A visszacsatolt keleti terület. Közműveltség

8—9. szám ——772-—— 1940 tekintetében már a román szövetkezeteknél

jelentkezik a túlsúly. A román szövetkezetek száma 229, míg a magyaroké 189, a mérleg főösszege a román szövetkezeteknél 1618, a magyaroknál 1456 millió leu. A betéti ál- lomány már a magyar szövetkezeteknél ala—

kult kedvezőbben, itt ugyanis 446 millió leu volt, míg a román szövetkezeteknél 37'7 millió leu. A magyar szövetkezetek különösen Csík és Udvarhely megyében vannak erős fölényben a románokkal szemben. elég jelentékeny a fölényük Há—

romszék vármegyében is, Bihxar és Maros—

Torda megyében szintén erősebbek a romá—

noknál. Beszterce-Naszódban a szász hitel—

szövetkezetek tőkeerőben megközelítik a románokat.

A Statistica Societátílor Anonime din Románia cimű romániai hivatalos statiszti—

kai kiadványban a Romániában működő részvénytársaságokra vonatkozólag közölt adatok alapján a magyar hazához Romániá- tól viszatért területre nézve összeállíthatók voltak az említett területen székelő ipari, kereskedelmi, biztosító és egyéb részvény-

társaságokw alap— és összes tőkéit feltüntető adatok, melyeket 5. számú táblázatunk fog—

lal magában. E táblázatból megállapíthatóan az ipari részvénytársaságok száma 165 volt a szóbanlévő területen, tehát valamivel na- gyobb, mint a hitelintézetek száma. Emel—

lett a kereskedelmi részvénytársaságok

száma is jelentékeny, nevezetesen 115, mig a biztosító intézetek közül 2—nek, az egyéb részvénytársaságok közül 10-nek volt a székhelye a visszacsatolt részeken. Az alap—

tőkék összegét tekintve az ipari részvénytár—

saságok erősebbek voltak, mint a hitelinté—

zetiek, az előbbieknél ugyanis 464, mig az

utóbbiaknál 35'7 millió P az alaptőkék ösz—

szege. A kereskedelmi részvénytársaságok már jóval gyengébbek az alaptőke szem-r pontjából, ezek 7-3 millió P alaptőkét mu—

tatnak ki. Az ipari és kereskedelmi részvény—

társasági tőkeerő általában természetszerűleg az ipari és kereskedelmi jellegű városokban található nagyobb mértékben, elsősorban Kolozsváron. Az itt székelő ipari és keres—

kedelmi részvénytársaságok tőkéi körülbelül a felét teszik a visszajutott területen szék—

hellyel bíró kereskedelmi és ipari részvény- társaságok tőkéinek. Elég számottevő még a Nagyváradon és Szatmárnémetiben lévő ipari és kereskedelmi részvénytársaságok tőkeállománya. Az ipari részvénytársaságok jelentősebbjei között főként elektromos áramfejlesztő telepeket, vas—, faipari vállala—

tokat, bányavállalatokat és vegyészeti tele—

peket, valamint cukorgyárat találunk. A két visszatért biztosító társaság a biztosítás leg—

több ágával foglalkozik és kiterjedt üzleti tevékenységet bonyolít le.

Szigeti Gyula dr.

Közművettség.

Culture intellectuelle.

Résumé. Aprés la guerre mondiale, le traité de Trianon a annexé á la Roumanie 36% de notre territoire et 29% de notre population, La perte sco- laire causée de ce fait était en proportion de la perte territoriale: prés de 30% des établissements d'enseignement et %% des éléves furent mis sous la domination de la Roumanie.

La Sentence de Vienne diaoüt dernier a rendu a notre pays, avec une partie des territoires orien—

tal et transylvain, 43% de la population el 40 ou

%% des écoles et éleues de la région annexée á la Roumam'e (sur ce gue la Hongrie a perdu il y a 22 a'ns et sur ce gu,elle vient de récupérer, notre tableau 1 offre des proportions de detail). —— Les territoires recouvrés avaient en 1913, selon les chif—

fres hongrois, 5.005 écoles primaires élémenlaires.

D'aprés les données roumaines, ils en auaient en 1918 5.347; et méme diaprés ces données—lá, il y avait, au moment de Pannexion, parmi les écoles

de cette sorte, 2.397 écoles gréco—orientales ou gréco—catboligues enseígnant en roumaín. Cela montre nettement gue sous le régime Iiongrois, I'enseignement donné en roumain était () un niveau correspondant au nombre de la population de lan—

gue roumaine.

Le régime roumain, changeant fort lyal'ganisa—

tion scolaire et le nombre des écoles, tendait parti—

culiérement () roumam'ser le s d 6 u x 111 i l l i 0 11 3 de Hongrois de la région annexée. Il auait oblige les Ecoles diEtat a enseígner en roumain, ne permettant gu'aua: écoles confessionnelles, d'ailleurs pauvres et peu nombreuses, á employer la langue hongroise (dans toute la région détachée de la Hongrie au profit de la Roumanie, il fonctionnait 764 écoles primaires élementaires des confessions hongroises). Encore, les écoles con/essionnelles de- vaient-elles enseígner en roumain environ la moitié des matiéres_ Le gouvernement roumain avait fermé,

8—9. szám

en alle'guant diverses raisons, bien des écoles hon- groíses, entre autres nombre de vieilles écoles secon- daires renomme'es. Dans les comitats purement hon- grois (par exemple, dans les 4 comitats iormant le pays des Sicules), il ne tolérait gue dans les zones dites culturelles, établies par lui, les e'coles hon—

groises; mais il y mettait des instituteurs parlant seulement le roumain, dont l'activité e'tait, de ce

fait, stérile.

Sur les territoires annexe's a Trianon a la Rou- manie, le liongrois était exclu, comme langue d'édu- cation, de prés des 9/10 des mater-nelles, La loi sur Penseignement primaire (1924) considérait l'ensei- Agnement minoritaire comme une activité privée, autorisant seulement les li classes inférieures des écoles primaires élémentaires (de 7 classes) d avoir le lzongrois comme langue dlenseignement. Dlaprés les statistigaes roumaines, sur les territoires 11011—

grois annexes, parmi les sujets de 5 a 18 ans, sou- mis a liobligation scolaire, la proportion de ceux de langue roumaine était de 65%, contre 21% pour ceux de langue hongroise (parmi les éléves primai—

res, respectivement 61 et %%). Or, il est évident gue ces données sont ineacactes. On le voit par les chiffres hongrois de 1910, comme par les chi/[res roumains de 1930. Diaprés les premiers, dans la région détaclzée de la Hongrie au pro/it de la Rou—

manie, la proportion des Izabitanis de langue rou-

maine e'tait de 54-%; dlapres les derniers, de 58%.

Pour les territoires récupe're's de la Roumanie, on peut évaluer le nombre des écoles primaires élé—

mentaires a 2.400 ou () 2.500, et celui des éléves ;;

environ 300 mille. De sorte gue, y compris Ies éco—

les primaires élémentaires de la Zone nord et de la Subcarpatlzie réincorpore'es, notre pays a anjourdlhui 11.300 e'coles de cette sorte, avec en- viron u n (1 em i-millio n féléves. Ainsí donc, par rapport á la Hongrie (Favorit la derniére guerre, la proportion de ces écoles est maintenant cliez nous de 67% et celle de leurs éléves, de 77% (voyez Ie graphigue de la page 777).

Pour l'enseignement secondaire, le régime rouA main avait pris maintes dispositions contraires aux intéréts des Hongrois, parmi lesguelles il faut mcn- tionner, comme particulierement anti—hongroise, la loi sur le baccalauréat. Par suite de cette loi, on refusait chague année, aa baccalauréat, environ 50%

des éléves hongrois. 4

Dans les 272 écoles du second degré, liensei- gnement e'tait donné en roumain dans 209 écoles.

Le nombre de celles enseignant en hongrois était seulement de 48 et de celles enseignant en alle- mand, de 15, Dlaprés les statisligues roumaines, les écoles du second degré niavaíent gue 25%

d'e'léves hongrois, tandis gu,elles en avaient, (Paprés les chi/[res hongrois, en moyenne 70% avant la guerre mondiale.

——-773— 1940

Avec les territoires guí viennent d'étre récupé- rés, PUniversité de Kolozsvár (iondée en 1872) a été rendue á notre pays. Ld, sous le régime rou- main, les étudiants hongrois, défavorisés, étaient peu nombreux; leur proportion ne s'est éleve'e gue ces derniers temps () 1470 (montant a 20% pour les étudiants sortis de cette Université). Deuzc Ecoles supe'rieares hongroíses de droit, appele'es Académies, futeni supprime'es par le régime roumain, leguel ne laissait fonctionner gue deua: autres écoles du degré supérieur: PAcade'mie de commerce de Kolozsvár et une Académie dlagriculture.

*

Avec les territoires recouvrés, nous avons ré—

cupéré 7 grandes collections publigues (parmi les- guelles le Musée Transylvain de Kolozsvár) et 27 assez grandes Bibliothégues publigues (celle de I'Université de Kolozsvár, etc.). Ainsí donc, il nous a été rendu, dhpre's les chi/[res (favant la guerre mondiale, environ 600 mille objets de Musées et plus de 700 mille volumes des bibliotlzégues publiaucs (respectivement les % el 60% de ceux de la région annexée a Trianon a la Roumanie).

*

Le présent apercu indigue encore, d'aprés le nombre des lidéles, les changements apportés, par le remaníement de la frontiére, aux diocéses et autres circonscriptions ecclésiastigues chre'tiennes (tableau 3), faisant ressortir le role gue remplissaient PEinse catholigue romaine et les 3 Eglises protestantes dans Fenseignement public de Transylvanie, róle gui était particulíérement important pendant lloppres- sion subie durant 22 ans par les Hongrois lransyl- vains. Les évégues et superintendants des territoires recouvrés ont a faire [ace á une táche bien difficíle.

Carles sie'ges des diocéses sont pour la plupart (Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmár, Szamosújvár) sur les ierritoires rendus, et nombre de fideles (parmi lesguels le pourcentage des Hongrois est fort), sur les territoires reste's a la Roumanie.

*

A Romániától visszacsatolt keletmagyar- országi terület közművelődési helyzeté—

nek vázolásában, tehát az ú. n. kultúr- statisztikai adatok felsorolásában nagyrészt csak a közoktatási állapot körvonalazására kell szorítkoznunk s itt is túlnyomólag a háború előtti adatokra, mert ami az új helyzetet illeti, megfelelő adatok hiányá- ban, legfeljebb becslés útján kiszámított adatokra lehet támaszkodnunk.

A trianoni békekötéssel elveszett, Romá-

niának ítélt terület 31'6%-át, az ezen a területen levő népesség pedig 25'2%—át tette az anyaország területének, illetőleg

8—9. szám

népességének. Ami viszont a közoktatás- ügyet illeti, ezen a téren a nevezett elcsa- tolással (a háború előtti iskolalétszámot véve alapul) az összes tanintézetek szá-

mából 29'8%-ot vesztettünk el. Ha a tanuló-

mánál. Számításba kell vennünk azt is, hogy a keleti országrészekben —— úgy mint a Felvidéken is —— közoktatásunk arány—

lag fejlett volt, mivel a magyar közoktatási politika mindíg erősen gondoskodott az itteni lakosság kultúrális igényeinek kielé- gítéséről s erre nézve, köztudomás szerint, nagy áldozatokat hozott.

A keleti országrészeknek Romániához való csatolása folytán előállott veszteséget, nemkülönben a most végrehajtott vissza- csatolás jelentőségét a háború előtti főbb (1912/13. tanévi) közoktatási adatok beálli- tása útján igyekszünk szemléltetni. (L. az 1. sz. táblát,)

Az egyes iskolafajok számánál szenve- dett veszteség a keleti országrészeknek Ro- mániához való csatolása folytán természe- tesen különböző volt, de körülbelül 25——

30%-ra tehető. Az átlagot meghaladó vesz-

teséget látunk az óvóintézeteknél, vala- mint a képzőintézeleknél, jeléül annak, hogy ezek a népnevelési célt szolgáló in- tézelfajok különösen nagy számmal szere- peltek ezen a területen és a közoktatásnak ezek az ágai — beleértve az elemi oktatást is —— ott magas fokot értek el.

———774—— 1940

Az 1. sz. táblán feltüntetett arányok ki- fejezésre juttatják azt is (C. csoport), hogy a Romániától most visszacsatolt terület iskolái egyfelől az anyaországhoz, más- felől a háború után Romániához csa- tolt országrészhez viszonyítva milyen ér—

téket jelentenek. Az anyaország iskolái—

nak eszerint most mintegy 10—12%—át kaptuk vissza, a Romániának átadott is- kolahálózatból viszont átlag 40—43 % ke- rült vissza. Ez az utóbbi arány általában megfelel a népességi aránynak: a vissza—

csatolás útján ugyanis az elszakított Kelet- Magyarország népességének 439641 került vissza, míg az elemi iskolákból 42%, az

elemi iskolai tanulók számából pedig 41%.

A középfokú iskoláknál ennél jóval maga- sabb (51—55%-os) visszatérési arányokkal találkozunk, de itt figyelembe kell vennünk azt, hogy a románok időközben sok kö—

zépiskolát megszüntettek s így a visszacsa—

tolás jelzett arányai itt nem felelhetnek meg teljesen a mai helyzetnek.

A szóbanlevő elszakított terület elemi iskoláiról maguk a román adatforrások is megemlékeznek; ezeket az adatokat össze—

hasonlítva fentebbi adatainkkal, az elsza—

kított román területen levő elemi iskolák jellegére nézve a következő képet kapjuk:

(Lásd a következő oldalon lévő összeállí- tást.)

A román adatok eszerint nagyjában megfelelnek a mi adatainknak; egyes jelleg—

esoporloknál ugyan (nevezetesen az állami, községi, gör. kat., gör. kel. iskoláknál) jóval 1. A régi Magyarország (A), a Romániához csatolt (B) és a Romániától vissza- Renseignements généraum concernant l'instruction publigue dans l'ancz'mne Hong/Me ( A), sur le territoire awnmé

A) B)

A régi anyaországban A trianoni békével Romániához csatolt területen Dans l'ancicnne Hongrie Sur le territoire annexé a Trianon á la Roumam'e

(propremenl dtte)

szám szerint — nombres abs. szám szerint-hommes abs. o/o-ban .. pom'ceuíage

- % is s e : e

"* És e ?) És § ** s e,. §

l § %% e .' § §§ "* l § es "*

a ! És ' a l : § ;

% sw, % e %; § % s s, %

KísdedóVÓ—intézetek ... 2.315 2.632 219065 796 886 64 811 33'9 33 ? 29'6 Elemi iskolák ... 16.861 34.574 1,937.814 5.005 9.05 482306 29 ? 262 24'9 Tanonciskolúk ... 709 5.109 109595 174 1.100 23.606 24'5 21'5 21'6' Polgári iskolák ... 498 4.347 99.801 121 690 22.599 24'3 15'9 22'6

Képzőintézetek ... 91 1.079 9949 33 — 338 2 962 363 313 29'8

Középiskolák ... 269 4.633 81.773 69 1.044 21.099 256 22'5 258

Felső kereskedelmi iskolák 54 561 10.202 11 188 2.148 20'4 38'5 21'1 Szakiskolák ... 129 1.083 11564 27 203 1.643 209 18"? 14'2,

Főiskolák ... 57 987 15.806 14 238 720 24'6 24'1, 45'5

8—9. szám ——775—— 1940

tuk-1913.) év az 1919. év Iskola jellege (magazaefearőat) (roerÉSeáldat)

állami elemi iskola . 1.306 1.497

községi ,, ,, . 402 507

róm. kat. ,, _ , 386 388

gör. kat. ,, ,, . 990 1.078

református ,, ,, . 318 322

evangélikus ,, - . 311 269

gör. kel. _ , . 1.180 1.218

egyéb ,, _ . 112 68

Összesen . 5.005 5.347

nagyobb az iskolák száma (a társulati és a magániskolákról viszont nem tesz említést a román forrás), de ez az iskolaszaporulat lehet egyrészt a közben eltelt öt éves időköz fejlődésének az eredménye, másrészt a kii—

lönleges számbavétel következménye. A ro—

mán statisztika azonban maga megállapítja.

hogy 261 evangélikus német és 80 községi szerb iskola kivételével főkép a gör. keleti és a gör. katolikus elemi iskolák voltak ki- sebbségi tanítási nyelvűek és pedig ezek ki—

vétel nélkül román tanítási nyelvűek voltak, úgy hogy maga a román statisztika 1.218 göl. keleti és 1.078 gör. katolikus, valamint 96 községi román, tehát összesen 2.392, a magyar uralomtól átvett román tanítási nyelvű iskolát vesz számításba, ami a ma- gyar uralomtól szerinte akkor átvett elemi

iskoláknak éppen 4-50/o-ál teszi. (Alább vi-

szont láthatjuk, hogy a kétmilliós magyar kisebbségnek a román uralom alatt Erdély—

ben mindössze 764, részben magyar tanítási nyelvű felekezeti elemi iskolája volt.)

Egy másik román hivatalos forrás fel—

sorolja az 1919—ben tőlünk átvett terület ok- tatási intézményeit. Ez a, hivatalos közlés 1.014 kisgyermek-nevelőről (óvóintézetről),

10.194 elemi iskoláról, 456 középfokú és 21 felsőfokú oktatási intézményről emlékezik meg, összesen tehát 11.085 ilyen intézmény—

ről. Ez mindenkép túlzott szám; túlzott (mint a fenti adatokkal való összehasonlí—

tásból kitűnik) az óvóintézetek száma, mely az állandó és nyári menedékházakat ugyan magában foglalja, túlzott az elemi iskolák

száma, mely a kapcsolatos (nem önálló) is—

métlő iskolákat külön iskoláknak tünteti fel és végül a felsőoktatás is több olyan iskola—

egységet foglal magában, ametv nem ebbe a csoportba tartozik. Eltekintve ezektől, a ma—

gyar statisztikával szemben álló ellentmon- dásoktól, magából a román statisztikából is kitűnik, hogy a román uralom közoktatási bálózatunknak milyen magas színvonalon álló értékes részét vette át s hogy ezen a területen a románnyelvű oktatás éppen nem volt elhanyagolt.

Az elszakított Erdély közoktatásügye az el—

telt 22 év alatt rendkívül sokféle változáson ment keresztül, amiket ismertetésünk szűk kerete miatt legfeljebb futólag érinthetünk. A sokféle számszerű és szervezeti változás mö—

gött a román iskolapolitika legfőbb célja az elrománosítás volt; az állami iskolák taní—

tási nyelve az uralomváltozás után a román csatolt (0) terület legfőbb közoktatási adatai (az 1912/13. tanévi adatok alapján).

á la Roumam'e ( B) et sur celui 're'cupéré de la Roumanie (C) (d'aprés les chi/fres de l'anne'e scolaire 1912—13)

A Romániától 1940—ben visszacsatolt terülceien — Sur le territoire récupéré en 1940 de la Roumam'e

___—szamszerint — nombre des A) a trianoni bgkével Romá—

%t; a régi anyaország niához csatolt terület (,, .,, § par rapport a l'ancwane parmgpprt autermlpzre

§ §? % Hongrie (proprem.dztc) annexelgoí'ggxgn :: la Gem-es d'école

N § § § ola—ában — proportion %

§N 3—3 s _ : *

§ ! § ! § Eg § § ?; §

'3 ÉS; 2 39 :; *EÉGES 2 a % :; $$$—Én 2 g;

Ad 0-0 4-1 % §) a§ §) *a §) *— M 475 M *; M

312 381 2.787 13'3 14'5 12'7 39'2 43'0 43'0 Maternelles

2.094 5.295 196998 124 15'3 102 419 58'4 40'8 Ecoles primaíres élément.

75 391 10.172 106 77 93 431 356 43'5 Jcoles d'apprentissage 51 482 9.935 102 9'9 100 4232 62 ő 440 Ecoles diies bourgeoises 17 157 1.609 18'7 14'6 16'2 51'5 46'5 54'3 Ecoles normales primaires

35 518 10.737 13'0 111 131 507 496 509 Efablissem.dimseig'nement second.

6 108 1.103 11'1 19' 108 54'5 57'4 51'3 Ecoles de commerce dites supe'r.

14 104 974 109 9'6 84 519 51'2 59'3 Ecoles dites professionnelles 7 119 356 123 12'1 2'3 50'0

8—9. szám ———776———— 1940 lett s magyarnyelvű oktatást csak a feleke-

zeti iskolák folytathatták, d: a tantárgyak—

nak mintegy felét ezeknek az iskoláknak is román nyelven kellett tanítaniok. Ezenkívül különféle okok miatt sorra bezárták a ma—

gyar iskolákat, úgy hogy az állami (volt magyar) iskolák pótlásaként felállított ma- gyar felekezeti iskoláknak mintegy 1/3 részét kellett megszüntetni a román uralom ké sőbbí folyamán. Különösen a Székelyföld szenvedett emiatt az erőszakos iskolapolitika miatt. A Székelyföldön nagyobbrészt feleke—

zeti iskolák működtek; a román uralom eze- ket sorra megszüntette s helyükbe román tanításnyelvű állami iskolákat erőszakolt.

Tíz erdélyi vármegyét, köztük a székely me- gyéket is, az n. n. kultúrzóna körébe osztot—

ták be s az idetartozó elemi iskolákban más

(románlakta) vidékről származó, magyarul egyáltalán nem tudó román anyanyelvű tanítókkal kísérelték meg a tanítás ellátását.

A kultúrzóna állítólagos célja az analfabé- tizmus leküzdése volt; ezzel szemben a szé- kely vármegyékben aránylag kedvező az írni—olvasni tudók aránya. (Udvarhely vár- megyében 85-1%, Háromszék vármegyében 84'3%, Csík vármegyében 76—5% 5 Maros- Torda vármegyében 69'3%.)

A kisdedóyás ügye nagyobbrészt az ál lam kezébe került a román uralom alatt:,

908 óvóintézet (ú. n. kisgyermeknevelő) kö—

zül 807 volt állami, kizárólag román foglal—

koztatási nyelvvel,a többi pedig kevés kivé—

tellel felekezeti. Ebből a visszacsatolt román területre legfeljebb 400 intézet jut kb. 23———

24- ezer gondozottal. Magyar felekezeti óvó—

intézet mindössze 11 volt a visszacsatolt te—

rületen. Az 1924. évi elemi iskolai törvény egyébként az óvóintézeteket is igyekszik a románosítás céljaira felhasználni, amennyi- ben a foglalkoztatás nyelvéül kizárólag a románt jelölte meg. Az 1938——40. években visszakapott óvóintézetekkel együtt (kb. 600 intézet) a megnagyobbodott magyar terüle- ten kb. 1.900 óvóintézet áll fenn s ez a lét—

szám % részét teszi a háború előtt az anyaországban fennállott ilynemű intézetek

(2.345) számának.

Ami az iskolák szervezetét illeti, elsősor- ban az elemi oktatás átszervezése történt meg. A törvény szerint az 1930. évtől kezdve valamennyi elemi iskolának 7 osztályúnak kell lennie; a 4 alsó osztályban a törvény megengedte az anyanyelven való tanítást, a felső 3 osztályban azonban a tanítás nyelve kizárólag csak román lehetett. A kisebb—

ségi oktatásügyet általában magántevékeny-

ségnek minősítették s a magyar nyelvű ok—

tatás jóformán csak a felekezeti iskolákra szorítkozott. Az 1924. évi egységes elemi ok—

tatásügyi törvény állítja fel a kultúrzónát is.

Az elemi oktatásra vonatkozó legfőbb adatok közül elsősorban a tanköteles tanuló- kat említhetjük meg. A visszacsatolt kelet—

magyarországi területen becslés szerint fél-

milliónál több (517 ezer) lehet a tanköteles

tanulók száma; a tankötelezettség a román törvény szerint a 18. évig tart s a fenti lét—

számból 90 ezer az 5—6 évesek, 384 ezer a 7—1?) évesek és 43 ezer a 16—18 évesek csoportjába tartozik; a %—os megoszlás a

három csoport közt: 17—74—9'70. A tan—

kötelesek anyanyelvi megoszlását csak becslés útján állapíthatjuk meg s egy—

előre elfogadva a román statisztika szam—

adatát (42%-os magyarság 49%—os román

anyanyelvűvel szemben). 217 ezer magyar és 251 ezer román tankötelest vehetünk fel.

Kétségtelen, hogy a román anyanyelvűek számaránya túlzott, hiszen az egész elszakí—

tott országrészben 65% 5—18 éves román anyanyelvű tankötelest állított be a román statisztika 21070 magyarral szemben, jólle—

het a háború előtt a történelmi Erdély elemi

iskolai tanulói közt 4796 volt a románok

száma.

Az elemi iskolák száma, a Romániához csatolt egész területen 1937-ben 5.752 volt;

ebből 4.570 az állami és 1.181 (alig 1/5 rész)

a felekezeti iskolák száma (ideszámítva né—

hány társulati és magániskolát isl. Láthat—

juk, hogy a háború előtti állapothoz képest

(1. az 1. sz. táblát) mintegy "ZOO—zal gyara—

podott az elemi iskolák száma, ami az elro—

mánosítást szolgáló állami iskolák sűrű fel—

állításának s részben annak is tulajdonít—

ható, hogy bizonyos iskolafajok (polgári is—

kolák, tanonciskolák, a szakiskolák egy ré—

sze) megszűntek vagy kevésbbé fejlődtek a román uralom alatt a hétosztályos elemi is—

kola felállításával kapcsolatban. (Megjegy- zendő az is, hogy az általános és gazdasági ismétlő elemi iskolák szintén megszűntek az új rendszer folytán.) Az elemi iskolák száma a visszacsatolt kelet—magyarországi részen számítás szerint 2.400———2.500 közt mozog—

hat, a tanulók száma pedig meghaladja a 300 ezret s ezek közül (elfogadva egyelőre a román statisztika által beállított adatot)

4270 jutna a magyar és 4970 a román

anyanyelvű tanulókra.

A román uralom alatt állott egész erdélyi

terület elemi iskoláiban a tanulók anyanyelv szerint a következőkép oszlottak meg:

8— 9. szám

1. az állami iskolákban:

204809 tanuló közül 18-7% ma- gyar, 73-0% román, 4'2% német,

2. a felekezeti iskolákban:

114535 tanuló közül 51'8% ma-

3. az összes elemi iskolákban:

719344 tanuló közül 23-2% ma-

Ebből a néhány adatból is kitűnik, hogv a román anyanyelvűek aránya az állami is- kolákban túlzottan magas volt (akár az

1910. évi magyar adatot —— 53'7%—ot, akár

az 1930. évi román adatot _- 58'3%-ot vesz- szük a népességben elfoglalt román anya—

nyelvűek arányául), mig a felekezeti isko- lákban tisztán a kisebbségek tömörültek.

Az egész Erdélyben egyébként 764 ma—

gyar felekezeti elemi iskola működött s eb- ből 250 róm. kat., 475 református, 33 uni- tárius és 6 evangélikus felekezeti volt. A fe—

lekezeti iskolák nagyobbrészt a magyarlakta vármegyékben működtek; így érthető, hogy a fenti iskolaszámból a visszakapott terü- letre 588 iskola jut 45.442 tanulóval, ami azt jelenti, hogy az egész elcsatolt területen levő magyar felekezeti iskoláknak és tanulóik- nak is 77%—a jutott részünkre a visszacsato- lás által. Vármegyék szerint a visszacsatolt területen (az iskolák száma szerint sora—

koztatva a vármegyéket) a következőke'p oszlik meg a magyar felekezeti iskolák száma:

Maros-Torda vm. . 139 i Háromszék vm. 35 Szilágy % . 90 Szoln.-Dob0ka ,, 84

Bihar ,, . 82 [ Csik ,, 32

Szatmár ,, . 61 i Beszt.-Naszód ,, 9 Udvarhely ,, . 59 Kis-Küküllő ,, 6

Kolozs ' ,, . 37 Máramaros , 5

Ha az 1938—40.

területek elemi

években visszacsatolt iskoláinak számát hozzá- számítjuk a trianoni terület iskoláinak számához (lásd a 2, számú táblát, vala—

mint a grafikont), kitűnik, hogy a mos—

tani, megnagyobbodott Magyarország terü- letén kb. 11.300 elemi iskolánk áll fenn s ezeknek kereken másfélmillió tanulójuk van. Hogy ennek az adatnak a jelentőségére rávilágítsunk, elég annyit megjegyezni, hogy a régi anyaország 16.861 elemi iskolájából 67% és több mint 1'9 millió elemi 'iskolai tanulójából 77% tartozik most ismét a ma—

gyar közoktatás keretébe.

A középfokú oktatás az elszakított román területen az elmult 22 év alatt rendszerében és a magyarsághoz viszonyított helyzetében is rendkívül sok változáson ment keresztül.

Az idevonatkozó számos adatból és különféle

-—-—-777— 1940

Al ELEMI lSlttlLÁK És Tllllltúllt SZÁMA.

noname ors EcoLES PRIMAtRES ÉLÉMENTAlRES El ne LEURS ELEVES

:) ISKOLÁK —— EBULES

48 ezer on milliers 45

ne 46

44 44

42 42

'lO 40

b) rAiiULúii _ arvrs

20 millió" millions 2-0

46

'TS

4-2 4-0 os ors 04

O' 2

... A régi anyaországban

Dans l'anoieone Hongrie proorement ülte

. A trianoni békekötéssel Romániához csatolt területen Sur lo territoire annexé á la Roumanie

par le traité de Trianon

A Romániától visszacsatolt területen Sur ie territoire rendu par la Roumanie A trianoni területen

Dans la Hongrie de Trianon

A Kárpátalján / A Romániától visszacsatolt területen En Subcarpathle Sur le territoire rendu par la Roumanie

; .

A megnagyobbodott Magyarországon — Dans lá Hongrie ágrándie M.St. 81.13").

A felvidéki területsávon Dans lá Zone nord

tl.rt.do$t.l340.

feljegyzésből, amelyeknek jórésze most már a kultúrtörténelem lapjaira tartozik, csak néhány, a körülményekre jellemző mozza- natot ragadunk ki. Az elcsalolás után a ro- mán uralom az állami és államinak minő—

sített középfokú iskoláknak csak egy kis részében engedélyezte a magyar tanítási nyelvet, később azonban a magyar tanítási