I. A munkanélküliség alakulása néhány tőkés országban

(1)

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

I. A munkanélküliség alakulása néhány tőkés országban

A HUNKANELKULIEK SZÁMÁNAK ALAKULASAI

(ezer fő)

038158 Német Ameri-

Á

us

St

-

B 1

e -

Eg:—

,

E

o

lla

n-

elő:?-

e g

01

aez—

S

v

66.

-

Em

gye-

ria glam Dánia Kiraly- dia Köz- orszag ország sült Japan Kanada

ív ség tarsa- Álla-

(hónap) súg mok

Módszer I- II. III. I. I. I. I. I. IV. IV. IV.

1937 . ... 321 126 96 1324 324 . 874 67 7 700 295 .

1938 ... 244 174 98 1487 303 . 810 67 10 390 237 .

1950. ... 125 224 55 332 58 1580 1615 22 3 350 440 185

1953. . . 184 246 61 356 84 1259 1947 27 1 870 450 162

1954 ... . . 164 225 54 303 60 1221 1959 25 3 578 590 250

1957 ... 112 117 71 327 41 662 1757 23 2 936 520 278

1958. . . ... 123 181 68 451 81 683 1759 32 4 681 560 432

1959 ... 112 199 44 480 63 480 1689 27 3 813 580 373

1960 ... 87 157 31 393 41 237 . 19 3 931 . 448

1959. januar 227 317 92 593 114 1351 1988 55 4 724 670 578

április 100 205 39 522 59 401 1754 35 3 627 570 467

július 61 152 17 408 50 215 ! 1544 13 3 744 580 240

október 68 157 29 440 46 197 1553 18 3 272 410 251

1960. január 195 252 69 484 75 627 1870 37 4 149 550 547

április 74 161 22 415 41 189 1580 26 3 660 470 552

július 46 128 12 321 34 119 1418 9 4 017 400 330

október 56 121 18 357 31 122 1413 11 3 579 280 368

1961. január ' 152 225 61 458 54 390 1718 29 5 385 . 693

1 A munkanélküliség szinvonala gazdasagi ágak, foglalkozási csoportok, időtartam stb. szerinti megoszlásának vizsgálata fontos része a kapitalista orszagokkal foglalkozó konjunktúra-kutatásnak és az életszinvonal-szamitanak.

A munkanélküliségnek a gazdasagi kutatásokban elfoglalt fontos szerepe miatt számos országban kialakultak statisz—

tikai szambavételének különböző szervezeti formai. A munkanélküliségi statisztika kőre azonban — mint ezt adat—

kozlésünk elsődleges forrása, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal statisztikai évkönyve is megállapítja — függetlenül

az adatgyűjtések szervezeti sajátosságaitól, altalaban nem öleli fel az egyes országok valamennyi munkanélkülilakOBM—

A hivatalos statisztika a részleges munkanélkülieket többnyire kirekeszti a megfigyelés köréből, és csak a tellesmunka—

nélkiilieket veszi számba. Ezen túlmenően a hivatalos munkanélküliségi statisztika általában csak a munkabérből élőkre és az alacsonyabb fizetésű alkalmazotti kategóriákra terjed ki, így nem tartalmazza a jobban fizetett, de munka—

nélkülivé valt alkalmazottakat, értelmiségieket stb.

Ezen az alapvető és altalanossagban csaknem valamennyi kapitalista orszag statisztikaiara vonatkozó hianyt)?

sagon kivül az egyes országok munkanélküliségi statisztikájának felhasznalhatósagat és összehasonlitbatóságat az

adatgyűjtés módszerei korlatozzak. Az egyes módszerek kritikai ismertetését főleg a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal statisztikai évkönyvében foglalt meghatározások és értékelések alapján tárgyaljuk, egyes vonatkozásokban azonban megfelelő kiegészítésekkel, elsősorban a kapitalista orszagok haladó közgazdaszalnak bírálata alaplan.

A fentiek következtében a hivatalos munkanélküliségi statisztika adatai az adatgyiiitéseknek valamennyi tőkés orszagban altalanos hiányosságai, továbbá az egyes országok adatgyüjtéseinek — alabbiakban részletezendő és időben változó —— szervezeti eltérései miatt még egy országon belül is csak erősen megközelítő jellegűnek mondhatók.

A nemzetközi összehasonlitasoknál pedig éppen a módszertani eltérések miatt még fokozottabb tíwatossilgliial kell eljárni. Még olyan esetben is, amikor olyan országok adatainak összehasonlításaról van szó, amelyek lényegében azonos módszerrel, például a munkaközvetitő hivatalok nyilvántartása alapján számítják ki a munkanélküliek szamat, nem ismeretes vagy csak a témával huzamosabb ideig való elmélyült foglalkozas után válikismeretessé, hogy e mód"

szereknek az előnyös vagy a hátrányos velejárói dominálnak-e az illető országban.

A mar emlitett hiányosságokon túlmenően haladó saitóforrasok még számos kifogást emelnek a hivatalos munka- nélküliségi statisztikával szemben. Ilyen példaul az, hogy sok esetben nem mutatja ki a munkanélküliség időtartamát, figyelmen kivül hagyja az iskolából kikerült fiatalokat, nem veszi számba a mezőgazdasági munkanélkülieket, akiknek száma helyenként és időszakonként igen jelentős.

(2)

942 * NEMZETKÖZI STATISZTIKA

A hiányosságok ellenére —— mivel más forrásból származó, hosszabb időszakra kiterjedő adatok nem állnak rendelkezésre -— adatközlésünk, a kritikai szempontokat vázlatosan ismertetve, a hivatalos adatokra támaszkodik.

A munkanélküliségi statisztikák elkészítésénél alkalmazott legfontosabb módszerek a következők. (A mód- szereket római számokkal ielöitilk. A táblákban az országnév alatt feltüntetett római szám azt mutatja., hogy az illető orszagban melyik módszert alkalmazzák a munkanélküliség számbavételére.)

! . Munkaközvetud' hivatalok nyilvántartania alapján számított mnkam'lküliaég. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal véleménye szerint e statisztikák értéke igen különböző. Olyan országokban, ahol a munkaközvetitó hivatalok szorosan együttműködnek a. munkanélküliségi biztosítással (s ahol a munkanélküliségi segélyt is e nyilvántartásbavétel alapján folyósítják), a munkaközveth hivatalok adatai alapján számított statisztika megbízhatósága hasonló a munkanél- küliségi biztosítás adatain alapuló munkanélküliségi statisztikához. Ahol azonban a nyllvántartésbavétel teljesen önkéntes jellegű, és főként, ahol elhelyező irodák csak az ország népesebb területein működnek, az ilyen munkanél- küliségi adatok igen kétes értékűek. (A munkaközvetltő hivatalok nyilvántartásai alapján összeáliltott munkanél-

külieégi statisztika a legelterjedtebb módszer.) ,, ; , -

II . Kötelező munkanélküliségi biztoriláa alapján számitott munkanélküliség. A kötelező munkanélküliségi bizto-

sítás alapján számitott munkanélküliségi statisztikákat a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal eléggé megbízhatónak talalja. Hátrányuk viszont az ilyen statisztikúknak, hogy igen erősen befolyásolják a munkanélküliség nyilvánta:- tasát szabályozó törvényhozási és egyéb hatósági intézkedések, előirások stb. Ezeknek az intézkedéseknek a hatása oly erősen érvényesülhet, hogy a hatósági előírásokban történt jelentős változtatások még egyazon országon belül it. összehasonlítliatatlnnna tehetik a munkanélküliségi statisztika adatait a régi előirások értelmében gyűjtött ads-

okkal.

III . Szakezervezzti nyilvántartás alapján számított munkanakülüéa. Ezeknek a statisztikának a megbízható- saga a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szerint a beszámoló szakszervezetek számától, fejlettségétől, alapszabályaitól stb. függ. Abban az esetben, ha a munkanélküliség előfordulása eltérő a szakszervezeti tagok és a nem szervezett dolgozók között, a szakszervezeti nyilvántartás alapján számított munkanélküliségi statisztika nem reprezentálja megfelelően a munkanélküliség szinvonalát. Olyan országokban azonban, ahol ezek a statisztikák az ország összes dolgozóinak jelentős részét képviselik, az ilyen alapon összeéllltott munkanélküliségi statisztika kielégítő mutatója

lehet a mu nkanélkúliségnek. _

I V. Reprezmtaiiv munkaügyi adatfelvétel alapján számított mankanélkilliaéa. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal véleménye szerint. ha. a felvételt megfelelő mintavételi módszerekkel hajtják végre, a munkanélküliség ilyen tipusú felmérése kielégítő becslésnsk bizonyul. A reprezentatív adatfelvétel alapján számitott munkanélküliségi statisztika előnye, hogy ennek során olyanok is szerepelnek a munkanélküliek között, akiket egyéb felvételnél nem tartanak nyilván munkanélküliként (például az első izben munkát keresők), továbbá az, hogy a felvételre nem gyakorolnak befolyást a törvényhozási, közigazgatási stb. intézkedések. A reprezentativ adatfelvétel megbízhatóságát azonban erősen csökkenti az a tény, hogy az ilyen lelvéteiek alkalmából foglalkoztatottként tüntetik fel azt a személyt,, aki a megfigyelés ldőezakibnn bármilyen csekély mennyiségű fizetett munkát is végzett. Kérdéses, hogy a munkanélküli-

%% reprezentativ felvétellel történő felmérése —— éppen emiatt —— nem csökkenti-e végeredményben a munka—

ek számát.

A MUNKANELKULIEK ARÁNYSZÁMÁNAK ALAKULÁSAI

Német Ameri-

B i Egi— n lla mé"?— 01 s éd km

A t— e - o n- e asz- v - e-

gi]; gium Dánia Kiraly- dia Kögz— ország ország Mailt Japán Kanada

ség tirsa- Álla-

ség mok

I. II. III. 1 I. I. I. I. IV. IV. IV.

1937 ... ' . 13,8 21,7 8,5 4,6 10,8 14,3

1938 ... . 18,4 21,3 9,5 4,3 10,9 19,0

1950 ... 6,2 10,9 8,7 1,6 2,0 102 8,3 2.2 5,3 l,2 3,6

1953. . . ... 9,0 11,8 9,2 1,7 2,8 7,5 10,0 2,8 2,9 l,l 3,0

1954 ... . 7,9 10,9 8,0 1.4 I,!) 7,0 10,0 2,6 5,6 1,5 4,6

1057. . ... 4,9 5,5 10,2 1,5 1,2 3,4 9,0 ' 1,9 4,3 l,? 45

1958 ... 5,3 8,5 9,6 2,0 2,3 3.5 9,0 2,5 6,8 1,3 7,1

1959 ... 4,8 9,5 6, 1 2,2 1,8 2,4 8,7 2,0 5,5 1,3 6,0

1960 ... 3,7 7,5 4,3 l,8 l,2 l,2 . 1,4 5,6 . 7,0

1969. január 9,7 15,1 12,8 2,7 3,3 4,7 10,2 4,3 7,0 l,6 9,5

április 4,3 9,7 5,5 2,4 1,7 3.0 9,0 2,7 5,3 1.3 7,4

július 2,6 7,2 2,4 1.8 1,4 1.3 7,9 LO 5,2 1,3 3,7

október 2,9 7,5 3,9 1,9 l,3 0,9 8,0 1,3 4,7 0,9 ' 4,0

1960. január 8,2 l2,0 9,4 2,2 2,1 2,2 9,6 2,8 6,1 1,3 8,8

április 3,2 7,7 3,0 l,9 l,2 l,3 8.1 1,9 5,2 1,0 8,8

július l,9 6,1 1,6 1,4 1,0 0,7 7,3 0,6 5.5 O,!) 5,0

október 2,3 5,8 2,5 1 ,6 0,9 0,6 7,3 0,8 6,0 O,6 S,"!

1961. január 6,4 10,7 8,1 2,0 1,4 1,3 8,2 2.1 7,7 . 10,8

1 A munkanélküliség arányszáma százalékban értendő. Az arányszámot úgy számitiék ki. hogy az egy adott napon vagy egy adott hét alatt munkanélkülinek minősült dolgozók azémát viszonyitiák az összes dolgozók támához azaz az ugyanazon időpontban foglalkoztatott dolgozók és munkanélküliek számának összegéhez.

(3)

NEMZETKÖZI srAnsz'nxA

943

A MUNKANÉLKÚLISÉG MEGOSZLÁSA GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT (százalék)

Mező— _ , _ Ebből: .

Ország Év gazdu- 32235 Ipar 12313 $$$; Egyéb segéd— ősz,?

sás munkás

Ausztria ... 1952 3,6 0.0 41,7 28,1 2,9 ' 23,7 13,7 100,0 1954 4,9 0,6 34,1 22,6 2,4 35,4 12,8 100,0 1959 Il,6 0.0 26,8 21,4 1,8 38,4 11,6 100,0 Belgium ... 1950 6,2 2,2 54,5 1 6, 1 9,8 11,2 — 100,0

1954 6,2 2,7 55,1 15,6 9,8 10,6 — 100,0

1959 4,5 II,] 49,2 17,6 8,5 9,1 —— 100,0

Dánia. ... 1950 10,2 2,8 36,6 28,8 7,0 14,6 -—— 100,0 1954 12,2 3,1 31,4 33,3 6,5 l3,5 —— 100,0 1959 14,1 2,3 29,9 32,8 9,3 ll,6 —— 100,0 Egyesült; Királyság ... 1950 6,5 2,3 31,1 12,3 7,6 40,2 —— 100,0

1954 53 1,3 32,1 12,3 7,2 41,8 —— 100,0

1959 4,5 1,8 33,2 14,5 6,2 39,8 — lO0,0

Hollandia ... 1950 8,6 1,7 31,0 10,4 6,9 41,4 2057 1003 1954 15,0 1,7 15,0 13,3 6,7 48,3 26,7 100,0 1959 9,5 1,6 11,1 14,3 4,8 58,7 12,7 100,0

Német Szövetségi 1952 6,9 2,5 29,7 15,5 6,0 39,4 12,0 100,0

Köztársaság ... 1954 7,0 3,0 26,2 18,2 ő,!) 39,7 12,7 100,0 1959 7,1 4,2 19,6 26,5 5,4 37,2 _13,0 100,0 * Olaszország ... 1952 20,6 1.4 29,2 15,5 1,2 32,1 25.2 100,0

1954 '2l,2 1,4 23,3 13,7 1,0 39,4 32,0 100,0 1959 22,5 ' 1,3 23,6 17,1 1.5 34,0 25,6 100,0

AmerikaiEgyeaülb Államok 1953 5,4 2,8 30,5 14,5 , 6,0 4o,s —— 100,o

1954 4,4 3,3 37,1 12,7 7,5 35,0 ——- 100,0 1959 5,2 1,8 32,5 14,7 5,8 40,0 -—- 100,0 Kanada ... 1950 1,2 0,8 15,1 8,3 6,0 68,6 35,3 * 100,0 1954 O,8 0,5 N,!) 9,7 6,3 64,8 31,6 100.0 1959 1,0 0,6 l4,7 9,4 6,7 67,6 30,3 100,0

A MUNKANELKULIEK SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA EGYES ORSZÁGOKBAN

A MUNKANELKÚLISEG IDÖTARTAMA SZERINT (százalék)

Egyuült mmm!

Férfi Nó

A munkanélküliség A munkanélküliség

időtartama időtartama

Időszak Össze— Össze,—

2 hét 6 2 hét 6

annáls 2—8 8 zilált- san annálB 2—8 8 31159 sen

33? hét több ';35 két több

1957. évi havi átlag ... 25,8 28,0 46,2 100,0 27,6 33,6 38,8 100,0 1958. évi havi átlag . . . ... 22,3 27,4 50,3 lO0,0 24,2 32,9 42,8 100,0 1959. évi havi átlag ... 19,8 23,3 56,9 100,0 21,6 29,3 49,1 100,0 _ 1959. október ... 22,2 23,7 54,1 100,0 24,9 31,9 43,2 100,0 1960. október ... 26,3 22,1 51,6 100,0 28,6 31,6 39,8 1004)

1Nagybx'it.a.nuia Esnk-Irorszag nélkül.

(4)

944 , Mmmm-Közt srATz'sz-mm

01" _ i ;

Férfi Nó

A munkanélküliség A munkanélküliség

időtartama. időtartama

Időszak * Össze— XML Oute-

* 6 hét és 12 és sen 6 hét és 12 és een

annál 6 — 12 annál annál 6 — 12 annál

keve- hét tőbb keve- hét több

sebb hét sebb hét

1959. október ... 61,4 18,0 20,6 100,0 67,9 12,2 19,9 100,0 1960. október ...

6'7.l 15,3 17,6 100,0 73,4 13,3 13,3

100,0

mmm Egyesült Mumu):

A munkanélküuséu időtartama

' A munka—

Idd-nk 4 hét és ' hátamon;

anna s—m hét 11—14 hét 15—26 hét 3336: tartama

kevesebb hetekben

1950. ... 41,6 24,0 9,6 13,6 11,4 12,1

1953 ... v66,8 22,3 7,7 8,2 4,9 _8,1

1954 ... 40,3 25,1 9,4 15,3 9,8 ll,7

1957 ... 50,6 22,1 8.2 N.!) S,! 10,4

1958 ... 39,2 20,5 94 16,8 14,2 13,8

1959 (március) 31,4 18,8 14,4 n.o 17,8 16,8

A MUNKANÉLKÚLISÉG ALAKULÁSA AZ AMERIKAI EGYESÚLT ÁLLAMOKBAN a) A munkanűlküliú; alakulna ety" mellkasa! alapoz—tokon belül

(a munkanélküliek aránya a csoportokon belül!)

Foglalkozási csoport 1953 1954 1967 1958 1959

Értelmiségi ... 0.9 , 1,6 1,2 2,0 l,?

Magasabb beosztású adminíaztrativ tiszt-

viselő ... , ... 0,9 1,2 1,0 I,"! l,3

Alacsonyabb beosztású adminisztratív

tisztviselő ... l,7 3,1 2,8 4,4 3,7

Kereskedelmi eladó ... 2.1 3,7 2,6 4,0 3,7

Művezető, előmunkáe ... 2,6 4.9 3,8 6,8 5,3

Szakmunkás ... 3,2 7,6 6,3 10,9 7,6

Mezőgazdasági munkás ... 2,5 4,2 3,7 6,2 5.1

Egyéb munkás ... 6,l 10,7 9,4 14,9 12,4

li A munkanélküliek aránya a csoporthoz tartozó foglalkoztatott és munkanélküli dolgozók együtt—es számához viszony tve.

(5)

NEMZETKÖZI szammal-m 945

b) A munkanélküliség alakuln- : tehát 6- nom—tolsó! lakosságnál

! , (

Megnevezés 1955 1956 1957 1958 (magia)

A munkanélküli lakosok száma a keresők százalékában

férfi ... 3,2 2,9 3,4 5,5 5,2

nő ... 1.5 l,5 1.7 2,4 2,2

A munkanélküli fehér lakosok száma a ,

fehér keresők százalékában

férfi ... 2.8 2.6 3,0 4,9 4,6

nő ... 1.3 l,3 l,5 2,2 1,9

A munkanélküli nem fehér lakosok száma.

a nem fehér keresők százalékában

férfi ... 6.7 6,0 6,8 ll,0 lO,7

nő . . . ._ ... 3.3 3.6 3,4 5,0 5,1

FORRÁS Monthly Divat of Statistt'cs, 1960. dec.,

Bollattno maman di Stattm'ca, 1961. évi 2. sz.

Statistical Abstract of the U. S. 1951, 1958, 1959.

Yearbook o! Labour statistics, 1951, 1060.

II. Módszertani tájékoztató

Azárstatisztika kérdéseivel foglalkozó értekezlet Moszkvában

1961 februárjában a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatalában a köztársa—

ságok központi statisztikai hivatalainak dolgozói értekezleten tárgyalták meg az árstatisztika időszerű problémáit. Az ülé—

sen 1. Sz. Malisev, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala elnökhelyettesének megnyitója után számos érdekes előadás hangzott el és került megvitatásra, így

többek között: ,,A kiskereskedelmi árak statisztikájának jelenlegi helyzete és fel—

adatai", ,,A mezőgazdasági termékek be—

gyűjtése és a felvásárlási árak statiszti—

kája", ,,A nagykereskedelmi árak repre-

zentatív statisztikai vizsgálata", ,,Az ár-

statisztikai adatok felhasználása a nép—_

gazdasági mérlegben", ,,Az árak és az ár-

képzés rendszere a népi demokratikus or- szágokban" stb.

Az értekezleten a szövetséges köztársa- ságok központi statisztikai hivatalainak

képviselői beszámoltak az árstatisztikai

munkájukról.

A minisztériumok megszüntetése után a szövetséges köztársaságok központi sta—

tisztikai hivatalai —— amellett, hogy figye-

lemmel kísérik a begyűjtési és felvásár—

lási,akiskereskede1mi átlagárakat és né—

hány kommunális szolgáltatás díját —- ki—

dolgozzák a nagykereskedelmi árak ala——

10 Statisztikai szemle

kulására és a fontosabb ipari termékek termelésének rentabilitására vonatkozó beszámolási rendszert.

Ezenkívül a szövetséges köztársaságok központi statisztikai hivatalai rendszere—

sen megfigyelik a köztársaság: és helyi szervek által megállapított nagy- és kis—

kereskedelmi árakat és az árak alakulásá—

ról és színvonaláról rendszeresen tájékoz—

tatják a kormányszerveket.

1959-ben és 1960—ban a köztársaságok többségének központi statisztikai hivatalá—

ban két reprezentatív felvételt hajtottak végre központi munkaterv alapján az iparcikkek nagykereskedelmi árára vonat—

kozóan. Ezenkívül több központi statisz—

tikai hivatal saját kezdeményezésére rep—

rezentatív vizsgálatot folytatott az ársta—

tisztika néhány részletkérdésére vonatko—

zóan; az oroszországi, az ukrán, a grúz és a belorusz szövetséges köztársaság statisz- tikai hivatalában pedig megkezdték egyes cikkek kiskereskedelmi árustruktúrájának feldolgozását. A statisztikai szervek ársta—