1535? Ézám , —"—'* 585 -—'-_ 1939
2. BankjegyforgalomJ)
) Bankjegyforgalom az oldalt, A valutákaranyértékének
, , — , megnevezett. millió pénz- Változasa
'O'r—s % á, g A pénzngPég egysegben _ _ _ 1929—100 _
, , , megnevezese, 1936 I 1937 t 1938 1936 J 1937 ( 1938
é v v é g e' n_
Albánia . ... Frank 11 11 11 1002 1002 1011
Amerikai Egyesült Államok Dollár , 6.543 6.550 6.856 , 591 591 , 59 1
Argentina ... Aranypesó 1.302 , 1.359 1_328 455 464 43? 8
Ausztráliai Államszövetség . . Fontsterling 47 ( 50 49 475, ,48'8 ; 452
4 Belgium ... Belga 4.540 4.808 4.398 7118 (722 ; _ 71-5
Brit-India ... . . . . Rupia 1.899 1.854 1.880 600 610 564
Bulgária ... Leva 2.571 2.569 2.800 991 100 2 _ 98'0 !
* Cseh-Szlovákia ... Cseh korona ) 6.478 6.902 6.950 702 700_ 682
Dánia ... Dán korona 399 417 441 * 483 492 459
Délafríkaí Unió ... Fontsterling 17 18 ' 19 589 ' 601 561 ) Egyiptom ... . . . . , Egyipt. f.—ster1ing 23 21 20 596 606 567
Észtország ... Eszt márka. 45 49 52 6030 611 571
Finnország ... .. Finn márka — 1.630 2.052 2.086 507 5-1'8 48'2 Franciaország ... Francia frank 89.342 93. 837 110935 704 512 397 '
* Görögország ... . . . Drachma 6.203 6.776 7.239 408 417 *39'0
Ir szabad állam ... Fontsterling 15 16 , 17 . . . ,
,. Japán ... Yen 1.790 2.155 2.755 338 345 322
Jugoszlávia ... Dinár. 5.409 5.834 6.921 7 7 '1 7 7 '6 76 4
Kanada ... Dollár ) "* 191 207 206 591 590 58' 5,
' Lengyelország ... Z'loty 1.462 1.497 1.866 993 997 993
Lettország . . ; ... Lat 85 108 125 590 606 ' 56'7
. Litvánia ... Lita 110 ' 117 142 994 997 992
Magyarorázág ... Pengő 486 466 863 994 998 , 985
Nagy-Britannia ... Fontsterling 467 505 505 , 596 606 ' 56 7 ' Németalföld ... Holland frt. 793 869 998 ' r80'2 817 799,
Németország ... Márka 5.348 — 5. 884 8.605 998 999 99'4 ,
Norvégia . , ... Norv. kor. 429 449 477 54'3 553 517
Olaszország ... Lira 16.525 17.468 18 956 _ 590 590 590
Románia. ... Leu 25.663 29.391 34.902 719 726 722
Svájc ... Svájci frank) 1.482 1.531 1.751 704 708 692 Svédország ... . . . Svéd korona 893 980 1.061 558 * 568 530 '
1) A Népszövetség adatai.
,. _ '
s z E LLE MI, ERKÖLCSI ELET
Résumé. La ville autonome de Kassa a tou- utáf été le centre culture! de la Haute-Hongrie,
" lm' töle important pour I'exten'sion de la are íntellectuelle (enseignement, littémture, tr) hongroise. Pendant les 20 années du ré- e fel; ((ne d'aprés——guerre nos iréres. de race Kassa (les % de la population) ont tout fait conserver contre les efforts anti—hongroís .ocsiremement violents des Tehégues, et dont ils
tom' tant, sorlffert leurs vieux factenrs cultur els 'et leur lutte ne fut pas vaine Ayant garde' intact leur sentimen; national, ils ont, aprés la libémtíon de
"Kassa, vers lfl fm de'1938, rétabli, antant gue ,. po'ssible,f dans l'administration des établissements mscolaires, et culturels, la situation d'autreiois, re—
anímés dlun vii patriotisme,
xemmengrrnt, (1 9193
(maire supéríeure), [pour femmes
(1858), une école dité supe'ríeure de jeunfm füles,
Kassa közoktatási és közművelődési intézményei.
' Les établissements scolaires et culturels de Kassa.
(lévelopper encore groises.
A la veille de la guel're, il existaltá
établissements scolaires représentant presgue tous les genres dyécole. Il ;; avait lá notamment une de nos maternelles les plus unciennes (fondée ezt 1840), une école primaíre plus vieílle encore (créée vers 1700), une école (l'apprentis et un établisse- ment pour éléves instituteurs (tous les deux datant du XVIIIB siecle), un gymn'dse [ondé,,au"*XVIIe
siecle, Dans la seconde moitie' du XIXB siecle,
on xy o,crée' une école dite bourgeoise (pri—
une école normale primaíre (1860), une école appelée ,,réale sur leurs vieilles bases hon-
Ktlssa 35
une école Supérieure de commerce, plusieurs écoles 43*
5; szám
professionnelles. On ;) trouvait encore une ,,Aca—
_démie" (école supérieure) de droit, fondée :; la fin du XVIIIe siecle; une haute école de théologie datant du de'but du XIXe; une école supérieure d'agriculture (ouverte en 1875), V
Les Tchéoues, en prenant le pouvoir en 1919, g ont supprimé les 3 Ecoles supe'ríeares, ainsi gue beaucoup d*autres établissements scolaires. Il est urai au'ils ont crée' ouelgues e'coles (par exemple, une grande école fapprentis). Mais dans la plupart des établissements scolaires, ils ont supprimé le hongrois comme tongue (Pensignement. Sous leur régime, á Kassa on nlenseignait en hongrois (ou en partie en hongroís) gue dans 3 maternelles, dans 3 écoles primaires, dans l'école d'apprentís dont nous venons de parler, dans 3 écoles du second degré, dans l'école supérieure de théologie et a un cours professionnel, soit dans 12 établissements scolaires sur 44. De sorte gue, ouoigue les % des habi- tants fussent de langue maternelle hongroise, % seulement des éléves pouvaient faire leurs études en hon- grois
Lars de la líbération de Kassa, la plupart des établissements scolaíres fondés par les Tchegues ont cessé de fonctionner et leur personnel étranger trap nombreux (des Tchégues, des Moraves, des Sleoaaues) a guítté la ville. Pendant le semestre écoulé depuis, on a réadapté en gros, ;: Kassa, l'enseígnement au systeme hongroís et a Pesprit de notre race (voyez le tableau 2, indiguant les derniers chiffres). A l'heure actuelle, le slonarlue comme Iangue d,enseignement y est employe' d an s
une proportion conforme et méme
supérieure ;; celle de la m'inoríté slovague (16%).
On y trouue, en dehors des écoles purement hon—
groíses, un gymnase ou I'enseignement est donné uniguement en slovague, et 10 établissements sco—
laires enseignarrt en hongrois et en slouague.
Paz-mi les établissements culturels de Kassa, les plus célébres sont le Muséum Rákóczi, cre'é en 1872, la Bíbliothégue munícípale composée des lívres de FEcole supérieure de droit et du Museum, le Theatre National, fondé a la fin du XVIIIe siecle et reconstruit en 1899, et l'Ecole de musigue de la ville, créée en 1793, réorganisée en 1874. ———- Kassa
est également riche en monuments artistigues (églises, maisons particulieres, statues), dont les plus célébres sont la cathédrale Sainte—Elisabeth (appelée dóme) avec une tour et une Chapelle con- nemes. C*est dans cette cathédrale, bátie au XIVe siecle, aue se trouve le caveau oil reposent le prince Frangois " de Rákóczi et ses compagnons (Peacil.
:;
Kassa sz, kir. város Felső-Magyar- országnak a központja, mondhatná metro- polisa volt; ha'rcokkal telt viharos százado- kat élt át, de a XVIII. század első felétől kezdve, amikor békés-ebb idők köszöntöt- tek a városra, egyre nagyobb áldozatokat
——-586-—— :1939
hozott a művelődés érdekében és később, a nemzeti újjá—születés idején, a magyar müvelődésnek egyik előharcosává vált. A szabadságharc után a város különösen gyors fejlődésnek indult, művelődési intéz- ményei egyre szaporodtak, úgyhogy a ví- lágháború előtt a Felvid-éknek valóban művelődési központjává fejlődött. ' A 20 éves cseh uralom alatt Kassa minden ere- jével, rendkívül sok szenvedés árán igye- kezett megvédeni magyar mivoltát, mű—
veltségének rég megszerzett eszközeit. ; Kétségtelen, hogy a cseh uralom is igyekezett ennek a jelentős és szépen fej—
lődő városnak a közoktatásügy'ét fejlesz—
teni, de ez a törekvés teljesen magyarelle—
nes volt. Régi hatalmas gyökérszálakat igyekezett az idegen uralom elvágni és helyébe saját kultúrájának idegen virágait ültetni. Abban a fejlődésben, amely a vá- ros közoktatásügyének terén a 20 éves cseh uralom alatt végbement, a magyar—
ságnak kevés öröme telhetett. Hasonló arányú fejlődést a csonkaország többi nagy városainál is észlelhettünk, mivel a háború utáni újjászervezés általában min- den kultúrország k-özoktatásügyére szük- ségszerű feladatokat rótt. Ebben a tekin- tetben az új uralom sem maradhatott el.
Eltekintve azonban attól, hogy a közokta—
tás átszervezését ez az uralom teljesen a magyar szempontok figyelmen kívül ha—
gyásával, sőt a magyarság érdekei ellen végezte, a közoktatás irányát is igyekezett más mederbe terelni és azt más, a saját érdekeinek és eszme—kövének megfelelő ala- pokra fektetni.
Kassa város újabb művelődésének az íróira mindenesetre nehéz feladatot fog róni az idevonatkozó adatok összegyűjtése és az események pártatlan. ismertetése;
ezen a téren elsősorban meg kell találniok azokat a szálakat, amelyek a város műve- lődését a multhoz fűzik s ezenkívül hűsé- gesen meg kell rögzíteniük azt a rendkívül sokféle változást, amelyen a város ebből a szempontból újabban keresztülment. Két—
ségtelen azonban, hogy a város művelődés- történetének kimagasló fejezete lesz a köz—
oktatás szerepe, hiszen az elszakított részek ezen az alapon őrizték meg magyar mivol- tukat s továbbra is csak ezen az úton tart—
hatják azt meg.
Ezeket a szempontokat tekintve, igyek- szünk statisztikai nézőpontból is megvilá- gítani Kassa város k*özoktatá—sügyénvek há—
ború előtti állapotát, majd annak a cseh
5. szám _ ... 587 _— . 1939-
1. Kassa tjv. tanintézetei a háború előtt (1913/14).
Etablissements scolaires dans la ville autonome de Kassa avant la guerre (1913—14).
A tanerők
.] M"33755 A tanulók
, ___ . . e 1 1 e g . Elév
Megnevezes Spéczűcatwn C a t é g 0 r i e 3 55332sz es
száma -—— nombres ;:
Óvóintézotek — Maternelles (5) ... 2 községi ——
, communales *
2 róm. kat. -
cathol. rom. 7 515
1 társulati
d'assoct'ation ——
Elemi iskolák —— Écol. prím. élément. (9) ... 5 állami —
d'Etat '
3 róni. kat. — .
cathol. rom.. 80 4'072
1 izraelita ——
israélite
a . % Iparostanonc—iskola —— d'industn'e ., ... községi —-— ,
% §; ( cammunale 31 723
vas § ' Kereskedötanonc-iskola — de commerce ... társulati ——
§ ki d'associatt'on
Polgári fiúiskola —— de yarcons ... állami —-— d'Etat 15 610 ., § ,, leányiskola 1) —— de j. füles 1) ... rém. kat. -— 18 277
$$$ * cathol. rom.
% $$$ ,, ,, 2) ,, ,, ,, :, ... róm. kat. —— , 4 186
m§§ cathol. rom.
* ,, ,, ,, ,, ,, ... evang. —— 7 251
luthérienne _
u Tanítóképző-intézet — primaire d'instituteurs . . . . róm. kat. —— 11 70
% %" cathol. rom.
§ : § Tanitónőképzö-intézetl) —— primaire d'institutricesl) . . róm. kat. — 12 164
cathol. rom. _
Főgimnáziuma) —— Gymnase'i) ... róm. kat. _ 19 533 ,
cathol, rom.
Föreáliskola —— Ecole ,,re'ale" ... állami ——- d'Etat 20 382 Felsőbb leányiskola *) —— Ecole dite super. de ]. filler) . . . . ,, ,, 19 357 Felső kereskedelmi iskola — École de commerce dite supc'm'eure állami —— d'Etat 17 188 ' Női kereskedelmi tanfolyam 5) — Cours de commerce pour femmes5) ,, ,, . 50
,,Nöi gazdasági tanintézet 1) —— Etablissem. scol. d'agriculturc róm. kat. —— 12 49
" pour femmesl) ... cathol. rom. '
?? ö ipariskola — Ecole d'industm'e dite supe'r. ... állami — d'Etat 12 190
* iii-mesteri iskola —— Ecole de maítres d'eau ... ,, ,, 6 51
Önképző-intézet —— Ecole de sayes—femmes ... , ,, 3 82
ngakadémia — ,,Acade'mie" (écolc supe'r.) de droit ... állami —— d'Etat 14 158
"_ágixakadémia —— ,,Académie" (école supe'r.) d'ayricult. . ,, ,, 17 67
$öki hittudományi főiskola — Ecole supe'r. de théologie de róm. kat. —— _
önálló ... cathol. rom. 5 40
égi zözigazgatásí tanfolyam — Cours d'admimlstmt. com- állami —-— d'Etat 23 86,
a a ...
összesen — Total (35 tanintézet —— établissements scal.) __ 347 9.051
sólyafrendi. — des Ursulines. — ') Domonkos-rendi. — des Dominicains. — 8) Jászói premontrei- ' prámontrés de Jászó. —— '. Mint községi polgári iskola alakult; 1892-ben lett felsőbb leány-
% __ _, mint 1892, école prim. supér. communale; depu'is 1892, école dite supér. de j. filles. — 5) A felsőbb mmmam kapcsolatban. -— Annex—e de l'école d'ite supér. de j. fillcs.
armlmn alatt szenvedett változásait s végül A háború előtt (1913/14-ben) a város
' elszabadulás után beállott legújabb hely- területén 35 tanintézet állott fem (.1. az.' 1. sz. táblát) és a tanintézetek sorában
csaknem mindegyik iskolafaj szerepelt,
57-5 %m"
,,,.,,,w.,m..,,.s1 W ha. W,, MM.. ,, , ,, ,
úgyhogy a fennálló intézmények '*nmncsaln n'iagának.a* városnak; hanemu-a meSszéi vii—c—
Kassalakossága eltekintve a régi idők ha-
gyomiamyait p'pzö iparOS ('e'síkisebbrészt ke- reskedő) nepessegetói tehát a tulajdon—
képpeni polgarságtól nagyobbrészt a köz- tisztviSelök'es egyeb'Értelhíi'"i'ogl'alíkozfáíww súak kőnéből került ki. (Az 1910 évi nép— — Számlálás szerint — a katonatiszteket, a tiszt-viselői? nyugdijasokat gi tőkepenzese- ket stb. ideszámítva — a lakosságnak kb.
1/3 része ebbe a társadahniurétegbe tarto—
zott.) Az: értelmiségi osztálynak ,"ez, a nagy , szerepe kiemeli Kassát a többimhasonló vi- déki városok sorából .'s' mintegy Sopronnal helyezi egy színv0nalra. Hovgy Kassa köz- oktatásügyi intézményei már—a háború előtti annak okát a város $,r,általabarn a Fel-
vidék népességének összetételében, erős ér- , telmiségi osztály kifejlődésében s annak
magas műveltségében (kell—* keresnünk.i * Közoktatásának neni csak f'éjlettségére, '
hanem regi eredetére is méltán büszke lehetett Kassa város. Eztekintetben is kevés olyan várost találunk, amelye mult szá— ,
zadba—n (sőt a XVIII. században) létrejött ilynemű, különféle fokozatú intezmenyek- nek ily nagy számát tudná felmutatni
Kassán áll fenn egyik legrégibb kisded-A
óvóaintézetünk; ezt a jótékony nőegylet
állította fel 1840ben a Szt. Flórián— utcá- ban—§ ugyancsak régtintézet a Fröbel- kerti .
,,Fröbel valamint
kisdedóvó,"f melyet a nőegylet
1874—ben "nyitott meg.
óvó (1895--ben nyílt meg) 3' *
Az elemi oktatás kezdete termoészeteSen
i'en régi időkre vezethető vissza; a közép— , kori lakosság részben Raina- vidéki betelepí-
tett szászokfból állott, akik a nyugati mű-f veltséget magukkal hozták s gondot fordíé
tuttak gyermekeik tanítására irott okmá-
nyek igazolják, hogy a XV században egy magyar es egy német elemiiskola állott fenn Az 18681-1 népoktatási törvénv létre- jöttéigtermészetesen csak felekezeti iskolák,, állottak fenn A legrégibb iiynemű iskolat amelynek keletkezési ideje az egyik Krónika—, szerint megállapítható, az Orsolya—rendi apácáknak az 1700 év körül létesült zárdai elemi iskolája. "Ugyancsak régi iskola volt az evangélikus elemi iskola is; ez azonban még a háború előtt megszűnt. A községi iskolák közül legrégibb (1869-ben alakult)!
—58,8 _
'iskola ettől kezdve mint
, tra *, "Dol, '
monkos——re'ndiek óvóinte'zete (1892- ben nyílt *'
meg) és aTábor külvárosi községi kisded— 1
*1939
,n!:?,7*z"—v % :: ,e - m., !!! ,
:a'Ko'vácsmtcai elemi iskola (1909-től állami : jelleggel); sA FermovJóz'sef—téri'úé" Hunyadi- déknek kultúráiis * igényeit is kielégítették; " utcai elemű iskolák szintén mint községi
iskolák alakultak a 90es években 5 a há—
ború- előtt (1909-ben, ill 1910 ben) állami iskolákká alakultak át. A háború előtt
(1910— ben) alakult ezenkívül meg kétwál-
'lafffíi Weler'iiiw iskola" és a "_ Donibnko's-i'endi:szerzetesek— RákőCziiköri'iti iskolája 3§f911£
ben), valamint az izraelita hitközség Frau-, gepán-utcai elemi iskolája, amely még 1868-ban nyílt meg a ,,Fekete Sas" épü—
letében. (A felsorolt elemi iskolákon kívül;
még egy róm. kat. elerni i'Sko'la áilott'fenn';
ez azonban később szintén állami jellegű lett. Az 1913/14. tanévben eszerint össze——
sen 9 elemi iskola állott fenn Kassán.) Régi keletű iskola Kassán az iparos—- tanonciskola, mely eredetileg aMária Te—
lézia által kiadott új iskolai szervezet alap—*
ján 1776-ban letesültr a kereSkedőtanonc- iskolát a kereskedelmi társulat szervezte ' 1872- ben; atanoneiskolák újabbátszerve-
zése 1884- ben történt nieg az akkori ipar—
törveny alapján '
Az állami polgári fiú- és leanmskola 1873-ban alakult; 1892- ben mindkét iskola allami jelleg-et kapott s a polgari leány—
,,felsőbb leány—
iskola", folytatta mukodeset Az Orsolya-—
rendi polgári leányiskola a századforduló idején (19007ban), a Domonkos rendi pol-, gari leányiskola pedig 1912— ben keletke—
zett ,A háború előtt ezenkívül egy evan- géiikUS polgári iskola is fennállott;
evangélikus elemi iskolahoz hasonlóan azonban ez az intézet is megszunt *' ,
A tanitókepzés Kassánb szintén rend-_- kívül régen vette kezdetét, termeszetesm felekezeti (róm kat) alapon.- AsKevaos—
utcában fennállott ilynemű int—ézet keletke—
zése 1778--ra vezethető vissza; ez; § jezsuita-.
rend reg—i kollégiumábanjálloit fenn (Schola regia oandidatorum ad magistena) A női képzőinté'zet 'e'nnélujabb keletű, de szin-Á tén elég régi;186_0-ban nyílt meg az Or—
solya- rendi, apánakvezetése alatt '
Kassa s általában az ország taninté—
zetei közt egyike a legrégebbieknek a pre—
.montrei—rendi gnnnazinm; ezt a tanintéze—
tét (a XVII században (az intézet szerint 1654-ben) Kísdy Benedek jászői prépmt, majd egri püspök alapította a jezsuiták vezetése alatt s a nagyszombati— egyetem mintájára teológiai és bölcsészeti tanfolya- mokkal izs kiegészítette. I. Lipót 1660—ban megadta az intézetnek azokat a kiváltsá—
5; szám
,a!
,gekaeaamelyekkel, a németbir'oda'lmi egye- r'ten—tekv isfet voltak ruházva. A jezsuita- gr kid Keltörlése.;illánm(l7137—ben) 6 osztályú
Éz'fógimnágzium lett világi és egyházi tan- ,íaerőkkel; 1892-ben a' jászói premontrei—rendivette át az intézetet, dea tanítást abban
;CSak 4811-ben kezdte meg; 1835-ben a jezsuiták " yolt F 6 utcai rendházába költö- zött az intézet s itt volt a nemes ifjak kon-
viktu'sa is Az 1851/52 tanévtől kezdve mint nyolc osztályos főgimnázium műkö- dött, mivel a jogi tanfolyammal egybe—
kötött bölcseleti kar, ekkor megszűnt, ille—
tőleg ennek helyébe filozófia pro—pedeutika- tanfolyam lépett... Ezután lépett életbe az érettségi vizsgálat, is. Az intézet mellett fel- állított konviktus jóideig szünetelt s csak 1886—ban nyílt meg ismét; _
A volt állámi'főreáliskola az 1858. év- ben nyílt meg, egyelőre 3 osztállyal. Ebben
az, időszakban —— úgy mint a gimnáziumé is —— német volt az iskola tanítási nyelve.
Előbb mint községi iskola működött; 1882—
től állami " jellegű.!
A felsőbb leányiskola, mint említettük, községi polgári iskolából alakult 1892—
1911 s ebből fejlődött a ma is fennálló nygimnsázium Az 1892 év óta női ke- , reskedelmi tanfelyam is működött az inté-
. Zet lnellett
Az állami felső kereskedelmi iskola az 1897/98. tanévben nyílt meg, az állami felső ipariskola pedig már az 1872 évben
helyiségébe A felső ipariskolával kapcso- latosan több szaktanfolyam is működött:
így az építőipari tanfolyam (1891 óta), a _azámfűtői és gépkezelői tanfolyam, a áasámapi ipanrajz—tanfolyeam,
A többi fennállott szakiskolák közül pfokú volt a Női gazdasági tanintézet bábaképző-Jíntézet. Az előbbi intézet Larsolya—rendi
ben nyílt meg s valóban mintaszerűen
heritlakásos internátussal, nagy gya-
V' ' dasági kerttel (A cseh megszállás má el az intézet kénytelen volt mű—
,_ , gszüntetm.) A bábaképző- inté- et ;19 "l'—ben kezdte meg működését a vá-
iskola, mely a kultúrmérnökök mellett mű-
kikepzeset szolgálta.
A fentebb említett szerzetesrendi közép—
fokú tanintézetek mellett mindenütt bent-
—-—- 589 -—
Az utóbbi tanintézet 1886— ban költözött új _
apácák vezetése alatt, _megemlékezhetünk az
Zett inté'Zet volt 4 évfolyamos iskolá- —
, __ikő' ázban. Alsófökú szakiskola volt . 1879 óta fennállott állami vízmesteri ködő műszaki segédszemélyzet szakszerű
(; 11939
lakással egybekötött köztartás is működött.
így a két szerzetesrendi polgári leányisko—
lának, 'a férfi és női tanítóképző-intézethek§,
a főgimnáziumak és az Orsolya- rendifNőfi
gazdasági tanintézetnek külön- külön kon- viktusa volt. '
A felsorolt alsó— és középfokú isvkolákon kívül az 1881. év óta még egy katonai al—
reáliskola is fennállott Kassán; ez az inté:- zet az 1904 évtől kezdve mint hadapród—
iskola működött
A felsőoktatás céljait a háború végéig négy tanintézet szolgálta: a kir. jogaka- démia, a róm kat. püspöki hittudományi főiskola, a m. kir. gazdasági akadémia és a m. kir községi közigazgatási tanfolyam.
Eszerint három állami és egy felekezeti jel.—
legű főiskola állott fenn A jogakadémia eredetét tulajdonképen az 1777. évre viszi vissza, midőn az akkori kir. akadémia mel- lett két évre terjedő jogi tanfolyamot szer—
veztek. Szervezete sok változáson ment ke—
resztül. (Megemlíthetjük itt, hogy a s'ta—' tiisztika már az '1'811/12. tanévbeni-szere—
pelt az akadémia tantárgyaiközött.) A jog—, akadémia az_ 1859. évtől kezdve működött önállóan, mint 3 évfolyamos külön tanintéa
zet s ígyalapítási-évéül"is'ez az esztendő
vehető. Az 1874, "év 'óta 4 évfolyamos volt;
Új épületébe 1894-ben költözött, Abittudo—
mányi főiskola (hittani intézet) a mult (szá—
zad elején — 1804-ben —— alakult; az elő- adások az intézetben azonban csakl909-
ben kezdődtek el egy évfolyammal s innen
kezdve egészült ki az intézet négy év?
,folyamúvá. A három évfolyama gazdasági , akadémia 1875- ben kezdte meg működé—
* sét, a községi közigazgatási tanfolyam pee '
dig 1900-ban. A' gazdasági
akadémiában 1894/95- től kezdve szeszfőz'ői tanfolyamot"is tartottak.
Végül az emberbaráti intézetek sorában 1903- ban alapított állami gyermekmenhelyről, amely _a háború előtt évente közel 3 ezer növendékről goná doskodott és az 1902—ben létesült m. kir.
javítóintézwetr'ől amelynek évente _kerek—
! számban 700 növendéke volt.
Amikor Kassa városa 1919- ben csell—
szlovák uralom alá került, az új rendszell' néhány év alatt gyökerestől megváltoztatta a közoktatás rendszerét, tanítási nyelvét § ezzel együtt igyekezett, léhetőlega szellemét
.;is megvaltoztatni Új iskolákatis állított fel
az új kormány, de emellett napirenden volt
%. alám
,'- 590 —— _1939
2. Kassa tjv. tanintézetei (1939. N.).
A tanintézetek Tanítási nyelv — Langue de l'cuszígnmmt Nombredes
' 31- I 'k al -
: : r:$?_üá?uü:£$ a:3:::,
§ § § lchíco-slovague
uh § u
_ § :: E .,, :: ' §: %
lskolafaj § 33 8 § %% 5.3: §;
! E§ ' A) a S a u És '3— ***
:: "Su " 3 o § :: .o § § %% 33 3:
.a _: :: : :: :: : :: :: : ::
:: .: :: :: :: :: :: :: :: :: ::
-— , 'f' ,__ W —— .a," _"
"o) des établissem. 5501. 53 53 Ég ' 39— 53 533 7473 EN" száma
1 Óvóín-rtézetek' ... — —— 6áll.———d'Etat 5 1 —— '— 6 —— — 11
_ _ 2r.k.-cath.rom. 1 1 _ —-—- 2 — — -— 1 3
_ _ 1ev.—-_luthér. — 1 — —- 1 __ .. _ 1
" _ _ 1 magán - privát _ _ 1 '— —- — 1 —- 1
Osszesen. . 10 —- —— 6 3 1 — 9 ——- 1 -— —— 16
2 Elemi iskolák . . . . —— —- 7áll.——d'Etat 6 1 —— — 3 —— —— 4 87
_ _ 2r.k.-cath.rom. 1 — 1 2 —— —- 5 10
_ _ 1izr.—ismélite _ — 1 1 -— -—— -—— 8
" _ _ 1 egyes. — d'axmc. _ _ 1 _ _ _ 1 _ 3
Osszesen. . 11 — —— 7 1 1 2 6 —, 1 4 —— 108
3 Iparostanonc-iskola 1 1884 áll, _ 471514: — — — 1 — — — 1 4 14
Külön tagozat 1) —— —— —— — — — —— —— —— -—— —— —— ——
Kereskedőtanonc-
iskola ... '1 1872 áll. — d'Etat — -—— —— 1 1 — —— —— 2 2
Osszesen. . 2 —— —— —- —— -— 2 1 — — 1 —— 16
4 Polgári fiúiskola . . . . 1 1873 áll. _ d'Etat 3) 1 — —-— —— —-— —— —— 1 4 22 Polgári leányiskola . . . 1 1923 áll. —— d'Etat 3) 1 — — —— — —- — 1 4 17 Orsolya-rendi polgári
leányiskola ... 1 1900 r.kat.-cath.rom. _ 1 _ _ 1 _ _ _ 3 3
Külön tagozat 2) —— — —- — — — —— -—- — —— — — —
Összesen. . 3 —— — 2 1 — ;: 1 —— — 2 —- 42
5 Orsolya-rendi tanítónő-
képző int. (Ieányliceum) 1 1860 r.kat.-caíh.rom. 1 —— —— —— 1 — —— —— 1 14
6 Premontrei—rendi gimn. 1 1654 in. — d'Etat 1 -— —— —— 1 —— —-— —— 8 20 Szlovák tannyelvű gimná-
zium ... 1 1858 án. —— ama: 1 — — — —— 1 —— —- 8 10,
M. kir. leánygimnázium . 1 1873 áll. —— d'Etat *) 1 — — —— —— —— _ 1 8 24 Orsolya-rendi leánygim-
názium ... 1 1936 r.kat.-cath.rom. 1 —- —— -—— 1] —— -— ——- 3 14:
Osszesen. . 4 — —— 4 —- —— l — 2 1 — 1 — 68
7 Felső kereskedelmi iskola 1 1897 áll. —— d'Etat 3) 1 —— —— —— 1 — —- — 4 12 8 Felső ipariskola (gépészeti) 1 1872 áll. — d'Etat —— — — 1 —- —— —- 1 4 11 9 Egyéves női kereskedelmi
szaktanfolyam . _ . . 1 1912 r.kat.-cath.ram. —— 1 —- —-— 1 — —— —— 1 I Kétéves női kereskedelmi
szaktanfolyam 1 1892 áll. —— d'Eíai 1 -— —— —— 1 —— -— — 2 2 10 Püspöki híttududományi
' főiskola ... 1 1804 r.kat.—cath.rom. — —- _.— 1 -- I _ —— 1 5 3
.. szám 36 — _ 22 e 2 6 23 1 2 Wmi — 293
maossze % zoo—0 — —— 611 167 515 16-7 63-9 28 5-5 27'8 —— ——
; llA felsö *ipariskola iparostanoneokat képző tagozata. Az oktatást a nevezett iskola tanerői látják el. —— 3) Az egyesületi német elemi iskola felső tagozata. Az oktatást a nevezett iskola taneröílátják el. —
— *) Cseh és szlovák. — *) A többi tanerő azonos a tanitónöképző—intézet (líceum) tanári személyzetével. —
?) Az oktatást a felsö kereskedelmi iskola tanárai látják el.
5. szám — 591 _ 1939 ,_
Etábhaeem welem—es dans la om; autonom de Kassa (en acril 1939).
_Atanuxók—Eleues Atum-ók
Nomgredás
re !!
§ vallása — mivan! la religion ayant 193333? malem. "%%;Éel
§ _.
§ % § Genres d'école §
§
"" ; . ' . "3.' m :), ; a: w a ——Vö ? !:__. .; 3—a § 3$ §
' § 35 %% §§ _s§ % ;Éo § x§ § § ' "áá §
( _ . is És— ao_§ az;—. .En § fö§ fo :; .na § __ §
§ es mi .s§. 55 es "§; Én a: 27: E'— ";u _a 3: §?
m 253 %% 28 55 .Es: o§ e: 25 :: 83 35—i 9 23: 2
653 449 53 27 24 99 1 549 9 91 1 3 9 9' Matemelles 1
138 119 8 2 —- 123 —— 15 —— —— 2 2
18 6 —— 4 8 —— —— 18 — —-— —— —— 1 1
5 2 —- —— 1 2 —- 4 1 — — 1 1
814 576 62 39 35 101 1 694 10 106 1 3 13 13 Tolaum
4.007 2.933 370 190 135 370 9 3.236 29 734 1 7 82 42 Ecoles primaires elém. 2
504 457 34 9 4 —— -— 443 2 59 —— — 11 10!
504 —— —— -— —— 503 1 478 19 7 -—- —— 10 5
41 29 — 2 10 —— — 2 35 4 —— —- 4 2
5.056 3.419 404 201 149 873 1014.159 85 804 1 7' 107 59! Yom—ca:
889 592 86 50 26 131 4. 688 14 197 2 S 27 4 Ecole dhpprentis d'ind.
17 11 4 1 — 1 —— 4 — 13 — — — — Section spéciak') 3
' - Ecole d'apprentc's de
76 83 1 3 3 36 —— 67 3 6 —— -—— 6 —- commerce
_ 982 686 91 54 29 168 4. 739 17 216 2 8! 33 4. Tolem:
1.057 753 95 59 31 119 — 798 6 252 — 1 28 5 École pr. mp. de gar-gone 4 814 514 71 38 28 160 8 601 17 187 -—- 91 27 26 Ecoleprim.sup.dej.filles —
' Ecole prim. super. appar-
144 125 11 6 —— 2 — 142 -—— 2 —— ——-— 8 7 lemmt ame Ursullnes
9 8 —— —- 1 — —— 9 —-— — —— — -— _ Section spéciale ')
2.024 1.400 177 103 60 281 3 1.550 23 441 -—— 10! 63 38 Totaux
' Ecole norm. prim. des Ur-
46 40 4 1 1 -— —— 44 ——- 2 —- —-— 7 6 sulinet! (lycée de—j. füles) 5
873 514 59 59 32 208 1 824 25 24 -— —-— 37 —— Gymnase des prémontrés 6 340! 257 46 9 3 24 1 40 8 289 3 -- 19 1 Gymnase de lav-goze slow.
698 407 42 50 28 170 1 547 7 138 4 2 40 33 Gymnase royal Iumgrot's p. j. füles
Gymnane des Ursulines,
91 70 7 4 1 9 — 81 2 71 —- 1 4) 1 1 pour j. filles
2.002112481154 1221 64 411) 3 1.492 42; 458 7; 3 97 35 Talan:
1823 123 8 14 11 27 —— 155 8 20 — —— 11 2 École de commerce, dite 7
, supérieure
, 313 217 24 28 15 26 3 224 2 87 -—— -—- 27 —— Ecole d'induslr. dite sup. 8 (pour éléves me'cam'ciens)
— Cours professional. de eom-
401 30 1 —— 5 4 —- 39 1 —— — —— 5 3 merce pourfemmeswurée 9-
des études: 1 cameo) 71 85 8 2 8 23 -— _ 54 — 17 -—- — f')— —— (d. des études: 2 gumin)
' Ecole super. de théologíe
16. 14, 2 —— -— ——- —— 9! ——- 7 —— —— 61 — de l'évéché 101 11.547 7.788 983 684 872 1.914 239159 188 2.158 11 31 369 IM nombres aba! Total général
100' _67*0 8'1 4'9
3'2 16'6 0' 79'3
1'6 18'? 01 031000
43'4 % 1) Section pour apprenlis de l'écale dile super. d'lndustrie. Elle a pour professeurs ceux de celle école.
*) Section m érieure de l'école primaire de l'Associalion allemamie. Elle a pour instituteurs ceux de celle école. —- ') chégue et slovague. — ') Les autres membres du personnel enseiguant sont des personnes emmi- gmml á l'école nor-male prímán d'institutriees (lycóe). — 5) Enseignement est donnéc par les profeeeeurs de l'e'cole dite super. de commerce.
