Készleteink és készletfelhalmozásunk nemzetközi vetületben

STATISZTIKAI EyLEMZESEK

KÉSZLETEINK ÉS KESZLETFELHALMOZÁSUNK NEMZETKÖZI VETULETBEN

GYULAVÁRI ANTAL

Az elmúlt néhány évben. de különösen az ötödik ötéves tervidőszak végén

annak egyik legfontosabb célkitűzésével, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításával kapcsolatban egyre sűrűbbenés élesebben vetődtek fel a hazai kész- letgazdálkodás fogyatékosságai. A megkülönböztetett figyelem eredményeként cikkek, tanulmányok sorozata jelent meg. sőt a készletgazdálkodást komplex igénnyel tárgyaló könyv is készült. Mégis —— az elért eredmények ellenére is — készletgazdálkodásunk megítélése, a problémák feltárása tekintetében korántsem

lehetünk elégedettek.

Amennyire egyértelmű és egységesen elfogadott, hogy a készletek a gazdál—

kodás során nélkülözhetetlenek. annyira bizonytalan, esetenként eltérő a nép- gazdaságban felhalmozott készletállomány és az éves készletfelhalmozás nagy- ságának megítélése. Bizonytalan azért, mert azon — az inkább csak egyensúlyi helyzetünk által kikényszerített — felismerésen túl, hogy magas a készletállomány és az éves készletfelhalmozás is. már kisebb határozottság és esetenként ellentmon- dó következtetések jellemzik a készletekkel foglalkozó elemzéseket.

A ..mekkora a gazdálkodáshoz szükséges készlet?". a ,.mihez képest és mennyire sok vagy éppen kevés a készlet?", végül a ,.mi határozza meg a kész—

letek nagyságának alakulását?" nagyon fontos és a gyakorlat számára nélkülöz—

hetetlen kérdések jelenleg még megválaszolatlanok. E téren még a valóban hiá—

nyos és kifogásolható, éppen ezért sokat bírált információs rendszer ellenére is feltétlen szükséges és bizonyos vonatkozásban lehetséges is az előrelépés.

Mielőtt a fenti kérdésekre a teljesség igénye nélkül. bár néhány fontos kö- vetkeztetés levonásával megkísérlek válaszolni, összefoglalom azokat a főbb, az eddigi elemzések eredményeként feltárt jelenségeket és okokat, amelyek a je- lenlegi készlethelyzet tükrözői és előidézői és amelyekben a magyar készletezést elemzők többsége egyetért (a felsorolás nem fontossági, hanem az egyes okok megemlítésének gyakorisági sorrendjében történik):

— (: legáltalánosabban elfogadott és már szinte sztereotípiaként említett ok a felhasz—

nálói készletezés túlzott mértéke;

— a magas felhasználói készletek mellett a termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok szerepe jelentéktelen a népgazdasági készletezésben;

— a két előző tényezőhöz szorosan kapcsolódik, azokból is következik a termelőeszközök piacán meglevő túlkereslet avagy kínálati hiány;

——_ a népgazdasági készletek struktúráját vizsgálva nagyon magas a legkevésbé mobil — csak az adott készletet felhalmozó termelővállalat számára hozzáférhető —— anyagkészletek aránya (e tényezők nagyon szorosan összefüggnek, szinte egymásból következnek);

1 18 GYULAVARI ANTAL

— a hazai beszerzés nehézségei: a hosszú utánpótlási idő, a szerződéses fegyelem la—

zasága. az eladó vállalatok vevőkénél erősebb pozíciója:

— az anyagbeszerzésben jelentős súlyú szocialista import esetenkénti, lökésszerű beér—

kezése, a szállítások ütemezhetet'lensége;

— a termékszerkezet átalakításának és a készletgazdálkodás terén mutatkozó ellentmon—

dások, hibák megszüntetésének átmenetileg ugyancsak magas a készletvonzata.

A felsorolt. a készletek növekedését valójában előidéző tényezőkkel kapcsa- latban most csupán azt jegyzem meg, hogy valamennyi a gazdaság. a gazdál- kodás jelenlegi szervezeti és intézményi rendszeréből (tehát a gazdaság irányí- tásából) adódóan kényszeríti túlbiztosításra a gazdálkodókat a termelés zavar- talanságát biztosító készletek tekintetében.

" A következőkben a készletek népgazdasági vetületével foglalkozom. de fel- tétlenül szükségesnek tartom már most. leszögezni. hogy — véleményem szerint -—

a készletekkel való gazdálkodás alapvetően nem népgazdasági, hanem vállalati kategória. Népgazdasági szinten a készletek értelmezhetők. nagyon fontos köz- gazdasági tartalommal. jelző szereppel birnak, de a gazdaság készletigénye és annak —— elsősorban rövid távú — változása döntően a vállalati szférában dől el, a termelés alakulásával összefüggésben. Adott időpontban a készletek a gazda- ság fejlettségének szintjétől, a szervezeti és az intézményrendszertől is függnek.

E tényezőknek a megváltoztatása és ezen keresztül a gazdaság készletigényének csökkentése azonban csak hosszabb távon képzelhető el. Tehát a népgazdasági készletet (annak alakulását) a termelőfolyamat által meghatározott okazatként kezelem. E ténynek az általános érvényességét a későbbiekben nemzetközi pél—

dákkal bizonyítom.

Arra törekedtem. hogy a használt mutatóknak közgazdasági tartalmuk le—

gyen. és a konkrét. folyó gazdálkodáshoz kapcsolhatók legyenek. Ezért a közölt va- lamennyi készletadat folyó áras, egyedül a gazdasági növekedés bemutatására használtam változatlan áras adatokat. A készletfolyamatok leírásában az értékfolya-

matok elsőbbségét a naturálfolyamatokkal szemben külön is indokolja a vizsgált

1970—1978—as időszak közepére eső nyersanyagár-robbanás.

A készletfelhalmozást mindvégig a termelésnek a beruházás és a fogyasztás melletti felhasználási formájaként értelmezem. ezért a népgazdasági vagy nem—

zetgazdasági termelési mérlegek (számlák) adatait használom.

A magyar adatoknak a tőkés országok adataival való összevetésekor feltét-

lenül figyelembe kell venni azt az árrendszerünkből fakadó sajátosságot, hogy hazánkban (és a szocialista országok többségében) a termelési eszközök és a fogyasztási cikkek árai eltérő mértékű tiszta jövedelmet tartalmaznak. Ezért is —-

és a nemzetközi összehasonlítások általános módszertani nehézségei miatt is — el-

sősorban a nagyságrendi, a tendenciaszerű eltéréseket elemeztem.

Az elemzés az 1970 és 1978 közötti időszakra vonatkozik. Megállapításai azon- ban a magyarországi 1979. évi tényleges adatok és az 1980. évre várható tenden—

ciák ismeretében is helytállnak. A vizsgált területen érdemi változás nem követke—

zett be.

A dolgozat első részében a készletállomány nagyságát, annak a megfigyelt időszak alatti alakulását vizsgálom, valamint néhány közkeletű, általánosan

elfogadott —- megítélésem szerint hibás -— elvi, módszertani és gyakorlati meg-

állapítást vitatok. A második részben a készletfelhalmozás megítéléséhez keresek megfelelő fogódzkodókat. Nemzetközi adatok tükrében. egy összefüggő mutatószám- rendszer segítségével próbálok válaszolni a készletfelhalmozás és a gazdasági nö- vekedés kapcsolatára, arra, hogy mely főbb tényezők határozzák meg a kész—létfel-

halmozás nagyságát és alakulását.

KÉSZLETFELHALMOZÁSUNK

1 19

A KÉSZLETALLOMÁNY

A készlet a termelés, a gazdálkodás folyamatában állandóan jelenlevő. az

árumetamorfózis zavartalan megvalósulásához nélkülözhetetlen használati érté-

kek: anyagok. befejezetlen és félkésztermékek, késztermékek, áruk összessége.

E fogalom szerint a vállalatok, a szövetkezetek és a költségvetési intézmények által felhalmozott —— a háztartások tartós készleteit nem tartalmazó — készlet—

állomány 1979. január 1—én folyó áron 511,4 milliárd forint volt. Ennek az abszo- lút számnak önmagában semmiféle tartalma, jelentése nincs, legfeljebb alaku—

lásából vonható le valamiféle következtetés.

Kísérlet a készletállomány nemzetközi mércével történő mérésére

Hazánkban az 1979. január 1-i készletállomány közel azonos az 1978. évi nemzeti jövedelemmel. és több mint egyharmada (36,6 százaléka) a megtermelt társadalmi terméknek. (Arról, hogy e viszonyitások miért nem túl szerencsések, a későbbiekben még szó lesz.) A bruttó nemzeti termelés értékének pontosan har- mada, a nettó nemzeti termelésnek 92,6 százaléka a készletállomány. A felhal- mozott készletek nagyságát a hozzáadott értékhez (a GDP—hez) viszonyítva Ma—

gyarországon. a Német Szövetségi Köztársaságban és Angliában1 az 1. tábla szemlélteti.

1. tábla

A készletállomány értéke a hozzáadott értékhez viszonyítv

(százalék) ,

1970. l 1971. ] 1972. [ 1973. ] 1974. I 1975. [ 1976.

Ország

évben

Magyarország . . . 79,1 78,0 759 72,8 75,8 77,7 78,1

Német Szövetségi Köztársaság 24.2 24,4 23.13 229 23,5 25,4 24,4 Anglia. . . . . . . . . . 32,6 38,1 34,6 35.1

Az arányszámok alapján Magyarországra és a Német Szövetségi Köztársa- ságra egyaránt jellemző, hogy a hozzáadott értékhez viszonyítva a készletek aránya 1973-ig csökkenő. 1974—ben *mindhánom országban nő a készletek aránya, Magyarországon és a Német Szövetségi Köztársaságban még 1975—ben is, ami a gazdaságukat ért cserearány-veszteség hatását tükrözi. A nyersanyagárak (a készletek értéke) lényegesen gyorsabban nőttek, mint a késztermékek ára (a rea—

lizált hozzáadott érték). Az angol gazdaság már 1975-ben (igaz időlegesen), a nyugatnémet pedig 1976—ben képes volt e folyamat megfordítására vagy meg- állítására. A magyar gazdaság 1977-ben. de csak időlegesen (mivel 1978—ban új- ra nőtt az arány) tudta e kedvezőtlen folyamatot megállítani. A megfelelő magyar adatok 1977—ben 77.0. 1978-ban 773 százalék.

E megállapítások ugyan nem eléggé árnyaltak (hiszen az 1978. évi magas készletfelhalmozásnak — sajnos —- semmi köze a nyersanyagárak alakulásához), de nem is a mérték, hanem a tendencia felvázolása volt most a célom. A gazdaság fajlagos (az összehasonlíthatóság biztosítása miatt most a GDP—hez

i Az ebben a részben felhasznált források: a Német Szövetségi Köztársaság 1978. évi. Anglia és Cseh- szlovákia 1977. évi statisztikai évkönyvei, továbbá A Szovjetunió népgazdaságának 60 éve (Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1979.) c. kötet.

120 GYULAVARI ANTAL

viszonyított) készletigényét és annak alakulását mint a termeléshez feltétlenül

szükséges ráfordítást folyamatosan meg kell figyelni.

Mielőtt még a hozzáadott értékben kifejezett készletállomány mértékéről véleményt alkotok, megvizsgálom. miként alakult a készletállomány a felhalmoA

zott eszközökhöz viszonyítva.2

2. tábla

A készletállomány aránya a felhalmozott eszközökhöz viszonyítva

1970. [ 1971. 1 1972. I 1973. [ 1974. ] 1975. ( 1976.

Ország

évben

A nettó érték százalékában

Magyarország . . . 24.4 24,1 23,6 23,0 23.i 23,2 23,5 Német Szövetségi Köztársaság 8.7 8,4 8,0 7.7 7.7 7.8 7.8

A bruttó érték százalékában

Magyarország . . . 'ló.1 16.0 15,8 15,5 15.7 15,9 16.2

Anglia. . . . . . . . . . . . 7.8 8.3 7.4 8.0

Ha az 1. és a 2. tábla 1970—1976. évi magyar adatait önmagukban vizsgál—

juk. akkor minden rendben levőnek látszik, hiszen a készletállomány aránya 1973-ig folyamatosan csökken és a végpontokon mérve is csökken vagy stagnál.

Az állóeszközök ,.működtetéséhez" relatíve kevesebb készletre volt (van) szükség, és egységnyi hozzáadott érték előállításának készletigénye is csökkent az időszak kezdő és záró éve között.

Teljesen más képet nyerünk a magyar készletállományról a megfelelő nyu—

gatnémet és angol adatokkal való összevetés kapcsán. Bár a fejlődés. a válto- zás tendenciái hasonlók e három országban, a készletállomány szintjét tekintve már lényeges az eltérés. Az egymástól teljesen eltérő tartalmú viszonyítási ala—

pokra vetítve meglepően azonos eltérések találhatók Magyarország és az egyes vizsgált országok között. Mindkét hányados szerint a magyar készletek kb. há—

romszorosát teszik ki a Német Szövetségi Köztársaság és kétszeresét Anglia kész-

leteinek. Ez az eltérés hihetetlenül nagy. és még annak tudatában sem érthető,

ha figyelembe vesszük azt. hogy a Német Szövetségi Köztársaság a világ egyik

legfejlettebb gazdasága az ennek megfelelő fejlettségű gazdasági szervezettel.

A fejlettség szintjét tekintve a rangsorban lényegesen hátrább helyet foglalő Anglia előnye e téren ugyancsak tetemes nagyságú.3 A fejlettség szintjében meglevő. a GNP—vel számszerűsített különbség a készletekre közvetlenül nem ve—

tithető ki.

A magyar készletállomány nemzetközi mérce szerinti vizsgálatát az előzőnél korlátozottabban, csak a termelés értékéhez — ez esetben a nemzeti jövedelem- hez — viszonyítva volt lehetséges két szocialista országgal való összevetésben is

elvégezni. (Lásd. a 3. táblát.)

E meglehetősen foghíjas adatokból két dolgot érdemes megjegyezni. Míg Magyarországon az 1973-ig csökkenő készlethányad 1974-től gyakorlatilag a ko-

? Felhalmozott eszköznek most — a magyar statisztikai gyakorlattól eltérően -— az állóeszközök és a készletek állományának összegét nevezem.

A világ leggazdagabb országainak ranglistáján az 1978. évi egy főre jutó GNP alapján a Német Szövetségi Köztársaság az ötödik 10400 dollárral. An lia megfelelő adata 5500, Magyarországé pedig 2570 dollár (a Világgazdaság 1979. szeptember 19-i számágan közölt adatok az adott országok kereskedelmi ár-

folyamaival dollárra átszámítva).

KÉSZLETFELHALMOZASUNK 121

rábbi. 1970-es szinten állandósult, addig ugyanezen időszakban Csehszlovákiá—

ban és a Szovjetunióban egyaránt a hányados lényeges növekedése figyelhető meg. A gyors készletfelhalmozás eredményeként a lekötött készletek aránya Cseh- szlovákiában az időszak végén a magyarral azonos. a Szovjetunióban —— a ha-

sonlóan gyors felhalmozás ellenére —— lényegesen kisebb annál.

3. tábla

A készletállomány aránya a nemzeti jövedelemhez viszonyítva

(százalék)

1970. ! 1971. ! 1972.l 1973.l 1974. I 1975. l 1976. ] 1977.

Ország

évben

Magyarország . . . 98,6 97,9 94,1 90,7 97,2 99,0* 1003 9ó,6

Csehszlovákia . . . . . 88.'l . 92,'l 93,4 94.8 96,8 96,5 lO—l,6

Szovjetunió . . . . . . 56,3 . . . . 645 65,0

Bár a hiányzó adatok miatt mindössze négy országra korlátozott összevetés még meglehetősen bizonytalan, mégis fontos következtetésre ad lehetőséget: Magyar—

országon a termeléshez felhalmozott készletállomány szintje nemzetközi vetület- ben nézve nagyon magas. A magyarországihoz hasonló csehszlovákiai készletle- kötés ellenére egyértelműnek látszik. hogy a termelés lényegesen kisebb készlet- lekötéssel is végbemehet. Tehát a készletállomány mértékének csökkentése fel- tétlenül szükséges. Szükséges azért. mert a Magyarország esetében adottságként kezelhető nagyarányú nemzetközi árucserében olyan országokkal is kell keres—

kednünk, amelyek ugyanazt a termelést (hozzáadott értéket) lényegesen kisebb (készlet-) ráfordítással állítják elő. ami a cserében jelentős veszteségforrás. A magas készletállományt eredményező nagy készletfelhalmozás közvetlenül is csökkenti a végső felhasználás más elemei (a fogyasztás, a beruházás és a ki- vitel) növelésének vagy szintentartásának lehetőségét. Arról van tehát szó, hogy a termeléshez szükséges készlet mint ráfordítás nemzetközi viszonylatban magas.

A készletállomány alakulása a forgási sebesség alapján

..A fajlagos készlettartás értékesítési szemléletű mutatója az egységnyi nettó árbevételre jutó készletállomány—érték. illetve a forgási sebesség."4 A forgási sebes-

ség mutatójának a képlete:

, ATLAGOS KÉSZLETÁLLOMANY

FORGASI SEassseo ::MH—WÉTTÖ—WX Az IDÖSZAK NAPJAINAK SZÁMA

E mutató arra világít rá, hogy az átlagos készletállomány a szóban forgó időszakban hány napi felhasználást, illetve értékesítést elégített ki. Az így szó- mított forgási sebesség Magyarországon —- a vállalatok és a szövetkezetek adatai alapján — 1971-ben 74. 1975-ben 67. 1978-ban 68 nap volt.

A forgási sebesség számításának —- véleményem szerint -— elsősorban válla- lati, méginkább termék szinten van jelentősége, hiszen ezen a szinten a mutató tartalma könnyen értelmezhető. tényleges. a készletgazdálkodás színvonalára utaló szerepe van. Nagyobb aggregátum. például a vállalatok, szövetkezetek összes—

4 Chikán Attila —— Fábri Ervin — Nagy Márta: Készletek a gazdaságban. Közgazdasági és Jogi Könyv- kiadó. Budapest. 1978. 85. old.

122 GYULAVÁRI ANTAL

ségére számított forgási mutató már nem kapcsolható egy-egy termékcsoporthaz, inkább csak tájékoztató jellegű: a más mutatók által jelzett tendenciákat alá- támasztó tartalommal bír. A népgazdasági szintű számításnak —- miután a mu- tató nagyon sok együttható tényezőt fejez ki — inkább csak elvi jelentősége van. Ennek ellenére —- mivel a leírt módszer jelenleg a gyakorlatban is haszná- latos —— foglalkozom a forgási sebesség mutatója számításának két problémá- jával.

A nettó árbevételhez való viszonyítás miatt e mutatószám függvénye a jöve-

delemszabályozásnak, méginkább a jövedelemszabályozás változásainak. Azokban

az években. amikor a nettó árbevételben ugrásszerűen változik az előző évhez hasonlítva a támogatás vagy az elvonás aránya, a kapott eredmény nem csu- pán a készletgazdálkodás milyenségének változását fejezi ki. Ezért a bruttó árbe—

vétel vagy a fenti szempont szerint korrigált nettó árbevétel alkalmasabb a számí—

tás elvégzésére. Ezáltal kiküszöbölhető a jövedelemszabályozásnak a készletgazdál- kodás megítélését zavaró hatása. ldőszerűvé a probléma felvetését az teszi. hogy a jövedelemszabályozás gyakoribb változtatása és a forgási sebesség 1973 és 1978 közötti minimális változása mellett a készletgazdálkodás megítélése szükségszerű—

en torzul.

Az előbb említett problémánál azonban nagyobb gondot okoz a készletállo—

mány alakulásának kizárólag értékesítési szemléletű megítélése. A készletek funk—

ciója a termelés és a szolgáltatás, valamint a forgalmazás folyamatosságának. za- vartalanságának biztosítása. A készletállomány az újratermelés fentiek szerint elkü- löníthető fázisaiban más és más folyamat ,,közvetítésével" képezi az árbevétel for-

rását. _

A felvetett kérdést az ipar területén mutatom be, mert ily módon legalább az ipar nagyrészt anyagkészleteit és a kereskedelem árukészleteit külön tudom vá- lasztani. A termelési fázisban a felhalmozott készletek anyagköltséggé, anyagi ráfordítássá válnak, ha felhasználják azokat. Ezért a forgási sebesség meghatáro- zásához az anyagrá'fordítás alkalmasabb a bruttó vagy a nettó árbevételnél. Az árbevé-telben már olyan bér- és tisztajövedelem-elemek találhatók, amelyek a készletek forgásához nem kapcsolhatók. A ,,felhasznólás szemléletben" számított fajlagos mutató azonban már valóban arra ad választ. hogy adott időszak alatt hányszor cserélődtek (: készletek. mekkora a termelés anyagigénytől függő kész—

letvonzata.

A kérdés felvetését az indokolja. hogy a forgási sebesség jelenleg alkalma- zott mutatója egyrészt indokolatlanul kedvező képet mutat (az eltérés nagymér- tékű), másrészt a készletállomány alakulásának a tendenciája is eltérő az anyag- ráforditás alapján számítottál. Ezért a számítást a jelenleginél árnyaltabban, az újratermelési szférák (termelés és forgalmazás) szerint, esetleg népgazdasági áganként eltérő módszerrel lenne célszerű végezni.

;

4.tábfa

A készletek forgási sebessége az iparban (nap)

1970. [ 1971. ] 1972. I 1973. ] 1974. j 1975. ) 1976. [ 1977. ! 1978.

Vetítési alap

évben

Az anyagráfordítások összege

A nettó árbevétel . . . j 78 ] 77 78 74 73 71 73 72 73

l

l 99 100 98 98 95 95 95 95

KÉSZLETFELHALMOZÁSUNK

123

Az ipar népgazdasági ágban a forgási idő 1970 és 1978 között a nettó árbevé—

telre és az anyagráfordítások5 összegére vetítve 1975-ig csökkent. (Lásd a 4, táblát.) Az iparban az első módszer szerinti évi ötszöri készletcserélődéssel szemben — véleményem szerint helyes módon mérve - csak 3.5—4-szer forognak az anyag—

készletek. Ez elég lényeges eltérés, és ezért teljesen más — a valósághoz köze—

lebb álló — értékelés adható a készletállományról. A készletállomány forgási se- bessége 1970 és 1975 között jelentősen nőtt (a forgási idő 10 nappal csökkent), majd azt követően állandósult.

*

A népgazdaság anyagigényessége 1970 és 1978 között nőtt, a folyó termelő- felhasználás és a bruttó nemzeti termelés hányadosa 1970-ben 558, 1975-ben 58,5,

1978-ban 59,4 százalék volt.

Az anyaghányadnak a vizsgált egész időszakra jellemző, nem is jelentékte- len növekedése mellett a csökkenő fajlagos készletállomány —— növekvő forgási sebesség —— kedvező megítélésére adhat módot. A készletállomány szintje azonban oly magas, hogy erről az oldalról közelítve a készletállomány alakulását, az elért eredmények csak kezdetínek, jelentéktelennek tekinthetők.

A KÉSZLETFELHALMOZÁS

A készletfelhalmozás adott időszak (általában egy év) termeléséből és im—

portjából a készletek növelésére fordított termékek összessége.

Mielőtt a készletfelhalmozással foglalkoznék. fontosnak tartom megindokolni, miért nem vizsgálom annak -— látszólag kézenfekvő —— kapcsolatát a készletállo—

mánnyal. A készletállomány a gazdálkodó egységek számviteli nyilvántartásaiban szereplő készletek összessége. A készletállomány két időpont közötti változása nemcsak a termelésből vagy a behozatalból készletként felhalmozott anyagok, áruk stb. értékétől függ, hanem egyéb tényezőktől is. Ilyenek például a készle- tek árváltozás miatti átértékelése, az állóeszközből forgóeszközzé történő átmi- nősítések (és ennek az ellentéte), a készletveszteségek, selejvtezések stb. A kész—

letállomány értékének két időpont közötti különbségét a készletváltozás muta- tója fejezi ki. Az elemzésben a készletek alakulását a népgazdasági (vagy nem—

zetgazdasági) elszámolások egyes kategóriáival vetem össze, s ezért az elszámolási rendszernek megfelelő készletfelhalmozási mutatóval mérem. Ez indokolja. miért nem foglalkozom az egyes évek készletváltozásának a készletállományhoz viszonyított arányával.

A készletfelhalmozást itt nem az abszolút számok (értékadatok) segítségével elemzem, hanem egy olyan mutatószám-rendszerrel. elsősorban annak grafikus ábrázolásával, amely véleményem szerint a gazdálkodási (termelési és felhasz- nálási) folyamat készletfelhalmozást meghatározó főbb tényezőit összességükben, együtthatásukban mutatja be.

Készletfelhalmozásunk nagyságának és alakulásának vizsgálatát és megíté- lését döntően nemzetközi összehasonlítással végzem. A vizsgálatban részt vevő országok száma magas: 19 különböző fejlettségű és eltérő adottságú tőkés. to—

vábbá négy szocialista ország megfelelő adatait hasonlítom össze. A szocia—

lista és a tőkés országok népgazdasági elszámolásainak sajátosságaiból követ-

5 Az anyagkészletek és a fogyóeszközkészletek összegét az anyagráíordítások összegéhez viszonyítom.

Ha a tört számlálójában az összes készlet lenne, akkor a forgási sebesség kisebb, vagyis napokban kifejezve 30—40 nappal nagyobb lenne.

124 GYULAVÁRI ANTAL

kezően a mutatószám-rendszer bázisául használt termelési kategória eltérő: a

szocialista országokban a nemzeti jövedelem, a tőkés országokban a hozzáadott érték (a GDP). Mivel Magyarországnak mind aGDP. mind a nemzeti jövedelem mutatója rendelkezésre áll. így lehetővé válik a tőkés és a szocialista országokkal

való összehasonlítás egyaránt.

Magyarország készletfelhalmozását először a tőkés országok készletfelhalmo- zásával érdemes összehasonlítani, mert ebben a relációban a fellelhető több adat miatt jóval nagyobbak a lehetőségekaz árnyaltabb megítélésre. A másik ok.

amiért így járok el az, hogy a GDP mutatóját alkalmasabbnak tartom a készlet- felhalmozással való összevetésre. mint a nemzeti jövedelmet. A GDP és a készlet- felhalmozás ugyanis azonos körre, a gazdaság valamennyi anyagi és nem anyagi teVékenységére vonatkozik, ezzel szemben a nemzeti jövedelem csak az anyagi te—

vékenységre.

Az elemzéshez felhasznált mutatószámok a következők:

1. a változatlan áron számított GDP (vagy nemzeti jövedelem) előző évhez viszonyított alakulásának indexe (ez az index kifejezi a gazdasági növekedés ütemét, a növekedési ütem változásait) ;

2. készletfelhalmozás a GDP (vagy a nemzeti jövedelem) megelőző évhez mérten bekö—

vetkezett növekményének százalékában (ez az arányszám közvetlenül azt mutatja, hogy az éves termelésnövekménynek mekkora hányadát ,,élte fel" a termelés, más oldalról: mekkora hányad használható fel a gazdasági növekedés gyorsítását szolgáló beruházások vagy anya- gi ösztönzés növelésére);

3. adott év készietfelhalmozása ugyanazon év termelésének százalékában (ez a fajlagos az általánosan használt készletnövekedési ráta. amelynek közgadasági tartalma az előző mu- tatóhoz hasonlóan értelmezhető, csak nem a növekménnyel történő összevetésről van szó);

4. behozatali (-——) vagy kiviteli (—j—) többlet a termelés százalékában (e mutató a külső forrás bevonásának a mértékével vagy a belföldi felhasználáson felüli termelés mértékével

hosszabb távon és évről évre is a gazdaság egyensúlyi helyzetét tükrözi);

5. adott év importja ugyanazon év termelésének százalékában (ez a gazdaság import—

igényességét, a világpiaci hatásokra való érzékenységét mutatja);

6. adott év beruházása ugyanazon év termelésének százalékában (a beruházási hányad nagysága és alakulása a gazdaság növekedési szándékát tükrözi).

A 2.. a S., a 4., az 5. és a 6. mutató számításához felhasznált adatok (kész-

letfelhalmozás, GDP, nemzeti jövedelem stb.) kizárólag folyó áras adatok.6

Az összehasonlított országok fejlettségi szintjük szerint - a 3. lábjegyzetben idézett forrás alapján — a következőképpenl csoportosíthatók:

8000 dollár feletti az egy főre jutó GNP Svájcban, Dániában, Svédországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Belgiumban, Norvégiában, az Egyesült Államokban, Hollandiá—

ban, Franciaországban, Kanadában, Japánban;

6000—7000 dollár körüli Ausztriában. Finnországban és Angliában;

4000 dollár körüli Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban;

2000 dollárt sem éri el Portugáliában és Törökországban.

A szocialista országok — sorrendben: Csehszlovákia, Lengyelország, Szovjet- unió és Magyarország — a fajlagos GNP szerint Spanyolország és Görögország szintje közelében helyezkednek el, Jugoszlávia ettől némileg elmarad. Ez eset- ben különösen fontos hangsúlyozni. hogy a fejlettségi szintek nagyságrendi be- mutatásáról van szó, a csoportképzés ezért ennyire elnagyolt.

A gazdasági fejlettség szintjén kívül még egy általános —- a téma szempont—

jából fontos —— jellemző alapján ,csoportosítom a vizsgált országokat. mégpedig

6 A tőkés országok esetében a National accounts of OECD countries 1952—1977 (OECD. Paris. 1979), a szocialista országok esetében a Yearbook of national accounts statistics 1977. (United Nations. New York.

1978.) c. kötet adatai alapján.

KÉSZLETFELHALMOZÁSUNK

125

termelésük (GDP—jük, illetve nemzeti jövedelmük) importigényessége (az 5. muta—

tószám) szerint:

tőkés országok

1. az import a termelés (GDP) 10 százaléka körül mozog; ide sorol az Egyesült Államok, Japán, Törökország;

2. az import a GDP 20—25 százaléka; ide sorol a Német Szövetségi Köztársaság, Fran—

ciaország, Kanada, Olaszország, Spanyolország, Görögország;

3. az import a GDP 30 százaléka körül mozog; ide sorol Svájc, Dánia, Svédország, Ausztria, Finnország, Anglia, Portugália;

4. az import a GDP 40 százaléka körül mozog; ide sorol Belgium. Norvégia, Hollandia;

szocialista országok

1. a termelés (nemzeti jövedelem) 25—30 százalékát (1973-ig), majd 35—40 százalékát teszi ki az import Csehszlovákiában; Magyarország importhányada 1973—ig 40 százalék körüli, 1974 és 1976 között 545! százalék körül mozog; Jugoszláviában az 1974. évi 6 százalékos ugrás—

tól eltekintve a hányados nem nagyon változott, 25—30 százalék között mozgott;

2. Lengyelország és a Szovjetunió nem közöl ilyen adatot.

Magyarország importigényessége 1973—ig a tőkés országok 3., 1974-től 4. cso- portjáéhoz hasonló. Az 1974. év a tőkés országokban is a mutató ugrását jelzi, de ez lényegesen kiselbb -— átlagosan fele —- a Magyarországon tapasztaltnak.

Készletielhalmozásunk a tőkés országok adatainak tükrében

Most is és később a szocialista országok esetében is két lépcsőben végzem a vizsgálódást. Először a készletfelhalmozás és a termelésnövekmény hányadosa (2. mutató) alapján mondok véleményt a készletfelhalmozásról. Ezt követően a grafikusan ábrázolt négy mutatót — a gazdasági növekedés (1), a külkereskedelmi egyenleg (4). a beruházási hányad (6), a készletfelhalmozás (3) —, főleg kapcsola- taik létét. irányát és szorosságát vizsgálom. (Lásd az 1. ábrát.)

A hat mutatószám magyarországi értékeit az 5. tábla tartalmazza.

5. tábla

Az egyes mutatószámok alakulása Magyarországon

1970 I 1971. I 1972. [ 1973. ! 1974. I 1975. I 1976. ] 1977. [ 1978. ] 1979.

Mutatószá m

évben

1 . 4.7 6.2 6,1 6.9 5.9 6.2 3.6 7.5 4.4 2.7

2 . 56.8 80,6 24.2 10.7 1069 64.4 49,0 34.6 94.5 239

3 . 3.4 6,3 1,9 0.9 4,8 4.4 4.3 3,2 72 1.8

4 . —-—2,3 ——ó,2 1.2 4.6 ——4.4 *—7,4 —4,3 —4.5 —-9,1 —3,4

5 . 32,4 36,3 3'2,9 33,ó 46.0 4'8,6 42.5 45',5 47,5 445

6 . 30,1 31,3 29,9 28,7 3*l.0 33.4 31.9 34.1 34.1 32.4

A 19 tőkés ország között mindössze 5 olyan található, ahol Magyarország—

hoz hasonlóan a vizsgált időszak egészében csak készletfelhalmozásról beszél:

hetünk. (A 2. mutatószám valamennyi évben pozitív, ami most nem függ a GDP vál—

tozásának előjelétől. ugyanis az minden esetben pozitív.) Ezek az országok: Ja- pán, Finnország. Görögország, Spanyolország és Törökország. Japán készletfel—

halmozásáról azonban tudni kell, hogy az a GDP növekményének 1970'és 1977

között átlag csak 11 százalékát tette ki. A többi 14 tőkés ország mindegyikében legalább egyszer készletcsökkenés figyelhető meg. v

126 GYULAVAR! ANTAL

1. ábra. A készletfelhalmozás és tényezői néhány országban

(a GDP alapján számítva)

AMó'VARűRSZ/fű Ali/77.57 SZÖVETSÉGI Kőzrjpsasxía aus/UM

as ,__ 35 35

I " * v ,

30 - ! '*s _ _ _, - ' 30

30

25 25 ***—%% 25

*s__ ___ ,.-"'"*-—_

20 20 ——_-— 20 —_....v ....

! I T 1 l 1 I T l I T l l l ! ! l I I ! [ !

79707977 7972797319747975797573777970 7970 7971797279757574 7975 797679" 7970 797779: 79737974 797573752977

mmm JAPAW IUSZTRIA

35 40 35

A

aa 35 —-—g__,' *____ so ,"x____,__

s__ ,d s __..—

25 ____ 30 _ —— 25

20 ""—' 25 za

15 20 75

75 10

10 X 5

% .,.

0

." n n 5

s

* ;'--r:.--_-_

' a ... . hu,-_

._K

mt11rlií5l!_1:irlwnlírlxs

7970 7977 7972 7973 7.974 7975 7.975 7.977 7970 7.977 797? 7973 7.974 7.975 7.975 7977 7.970 7.977 7972 7973 WM 7975 7.977

FINNORSZÁG OLASZORSZÁG PoRI'UGÁL/A

35 35 25

A * p— _

30 ___—___...J' *x__ 30 20 ,-" ) , *sxx

, _

25 25 75 **

_ , "— x

20 20 's'—_a- A 70

15 , 75 5

...

10 a

5 'I-

0 5

A .

75 x'v'l' _ ._.

mrvlvrvrmvxnun'rrza

79707971797279737971/797579757977 7970797779727g7379747975 7.975 7977

7970 '7977 '7972'7973374'7973 MM?

gap ... [rű/kepeskea'e/MI ayym/eg/őDP

..-... Beruházás/GDP Kész/effe/ha/mzás/wp

KESZLETFELHALMOZÁSUNK

127

A mutatószám minimumát és maximumát vizsgálva figyelembe kell venni, hogy 1970 és 1973 közt a tőkés országok gazdaságát a viszonylag gyors gazda—

sági növekedés, majd a nyersanyagár-robbanást követően 1974—ben és 1975—ben mélypont, legtöbbször stagnálás jellemezte. A készlettelhalmozás minimuma a tó- kés országok döntő többségében 1975-ben volt. Néhány országban ettől eltérően 1972 és 1977 a minimum éve. Japán kivételével ide tartozik a készleteket csak felhalmozó (növelő) országok mindegyike. Magyarország az egyetlen, ahol a készletminimum éve 1973. a nyersanyagár—robbanás előtti utolsó év. Ha ehhez rögtön hozzáteszem azt is, hogy a mutatószám maximuma hazánkban 1974. te—

hát az árrobbanás utáni első év, akkor készletgazdálkodásunk jelentős fogyaté—

kosságát mutatom be. A tőkés országok többségében a maximum éve 1970 vagy 1971 vagy 1973. Magyarországhoz hasonlóan öt olyan ország van, ahol a maximum éve 1974. Ezekben a tőkés országokban azonban — egy kivétellel — az 1974. évi kész- letfelhalmozás a GDP növekményének a negyedét sem éri el. egy országban pe—

dig a felét közelíti. Ez évben a magyar készletfelhalmozás a GDP évi növekményét

hét százalékkal meghaladja. '

A kérszletfelhalmozás és a GDP-növekmény hányadosát vizsgálva a tőkés or- szágokról — Finnország és Görögország kivételével —- elmondható, hogy az átla- gosan a 20 százalékot nem haladja meg, és a 30 százalékot mindössze három országban lépi át a maximum évében. Görögországban a nyolc év átlaga 33.

Finnországban 40 százalék, míg a maximumok 50 és 68 százalék. Magyarorszá- gon 1970 és 1978 között a mutatószám átlaga 58 százalék, 1974—ben és 1978-ban az arány 107 és 95 százalék.

A fentiekből a tőkés országokra általánosan jellemző tendenciákat kiszűrve és adataikat a magyar adatokkal összevetve, két fontos megállapítás tehető. Elő—

ször: Magyarországon a készletfelhalmozás alakulása a tőkés országokétól teljesen eltérő; intenzív külgazdasági kapcsolataink miatt azonban nem (vagy csak nagy ál- dozatok árán) függetleníthetjük magunkat a világpiacon végbemenő változásoktól.

Másodszor megfigyelhetjük, hogy készletfelhalmozásunk önmagában is. a tőkés or—

szágokéhoz viszonyítva pedig kiugróan magas; egyes években a GDP-növekmény a készletek növekedésével azonos, ami azt jelenti, hogy a beruházások vagy (és) a fogyasztás növelése csak külső forrás bevonásával valósítható meg (készletfelhalmo—

zásunk e mutatószámának az elmúlt kilenc évben számított átlaga közel azonos a vizsgált tőkés országok között talált legrosszabb egyedi, egyszeri maximummal).

A készletfelhalmozásnak a termeléssel. a beruházással és a külkereskedelmi egyenleggel feltételezett kapcsolatát grafikonok segítségével külön-külön vizsgál- tam. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes mutatók összevetésekor csak a legrit- kább esetben figyeltem a változás mértékét, viszont minden esetben a változás irányát. Ennek megfelelően: ha két tényező kapcsolatának szorosságóról beszé- lek, akkor ezzel azt állítom, hogy az egyes tényezők változásának az iránya az elemzett időszak legtöbb évében azonos volt.

1. A készletfelhalmozás és a termelés hányadosának alakulását nézve 9 olyan tőkés ország található, amelyeknél három, négy évben is eltér a két mutató vál- tozásának iránya. Érdekes, hogy mind az 5 gazdaság (a japán. a finn, a görög.

(: spanyol és a török), amelyekről már megállapítottam, hogy a vizsgált időszak egészében készleteit csak növelte, ebbe az országcsoportba tartozik. Olyan tő-

kés ország, ahol két egymást követő évben is eltérő a mutatók változásának iránya, már csak 5 található. Ide a fent említett 5 ország közül 4 tartozik. A ter—

melés és a készletfelhalmozás változásának iránya egymást követő három évben csak Finnországban és Norvégiában tér el egymástól. Ezek alapján azt mondha-

128 GYULAVARI ANTAL

tom. hogy a tőkés országokban a készletek alakulását döntő mértékben,,aitierme—

lés alakulása befolyásolja. Rövid távon a készletek a termeléstől eltérő irányba is mozoghatnak. de három egymást követő évet meghaladó eltérő irányú mozgásra a 19 országban nem találtam példát.

Magyarországon a készletfelhalmozás változásának iránya 1970 és 1978 kö- zött csak 1971-ben és 1976-ban azonos a termelésével.

2. A beruházásoknak és a készletfelhal'mozásnak a gazdaságban egyazon forrásuk van, ez pedig a termelés és az import. A behozataltól most eltekintve, egy növekvő. bővített újratermelést megvalósító —- változatlan felhalmozási **há—

nyaddol és ezen belül változatlan fajlagos anyagigénnyel termelő -— gazdaságban

a beruházások és a készletfelhalmozás növekedése is a termelés növekedésé—

nek függvénye. A beruházásoknak készletvonzatuk van, a beruházások növekedése

(az eszközállomány bővítése) pedig készletfelhalmozást (készletállomány-növeke-

dést) idéz elő. Ilyen fel—tételezett esetben a termelés, a beruházás és a ké—szletfel- halmozás változásának iránya azonos. (A feltételezés önellátó gazdaságban leg—

alábbis rövid távon reálisnak tekinthető.) Mivel korábban a termelés és a készle—

tek alakulása közötti szoros kapcsolatot bemutattam, most a beruházás és a kész—

lettelhalmozás közötti. feltételezhetően hasonló kapcsolatot kívánom bizonyítani. A beruházások és a készletfelhalmozás görbéi 9 tőkés országban szinte teljesen azo-

nos ..lefutásúak" (így például az Egyesült Államok. Japán. Dánia, Olaszország,

Spanyolország esetében). Néhány országban a készlet görbéje a beruházásoké- nál lényegesen nagyobb, és esetenként ellentétes irányú kilengésekkel, de a

beruházási görbe körül mozog (például a Német Szövetségi Köztársaságban, Hol—

landiában vagy Svédországban). Mindössze 3 olyan ország van (Norvégia.

Törökország. Portugália), ahol a készletfelhalmozás alakulása a vizsgált időszak nagyobb részében és mindössze egy (Görögország), ahol egészében eltér a beruházási hányad alakulásától. Tehát a tőkés országokban a készletek vál- tozásának iránya általában a beruházásokévaal megegyező. E kapcsolat azonban a termelés és a készlet kapcsolatánál lazább, inkább tendencia jellegű.

Magyarországon 1974-ig a két görbe szinte teljesen azonos ..lefutású". ezt követően a kapcsolat tendencia jelleggel érvényesül, vagyis a készletfealhalmozás alakulása összefüggésben van a beruházási hányad változásával.

3. A külkereskedelmi egyenleg és a készletfelhalmozás kapcsolatát grafikus ábrázolás segítségével közvetett módon és logikai úton is megkísérlem bizonyí—

tani. Szinte valamennyi tőkés országban, valamennyi évben egyértelműen látható az az összefüggés, hogy ha a beruházások nőnek, a külkereskedelmi egyenleg romlik (és fordítva). Ezt a kapcsolatot a görbék nagyon szemléletesen mutatják.

A beruházásoknak a termelés növekedését meghaladó növelése általában a ter-

melés korábbinál nagyobb hányadának belföldi felhasználását, más oldalról a külkereskedelemben értékesíthető áruk mennyiségének a csökkenését jelenti. Ha figyelembe vesszük azt is. hogy az állótőke gyarapítása legtöbbször a behozatal nö—

velését is megköveteli —- a technika nem önellátó gazdaságokban szükséges im- portja és annak készletvonzata miatt *——-. akkor már teljesen egyértelmű a szóban forgó két tényező közötti kapcsolat ellentétes iránya és — kisebb gazdaságokban különösen — szoros volta.

Tehát a készletfelhalmozás és a beruházások alakulása közötti kapcsolat megállapítása után azt mondhatom, hogy a vizsgált tőkés országokban hasonlóan szoros, csak ellentétes irányú kapcsolat áll fenn a készletfelhalmozás és külkeresJ kedelmi egyenleg között. A készletek növekedése általában a külkereskedelmi egyenleg romlásával jár együtt.

KÉSZLETFEL HALMOZÁSUNK

129 2. ábra. A készletfelhalmozás kapcsolata a termeléssel,

a külkereskedelmi forgalommal és a beruházással TERMELÉS — kÉsuET/ÉÉ/mzwazn's

12 .

10 — 70 ..

. o

8 '— . . 8 *" G

5 A ...,:..O . 6 _ Magyaro/asz?

4 — O/Uayyananszáy 4". .... . %gyarg'száy

§ z— - o . 2_ g; ,,m,

G 'l' §a 4.

% o— . a a _,

2 — 2 ...

4 — 4 —

6 -— 6 _

a a, 7. 2f a, 4,, 5, s. 7, a, a a. 71 2. s. 4. 5. s. 7. a.

Mszéfé/fza/maza's /ó*ű,0 űyÉ/feűaWWás /6I/0

4 mi; kf/eESKEofL/W/ EGYf/Vl EG——A'ÉSZLE7'FEL HAL/"0215

. o o

2 — ' ' z _ .

4— 'o . .

§ a— 0 . . . % 77— o %

§ " o ' % — ' .

X 2 _ . . . . . § 2 *. ..

§ 4— . %yyamnsza'g § 4_ . .

§, §, O ,

§ 5_ 14 e _ %yyamr'szag

É :; . §. :;

§a. _ . §*: . . O

$; 10

") 70 '. Mayyamnszáy

§ § hwa)

!; 12 — * 12 _

$ 74— § 74 —

16 . . . 76 . . . .c . .

a 1 2 a 4 5 s 7 8 a 1 2 a 4 5 s 7 a

űszű/É/fla/mazás/6010 A'eísz/e/fe/baMazás/ 6010

BERUHÁZÁS' — kész; ETFELHALMaZ/ís

es se,.

.

34 — 34 -Nős O 0

32 _ az __ MW 0 míg

n n

ázva/345756?

§ ao — O § 30 - .

% M m 2 '

% 28 - wa M 39 §

X . X ' .

% zs — x .. o . x% 26 —

% 24 — '

% 24 *

? o . ' § .. .

5 . § . .

§ 22 — . . § 22 — ..

.

% 20 — % 20 ! ' . .

.. .

7a — . . 78 — .. 7?

l ! ! ! l ' l l. I I '

760723456'7á 76072345678

Kész/effe/ba/mazás/ GDP Kész/effe/ha/mazás/ GDP

7.970 7977

2 Statisztikai Szemle

130 GYULAVÁRI ANTAL

Magyarországon a készletfelhalmozás és a külkereskedelmi egyenleg alaku—

lása közötti kapcsolat —— az egyes tényezők változásának mértékét is figyelembe véve — rendkívül szoros, csak 1975-ben és 1977—ben azonos a két görbe válto-

zásának iránya.7

A leírtakat összefoglalva a következő megállapítások tehetők.

A tőkés országokra általánosan jellemző. hogy a készletfelhalmozás éven—

kénti alakulása elsősorban a termelés dinamikájától függ. A készletek változá- sát befolyásolja a beruházási hányad és a külkereskedelmi egyenleg változása is. Magyarországon a készletfelhalmozás alakulása a külkereskedelmi egyenleg és a beruházási hányad változásával hozható kapcsolatba. A termelés és a kész—

letek dinamikájának 1970 és 1978 közötti szinte tökéletesen ellentétes irányú

változása —— most minden egyéb hatótényezőtől eltekintve — a gazdaság súlyos

negatívuma. A növekvő termelést nem követő vagy nem azonos ütemben követő

készletfelhalmozás - a termelés készletigényét adottnak véve és rövid távon el—

fogadva — ellentmond a gazdaság általános törvényszerűségeinek. és szükség-

szerűen idézi elő a következő év növekvő készletfelhalmozását, függetlenül min- den más tényező (a termelés, a külkereskedelmi egyenleg stb.) alakulásától.

Az elmondottakat igazolja a 2. ábra is.

Készletfelhalmozásunk a szocialista országokkal összevetve

A vizsgált négy szocialista országra 1970 és 1976 között8 — Magyarországhoz hasonlóan — az a jellemző, hogy a készleteiket növelték, a készletfelhalmozás mutatószóma (2. mutató) minden évben pozitív.

6. tábla Az egyes mutatószámok alakulása Magyarországon

1970. I 1971. 1 1972. ! 1973. 1 1974. [ 1975. ; 1976.

Mutatászám

évben

4.9 5.9 6.2 7.0 59 6.1 3.0

1 12.7 1827 660 2714 2827 1030 93,5

7,4 132 5.1 2.6 10.9 6.6 8.3

—2,8 —-7.6 1,5 55 —5.4 —9,1 —5,2 392 44,1 40,0 40,7 56.0 59,4 51 .9 19.8 19,'l 20.1 20,3 19.0 25.77 21 ,5

001th—

A készletfelhalmozás és a nemzeti jövedelem növekménye hányadosának maximuma és minimuma a szocialista országokban az egész időszakban szóródik.

Érdemes megemlíteni, hogy az 1974. év egyedül Csehszlovákiában a minimum éve, míg Jugoszláviában ekkor van készletcsúcs.

A mutatószám átlagos nagysága az elemzett hét év alatt a Szovjetunióban

a legmagasabb (233 százalék), nagyon magas Csehszlovákiában (193 százalék).

viszonylag alacsony Lengyelországban (73 százalék). A jugoszláv adatok e szem-

pontból nem összehasonlíthatók. ugyanis a termelés mutatószáma inkább bruttó,

mint nettó jellegű, az adatforrás szerint. Magyarországon a mutatószám átlagos nagysága 124 százalék.

7 Ezekben az években a készletek előző évinél kisebb növekedéséhez a beruházások jelentős felgyor- sulása társult, és a két hatás összegződése miatt nőtt a külkereskedelmi hiány növekedésének üteme,

8 Az elemzett időszak a négy szocialista ország esetében az adatok hiánya miatt "egy évvel rövidebb.

mint a tőkés országok esetében.

KÉSZLETFELHALMOZASUNK

131

Mindezek alapján — és a tőkés országokról elmondottakat is figyelembe véve -— megállapítható, hogy a szocialista országok készletfelhalmozása rendkivül ma- gas. egyedül Lengyelországban kisebb a hét év átlagában a nemzeti jövedelem növekményénél. Magyarország készletfelhalmozása a mutatószám szerint fele a

Szovjetunióénak, lényegesen kisebb Csehszlovákia és lényegesen nagyobb Len-

gyelország megfelelő adatánál. A szocialista országokra nem tudtam a mutató maximuma és minimuma alapján jellemző készletciklusokat kimutatni.

3. ábra. A kész/etielhalmozás és tényezői néhány szocialista országban

(a nemzeti jövedelem alapján számítva)

MÁÚ'VAÉÚRSZÁG USE/7521 ÚVÁI'Á'MI LENGVÉLDRSZÁG

35 35 35

30 30 30 ,__________

I

25 ,._ 25 25 ,'

! §

!

' x ,,

29 ___.._ --'- _,' leo _____,... " za "'

_o——"

75 75 " 15

79 ," _,'-,_ 79 79 '—

5 1—' ., , """—"* 5 , * 5

i ; 'x X * ___-___ * * __

[7 .' * a " .___... _ 0 ** x,

" x -' *. " '* ' s.

5 x ! s, , 5 5 *.

*, Nx_z." N__'__,.—'

10 ^{I T} l i ^;7579 l l l l l 70

l l l l l l

1970 [7.977 7972 7975 7974 7975 l7975 7970 7977 7972 l7975 7974 7975 7976 7970 7977 7.972 7973 7974 7975 7975

szonyn/fv/á JUEÚSZLÁII/A'

35 35 ,

__**— r,,

50 30 __—__,,

2 5 mezef/ jövede/am 25

2 0 * _ . _ o _ 2 a

75 ----——-—---—---—---—-- Ifu/feneskea'emi eyym/eg/ 15 nemze/7 jövede/em

10 F_LL' unhWWdRLL'WTTITT—*

5 A Bemáázás /

'; --—-—-_._._...---—. _. nemze/ijá'yede/am

5 ___,%_A__ "__ _,__,__,__ ' , _ [_ _ ,

Úsz/af/k/óa/mazas/ 70 '*- *.x 1."

70 __WM___— wmzeú'Jö'm/e/em '-'

7 5 r—"rm—r—W 75 v i ! i l !

7970 7977 7972 7973 7974 7975 7975 7979 7977 7972 7973 79717 7975 7976 1. A termelés és a készletfelhalmozás görbéit vizsgálva a négy szocialista or- szágban a kétítényező között egyértelmű és nagyon szoros kapcsolat figyelhető meg. Egyedül Lengyelországban tér el két évben a készletek és a termelés ala- kulásának iránya. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában a két görbe — a válto- zás mértékét is figyelembe véve —— szinte tökéletesen illeszkedik. Magyarországon

a nemzeti jövedelem és a készletek változása —- 1971 kivételével - mindvégig ellen—

tétes irányú.

2.

132 GYULAVÁRI ANTAL

2. A szocialista országokban a beruházási hányad és a készletfelhalmozás --

Lengyelországot kivéve - az időszak több mint kétharmadában ellentétes irány-

ban változik. Magyarországon a két mutató minden évben ellentétesen alakul.

Ez nem egyezik meg korábbi megállapításommal. A magyarázatot a beruházás—

nak és a készletfelhalmozásnak a nemzetgazdasági és a népgazdasági mérleg- számitásokban — és a jelen számításokban is — alkalmazott fogalmának eltérő értelmezése adja. Most a rendelkezésemre álló részletes magyar adatok segítsé—

gével indokolom meg a két tényezőnek a két elszámolási rendszerben történő el- lentétes kapcsolatát. Feltételezem, hogy a többi szocialista országban hasonló magyarázat adható a beruházásoknak a készletfelhalmozással ellentétes irányú változásaira, adatok hiányában azonban ezt bizonyítani nem tudom.

A hazai készletfelhalmozásnak a GDP-hez és a nemzeti jövedelemhez való viszonyát ábrázolva az tapasztalható, hogy a két mutató azonosan alakul. Akét fogalomrendszer közötti eltérést a befejezetlen beruházások felhalmozása jelenti.

ami az SNA fogalomkörben a beruházások. az MP5 fogalomkörben pedig a kész—

letek részét képezi.

A vizsgált időszakban a készletfelhalmozás és a befejezetlen beruházások fel—

halmozása Magyarországon minden évben azonos irányban változott (még a változás mértéke is hasonló volt). Ezért a GDP—hez viszonyított készletfelhalmozás érthető módon ugyanúgy változik. mint a nemzeti jövedelemhez viszonyított kész- let- (készletek és befejezetlen beruházások) felhalmozás. A befejezetlen beru—

házások és az üzembe helyezett beruházások változásának iránya általában el- térő.9 Mivel a nemzeti jövedelem fogalomkörben a szocialista országokban be—

ruházáson az üzembe helyezett beruházásokat értjük, a készletfelhalmozás (te- hát a befejezetlen beruházás és a készletek) növekedése a beruházási hányad csökkenését jelenti. A vizsgált időszakra ezzel indokolható a két elemzett tényező eltérő alakulása.

Magyarországon és feltételezhetően a szocialista országokban is —— a befe- jezetlen beruházások felhalmozásának magas szintje miatt - a beruházási há—

nyad és az MP5 szerinti készletfelhalmozás között nagyon laza a kapcsolat. Vé- leményem szerint azonban a beruházások és a készletek alakulása közötti kap- csolat megítélésére az SNA mutatószám—rendszere alkalmasabb, és ez egyben az előbbi, a szocialista országokra tett megállapítást gyengíti.

3. A készletfelhalmozás alakulása és a külkereskedelmi egyenleg változása között a Szovjetunióban és Csehszlovákiában nem fedezhető fel kölcsönhatás. (A ter—

melés alakulása a döntő a készletfelhalmozásban.) Lengyelország esetében az időszak egy részében, Jugoszláviában pedig egészében igazolható a két tényező közötti — a tőkés országokhoz hasonló irányú -- kapcsolat.

Magyarországon a készletfelhalmozás és a külkereskedelmi egyenleg között

meglehetősen szoros kapcsolat figyelhető meg (akárcsak a GDP alapján szá-

mítva). A készletfelhalmozás növekedése a külkereskedelmi egyenleg romlásával jár együtt. Magyarországot a szocialista országokkal összevetve. az a lényeges következtetés vonható le. hogy míg a többi szocialista országban a készletállomány alakulása elsősorban a termelés függvénye, addig nálunk a készletállomány. a kész—

letfelhalmozás változásai elsősorban a behozatali (vagy kiviteli) többlet alakulásá—

hoz kapcsolhatók.

9 A befejezetlen beruházások felhalmozásának növekedése többnyire az üzembe helyezett beruházások (számának és értékének) csökkenését jelenti.

KÉSZLETFELHALMOZÁSUNK

133

Mit állapíthatunk meg ezek után készletgazdálkodásunkról, a készletóllomány nagyságáról és alakulásáról? Leszögezhetjük, hogy a készletek állománya nagyon magas. Magas nemzetközi mércével mérve, de magas gazdasági lehetőségeink függvényében is. Ennek vélhető oka a gazdaság jelenleg adott szervezeti és in- tézményrendszere. továbbá a termékszerkezet. Ezért az okok megváltoztatása nél- kül a termelés zavartalansága rövid és részben középtávon is csak magas kész- letekkel biztosítható.

A készletfelhalmozás alakulása 1970 és 1978 között döntően a külkereske- delmi egyenleg alakulásával és nem a termelés ingadozásaival függött össze Ma- gyarországon. A vizsgálatba bevont 23 tőkés és szocialista. fejlett és fejletlen ország.

alacsony és magas importigényű gazdaság egyikéről sem mondható el ugyanez az összefüggés.

A termelés és a készletfelhalmozás évről évre ellentétes irányú változásai hosz—

szabb távon kiegyenlitődnek, de a gazdaság e sajátos ritmuszavara jelentős vesz—

teségek forrása. Például az 1978. évi kiemelkedően nagy készletfelhalmozást, külke- reskedelmi deficitet és importot követő, a szabályozás minden eszközével segí- tett 1979. évi készletcsökkentés esetenként termelési zavarokat okozott. és a kész—

letek újabb növekedésének előidézője lehet.

A készletcsökkentés ezen kisérő jelenségeit fontos hangsúlyozni az 1979.

évi tényleges és az 1980. évi várható készletfelhalmozás ismeretében. Az 1979. évi

— utoljára 1972—1973-ban tapasztalt —— kiugróan alacsony készletfelhalmozásnak még lehetett .,forrása" az 1978. évi felhalmozás, ez azonban sokkal kevésbé mondható el 1980—ról. A készletek jellegéből is következően a több évre előre tartalékolás képtelenség.

A két-három évig is alacsony szinten tartott készletfelhalmozás -— a jelen kö—

rülmények közepette — közismerten csak erős megszorításokkal. közvetlen eszközök—

kel érhető el. A népgazdasági egyensúly javításának ez azonban meglehetősen

kockázatosnak látszó eszköze.

A késleltetett hatás keresése véleményem szerint e területen elvileg is bírál- ható, és célszerűsége nemzetközi példák segítségével a gyakorlatban is cáfol—

ható. lgaz azonban az. hogy a felhalmozás két eleme — a beruházás és a kész—

let — közül az utóbbi rövid távon lényegesen könnyebben befolyásolható, szabá- lyozható. Az ily módon elérhető gyors eredmények azonban csak időlegesek le—

h/ewtnek.

PE3lOME

Aarop paCCMannaaeT ABmKeHue sanacoa " HaKonneHm sanacoa a 1970—1978 FOAbl.

Conocraansm aeHrepCKue (por—mm aanacoa :: TaKOBblMH :; (peAepaanoí—i Pecnyőnnke l'epMaHm—f, AHI'HHH, Llexocnoaauun " Coae'rcxoM Corose, asmp yctauasnuaaer. ln'o ux ypoaenb e nepayio ouepens no cpaBHei-imo c Kanuranncmuecxumu rocynapcrsaMn manner—

cs OI-IeHb BbICOKHMH.

Cornacno ero MHeHmo, npuMeHneMbiü :; oreuec'raennoü npanruxe yAensHbiü noxasa—

Tens aanacoa (nonaaafenb őblCTpOTbl oőpamenm) s csoeü HmHemHeü cpopme He oőnana—

er n.omimoü TOHHOCTHO. I'lpencraanne-rcn uenecooőpasnblm npoaonmb őonee TOHKHe, .ne- Tanbuue, nsroroannemue omocmenbno OTAeanle ccpep Bocnpousaoncma mm napon- Hoxosnücrsem—iux orpacneü pacue'rbi, us KOTOprx cneAyeT annMManosaTs Taioxe 303- Aeüctauz uaMeHeHuü a cucreMe BKOHOMw-ieCKOI'O perynuposam—m.

Kan ami couuanucmuecunx, rak " AM Kanu'ranncrmecwx crpau a Teuei—me paCCMaT- puaaeMoro nepuoAa B pasHoü mepe xapam'epHo TomAecmeHi—loe Hanpasneune usMeHeHMn : Hakonnenm aanacoa " nponaaogcrse, B TO BpeMSl Kan a Benrpm am .nBa (pam-apa cnnagbisanucn, no-pasuomy. 3.41er cpeAu MCCHeAYeMle tpamopos Makai-menne sanacoa naxopmrcn s Tecuoü csssu c cpopanoaaHMeM anemuemproaoro őanauca.

1 34 GYULAVÁRl : KÉSZLETFELHALMOZÁSUNK

Hesaauchoe OT ABHN-(eHHH npousaogcraa, orunor-mroumecn OT nem no Hanpoanehum HakonneHne 3anacoa, MCDKHO BOCl'lpHHHMaTb KEK HapytueHue pnrma 3KOHOMHKH H HCTDH—

MHK ZHGHMTel'lele norepb.

SUMMARY

The study analyzes the changes in stocks and stockpíling between 1970 and 1978.

Comporing the stocks in Hungarian economy with those in the Federal Republic of Ger- many, England, Czechoslovakia and the Soviet Union the author points out that its level is rather high — primarily in comparison with the capitalist countries.

In the author's opinion the specific indicator of stocks (the indicator of the rate of turn—

over),widely used in the Hungarian practice, is misleading as it is drawn-up now. More sophisticoted and detailed computations. prepared for the individual spheres of reproduction or for the branches of economic activities seem to be expedient, of which are to be adjusted for the effects of the changes in regulation.

lt is a characteristic of both the socialist and the capitalist countries that stockpilllng and production changed para'llelly in the investigated period. Nevertheless, in Hungary the two factors developed differently from each other. From among the investigated factors.

stoc—kpiling shows a close correlation with the balance of trade.

The stockpiling. being independent from production and usually different from that, can be taken for the disorder of the rhythm of economy and the source of significant losses.