8 —— 9. szám
sége közel 100 ezer, az evangélikus egyház temesvári egyházkerülete 14 ezer, a gör.
keleti egyház karánsebesi püspöksége több mint félmilliónyi hívővel. (Ezek a püspök- ségek eszerint fenti kimutatásunkhan nem szerepelnek.)
Az említett egyházbeosztási változások
... 78) ...
1940 az illetékes egyházkormányzati szerveket több helyütt kétségtelenül nehéz feladatok elé állítják, amelyek megoldását a kor- mányzat és igazgatás átszervezéséhen (egyesítésében vagy megosztásában) kell megtalálniok.
Asztalos József dr.
üdüiő- és fürdőhelyek.
Stations climatigues et balnéaires.
Résumé. Le retour de ltEst de la Hongrie et d'une partie de la Transylvanie est non seulement un grand événement national, ii a aussi une impor—
tance extraordinaire au point de vue touristígue.
La Hongrie, autreíois tres riclze en stations balne'aires, stest vue privée par le traité de Trianon de ses lieux de villégiature dans les montagnes et (Pane bonne partie de ses villes (Peaux. Les territoires récemment libére's lui rendent environ soixante—dísc de ces stations. On mesure llimportance de ce chi/fre en se rappelant oue le territoire diaprés le démembrement comptait en tout guinze localités auxguelles le caractére de station balnéaire était
* o/I'iciellement reconnu et guarante-six gui pouvaient stappeler lieurc de villégiature. ll ntest pas facile de caraete'riser le röle touristigue des stations dtéte' et des uilles d'eaux revenues au pays, car les données de ltancienne statistigue Izongroise concernant les stations thermales et autres sont aujourdlhui iorte—
ment vieillies, et gue la Roumanie nia établi aucune statistigue de tourísme. Ce (lui ntest pas douteux, ctest gue llÉtat roumain n,a pas mis en valeur les beaute's touristiaues de la Transylvanie et gu'un petit nombre seulement des stations thermales et climatigues, notamment celles (lui étaíent bien íréguentées avant la grande guerre déjá, semblent avoir fait du progrés au cours des vingt derniéres années.
Les sources des villes d,eaux en Transylvaníe donnent les unes de l'eau simplement thermale, les autres des eaux alcalines. Paz-mi ces dernieres, on trouve des eaur á íorte teneur d*acide carbonigue et pauvres en sels, des eaux alcalínes ríches en bicarbonate, des eaux contenant du bicarbonate et du chlorure de sodium, des eaux á bicarbonate de calcium, des eaux ferrugineuses, des eaux ferrugi- neuses á acide carboniaue, des eaux sulfatées, des eaux suliureuses, des eaux froides á sel de cuisine concentré, des eaux d sel de Glauber, des eaux lithinées. Il nly a donc one peu dteaux minérales gui ne se rencontrent pas sur les territoires re'cem-
ment libérés_
La ville dteau ta plus importante du territoire récupe're' est Szováta (á Paltitude de 500 m.); on 11 trouve un établissement de bains tout á fait
modeme, des hötels, pensions et villas contenant environ 1800 chambres. Ses lacs salés constituent un phe'noméne rare; le plus grand de ces lacs, appelé "Medve-tó", coavre une superficie de 45.000 metres carrés et son eau, d'une température de 13 a 15 degrés eentigrades á la surface, atteint déja 30 d 1400 a un métre au-dessous.
Il convient de signaler ,,Fe'lizfiirdő" et ,,Püspök- fürdő" (eaux thermales) prés de Nagyvárad, ensuite ,,Tusnád" (Ez 660 m. d'altitude, eaux alcalines, fer- rugineuses, salines, gazeuses) et ,,Borszék" (a 880
m. dialtitude, eaux lithine'es et alcalínes, eaux ferru—
gineuses et acidule'es).
Keletmagyarország és Erdély egy részé—
nek visszacsatolása Magyarországhoz nem—
csak magasabb nemzeti, hanem idegenfor—
galmi szempontból is paratlan jelentőségű
esemény. ,
Mint ismeretes, a trianoni békeszerződés után megmaradt országterület igazán ma—
gashegyi, alpesi jellegű üdülőhelyekkel egy- általában nem rendelkezett. A hegyeket ked—
velő vagy egészségi okokból rászorult ma—
gyar közönség ennek következtében vagy a
külföldet kellett, hogy felkeresse, vagy pedig
meg kellett elégednie az utóbbi években dí- csér-etesen kifejlesztett, de éghajlati tulaj-donságainál fogva nem azonos értékű kö- zéphegységbeli, szubalpin éghajlatú üdülő—
helyekkel (Mátra, Bükk). A Felvidék egy
részének, valamint a Kárpátaljának vissza—
térése —— az első terület túlnyomó részében sík vidék, az utóbbi pedig idegenforgalmi létesítményekben rendkívül szegény terület
lévén —— alig változtatott a helyzeten.
Most az 1940 augusztus 30-i bécsi döntés folytán ezen a téren is gyöke-
resen megváltozott a helyzet, közel het—ven üdülőhely, illetőleg gyógyfürdő tér—
vén vissza Magyarországhoz. Hogy ez a szám mit jelent, azt legjobban ak—
kor tudjuk értékelni, ha megemlítjük, hogy
8—9. szám
a trianoni országlerületen mindössze 15 olyan helység volt, mely hivatalosan is
gyógyhelynek, gyógyfiirdönek volt elismerve
és 46 olyan helység, mely mint üdülőhelyvolt nyilvántartva.
A visszakapott fürdő- és iidiilőhelyek idegenforgalmi jelentőségéről, tehát látoga-
tottságáról, a szállóhelyek számáról és befo—gadóképességéről rendkívül nehéz kielégítő áttekintést nyerni. mert Romániában idegen—
forgalmi statisztika tudomásunk szerint egy- általában nem volt. Csak a régi, világháború
előtti magyar fürdőstatisztika adatai nyujt—
hatnak —— a változott viszonyok, különösen a közönség ízlésének megváltozása, vala—
mint az adatoknak több mint 20 éves volta folytán a mai helyzet megvilágítására, már csak igen kevéssé alkalmasnak látszó —— tá-
íékoztatást.
A szállóhelyek befogadóképességéről még ilyen régebbi eredetű adatok sem álla- nak rendelkezésre, csak tapasztalati úton
——783— 1940
szerzett ismeretek és az útikőnyvek hiányos közlései útján szerezhető tájékozódás. Álta- lában megállapítható, hogy a román állam Erdély turisztikai értékeit nem használta ki
kellőleg és csak néhány, már a háború előttis nagyobb jelentőségű fürdőhely, mint Szo—
váta, Tusnád, Málnás stb. fejlődött lényege—
sebben. Szovátán a szállóhelyekben talál—
ható szobák száma megháromszorozódott (1911-ben 600 szoba, jelenleg kb. 1.800 szoba) és Tusnádon szintén hasonló mé- retű a fejlődés (1911-ben 700 szoba, jelen—
leg kb. 1.600). A szállóhelyekhez hasonló
fejlődés állapítható meg egyéb idegenfor- galmi létesítmények, mint fiirdőberendezé—sek, partfiirdők létesítése tekintetében is.
Az erdélyi fürdőhelyek közönségét első—
sorban az erdélyiek alkották, nem hanya- golható el azonban azoknak a száma sem,
akik Ó-Romániából keresték fel az erdélyi
fürdőket, mert már a háború előtt is lénye—
ges volt ezeken a fürdőhelyeken az ó-romá—
Az augusztus 30-i döntéssel visszacsatolt terület nevezetesebb gyógytürdőinek vendégforgatma az 1910—1914. években!)
Fréguentation des stations balne'aires en 1910—14 sur le territoire ratiache' par la Sentence du 30 amit 1940. *)
1910 1911 1912 19l3 1914
külf. külf. külf. külf. külf.
.. .. belf. . belt". , belt. . belf. . beh". ,
A furdOhely neve Hötes §??? Hóles §??? Hétes §??? Ilőtes %% Hóías ffit—if
Stations de l'inté— tran— de l'inté— lmn— de l'inté- h'an- de l'ínté- tran- de l'inté— tran- zieur ger rieur ger 718147 gar nem' gcr rieur §"
fürdővendégekszáma—leuznombre
Bajfalu (Szatmár vm.)*') ... (0545 2)2 —— —— —— — —— —— ——
Bálványosfűred (Háromszék vm.) . *)415 4)13 — — _ -— —- — —— —
Bikszádfiirdő (Szatmár vm.) . 750 4 846 3 687 1 — _— 335 1
Borszékfúrdő (Csík vm.) . . . . . 1.124. 183 1.048 177 930 145 505 3 651 ; 128
Büdöspataka (Szolnok—Doboka vm.) 470 — 487 1 498 — — —— —— ' ——
Csikcsicsó (Csik vm.) ... 2)414 —— —— — —— —— —— —— ——
Előpatak (Háromszék vm.) . . . . 760 165 725 208 532 173 378 74 245 149 Félíxt'ürdő (Bihar vm.) ... 4.799 —— 4.949 —— 4.473 —— 4.142 2.085 ——
Hargitafürdő (Csik vm.) ... A)421 _— —— _ —— — _ —— _. —
Homoródtürdő (Udvarhely vm.) 1)410 —— —— _ —— —— — m ——
Kolozsi sóstó (Kolozs vm.) 1.086 —— 971 % — — — —— — ——
Korondfürdő (Udvarhely vm.) 1)442 —— —— — —— —— —— — ——
Kovászna (Háromszék vm.) 1)554 1) 26 —— —— —— M " — -— —
Mátnásfürdö (Háromszék vm.) 3)340 3) 10 —— —— — — —— — — —
Máriavölgyfürdő (Szatmár vm.) . . 1.320 —— _ —— 733 5 — —- — ——
Nagytama (Ugocsa vm.) . . . 661 —— 602 — 689 —— —— — _ ——
OlahszentgyörgyuHébefürdö (Besz—
terce-Naszód vm.) ... 525 19 506 12 489 8 —— —— 115 202
Óvári (Szatmár vm.) ... . 652 16 628 _ 711 _— 531 —— -— —
Püspökfiirdő (Szentlaszló) Bihar vm. 2.445 10 2.810 15 2.647 11 2.394 9 994 __
Szovátafiirdő (Maros-Torda vm.) . 1.548 4 1.164 2 1.648 2 830 —- 758 ——
Tusnádfürdö (Csik vm.) ... 819 221 790 236 961 354 806 75 194 123 Zátnok (Szilágy vm.) . . . 3)883 —— —— —— — —— —— —— _ — Zovanyfürdő (Szilágy vm.) . . . . 600 —— —— — — —— —— —— — —
1) 1905. évi adat. —— Én 1905. —— 2) 1907. évi adat. — En 1907. — 3) 1908. évi adat.—— En 1908.
-—- *) 1909. évi adat. —— Ezt 1909.
*) A táblázat csak az állandó f'ürdővendégeket tartalmazza, tehát azokat akik legalább egy hetet töltöttek az oldalt felsorolt fürdőhelyeken. —— Le tableau n'indigue guc les hótes gut ont passe' au moins une semai'ne dans les stations balne'aires en guestíon. — **) Vm. : comitat.
8—9. szam
——784—- I 940 niai látogatók száma. Ha tekintetbe vesszük,
hogy Erdély nagyobbik része nem került vissza és a román uralom alatt maradt terület
népessége különféle mesterségesen támasz-tott nehézségek miatt a jövőben valószínű-
leg még kevésbbé fogja ezeket a visszacsa- tolt fürdőket felkereshetni, úgyszintén ——legalább egyelőre —— az ó-romániai látoga—
tókról is le kell mondanunk, úgy a fürdő- és üdülőhelyek forgalmában előreláthatólag visszaesésre kell számítanunk. A fürdő— és
üdülőhelyek közönsége a visszacsatolt erdé- lyieken felül .a jövőben a politikai változás- nak megfelelően főként a csonkaország területéről fog toborzódni. Ebben a tekin—
tetben sem szabad azonban túlzott remé—
nyeket támasztani, mert figyelembe kell
venni a vasúti közlekedésnek a vonal—átvágás következtében előállt jelenlegi ne- hézségeit s még hogyha ez a kérdés ren-
dezést is nyer, a Székelyföld fürdőhelyei—nek Budapesttől való nagy távolságát. Szo—
váta pl. Budapestről éjjeli utazás nélkül
egyáltalában nem közelíthető meg, az útmintegy 17 órát vévén igénybe. Autóúton
ugyanez a helység közel 600 kxn—re fekszikBudapesttől, ami legalább 10—14 órai utat
jelent. Az erdélyi üdülőhelyeknek mégis most kellene nagyobb számú törzsközönsé- get toborozni, míg a külföldi utazás nagyobb nehézségekkel jár, mert ha újra megnyílnaka határok, az 5—6 óra alatt elérhető ost-
marki iidülőhelyek ismét érezhető versenyt fognak támasztani a távolabb fekvő erdélyi fiirdőknek. Feltétlenül szükségesnek látszik ezért, hogy az államvasutak a visszacsatolásalkalmával bevezetett csökkenő egységtételt'i
díjszabáson túlmenően az erdélyi üdülő- és fürdőhelyeket felkeresőknek további jelentős kedvezményeket nyujtsanak s ezáltal az anyagilag kevésbbé teherbíró közönségnek is lehetővé tegyék Erdély idegenforgalmi ér—tékű tájainak felkeresését.
Az alábbiakban az utolsó román köz- igazgatási beosztás figyelembevételével me—
gyénkint csoportosítva adjuk a visszacsatolt erdélyi fürdő és üdülőhelyek névsorát, rö- viden megemlítve azoknak gyógytényezőit és berendezéseit?)
Beszterce—Naszód vármegye.
Dombhátfürdő, klimatikus fürdőhely a Nagy Ma- gura tövében, fenyőerdőkkel övezve, 530 m 1) Forrás: A Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesületébe tartozó fürdők és forrá- sok képes ismertetése. Az Orsz. Balneológiai Egye- sület kiadása, Budapest, 1913; Enciclopedia Romá—
niei ll.köt.,Bucuresti 1938; Guidede la Roumanie, Editura Ghídul Romaniei, Bucuresti 1939.
magasságban. Két forrásának az Antónia és a Livia forrásnak vize földes, alkalikus. Javalva gyomorbajok, vérszegénység esetén. Egyszerű berendezés, hideg és meleg fürdőzésre.
Kolihica, 522 m magasságban. Szubalpin klimatikus hely, a Beszterce völgyén a K'elemeni havasok oldalán. Szálloda, tüdőbeteg-szanatórium.
Oláhszentgyörgy, klimatikus fürdőhely a Radnai havasok közelében 435 m magasságban. Szén—
savas ásványforrásai közül a Hehe—forrás vize kedvelt asztali ásványvíz. Kitűnő hatással van gyomor, vese, májbajok esetén, légcsőhurutra és idegbajokra. Hideg és meleg fürdők. Strand, 3 szálloda és számos villa.
Pintáki sósfíirdő, kisebb jelentőségű fürdőhely, 552 m magasságban.
Badnaborherek, klimatikus fürdőhely a Radnai hegyek tövében fenyőerdők között 225 m ma- gasságban. Vasas e's szénsavas víz. Női bajok—
nál javalva. Két szálloda és több villa.
Bihar vármegye.
Félikszfürdő, Nagyvárad közvetlen közelében, 140 m magasan a tenger színe felett. A rendkívül bővizű Bálintforrás naponta 19 millió liter 48 CO-os rádiumos hévvizet ad, mely mint fürdő—
víz rheuma, izületi bajok, idült bőrbetegségek
és női bajok ellen van javalva; belső haszná—
latra pedig gyomor- és bélbántalmak, a vese és a hólyag megbetegedése esetén. Négy szál—
loda, számos férőhellyel.
Püspökiürdő. Félikszfürdő közelében. A fürdő vizé—
nek összetétele Félikszfürdő vizével azonos, a víz hőmérséklete 35 és 41 CO között váltakozik.
Korszerű berendezés, szállóhely, 500
holdas park.
Rév, klimatikus gyógyhely a Sebeskörös mellett, 300 m-rre a tenger színe felett, erdők között.
Csepkőbarlangja miatt (Zichy-barlang) kedvelt kirándulóhely. Szálloda, strand.
számos
Csík vármegye.
Gyilkostó, Gyergyószentmiklóstól 24 kin—re, 980 m magasságban páratlanul szép környezetben. A tó körül számos penzió és villa.
Hargitaíiirdő, klimatikus gyógyhely a Hargita—
hegység erdőségében, 1300 m magasságban.
Javalva gyengeség, vérszegrénység, rheuma, ideg—
és női bajok ellen. Szulfátos, vasas forrásvíz.
Szerény fürdőberendezés
Kászonfürdő, klimatikus gyógyhely a Csíki-hegyek erdőségei között, 800 m magasságban. Szén—
savas, alkáli-földes víz, amit Salutaris néven hoznak forgalomba. Javalva van vérszegény—
ség, görvélykór, érelmeszesedés és gyomorbaj esetén.
8———9. szánl
Répáti hofvíztelep. 950 m magasságban, fenyőerdők
közepén, bikarbonátos, alkális, szénsavas, jódos
vizek. A nehéz megközelíthetőség s a berende- zések hiányossága miatt kisebb jelentőségű hely.
Sötétpatak, szerény fürdőhely, szulfátos vizekkel, Gyimesközéplok vasútállomás közelében.
Tusnádíürdő, klimatikus gyógyhely 660 m magas- ságban, az Olt völgyében. Alkális, szénsavas, vasas és konyhasós vizek. Korszerű vízgyógy- intézet. A hideg és meleg fürdők kiváló gyógy- tényezők vérszegénység, görvélykór, ideggyen- geség, angolkór esetén. Öt szálloda és mintegy hetven villa, mintegy 1600
képességgel.
Zsögödfürdő, klimatikus gyógyfürdő, 640 m ma- gasságban a Hargita lejtőjén. Forrásvizei vasa—
sak, t'öldesek, szénsavasak.
személy befogadó-
Hxiromszék vármegye.
Előpatak, szubalpin éghajlatú fürdőhely, dombok között 644 m magasságban. Igen erős vastar—
talmú rádiumemanációval. Ivó-
kúrára javalva bélrenyheség, krónikus székre—
kedés és idegesség esetében. A fürdők reuma és szívbetegségek ellen ajánlhatók. A fürdőlelepen közel 300 szoba. Korszerű fürdőberendezés.
savanyúvíz
Kézdiszentkereszt, szerény szubalpin fürdőhely 610 m magasságban.
éghajlatú
Kovászna, 515 m-re a tenger színe fölött. Gyógyte—
nyezők: savanyú, sós, vasas, meszes ásvány—
vizek, számtalan bor-vízforrás. Ivóvízként javalva
emésztési zavarok, a máj és a légzőszervek megbetegedései esetében; fürdőként rheuma, szívbetegségek és női bajok esetén. Szerény fürdőberendezés.
Málnásfürdő, gyönyörű fekvésű fürdőhely, nem messze az Olttól, 565 m magasságban. Gyógy- tényezők: vasláp (mom-) fürdők, hideg és me—
leg szénsavas fürdők. Vizei szív-, gyomor—, vese- bántalmak, női betegségek, rheuma és a légutak betegségeinek gyógyítására alkalmasak. A telep kútjai közül kettőnek a vize, Málnási Sieulia gyógyvíz és Málnási Mária-forrás néven, a ke—
reskedelmi forgalomba kerül.
Sepsibodok, az Olt partja mellett, 549 m magasság—
ban. Kellemes szubalpin éghajlat. Híres savanyú—
vize van, melyet a ismernek, Matild
kereskedelemben is Tó]
gyógyvíz és Bodokgyöngye elnevezés alatt. A légcső megbetegedése, gyo—
morbántalmak és májbetegségek esetében hasz—
nálható. Szerény igényeknek megfelelő lakások.
Sugásnyaraló, 2 km-re Sepsiszentgyörgytől, 747 m magasságban. Vasas vize van. Szerény fürdő—
berendezés.
——785———
Borsa, 665 m magasságban,
1940
Torja, fürdőhely 940 m magasságban. Kénes bar- langjairól nevezetes, melyek közül a Büdös- barlang fölülmúlja a hasonló jellegű nápolyi kénes barlangokat is. A barlang használata ki- tűnő rheuma, női bajok és bőrbetegségek ellen.
A fürdőhely vize sós, vasas. Fürdőszálló és
több villa.
Kolozs vármegye.
Jegenyegyógyfiirdő, kisebb jelentőségű fürdőhely, Egrestől 8 km—re, erdős vidéken, 570 m magas- ságban. Szubalpin klíma, szulfátos vizek. A víz ivókúrára vesebaj és angolkór esetén, külső
használatra szív- és idegbajoknál van javalva.
Kolozs-sósfürdő, fürdőhely a Kolozsvárt környező dombos vidéken, 335 m magasságban. Vize Európa legkoneentráltabb sósvizei közé tarto—
zik s használata rheuma, idegfájdalmak, vér-
szegénység, görvélykór, valamint tuberkulózis esetén ajánlható.
Szamosfalva, Kolozsvár légi kikötője, kisebb jelen- tőségű fürdőhely. Sósfkénes víz és iszapfiirdő.
Sztána, 525 m magasságban, igen tiszta hegyi lc- vegő. Fekvőkúrákra ajánlható.
Máramaros vármegye.
Aknasugatag, szerény fürdőhely 490 m magasság- ban, néhány sós tava van.
Batlza, szerény igényeket kielégítő fürdőhely, 500 m magasságban, 31 km—re Felsővisótól. Szén- savas, vasas ásványvíz.
fenyőerdők vidékén.
Sok vasas, szénsavas forrásvize van. Szerény fürdőberendezések és ellátási viszonyok. Kiváló síterep.
Brébfürdő, 750 m magasságban. Olga forrásvize jóhírű. Rheuma, idegeSség, bőrbetegségek ellen javalva.
Dragomérfalva, fürdőhely az Iza völgyében. Szén—
savas, szulfátos víz. Egyszerű fürdőfelszerelés.
Felsővisó, klimatikus hely és turista—központ. A falu szép temploma és népviselete kedvelt tu- lristahellyé tették. Megszamlálhatatlan ásvány—
vízforrás.
Jód, 420 m magasságban.
Hideg és meleg fürdők. _
Rónaszék, fürdőhely 450 m magasságban. Vize sós és szénsavas. Javalva vérzékenység, rheuma, csonttuberkulózis, női betegségek esetén. Szál- loda.
Suliguli, 860 m magasságban, övezve. Vasas, szénsavas víz.
Sulfátos, iszapos víz.
fenyőerdőktől Tiszakaráesonyfalva, egyszerű fürdőhely a Tisza
völgyében. Szulfátos vize van.
51
8—9. szam
Maros—Torda vármegye.
Alsóidees, kisebb jelentőségű fürdőhely a Maros völgyében, 390 m magasságban. Szénsavas, szul—
fátos vizek. Hideg—meleg fürdők, iszapfürdő.
Borszékíiirdő, ismert fürdőhely 880 m magasság- ban. 1200—1500 m magas fenyőboritotta he- gyekkel övezve. A fürdőtelep 50.000 ha terüle- ten terül el és a gondozott sétányok 5—6 km—re ágaznak el. Jó hírnevét különösen ásványvizei- nek köszönheti, melyek közül legismertebbek a Fökút (nagy szénsavtartalmú víz, javalva a
légző- és emésztőszervek hurntos bántalmaira,
valamint a vese és hólyag meg'betegedéseire), a Boldizsár-kút (lithium—tartalmú földes, savanyú víz, köszvénynél, gyomor— és bélrenyheségnél tesz kitűnő szolgálatot) és a Kossuth-kút (ás- vány— és vastartalmú, vérképző hatású). Fürdő- forrásai hasonló összetételűek s izomgyulladás, női bajok, krónikus csonthártyagyulladások, idegbajok esetén használhatók eredménnyel.
Vizgyógyintézet, szállodák és penziók közel 500 ággyal.
Görgénysóaknafiirdő, dombos vidéken, a Görgényi havasok alján 396 m magasságban elterülő fürdőhely. Konyhasós és szénsavas vizek. Afür- dők használata rheuma, köszvény, angolkór,gör- vélykór és női betegségek ellen ajánlható. Két szálloda, szép kirándulási lehetőségek a Görgé- nyi és Kelemeni havasokba.
Maroshévíz. Klimatikus fürdőhely 650 m magas- ságban. Enyhén radioaktív vizének használata (27 C") idegfájdalmak, izületi bajok, emésztési zavarok esetén ajánlható. Több szálloda.
Szovátafürdő, Erdély legjelentősebb .fürdőhelye, 520 m magasságban. Szubalpin klima. 4 szálloda és 120 villa, közel 1800 modern szobával, Teljesen korszerű gyógyintézet. Több sós tó, melyek kö—
zül leghíresebb a 45.000 ma' terlületű Medve-tó.
Hőmérséklete a felszínen 13—15 C", 1 m mély—
ségben pedig 30—40 C". Sótarlalma 23'1%. A
Medve-tó partján fürdő van, 400 kabinnal. A Magyarosi—tó 5.700 1n2 területű, partján strand—
fürdő van. Hőmérséklete 16—20—tól 28 (I"-ig. A Fekete-tó 6.426 m2 területű, 6 m mély, hő- mérséklete 28—tól 30 (Zo—ig. A fürdők használata elsősorban krónikus izzadmányok felszívódá—
sára van jó hatással, heveny és idült izületi
megbetegedések esetén, valamint lábadozók ré—
szére nyujt gyógyulást.
Szatmár vármegye.
Bajfaln, 350 m magasságban elterülő gyógyhely, Felsőbányától 8 km-re. Kénes vizek. Főként bányászok látogatják.
7— 786 *: 1940
Blkszádfürdő, 178 m magasságban a Túr folyó vől-
gyében. Vize konyhasó tartalmú és enyhén
rádióaktiv. Mint fürdővíz ajánlható r'heuma, szívbaj, görvélykór ellen. Ivóvizként légcső—
hurut, vesebaj és emésztési zavarok esetén.
Vízgyógyintézete fenyves közepén fekszik. Szál- loda és számos villa.
Büdössárfürdő, néhány km—re Máriavölgyfiirdőtől 400 m magasságban. Kénes vize rheuma ellen van javalva. Szerény fürdőberendezés.
Kővárfiired, hegyek között 280 m magasságban el- terülő szerény fürdőhely. Kénes vize rheuma ellen van javalva. Penziók, villák.
Krasznabéltelek, 150 m magasságban fekvő, szöl—
lőkkel és dombokkal övezett helység. Kénes vizek, egyszerű berendezés.
Máriavölgyfiirdő, 173 m magasságban. Enyhe ég- hajlat. Nátriumszulfátos vize 'görvélykór, vér—
szegénység, szív és női betegségek esetén ajánl—
ható, mint fürdő'víz. Ivókúrára a gyomor, a máj, az emésztőrendszer és a húgyutak kró- nikus megbetegedése esetén. Néhány villa.
Mikola, síkságon elterülő kis és nátriumszulfátos vizek.
fiird őhely. Kénes Miszmogyorós, 190 m magasan fekvő egyszerű kis
fürdőhely. Kénes és nátriumszulfatos vizek.
Nagybánya, a Gutin hegység lábánál, 218 m ma—
gasságban elterülő városka. A védelmet nyujto hegyek következtében kellemes éghajlat és enyhe tél. Pihenésre és lábadozásra alkalmas hely.
Nagytarnai fürdő, 280 m magasságban erdős dom- bos vidéken fekszik. Kénes vizek, hideg és me—
leg fürdők.
Óvári, egyszerű fürdőhely, síkságon terül el. Vasas vizek, hideg és meleg fürdők.
Szilágy vármegye.
Annafürdő, egyszerü fürdőhely, 216 m magasság—
ban. Vasas, szulfátos vizek, szerény berendezés.
Zálnok, 235 m magasan fekvő szerény fürdőhely.
Szulfátos, vasas vizek, hideg és meleg fürdők.
Javalva bőrbajok és ve'rszegénység esetén. Né—
hány villa kb. 25—30 szobával.
Zoványfürdő, 210 m magasan fekvő egyszerű kis fürdőhely. Szulfátos és vasas vizek.
Szolnok-Doboka vármegye.
Büdöspataka, 238 m magasan fekvő egyszerű fürdő- hely. Kénes és jódos vizek, néhány villa.
Désakna, 381 m magasan fekvő egyszeri-ű fürdő- hely. Konyhasó tartalmú vize r'heuma és vér—
szegénység esetén van javalva.
8—9. szám
Szamosújvárfiired, 257 m magasságban. Szamos—
,újvár mellett fekvő szerény fürdőhely. Vize
rheuma, köszvény és női bajok esetén ajánl-
,ható. Strandfürdő, egy szálloda.
Sztojkafalva, szubalpin klímájú gyógy- és fürdő- hely, 360 m magassában, hegyektől övezve. Al—
kális és nátriumszulfátos víz. Javalva máj- és e—pebaj, valamint cukorbaj esetén.
Udvarhely vármegye.
Biliarrl'alvi fürdő, egyszerű fürdőhely 490 m ma- gasságban, vasas és alkális források.
Homoródfürdő, kis fürdő— és üdülőhely, Székely—
udvarhelyhez közel, 710 m magasan, fenyőerdő közepén. Mária forrásvize lithiumtartalmú sós, földes, savanyú viz. Klotild forrásvize alkális, vasas víz. Javalva vérszegénység, valamint a lég- és húgyutak megbetegedése esetén. Meleg—
és hideg fürdők. Szállodák, szanatórium, villák.
Királyfiirdő, 751 m magasságban, Lövéte község határában. Klórnátrium—tartalmú vizek, szerény berendezés.
Korondiürdő, fürdő— és üdülőhely 540 m magasság- ban, Parajd közelében. Kellemes éghajlat, alkális és vasas, szénsavas források. Ajánlva nheuma,
ideg és női betegségek esetén Ivóvizként az emésztőszervek és a húgyutak hurutjainál. Sze- rény fürdőberendezés, néhány villa.
Szejkefürdő, szerény üdülőhely, 580 m magasság- ban, Székelyudvarhely közelében. Javalya
es
—787——— 1940
' rheuma, görvélykór, női bajok esetén. Hideg és meleg fürdők.
Székelyszáldohosl fürdő, kis fürdőhely 500 m ma- gasságban. Vize konyhasós. Meleg és hideg
fürdők. '
A felsorolt ü-dülő— és fürdőhelyeken ki- vül nem szabad figyelmen kívül hagyni az erdélyi városokat és néhány községet sem, melyek a nyujtott városképnél, kulturális életüknél fogva, illetőleg lakosaik színes népviselete következtében szintén utazási célpontoknak tekinthetők. Különösen Ko- lozsvár, Bánffyhunyad, Nagyvárad, Dés, Szamosújvár, Szászrégen, valamint Kalota—
szeg jöhet ebből a szempontból számításba.
Kelet—Magyarország és Erdély egy részé—
nek visszacsatolása előre láthatólag nem fog nyom nélkül maradni a trianoni országterü—
let idegenforgalmában sem. Budapest szál-
lodáiban és penzióiban az utolsó tíz évbenévente átlag kilenc-tizenegyezer, Romániá-
hoz csatolt területről érkező vendég szállt meg, s ezek a vendégek átlag negyven—ötven ezer éjjelt töltöttek el évente Budapesten. Eza szám az Erdélyt elválasztó határok rész-
beni leomlásával és az utazási lehetőségek könnyebbéválása folytán., mint már most ismegállapítható, valószínűleg lényegesen
emelkedni fog. ,Schneider Árpád dr.
Könyvismertetések. — Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gui rend compte. m franyais, dans sa ,,revue des publications hongroises", des ouorages staiistigues publiés en Hongrie.)
Erdély. —- La Transylvania.
Kiadja a Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1940' Publié par la Société Hongroise d'Histoire, Budapest,
1.940.
284 1. ——p. 4— 293 térkép, kartogram, szines műmellék' let és fénykép -— Carles, carlogmmmes, images et photos.
Augusztus hó folyamán, amikor csonka ha- zánk minden figyelme Erdélyre irányult, amikor az erdélyi szíveket a közeli felszabadulás reménye dobogtatta meg, a Magyar Történelmi Társulat a fenti című kiadványban elénk tárta Erdélyt. Ez a díszes kiállítású, hatalmas terjedelmű és térké—
pekkel, kartogramokkal, grafikonokkal, színes mű—
mellékletekkxeal és fénykép—felvételekkel gazdagon illusztrált kiadvány az erdélyi viszonyokat legjob—
ban ismerő ludósainknak Erdélyre— vonatkozó ta—
nulmányait foglalja össze.
Ez a tanulmány-gyüjtemény a tudomány meg- dönthetetlenül igaz, tiszta fényével világítja meg Erdélyt, földrajzi és történelmi adottságainak, valamint népessége életviszonyainak nem csupán
főbb vonatkozásaiban, hanem apróbb részleteiben
is. A tanulmányok tudós szerzői, mint az az elő—
szóban olvasható ,,tudományos hitelükre gonddal figyelmezve mondják ki kendőzés nélkül az igaz- ságot, legyen az kedvező, avagy lesujto magyar népünkre, mert meggyőződésük, hogy az igazság ismerete a nemzetnek csak javára, a népnek csak okulására vezethet, a hazugság és ferdítés mind—
kettőt lealázza".
A kiadványban 25 tanulmány szerepel a követ—
kező csoportokba tagoltan:
A Kárpátmedence egysége.
Erdély népei.
A magyar Erdély.
Művészet, irodalom, tudomany.
Erdély a román uralom alatt.
Az első csoportban gróf Teleki Pál ,,Erdély helyzete Magyarországon és Európában" címen Magyarországnak és közelebbről Erdélynek az európai kontinenshez viszonyított tájegységi jelen—
51*
