yÉZnali gyemaekotthonn nk
lep, eké 39. Ezek _köz t 1 kór—házépulet
igen 'nagyszabásúmk mondható, mert ér—
téke 1 millió P-n valamivel felüli összegben állápít'tátott meg, ,
A 11 város tartozásainak végösszege az 5 sz táblázat szerint 19—17 millió cs. ' '
eg bruttó vagyonértéknek 39'5%-a. Az átla- ngsan egy—egy Városi lakosra eső tartozás
'ált " szés' vagyonból 3001), az osszesíartozáso
* x adásságot mutatná Beregszász, 1343 újvá'r ÉÉÉPÉ a_,Éewa
vból_78 P esik átlagosan egy-egy Yál'OSl kOSra. 'A vissZákapúéőll mkmaüamrszág városánál tehát az adósság általában a_vá—
rosi vagyonnak nagyobb hányadát teszi, mint'az ors 'g más iváros'aihá gya: fel- vidékáf vá Usa ** * ' álla ó oz ,ké—
est kulönöse'nxerős'en, vannak eladósodVa.
gy például Munkács város vagyonának összértéke 462 millió cs. k., ezzel síemben a város tartozásainak végösszege 2, '7 millió cs. k tehát (az adósság a; vagyonértéknek _64'3%-a A vagyonérték 50%—át meghaladó
és'Losonc is. Szigeti Gyula dr.
Közoktatás.
Instruction publigue.
Résume'. Au cours du recensement opéré sur 'les territoires anciennement tchéco-slovagues, Haujourdlhui de nouveau honyrois, on s'est effarce' de recueíllir avec soin les données relatives á Pin- struction publigue, car il y avait un éuident intérél (national á dispenser au plus tót les bien/ait: de liéducation hongroise a la jeunesse d'une popu- lation á peu prés exclusivement hongroise oni compte un million dlámes et gui uivait pendant lvingt ans séparée de la mere-patria Le recense- ment sleffectuait au moyen de feuilles spéciales (unigues), applicables á tous les genres d'école.
Les di/ficultés e'taient nombreuses, puisgue les auto—
rités administratives et scolaires avaient o faire face a une situation provixoire, auiune partie des écoles étaíent ferme'es á lyépogue du recensement (elles ne figurent généralement pas dans les sta- tistigues), guiun guart environ du personnel en—
seignant avait guitté son paste, et gue plus de 10% des élévex se trauuaient absents (étaient pariis ou restaient a la maison á cause de la fermeture des écoles). Les registres nécessaires () la pour—
suite de Ilenguéte étaient souoent introuvables;
il en résulte guelgue inceriitude. En outre, le systéme de l'instruction publígue du Nord — gui avait été introduit par les Tehégues —- dí/fétait sur plus d'un point du systéme bongrois; la com- parabilité des statistigues en son/ftc nécessairement.
lement ínstructifs pour l'avenir et ne mangue-, pas a'e faciliter la reorganisaiion des école
es territoires reconurés. *
L_rkésultats principuua: da recensement s dans les Tableuux 2 et ű. Auec les ,1'
écoles de la zone, celles de tout le pays atteignent le nombre de 16.701. La Hongrie posséde mainte- nant 8.122 écoles prímaires. Ouant aux écoles maternelles, éoolestdhpprentis et écoles technigues moyennes, leur nombre a augmenté relativement de peu pendant la dominalion étranyere, de vinyl anne'ee. De toutes les catégories dlécoles, les e'coles dlÉtat 'se' *sontl multipliées' [dans la proportion la plus forte; c'est olte rem tchéco—slovague cher- chaitrd réduíre Félément hongrois avant.tout par Parme des écoles prímaires (Ia resistance de la population et des Linstituteurs hiongrois: a mis ce plan en e'chec, comme le prouvent les_ _ésultats de I'enguéte). En ce gui concerne Ia'klangue'ld'enseígnea ment, nous uoyons reílétées dans les statistigues les circonstances malheureuses du pasSé, en pre- mier Iieu la prédominance dlune Iangue étrangere impose'e par le régime tchéoue. Cela fait gue sur le territoire hubite',par une forte majorite' hon—
groise, enu on 65% des écales donnaient I'insiruc- ' )rois, (dans un espril d'ailleurs étran- ger). Encore [aut—il ajouter gue cette ,,concession"
irnatt'généralement aux écoles primaires, le e ftchegue ayant tout mis en oeuvre pont 1' renseignement supérieur () la jeunesse hon- gr se, a tel point guiíl y auait dex ér.-oles secon-
: d ' ' Yet pro/essionnelles gui n'admettaient pas un A seul e ve hongrois. De toute lapon, il est prudent / _Malgré tout, les renseignements recueíllís sont _ accueillir avec mértance les données relativeskü
,répartitíon des éléues suioant Ia lungue m * nelle, et de ne les utilís'er gue sous toute ré:
p'uisgulelles sont généralemeni lé'fruit de [mím- ations conscientes. Le 'recensement—génér
par la Hongrie en 1910'_—et la' statixligu
*a'urlw' puha,;
neurement'kéiablísí ae, trouveront confirniés.
panda ,_comme Iangúe 'maiemelle dans la pro- artionde 86'6% sur les fterríttoires gue la Hongrie
:
,retour des circomta'nces normales et Pabnlítíon
et se haussera ai; niveau untérieur.
_ el enseígnantyle Tableau 4 0]er des ,índíeatíonsn—détaillée's. Environ Ie gitart de l'anciennpersbrmel, tí
1 et instituteurs partis ou appartenant aux écoles
x 'n le-zrzcensement de 1910, I'e *hongmis Léiaí! ; J
' Ez a körülmény főleg a tanerők
, , , _ _ al: du W
act 1 opel-é dansrle 'Nord, les fails
ent def'recuuurer. Ilfnfest,paintsdonteuxugnauec ; ák; mesures,gie,,contrainte touchgnl Ia Iangue dien— / ' ignement, le nombre des éléves hongroís mon—
Tkü'ziouten! les professeúrs : _ iermées, ne figure naturellement pas dans le Ta-V
* 'bleau.
*
A visszacsatolt északi területen végre- hajtott rendkivüli statisztikai, adatgyűjtés különös súlyt helyezett a közoktatási ada- toknak a lehetőséghez képest minél telje- sebb begyűjtésére, hogy a közoktatás ot- tani helyzete ilymódon minél előbb áttekint—
hető és az illetékes tényezőkkel ismertet- hető legyen. Ez a statisztikai művelet első- sorban nemzetnevelési szempontból volt sürgős és fontos; az iskolai nevelés alá kerülő új, ú. n. második nemzedék az ide- gen uralom alatt húsz éven át nélkülözte a magyar szellemű nevelést, aminek a visz-
—szanyertviskolákra való átterjesztésével te—
rh késlekedni nem lehetett.
., Az?":iüatgyüjtés" külön—' erre a célra szerkesztett kérdőívvel történt, amely mind- egyik fajta tanintézet bejegyzésére egyfor—
mán alkalmas volt és ígyesupán a lényeges adatokat-ntartalmazta. Az adatgyűjtés rend- kívüli viszonyokaés sokszor igen nehéz kö—
rülmények aközt folyt le, s így ered—
4— é eivelglszemben sem támaszthatók olyan élmények, mint más, rendes időben .olyta—tott, _ ,megszokott adatgyüjtésekkel en. A— változás idején a közoktatási
gyujtes a miénktől eltérő, cseh;
8 _
kezésreí vagy egy ternberi) _időpont'o v felvétel id pon
,ette alapot.
'és, tanulók
számánál okoz lényeges ,, elté x
fontos ,,szempontok__—.,_— így ' kérdés —— elbírálásánál is erose
; "fNehézséget okozott az _ s
iskolasze zettel
rábbi (csonkaországi
szehasonlításra. _, _ , , _ , További és w'iígen'xko'moly akadálya volt
a rendszeres adatgyüjtésnek az, hogy az iskolák jórésze az adatbeszerzés tartama alatt—'nem működött; a szünetelés oka vagy a cseh érzelmű tanító (tanár) eltávo- zása vagy a helyiségnek más (katonai) célra való felhasználása; sok esetben a cse—
hek által-elvitt felszerelés hiánya, sokszor pedig az iskolának idegen tanítási nyelve és az emiatt előállott bizonytalan helyzet volt az oka, mivel ntóbbi esetben maga a lakosság nem tűrhette tovább az iskolaéide—
gen nyelvét és magyarellenes szellemét. A szünetelő iskolák egyrésze a nehézsége lenére Vis 'beszolgáltatta az adatokat, " s- része azonban nem tehetett eleget razöadat—
gyűjtés, kívánalmainak és részletad okát nem szolgáltatott. Ehhez képest, h ü- netelő iskolák szám szerint bele is kerul- tek feldolgozásunkba, részletes adataik többnyire hiányzanak. Arra nézve "pedig, hogy egyes szünetelő iskolák me ; ' "
ismét a jövőben (vagy máris me azóta) s ha igen, milyen rendsz — tási nyelvvel) fogják működés_'__ foly—
tatni, csak a következő (1939/40. tanévi?
rendes adatgyüjtés adhat majd feleletet, Minthogy a tanszeme'lyzet e yrésze, eltá- vozott, az erre vonatko '
ideágleneseknek tek h
tanulókra vonatkozó, 'mivel a tanulók nagy:—ész ltőzás ride-
jén nem járt szünetelése,
a szülők elt b; akadályok
i nélkülözhetetlen
_atnak, a visszacsatolt kitátásának a jövőben
—11'——12. szám — 1128 —— 1938 1. Tanintézetek Cseh-Szlovákiában (193536). —— Etablissemz'nts scolaires en Tchéco-Slouaguie (1935—36). !)
Etabiisstgfrgloiiszestffzains A tanmók " Em"
közül —— doni közül magyar
összes E "T??— össms anyanyelvű volt
Iskolafaj — Genres d'e'cole száma Ég Ég %% §; száma dű'zgzűazígxf
leur 35343 %% § :); §"É leur nelle le hongrozs
nombre § ; § ; §§ §; § § ;) nombre szám
total § — —— a §§§§ total nombres 0/0
jutott E iv: "A'-* abs.
1. Kisdedóvóintézetek —— Matemelles ... 2.670 153 130 35 116096 4.660 4'0 2. Elemi iskolák — Ecoles primaires élémentaires 15.257 4.141 744 806 1,799.004 116238 6'5 3. Gyógypedagógiai (kisegítő) isk. —— Ecolcs de pé-
, agugie médicale (aum'liaires) ... 105 11 4 1 7.008 152 22
4. Továbbképző iskolák — Ecoles complémentaires 3.038 506 146 69 177233 4.230 2'4 5. Polgári iskolák —— Ecolcs prim. supe'rieures . . 1.973 175 33 12 449601 8.018 1'8 6. Szakiskolák — Ecoles professionnelles . 722 100 12 5 97.452 1.120 1'1 7. Középiskolák —— Etablissements d'enseignem.
secondaire ... 292 46 7 5 133050 4.966 3'7
8. 'l'anitóképzők — Ecoles normales primaires . . 62 17 3 2 10.095 386 38 9. Főiskolák — Ecoles supérieures ... *) 15 3) 2 —— —— 29.327 834 29
Összesen _ Au total 24.13? 5.151] 1.079 935 2,818.866 140608 5—0
1) Az 1988. évi cseh-szlovák Statisztikai Évkönyv adatai. —— D'aprés llAn'nuaire Statistigue Tchéco—
Slovague de 1938. — Ebből: — Dont: *) 3 egyetemi kar. —— Facultés. —- 3) 1 egyetemi kar. ——- Faculté.
való átszervezésére és a kezdet nehézségei—
nek a leküzdésére nézve. Különösen azok a részletadatok tehetnek hasznos szolgá—
latot, amelyek tanügyi igazgatási szem- pontból okvetlen szükségesek. Azok az adatok pedig, amelyek itt nyilvánosságra kerülnek —- hangsúlyozzuk —— csak a fent- érintett körülmények gondos figyelembevé- telével, tehát kellő óvatossággal és megfe—
lelő magyarázattal vehetők Vizsgálat alá és használhatók fel a közoktatási helyzet meg- ítélésére. (Különösen az anyanyelvi adatok megfigyelésénél kell erre tekintettel
nünk.) Általában pedig nem az elmult ide- gen uralom tanítási rendszerének a bírá—
lata, hanem inkább .az lehet a megállapított statisztikai eredmények célja, hogy a jövő útját egyengesse és az újjáalakítás nagy munkáját megkönnyítse.
cic
A visszacsatolt északi terület legújabb adatainak áttekintése előtt vessünk egy pil- lantást arra az összeállításra (l. 1. sz. tábla), amely a volt Cseh-Szlovákia közoktatásá- nak 1935/36. tanévi legfőbb adatait fog- lalja egybe. Láthatjuk, hogy milyen is- kolafajok állottak fenn Cseh-Szlovákiában s így a visszakapott területen is; különösen Éa teljes elszakított Felvidék adatai érdeke- ,usek'itt, amelyek könnyen arányba hozha-
tó el;—visszacsatolt rész adataival. Ezenkí-
"vül-— *?magyar tanítási nyelvű iskolák és a
len- ,,
' A volt cseh—szlovák
magyar anyanyelvű tanulók száma érde- kelhet bennünket. Tudjuk, hogy az 1930.
évi cseh népszámlálás erőszakkal 5%—ra szorította le a magyar anyanyelvű lakosok számát; tanügyi adatainkból kitűnik azon-
ban, hogy az elemi oktatás körében ily esz—
közzel sem sikerült a magyar tanulók számát 5%-ra lenyomni, hanem csak 6'5% ma; a többi iskolafajoknál azonban va—
lóban azt a szomorú tényt látjuk, hogy a magyar anyanyelvű. tanulók száma még ezt az alacsony arányt sem éri el; bizonyos, hogy a magasabb iskolák körében a ma—
gyar tanulók jóval kisebb arányban ve-
hettek részt, mint az alsófokú oktatásban.
A visszacsatolt területről szóló új adat—
gyüjtésünk főeredményeit a 2. sz. táblán közöljük, mellőzve itt a tanulók osztályon- kinti megoszlását mutató adatokat, vala- mint a tanerők személyi és szolgálati viszo- nyairól szóló részletes adatokat (l. alább).
iskolaszervezet termé- szetesen sok tekintetben különbözik a miénktől; itt csak a lényegesebb eltéréseket említhetjük meg, így elsősorban azt, hogy a cseh—szlovák mindennapi elemi iskolák általában 8 osztályosak, kisebb számban pedig 5 osztályosak; az 5 osztályos elemi iskolát azok végzik, akik magasabbfokú is—
kolában (polgári iskola, középiskola, szak- iskola) folytatják tanulmányaikat, a töb- biekre nézve pedig kötelező a 8 osztályú elemi iskola elvégzése. (A visszacsatolt
ész—aki terület elemi iskoláinak 89%—a 84082—
11—12, szám — 1129 — 1938
___-"'" "" ' "_ A középiskolák nagyobbrésze reálgimná- AZ ELEM! ISKDLÁK SZÁMA [1913/143- zium; reáliskolát esak Kassán találunk; .
NOMBREDESÉCOLESPRIMAIRES (1913/l4) . Ömlflz _egyes ISkOIanemek. taIÉUImanyl
_ ldejet illeti, az iparostanonc-iskolak rész- 7 "" . Állami """e 7 ben 2, részben 3 évfolyamosak; a visszacsa- / Écoles de rím tolt területen _16 az előbbi, 12 az utóbbi cso—
s — ———————- 523123; 6 portba tartoz1k. A polgari iskolak Viszont 3 '_ '" vagy 4 evfolyamosak; a Visszanyert pol-
fgffs'mgu gári iskolák közül 19-nek három, 28-nak
5 — 5 pedig négy évfolyama volt. A többi iskola—
h csoportok közül eltérést csak a tanítókép—
4_ / 4 zőknél látunk; ezek ott 4 évfolyamosak,
míg nálunk eddigelé 5 évfolyamból állottak.
% / Ami a visszacsatolt északi terület köz—
3 '" A 3 oktatásának fejlettségét, iskolával való ellá- tottságát illeti, erre nézve csak az ottani
2 _ 2 népességi, gazdasági és műveltségi viszo—
. nyek mérlegelése után adhatunk ponto—
% / sabb felvilágosítást. Nagyjában azonban a
1 — , / 1 tanintézetek számát mutató adatok alapján
is tájékozódhatunk. A tanintézetek száma
0 _ M///////A o ugyanis a kövekező képet mutatja:
Airlanom ACsah—Szluvákiához Etibőlavislszacsalon i A vi za- bb la
JÉZZÉZZÉZZ. matlnmw '*É?Jffiiíf£íl'"' . gy
letvaité de Tna'non lenni;):trzbtrgmmis septentnonalrétmcédé Iskolája] (1937) 11938) Együtt északi
álalchéwSlovauwe _ szám % szám ! % te;/i; et
M. SL 51. Nisa. R H. de St 193 .
Kisdedóvó—intézetek 1.303 8-5 102 6—9 1.405 7—3
Elemi mindennapi
tályos és ll%-a 5 osztályos). Ezzel szem- Eilseliiiiáávábbké 25' 6386 45'1 1236 83'2 8422 15'2 ben análunk fennálló 3—évfolyamos tovább- iskolák ., .p. . 5.780 3709 — _ 5.780 —_
képző (ismétlő) elemi iskolák a cseh—szlo- Ez?;ái'gfgggtík : : 383 íg %? §? % Igg—
vák iskolarendszerben hiányzanak; az is- §§§gg§$ízlg§k - - 13? % 13 (II:; 133 %%
métlő (12—14 éves) tankötelesek ott vagy Felső kereskedelmi.
a mindennapi elemi iskolát vagy más, ma— sfággílágzy ; ; 157521) ?? 45 % Ég 139fo
gasabbfokú iskolát látogatnak. Amit az ot- Főiskolák - - - - 42 0'3 4 0'3 46 8'7
tani iskolarendszer továbbképző iskolának Összesen - .115264 Iwo-01 1.4891100'0116J-53! 8-9
(Fortbildungssohule) nevez, azok részbenönálló mezőgazdasági népiskolák, részben pedig ipari és kereskedelmi irányú szakis- kolák; ez utóbbiak a mi tanonciskoláink- nak felelnek meg. (Az 1. sz. táblán feltün—
tetett iskolafajok magyarázataként megem—
líthetjük még, hogy a szakiskolák közt sze—
repelnek itt az óvónőképzőintézetek, a felső kereskedelmi iskolák, valamint a hittudo- mányi intézetek is). A kisdedóvó-intézetek általában ú. n. rendes kisdedóvók; felvi- déki adatfelvételünk csupán egy állandó és egy nyári menedékházat talált köztük.
Ami a középiskolákat illeti, ezeknek nálunk is ismert, de legújabban már fokozatosan megszüntetett s gimnáziummá egyszerűsí- tett négyféle fajtája fennáll Cseh-Szlová- kiában, sőt ezenkívül még reform-reálgim- náziumok is működnek. A visszanyert terü- leten két ilyen intézet állott fenn: Munká—
cson és Ungváron, mindkettő héber (és
cseh) tanítási nyelvű (illetőleg jellegű volt).
1) A felső mezőgazdasági iskolákkal együtt.
2) A kereskedelmi szaktanfolyamokkal együtt.
A tanintézetek számának ennél az egy- szerű egybevetésénél tekintettel kell len- nünk arra, hogy a trianoni Magyarország- nak a fővárost és más nagyobb városokat magában foglaló adatai számos nagy iskola—
egységet ölelnek fel; a tanintézetek pusztán számszerű összevetése és egybefoglalása így, különösen a középfokú iskoláknál, az északi terület javára szolgál. Kétségtelen, hogy elemi iskoláink állománya a vissza—
ny—ert iskolák útján jelentősen megnagyob- bodi'k. A kisdedóvás és a tanoncoktatás te- rén már kevésbbé áll fenn ez az eset, úgy- hogy az utóbbi tanügyi ágazatokban még sok tennivaló mutatkozik.
Minthogy a visszacsatolt északi terület népessége (egy millión felül) _a megnagyob- bodott ország népességének (közel 101 mil——
liő) kb. 1/10 részét teszi, ezt az arányt — egyéb mérték hiányában —— az északi terü-w
,131'7'" 12. szám — 1130 —
2. A visszacsatolt északi terület főbb közoktatási adatai (1938).
Renseignements principaum concernant l'instruction publigue sur le territoire septentn'onal rétrocédé (1938).
I. Tanintézeiek, tanszemélyzot. — Etablissements scolaires, personnel enseignant.
1938
- Tanitasi nyelv sverint 3§ ,,
— , Jelleg szerint ,, Suivantla languedans la- m 3? A tanarok
; Suwant 15 caractere ** 130019 guelle Fensex'gnjíait donné g RÉ Pe-rsonm'l
0:- vi ; -
, E E 0 l e s § : n.,: ensetgnam
1 *— e az ki" %? s e
f ?: s s § § § V, a 33 agas *; s
;. Iskolafaj § § § § 3 .a .g § *; mg § a; $ § S ___ ; §
' Gmres d'école B ; § § é "§ "$ a z., §: * *- § _. ; § to 243 ** *;
es ; § ; is : s :, § % m a v :: vu § a 1 I :
o ;. :. e : --— u 9 o § N ; _ § __ i: l ; 3, e
! § *) ! §!) ** T ] § § ? .: 7 "w" % § § g a 3 E 'a
!
-—a ;. v; *a
,. § ! .l _,- '. '. e a l ' es "5 ; ; aie: % $
— w __ m ** É E a ?: § § * § :: " m N a m a
8 s *" :? M ;. ;; T: ro §; Mg ? §. :: 5 "§ * ; 0 ; g 5 _S a ig .a . § % a, S.!) 2 "ág :? §; 3—3 §, % ja
_ : :; "§ *8 m e %? .s 80 e e § $ 83 a m § um % §
' Kisdedóvóintézetek —— Maternelles . 102 69 16 13 . 1 . 3 39 4 34 9 15 1 131 101 101 l-lemi iskolák vSZám—leur nomb. ah; 1.236 403 111 399 31 231 31 28 2 782 57 327 21 43 6 3.359 2.700 1219 Ecnl. prim élém. ( 0/0. . 1000 32'6 90 32-2 2—5 18"? 25 .? 0-3 63'2 4'6 26's l'? 36 05 . 100'0 44-2
Tanonciskolák — Ecoles d 'apprentis . 28 7 21 . . . . . . 18 6 2 2 . 222 177 27
Polg uri iskolák — Ecoles primaíres _
supévieures . . . 47 36 2 6 1 1 1 9 16 19 2 1 469 270 153
., Ovónőképző intézetek — mater-
:N; melles . 2 1 1 . 1 1 . 9 3 2
§ § Tanító— estanitónőkepzőmtezetek—
' m ; prímaz'res d'instituteurs etd'ins-
1 * íitutrices. . 7 3 1 2 1 . 1 2 l 3 30 26 6
) Középiskolák — Elablíssemmts Wen-
Mígnem. secondaíre . . 19 12 3 2 . 2 4 4 8 1 1 1 352 210 30
Felső kereskedelmi iskolák -— Ecoles
de commerce diies supe'ríeures . . 2 2 . . 1 1 29 19 4
Gazdasági szakiskolák —— Ecoles pro-
_ fessionn. dbgrículture. 28 22 4 1 1 . . 10 2 9 2 5 84 54 16
Ipari szakiskolák —— Ecolesprofessionn. -
_ d industrie . . . 3 2 1 . . 1 1 l . 60 26 8
, Egvéb szakiskolák— Autres écoles
pro/asszonnelles 6 2 3 1 . . 1 2 2 l 40 11 7
, Kereskedelmi szaktanfolyamok—— Cours !
; profession". de commerce . 5 2 3 . . . 3 . 1 1 . 25 12 8
( Hittudományi főiskolák —— Ecoles su-
; pír. de théologie. . . . . . . . 4 . . 2 1 1 . . . 1 3 . . . . 16 17 .
; Összesen [szám -—— nomb. abs. 1.489 500 157 430 87 235 31 28 871 94 405 41 70 8 4.826 3.686 158!
;, Au íolal i % . . . (. . 100037'6110'5 28'9 26 158 2-3 1-9 0' 186 64 272 27 4 7 0'5 100'0 42'9
*ll. Tanulók. —— ,Eléves.
Atanulók—Ele'ves
, _ . . . anyanyelve — ayant our-
§ § vallasa suwant la religion la ngue ma ternell e?
Iskolafaj § % § . É m _ ! fe § ., _,
Genres d'école '" § % § § .: 3 § % ! a! § § § "§ §
w '— N ;; ; es - . ! s.! a, (,, '- Ha :: a ,: § .,
WN ,e-_. , xs 8.3 '5 Su?) _ou (** "És ". 33
NS :;g_._§ _g, ea.:zg gsm; 5130 a_knggu
ae es Es es És H— 5; es N SM 3 es:
:o"" .s: Én .cpük Elo ii)-§ E—É §;ch EE $$$ 23 8935
* Kisdedóvóintézetek — Matemelles . 5.648 3.122 2 923 820 895 158 829 23 3 .990 988 457 263 Elemi iskolák )szám — leur nomh abs.142.8'25 69 824 92. 772 11.593 26.421 3.483 7.833 723 113. 284 22. SXZ 4.183 2. 476
5.501 prrm Elém. 1 0/0 . IIIII'U 4.3"9 (fő-(l 8 ! 18'5 24 55 05 794 M'!) 2'9 1 7
Tanonciskolak — Ecoles dhpprentis . 3.793 ( 583 2.107 235 553 109 770 19 3.183 340 1774 93 Polgári iskolák — Ecoles primaíres
supe'rieures . . 13.735 6.583 8.250 l.330 1.478 814 1.765 98 9.080 8.643 610 402
% Óvónőképző intézetek -—mater—
;7", nelles . . 40 40 7 30 3 . . 18 2 20
§ § Taníto— és tanítónőképző intézetek ki (: prímaíres d'instituteurs etd'íns-
g títutríces . 444 276 120 213 98 5 8 . 274 11 143 16
Középiskolák — Etablissements den-
seígnem. secondaire. 8.912 8.429 4.072 1.334 1.042 388 1.932 149 6.458 977 959 523 Felső kereskedelmi iskolák — Ecoles
de commerce dites Supérieures . 490 192 200 46 89 8 143 4 440 15 12 23
Gazdasági szakiskolák —— Ecoles pro—
, leseíonn. dagn'culture . 1.238 604 789 188 328 8 18 2 827 358 48
% Ipari szakiskolák — Ecolesprojessiomz.
d' índustrie . . . 80 80 60 1 12 1 6 78 2
, Egyéb szakiskolák — Autres écoles
% professionnelles . 110 110 90 16 1 3 48 47 15
Kereskedelmiszaktanfolyamok— Cours
_ protessionn. de commerce . 212 133 111 4 9 1 86 1 161 36 2 13
Hittudományi főiskolák —— Ecoles supér
? de théologie . . . 197 . 84 63 50 . . 102 , 5? 39
Összesen lszám — nomb. abs. 177.719 84.976 111.585 15.823 30.979 4.973 13 390 1.019137938 29.303 6665 8.818
Au total 1 0/0 , 100'0 478 Ha 8 !) 174 28 7 5 06 Hű 16-5 3'8 A 21
11—12.szám —— 1131——
letre jutott iskolák számánál is irányadóul vehetjük. Ehhez mérten a kisdedóvóintéze- tek és tanonciskolák száma a visszacsatolt területen valóban kevésnek mutatkozik. Az elemi iskolák száma tulajdonképpen csak úgy mérlegelhető, ha a továbbképző elemi iskolákat is számításba vesszük; a megna- gyobbodott Magyarországon eszerint (az is-
kola-szám alapján) az északi terület 897-
kal részesedik az elemi oktatásban. Végül a szakoktatás adatánál figyelembe kell ven- nünk, hogy az északi területen fennálló gaz—
dasági szakiskolák nagyobbára a mi gazdá- sági továbbképző iskoláinknak felelnek meg (többnyire népiskolák); a gazdasági szakiskolák terén az összehasonlítás tehát csak akkor felelne meg, ha a felvidéki ,,gazdasági népiskolák"—at szintén az elemi (továbbképző) népoktatás terén vennénk számba.
Ha az iskolák számát az 1930. évi né- pességhez arányítjuk, a fentihez hasonló eredményeket érünk el. Hogy a cseh-szlo—
vák állam a kisdedóvásrá nem nagy súlyt fektetett, kitűnik abból, hogy a tőlünk Cseh-Szlovákiához csatolt egész Felvidéken (tehát a volt Szlovákiában) 1935/36—ban 14.300 lakosra jutott egy kisdedóvó—intézet, míg nálunk (1936/37-ben) 6.670 lakosra esett egy-egy ilyen intézmény; a visszacsa—
tolt északi területen 10.100 lakosra jut egy—
egy kisdedóvod—a; ez az utóbbi arány tehát kedvezőbb a volt (teljes) Szlovákia arányá—
nál, de nem éri el a csonkaország színvona—
lát. Ami az elemi oktatást illeti, a trianoni területen 686, a visszacsatolt északi terüle- ten 833 lakosra jut egy-egy elemi iskola. (A trianoni területen a továbbképző iskolákat is számításba vettük; ha ugyanis csupán a mindennapi iskolákat vesszük figyelembe, a trianoni területen 1.260 lakosra jut egy—
egy elemi iskola). A tanonciskolák száma a visszacsatolt területen természetesen a né- pességhez viszonyítva is kevésnek. a szak- iskolák száma pedig — a gazdasági nép—
iskolák szerepe miatt —— feltűnően nagynak mutatkozik; ezzel szemben a polgári iskolák mértéke éppen egyenlő a régi és a vissza—
csatolt területen: egyformán 21.900 lakosra jut egy—egy polgári iskola.
A visszacsatolt északi terület közoktatást!
terén a figyelemnek elsősorban az elemi ok- tatás felé kell fordulnia. Kétségtelen, hogy a csehwszlovák uralom alatt jelentősen fejlő- dött az elemi népoktatás, de hasonló fejlő- dés a háború után minden kultúr-országban
—— így nem kis mértékben a trianoni ország- '
ban is ——— tapasztalható volt; azonkívül
1938
ELEMI NÉPOKTATAS (1937 ÉS 1938)
ENSEIGNEMENT PR!MAIRE(1937511938)
20 Mer // _.molte 'l'O mitha? maltmn
'18 / 0—9 —/
16 os —/
"ils 0-7 _
/ //
;12 0'6 __
10 0'5 _
8 / Olt _ ——
6 '— 0'3 —
Ll— "" 0'2 "—
2 — O"! _—
O O
lskotak lantto'k Tanulók
Écotes !nstttuteurs Él'eves
A tnanom A visszacsatolt
Magyarmszagun (1937) észatu teruletenHSSB;
Hongrie tsxée par le terratowe sepienmonat trade de Inanon (1937) rétmcéde (1938)
M St SI l938. R H. de 810936.
ehhez a fejlesztéshez a községek is nagy- mértékben járultak, a cseh—szlovák állam iskolafejlesztési rendszerének pedig ezen a területen nem annyira művelődési, mint in-
kább politikai (elnemzetlenítési) céljai vol-
tak. Az elemi oktatás terén a visszacsatolt északi területen végbement változásokat——ennek az utóbbi szempontnak a hangsúlyo—
zasaval — a kovetkezo adatokban szemlel—
tetjuk:
1914 1933 1535";
(június) (november) v csö _
Részletezés kenés
szám ! 0/0 szám ! % (—) %
Elemi mindennapi iskolák . 1.015100'0i 1.286100'0 %— 21'8 állami . . . . . . 160 158 403 32'6 4-151'9
; községi . . . . . 41 4-0 11! 9-0 4-170-7
% róm. kat. . . . , . . 441 43'5 $!) 32'3 —— 9'5
; gör. kat.. . . 46 4-5 31 2-5 —-32-6
_vg református . . . . . 258 2429 231 187 —— 8'7
§ ág. h. evangélikus . . 38 3"? 81 25 —- 184 m izraelita . . . . . . 30 H'!) 28 2'2 — 6-7
egyéb . . . . . . . 6 0'6 2 02 ——6'6*7
Elemi iskolai tanítók . . 1.848 -- 2.760 —— :Ll— 4923 ,, ,, tanulók. . 106316 -— 142325 —— 337 A községek száma . . . . 858100'0 868 1000 4— 1-2 _ iskolátlan . . . . . 96 11'2' 59 08 ——38'5
g 1 . . . .5 588 679 541623,— 7-2
:c 2 át?, 142 16'6' 178 20'5 25'4
* 3 9:— 20 2-3 59 6-8 195-0
%,4 ..."E'g 12 1-4 20 2-3-j-66-7
§5...35 —— 20-2—
öv. több. . 0 5 0'6 9 1'1 4—80'0
11—12. szám
Az iskolák számának a gyarapodásánál természetesen tekintettel kell lennünk arra, hogy nagyobbára kisebb létszámú iskolák—
ról van szó; a visszanyert területet —— külö—
nösen a Csallóközt —— az apró községek raja borítja el; az iskolátlan községek nagy- része is a Csallóköz területére jut; főkép a dunaszerdahelyi járásban találunk sok is—
kolátlan községet s ezenkívül a somorjai és galántai járásban. Az elemi iskolai tanulók száma az iskolák számánál nagyobb arány—
ban emelkedett; ha a népességhez larányit- juk a tanulók számát, a lakosságnak a visz—
szac—satolt területen 1914-ben 12—496—a, 1938- ban pedig (a szünetelő iskolák tanulóit is
— becslés szerint —— hozzászámítva az ősz- szes létszámhoz) 14-6%—a járt elemi isko- lába; a népesség 20 év alatt alig 20%-kal, az elemi iskolai tanulók száma egyharma—
dával növekedett a lefolyt 24 év alatt. Végül feltünően nagy _ közel 50%—os —— a taní- tók létszámának emelkedése a jelzett idő- szak alatt.
A tanintézetek számának ismertetésénél külön számításba kell vennünk azokat az iskolákat, amelyekben az adatgyűjtés idején szünetelt az iskolai tanítás. Ezek a szünetelő iskolák iskolafajonként következőképp osz—
lattak meg:
Iskolafaj . ! Összesen Aáoifálgglík
Kisdedóvó-intézetek ... l 27 265
Elemi iskolák ... 165 133
Polgári iskolak ... 13 27'?
Képzöintézetek ... 5 555
Középiskolák ... 3 158
Szakiskolák . . . ... 19 43'2
; 159
Összesen. .! 232
Egyes iskolafajoknál tehát igen jelen—
tékeny volt a működésüket beszüntetett i.s—
kolák száma; így szünetelt a kassai és ung—
vári óvónőképző—intézet (más ilynemű in—
tézet nincs is a visszacsatolt északi területen),
a lévai és a munkácsi tanítóképző—intézet,
a kassai tanítónőképzőintézet, az óvóinté- zeteknek és a polgári iskoláknak kb. 1Át
része, a szakiskoláknak közel fele, az
elemi iskoláknak 15%-a. Általában az
iskoláknak 16%-a nem működött. A szü- netelő elemi iskoláknak felerésze nem szolgáltatott be adatolkat; 14 része pedigrészben s % része teljes egészében beszol- gáltatta az adatokat.
? Az iskolák jellegét figyelve,megemlíthet—
Jük, hogyaz elemi iskolák közt három
—— 1132 — 1938
A Küztmxú lsxnulx mum! 1935/36—BMI
LESELÉVES DES ÉCOLES DE DEGRE MOYEN EN 1935/38
100 ezer———————————mme 10
90 9
80 8
70 60 50 140 30 20 10
amla— és tanítónőkepzők
Écoles narmsles nmaires d'inslltmeurs
n'lnstllumces Polgári iskolák Középiskolák
Écates bourgeosses Eculessecondaues
A trianoni Magyarországon
Hongne hxée nav le nem! de lnanon '.J J' A Cseh—Szlovákiához csatol! magya: területe;!
zef lemlolre hungvors ammue ala lchécn—Sluvaame
A wsszacsnlolt északi teruleten lemmue septenmonal :etrocede'
M Sl Sz VSSS.
Cseh—szlovák adatok
alama'n
D*ap4és les données
tchécnslovaaues
R H de 8L19384
egyesült róm. katolikus és gör. katolikus iskolát, a középiskolák közt pedig egy egyesült protestáns iskolát is találunk:
a rimaszombati gimnáziumot. Egyébként az iskolák jellegét, éppúgy, mint a ta- nsítási nyelvüket feltüntető adatokíhoz alig lehet megjegyzésünk; ez utóbbi adatok—
nak in'kább csak történeti értékük van, a volt uralom nagy erőfeszítéseit tük- rözik vissza a cseh szupremácíának tenden- ciózus beállítás és erőszakosság útján való biztosítására. Adataink sorában a kevert tanítási nyelvnek itt olyan sokféle vál- tozatával találkozunk, amit Összefoglaló adatokban alig lehet, de nem is érde- mes megrögzit—eni; a tanítási nyelvnek ez a lakosságra erőszalkolt rendszere már úgyis a multté. Annyit megemlíthetünk, hogy az óvóintézeteknek alig 40%-ában folyt magyarul az oktatás, óvónőképző—ín—
tézet, tanítónőképző-intézet egy sem, tanító- képző is csupán egy (Komáromban) volt magyar tanítási nyelvű; magyar nyelvű kö- zépiskolát csak négyet engedélyezett a cseh—szlovák álltam (Komárom, Rimaszom—
bat, Ipolyság, Losonc), a többiben legfel- jebb párhuzamos tanítási nyelvként tűrték
