Győr város közoktatásügye

5. szám. -—384-—— 1934

mal (7'O%) vannak olyanok, akik közép—

fokú iskolákban (képzőintézetben, vala- mint szakískolánl tanulnak tovább. Na- gyobbodott a kereső pályára lépők száma is és ezek közt a közlekedési és egyéb tisztviselői pályát keresik legtöbben. Elég nagy (5'()%) azok száma, akik a jövendő pályát illetőleg még nem jutottak elhatá—

rozásra vagy a továbbtanulás és a kereső pályára lépés, illetőleg a külföldre távozás lehetőségei közt ingadoznak. Ezeket a tanulókat a. korábbi adatfeldolgozások a kapott bizonytalan válasz ellenére felvet- ték valamelyik pályakategóriába, míg újabb feldolgozásunk inkább az ,,ismeret—

len" csoportot növeli ezekkel. Kétségtelen azonban az is, hogy a magukat elhatá—

rozni nem tudó tanulók száma is nő a mai nehéz és kevés elhelyezkedési kilátást nyujtó viszonyok mellett.

A leányok pályaválasztási szándékai sok tekintetben eltérő képet mutatnak: a szak—

iskolákon és képzőintézetekben tovább ta—

nulni óhajtok legnagyobb része (8470)

leány, ugyancsak nagy a leányok aránya a tanári és az orvosi pályára készülőknél:

4376, illetőleg 22%, bár ez utóbbiaknál a főiskolai adatok minthogy csak 12% or- vostanhallgatónőt mutatnak ki azt igazol- ják hogy a leányok jórésze eláll ettol a

pályaválasztási szándékától. A kereső pá- lyára lépni szándékozók közt jóval keve—

sebb a leány (9'()%), míg az otthon—marad- tak zöme —— s ez természetes is —— leá—

nyokból áll; (ezek közt 1932/33-ban mind- Össze 7 fiút találunk). A pályájuk felől még nem határozott tanulók közt is a fiuk vannak többségben; ebben a csoport—

ban kb csak ( rész jut a leányokra.

Meg kell exnlékcznünk végül a kiegé—

szítő érettségi vizsgákról, amelyeknek ada- tai a fentiekben nem szerepelnek s ame—

lyeknek a latin és görög nyelv, történelem, fizika stb. a tárgyaik, aszerint, amint reál—

gimnázinmi, gimnáziumi érettségire való kiegészítés vagy a külföldön szerzett érett—

ségi után a bizonyítvány honosítása a cél—

juk Utóbbi esetben ugyanis egyes olyan tárgyakból amelyek az illető külföldi (leg- több esetben az elcsatolt területen levő) középiskolán kevesebb követelménnyel szerepelnek a tantervben, honosítás esetén az érettségi bizonyítványt megszerzett ta—

nulónak a képzettséget külön kell igazol—

nia. Az 1932/33. tanévben öszesen 726-an (az előző tanévben 684-en) tettek kiegé- szítő érettségi vizsgát; ezek közt 1932/í 3—

ban 11%, az előző tanévben pedig 970

volt a leányok aránya.

Asztalos József dr.

Győr város közoktatásügye.

Les établissements scolaz'res de Győr.

Re'smne'. Se trouvent (m bord du Danube, entre Budapest et Vienne, Győr, la plus importante ville industrielle et conzmerciale (In Nord-()uest de le Hongrie uctnelle, était, des le Xle siecle, une cité considérable s'accroissant de nombrenx immigre's.

Siege dlun vieil évérhé catholigue, il vit se multi—

plier ses établissements scoluires avec I'éuolution de la vie ecclésiastigue. Par rapport (l su popu—

lation (en 1.930, 50.881 Imbítants), il a un tres

grand Dans l'année scoluire

1932m—33, on y comptait 12 maternelles avec 1.212 iéléves, 24 écoles primaires (6.165 eleves), 13 éta—

blissements du degré secondaire (3.465 éléves), une

Théologie catholigue (60 et deux écoles professionnelles (I'industric (105 éléves). Des écoll's

nombre (l'écoles.

éléuesy)

prímaires et (les établissements du degré secondaire.

15 g sont entretenns par l'Eylise catholigne. Une grande partie des Imbítants s'y efforce de faire bé- néficier ses enfanls de I'enseignement secondaíre:

(les nombreux éléves des établissements de ce der/ré.

[es deux tiers y sont originaires (le Győr.

*

Ha valamely városban a közoktatásügy le;]ettuge valamint az egyes intézmé—

nyek történeti fejlődését Vizsgáljuk, rend—

szerint azt találjuk, hogy a kultúrális fej—

lődés intézményes biztosításának alapjait a helyi kezdeményezés, a helyi áldozat—

készség rakta le. Különösen így van ez a fejlett közoktatásügyi hálózattal rendel—

kező városokban ——— mint Győrben is w amelyekben az oktatásügy országos szabá- lyozására vonatkozó kormányintézkedések

az idők folyamán nem annyira új intézmé- nyek létesítését, mint inkább a meglevő is- kolák működésének bizonyos általános szempontok szerint való szabályozását eredményezték.

Győr tj. város területi elhelyezkedésé- nél fogva már hazánk történetének első századaiban is igen fontos települési helv volt. Árpádházi királyaink a legnagyobb kiváltságokat adományozták a városnak, amelyek biztosították a gazdaszí'igi élet erő —

5. szám.

teljes fejlődését. Az iskolaügy fejlődését egyrészt a polgárság gyors vagyonosodásá- nak köszönheti, ami a kultúrális igények keletkezésének egyik igen fontos előfelté—

tele, másrészt annak, hogy Győr ősrégi piis- pöki székhely is. A felekezeti jellegű nép—

oktatás pedig a legtöbb Városban a népes—

ség lelki gondozásával egyidős.

Az oktatásügy fejlődéséről az egyes iskolatípusok ismertetésénél emlékezünk meg, az iskolaszervezet mai állapotáról pee dig a következő összeállítás tájékoztat:

Győr tjv. tanintézeteí 1932/33-ban.

Lex— e'őmblissements scolaires de. la ville autonome (le Guó'z' en MSZ—33,

Az intézetek—— [5mi lissmn nfs dmuigmment:

neme —— Désignatiou

tanulóinaki

szama—nombre

l. Óvóintézet —— Ecoles 'mateznclles 12 29 1.212 2. Elemi mindennapi iskola ——

Ecoles primaires' guotidiennes . . 21 1174731 3. Elemi iskolával kapcs. általános

továbbképző iskola —— Eeoles com—

plémentaz'res générales jointes ame

écoles pzimaires . . 18 41 747

4 Tanonciskola __ Ecoles d appren!

tis . . ... % 3 25 687 5. Polgári iskola _ Ecoles bour-

geoz'ses (prim. supe'zieuzcs) . . . 5 54 1.332 6. Tanító (nö) képző intézet ——

Ecoles normales pzimaires din

stituíeurs et (l institutm'ces . . ? 3 88 494 7. Középiskola —— Etablissements

d enseignement secondaíze . . . , 8 66 1.431

8. Felső kereskedelmi iskola —-— ;

Ecoles supérieures de commerce .* 2 24 208 9. Római kat. hittudományi főis

kola —— Haute Ecole de théologze

eatholvgue . 1§ 7 60

10. Szakiskola -— Écoles profession- l _, melles . . . . . . . . . . . , .* 2 14É 105

Mint az adatokból kitűnik, Győrben az alsó- és középfokú iskolák csaknem min- den tipusa képviselve van.

A rendes kisdedóvó intézetek közül há- rom állami, kettő községi, öt római kato-

likus és egy alapítványi jellegű. Ezeken kí—

vül még egy községi állandó menedékház működött az 1932/33. tanévben. Leghosz- szabb multra az alapítványi óvóintézet te- kinthet viSSza, amennyiben 1856-ban Kautz Gusztáv dr. szerint 1842-ben) kezdte meg működését. Az első római katolikus óvoda 1863—ban, a községi 1895—ben és az állami

——385—- 1934

jellegű kisdedóvó 1910-ben alakult. Az in—

tézetek látogatottságára nézve megállapít;

hatjuk, hogy az elmult évtized közepe óta állandóan 1.100—1200 gyermeket részesí- tettek gondozásban, az 1930. évi népszám- lálás által megállapított 3 5 éves gyerme—

kek számának átlag 50/6át. A gyerme- kek —— úgy, mint a városokban általában ,._ tulajdonképen nem óvókötelesek, amennyiben Otthon mindanyian kellő fel—

ügyeletben részesülnek, a szülők tehát gyermekeiket nem a felüg_,yelet vagy gon dozas, hanem a hely es irányú nevelés ér—

dekében járatják az óvodába.

Az elemi mindennapi népiskolák leg- régibb történetéről hiteles adatokkal nem rendelkezünk. Tell Anasztáz dr. megálla—

pításai szerint a XV. században már szá- mos parochiális iskola n'iűködött s a győri püspökök már ebben az időben különös gondot fordítottak az elemi oktatásügy fej—

lesztésére.

Az 1932/33. tanévben számbavett' 21 elemi iskola közül 13 még 1867 előtt ke—

letkezett, majd a hetvenes években három,

1893—ban, 1908-ban, 1913—ban és végül 1929-ben ismét egy—egy újabb iskola kezdte meg működését. Az autonom orthodox izraelita elemi iskola alapításának ideje pe—

dig bizonytalan, mert az árvíz alkalmával a régebbi iratok megsemmisültek. Láthat- juk tehát, hogy az iskolák túlnyomó több—

sége igen régi eredetű.

Jelleg szerint az elemi iskolák közül 1932/33—ban öt állami, kilenc római kato—

likus, kettő református, kettő ág. hitv. evan- gélikus, kettő izraelita és egy magániskola volt. Egy állami ésregy ág. hitv. evangéli- kus iskolában az utolsó tanévben a VII.

osztályban is folyt tanítás, 19 fiú- és 19 leánytanuló részére. A tanulók összes szá—

mának alakulásában erőteljesen tükröző- dik vissza a népesség természetes szaporo- (lásában a háborús évek folyamán beállott visszaesés. A mindennapi elemi iskolákban az 1925/26 tanév végén csak 3.482 tanulót tartottak nyilván s ez a létszám az 1933]32.

tanévig fokozatosan 4.74l—re emelkedett, míg a legutolsó tanévben már ismét kisebb visszaesést észlelhetünk. A tankötelesko—

rúak beiskolázásának mérvére nézve még—

említhetjük, hogy az 1930. 'évi népszámlá- lás Győr tj. városban a 6—11 évesek szá- mát 5.131—ben állapította meg, akiknek 922 %-a elemi mindennapi iskolába járt a fennmaradó rész pedig a középfokú isko—

lákat látogatta.

5. szám,

A népoktatásügy fejlettségére mutat az a körülmény is, hogy 1920-ban a város 6 évesnél idősebb lakosságából csak 61570, 1930—ban pedig 4'6% nem tudottíírni—ol—

vasni. Ez az arányszám a külterületi né- pesség körében sem sokkal magasabb, amennyiben közülük 1930-ban csak 7270

volt analfabéta. Az Összes tj. városokat egybevéve ugyanis, az analfabéták aránya 1920-ban 83, 1930—ban 5'0% volt. Az, or—

szágos arányszám pedig ugyanakkor 15'2,

illetőleg 9'6%—ot tett.

A továbbképző (12—————14 éves) tanköte- leskorúak oktatására 18 elemi mindennapi iskolával kapcsolatos általános irányú lo—

vábbképző iskola szolgál s az ioktatást

1932/33—ban a mindennapi iskolák 41 ta—

nítója látta el. A tanulók létszámalakulá—

sánál természetesen éppen ellentétes irá—

nyú változást észlelhetünk, mint amilyent a mindennapi iskoláknál látunk. 1925/26- ban ugyanis 1.264 tanuló járt a tovább—

képző iskolákba, számuk 1931/32-ben ööö-tal a mélypontra jutott, míg az utolsó

tlan—évben 747-re emelkedett.

Győr iparos— és kereskedőjellegű város- nak mondható, 1930—ban a népesség 458

%—a az iparhoz, 11'2%-a pedig a kereske—

delemhez tartozott. Ez a magyarázata an—

nak, hogy a városban két igen népes ipa—

rostanonc—iskola —-— egy a fiúk és egy a leá- nyok részére —— és egy kereskedőtanone- iskola működik.

A mai iparostanonciskolák őséül az 1787. őszén megnyílt ,,Kir. Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola" tekinthető, amelyben az iparostanoncok ——- s részben a segédek is

—— II. József császár rendeletére kötelező oktatásban részesültek. Ez az iskola 1850- ben megszűnt s ettől kezdve 1884-ig ——— a mostani iskola alapitásáig — úgy a ta- noncoktatás, mint a tanoncok beiskolá- zása hiányos volt. 1884—ben az újonnan szervezett iparostanone—iskola 367 tanonc oktatásával kezdte meg működését s ez a szám fokozatos emelkedéssel az utolsó be'—

keévben már 1.000 fölé emelkedett. A há—

ború utáni évtized közepén a fiú- és leány- tanoncok együttes száma már—a másfélez—

ret is megközelítette. Az évtized második felében azonban nagyarányú hanyatlás következett be, mint általában az ország

——386 — 1934

minden tanonciskolájában. Az 1925/26.

tanév végén adatgyüjtésünk a fiú— és leányiparostanonc—iskolában még 1.130 ta- nulót vett számba, 1932/33-ban már csak 641-et, akik 'közül 126 leány volt.

A kereskedőtanonc—iskola 1897-ben alakult községi jelleggel, tanulóinak száma 1925/26—ban 132, 1932/33—ban pedig 46 volt.

A tanoncok előképzettségére nézve megemlíthetjük, hogy úgy az iparos—, mint a kereskedőtanonc-iskola minden tanulója legalább négy elemi iskolai osztályt vég—

zett, de igen nagy számmal vannak olya—

nok is, akik előzően középiskolai tanulmá—

nyokat is folytattak, 1932/33-ban az iparos- tanoncok közül 290, a kereskedőtanoneok közül pedig 31 tanuló végzett előzően több—kevesebb ideig középiskolai tanulmá—

nyokat.

Polgári iskola az 1932/33. tanévben Öt

működött Győrben, még pedig két állami jellegű fiúiskola, egy állami és két római katolikus leányiskola. A fiúiskolák közül az egyik fennállásának 30., a másik pedig 12. évét érte meg 1933-ban. A leányisko—

lák közül az állami 1882—ben alakult, de már előzően, 1872-ben mint magán felső leányiskola, 1875—ben pedig mint magán polgári iskola működött. A római katoli—

kus leányiskolák közül az egyiket a Szent Orsolya-rend létesítette 1898-ban, a mási—

kat pedig a Győrnádorvárosi római katoli—

kus leányárvaház 1925-ben. Az iskolák mindegyike igen népes s a háborús évek alatti gyér születések száma a tanulólét—

számban csak kisebbmérvű visszaesést idé- zett elő. A mélypont 1929/30-ban volt 1.180 tanulóval. A tanulóknak szüleik la—

kóhelye szerint való megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1932/33—ban 691

%-nak a szülője Győrben, 19'3%—é pedig a vármegye területén lakott. Mint látjuk tehát, a polgári iskolák vonzóereje a vár—

megyén kívül eső területekre is elég jelen- tékeny mértékben kiterjed, amennyiben

11'6% messzebb fekvő területekről való.

Képzőiníézet három működik a város—

ban. A római katolikus jellegű tanítóképző 1778—ban alakult, tehát 156 éves multra tekinthet vissza. Az állami tanítónőképző 1875-ben, a Szent Orsolya—rend által ala-

5, szám.

pított tanítónőképző pedig 1926—ban kezdte meg működését. A tanulók száma igen erőteljes fejlődést mutat, amennyiben az 1925/26, tanévi 219—ről az utolsó tanévben 494-re emelkedett. Nemek szerint 1932/33—

ban a tanulók közül 133 fiú és 361 leány volt. Oklevelet ebben a tanévben 30 fiú- és 85 leánytanuló kapott. Feltűnő, hogy a három képzőintézet összes tanulói közül 57'7%-nak a szülője Győrben lakik, ami tehát azt jelenti, hogy a győri ifjúság a tanítói pályával szemben kedvező remé—

nyeket táplál.

Középiskolája három van Győrnek, úgymint a Pannonhalmi Szent Benedek- rend Czuczor Gergely gimnáziuma, az ál- lami Révai Miklós reáliskola és az állami leánygimnáziurn.

A fiúgimnázium egyike Magyarország legrégibb középiskoláinak. 1627-ben nyilt meg a jezsuiták vezetése alatt. Az intézet- tel kapcsolatban Széchényi György püspök 1684—ben a nemes ifjak .számára külön konviktust alapított. A jezsuitarend eltör- lésekor —— 1773—ban — a gimnázium a győri püspök fennhatósága alá került,

1777—ben állami intézetté vált s a Ratio educationis alapján szervezete is megvál- tozott. Mintegy kétszáz évi működés után

—— 1802-ben _ a Szent Benedek—rend vette át az iskolát. Vezetésük alatt 1850—ig hat osztályos volt. Ebben az évben az abszolut korban szünetelő királyi akadémia bölcse—

leti fakultása VII. és VIII. osztályként a gimnáziumhoz csatoltatott s így lett teljes nyolcosztályú főgimnáziummá.

A reáliskola 1852-ben mint katolikus alreáltanoda alakult, 1870—ben községi jel- legűvé vált, 1873—ban pedig állami keze—

lésbe került.

A leánygimnázium alapítási éve 1898.

Mint ,,felsőbb leányiskola" kezdte meg működését, 1916/17-ben a leányközépiskolák átszervezése alkalmával ,,felső leányiskola"

lett, 1917/18-tól kezdve pedig leánygimxná- ziummá alakult. Az 1926. évi XXIV. t. c.

alapján újból változott az iskola tanítási terve, amennyiben az 1927/28. tanévben az újonnan szervezett leányliceumok so—

rába lépett. Ez az iskolatípus azonban az érdekelt szülők körében kedvezőtlen fo—

gadtatásra talált s az intézet a szülők óha—

jára több ízben a régi gimnáziumi szerve—

——387——

1934_

zet visszaállítását kérte. Ez a törekvés 1932-ben sikerrel is járt s az iskola az 1932/33. tanévben leánygimnáziumi jelle—

gét ismét visszanyerte.

A tanulók száma az 1932/33. tanévben a fiúgimnáziumban 711, a reáliskolában 336 és a leánygimnáziumban 384 volt. A.

fejlődés mértékére nézve megemlíthetjük, hogy a fiúgimnázium tanulóinak a száma az 1925/26. tanév óta 27'9%—ka1, a leány——

gimnázium tanulóié 10'6%—kal gyarapo- dott, a reáliskola tanulólétszáma pedig az említett tanévvel szemben Változatlan. A tanulók közül az utolsó tanévben 67'5

%mnak a szülője Győrben lakott.

A középfokú iskolák csoportjában még két felsőkereskedelmi iskolát találunk Győrben, egyet a fiúk és egyet a leányok részére. Mindkettő községi jellegű s a fiú—

iskola 1897—ben, a leányiskola pedig 1915—

ben kezdte meg működését. A tanulók száma az utolsó tanévben 208 volt, közü—

lük 81 leány. Az , iskolák benépesülése újabban nagymértékben visszaesett, 1925/

26-ban a két iskolában még összesen 431 tanuló járt. Megjegyezhetjük még, hogy

1932/33—ban a tanulók (%%-ának a szü——

lője Győrben lakott.

A középfokú iskolákra vonatkozó ada—

tok áttekintése után megállapíthatjuk te—

hát, hogy Győrben összesen 13 középfokú iskola működött az utolsó tanévben s a né—

pesség számához mérten aránylag sok kö- zépfokú iskola mindegyike magas tanuló- létszámot foglalkoztat. Igen kedvező ada—

tok ezek Győr Város kultúrális színvonalá—

nak elbírálása szempontjából, mert azt mutatják, hogy a város nemcsak a köte- lező általános népoktatás követelményei-

nek tesz teljes mértékben eleget, hanem a középfokú ismeretek elsajátításával szem—

ben is igen nagyarányú érdeklődést tanúsít., A felsőfokú oktatással kapcsolatban két győri főiskoláról kell megemlékez—

nünk, úgymint a már megszűnt királyi jogakadémiáról és a püspöki hittudomá—

nyi főiskoláról.

A győri királyi akadémia eredete a XVIII. század elejére vihető vissza, amikor a jezsuiták vezetése alatt álló gimnázium- mal kapcsolatban külön akadémiai osztály működött. 1747—től kezdve pedig a gim-

5. szám. —-— 388— 1934 náziumban rendszeres főiskola keletkezett

teológiai és filozófiai fakultással. 1773-ban, a jezsuita rend eltörlése után; Mária Te- rézia az akadémiát teljesen a győri püs- pökre bízta és 1776—ban teológiai, jogi és bölcseleti tanfolyammal, királyi akadé—

miává tette. II. József császár*1784-ben a teológiai tanfolyamot az akadémiáról eltá—

volította és 1785—ben az akadémiát a jogi és filozófiai fakultásokkal Pécsre helyezte át. Hosszadalmas eljárások után ,Győr 1802—ben ismét visszakapta az akadémiát s az a gimnázium épületében működött 1848-ig. Az abszolut korszak beköszönté—

vel a jogi kar teljesen megszűnt, a bölcse—

leti fakultás pedig a gimnáziumhoz csatol—

tatott. Csak a kiegyezés évében, 1867—ben kezdte meg újra az akadémia mű—

ködését, most már mint királyi jog—

akadémia. 1892—ben azonban _ a hall—

gatók számának nagyarányú csökke—

nése miatt — az akadémia működése végleg megszűnt. Az akadémia láto—

gatottságára nézve megemlíthetjük, hogy 1867/68-ban 53, 1871/72-ben 138, 1879/80—

ban 84, 1889/90—ben 36 és működésének utolsó tanévében, 1891/92v-ben 8 hallgatója volt.

A győri nagyobb papnevelő—intézetnek és a vele kapcsolatos hittudományi főisko- lának alapját Dallos Miklós győri püspök vetette meg a XVII. században. Az intézet részére 1688-ban Széchenyi György püs—

_pök önálló épületet emelt. (A mai főiskola alapítási évét lőSő-ra teszi.) Az egyházme—

gye papnövendékei azonban eleinte a bé- csi Pázmáneumban, a nagyszombati egye—

temen, valamint Rómában végezték tanul—

mányaikat. A főiskola tulajdonképeni mű—

ködése 1732-ben kezdődött, amikor az ok- tatást a Domonkos—rend vette át s a nö—

vendékek kiképzése ebben az intézetben történt. A tanítás vezetése 1735—ben a pia- risták, 1744-ben pedig a jezsuiták kezébe került. II. József 1784—ben a püspöki líceu- mokat eltörölte s a győri növendékek a pozsonyi központi ,papnevelőintézetbe kül- dettek. Hat év mulva viszont —— 1790—ben

—— II. Lipót a központi szemináriumokat oszlatta fel s így a győri hittudományi fő- iskola ismét visszanyerte régi lakóit. A XIX. században a hittudományi főiskola hallgatóinak száma állandóan 40—45 kö—

zött váltakozott, 1909/10-ben 43, az utolsó

békeévben 37, 1920/21—ben 23, 1929/30—ban

49 és a legutolsó tanévben 60 volt a hall—

gatók száma. A tanulmányi idő öt év.

A főiskolai oktatásüggyel kapcsolatban nem érdektelen még megemlíteni, hogy hazánk összes főiskoláin 1931/32—ben 177, 1932/33—ban pedig 175 olyan hallgató vég—

zett tanulmányokat, akinek a szülője Győrben lakott. Tudományszakok szerint az utolsó tanév 175 hallgatója a követke—

zőképen oszlott meg: hittudományi hall- gató volt 14, jogász 51, bölcsész, tanárje—

lölt 45, orvos 21, gyógyszerész 1, műegye- temi hallgató 18, mezőgazdász 10, a keres- kedelmi szakosztály hallgatója 10, állator—

vos ], egyéb 4.

Az ipari szakoktatás céljait két közép—

fokú iskola szolgálja Győrben, úgymint az 1901—ben keletkezett állami fém— és faipari szakiskola, valamint a Szent Orsolya—rend által az 1923/24. tanévben megnyitott ró—

mai katolikus nőipariskoia. Mindkét inté- zet tanulmányi ideje három évre terjed s a felvett tanulók előzően legalább a pol- gári— vagy középiskola IV. osztályát vé—

gezték. A két iskola együttes tanulólét—

száma 1925/26 óta 181-ről az utolsó tanév—

ben 105-re csökkent.

Jánlci Gyula dr, *