8—9. szám —734—— 1940
Külkereskedelmi forgalom.
Commerce extérieur.
Itésnmé. Les territoires détachés de la Hou—
grie avaient dans le commerce exte'rieur de la Rou- manie une part notablement et constamment plus grande (lue celle gui leur serait revenue normale- ment suivant le rapport de leur super/icie ou de leur population [! la superficie ou á la population de Pancicnne Grande-Roumaine. Involontairement, on pense aux liens séculaires gui sjétaient formás entre les territoircs en auestion et la mere-patria dans les périodes de prospe'rité aussi bien gue dans les jours diadversité, comme conse'guence de la division ration- nelle du travail et de l'adaptation de cette division a' la satisfaction des besoins.
C'est surtout du cóté des irnpor'tations (luc les tcrritoires autre/ois hongrois jouaient un róle domi—
nant. Én 1924, il íallait porter a leur compte les neuf'dixiemes des importations Irongroises de prove- nance roumaine; () partir de cette année, un recul constant se dcssine, néanmoins méme en 1.932 leur part monte a 3/5 du total, Le minimum s'observe en 1935 et 1936 avec une participation de 54,respective- ment 38%, mais il convient de noter gue les impor- tations de provenance roumaine ['urent grossies en ces années diune auanlite' importante de mais (Pori- gine roumaine'non-transylvaine
et d'une valeur de 21'6, respectivement 21'4 millions de pengős, sans laguelle le pourcentage relatif aux territoires dé—
tacliés serait menü? a 572, respectivement 59'900, chiffres plus éleués gue ceux de Pannée 1934.
Comme la Hongrie importe du territoire dc liEst et de la Transylvanie principalement rlu bois, il est naturel gulen 1939, aprés le retour de la Sub—
carpatlrie, le taux de participation est tombe' a un niveau bien plus bas: 46'8%, ce (lui ne dépassaít (rue légöremegit lc tour de 44'1% relatií () l'anne'e 1933, lorsaue I'importation de bois fut fortement réduite du fait de la crise économiaue.
Les exportations hongroises dirigées sur la Rou- manie et, par suite, sur les territoires transiérés de la Hongrie a la Roumanie se composent surtout de produits industriels. Cela expligue aue les exporta—
tions () destination de la Roumanie subissent des fluc- tuations moins amples (]ue les importations prove- uant du méme pays et comprenant guelguefois diénormcs guantite's de produits agricoles. Les varia—
tions du taux de participation coractérisant les rela—
tions économirlues entre le pays (Iémembré et les territoires détacliés, la baisse constante de ce taux re'vele un aiíaiblissement (tes
On le constatait
liens économiljues.
(Fanne'e en année: de 83'5% cu 1923, le taux de participation est to—mbé d 45'3% en 1938. Le fait (]uc Pearportation de produits textiles hongrois en Roumanie nlexiste presgue plus, tandis
aue celle de machines et appareils de I'industric lourde gagne progressivement en volume, semble indiguer, concurremment avec le pliénoméne rappelé plus Izaut, (luc le mouvement diindustríalisation en Grande—Roumaine se (lesintéressait de la Transyl—
vanie el uisait le reste du territoire. Dans ces con- ditions, le pouvoir (liaclzat et de consommation de la population (les regions autr'efois hongroises a rétrogradé au lieu de se développer parallelement á celui de la population de PAncien Royaume.
Panni les produits minéraux importés des régious libérées, ceux (]ui, Selon la statistigue de 1939, occupaient la premiere place e'taient Ie sel et le plátre cru ou calciné, La 3 y 1 v i c a l t u r e a iourni les produits (lui avaient le plus de volume et de valeur: 30% du bois importé en Hongrie prove-
naient de la Roumanie, notamment 19% du bois (i'essences [euillues et 35% du bois dűfsserices rési—
neuses; or, le premier venait intégralement des ten-iv toires détacliés de la Hongrie, et le second dans la proportion de %%. Les regions maintenant reuenues figuraient dans ces livraisons avec la proportion de
% pour le bois (Pessences feuillues et avec plus de
% pour les coniie'res, soit avec 7, respectivement 17%, du total des importations hongroises. Done, si elles continuent a approvisionner le pays démembré
dans le cadre de liaunée 1939, il en résultera —— a supposer one les prix de 1939 restent en vigueur ——
une amélioration de 77 millions de pengős pour la balance commerciale.
Les chi/tres des e x p a r t a ti o ns de Hon—
grie font apparaitre le fait surprenant (]ue Ia part
des régions re'cemment libérées est extrémement iaible. Les tcrrítoíres détache's de la Hongrie ont absorbé en 1939 plus de la moitié des produits hon- grois exportés cn Roumanie, mais ce rfest (Iuhm tiers de cette auantité aui a pris le chemin des regions nouvellement libérées.
Le groupe des produits d em i-m a n u [ a c ! u—
r és montre le plus clairement la dii/érence entre la faculté rfabsorption des territoires transfe'rös de la Hongrie () la Roumanie et celle de la partie de ces territoires oui vient de faire retour a la merc- patrie. Én 1939, l'exportation des produits demi- manufacturés constituait 38% du total des exporta- tions hongroises (au point de vue de la valeur), 4—6% des exportations dirigées sur les territoircs transférés et seulement 11% des exportations a des—
tination des régions récemment récupérées. Cette répartition inégale alfecte princípalement les de mi- produits de Pindustrie du fer (lui re- présentaient en 1939 plus de 30% de la valeur totale des exportations hongroises, et ()ui jouaient un rőle
8—9. szám -- 1940
plus important encore au point de vue des territoires détache's: ils figuraient en 1939 dans les exporta—
tions vers ces territoires avec 41% de la valeur el
70% de la guantite'. Cependant, les barres de fer et (Facier envoye'es aua: territoil'es de'tachés rientraient guére dans les regions re'cemment revenues (elles y entraient dans la proportion de 1% seulement), car il dexistaít pas dans ces regions (llétablissements industriels gui en auraient eu besoin,
Le chapitre des produits finis, se com- posant diinnombrables articles industriels, exportes en guantíte's souvent minimes, embrassc 59% de la totalité (les exportations lzongroises, 51% des expor- tations dirigées sur les tel'ritoires trans/érés, et 8495 des emportations absorbées par les regions nouvelle—
ment Iibérées. Cela prouve (]ue liinilastrie hongroise produit dans toutes les branches (les articles gui [ont défaut en Roumanie, La premiere place appar—
tient a cet égard a Ilindiistrie lourde dont les pro—
duits ont atteint en 1939, au point de vue de la valeur, 3970 des exportations Izongroises en Rou- manie, %% des exportations Izongroises sur les ter- ritoires détachés, el 49% des exportations liongroi- ses destinées aux régions récemment libérées.
Le retour de ces régions se fera sentir dans la balance commerciale de la Hongrie prin—
cipalement aa chapitre du bots. Il y était enregistré pour 1939 une importation de 31'5 millions de pen- gős contre une exportation de 5'2 millions seule- ment. Rentrant en possession des foréts de pins et de sapins de la Transylvanie, la Hongrie peut légi- timement espérer (]lle ce déficit de 26'3 millions de pengős disparaitra graduellement a mesure gu*on réussira á surmonter les difiicultés des transports ferroviaires. Probablement, il ne sera plus nécessaire diimporter du charbon de bots, du sel, du plátre era et cuit, ni de faire venir de llélranger des pommes d'hiver, des pruneaurc, des noix. Comme la consom—
mation sur le territoire agrandi ira en grandissant, Pimportation de plusieurs matieres premiéres de Pindustríe prendra íorcément une extension nou—
velle. Mais avant tout il faut slefforcer dtaagmenter la capacité de production de la population (les regions recouvrées, vu (Iae cette capacité est extré- mement basse, surtout dans les comitats székely;
pour cela, il fauclra donner du travail aux gens.
(Juant á lleifet de Fagrandissement du territoire national sur les exportations, on peut prévoir (me (a Hongrie exportera a Favenir plus de bois (Ilessen—
ces feuillues gue jusguyici.
* a
A Romániával lebonyolított külkereske- delmi forgxalom egyik jellemzője a folyto- nos bizonytalanság volt, aminek fennfor- gása pedig a külkereskedelmi kapcsolatok megalapozásának erős akadályozója. Ha
bizonytalan az áruszállítás időpontja, vagy az ár, amelyet az áruért fizetni kell, vagy az időpont, amelyben a kereskedő az áru ellenértékéhez jut, úgy nincs mód biztos kalkulációra, bizonytalanná válik, hogy a kereskedő az áruszállítási vagy fizetési kö—
telezettségét kellő időben teljesíteni tudja-e.
Ez a bizonytalanság Románia szerződő fe- leivel szemben általában megnyilvánult, s oka a pénzügyi és hitelviszonyok ziláltsága mellett a külkereskedelmi intézkedések gya- kori változásában rejlett, kellemetlen hatá- sát azonban hazánk jobban érezte, mint a nagyobb gazdasági erővel fellépő, megtorló intézkedéseket hatásosan alkalmazni tudó más szerződő felek: Trianon kegyeltje ál—.
lott szemben a bár gazdaságilag egyre kon—
szolidálódó, de területre, lélekszámra ki—
sebb, s így jóval gyengébbnek látszó cson—
kiaországgal.
Pedig a szomszédság, :; az a körülmény, hogy Románia tetemes része a magyar ál- lam megalapításától kezdve a magyar nem-, zettest eleme volt, amely a világháború előtti időben is az általános jólétnek olyan magas fokára emelkedett, aminőt Románia még azóta sem, a szinte elképzelhetetlenül szeren—
csés külpolitikai viszonyok mellett sem tu- dott eredeti területének biztosítani, abban az irányban hatottak, hogy élénk forgalom alakuljon ki a két ország között. S ennek elmaradása nem a csonkaország magatartá- sán múlott.
Románia több olyan fontos termékkel rendelkezett, ami a csonkaország gazdasági életének fenntartásához ne'lkülözhetetlenül szükséges volt. Az elszakított Kelet—Magyar—
ország és Erdély fája és sója, a Regát nyers ásványolaja állandóan, főként Besszarábia kukoricája pedig a rossz belső termés ide- ién jó piacot talált hazánkban, s e fontos nyersanyagok behozatalát a fejlett magyar ipar, első sorban a nehézipar kitűnő ter- melvények Ékivitelével tudta volna kiegyen- líteni. Mégis általában főképen a kivite—
lünk szempontjából kellett állandóan erős küzdelmet vívni a kereskedelmi tárgyalá—
sok során, a magyar iparcikkek kivitelét szorgalmazva. Ennek eredménye az lett, hogy a Romániával lebonyolított forgalom mérlegének egyenlege állandóan passzív volt, amikor is az árubehozatali többlet egy része a Romániával szemben fennálló (pl.
az ottani vállalatokban való érdekeltsége—
inkből származó) pénzügyi követelések ki- egyenlítésére fordíttatott. Mérlegünk passzi—
vitásának oka volt az is, hogy míg expor—
8—9. szám
mamunszta nürmrsxsmm mmm RUMAIIIÁVAL, vntmm A mtmtnnz csmnt TERllLETEltItEL u 1920—1839. nem
ti GUMMERCE DE LA HONGR'E AVEC [A ROUMAME EN 1920—39.
AVEC tNDlGAllON DE LA RÉGIDN V ANNEXÉE
430 'millid pengő millions de pengés 130 Behozatal Romaniábót
lmpodatwns deRuumama
420 Behozatal a Romániához csatntt területektől 420 Import-(ian: de la région annoxéna ta Raumanie
Kivitel anúntim
110 Export-tta": un Raum-nin " 40 an.-o mint a Romániához nlatclt területekre
400 Erpomttons vm II tégion xnnuxe'a A la Roumanie 400
90 90
60 50
70 f , 90
60 Ézsau—J x 60
50 k ! 50
f A L
ft t t _
[00 L;, , ! 40
L— " " ? gabi NK
30 ' a ' ' T , 30
". j ; !
'vo' . ll ,, .
20 —— , la,. x 74 —— ao
" kut V a
40 ? :" M" u ,, 40
0- o
0 emmhwaagwggggl—Sgo
§§§§saaagaaaaaaaagaa
v—v-v-u-e—c-u—w-p—v—v—p—Fv—v-F—v—
M_Stl 511940. RMI-SUM,
tunk esetleges emelkedése mindíg kismérvű volt. addig behozatalunkban nagy mértékű hullámzások mutatkoznak főként a tengeri- import alakulásával kapcsolatban. Annak a ténynek pl., hogy az 1935, ill. 1936. évi im—
portunk 23'6 millió, ill. 2832 millió pengővel haladta meg az 1934. évit, a hazai rossz ten- geritermés, s az ennek kiegyenlítésére szol- gáló import (18, ill. 1-9 millió (1) volt az in—
dító oka. Ugyanekkor azonban exportunkat csak 42, ill. 4'6 millió pengővel sikerült fo- kozni.
Hogy a romániai forgalom kibővülése nem a esonkaország részéről szolgáltatott okok következtében maradt el, erre nézve beszédes tanuságot szolgáltatnak a magyar behozatali adatok. (L. az 1. sz. táblát.) Ezek szerint Románia 1924—től kezdve állandóan
8—995—03 részesedéssel 'vett részt a magyar
összbehozatalban, s ezt a részesedést meg—
tartotta 1928-ban is, amikor pedig impor—
tunk a tetőpontot érte el 12 milliárd pen- gős értékével, A gazdasági válság mélypont—
ján, 1932—ben és 1933—ban a részesedés 12'4, ill. 7-8 százalékos volt. E legkisebb összbe- hozatallal záruló két év közül az egyikben
—— a tengeriimport hatása alatt —— egyene—
sen az addigi maximumot érte el a romá—
—-—736 —— 1940
niai részesedés, s 1933-ban is kb. megtar—
totta a korábbi 8%-os színvonalát. A javuló gazdasági élet emelkedő forgalmával a re'—
mániai arányszám is emelkedett és maximu- mát 1935—ben és 1936—ban érte el 13'4%—os részesedéssel, aminek ugyan rendkívüli oka a már említett erős tengeriimport volt, de az 1937. és 1938. évek részesedése is (egy- formán 9'8%) nagyobb, mint a korábbi:
normális éveké. Az 1939. évben a vontatot—
tan lebonyolódó behozatal 289 millió pen—
gős értékénél 1922 óta csak az 1933. évi volt alacsonyabb, az 5'9%-os részesedési arány pedig a 18 évi mélypontot jelzi. Ebben az, évben ugyanis Kárpátalja visszatérésével le- hetővé vált már a lombostiabehozatal vissza- fejlesztése.
Romániába irányuló kivitelünk, ha je—
lentőségét az Összkivitelben való részesedé—
sén keresztül próbáljuk mérni, stagnálónak mutatkozik. A kiviteli érték maximuma 47-i millió pengővel 1929—ben alakult ugyan ki, amikor egész kivitelünk 1 milliárd pengős értéke is a csúcsponton állott, része- sedése azonban csak 4'5%-ot tett, alig vala—
mivel többet, mint az 1921. év óta mélypon-
tot jelentő 1925. és 1926. évi 4%—os részese-
dés. A későbbi válságos évek alatt 1930—tól 193345; 32 és 3-6% között mozgott a része—
sedési arány, olyan színvonalon tehát, ami a világháború utáni években 1921 óta a mélypontot jelentette. A. válságból kibonta—
kozó évek sem hoztak jelentős javulást: az 1935. évben 'az arányszám 5'3% —ra emelke—
dett — s ez, volt a válság utáni években a maximális részesedés az 1939. évben azonban már 2'8%—ra esett Vissza, tehát a válságos évek arányszáma alá.
Az elszakított Kelet-ltlagyarországnak és Erdélynek a külkereskedelmi forgalomba való beilleszkedését illetően szembeötlő, hogy az elszakított területek részesedése az árucserében (1. sz. tábla) jóval nagyobb, mint amekkora jelentőséggel e területek akár kiterjedésüknél, akár lélekszámuknál
fogva a volt Nagy—Románia egészéhez vi—
szonyítva bírtak. Önkéntelenül az évszáza—
dos szálakra kell. hogy gondoljon a szem- lélő, amelyek a csonkaország és elszakított részei között a munkamegosztásban, a szükségletek ezen alapuló kielégítésr'xlwn az együtt töltött: kedvező évek, 5 nehéz korsza—
kok alatt kialakultak. Pedig mennyi minden gátlás nélkül kifejtett erőszakos kísérlet tör-—
tént e szálak megsemmisítésére, a. régi kap- csolatok kiirtására. Mennyi ségi, mennyi vál—
lalat szűnt meg, vagy vesztette el korábbi jellegét a nacionalizálások révén. nehogy
8—9. szám —— 737 — 1940
!. Magyarország egész külkereskedelem forgalma, valamint a Romániával, illetőleg a Romániához csatolt területtel lebonyolított forgalom az 1920—1939. években.
Commerce de la Hongrie en 1920—39 avec les pays étra'nge'rs, avec indication de la Roumam'e et de la région hongroise y armea'ée.
B e h o z a t a 1 —— lmportalíons K i v i t e l — Exportatíons
A Romániához csa— 615311)???th esa—
. " , . () eru e r ezese—
Az egész FÉÖZÉZLÉHÉ tolt teruáígerészese Az egész A romaniai : diese ,
globales Roumam'e parathÉXIsi 66990" * globales vers la Roumame gígsyamtgexge ráe la
ÉV Roumam'c Houmam'c
, behozatal értéke —— valeur . a kivitel értéke — valeur
Annees ——————g—Wj—f §) ÉÉÉ , 5 _ § É % x"
SÉ—S§ ezer §§_§'" Ég,—w eze; H§§3Cí
ezer pengűben Ég §§§ pengőben 313 §§ § ezer pengőben íg Éli; pengóben §; 3333 en milliers de §; §§To en "417113? §É§R§ en milliers de 333; $$$ U; m millíeZ's És E %% § pengős agg : § § a de pengos § a :: §?) pengős 331 .__ §§ de pengos %% § %%
ÉN guita— ;3§'—'§ 353 ám:; suttogni!
1920 484088 4.447 09 ') — 190574 2.647 1'4 " —
1921 603.984 21.198 3'5 ") -—— 294.541 14.362 4'9 *) —-
1922 625.696 44.895 7'2 *) — 382.937 43.843 1115 ') ——
1923 490.663 50.315 103) 39.525 78'6 392.182 34.153 87 28.528 835 1924 815.255 63.828 7'8 57.440 900 667.012 35.174 5.3 27.513 782 1925 864.567 68.712 8'0 59.022 85'9 848.028 34.095 4'0 24.002 70'4 1926 941.006 75.751 81 59.224 78'2 876.672 35.134 4'0 24.578 700 1927 1,182 262 82.764 72 58.504 707 807.560 35.757 4'6 25.589 71*
1928 1,211.411 95.734 7'9 73.047 76'3 825.974 45.097 5'5 33.439 74'2 1929 1,063.697 96.146 90 67.017 69'7 1,038.540 47.067 4'5 34.758 73 9 t 1930 823.348 74.631 8'9 46.655 625 911.666 30.175 3'2 20.800 68'9
' 1931 539.36l 65.086 121 44.981 691 570.390 20.485 36 12.422 606
1932 328.538 40.868 12'4 24.042 58'8 334.512 11.434 34 7.128 62 3 1933 312.643 24.245 78 10.702 44'1 391.337 12.812 3'3 6.934 54'1 1934. 344.897 30.285 8'8 16 589 54'8 404.196 19.763 4'9 9.214 46'()' 1935 402.345 53.876 13'4 18.469 34'3 451,516 24 012 5'3 10.635 44'3 1936 436.538 58.524 13'4 22.193 37'9 504.382 24.352 4 8 11.242 462
1937 483581 47.569 9'8 25 075 527 588.015 25.079 43 12.329 492
1988 410.607 40.133 98 23.666 59 0 522.382 20.946 4'0 9.483 45'3
1939 488985 28.926 59 13.522 408 605.473 17.201 2'8 8622 50'1
*) Nincs adat. —— Il n'y a pas de données.
továbhhordozói legyenek a régi kapcsolatok- nak. Micsoda emberfeletti küzdelmet kel—
lett az ott maradottaknak folytatniok egy-egy erdődarabért, amelynek fája tovább vigye az elszakított részek néma üzenetét a csonka—
országnak.
Különösen a behozatal oldalán tűnik fel az elszakított területek uralkodó szerepe. Az
szakított keleti részekről és Erdélyből szár- mazó importunk gerincét a fabehozatal teszi, természetes, hogy 1939—ben, amikor Kárpátalja visszatért, a faimport csökkené- sével a részesedési arány is jelentékenyen visszaesett, s az így elért 46'8%—03 részese- dés már nem sokkal haladja meg a gazda- sági válság következtében redukált t'abeho—
1924. évben innen származott az egész ro- zatalt lebonyolító 193395 éV 44'1%'0'S
mániai import értékének 9A.,-ed része. Ettől arányszámat.
az évtől kezdve a részesedés visszaeső ugyan, de még 1932-ben is csaknem 3/5-öt tett. A mélypontot az 1935. és 1.936. évek mutatják 34, ill. 38% —os részesedéssel. E két évben azonban —— amint már erről lentebb említés tétetett — a 216 millió, ill. 21'4 mil- lió pengő értékű nem erdélyi származású tengeri behozatala duzzaszlotlia meg a ro—
mán importunkat, ami nélkül az elszakított területek részesedése ezekben az években 57'2, ill. 59'9%—0t ért volna el, többel tehát, mint az előző 1934. évben. Minlhogy az el-
Romániába, s így természetesen az el—
szakított részekre irányuló kivitelünk is ——
mint alább látni fogjuk —— túlnyomórészben iparcikkekből áll s így az egész romániai kivitelünkben való részesedése kisebb hul—
lámzásoknak van alávetve, mint az időn,-
kint jelentős mennyiségű mezőgazdasági
terményt is felölelő behozatalunk, A oson-
kaország és az elszakított területek közti gazdasági kapcsolatok alakulására is a ré—
szesedési arányszám változása a jellemző, s ennek következetes csökkenése azt mu—
48
8—9. szám _ 738 — 1940
§tatja, hogy ca kapcsolatok állandóan gyen— — ben a nehézipari gépe-kés készülékekífoko—
gíiltek: a részesedés szinte évről-évre vissza- zódó mértékben jelentős szerepet játszottak, esett annyira, hogy az 1923. évi 83'5%' he— míg a korábban fontos textilipari export lyelt 1938-ban már csak 45'3% -ot telt. Ez a megszűnt _— nyilván azzal függ össze, hogy jelenség —— tekintettel arra, hogy a kivitel— a nagyromán iparosítási mozgalom a volt
211. Magyarország behozatala Romániából, m. az elszakított területek-
Commerce' d'importation de la Hongrie en 1938 ,et 1939 avec la. Roumanie, respectivement avec
Behozatal Romániából —— Import. de Roumam's Ebből ? Dont tl Mennyi—
Érték — V 1
Az áruk, illetőleg árucsoportok egesgág Mennyiség a mr _—_ mennyiség
megnevezése Umm Ouantíté 1.000 P") % guanmé
1938 1939 1938 1939 1938 1939 1938
Nyersanyagok.
' .. . . . db- téte 535 —- . , 535
Elo állatok, allati eredetű termekek 11 951 1.181 213 149 0 53 0 52 888
Tengeri ... , 33.052 ——- 519 — 1'29 —— 33.052
Gyümölcs ... ,, 8.714 5.027 306 427 0'76' 1'48 8.534
Fözelékfélék ... ,, 44 50 2 2 0-01 00] 44
Takarmányfélék ... ,, 115.533 39.352 1.271 443 3'1 ? 153 39.771 Növényi eredetű ipari nyers-
anyagok ... ,, 7.391 6.707 91 126 023 044 7.891
Nyers ásványolaj ... ,, 1.736964 1,509.917 12.958 12.946 3229 4476 ——
Kösó ... . 212070 67.349 358 123 089 042 212.070
Nyers és égetett gipsz . . . ,. 93.785 92.490 207 240 052 083 93.785 Egyéb bányászati eredetű nyers:
anyagok ... ,, 21.791 23.428 230 231 057 080 20130
Nyers épület és szerfa . ,. 510065 392151 2.257 1.633 5'62 564 491.984 Tüzifa ... ,, 1,504.694 305050 3.386 684 8'44 2 36 1.495.683
Faszén ... , 75 366 22.498 490 146 1'22 0'50' 75'366
sványviz ... . 1.608 1.070 45 33 0-11 011 1.608
.. db-Fte, 535 — . , . , , 535
Egyutt . . . ; g 4322028 2466270 22.335 17.183 55 65 09401480306
Félgyártmányok.
Bárdolt és fűrészelt fa . . . . (; 1,604.630 1,037.853 15.358 10.043 3827 34'721,525.636
Vegyipari termékek ... ,, 12.999 7.354 212 131 053 045 9.470
Nyers és ócska vas ... ,, 39.513 6.200 496 54 1.23 019 39.513
Együtt . . . (1 1,657.142 1,051.407 16.066 10.228 4003 35'36 1,574.619
Gyártmányok. (
Finomított ásványolaj ... (1 291240 221567 1.627 1.361 405 471 ——
Egyéb vegyészeti gyártmányok . ,, 635 1.093 51 67 013 023 263
Faipari gyártmányok ... ,, 52 744 3 25 001 009 52
Textilipari gyártmányok . . . . ,, 2 —— 1 —— 0'00 —— 21
Kauoeukipari gyártmányok. . . ,, 3 —— 1 M— 000 — 3
Nehézipari gyártmányok ,, 48 208 15 50 004 017 42
Könyv, folyóirat ... , 2 6 *) 1 000 000 2
Egyéb ipari gyártmányok . . . ,, 18 21 21 6 005 0'02— 13
Együtt . . . (1 292000 223639 1.719 1.510 4'28 522 377
(, db4piöce, 2 1 , , _ ( 2
Egyéb áruk ... (1 760 410 15 .) 004 002 176
db — léte
, , . , 537 1 , _ 537
[Behozatal összesen 1 Place, 6,271.930
3,741.726 40.133 28.926 10000 100 00 4,055.478
'.) Érték 500 P-n alul, **) P.
8—9, szám , — 739: —-—— . , _ , 1940 _ magyar országrész mellőzésével az egyéb
román területek iparfejlesztését vette pro—
grammjába, Ilyen célkitűzés mellett az el-
szakított területek vásárló—, tehát import—
árut felvevő képessége is inkább visszaesett, ről 1938—ban és 1939—ben, valamint a visszatért
semmint hogy a regáti fejlődéssel lépést tudott volna tartani.
Annak a kérdésnek közelebbi megvizsgá- lására szolgáló adataink, hogy milyen áruk- ból tevődött össze főként az elszakított, va-
területekről 1939—ben.
la région hongroise y annex-ée, et en 1939 avec les territoires récemment récupe'rés.
Magyarországtól elszakított területre esik A visszatért területek részesedése revenail á la région hongroise y annexée Part des territoires récemmsnt récupérés
Érték ezer érték — Valeur Mennyi— p engőben mennwíég _ "Ám—'"— ség Valeuren
x nti é - - ,- —
W 1000 P") % Umm %
1939 1938 , 1939 1938 1939 1939-ben —- m 1939
A meny-
Az érték . .
nyiSég , V le Marchandises ou catégories
guanme a "" .
W— de marchandises
az egész elszakított terület 0lo-aban par rapport [; la ré- gion hongroise an—
nexéeá laRoum., %
912 207 121 087 089 97 12
—— 519 —— 2'19 —— — —
4.132 302 887 128 2'86 1.994 141
50 2 2 0 01 002 —— —
19.842 446 222 1'88 1'63 4.650 41
6.707 91 126 039 093 1.614 73
67.349 358 123 1'51 001 66.449 122 91.580 207 237 087 1'75 75.862 185 22.928 222 230 094 170 2.948 10 381073 2.172 1.598 9'18 11 80 290869 1.210 805050 3.365 684 14'22 5 05 105150 236 22.498 490 146 2'07 1 08 4.900 32
1.070 45 83 019 0 25 —— * ——
923191 8.426 3.909 3560 2887
554533 %%
975.51614.529 9.386 61'39 09-34 su.275 a 6.246 3.443 177 95 075 070 _ _—
6.200 493 54 ___2-10 0-40 —— _—
985.15915.202 9.535 64324 70514 611275 6.246
171 18 11 0798 008 _ —
Matiéres premiéres.
_ , , Animauw vivants etproduits 10 64 9 92 d'origine animale
_ ——" Ma'is * 48-26 3643 Fruits
Le'gumes 23-44 18'55 Fourrages
Matiéres premiéres industrielles 24-06 57'94 d'origine ve'ge'tole
— — Huile minérale brule 9866 9919 Sal gemme
8284 7806 Blátre brut ou euit
* Aulres matieres premiéres mini-
12-85 4'35 eres
76-33 75.72 Bois bruts, de construel. et d'oeuvre 3447 3450 Bois á brüler
21-78 21'92 L'harbon de bois
_ —— Eau minérale
6007 5275 Ensemble
Demi-produits.
62-66 66'55 Bois éguarris et scie's
_ -— Produits de llinduslrie chimigue _— —— Fonte brule el ferraille
62'05 66'51 Ensemble
Objets fabrigue's.
—— : —— Hnile minérale ra/fine'e
— ' -— Aulres produits chimigues
*) Au-dessous de 500 pengó's. **) P : pengó's.
744 8 25 001 0'18 168 6 2258 24'00 Produits (le lindustrie du bois
—— 1 -— 000 — — —— — —— Articles textiles '
—— 1 —— 0 01 —— V— —— — —— Articles de l'indust. du eaoutohouc
208 12 50 005 ()'37 133 29 6394 5800 Produits de l'industrte lonrde
5 ') 1 000 0'01 —— —— — — Liores et périodigues
20
__;Wi __ __1 000 ___0'01 18 _, 1 9000 10000 Autres
1148 36 88 015 0'65 319 36 27'79 40'91 Ensemble
**149 2 5 001 004 " 2 1 így)? 20'00 % Autres marchandises
_ í)- ' r- . ) . '*' "_ 1 ' ' — ?
130904? ...—3.66613534 10000 100 00 1,166.149 8.345 6107 01 05 ; Total des zmpmfaltons
48*
8—9. szam
lamint a folyó évi augusztus 30-i bécsi dön- téssel visszatért területekkel lebonyolított forgalom, csak megközelítő pontosságúak:
—740—— 1
940
azt, hogy az ám az elszakított, vagy visszav- nyert területről származott—e, illetőleg
küldetett—e, a leadási, illetőleg feladási állo- oda _ 2/B. Magyarország kivitele Romániába, ill. az elszakított területre Empartations de Hongrie en 1938 et 1939 vers la Roumam'e, respectivement 96943
Kivitel Romániába ; Export. en Rommmie , 01232 285233
, Az amik,' illetö eg- l árucsoportok Mennyiségiegység Érték _ Vahur
;!; megnevezese. Um'Iís Mennyiségguantité ___—_1000 P % mennyiségguantité
1938 1939 1938 1939 1938 1939 1938 1939
Nyersanyagok
* Élő állatok, állati eredetű termékek § db ami! §; 4§ 104 64 0-50 0-37 19; 2;
Egyéb mezőgazdasági cikkek ,, 772 5.479 54 417 0'26 2'42 672 2.168
; Bányászati termékek ,, 3.738 8.093 15 39 007 023 3.788 7.515
j Ipari nyersanyagok . ,, 2.380 1.611 34 29 016 017 2.151 1.611
Tüzelőanyagok . . . . . ,, —— 3.700- — 17 —— 0 10' —— 3.700
* Keserűvíz . . . . . . . . . , ., 907 711 44 85 021 ()'20 884 661
.. db —— léte, 83 41 , , 77 21
Együtt ' ' ' i (1 7.956 19.595 251 601 1 20 3 49 7.533 15.656
_ Félgyártmányok
; Vegyészeti ipar termékei . (1 6.379 6.482 397 523 190 304 5.343 5.805
Faipari termékek . . ,, 43 32 13 6 006 0'04 43 32
' Textilipari termékek . . . . . ,, 803 582 310 221 148 128 120 154
Prémbőrkikészítő ipar termékei . ,, 90 59 194 443 093 258 6 14
Kaucsukípari termékek . , 8 9 3 4 001 0'02 —— 6
Kő- és agyagipari termékek . , 150 3.750 1 27 001 0'16 —— ——
Nehézipari term-ékek ,, 265827 271016 4.896 5.243 23'37 30'48 162078 189918 Együtt . (; 273300 281930 5.814 6.467 27'76' 37'60'167.585 195929
Gyártmányok
Vegyészeti ipari termékek 645 509 881 .853 4'21 4'96 52 68
Papirosipari termékek . . . ,, 289 282 108 178 049 101 103 -——
Fonás- és kefekötőipari termékek . , 10 —— 5 —— 0'02 —— 10 —
Könyv, folyóirat, film . , 5.857 3.200 1.459 925 697 5'38 5.844 3.192
Textilipari termékek ,, 565 470 327 405 1'56 2'35 535 277
Konfekcióiparí termé—kek . . . . .; db _gp'ke 25f85 3033; 12 92 0'06 053 2109 fő
Kaucsukípari termékek . . _ _ ,, 505 879 306 279 1'46 1'6'2 325 120
Kő-, agyag- .és üvegipari termékek ,, 6.803 9.943 567 656 271 381 3.087 2.157
Vasáruk . . . . . , ,, 86.275 21.591 5.216 1.579 2.490 918 6.304 5059
Gépek és készülékek . ,, 16 876 11.855 3.474 2.761 16'58 16'05 11.477 6.846
. .. (lb—piece 64.291 45.744 . , _ 19.561 ——
Villamosgépek és készulékek : 3.096 2497 2.304 2.316 1100 1347 1952 1.407
E
gyéb
neh
ezxpari' ' ' termékek. . :fm—Wt"
couran(1_"
528 9814 208 75 099
'044 —
101 3614
] db — piece 89.876 76.113 21.670 31
Együtt. . függ;? — 1414.86210.114 70-95 58'80' __ 14
[ 121.449 50.536 29-790 19.172
, db —— pióca 5 —— . . 5 ——
Egyéb aruk . .; (l . 284 671 19 19 009 011 208 612
db — W)
píöce89.964 76.154 21.752 52
Kivitel összesen . . fűzi,—zigazi" —— 14 20.946 17.201 100'00 100'00L -— 14
(; 402989 352732 205316 231369
