes. Par contre, notre territoire actuel, y compris Ilagran—

dissement gut nient vl'apoir lieu, a, d'aprés les ehiffres de 1930, 793 habitants par km?

La région détachée de la Hongrie an profit de la Roumanie ayant une population mélée au point

de vue etlinigue, les arbitres de Vienne, attendu (]ue cette région ne pouvait étre se'pare'e en parties eth- niguement dístinetes, ont tranche' la guestion en rattachant () la Hongrie une zone gé ogra- phiguement cohérente, Iaissant a la Rou—

manie une zone également cohérente a cet égard. De sorte gue de la population hongroise de notre ter—

ritoire annexé aprés la guerre mondiale a la Rou- manie, environ les trois einguiémes reviennent en vertu de la sentence de Vienne a la Hongrie. Ajoa—

tons gue, diapre's le recensement de 1910, la partie restituée a notre pays comptait, en dehors de 1,123.300 Hongrois, représentant 51'4% des liabi- tants de la-bas, 921801 Roumains (42'2%) et 89.071 Allemands (4'1%). Egalement en 1910, il y avait lá 823296 eatholigues grees (37'7%), 501884 calvi- nistes (23'0%)),422.585 catholigues remains (19'3%), 214829 grew-orientalis: (9'8%), 134033 israélites (6—1%), 46.112 luthériens (2'1%) et 41.249 anitaires (1'9% ). Parmi les catégories professionnelles, c'est celle de la production du sol (y compris la sylvicul—

iure) gat y prédomínait en 1910, comprenant

1,521.457 personnes, soit 69*6% de la- population.

A trianoni abroncs először —— nem egé- szen két évvel ezelőtt— északon lazult meg, hogy azután alig néhány hónappal utóbb ez az új határgyűrű szintén kettépaltanjon északkeleti sarkában. Most 1940 augusztus

30—án a Trianonban reánkrakott bilincs hazánk legtermészetellenesebb határának keleti szakaszán is széttört. Német- és Olaszország bécsi döntőbíráskodása nyo-

mán a magyar kormányzat küzdelmes tö- rekvéseit igen nagy horderejű eredmény koronázta. A történelmi Erdélynek a Szé—

kelyföld délkeleti —— legtávolabbi —— sarkáig lenyúló felső része, valamint a trianoni és kárpátaljai területeket a tulajdonképeni Erdély e darabjával összekötő keletmagyar—

országi földsáv húsz súlyos esztendő után ismét visszatért a magyar Szent Koronához.

Szemlénk a csonkaterület e megnagyob—

bodásáról népességi, gazdasági és kulturá—

lis szemszögből legközelebb fog részletes képet. adni. Az oly örvendetes terűlet— és lé—

lekszámnöoekede's mértékét ez alkalommal csupán előzetesen vázolhatjuk, Ez az első adatismerletés inkább csak megközelítő ér—

tékű. Egyrészt, mert a demarkációs és vég- leges határvonal helyi kijelölése árnyalat- nyilag még módosíthatja a döntőbirák által meghúzott választóvonalat; de másrészt azért is, mivel néhány település (község- rész) hovatartozását a Belvedere—palotában átadott térképről nehéz hibátlanul leol- vasni; községrészekig hatoló adatok egye—

lőre nem is állanak rendelkezésünkre. Ezek a körülmények azonban az ezúttal amúgy is túlnyomóan az 1910. évi —— és csak másod—

sorban az újabb — főadatokra szorítkozó össze állítások tájékoztató értékét nem érinthetik-

Megközelitő számításaink szerint a ma'- sodik bécsi döntés az 1910. évi népszámlá—

lási közlemény alapján végzett számítás szerint 43.016 (illetőleg a világháború vé—

géig helyesbített kataszteri kimutatások adatai szerint 43.104) lem—rel növelte meg Csonka—Magyarország területét; vagyis csaknem kétszerannyival, mint amekkora az 1938. őszén és 1939. tavaszán visszaszer- zett részek együttes területe volt, A most hazatérő ősi föld nagyságára iellemző egyébként, hogy a visszanyert erdélyi és ke—

letmagyarországi terület a Trianonban

36

7. szám

megcsonkított Magyarország területének csaknem fele (többymint 45%-a), míg a világháború előtti Magyarbirodalom terüle—

tének 13'2, a Horvát-Szlavonország nélkül számított tulajdonképeni Magyarország te—

rületének pedig 15'2%—ára rúg. A legújabb

területszerzemény következtében a világ—

háború utáni Magyarország kiterjedése a trianoni 93.073 kmz—rel szemben immár 160162 kmz; a két bécsi döntés és a kárpát—

aljai akció nyomán a trianoni rész 7227- ával lett nagyobb. A 325411 négyzetkilo—

méter kiterjedésű békebeli Magyarbiroda- lom területéből a trianoni ú. n. békemű

mindössze 28'6%-ot hagyott magyar fenn-

hatóság alatt; ez az arány a felvidéki sáv, a Kárpátalja és az erdélyi s keletmagyar—

országi rész visszanyerése után 49'2%-1'a, vagyis csaknem pontosan a békebeli terület—

nagyság felére emelkedett?)

Keleti határaink történelmi jelentőségű megváltozása tekintélyes: több mint 21/4, sőt kb. 21/2 milliós lélekszámtöbblettel járt.

A visszakerülő erdélyi és erdélyszéli dara- bon élő népesség 1880, 1910. és 1930. évi számát, valamint a népsűrűség e három időpontban való módosulását a két magyar és a legújabb román népszámlálás alapján a következő összeállításban mutatjuk be:

É v 1 A Anas—e

1880 ') . . . .! 1,588.995 ! 36'9

1910 *) . 2,185.647 508

19302) . I 2,3ss.909 55-5

1) Magyar népszámlálás. —— 1") Román népszámlálás.

A tényleges népgyarapodás Világháború előtti üteme a most Magyarországnak visz- szaítélt területeken teljesen kielégítő volt;

annál lassúbb maradt a fejlődés 1910 és 1930 közt. Mint ismeretes, az új uralom évei alatt a lélekszám a Romániának oda- dobott ( a trianoni résznél nagyobb terü- letű — földdarabon csak igen szerény mér—

tékben emelkedett s ez a magyar hazához ismét visszatérő részre is jellemző (a népes—

ségfejlődés üteme csak 1930 után gyorsult meg valamelyest). Erdély népességének szá- máról 1930 óta újabb pontos adatunk nincs; az 1939. év közepére román forrá- sokban megyénkinti részletezésben közölt

'

u. n. kiszámított lélekszám, alapján; az Er-

1) A tulajdonképeni Magyarország (a Horvát—_

Szlavonországok nélküli anyaország) 282870 km2—nyi területének! a trianoni országdarab csak 329, az 1940 augusztus 30. utáni Magyarország ellenben

már 56'6%—a. ' * ' * , *

__552—

dély és Keletmagyarország visszacsatolt ré- szén élő lakosok száma meghaladta a két és félmilliót, sőt mintegy 26 millióra becsül—

hetőf) mely szám azonban a városokba be- telepedett órománíaí elemek (pl. tisztvise- lők, katonák) esetleges visszatérése követ—

keztében valamelyest megcsappanhat?) A lélekszám kimutatott emelkedése következ—

tében a népsűrűségi arány 1880 és 1930 közt ugyan figyelemreméltóan megnagyob—

bodott, azonban még 1930-ban is meglehe—

tősen alacsony volt (1 kmz-re 555 fő). Igaz,

hogy túlnyomóan hegyes tájakon ——- Észak-

Erdély visszacsatolt része is ilyen _ már ez az arányszám is meglehetős sűrűnlakottsá- got fejezhet ki.

A Magyarországhoz visszacsatolt kelet- magyarországi és erdélyi rész 1910—es ala—

pon számítva a Magyarbirodalom népessé—

gének 10'5%-át, a tulajdonképeni Magyar- ország lakosságának pedig 12'0%-át hozta vissza a centrális fekvésű megcsonkított országdarabhoz. A Magyarbirodalomnak 1910—ben 20,886.487 főnyi lakosságából a trianoni területen 1910-ben mindössze 7,615.117 fő, azaz 36'5% élt; a magyarlakta felvidéki sávval, a Kárp—átaljával és a most visszanyert keletmagyarországi és erdélyi részekkel együtt több mint 160.000 ka-re növekedett mai Magyarország lakosainak száma 11,166.550—re, az említett (1910. évi) arány pedig 53'070-1'a3) nőtt; vagyis béke- beli lakosságunknak több mint fele élt 1910 körül a mai államterületen. Az 1930—ban 8,688.319 főnyi trianoni magyarországi la- kosszámmal szemben pedig az északon és keleten megnagyobbodott Magyarország 1930. évi népességének száma már 1270/1692 millió fő volt, mely Szám. nap- jainkig jóval a 131/4 millió fölé növekedhe—

tett, sőt elérhette a 131/2 milliót; úgyhogy a békés revízió három állomása után a meg—

nagyobbodott országterület népsűrűségi aránya 1930—ban négyzetkilométerenkint 793 volt, ezidőszerint pedig mintegy 83—84 lelket érhet el.

Az 1940 "augusztus 30-i döntés értelmé-

1) Csak nagyon is megközelítő értékü számítás szerint a lélekszám 1939 közepén 2,606.000 fő le—

hetett s ez a szám még azótaxis emelkedhetett.

. 2) A magyar menekültek hazatérése viszont ezt a vándot'mozgást legalábbis jórészben kiegyenlíthetí' (Erdély északi és déli része között is Várható élén-,

kebb vándormozgás). _ —

3) A tulajdonképeni Magyarország 1910—ben 18264533 főnyi lakosságából a trianoni, területen 41'7, a jelenlegi Magyarországon ellenben már több

mint háromötőde: 61'2% élt. . . ;

. H.Sl.81.1940.

A KELETI TERÚLETTEL MEGNAGYOBBODOTT MAGYARORSZÁG

LA HONGRIE AUGMENTÉE DU TERRITOIRE ORIENTAL

) "tul; ix) t'N

. MH A régi Magyarbirodalom határa.

[) -—— Also'kl'bi" Én?! NN ) __ '"- Limite de l'Etat hongrois d'avant la guerre mondiale o

- ' zt.—miklás .— nrszághatár. — Limite de pays

_______ Az 1940. aug. 30-i bécsi döntéssel megszünt trianoni határ.

Limite selon le traité de Trianon, aholie par la Sentence de Vienne du 30 amit 1940

--- Megyehatár. — Limite de comitat

—— Vasútvonai. — Vole forrée

.'//

A visszacsatolt keleti terület.

Tarritoire oriental rattaché á la Hongrie

Hü azóvásárhoi"'-_-_. ,: """

R.H.de$t.1940. ll

7. szám

ben a világháború előtti Magyarbirodalom 4 tj. városa, 15 rt. városa és 1.776 községe, összesen tehát 1.795 közigazgatási egysége olvad most be a magyar közigazgatásba. A

-—553-——— 1 940

közelíti a hat és f—élezret. Trianon óta a ro—

mán közigazgatási beosztás értelmében 3 békebeli községünk érte el a városi rangot.

Mindezeknek a városoknak 1869—1930. évi

városok és községek együttes száma ezidő— lélekszámmozgalmairól külön összeállítás szerint az egész mai csouka területen meg- ad képet.

[ P 0 1 g á r i i Ö a s z e s

, , n e p e s s e g a z

A VÉU'Oa neve 1 1869. ! 1880. I 1890. 1 1900. t 1910. 1 2) 1920. ] 1930.

. e v b e n

Kolozsvár tjv. ... 1 26.638 30.363 35.855 49.295 60.808 83.542 100.844 Nagyvárad tjv ... ! 28.698 31.324 38.557 50.177 64.169 68.081 82.687 Szatmárnémeti tjv. ... ; 18.353 19.708 20.736 26.881 34.892 3)58.251 51.495 Marosvásárhely tjv ... ; 13.018 13.192 14.575 19.522 25.517 30.988 38.517 Máramarossziget rtv. ... 1 8.833 10.852 14.758 17.445 21.370 23.691 27.270 Nagykároly rtv. ... 12.754 12.523 13.475 15.382 16.078 15.294 16.042 Nagyszalonta város 1) . . . . . 11.150 10.403 12.650 14.097 15.921 15.488 15.297

Dés rtv ... 5.832 6.191 7.728 9.888 11.452 12.500 , 15.110 Beszterce rtv. ... 7.212 8.063 9.109 12.081 13.236 12.364 14.128 Nagybánya rtv ... 9.082 8.632 9.838 11.183 12.877 12.780 13.904 Sepsiszentgyörgy rtv ... 5.142 5.268 5.665 7.131 8.665 11.189 ( *10.818

Gyergyószentmiklós rtv ... 5.645 5.503 6.104 7.028 8.905 8.820 10.355

Szászrégen rtv ... 5.507 5.652 6.057 6.552 7.310 8.074 9.290

Székelyudvarhely rtv ... 5.173 5.948 6.414 8.045 10.244 10.192 8.518

Zilah rtv. ... 5.787 5.961 . 6.474 7.639 8.062 9.369 8.340

Szilágysomlyó rtv. ... 4.786 4.189 4.548 5.658 6.885 6.926 7.448

Szamosújvár rtv. ... 5.188 5.317 5.793 6.363 6.857 6.561 6.608

Bánű'yhunyad város 1) ... 3.283 3.152 3.666 4.482 5.194 4.890 5.401 Kézdivásárhely rtv... 4.546 5.183 4.700 5.638 6.079 4.800 5.107 Csíkszereda rtv. ... 1.247 1.597 4 1.789 2.858 3.701 2) 2.675 4.807 Felsőbánya Itv ... . 6.001 5.758 4.816 4.584 4.422 4.008 ' 4.127 Naszód város 1) ... 2.447 2.453 2.697 3.129 3.495 3.093 * 3.512

1) A román közigazgatási beosztás szerint lett város. — 2) Népösszeirási adatok. — 3) A lélekszám ingadozását az ideiglenes közigazgatási változások okozzák.

1938. őszén az első bécsi döntés a Fel- vidéken élő magyarság túlnyomórészét:

csaknem az egész magyar nyelvvid—éket visszaadta Magyarországnak; a második bécsi döntés a Székelyföld visszakapcsolása érdekében a húsz évvel ezelőtt Romániának juttatott résznek földrajzilag amegnagyobbo- dott Magyarországgal nemcsak keleten, ha- nem e'szakon is Összefüggő felső kétötöde't hiánytalanul ítélte vissza a magyar állam- nak. Erdély kevert etnikai viszonyai miatt azonban magyar véreinknek csak mintegy kétharmada élt ezen a területen és egyesül- het az 1938/39. évi országdarabon lakó test—

véreivel. A felszabaduló erdélyi részen je- lentős lélekszámú román elem is él. Az el- mondottak jellemzésére az 1910. évi nép—

számlálásnak a visszacsatolt részre vonat-- kozóan kiszámított anyanyelvi adatait idéz-

zük. —

193049 a magyarság a román statisztika kimutatásai szerint és részben nagy töme- gek kiutasítása következtében a román la- kossággal szemben tért vesztett; az 1930.

évi román népszámlálás anyanyelvi adatai

szerint a magyarok Száma l,00;'i.987 (42170), a románoké mouse (48-13), a

_mntattattak ki.

németeké 60.053 (2'5%). A magyarajkú

népesség azonban az igen nagyszámú er—

délyi menekültek várható visszatérése és az

A visszacsatolt erdélyi és M_keletmagyarországi terület

Anyanyelv " 1 97 o - b e n

ím ] 0/e-ban

Magyar ... 1,123.800 514

Német ... 89.071 41

Szlovák (tót) ... 12.809 06

Román ... . 921301 4232

Rutén ... 16.284 07

Egyéb . . . ... ] 22.382 10

Osszesen . .

.; 2,185.647 ;

1930. utáni természetes szaporodás követ- keztében visszanyerhette, ill. fvi'ssízanyerheti békebeli lélekszámerejét. A most ismételten megnagyobbodott Magyarország —1938/39.

közötti 13'3—13'4 millióra tehető lakosságá—

ból nyers becslés szerint mintegy 101/2—

10% [millió _— vagyis közel 80%, ill. annál

valamivel több —- magyar anyanyelvű. _ _ _Az ismét a magyar állani alkotórészévé

1) 1910-benajiddis anyanyelvűek is németeknek (A keleti vármegyékben 'a 'német anyanyelvű izraeliták 1910. évi száma meghaladta a százezret)" " *

36"

7 szám

lett területen lakó népesség 1910. és 1930.

évi vallási megoszlását mai magyarországi keretben bemutató adatok szerint hazánk olyan résszel lett teljesebb, amelyen a görög katolikus lakosság viszonylagos többségben él; a békebeli adatok szerint még a refor—

mátusok száma is meghaladta itt a római katolikusokét:

, 1910—ben

V a l l a s

1930-ban szám szerint! o/o'ban számszerint ! oleban

1. A visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi terület Római katolikus 422585 19'3 419.799 17'6

Görög ,, 823296 37'7 931.967 39'0

Református , 501884 230 505.703 21'2 Evangélikus . . 46.112 21 42600 18 Görög keleti . . 214829 9'8 281395 11'8 Unitárius . . 41.249 1'9 40.029 1'6 Izraelita . . . 134033 6'1 148.188 62 Egyéb és isme—

retlen . . 1.659 01 18.928 08

Összesen .! 2,185.647[ zoo-ol 2,388.909 ] 1000

2. Megnagyobbodott Magyarország.

Római katolikus 5,772.406 51'7 6,741.619 53'1 Görög ,, 1,421.043 12'7 1,545.596 12'2 Református . 2,338.823 20'9 2,521.094 19'8 Evangélikus . . 565041 51 614962 48 Görög keleti . . 27 7.257 2'5 432568 34

Unitárius 46.476 0'4 46.295 03

Izraelita . . 735580 66 742727 59 Egyéb és isme-

retlen . . . . 9.924 01 59.731 05

Összesen .!11,166.5501 1000j12,704.592 ] 1000

A visszanyert terület gazdasági viszo- nyainak jellemzésére most csak az 1910.

évi népszámlálás foglalkozási adatait sora—

Icoztatjuk fel a döntés következtében meg—

nagyobbodott mai Magyarország megfelelő adatait nyu jtó háttérrel:

A ' tlt

erdlíífzásclklit- Adfgggggggggw

Foglalkozási magygriarestzagl Magyarország főcsoport - 19104: e n

Szikla "fo-ban $$$ "Man

Östermelés . . . . 1,521.457 69'6 6,684.802 59'9 Bányászat és kohá-

szat ... 18.704 09 113126 10

Ipar ... 285415 13'0 2,007.123 18'0 Kereskedelem és

hitel ... 89.653 3'2 470504 4'2 Közlekedés . . . . 49.657 2'3 404075 3'6

Bányászat, ipar

és forg. együtt 423.429 19-4 2,994.828 26-8

Közszolgálat és sza-

badfoglalkozások. 76.445 35 423379 38 Véderő . . , . . 16.249 0? 93.496 08 Napszámos k.m.n. 43.695 20 261075 23 Házicseléd . . . . 43.591 20 286748 26 Egyéb és ismeret-

len foglalkozású . 60.781 28 422222 38

* Összesen . 2,185.647100'011,166.550100'0

_554_

1949 ,.

Erdély és Keletmagyarország hazakerült részén az őstermelő népesség aránya— a mezőgazdaság mellett még a jelentős erdé—

szetet isl) az őstermeléshez véve —— 19104

ben kimagasló volt. Az agrárfoglalkozáso- kon kívül azonban jelentősége van a bá—

nyászatnak és az iparnak is. Minthogy az ezer év óta magyar földnek számító kelet—

magyarországi és erdélyi rész gazdasági erőiorrásaíra aSzemle legközelebb fog —— a népességi adatok részletes közlésével egy-—

idejűen __ kiterjeszkedni, itt csupán az igen

jelentős sóbányászatra és az arany, ezüst, réz stb. és szén, bár részben csak kisebb jelentőségű lelőhelyeire utalunk. Igaz, hogy a húsz évvel ezelőtt Romániához szakadt rész délnyugati darabjának dús gabonater-

mésű Kánaánját" s a legnagyobb szén— és

érctelepeket és más "ásványi kincseket a bécsi döntés nem juttathatta Vissza Magyar—

országhoz. A nekünk, ítélt —— ásványi kin—

osekben szegényebb ———- rész keleti szegély-én azonban a mezőgazdaság is igen jelentős és nemcsak erdőkben gazdag, de szinte dús—

kál az idegenforgalmi vonzóerejű egyéb ter—

mészeti kinesekben (fürdőkben, források—

ban) és szépségekben. E mellett az új ále lamterületrendezés az eddig a lapályon kanyargó országhatárt a Keleti Kárpátokig tolíu ki; úgyhogy most már a Magyar- birodalom e legtermészetesebb határának mintegy 700 kilométeres darabján újból magyar lobogót lenget a szél, az ősi határ- nak a magyar települések láncával ——

Nagyiváraddal, Szatmárnémetivel, kincses Kolozsvárral és számos kisebb-nagyobb vá?

rossal és községgel — az Alföldhöz fűzött legtávolabbi szögletében pedig ismét a ma- gyar államért, a magyar nemzet új ezer—- évéért dolgozik, küzködik és virraszt egyik legeredetibb és legértékesebb néptörzsünk, a székelység. A középhatalommá lett Ma- gyarország jövőjének ez is igen fontos biz—

toslteka. Thirring Lajos dr.

1) Az erdészet fontosságának jellemzésére meg—

említhetjük, hogy az egész visszakapcsolt rész 75 millió kat. holdnyi területéből az egyes művelési ágak nagyság szerint a következőképen részesedtek: erdő 273 millió k. h. (36'6%l, szántó 232 millió k. h.

(30'9%), rét 14'08 millió k. h. (1á'4'4%), legelő 094 millió k. h. (12'5%), kert 012 millió k. h. (I'6%), szőlő 003 millió k. h. (0'4%; nádas és földadó alá nem eső terület nagysága 03 millió k. h. (3'6%).