:
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
J UGOSZLAVIÁ
Gazdasági helyzet
Titó, az Egyesült Allamok délkelet- európai csatlósa, egyre jobban kiszolgál—
tatja Jugoszlávia gazdaságát az amerikai
imperialisták érdekeinek. A belgrádi
fasiszta klikk nyiltan az amerikai—angol imperialisták háborús felvonulási terüle- tévé változtatja az országot Egész kiil- és belpolitikájukat aiárendeiik az imperialis-ták agresszív terveinek.
Miután a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája leleplezte a Titó- bandát, a jugoszláv fasiszták a doigozók félrevezetésére még egy ideig fenntartot—
ták a szocializmus építésének látszatát.
1951 tavaszától azonban megváltozott a helyzet. Titóe'k már egyáltalán nem leple- zik, hogy ma már minden igyekezetük arra irányul, hogy nyíltan felszámol—
ják a tervgazdaság, a népi demokrácia látszatát is, és visszaállítsák a kapitaliz- must Jugoszláviában. 1951 áprilisában fel- oszlatták a Központi Tervbizottságot 1951 nyarán pedig a jugoszláv kormány további törvényerejű rendeleteket adott ki a kapi- talizmus visszaállítására.
Ezeknek a rendeleteknek kapcsán a nemzetközi nagytőke —— főleg az Egyesült Allamok monopóliumai _— kiváltságos helyzethez jutottak. Az Anaconda Copper Mining, a Continental Supply Corporation, a Macikenzie Engineering Co. és a Bethle—
hem Steel búsás hasznot biztositó érde- keltségekhez jutott a jugoszláv gazdasága ban.
Az imperialista országok -— elsősorban az Egyesült Államok —— nagyösszegű köi- esönöket foiyósitanak Jugoszláviának.
A kapott kölcsönök összege 1951 végéig 430 millió dollárra tehető. Ez év elején az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, további 25 millió dollár hitelt engedélyen zett Jugoszláviának.
Ezek a kölcsönök azonban természetesen nem a jugoszláv gazdaság talpraállítását, hanem az eddiginél még fokozottabb ki.
zsákmányolását célozzák, és megerősített—
'te'k Jugoszlávia függőségét a tőkés orszá- goktól, elsősorban az Egyesült Aliamoktói.
1952 januárjában Titó négyéves ,,szerző- dést" kötött az amerikai imperialistákkal, amely az amerikai trösztöknek korlátlan ellenőrzési jogot biztosít a jugoszláv gazdasági élet felett. A ,,szerződés" arra kötelezi Jugoszláviát, hogy hadifontosságú árukat szállítson az Egyesült Államokba (pl. színesfémeket). A ,,szerződe's" egyben kiköti, hogy a titóisták az amerikai gyar- matosítók részére szállított árukért befolyt egész összeget kizárólag fegyverkezésre, továbbá az Egyesült Államok számára szükséges stratégiai nyersanyagok ki—
termelésének és feldolgozásának növelésére használják fel.
KÖLTSÉGVETÉS
A jugoszláv költségvetésnek mind nagyobb részét nyelik el a hadikiadásoir és egyre kevesebb marad a polgári célú kiadások fedezésére.
Hadikiadások
BV milliárd a költségvetés
dínár %-ában
f949 ————— 51 33
1950 ————— 60 50
1951 __ —— —- — —— i33 70 I9S2 — - —— -—- —— 2l0 76
Forrás: Rudé Právo, i95i. április 11, 2. okt.;
Die Wirtschaft. i951. szeptember 21. 6. old.: Öster—
, reichische Volsstimme. i96l. december 30, 2. old.
és 1952. április 2, 3. old,
Az 1952. évi tényleges hadikiadás azon—
ban lényegesen meghaladja a 210 milliárd
dinárt, mivel ehhez járul még Rankovics
belügyminiszter terrorappará-tusának és kémszervezetének fenntartási költsége.Gosnyák tábornok, jugoszláv hadügy- miniszter, kijelentése szerint az ezévi hadi-
kiadások a nemzeti jövedelem 22%—át
teszik ki, Ez több, mint amennyit egyNEMZETKÖZI STATISZTIKA
Ország békében valaha is fegyverkezésre költött, sőt még az Egyesült Államok sem forditja nemzeti jövedelmének ekkora részét fegyverkezésre.
IPAR
A növekvő hadikiadásak következtében csökken az ipari beruházások összege; ezt a tényt még a burzsoa sajtó sem tudja el—
titkolni
Ipari beruházások
Ev milliárd
, dínár
i949 —— —— _ _ —— _— _ 68,4
1950 ————————— 572
1951 —— M __ m __ _ —— 55.0
Forrás: Internationale Wirtschaft. 1952. tebruá;
%.. 4. old.
A beruházásokat a jugoszláv gazdasági vezetők csak azokban az iparágakban esz- közölhetik, amelyeket Richard Allen ameri- kai ,,tanácsadó" jónak lát. Igy természete—
sen csak a hadifontasságú iparágak fejlőd-
nek. i
Egyre erősödik az amerikai befolyás Jugoszlávia természeti kincseinek kiakná-
zása terén. A bori rézbányák, Európa leg-
nagyobb rézbányái, a Forster Weller Corp.
amerikai cég kezébe kerültek, és termelé—
sük 88%-át az USAdba exportálják.
Ugyanez az amerikai cég kapta meg a trepcsi ólom- és honganybányák — ezek Európa legjelentősebb ólom- és horgany-
lelőhelyei —— koncesszióját is'.
Bár a Titó-klikk mindent elkövet, hogy az amerikai érdekeknek megfelelően fel.
futtassa a hadiipari termelést, számos fon—
tos termék termelése terén, elsősorban a bányászatban, jelentős visszaesés mutat- kozik.
A bányászati termelés csökkenése [%)—beni
Megnevezés 195l. év
1950. év %—ában
Szén —————— 865
Vasérc —————— 705
Réz ——————— BLB
Ennek a csökkenésnek oka főként a munkásosztály sztrájkjaiban és szabotázs- akcióiban keresendő, amelyek hosszú időr-'- visszavetik a termelést és gyengítik a fasiszta uralmat. 1951 folyamán nagy
1 Monthly Bulletin o! statistics. 1952 málun ldatal alapján számítva.
46 Statisztikai Szemle 8-35
613
sztrájkok voltak Isztriában, valamint it bori és más szerbiai bányákban is; Horvát—
országban az exportra dolgozó bányákban a munkásoknak több mint 35%-a meg.
tagadta a munkát. Az ország valamennyi bányájában 1951 nyaráig SOU/o—kal csökkent a munka termelékenysége.
A munkásoknak a Ti-tó—kiikk uralmával szemben tanusított ellenállása következté- ben a belgrádi ,,November 29" bőrdíszmű áru-gyár munkásai 1951-ben kb. 40% selejt—
árut termeltek, a ,,Remont"—vállalat 42%- kal, .a csukaricai hajógyár pedig 53%-kal csökkentette a termelését.
1951 néhány hónapja alatt az Adriai- tenger kikötőiben körülbelül 20000 mun kás vett részt a sztrájkokban és a szabo.
tázsakciókban.
A szabotázsok a belgrádi villanytelepen l950-ben 12 millió, 1951 januárjában pedig 25 millió dínár kárt okoztak.
A vasutasoknak csupán 1951 első két hónapjában mintegy 150 vagon hadianyag kirakását sikerült megakadályozniok. A Belgrád—szarajevói vasútvonalon. hadi- anyagokat semmisítettek meg, Nisben fel—
gyújtottak egy katonai raktárt; Belgrád-
ban a hadiépitkezési vállalatnál a jugo—
szláv hazafiak felgyújtották a fő—
műhelyeket.
A gazdasági élet militarizálása és Jugo- szláviának amerikai gyarmattá válása következtében a fogyasztási cikkek terme- lése katasztrófálisan csökkent.
1951—ben a pamutfonaltermelés lO,4%- kal, a pamutszövettermelés pedig 15%-kal csökkent 1950-hez képest.
1952 júniusáig a textiláruk termelése 53%-kal, a konzervgyártás 47%—kal_ a szappangyártás 57%—kal csökkent 1951-hez viszonyitva.
A macedóniai élelmiszeripari üzemek kapacitását 1952-ben csak 27%-ban hasz—
nálják ki, s 39%-kal csökken a mezőgazda- sági gépek és felszerelések gyártása.
Az iparban —-— a kapitalizmus vissza- állításának eredmények—ént _- növekszik a tőkés üzemek száma. A ,,Borba" (; titóista jugoszláv újság adatai szerint 1950-ben
1949-hez viszonyítva 10%-kal emelkedett a
kapitalista vállalatok száma. 1949-ben 35150 tőkés termelőüzemet tartottak nyil- ván JugoszláviábanulSSO-ben pedig már 38 655—öt. Azóta tovább növekedett a magan— és államk—apitalista ü7emek száma.
Titóék 1952-ben 28 milliárd dínár magán- tőkés beruházással számolnak.
614
KULKERESKEDELEM
1949-íg Jugoszlávia külkereskedelmi tor- galmának 52,3%-át a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal bonyolította le, Ma merőben más képet mutat a jugoszláv külkereskedelem iránya: kizárólag a tőkés államok Jugoszlávia kereskedelmi part- nerei.
Jugoszlávia a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal a kölcsönös előny alapján egyenrangú félként kötött ügyleteket.
Jelenlegi külkereskedelmi ügyleteiben a kapitalista országok diktálják a megalázó feltételeket, amelyek teljesítésével rosszab- bodik az ország gazdasági helyzete és erősödik az imperialista országoktól, főleg az Egyesült Államoktól valójtüggése.
Az Egyesült Államok főként katonai ton- tosságú nyersanyagokat importál Jugo- szláviából. Pl. az Eevesült Államokba irányuló színesfémszállítmányok dollár- értéke a következőképpen emelkedett:
Ev millió dollár
1948 ———————— 3.1
1949 ————————— ne
1950 ———————— 130
1951 - —— — — —— -- —— 18.0
Forrás: Cahiers Internationaux l95l novem- ber., 52—66. old.
A ingoszláv külkereskedelem struktúrája gyarmati jellegü országra vall.
Iparcikkek aránya az összkivítelben
IV Az ősszklvitel
'la—ában
mac) ________ 6 '3
1047 ————————— n e
1050 ———————— :; ()
Forrás: Novaja Bolgarlja, 1952. március 10.
4. old. _-
195l—ben az iparcikkek kivitele úgyszól—
ván teljesen megszűnt.
A kivitel összetétele 1951—ben
Megnevezés Az összkivitel'Iu-ában
Ércek és fémek ————— 43
Pá —- ——————— 30
Mezőgazdasági termékek -—— —— —— 27
—Ö§szesen IOÓ
Forrás: Neue Zürcher Zeitung, 1952. április 3.
3. old.
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
Az élelmiszerkivitel ,,e'hségekport", ame—
' lyet a dolgozók einylenek meg.
A jugoszláv import főleg hadiiontosságú nyersanyagokból, félkésztermékekből és olyan készárukból áll, amelyeket az impe- rialisták a viszonylagos túltermelési vál- ság következtében nem tudnak belföldi
piacaikon értékesíteni —— és amelyeket a jugoszláv ipar, ha békés gazdálkodást folytatnának Jugoszláviában, maga is elő
tudna állítani. f
Jugoszlávia gyarmati helyzetét mutatja, hogy a tőkés országok —— elsősorban az Egyesült Államok —— a jugoszláv export—
cikkeket a világpiaci árnál lényegesen olcsóbban vásárolják meg. Pl. az amerikai imperialisták 390 dínárért vásárolnak egy tonna ólmot Jugoszláviában, ugyanakkor, amikor annak világpiaci ára több mint 450 dollár. Annak az árrésnek eredményeként, amely az exportáruk világpiaci ára és tényleges eladási ára között mutatkozik, Jugoszláviának 1951. li félévében havonta 300 OOO—400 000 dollár vesztesége volt.
A tőkés országok arra kényszerítik Jugo- szláviát. hogy a számára folyósított köl- csönökből, ,,ajándékokból" stb. mindjobban növelje importját. A Jugoszláviába bevitt áruk legnagyobb része az Egyesült Alla.
mokból származik. A mesterségesen növel—t import és az exportárak leszorítása követ- keztében romlik a külkereskedelmi mérleg.
A külkereskedelmi mérleg deficitje
Év milliárd dlnár
1950 ———————— 3.86
195! ———————— 1036
8 Énrám Neue Zürcher Zeitung, 1952. április 3.:
. o .
Az amerikai imperialisták azonban Jugo—
szláviának még ilyen nagymérvű kirablá- sával sem elégednek meg. Ez év január l—től az Egyesült Államok parancsát szol—
gai módon teljesítő Titó ,,pénzreformot"
hajtott végre. E ,,reiorm" következtében a dínár értéke egyhatodára csökkent, l dol- lár az eddigi 50 dínár helyett 300 dínárt ér. A dínár új aranyárfolyamának meg- állapitása azt jelenti, hogy a fasiszta Tito—klikk segítségével az amerikai gyar- matosítók most még jobban kifosztják Jugo- ezláviát. A dínár új árfolyamának meg.
állapításával a titóisták teljesen a dollár- nak rendelik alá országuk pénzrendszeréh
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
615
Egyes kapitalista országok részesedése Jugoszlávia külkereskedelmi forgalmában
1951-ben2
Behozatal
Ország Az összbehozatal
%-ában Egyesült Allamok -— ——- —— —- 37,4 Nyugat-Németország -— —— —- ll,3
Olaszország ————— 9,2
Anglia —————— 7,7
13ng országok -— — — —- ____3_4_.4 ___
Osszesen 100,0 Kivitel
Ország Az összkivitel
%-ában
Anglia ——————— 18.4
Nyugat-Németország —- — —- l6.3 Egyesült Államok —— —— -—— —— 14.12
Olaszország ————— 12,0
Franciaország ————— 4,9
Egyéb országok —— -- — —- 34,_2___________
Összesen 100,0
MEZÖGAZDASAG
A Titó—fasiszták tönkreteszik a jugoszláv mezőgazdaságot. A mezőgazdasági ,,szö- vetkezetekben", az ü, n. ,,zadrugákban"
egyre inkább elhatalmasodik a kulák. A .,zadrugák" vezetése ma a kulákok kezé.
ben összpontosul. A ,,szövetkezetekben"
olyan jövedelemelosztási rendszert honosí- tották meg, amely szerint az egész jöve- delemnek mintegy 50%-át a kulákok kap.
ják, a dolgozó parasztoknak legfeljebb
15% jut, a jövedelem többi részét az adók
nyelik el. Hogy a ,,szövetkezeteke " teljesen a kapitalista piac érdekeihez idomitsák és a dolgozó parasztságot mégjobban le—
lgázhassák, a Titó—Rankovics—klikk egész sor új ,.reformot" hajtott végre. Többek között megszüntették a munkaegységek természetbeni kifizetését és pénzbeni munkabért léptettek érvénybe. Ez az intez- kedes megfosztja a ,,szövetkezetek" paraszt- jait a természetbeni díjazástól és teljesen kiszolgáltatja őket a növekvő infláció- nak.
Ezek a ,,reformok" azt eredményezték hogy a ,,szövetkezetekben" lévő 450000 jugoszláv paraszt gazdasági cseléddé vált.
és hogy ezeket a parasztokat ,.törvényes"
alapon a legirgaimatlanabb kulák kizsák- mányolásnak vetik alá.
A dolgozó parasztság egyre élesebben száll szembe ezekkel a kulák-__,reformok- kal" A vad rendőri üldöző hadjárat és a
' Neue Züricher Zeitung,
!. old. adatai alapján számítva.
65!
1952. április 4.,
fasiszta törvény ellenére is, amely meg- tiltja a ,,zadrugákból" való kilépést, a parasztok ezrével hagyják ott a "szövet—
kezeteket". A bomlási folyamat rohamosan terjed az erőszakkal szervezett ,,zadrugák.
ban". Csernugoriában nemrég több mint 50 ,,szövetkezet" oszlott fel, a Vajdaság—
ban mintegy 300 ,,szövetkezetet" bOJROt—' tálnak a parasztok, Horvátországban pedig több mint 5000 parasztgazdaság lépett már ki a ,,zadrugákból". Ugyanilyen bom- ' lási folyamat észlelhető Szlavóniábun, Macedóniában és Dalmáciában; különösen éles és nyílt harc folyik a kulákrabszolga- ság ellen Hercegovinában.
1951 augusztusában Titóék rendeletileg ' megszüntették a mezőgazdasági növények vetésterületének tervezését. Ez korlátlan lehetőséget nyújt a spekulációra és a kulá—
kok további terjeszkedésére, mert módot ad arra, hogy csak a legnagyobb hasznot
biztosító növényeket termeljék.
A kulákok érdekeit szolgálja a beszolgál—
tatási rendszer is. Azok a parasztok, akik- nek 2—3 hektár földjük van, minden hek- tár után 450 kg—ig terjedő gabonamennyi- séget kötelesek beszolgáltatni a fasiszta államnak, a 3—5 hektáros gazdák beszol—
gáltatási kötelezettsége pedig a hektáron.
kénti 850 kg-ot is eléri. Ugyanakkor a kulákok részére sokkal alacsonyabb be- zzolgáltatási normát szabtak meg. Ennek eredményeként a kulákok, akik az egész földterületnek több mint a felét birtokol-' ják, a beszolgáltatandó termésnek mind.
össze 10—15%-át adják be a titóista, államnak, a fennmaradó 85—90%-ot a szegény— és középparasztok kötelesek be- szolgáltatni.
A tények bizonyító ereje következtében maguk a titóisták is kénytelenek elismerni.
hogy a szegény- és középparasztok tönkre- íutása következtében a mezőgazdasági ter.
melés a háborúelőtti színvonalhoz Viszo—
nyítva 60%-kal csökkent.
A jugoszláv mezőgazdaság súlyos hely—
zetét mutatja a vetésterület, továbbá az állatállomány csökkenése.
Vetésterület 1951-ben?
%-os csökkenés 1951-ben Megnevezés l934/38 átlagához képest
Búza ——————— 18
Kukorica ——————— 13
Arpa ———————— 22
láb ——————— 7
3 Food and Agricultural statistics, 1952 feb—
már, március adatai alapján számítva.
616 ' NEMZETKÖZI STATISZTIKA
Állatállomány alakulása Egy belgrádi munkás —— aki havonta Sün—4500 dinár-t keres —— egy hónapi tize- *
Megnevezés 19491000dbl951 tésebol tehát legienebb 6 kg zsirt, vagy
lb kg serteshust, vagy 113 kg kenyeret
güggsmarhí : : : it?)? §???) vasaroihat, ugyanakkor egy négytagú
Juh _____ 11650 IO2G7 munkasCsalád letmin.muma Belgrádban
' — hivatalos adatok szerint MW havonta—
Forrás: Food and Agricultural statistics. 1951 december, l952 január, március.
ÁRAK. ELEíTSZlNVONAL
A jegyrendszer megszüntetésével a kapl- talista piac törvényei szerint alakuló árak csillagászati magasságba szöktek, a kor- mány azonban a kilátásba helyezett bér-
* emelést a valóságban nem adta meg.
Belgrádban a közszükségleti cikkek ára * l95l-ben 40—60%—kal emelkedett 1949-hez képest.
A titóisták a fogyasztási cikkek árának emelésével egyidejűleg emelik a közvetett adókat is. 1947—ben a jugoszláv dolgozó a közszükségleti cikkek vásárlásánál minden 1000 dínár után 470 dínár közvetett adót fizetett. 1948-ban 570 dinárt. 1949—ben 670
dínárt és 1950-ben 800 dlnárt.
Fontosabb élelmiszerek ára Jugoszláviában (dínárban)
Megnevezés egység 1948 1949 1950
Liszt ... kg 60 180 290 Cukor ... kg 100 500 750
Forrás: L'Humanlte. 1950. október 24. és Rudő Právo, l951. március ll.
Fontosabb élelmiszerek ára Belgrádban (952 elején
Megnevezés , , *egység ! dínár
Kenyér ... kg 40
Sertéshús. . . . . kg 300
Zsír ... . . . kg 720
Burgonya . . . . kg 35
Tej ... . . liter 40
Talán..." db. 25
Forrás: Novaja Bulgarlja, l952. Január lo.
:. old.
25 610 ú.nar, tehat a létminimumot a mun—
kások még akkor sem tudják megkeresni, ha a csalad 2—3 tagja dolgozik.
Ruházati cikkek ára 1951—ben
Megnevezés dínáv
Cipő ———————— 5000
ing ———————— 1300
Férliöltöny _______ 9000
Forrás: Neues Deutschland, l951. augusztus IE.
A reálbérek csökkenése következtében —- hivatalos adatok szerint -— a fogyasztási
cikkek eladása l951 végére 40%-kal
csökkent.A Neue Zürcher Zeitung közlése szerint 195l őszén a jugoszláv kormány ismét óriási mértékű áremeléseket hajtott végre:
Megnevezés Emelkedés
' 0[zi-ban
Vasúti viteldíj — w %. -,_ __ _" 300 Villamos viteldíj —————— 500 Autóbusz viteldíj —— m __ ..s s.. 700 Gyógyszer-arak — _ _ "_- ..a 500 Forrás: New Times, l952. január 23.
'Annak ellenére. hogy országszerte alkal- mazzák az ipari munkára való kényszer.
mozgósítást, mégis egyre nő a munka- nélküliség. 1951-ben Jugoszláviában töme- gesen bocsátották el a munkásokat és alkalmazottakat. A tisztviselők állományát 30—60%—kal csökkentették. 1951 végén Jugoszláviában 200 000 munkanélküli volt.
A túlfeszített munka és az elégtelen táp- lálkozás következtében egyre rosszabbodik a jugoszláv dolgozók egészségi helyzete.
Az ipari munkásoknak több 80%-a :!
gümőkóros. A ,,Republikan" címü jugo- szláv fasiszta lap beismerése szerint míg
1947-ben Jugoszláviában ezer lakosra 12.59 halálozás esett, 1949-ben a halálo- zási arányszám l3,53-ra emelkedett. A titóisták hivatalosan elismerik, hogy az országban minden negyedik gyermek öt, eves kora előtt hal meg.
A dolgozók tiltakozása a Titó-banda ter- rorja ellen, harca az emberi életkörülmée nyekért a gazdasági élet valamennyi ágá.
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
' 617
ban megnyilvánul. Tömeges jelenség a munkától való távolmaradás. 1951 néhány hónapja alatt a munkások és alkalmazot- tak távolmaradása miatt egyedül Belgrád—
ban kétmillió munkanap veszett el.
A jugoszláv dolgozó nép harcának célja az. hogy megdöntse a fasiszta Titó—klikk uralmát, megteremtse a népi demokráciát, és visszavezesse Jugoszláviát a béke, a demokrácia és a szocializmus táborába.
FRANCIAORSZÁG
Gazdasági helyzet
Az amerikai imperialisták franciaországi lakájainak háborús politikája teljes gazda- sági csőd felé viszi az országot. A reak- ciós Pinay-kormány által hangoztatott jel—
szavak, az ,,adóterhek csökkentéséről", a
,,francia frank védelméről", az ,,árieszállí—tásról" merő szemfényvesztésnek bizonyul- tak.
HABORUS KIADÁSOK, ADÓTERHEK
Az Egyesült Államok által diktált hatal- mas méretű fegyverkezési programm tel- jesítése a katonai kiadásoknak soha nemlátott növekedését vonta maga után.
, Hadikíadások (milliárd frank)
1937 —- ... .. w— _— ——-— 21.0
1948 mmmmmm 3050
1949 -— __ -—— __ —— -— 3500
1950 —————— 7000
1951 ——————— 15000
Forrás: Beríchte des Deutschen Wirtschaft:- instituts. l95l, 20/21. sz.
Ezek a kiadások a tényleges hadi—
kiadások, amelyek a közvetlen és más tételekben elreitett. de katonai célokat szol—
gáló kiadásokból tevődnek össze. 1952—ben a francia kormány a közvetlen hadikiadá- sokat 1180 milliárd frankban irányozta elő, ami a múlt évhez viszonyitva 59%-os* emel- kedést jelent. A ténvleges hadikiadások en- nél ióvai magasabbak.
Súlyos megterhelést
szennves háború, amelvre 1949—ben lőt) milliárd frankot, 1950—ben 200 milliárd frankot. 1951—ben 400 mtiliárd frankot köl- töttek. Ezek a kiadások ebben az évben előreláthatóan 600 milliárd frankra emel—
kednek.
A hadikiadások fedezésére csak egy esz—
köz áll a francia kormánv rendelkezésére, és ez az adóprés. ,,A Pinay—kormánynak, ielent a vietnami
éppen úgy, mint elődeinek, az a célja, hogy a háborús terheket, a munkásosztály,
a széles dolgozó rétegek vállára hárítsa".
—— állapította meg Duclos elvtárs.
Az 1952. évi köitségvetés hiánya előre- láthatóan 850 milliárd frank. Ezt a hiányt újabb adóemelésekkel és belföldi kölcsö- nökkel fedezik, bár a Pina'y-kormány hiva- talosan az adóemelés ellen foglalt állást.
A Pinay—kormány ,,takarékossági rendsza—
báiyai" abban nyilvánulnak meg, hogy csökkentik a szociális és kulturális célokra fordított összegeket, pedig a szociális ki- adások úgyis csak kb. 8%-át teszik ki az összes költségvetési kiadásoknak. ,
1951/52-ben az adók 1937/38-hoz viszo- nyítva 57—szeresükre emelkedtek.
Adók
Milliárd frank
1937 ——————— 37.53
l949/50 ... w -—— —— -— l 325.0 l950/5! wwwww 1 703,0 1951/52 ————— 2 l44,0 Forrás: Voproszi Ekonomiki, 1951, 12. sz.
A közvetett adók. amelyek a dolgozókat sújtják, az adóbevételeknek több mint % részét teszik ki, és sokkal erősebb mérté—k- ben emelkedtek, mint az egyenes adók.
a 1950 1951 1951 év
Megnevezés 1950 év
"WW— %-ában
milliárd frank
Egyenesadók 573 677 119
Közvetett
adók ... 1 ISO 1467 , 130 Összesen ... 1 1703 ! 2144 ! 126
Forrás: Bjulleteny inosztrannoj kommercseszkoj tnformactjf, 1952. június 19.
618
x'A kormány .,harcot" indított az adó- eltitkolás és az adócsalás ellen: ennek elle.
nére. a nagyvállalatok tovább folytatják üzelmeiket, így a Credit Nord—nál 380 mil- lió frank, a LongWy—acélműveknél 1600 millió frank értékű adócsalást követtek el.
IPAR
1951-ben 1950-hez viszonyítva a hadi—
megrendele'sek kb. háromszorosukra emel- kedtek. Ebből a szárazföldi hadsereg ré- szére tett megrendelések a hatszorosukra, a haditengerészet részére tett megrendelé—
sek 2,5-szeresükre, a légierők részére tett 'megrendelések pedig 1,8-szeresükre növe—
kedtek.
A hadímegrendeiéseknek megfelelően a hadiipar alapanyagainak termelése állan- dóan emelkedik.
Egyes iparágak term elése1
1952 1950 1951 első négy
Megnevezés hónap
l havi átlag (1000 tonna)
Szén ... 4377 4581 ! 4957
Nyersves. . . . . 647 729 783
Acél ... 721 819 895 *
Ásványolaj
finomítás . . .A 1212 1536 1672
00
HiVatalos francia statisztikák szerint 23 év alatt, vagyis l929—től 1951-ig az ipari termelés csak 9,6%-kai emelkedett, és ez is elsősorban a hadiiparban; ugyanezen idő alatt az építőanyagtermelés 18,7%-kal, a bőrárutermelés 37,6%-kal csökkent.
A polgári fogyasztás céljait szolgáló iparágakban a nyersanyaghiány ésa dol—
gozók életszínvonalának állandó csökke-
nése következtében a válság egyre jobban
érezteti hatását. A Bulletin de Statistigue lndustrielie májusi száma közli, hogy a szövöttáruk gyártása 1951 l. negyedévétől a negyedik negyedévig 75%—kal, a pipere—
szappangyártás egy év alatt 42%-kal, a háztartási szappan gyártása 18,5%—kal
csökkent.
! New-York Herald Tribune, l952. it'inlns 9. ada—
tai alapján szamitva.
namarxozr srArrserKA
INFLÁCIO
A gazdasági élet militarizálása az inflá—
ciós folyamat meggyorsulásához vezetett,—%
1951. év végén a forgalomban lévő pénz—
mennyiség 20—szorosa volt az 1938. évinek.
Egy év alatt —— 1950 végétől 1951. év vé- géig —— a forgalomban levő pénzmennyiség
18%-kal emelkedett
Pénzforgalom
Milliárd frank 1937 év végén "— M —— 900 1950 év végén —— M — 15900 195! év végén v— % -— 18831) 1952 április —- —- '— w- 19260
Forrás: Monthly Bulletin of statistics, 1952, Június.
A frank elértéktelenedése következtében egyre gyakrabban merül fel a frank újbóli devalválásának kérdése. l949—ben 1 dollár 350 frankkai volt egyenlő. 1951 augusztusá- ban a dollár nem hivatalos árfolyama 390 frank volt, 1952 elején pedig 1 dollár már 442 frankot ért el. A'irankot hivatalosan nem devalválják, azonban az amerikai imperia- listák saját részükre megoldották a frank devalválásának kérdését. A Wall Street Journal 1952. január 16—i közlése szerint Franciaországnak az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmében ezentúl az l 1850 paritás helyett az 1 :420 paritást alkalmaz- zak, ami a frank 200/0-os leértékelését je- lenti. A francia kormány pedig engedelme—
sen beleegyezett a frank új árioiyamával kapcsolatos amerikai döntésbe
ÉLETSZINVONAL
1952. év elején a kiskereskedelmi árindex 1939-hez viszonyitva Bél-szeresére emelke-
dett. /
Egyes árucikkek áremelkedése
1951 januártól 1952 januárig %-ban
Kenyér — w -—— _ —— _4 39 Hús —— —— ——- " —— ." —- 58
Hal — "_ -— _— _ w _ 140
Sajt—-—————-—————20Cukor —— —- -— —- —— —— 23 Férfiöltöny ——— H— -—— ,. —- 35 Szappan —— —— ,- —— " 35 Forrás: Szovjetszkije Finanszi, 1952, 3. az.
1961-ben a szakszervezetek a létminimum fedezésére 23 600 frank minimális munka-
bért követeltek, a kormány azonban 195l
szeptemberben mindössze 20000 frankotNEMZETKÖZI STATISZ'l'lKA
619
állapított meg l95l szeptembertől 1952.
január l5-ig az árak l2%—kal emelkedtek, a létminimum tehát 26400 frankra emel—
kedett ugyanakkor a munkabérek tovább is a 20000 frankos színvonalon maradtak.
A francia Kommunista Párt 1950-ben javaslatot nyújtott be a mozgó bérskala bevezetésére, ami azt jelenti, hogy az árak emelkedésével egyidejűleg automatikusan emelik a munkabéreket. A kormány a dol- gozó tömegek nyomására bizonyos módo- sitással elfogadta a javaslatot, azonban a mozgó bérskálát csak 1952 márciusában léptette életbe
TÖKÉSEK NYERESÉGE
Amig'a dolgozók elnyomorodása hónap- ról—hónapra fokozódik, addig a nagy mo- nopóliumok nyereséget állandóan emelked—
nek.
Francia cégek, nyereségének növekedése
1951—ben
1950 1951 Növe-
Megnevezés kedés
——————————— %-ban millió frank
Kohászaf és fémipar- Commentry—Fourch—
ambauit Decazeville . . 60 7 3 22 Hauts fomeaux de
Chasse ... 40 50 25 Alsacienne de construc-
tions mécanigues Co . . 292 363 24
Vegyipar ,
Péchinay ... ' 450 841 87
Bordelaise des produ- S,!"- its chimigues ... 22 113 szeres Grande Paroisse ... 89 142 60 Gyarmati vállalatok
és bankok
Indokinai Bank ... 348 502 45 Compagnie Marocairxe 55 88 60 Cautchoues d'Indo—
*chine ... 128 327 155
Forrás: Cahiers clu Communisme, l952, május.
KULKERESKEDELEM
Franciaország külkereskedelmi mérlegé- nek deficitje 1951-ben az 1950 évi deficit—
nek háromszorosára emelkedett. 1952 I.
negyedévének adatai azt mutatják, hogy a külkereskedelmi mérleg deficitje ebben az évben még nagyobb lesz.
A külkereskedelmi mérleg deficitje?
Milliárd frank
1950 ——————— i02
1951 ——————— 339
1952 !. negyedév —* —— — -— l80
A kereskedelmi mérleg passzivitása !!
dollárterület országaival, de elsősorban az
Egyesült Államokkal folytatott külkereske—
delem alakulásában leli magyarázatát. Az ezekből az országokból származó importot csak 20—25%-ban fedezi az odairányuló, export.
Egészen másképpen alakulna Francia—
ország külkereskedeime, ha nem zárkózna el a béketábor országaitól. Azonban ame- rikai parancsra ezekkel az országokkal a kereskedelmi kapcsolatokat a minimálisra csökkentették.
1951. I félévében a Szovjetunió felé és a népi demokráciák országaiba irányuló kivitel az összkivitelnek mindössze l,4%-át, a behozatal pedig az összbehozatalnak kh, 2%—át tette kia
Franciaország kivitele
_ 1951 e ső 8
Országok 1900 hónap
1000 tonna Szovjetúnió ... 16,02 2,82 Kina ... 3230 14.21 Lengyelország . . . . 37,63 15,56 Csehszlovákia . . . . 21,57 12,01 Forrás: Szovjetszkije Finanszl, l952, 3, sz.
Washington nyomására tehát a kereske- delmi kapcsolatok a Szovjetunióval csak—
nem teljesen megszűntek. Franciaország 1951-ben mindössze 4 milliárd frank ér- tékben importált a Szovjetunióból, ugyan- akkor az USA—ból a behozatal 182 milliárd frank volt. Még a kis Belgiumból és Luxem—
burgból származó behozatal is 19—szerese
volt a Szovjetunióból származó behozatal
értékének.
Franciaország kivitele a Szovjetunióba 1951-ben l,69 milliárd frankot tett ki,
* Bulletin Mensuel de Statlstlaue, l952 április, adatai alapján számítva.
620 NEMZETKÖZI srariszrrxa
Ugyanakkor a Svájcba irányuló francia ki—vitel 54- szerese volt a Szovjetunióba irá- nyuló francia exportnak.
A Moszkvai Nemzetközi Gazdasági Erte- kezleten Nyeszterov elvtárs rámutatott arra, hogy a szovjet kereskedelmi szerve—
tek Franciaországgal öt- hatszorosára nö- ve'hetne'k a jelenlegi árucsereforgalmat. Az értekezleten a francia delegáció és a Szov- jetunió, valamint a népi demokráciák kő zött 20—30 milliárd frank értékű megálla- podás jött létre.
TÖKEKONCENTRACIÓ
A hadigazdálkodás következtében meg- gyorsult a tőke koncentrációja. A nagy há- borús megrendeléseket a nagyvállalatok kaparintják meg. Egy év leforgása alatt.
a megrendelések volumene a mammutvál- lalatoknál 64%- kal a nagyvállalatoknál
52%- kal a kisvállalatoknál pedig 27% kal
emelkedett.
A csődstatisztika azt mutatia. hogy 195l- ben a csődbe vagy kényszeregyességbe került vállalatok 99 5%——a 50 munkásnál ke- vesebbet foglalkoztatott és csupán 0.-5% a
foglalkoztatott 50 munkásnál többet
Csődök és kényszeregyességek
%-os megoszlása
0— 2 munkást foglalkoztató vállalat 3—20 munkást foglalkoztató vállalat 20—50 munkást foglalkoztató vállalat
50 munkásnál többet foglalkoztató vallalat -— 05 Összesen: 100. 0 90
8.
! ccm
Forrás : Notes et Etudes Économioues, 1952.
február 4.
MUNKANELKOLISÉG
A hivatalos statisztikai adatok erősen kisebbítik a, munkanélküliek számát, mert csak azokat veszik tekintetbe, akik segélyre jogosultak, valamint azokat, akik nyilván
vannak tartva. A hivatalos statisztikak pél-
dául nem veszik figyelembe, hogy a Fran- ciaországban tartózkodó 300000 algíri kö-zűl 100000 munkanélküli
1952. februárban hivatalosan a munka—
nélküliek száma 132000 fő. ugyanakkor a Szakszervezeti Világszövetség számításai szerint a teljesen munkanélküliek száma 395 000. a részleges munkanélküliek száma pedig 2 500 000.
A részleges munkanélküliség már a múlt év folyamán is erősen emelkedett a pol-
gári fogyasztás céljaira dolgozó iparágak—
ban.
A munkaidő tartama a francia fogyasztási iparágakban
1950 októberi 1951 október
44 (;lia' 40nugá- n
Megn evezés keve- 48 órát keve- 48631;
sebbet ' sebbet
dolgozók részarányaaz össz.
foglalkoztatottak számában Textilipar . . . . 33,0 18,0 39,8 16,2
Ruházati ipar. 59,6 10,8 71,1Á 5.5
Bőripar ... 59,8 13,3 ! 67,8 8,9 Forras: Notes et Études
február ll.
Économioues, l962,
SZTRÁJKOK
A francia munkásosztály a Francia Kom—
munista Párt vezetésével szakadatlan liar-
cot folytat munkafeltételei megjavításáért,
életszínvonala emeléséért, a kormány há- borús politikája ellen, Franciaország füg- getlenségének kivívásáért.
1947 óta a francia munkások mind szé- lesebb tömege kapcsolódott be a sztrájk-
mozgalmakba. A sztrájkok következtében
sokmillió munkanap veszett el.Legnagyobb méretű sztrájkok
Elveszett munka—
időpont napok száma
- (millió)
1947 július ——————— G
1947 november—december —— —— __ 14 1948 július—szeptember —-— ——- —— 1.4 1948 október—november _— —-— —— 10 1949 október—november m- —- —— 5 1950 februárnmárclus —— _ __ _ 10 Forrás: Cahlers du Communisme. l952 május, 5. sz.
195! márciusában újabb hatalmas sztrájk- mozgalom bontakozott ki Franciaország- ban, amelyben számos iparág dolgozói vettek rész. Ennek során l,4 millió mun kanap ment veszendőbe.
Az amerikai zsoldban álló Pinay-kormány 1952. május 28—án koholt vádak ürügyé- vel letartóztatta Jacoues Duclos elvtársat.
a Francia Kommunista Párt titkárát. A francia kormány ezzel az aljas provoká—
cióval akarta meggyengíteni e's elfojtani—
a francia nép hatalmas mozgalmat a bé—
kéért és a nemzeti függetlenségért
NEMZETKÖZI STA'HSZTI KA
ANGLIA
Fizetési mérleg
Az óriásarányú fegyverkezés következ.
tében fokozódik Anglia pénzügyi válsága.
Butler pénzügyminiszter 1952. június 12-i beszédében — melyben Anglia pénzügyi helyzetét ismertette -— megerősítette Churchillnek azt a kijelentését, hogy
"Anglia katasztrófálisan közel áll a gazda- sági összeomláshoz". Anglia arany— és devizatartalékai háromnegyedév alatt 56%-kal csökkentek,
Arany- és devizatartalékok (millió fontsterling)
1951. 1951. 1951. 1952.
jún. 30. szept. 30.) dec. 31. márc. 31.
1381 , 1167 834 ! 607
Forrásstonthly Dlgest of Statistics, l962 május.
Anglia fizetési mérlege (millió fontsterling) H— többlet,—— hiány)
1938 1E47 1950 1951 Külkereskedel—
mi mérleg
Behozatal 835 1540 2372 3497
Kivitel ... 533 1102 2225 2708
Egyenleg ... —— 302 — 138 —— 147 —— 789 Láthatatlan
tételek mérlege
Kormányzati .
kiadások...,; r 16 ""—307 "141 "149
Idegenforg. .. —— 12 —-— 54 —- 22 —— 34 Kamatok,
nyereségek,
osztalékok 4-175 4— 50 4—128 %— 90 Hajóforgalom 4— 20 $ 30 —l—113 4—106
éb (bizto—
sít si nyeresé—
gek, jutalékok, angol olaj—
vállalatok
ügyletei) ... —i— 65 -— 11 4—313 $255 Egyenleg ... 4- 232 —— 192 —§— 591 4— 268 Fizetési mérleg
egyenlege ... —— 70 —— 680 $ 244 —— 521 Forrás: Wíadomoscl Narodowego Banku Pols- klego. 1949. 2. sz. és Records and Statlstics, 1952
április 12. ,
Az angol ,,Fehér könyv"-ben nyilvános—
ságra hozott fizetési mérlegadatok azt mutatják, hogy 195l első félévében a deli—
cit 93 millió fent volt, ez 1951 második fél-
évében 428 millió font—tal növekedett. Az 195! évvégi 521 millió font hiány csaknem eléri az 1947. évi csücsdefícitet.A fizetési mérleg ily nagyarányú rosszab- bodásának főoka a külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen alakulása. A múlt évhez viszo- nyitva a külkereskedelmi mérleg pas'szí.
vuma 642 millió fonttal növekedett, mivel a fegyverkezés következtében állandóan emelkedő behozataltól messze elmarad az elhelyezési nehézségekkel küzdő kivitel.
Kedvezőtlenül befolyásolja a kereskedelmi
mérleg alakulását az export— és importárak
közötti eltérés is.13523" I 333?" 311022"
Evek M exportár-ak
1947 100 %—ában
1948 ... 1 1 1 ! 1 09 102
1949 ... 1 13 112 101
1950 ... 128 118 108
1951 ... I 167 136 123
Forrás: Monthly Dlgest of Statltstics. 1959.
május.
1951—ben l950—hez Viszonyítva az import.
árak 30%—kal növekedtek, ugyanakkor az
exportárak csak 15%-kal.A ,,láthatatlan tételek" mérlege is erős rosszabbodás jeleit mutatja. A kormányzati kiadások 1951-ben 8 millió fonttal emel- kedtek. ugyanakkor a hajózásból származó bevételek 7 millió fonttal, az idegen- for—galomból származó bevételek 12 millió fon-ttal, a kamatok és nyereségekből szár, mazó bevételek 38 millió fonttal és az .,egyéb" műveletekből származó bevételek
—-— elsősorban az iráni olaj elvesztése következtében —-— 58 millió fonttal csök-
kentek. *
Anglia fizetési mérlegének valutaterüle—
tek szerinti megoszlása azt mutatja, hogy,
a dollárterülettel, vagyis Eszak- és Dél.
Amerika országaival szemben; a fizetési mérleg passzívuma az 1950. évi lll millió
fontról 1951-ben 446 millió fontra emelke—
dett, a Marshall-országokkal szemben az 1950. évi 118 millió font többlet 186 millió font deficitté változott.
- 622
A pénzügyi válságot az angol kormány
a behozatal csökkentése révén akarja enyhi-
teni. Az agresszív politikának megfelelően nem a legyverkezéshez szükséges nyers- anyagok és gyártmányok behozatalát, ha nem az élelmiszerek behozatalának csök.kentését tűzték ki célul -—- bár a hivatalos adatok azt bizonyítják, hogy az 1951. évi élelmiszerbehozatal is jóval a háborúelőtti
szinvonal alatt maradt.
Fontosabb élelmiszerek behozatala (1000 tonna)
! 1938 1951 933363
Has ... 1548 1014 ' 345
Sonka ... 377 221 41,4
Vai ... 476 308 353
Toi ús ... 277 1 14 58,8
Cukor ... 2369 2255 ! 4,S Gyümölcs és
zöldség. . . . 2111 1708 19,0 Forrás: Records and statistics, 1952. február 16;
Kormányhatározat utal arra, hogy ,,az import csökkentését az élelmiszerbehozatal terhére kell végrehajtani, aminek követ- keztében 1952-ben a szabadlorgalmú élel-
! MEGJELENT
tájékoztat a szovjet ker
Kapható az '
A SZOVJET KERESKEDELEM GAZDASÁGTANA
M. M. LIF1C e. tanár szerkesztésében.
A mű összefoglalja a fzovjet kereskedelem történetét, gazdaságtanat, skedelmi rendszerek felépítéséről e's tervezésérgl', részletes elemzést nyujt a bolti kiskereskedelem, vendéglátóipar, iizeme'lelmezés, nagykereskedelem, begyűjtő és kolhozptaci keresbea delem vonalán, tartalmazza a kereskedelmi terv kidolgozási módsze—
rét, leg/őbb mutatóit és a végrehajtásiellenó'rzési módját.
Ára 43.—— Ft
ÁLLAMI KÖNYVTERIESZTÖ VÁLLALAT KÖNYVESBOLTJAIBANX '
NEMZETKÖZI STATISZTIKA ' miszer fogyasztása jóval alacsonyabb lesz
mint 1951-ben". ,
Az angol dolgozók élelmezési viszonyai évről évre rosszabbodnak.
Az egy főre eső húsfogyasztás a háború előtt évi 1095 font volt, 1951-ben 76,3 font.
Az egy főre eső cukorlogyasztás a háború előtt 109,9 font volt, 1951-ben 89 font. Ezzel szemben emelkedett a burgonyafogyasztás.
amely a háború előtt egy főre számítva 176 font volt, 1951-ben pedig 245,6 font.
Hivatalos. tehát szépített adatok szerint az élelmiszertogyasztás a következőképpen,*
alakult 1950—ben és 1951—ben:
* 1950 1951
Megnevezés
1000 tonna
Liszt ... t 4670 4286
Hús ... 1851 1362
Sonka ... ! 451 . 413
Vai ... I 373 324
Tojás ... ! 924 824
Forrás: Records and Stattstlcs, 1952. febr. lű.
331 A kormány 1952. évi célkitűzései követ' keztében az angol dolgozók élelmezési színvonala tovább fog csökkenni.
_ —1
0. L. RUBINSTEIN, B. I. GOGOL, A. G. KÁLIKOV, V. I. MOSZKVIN
