Infláció a gazdaságilag fejlett tőkés országokban

(1)

lNFLÁClO A GAZDASÁGILAG FEJLETT TÓKES ORSZÁGOKBAN

PÓCS ERVIN

A hatvanas években a fejlett tőkés országokban az áremelkedések évenként még megengedhető felső határának — a gazdasági helyzettől függően — a 3—5 százalékot tartották. E hangoztatott követelménnyel szemben az elmúlt másfél év—

tizedben a fejlett tőkés országokban fokozatosan felgyorsult az infláció: a gazda- sági konjunktúra változásaival összefüggő áralakulás csúcsai és mélypontjai mind nagyobb értékek mellett ismétlődtek meg. A hatvanas években a bruttó nemzeti termék átlagos árszínvonala (implicit árindexe) a fejlett tőkés országok egészét tekintve évenként átlagosan 3.7 százalékkal emelkedett, az 1971-1972. években az árak emelkedése a legtöbb országban már meghaladta az 5—6 százalékot.

1973-ban az infláció ugrásszerűen felgyorsult, az országok többségében az árak emelkedése elérte a 8 százalékot, és sok országban -— hosszú idő óta első alka- lommal — az árak kétszámjegyű növekedése a gazdaságok alapvető problémájává lépett elő. Ma már nem arról van szó, hogy a fejlett tőkés országokban a kormá- nyok enyhe inflációs politikával a beruházások élénkítésére, a munkanélküliség leszorítására és ezzel a gazdasági fejlődés ütemének fenntartására (illetve élén—

kítésére) törekszenek. A kormányok, a gazdasági vezetőszervek ellenőrzése alól

kicsúszó áremelkedések azoknak a külső és belső, gazdasági és politikai ténye-

zőknek a következményei. amelyek a tőkés világrendszer mélyülő válságának ta- laján egyre súlyosabb és szélesebb körben ható terheket rónak a fejlett tőkés országok gazdasági életére.

1973—ban az áremelkedések gyorsulása már az energiahordozók őszi válsága és ugrásszerű áremelkedése előtt megkezdődött. Ez a következő fontosabb ténye,-

zőkkel függött össze.

Az elmúlt másfél évtizedben minden egyes fellendülés és az azt követő vál- ság a korábbinál gyorsabb ütemű inflációval járt együtt. 1972 őszén - a tőkés nemzetközi monetáris rendszer szétesését követően — gyors fellendülés bontakozott ki a fejlett tőkés országokban, a világkereskedelem volumene — a bizonytalansá- gok és a valutaleértékelési hullám ellenére — gyors ütemben bővülve rekordnagy- ságot ért el. A belföldi hitelexpanzió és a nemzetközi likviditás rendkívüli meg- növekedése ,.túlfűtötte" a konjunktúrát. és ezzel — a korábbi eseteknél jóval nagyobb mértékben — megbomlott az országok ingatag belső és külső gazdasági

egyensúlya. _

A fejlett tőkés országokban a hetvenes évek elejére jelentős strukturális gyen—

geségek. az alapanyag—termelő és a feldolgozó ágazatok között nagymértékű aránytalanságok alakultak ki. Ezzel egyidőben lett nyilvánvalóvá,, hogy a nemrég

(2)

812 Pecs snvm

felszabadult és gazdasági fejlődésének kezdetén tartó országok nemcsak nem fo-

gadják el tovább a gyarmati rendszer korszakában kialakult nemzetközi munka- megosztási rendet, hanem a cserearányok alapvető megváltoztatásáért minden esz—

közzel, valamennyi fórumot és lehetőséget kihasználva harcot indítanak. 1972-ben mind—ezekhez járultak még a nyersanyagok iránti túlhajtott kereslettel és a rossz terméssel. egyes nyersanyagok termelésének visszaesésével kialakult ellátási zo- varok és a nemzetközi spekuláció.

1973-ban a fejlett tőkés országok többségében nem hoztak egyértelmű és ha- tékony pénz-, hitel- és költségvetés—politikai intézkedéseketa gyorsuló infláció meg- fékezésére. Az infláció mérséklése érdekében hozott akcióprogramokatés irány- elveket (például amelyeket 1972 októberében az Európai Gazdasági Közösség pá- rizsi csúcskonferenciáján hoztak) következetesen nem hajtották végre. Mindemellett a tőkés gazdasági és gazdaságpolitikai rendszer — a ciklusidők lerövidülését is figyelembe véve — nem volt eléggé rugalmas és hatékony (a felismerésben és a beavatkozásban egyaránt eléggé gyors) ahhoz. hogy a hozott intézkedések — a lassú érvényesülés folytán —— elérjék a gazdasági és monetáris politika céljait.

(Az alkalmazott rendszabályok lassú érvényesülése esetén azok a kezdeményezők törekvéseivel éppen ellentétes hatást válthatnak ki.)

izgalma A bruttó nemzeti termék implicit árindexe'nek alakulása

Az 1959—

1960 és 1972. 1973. 1974.' 1975."

1970—1971.

Ország közötti évi

átlagos nö-

vekedés évi százalékos növekedés az eiőző évhez képest (százalék)

OECD országok összesen . . . 3,6 5,0 7,5 12,3 12,0

Egyesült Államok . . . . . . . 2.8 3.2 56 10,0 10.5

Japán . . . . . . . . . . 4,8 4,7 12,0 26.0 14,5

Kanada . . . . . . 3.0 4,6 7.6 13.0 12.0

Közös Piaci országok összesen . . . 4,1 ó,4 7.4 10,0 12,5

Belgium . . . . . . . . . . 3.4 5.9 8.0 10.7 9,1

Danic'" . . . . . . 5,6 8,0 10.61 l3,0 15.0

Egyesült Királyság*" . . . 4,2 7,7 7,3 ; 11,0 19,5

Franciaország'" . . . 4.4 6,0 7,3 10,0 12,0

Hollandia"" . . . . 4.8 8,9 8,0 9.5 11.0

Német Szövetségi Köztársaság . . 3,6 5.9 5.9 6.6 7.5

Olaszország . . . . 4.4 5,7 10.5 16.6 19.6

Egyéb nyugat-európai országok.

Ausztria . . . 3.8 7,3 9.1 8,5 11.0r

Finnország*" . . . 5.1 8.1 137 162 X15.5

Norvégia*" . . . 4.4 4.5 8.5 11.4 12,5

Svédország'" . . . 4.4 7.0 6.7 8.5 11 5

Svájc'" . . . 4.4 9.1 7.6 7.8 6.0—70

Spanyolország . . . 5,7 8.9 10,6

100 12, 5

* Előzetes adat.

" Előrejelzés.

"' Bruttó hazai termék.

Forrás: Economic Outlook 1974 július és december; Economic Survey of Europe in 1973. Economic Commission for Europe. Geneva -— New York. 1974.; Economic Development in the lndustria! Countries, Spring 1975 (General Report). AlCE — The Research lnstitute of the Finnish Economy. Roma. 1975.

1973 tavaszán, a Bretton Woods—i nemzetközi valutarendszer összeomlását követően nemzetközi gyakorlattá vált az árfolyamok lebegtetése. amely kibővítette

(3)

lNFLACIO A TÓKES ORSZÁGOKBAN 813

az egyes országok inflációs játékterületét. Ez a lehetőség a dollárnak mint világ- valutának megrendülésében. a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok megingásában.

az egyes országok közötti — korábban visszatartott -— érdekellentétek kiéleződésé—

vel realizálódott. A nemzetközi kereskedelem és monetáris rendszer korábbi. az

áremelkedéseket visszafogó szerepe megváltozott. A nemzetközi kereskedelem — elsősorban az importált termékek árainak gyors ütemű növekedésével — az inflá- ciós nyomás fokozódásának egyik jelentős —— önállóan ható -- tényezőjévé vált.

1973 őszén aziolajárak kétszeresére—háromszorosátra emelése felgyorsította a már korábban kibontakozott, nagy veszélyeket magában hordozó folyamatokat. és ezzel újabb lökést adott az inflációnak. A nyersanyag- és olajárak emelkedésé- vel tovább fokozódott a bizonytalanság a nemzetközi piacokon. ugrásszerűen nőt- tek az import árindexek, nagymértékben romlott az országok külső és belső gaz- dasági egyensúlya. Az országok döntő többsége a termelési struktúra jelentős átrendezésére kényszerült. Az infláció száguldásának csúcsértékei - az olbjárak robbanásszerű növekedését követően — 1974 első félévében alakultak ki. 1974.

második félévében - a gazdasági tevékenység visszaesésével, a termelői és fa—

gyasztói kereslet mérséklődésével, valamint a bevezetett takarékossági intézke- désekkel összefüggésben — a nyersanyagárak nyomása enyhült, és ezzel az infláció súlypontja is áthelyeződött (beruházási javak, fogyasztási cikkek, szolgál- tatások). Az év végi mérséklődés ellenére 1974 egészét tekintve a fejlett tőkés or- szágokban a bruttó nemzeti termék átlagos árszínvonala (implicit árindexe) több

mint 12 százalékkal emelkedett. (Lásd az 1. táblát.)

AREMELKEDÉSEK SZERKEZETE A TERMELÓKNÉL:

A NAGYKERESKEDELMI ÁRAK ALAKULÁSA

1973—ban és 1974—ben a fejlett tőkés országokban a nagykereskedelmi árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a megelőző egész évtizedben. Ez utóbbi időszakra az volt a jellemző. hogy az országok többségében a belföldön gyártott termékek átlagárainak növekedése elmaradt az importált termékeké, a nyersanyagok árainak növekedése a késztermékeké és a termelőeszközök árainak növeke- dése a fogyasztásifjavaké mögött. A mezőgazdasági termékeknél nagyjából az

átlaghoz közel eső (több országban ennél valamivel nagyobb) áremelkedés fi-

gyelhető meg. Az említett arányok kialakulása nagymértékben összefüggött a fejlett tőkés országokból exportált nyersanyagok nyomott áraival és azzal, hogy ebben az időszakban a legerőteljesebb inflációs nyomás a fogyasztási cikkek és szolgáltatások területén bontakozott ki. (Lásd a 2. táblát.)

1973—ban a korábbi évek irányzataival ellentétben a nagykereskedelmi árak

alakulását az jellemezte, hogy az országok többségében gyorsabban emelkedett

az import termékek ára a belföldiekénél, a nyersanyagok ára a késztermékekénél és a mezőgazdasági termékeké az iparcikkek árához viszonyítva; általában pedig a termelőeszközök árszínvonala erőteljesebben nőtt, mint a fogyasztási cikkeké.

(Lásd a 3. táblát.)

A nagykereskedelmi árak 1973. évet jellemző alakulása viszonylag rövid ideig tartott. 1974—ben az áremelkedések struktúrájukban a korábbi évek hosszú lejá—

ratú irányzataihoz közeledtek. 1974—ben a mezőgazdasági termékek árainak ko—

rábbi gyors növekedése mérséklődött, és így 1974 eleje és vége között a mező- gazdasági árak növekedése elmaradt az iparcikkek órának emelkedése mögött.

A legjelentősebb változás Dániában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Svéd-

országban és az Egyesült Államokban mutatkozott, ahol csökkent a mezőgazda-

sági termékek nagykereskedelmi árszínvonala. (Lásd a 4. táblát.)

(4)

814 Pócs ERVlN

2. tábla

A nagykereskedelmi, árak százalékos növekedése 1963 és 1972 között

Ezen belül:

Naggke' "

Ország áileren 92532. nyer? késztep _terme- fogyusz- im?"

össze- sági anyagok mékek *lőnesnz- tán termé-

sen terme- kozok cikkek kek

kek '

Ausztria (19641 és 1972között) . . . 27 22 31 27 . . .

Belgium . . . . 22 22 . 22* . . 14

Dánia. . . . 38 . . . 38 40 34

Egyesült Királyság . . . 40 47 . . .

Finnország . . . 61 . 64 62 55 63 62

Franciaország . . . 41 33 33* . . 35

Hollandia . . . 30 34 25 29 . . .

Német Szövetségi Köztársaság . . . 16 3 8 18 17 13 14

Norvégia . . . 33 . 28 34 35 37 .

Olaszország . . . . 28 32 20 . 29 29 .

Spanyolország . . 41 41 41 . . . 24

Svájc . . . 18 . 14 . . 22 16

Svédország . . . 37 41 33 39 . . 27

Egyesült Államok . . . . 26 30 34 25 . . .

Japán . . . 12 42 19 9 10 23 .

Kanada . . . . , . . . 27 26 20 31 . . .;

' Csak iparcikkek.

Forrás.- Statistical Yearbook, 1973. United Nations. New York. 1974. 535—540. old.

3. tábla

A nagykereskedelmi árak 19Z§ipveiyi növekedése az 1972. évhez képest

Az importált termékeknek a belföldön gyártottaknál

Nyersanyagoknak a kész- termékeknél

Mezőgazdasági termékek- nek az iparcikkeknél

Termelőeszközöknek :: fogyuxztási cikkeknél '

Belgium Dánia Finnország Franciaország Svájc

Német Szövetségi Köztársaság Svédország

Spanyolország ,

Megjegyzés:

statisztikai adat.

Forrás:

már és április.

Monthly Bulletin ol Slatistics.

T Egyesült Királyság

A) nagyobb mértékű árnövekedése

Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Hollandia

Német Szövetségi Köztársaság Olaszország Svédország Svájc

Egyesült Államok Kanada

Japán

B) kisebb mértékű

Norvégia Spanyolország

Ausztria Belgium Dánia Hollandia

Német Szövetségi Köztársaság Olaszország Egyesült Államok Japán

Kanada

árnövekedése

Franciaország Spanyolország Svédország

1975. február és május; Main Economic lndicators.

,ADánia

Finnország . ; Olaszország

Norvégia Svájc Japán

Német Szövetségi Köztársaság

A táblázatban nem található fejlett tőkés országokról :: kérdéses viszonyítósra nincs 1975. feb-

(5)

INFLACiÓ A TÓKES ORSZÁGOKBAN

815

4. tábla

A mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi árainak alakulása egyes fejlett tőkés országokban

(százalékos változás) _

Nagykeres— Ebből Nagykeres- Ebből Nagykeres— Ebből kedelem mezőgaz- kedelem mezőgaz- kedelem mezőgaz—

Orszá összesen dasági összesen dasági összesen dasági

g ,,_.

1972 és 1973 között 1973 és 1974 között 1973,Vé99..é5..1974

vege kozott

Ausztria . . . . . . . . 1.5 5.0 15,1 3.3 11.7 2,8

Belgium. . . . . . . . 12,5 19,6 16.7 4,5 10.11 1.8

Dánia . . . . . . . . 14,8 46,8 22,2 —3.0 16,4 —2,0

Franciaország.. . . 14.7* 11.1 29.2* 2.9 13,9* 9.5

Hollandia . . . 12,6 19,3 13,8 0.9 11,8 4.7

illemet Szövetségi Köztársa—

$Ó9- - 6.6 11,8 13,4 —2,3 12,4 —3.4

%szország . . . . . 16,1 26, 5 40,7 17,3 . 33,7 9.8

[Spanyolország . . . . . 10.3 9.4 18',2 14,6 17,3 11,8

*'Svédorszó . . . . . . . 11,0 6.5 24.8 2.7 203 —0,4

Egyesült llamok : . . . 13,7 41,0 189 6.5 17.9 —1,9

Japán. . . . . . . . . 15,8 16.8 31.4 14,7 17,0 22.8

Kanada . . . . . . . .

21.4 41.0 222 212

16,8 5.6 .

* Ipari termékek.

Forrás: Monthly Bulletin af Statisflcs. 1975. február és május; Main Economic lndicators. 1975. április.

1974—ben több fejlett tőkés országban meggyorsult (: fogyasztási cikkek nagykereskedelmi árainak növekedése.bc'1ra növekedés mértéke még mindig elmaradt a termelőeszközök áremelkedéseitől. 1973-hoz képest -— az importált termékek, nyersanyagok. élelmiszerek korábbi árnövekedéseinek továbbgyűrűző hatásaként

— az infláció súlypontja áthelyeződött a fogyasztási cikkekre.

5. tábla

A termelőeszközök és fogyasztási cikkek nagykereskedelmi árainak alakulása néhány fejlett tőkés országban

(százalékos változás)

Termeiő- Fogyasztási Termelő— Fogyasztási Termelő- Fogyasztási eszközök cikkek eszközök cikkek eszközök cikkek Ország

1972 és 1973 között 1973 és 1974 között 1973531361?"

Dánia . . . . . . . . 16.5 12.1 312 8.6 20,1 9.8

Finnország . . . 222 13,5 29,6 18,2 20,1 21,4

_ Német Szövetségi Köztársa-

ság. . . . . . . . . 4.4 8.2 15.3 9.2 14.4 — 8.1

r-Nawiégia . . . ._ . . . 8.0 7.0 24.5 ' 11.1 22,0 11,9

Olaszország . . . 21 ,5 139 39,8 26,5 33.6 23.4

Svájc . , . . . . . . . 10,7* 6,7 16,1* 9.9 'lO.1* lO,7

Japán , . . . . . . . . 21.31 9.8 36,8 21,3 16,6 'l7,4

' Nagykereskedelmi árak összesen.

Forrás: Monthly Bulletin ol Statisfics. 1975. február és május.

1774 első felében az energiahordozók és a nyersanyagok árainak 1973 őszén felgyorsalt emelkedése tovább folytatódott, és az országok többségében 1974

(6)

816 Pocs ERVlN

folyamán meghaladta a késztermékek árainak növekedését. A kőolajárak emelke—

dése nagy nyomást gyakorolt a villamos energia. az elektrokohászat. a vegyipari nyersanyagok és az építőanyagok árainak növekedésére.

6. tábla

A nyersanyagok és késztermékek nagykereskedelmi árainak alakulása a fejlett tőkés országokban

_ 1 (százalékos változás)

Nyers, Készter- Nyers- Készter- Ny'brs- Készter-

anyagok mékek anyagok mékek anyagok mékek '

Ország * '*

1972 és 1973 között 1973 és 1974 között *1973 Vége és 19"

vége között A

[; 1 v .

Ausztria . . . 20 —3.2 28.6 11.0 ! 20.3 12.9

Belgium . . . 17,8 3.3 18.3 17.3 8.7 , * 20.8 ,; —

Dánia . . . . . 17,5 12.1* 28.9 8,6*r 17.0 9.8'

Egyesült Királyság . . . . 32.13 7.3 489 23,3 27.1 28.2

Finnország . . . . . . . 17,3 13.6 27.6 21,4 ! 25,2 21.ó

Franciaország . . . 25,9 14.7" 33,2 292" 2.2 13. 9"

Hollandia . . . 13.8 8.2 26,8 15.0 18.0 _ 128

Német Szövetségi Köztársa- _ !

ság. ._ . . . . . . . 10.11 6.9 192 9.2 10,1 9.1

Norvégia . . . . . . . l ó,3 7.4 235 14,0 29.9 10.5

Olaszország . . . 16.0 13.9* 1215 26,5* BOA , 23, 4'

Spanyolország . . . 6,7 10,8 24.2 27.0 14.3 20.7

Svájc . . . . . . . . . 12,7 6.7* 18.4 9,9* 15.0 10.7*

Svédorszá . . . 13.9 9.5 ; 28.8 21.3 16.8 23.1

Egyesült llamok . . . . 36.13 , 10.5 ; 12.7 15.5 , 4.0 12.3 Japán . . . 24,0 15.1" 67.6 28.3" 49.6 12 7"

Kanada . . . . . . . . 34,8 15.1

27.5 19,4 16,1 17,1

' Csak fogyasztási cikkek

" Csak ipari termékek.

Forrás: Monthly Bulletin ol Statistics. 1975. február és május.

1974 második félévében — a gazdasági tevékenység csökkenésével és külön-

böző takarékossági intézkedésekkel összefüggésben - a fejlett tőkés országok

többségében lelassult a nyersanyagok 'és az energiahordozók árainak korábbi gyors ütemű emelkedése. Ebben az időszakban csökkent a kőolajtermékek ára Norvégiában (8.6 százalékkal). az importált nyersanyagok ára Franciaországban (15 százalékkal) ésa Német Szövetségi Köztársaságban (1.3 százalékkal). a nyers—

anyagok ára Belgiumban (2.7 százalékkal). Franciaországban (12.5 százalékkal),

és stagnált a tüzelőanyagok ára Görögországban. Dániában, az Egyesült Álla- mokban (a kőolajtermékek ára 2.7 százalékkal nőtt csupán) és a nyersanyagoké

Svájcban, Svédországban. Spanyolországban. a Német Szövetségi Köztársaság- ban (belföldi ipari nyersanyagoké).

A múlt évben — 1973— hoz hasonlóan —— az importált termékek árai gyors. 'a belföldön gyártott termékek árainál gyorsabb ütemben nőttek a fejlett tőkés or-

szágok többségében A nemzetközi kereskedelem korábbi inflációt felfogó szerepe

(importverseny) megváltozott. A fejlődő országokból származó fűtő- és nyersanyagok árának emelkedése mellett a fejlett tőkés országok közötti kereskedelmi ellen- tétek, a devizaárfolyamok bizonytalansága, a külső gazdasági egyensúly fenn—

tartásának nehézségei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetközi keres.

kedelem az országok többségében a belső infláció egyik forrásává lett.

(7)

INFLACIÓ A TÖKÉS ORSZÁGOKBAN 317

7. tábla

Az import átlagárak (average values) alakulása

(nemzeti valutában számítva)

1972. 1973. 1974.'

06169 évben százalékos változás

az előző évhez képest

OECD-országok 1.0 13,4 42,5

Ebből:

Kanada _. . . 3.1 10.9 23.5

Egyesült Allamok 7.5 18,8 49.5

Japán . —-7,4 12.0 75.5

Franciaország . . . . O,9 7.6 45,0

Német Szövetségi Köztár—

saság ——2.0 8.3 27,5

Olaszország . . 1.4 26,6 70.5

Egyesült Királyság . 1.8 24.'I 40,5

Belgium—Luxemburg —1,2 8.8 29.5

Hollandia . —0.9 8.0 37.5

* Előzetes becslés.

Forrás: Economic Outlook. 1974. december.

8. tábla

A belföldön gyártott és importált termékek nagykereskedelmi árainak alakulása néhány fejlett tőkés országban

1971. 1972. 1973. 1974. 1973 vége

, és 19.74. .

Orszag évben százalékos változás az előző évhez 335323?

kepest változás

Belgium

Belföldi 12 5.1 7.7 14.11 13.7

Importált -—3.8 0.8 25,1 26.3 5.4

Dánia

Belföldi 4.1 6.9 14.6 16,3 13,2

Importált 4.1 4.3 14.8 29.5 20.6

Finnország

Belföldi 5.0 8.5 17,4 24,1 21.5

Importált 5.3 7.9 182 25,2 1ó.8

Franciaország

Belföldi 0.0 2.4 145 38,9 11,5

Importált —6,6 2.4 399 27,6 —6.8

Német Szövetségi Köztársaság

Belföldi 1.7 4.7 8.6 142 _ 9.3

Importált 0.4 —O.6 12.8 28.6 _ 13.9

Spanyolország ,

Összesen . . . 5.7 6.9 10,3 18.2 17.3

Importált . 4.2 3.4 8.8 20.9 18.0

Svájc

Belföldi . . . 4.0 4.2 8.4 14,0 11,9

Importált . . . —1.9 2.7 16.0 ! _21,2 _ , 6.3 Svédország

Összesen . . . 3,0 6.0 11,0 24.8 20.3

Importált . . . . . 0.6

3.2 17.3 39,5 28,9

Forrás: Monthly Bulletin of Statistics. 1975. február és május.

3 Statisztikai Szemle-

(8)

818 POCS ERVIN

Az 1973. évi 13 százalékos növekedéssel szemben 1974-ben az import átlag- árai 42 százalékkal nőttek az országcsoportban. Az importárak emelkedése felül- múlta az export átlagárak 26 százalékos növekedését. Az országok közül legsú- lyosabban érintette az importárak emelkedése Japánt és Olaszországot (70—75 százalékos növekedés). (Lásd a 7. táblát.)

Az importon keresztül begyűrűző áremelkedéseket. a belföldi eredetű termé—

kek árainál gyorsabb ütemű importár emelkedéseket a nagy'kereskedelemben szem—

lélteti a 8. tábla.

A FOGYASZTÓI ÁRAK ALAKULÁSA

Az infláció jellemzésére, mérésére leggyakrabban használt mutatószám a fo-

gyasztói árindex. Jelentőségét nemcsak az adja, hogy a lakosság életkörülményeit

meghatározó mutatószám—rendszernek egyik legfontosabb eleme. A gyakori hasz-

nálat azzal is összefügg, hogy a fogyasztói árakban összegeződik, begyűrűzik a gazdaság valamennyi területén jelentkező egyensúlyhiányból adódó áremelkedés.

Az infláció gyorsulása érzékelhető a fogyasztói árak alakulásából is. A fej—

lett tőkés országok csoportjában a hatvanas évek átlagában a fogyasztói árak

évenként még 3.5 százalékkal, 1974—ban mintegy 14 százalékkal nőttek. 1974 előtt a fejlett tőkés országokra az volt a jellemző. hogy a fogyasztói árak és a bruttó

nemzeti termék implicit árindexe megközelítően azonos mértékben emelkedett

(például 1973—ban 7,5—7.5 százalékkal). A fogyasztói árak növekedése 1974-ben a fejlett tőkés országcsoport egészét tekintve, mintegy 1.5 százalékkal túlszárnyalta

az országok bruttó nemzeti termékének implicit árindexét. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az import. az élelmiszerek és a nyersanyagok vonatkozásában a fogyasztói árakra az indokoltnál nagyobb méretű és szélesebb körű nyomás nehezedett. Az év folyamán -—- mint ismeretes —- fokozatosan mérséklődött az élelmiszerek. vala—

mint az importált energiahordozók és nyersanyagok árainak növekedése, amely nem tükröződött teljes egészében a fogyasztói árak alakulásában. 1973 végén pél-

dául a kőolajárak kétszeresére—háromszorosára emelése a fejlett tőkés országok—

ban a fogyasztói árszint kb. 2—4 százalékos növekedését indokolta.

9. tábla

A fogyasztói árak alakulása néhány fejlett tőkés országban

1972. 1973. 1974. 1972. 1973. 1974.

december— december— június— december— december— június-—

1973. 1974. 1974. 1973. 1974. 1974.

Megnevezés december december december december december december

közötti növekedés (százalék)

Egyesült Államok Franciaorszá

Összesen . . . 8.8 12,2 5,8 8,5 15,2 6,3

Élelmiszerek . . . 20,1 122 5,8 10.6 12,5 5.1

iparcikkek . . . . . . 5.0 132 5.6 6.7 18.6 7.1

Szolgáltatások . . . . 6.4 122 6.5 7.2 149 7,4

Lukbérek . . . . . . 4,9 5.2 2.9 9.1 9.8 5.3

Japán Német Szövetségi Köztársaság

Összesen . . . 19,1 21,9 8.4 7,8 5.9 2.3

Élelmiszerek . . . 19,9 25,8 11.3 5,8 4.5 0.5

lparcikkek . . . 21,1 18,8 4.3 10,7 6.6 3.6

Szolgáltatások . . . . 12.0 22,3 ' 11,7 6.8 I 7.6 3,3

Lakbérek . ,. . . . . 23.9 15.0 4.7 5,6 , 4,5 1,7

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

(9)

lNFLÁCIÓ A TÖKÉS ORSZÁGOKBAN 819

(Folytatás)

1972. 1973. 1974. 1972. 1973. 1974.

december— december— június— december— december— június—- 1973. 1974. 1974. 1973. 1974. 1974.

Megnevezés december december december december december december

közötti növekedés (százalék)

Olaszország Egyesült Királyság

Összesen 12,5 24,5 12,3 10,6 19,1 7,5

Élelmiszerek 11.5 27.5 15.9 13,6 18,1 8.1

iparcikkek 12,2 28,1 'l'l,7 7.8 22.8 8.9

Szolgáltatások 11,4 13.9 7.1 9,1 14,5 7.5

Lakbérek ó,9 ! 10,0 7.3 10.1 9.5 l 0.8

Hollandia

Összesen 8.2 10.9 52

Élelmiszerek 6.5 8.3 5.9

lparcikkek . 9.4 13,3 6.2

Szolgáltatások 8.2 121 4.8

Lokbérek 917 811 1l1

Forrás: Main Economic Indicators. 1975. február. (Melléklet)

1974-ben a fogyasztói árak emelkedésében fontos szerepük volt a közvetett

adók, a közüzemi díjak növekedésének, a termelékenységgel nem kompenzált béremeléseknek (például a szolgáltatások területén). A különböző tényezők, be- gyűrűzések hatására, a fogyasztói árak emelkedésének szerkezetére 1974-ben a fej—

lett tőkés országokban az volt a jellemző, hogy a megelőző évvel szemben az iparcikkek fogyasztói árai a legtöbb országban az— élelmiszerekénél gyorsabb

ütemben emelkedtek. Az infláció gyorsulása bizonyos késéssel terjedt át a szol-

gáltatások területére. A szolgáltatások árai 1974—ben — az 1960—as és 1971—1972.

évekhez hasonlóan. de 1973-tól eltérően —— az átlagos fogyasztói áremelkedéseket meghaladó mértékben nőttek.

Annak ellenére. hogy 1975 első hónapjaiban a fejlett tőkés országokban -— a

fokozódó gazdasági visszaeséssel összefüggésben — némileg tovább enyhült az

inflációs nyomás, a tőkés gazdasági szakértők is borulátóan itélik meg a fejlett tőkés országok kormányai infláció elleni politikájának esélyeit. A kapitalista vi- lágrendszer egyre mélyülő válságának talaján a kormányok

— nem tekinthetnek el a gazdasági tevékenység újbóli megélénkitésének, a munka- 'nélküliség mérséklésének céljától; a konjunktúrát serkentő gazdaságpolitika ugyanakkor

újabb lökést adhat az inflációnak;

—- korábban alkalmazott inflációellenes intézkedései (kereslet korlátozása, restriktív pénz—

és Eltelpolitika. árellenőrzések) jelenleg már nem biztatnak jelentékeny és tartós eredmé- nye el;

— a legsúlyosabb problémákat csak az államok szoros együttműködésével. az össze—

hangolt intézkedések egész sorával oldhatják meg, olyan intézkedésekkel, amelyekhez az egyetértés csak nagy nehézségek és több vezető tőkés ország részéről jelentős áldozatok árán teremthető meg.

Elterjedtnek tekinthető az a vélemény, hogy az infláció a fejlett tőkés orszá- goknak nemcsak az egyik legsúlyosabb problémája. hanem az egyik legnehezeb- ben — a gazdasági visszaesésnél is nehezebben — megoldható nehézsége is ko—

runk kapitalizmusónak. A múlt tanulsága sem valami biztató: minden egyes fel-

lendülést követő válság a korábbinál nagyobb méretű inflációt hagyott maga után.

3-

(10)

520 PÓCS: INFLACIÓ A TÓKES ORSZÁGOKBAN

PE3tOME

3a ucrexmue nonropa nemn—merni s xannranucmuecnux crpaHax ycxopunacs "Hip- nauwn. B TO apeMn KGK a 3KOHOMHH6CKH pHSBMTbIX Kanmanucrmecnnx crpaHax : 60—61 -e ronsi cpenneronoaoü pocr u.eH Banoaoro BHYTpeHHeI'O npoAyK'ra cocraannn 3,7%, a 1971- 1972 rr. a őonbmwncrae c'rpau pocr u.eH npesbicnn 5—6 %. B 1973 rony pocr ueH nocmr 8%, a B 1974 r. — OH cocraeun oxono 12%.

143 uucna OCHOBHbIX apam-apon, OKHSbIBat—OLLWX amim—me Ha noablmenue u.eH aaTop ocoőo noAuepKnaaer cneAyiouteen Hapymenue aHyTpem-roü " BHeuJHeü cőanancupoaanuocm 3KOHOMHKH, canaaHHoe c KpomHK'rypoü ocei—m 1972 rona, crpyxrypnme p.acnponopuuu memay orpacnnmu no npouasoactay cupbn HOCHOBHHX Marepuanos csupan " nepepaőa- TbiBaIOLuHMH otpacnnMr—r, orcyrcrsue acptpemuanbix nporuaoneücraymunx Mepmeyaepennan anonomnuecxaz nonnruka u Kpusuc MemAyHapoAHoü tpMHchosoü CHCTeMbl.

Ann CTpYKTYpr pocra u.eu xapakrepnbrm nansmoce ro oőctamenbcmo, HTO a omo- aoü Toproane u.eHsi Ha uMnopTHyio npoAyKumo Bospactanu őbicrpee, Hemenu LteHbl Ha oreuecrseHHble TOBapbl, nanee pocr u.eH Ha cupbe npeabrcwn Taxoaoü Ha roroayio ripo- Aynumo, a nem,: Ha ceanKoxosnücneHHble npOAYKTbl pocnn ÖbiCTpee nem Ha npthuu- neHHble TOBapbi. u.eHbl Ha cpeAcraa npouaaoncraa, KaK npaanno, aoapocnu ; őonbmeü Mepe, ueM nem,! Ha norpeőurenbcxue TOBapbl. OAHBKO a 1974 r. crpyKrypa pocra u.eH cHoaa npnőnusnnacs K npexmuM TEHAeHuHHM. Poc-r u.eH Ha cenbcuoxosncreeuuble npo- AYKTbI cran őonee YMepeHHblM " He nocrnr paamepa pocra ueH Ha npombimneunue roaapbl. MHtpnauunnepemecn—macr, Ha notpeőmenbcxne TOBapbl u npousomno sameAneHwe pocra ueH Ha snepronocm'enu. Ha cdaepy ycnyr uncpnnuun oxaabiaaer anunnme c onos—

AaHHeM.

B aakmouei-me asrop ycraHaBnMsaer, l-iTO Hecmorpn Ha 10, nm B Hauane 1975 r.

unmnnuuonnoe .nasneuue a Hexoropoü Mepe cmnrunnoc, mamam—m reM He MeHee npen—

craanaer coőoii OAHY na Hauöonee prAHO paspewumsrx npoöneM Kanwtanucruuecmx crpan.

SUMMARY

ln the last one and a half decade inflation has accelerated in the capitalist countries.

The implicit price index of the gross national product has increased in the sixties in the developed capitalist countries. on the annual average. by 3.7 per cent. in 1971—72 the price increase was over 5—6 per cent in most countries, in 1973 it reached 8 per cent while in 1974 it was nearly 12 per cent.

Of the most important factors affecting the price increases the author emphasizes the disturbance of the internal and external economic balance accompanied with the boom of autumn 1972. structural disproportions between branches producing raw materials and the processing ones, the lack of effective measures, uncertainties of the economico—policy, and the crisis of the international monetary system.

lt was characteristic of the structure of the price increases that in wholesale trade the prices of imported goods increased more rapidly than those of the home products, the price of raw materials and agricultural products increased more rapidly as compared to the price of finished products and industrial manufactures. Prices of capital goods usually - increased at a higher rate than those of consumer's goods. In 1974, however, price increases assumed the pattern of the previous years. The increase in the prices of agricultural prod—

ucts slowed down and lagged behind the increase in the prices of industrial articles.

lnflation was transferred to consumer's goods and the price increase of fuels also slackened.

Services were affected by inflation with a time—lag.

Finally, the author stresses that although the pressure of inflation decreased somewhat at the beginning of 1975 it has remained one of the most difficult problems of capitalist

countries.