A világpiaci és a magyar külkereskedelmi árak alakulása, 1976–1980

(1)

A VlLÁGPlACl ÉS A MAGYAR KULKERESKEDELMI ÁRAK ALAKULÁSA, 1976—1980

DR. MARTON ÁDÁM

A gazdasági növekedés az ötödik ötéves terv időszakában jóval lassúbb. és ke—

vésbé kiegyensúlyozott volt, mint a korábbi években. Ennek kétségtelenül legjelen- tősebb oka az 1970-es évek első felében végbement világpiaci árrobbanás, a csere—

arányok romlósa, a világpiaci verseny kiéleződése volt, minek következtében a kül—

kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozatlanná vált. Magyarországot olyan helyzetben érte az árrobbanás, amikor a gazdasági növekedés extenzív lehetőségei kimerültek.

amikor a korábbiakhoz képest mindenképpen bizonyos pályamódosítás vált szük—

ségessé, mivel a további gazdasági növekedés kizárólag a termelékenység növelé-

séből adódhatott. Ahhoz. hogy a külső kihívásra gyors választ tudjunk adni, olyan

gyors minőségi változást kellett volna megvalósítani. amihez nem voltak meg a fel- tételek. Nagyrészt ennek tulajdonítható. hogy lényegében 1978—ig a korábbi úton

haladtunk.

Nyitott gazdaságunk jelentős volumenű külkereskedelmének ár— és volumenfo- lyamatait több egymástól meglehetősen eltérő tendencia jellemezte:

-— a rubelben elszámolt forgalom cserearányai -— a KGST árelv késleltető hatása miatt -— 1974 után fokozatosan romlottak;

—- a nem rubelben elszámolt forgalmunkban a cserearányok az 1974—1975. évi jelentős romlás után az évtized második felében — kisebb-nagyobb ingadozással —- mintegy 4 szóza—

lékkal javultak;

— a forgalom volumene a gazdasági növekedés jelentős ingadozásaival párhuzamosan meglehetősen egyenetlenül alakult: lassulás és gyorsulás váltogatták egymást, ami kedve—

zőtlen hatással volt a külkereskedelmi egyenlegre.

A tervidőszak utolsó két évében a külgazdasági egyensúly javulása figyelhető meg a gazdasági növekedés ütemének lassulása, a belföldi felhasználásnak. (: la- kosság fogyasztásának csökkenése mellett.1

*

1971 és 1975 között a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme megle- hetősen magas, 6.3 százalék volt, ami csak 0.5 százalékponttal maradt el a máso-

dik vilógháború utáni időszak legdinamikusabb. 1966 és 1970 közötti ó,8 százalékos

növekedési ütemétől. Ezt jóval meghaladóan bővült a külkereskedelmi forgalom.

1 A hatodik ötéves terv is lassú növekedéssel számol, és az életszínvonal megőrzését, az életkörülmények javítását tűzte ki célul. Ha a tervet sikerül teljesíteni, és újabb Jelentős külső kedvezőtlen változások nem következnek be, akkor az 1980-es évtized közepére létrejönnek az újabb nagyobb mértékű gazdasági növe-

kedés feltételei.

(2)

DR. MARTON: A KÚLKERESKEDELMI ÁRAK 1091

mégpedig összehasonlító áron a behozatal növekedési ütemét (7.30/0) meghaladta

a kivitelé (9.4O/o)- A behozatali árak nagyobb mértékű emelkedése következtében azonban folyó áron már jelentős fordított ..előjelű" különbség adódott, éves átlag—

ban a behozatal 16 százalékkal, a kivitel viszont csak 14 százalékkal növekedett.2 A kereskedelmi egyensúly romlott.

A belföldi felhasználás növekedése (310/0) valamivel elmaradt a nemzeti jöve- delem emelkedése (350/0) mögött. Ezen belül az anyagi fogyasztás sokkal kisebb mértékben nőtt (260/0). mint a nettó felhalmozás (470/9). A lakosság fogyasztása ez idő alatt 26 százalékkal emelkedett.

Az ötödik ötéves terv a megváltozott világgazdasági környezetre tekintettel, már eleve mérsékeltebb növekedési ütemmel számolt. az egyik legfontosabb célkitűzés-

kéntjelölve meg a külgazdasági egyensúly javítását.

Az ötödik ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem mintegy 17 százalékkal nőtt, amiből a belföldi felhasználás 9 százalékkal, az anyagi fogyasztás 16 százalék—

kal. az egy főre jutó lakossági fogyasztás 12 százalékkal emelkedett, a nettó felhal—

mozás 9 százalékkal csökkent. A fejlődési ütem azonban nem volt egyenletes, az 1976. évi átmeneti javulás után 1977—1978-ban kedvezőtlen jelenségek voltak ta—

pasztalhatók. A nemzeti jövedelem 15 százalékkal nőtt, ami önmagában nem lett volna baj, de a belföldi felhasználás ugyanakkor 17 százalékkal, az anyagi fogyasz—

tás 10 százalékkal, a nettó felhalmozás pedig 36 százalékkal emelkedett. A külgaz- dasági egyensúly jelentősen romlott.

1979—1980-ban a nemzeti jövedelem volumene a tervezettnél kevésbé nőtt. 1979- ben több mint 1 százalékkal haladta meg az előző évit. míg 1980—ban valamelyest csökkent. A növekedés mérséklődése a kedvezőtlen mezőgazdasági termelési ered- mények mellett abból fakadt. hogy a sürgetőbbé váló egyensúly-követelmények a belföldi vásárlóerő korlátozására késztettek. A külgazdasági egyensúly javult, bizo—

nyos strukturális változások jelei is megfigyelhetők.3

A VlLÁGPlACl ÁRVÁLTOZÁSOK TENDENCIÁ!

Az 1970-es években az ipari országokban bekövetkezett cserearány—változásokat három jól elkülöníthető időszakra lehet osztani:

—— 1973 közepéig még nincs lényeges változás, bár az árak 1968 óta érzékelhetően emel—

kednek;

— 1974—1975—ben bekövetkezik a lényeges cserearányromlás;

— 1976—1979—ben a cserearányok kismértékben javulnak, illetve javulás és romlás vál—

togatja egymást; ebben az időszakban számos termék ára az olaj árától függetlenül is inga- dozott (1980-ban ismét jelentős romlás következett be az olaj drágulása miatt).

A tőkés országok túlfűtött gazdasága, az 1968—1974—es ciklus felfutása, fo- gyasztása és az infláció felgyorsulása, a Közel—Keleten kiújult háború vezetett az ár- robbanáshoz, a kőolaj árának barrelenkénti 3—4 dolláros szintjéről 11 dollárra való emelésére.

Ezután kezdődött meg a többi alapvető nyersanyag árának látványos és gyors emelkedése. A közvetlen kiváltó okok azonban nem voltak egyformák. A nyersolaj árának emelkedése hatással volt valamennyi olajbázisú anyag (a műtrágyák, a mű—

anyag-alapanyagok), valamint az egyéb energiahordozók (kőszén, földgáz, fűtőolaj

2 A rubelben elszámolt forgalom — összehasonlító áron — ebben az időszakban jóval nagyobb mérték—

ben (58, illetve 67 százalék) nőtt, mint a nem rubelben elszámolt forgalom (24, illetve 40 százalék).

3 Az ötödik ötéves terv időszakában —— összehasonlító áron számítva — a rubelben elszámolt forgalom kisebb mértékben (17, illetve 30 százalékkal) nőtt, mint a nem rubel elszámolású forgalom (26. illetve 49 szó—

zalék).

3*

(3)

1092 DR. MARTON ADAM

stb.), továbbá a megtermelt energia (például a villamos energia) árának színvona—

lára. Ugyanakkor 1973—1974-ben számos fontos mezőgazdasági eredetű termék ára emelkedett a termelési körülmények kedvezőtlen alakulása miatt.

Az alapanyagok árainak emelkedése nagyon differenciált volt. Valójában hely- telen globálisan áremelkedésről beszélni, hiszen igen jelentősen változtak az ár—

arányok. A kőolaj és a többi energiahordozó drágulása mellett az átlagot megha—

ladóan csak néhány más termék ára emelkedett, és voltak, amelyek relative olcsób-

bodtak.

Az alapanyagok árának gyors emelkedése 1975—ben megállt. sőt bizonyos csök—

kenés is bekövetkezett. a késztermékek áremelkedése viszont felgyorsult, és az ár- olló, amely 1974—ben 190 százalék volt az alapanyagok javára. 1975-re 166 száza—

lékra csökkent.

1975 és 1978 között a tőkés világpiacon bizonyos konszolidálódás ment végbe.

Az árrobbanás utáni árarányok valamelyest emelkedő szint mellett stabilizálódtak.

A fejlett tőkés országok cserearányai kissé javultak, míg a fejlődő országokéi csök—

kentek. 1979—1980—ban az alapanyagok tovább drágultak. a cserearányok romlot—

tak. Főként a kőolaj árának újbóli jelentős emelkedése miatt 1980. lll. negyedévé-

ben a fejlett tőkés országok cserearányai 10 százalékkal alacsonyabbak. a fejlődő országokéi 28 százalékkal magasabbak voltak, mint 1975-ben. illetve 1978—ban.

1. tábla

Az árak (dollár) alakulása a tőkés világkereskedelemben

(Index: 1975. év : 100)

1976. 1 1977. j 1978. 1979. 1980.

Orszógcsopor! % lll.

évben negyedév

Behozatal

Nem szocialista országok . . . 101 111 121 l 140 177

Fejlett tőkés országok . . . 101 111 122 144 180

Fejlődő országok . . , . . . . 101 112 120 137 170

Kivitel

Nem szocialista országok . . . 102 111 122 145 177

Fejlett tőkés országok . . . . , . 100 109 123 140 162

Fejlődő országok . . . . . . . 106 119 120 154 217

Cserearány

Fejlett tőkés országok . . . 99 98 100 97 90

Fejlődő országok . . . 105 106 100 111 128

Forrás: Monthly Bulletin of Síatístics. Spec. Table B. 1981. január.

Az alapanyagok kőolaj nélküli exportárindexe 62 százalékkal volt magasabb 1980. III. negyedévében, mint 1975—ben, de 1975 és 1978 között csak 21 százalékos volt az emelkedés. A fejlett tőkés országok ipari késztermék árindexei ugyanakkor 63 százalékkal, tehát lényegében az alapanyagokéhoz hasonló mértékben emelkedtek. A kőolaj ára viszont majdnem háromszorosára nőtt. (Lásd a 2. táblát.)

Az élelmiszerek ára nagyjából a kőolaj nélküli átlagnak megfelelően alakult.

de a kávé több mint kétszeresére drágult.

Valamivel az átlagot meghaladóan emelkedett a mezőgazdasági eredetű nyers—

anyagok ára, amin belül azonban igen nagy volt a szóródás. Az olajok egy része drágult, más része olcsóbbodott, a bőráruk jelentősen drágultak, míg a textil alap—

anyagok ára viszonylag csökkent.

(4)

A KULKERESKEDELMI ARAK

1093

Alig valamivel emelkedett az ércek ára, viszont a színesfémek (a cink kivételé—

vel) jelentősen megdrágultak. '

Az egyes éveket illetően a fontosabb világpiaci árváltozások (: következőkben foglalhatók össze.

Az 1976. évi tendenciákat egyrészt az acélipari termékek és színesfémek. va—

lamint a búza. a cukor. (: vágóállatok, húsok alacsony árszínvonala, másrészt a kávé, a kakaó igen magas ára jellemezte, de néhány más mezőgazdasági eredetű nyersanyag ára is kissé emelkedett. A kőolaj ára nem emelkedett tovább, sőt in- kább bizonyos lemorzsolódás volt tapasztalható.

A nyersanyagok áralakulásában 1977 folyamán ellentétes tendenciák érvénye—

sültek. Rendkívül magasra emelkedett többek között a kávé, a kakaó, a gyapot. a nyersbőr. a fehérjetakarmányok ára. Az egész év folyamán igen alacsony volt az acéltermékek ára, és rosszak voltak az elhelyezési lehetőségek. Kedvezőtlenül ala-

kult a búza és a kukorica ára.

A nyersanyagok iránti kereslet 1978—ban is a korábbi évekhez hasonlóan mér- sékelt maradt. Az 1978—as átlagárak —- az őszi nagyobb arányú emelkedés mellett is — az előző évi szint körül mozogtak.

A réz és a cink ára a korábbi évek rendkívül alacsony szintjéről kissé emelkedett, hasonló tendenciájú volt az alumínium és az ón ára. Az acéltermékek árának alakulásában a Közös Piac által bevezetett korlátozó intézkedések kisebb javulást hoztak. Ellentétes mozgások voltak megfigyelhetők (: nyersgumi. a gyapjú, a gyapot és a nyersbőr esetében. amennyiben az első két esetben a kereslet mérséklődése miatt az árak kissé csökkentek, mig a másik két termék esetében változatlanul magasak maradtak az árak.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek árának alakulására a lényegesen eltérő keresleti—kínálati viszonyok hatottak. melyek közül a legfontosabb az. hogy a korábbi évek nagyon magas gabona- és cukorárai miatt a kínálat jelentősen nőtt.

s így az árak csökkenő tendenciájúak voltak. A trópusi termékeknél változatlanul a kínálat szűkössége okozott bizonyos áremelkedést.

1978 végén és 1979 elején az ipari nyersanyagok piacán jelentékeny áremelke- dés zajlott le, legnagyobb mértékben a réz, az ólom, a cink. egyes acélfajták. vala—

mint a nyersbőr ára emelkedett. Az 1979. év legfontosabb eseménye egy újabb. bár az 1973—1974, évinél jóval enyhébb árrobbanás volt.

1979-ben a tőkés árupiacokat ismét határozott emelkedő irányzat jellemezte.

A kőolajtermékek árának többszöri (összesen 100 százalékos) emelése maga után vonta a kőolajalapú és az energiaigényes termékek árának emelkedését. Az ipari nyersanyagok árának alakulását az ellátási bizonytalanság, a készletnövelő és spe- kulációs tevékenység határozta meg. de hozzájárult az árfelhajtó tényezőkhöz az első félévben a vártnál gyengébb mezőgazdasági termelés is.

Az évek óta tartó gyenge kereslet miatt csökkentek az alapanyaggyártó kapa—

citások, és így 1979-ben több termékből szűkös volt a kínálat. Az infláció erősödése és a nemzetközi politikai légkör romlása tovább fokozta az általános gazdasági bi—

zonytalanságot: megnőtt a stratégiai fontosságú nyersanyagok és a tárolható élel- miszerek iránti kereslet. Nemcsak az aranypiacon, hanem az ipari nyersanyagok piacán is megjelentek a tőkebefektetők.

1979-ben az ipari és mezőgazdasági nyersanyagok körében is általános volt az áremelkedés. Ez alól csak néhány termék — például a gyapot, a halliszt — volt kivétel. A cukor ára újból rekord magasságot ért el. Az állati termékek, a hús, a vaj.

a tojás ára — bizonyos ingadozásokkal — elsősorban amiatt. mert a termelés növe—

kedése elmaradt a kereslet növekedésétől, a megelőző éveknél magasabb volt.

(5)

1980. első felében folytatódtak a készletezési és spekulációs vásárlások annak

ellenére. hogy több termék esetében csökkent a fogyasztás. A termelők csökken- tették a kínálatot, ezért az árszint változatlanul magas volt. Csak az év közepén idéztek elő kisebb áremelkedést a rossz terméskilátások. Az év közepén tapasztal- ható némi csökkenés után valamelyes áremelkedés következett be az árupiacokon.

de a tőkés országok konjunkturális helyzete csökkentette az ipari nyersanyagok irán- ti keresletet.

A kohászati termékek árát például csak jelentős piacszabályozási intézkedé- sekkel. korlátozásokkal tudták fenntartani. (: színesfémek ára is eléggé alacsony volt, az ólom és a cink kivételével. Az egész évet tekintve az alumínium, a réz, az én ára magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A könnyűipari alapanyagok közül a gyapjú és a gyapot ára magasabb volt.

mint 1979—ben, mig a nyersbőr ára csökkent.

A vegyi anyagok ára a ll—lll. negyedévben a kereslet csökkenése. a kapacitás—

kihasználtság romlása miatt csökkenő volt.

A növényi olajok, zsírok ára alacsonyabb volt. mint a korábbi években. Az élel—

miszerek közül a szemes termények ára a rossz terméskilátások miatt emelkedett,

viszont a kávé és a kakaó ára tovább csökkent. Az állati termékekből bő kínálat és mérséklődő kereslet volt tapasztalható. A cukor ára tovább emelkedett, az egész évet tekintve a vágómarha és a vaj ára magasabb volt, a sertéshúsé csökkent.

Az év második felében éreztette hatását az iráni—iraki konfliktus. az olaj ára ismét jelentősen emelkedett. romlott a tőkés országok gazdasági helyzete.

A világpiacon lezajló folyamatokat összefoglalóan jelzik a 2. és a 3. táblában bemutatott különböző árindexek.

2. tábla

Egyes világpiaci árindexek alakulása

Moody—

Reuter- '

féle HWWA nffe'fs KOPINT

nyersanyag— árindex anyag— árindex

Év armdex (1962. árindex [(1973.

szegtgesrllber év : 100) (1931' me'—fiát;):

18. : 100) 55333;

1970 . . . . . . . 560 120 410 —

1971 . . . . . . . 526 122 374 —

1972 . . . . . . . 592 136 411 —

1973 . . . . . . . 1038 204 585 —

1974 . . . . . . . 1309 343 797 146

1975 . . . . . . . 1118 312 761 122

1976 . . . . . . . 1428 329 816 121

1977 . . . . . . . 1576 363 882 121

1978 . . . . . . . 1461 368 930 137

1979 . . . . . . . 1594 450 1093 164

1980 . . . . . . . 1732 705 1258 162

Megjegyzés. A Reuter-féle nyersanyag-árindexet az Egyesült Királyságban számítják egy tőzsde jegyzései alapján, Az index 17 alapvető nyersanyag árindexét tartalmazza. (E nyersanyagok között energiahordozók nem szerepelnek). A HWWA árindexet a Hamburgi Gazdaságkutató intézetben naponta 47 cikk alapján szá- mítják. Ez az index a nyersolaj és olajtermékek árának alakulását is tükrözi, de a vegyipari nyersanyagokat nem tartalmazza. A Moody-féle nyersanyag-árindexeket az Egyesült Államokban számítják 15 fontos árucikk alapján egy tőzsde jegyzéseit figyelembe véve. Nem célja. hogy a nemzetközi piaci árváltozásokat nyomon kövesse, csupán a kialakult ártendenciákat regisztrálja spekulációs célra. Az energiahordozókat ez az ár—

index sem tartalmazza. A KOPINT árindexet a Konjunktúra- és Piackutató intézet számítja a nem rubelben elszámolt magyar külkereskedelmi áruforgalom szempontjából jelentős 24 cikk tőzsdei jegyzései alapján. (A kőolaj ezek között nem szerepel.)

Forrás: Külkereskedelmi árstatisztikai adatok, 1957—1977. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1978.

125 old.; Külkereskedelmi statisztikai évkönyv, 1979. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1980. 492 old.

(6)

A KULKERESKEDELMI ÁRAK

1095

3. tábla

A nem szocialista országok exportjának (dollárban) árindexei

(Index: 1975. év :: 100)

1976. 1977. 1978. 5 1979. 1980. 1.

Termék * negyed-

évben évben

Alapanyagok összesen . . . 106 117 119 154 227

Elelmiszerek . . . . . . . . . . 105 120 121 136 164

Hús . . . . . . . . . . . 105 111 135 160 171

Tejtermékek. . . 100 110 129 140 158

Gabonafélék . . . 90 82 101 120 1413

Búza . . . . . . . . . . . 86 64 77 96 107

Kukorica . . . . . . . . . . 102 113 145 176 220

Kóvé . . . . . . . . . . . . 199 350 228 242 231

Kakaó . . . . . . . . . . . . 161 308 259 243 171

Tea . . . . . . . . . . . . . 112 200 159 158 157

Citrusfélék . . . . . . . . . . 92 103 120 150 171

Olajpogócsa . . . 129 152 137 152 165

Holllszt . . . . . . . . . . . . 150 182 165 159 197

Bor. . . . . . . . 103 92 112 136 140

Mezőgazdasági termékek . . . 112 124 132 159 171

Olajos magvak. olajok. zsírok . . . 98 119 127 145 132

Kitermelt fa . . . . . . . . . . 118 129 142 169 176

Facellulóz . . . 96 89 78 101 125

Textilipari alapanyagok . . . 121 122 123 134 154

Gyopjú . . . . . . . . . . . 109 118 123 139 154

Gyapot . . . . . . . . . . 132 127 125 133 158

Nyersbőr és szőrme . . . 146 162 204 346 265

Nyersgumi . . . 138 146 177 227 244

Ásványok . . . . . . . . . . . 105 114 115 171 269

Vasérc . . . 97 92 85 102 121

Krómérc . . . '. . . 109 109 109 109 109

Mangónérc . . . 108 105 99 96 122

Ásvónyi fűtőanyogok . . . 106 116 117 165 279

Szén . . . . . . . . . . . 95 100 106 112 130

Nyers kőolaj . . . 106 117 117 170 292

Színesfémek . . . 109 117 126 167 184

Réz. . . . . . . . . . . . . 114 106 111 161 171

Nikkel . . . . . . . . . . . . 109 115 113 147 187

Alumínium . . . . . . . . . . 104 131 149 173 208

Ólom . . . . . . . . . . . . 108 148 162 281 216

Cink . . . . . . . . . . . . 98 82 81 100 102

Ón . . . . . . 112 153 188 223 251

Alapanyagok kőolaj nélkül.. . . . 106 118 121 138 162

lpari késztermékek*. . . . . . 100 109 125 143 163

Gépek és közlekedési eszközök* . . . 103 112 129 139 148

Nem elektromos gépek. . . 104 114 130 143 153

Elektromos gépek . . . 101 108 120 130 138

Szállítóeszközök . . . . . . . . 103

112 131 141 150

* Fejlett tőkés országok.

Forrás: Alapanyagok érindexei: Monthly Bulletin of Statistics. 1980. december. Table 59. lpari termékek (manufacture-d goods) órindexei: Monthly Bulletin of Statistics. 1980. december. Special Table C. Gépek és közlekedési eszközök órindexei: Monthly Bulletin ol Statisfícs. 1980. november. Special Table E.

A MAGYAR KULKERESKEDELMI ÁRAK VÁLTOZÁSAI

Az 1970—es évtized első két évében'az árak átlagos színvonala alig változott.

A cserearány a rubel forgalom tekintetében romlott. mivel ezekre az évekre esett .az 1970—ben esedékes. akkor még ötévenkénti órrenclezés végrehajtása, ami az

(7)

anyagokat. energiahordozókat, illetően áremeléssel járt. Az 1973—1974. évi árin—

dexeket a ,.dollár" forgalomban tapasztalható rohamos áremelkedés. az 1975. évi

árindexeket pedig ismét a szerződéses rubel árak növekedése határozta meg.'*

A rubelben elszámolt behozatal árai 1975-ben az energiahordozók és az anya—

gok drágulása miatt emelkedtek. Ezek részesedése a forgalomból —— folyó áron - 10—

százalék fölött, illetve 40 százalék körül mozog. A kivitelben az energiahordozók el—

hanyagolható volument képviselnek, de a viszonylag kedvező áralakulású élelmi—

szereké is csak 15—20 százalékot. lgy a cserearány 1975. évi közel 10 százalékos romlását az energiahordozók árának emelkedése és a behozott anyagoknak a ki—

vitteknél sokkal nagyobb mértékű drágulása határozta meg. (Az évtized első felé- ben a cserearány 11.5 százalékkal romlott.)

A nem rubelben elszámolt külkereskedelmi forgalmunkban az árak emelkedése

már az 1960—as évek végén megkezdődött, de a cserearány 1973-ig nem változott számottevően. Az 1973 és 1975 között bekövetkezett nagymértékű romlást az im-r portált anyagok és élelmiszerek drágulása mellett az is befolyásolta, hogy az ipari termékek ,.cserearányai" is romlottak, azaz a behozatali árak jobban emelkedtek.

mint a kiviteli árak.

4. tábla

Külkereskedelmi árindexek, 1975*

(index: 1970. év :: 100)

Gépek, Élelmiszer—

Energia- Anyagok, szállitó— Fogyasz- ipari

, hordozók, félkész- eszközök, tási anyagok.

Mutato villamos termékek, egyéb ípar- élő állatok. Összesen

energia alkatrészek beruházási cikkek élelmi-

javak szerek

Rubel elszámolások

Behozatal . . . . . . . 201.1 142.1 109.ó 109,6 1272 1322

Kivitel . . . . . . . . 205.7 1202 113.8 109.8 133,1 117,0

Cserearány . . . . . . 102,3 84.6 103,8 1002 104.6 88,5

Nem rubel elszámolások

Behozatal . . . . . . . 320,3 167,7 140.1 1352 192,0 170,2

Kivitel . . . . . . . . 325,B 126,8 112,7 129,0 140,6 132,5

Cserearány . . . . . . 101.7 75.6 80,4 95.4 732 77,8

' A külkereskedelmi árindexeket, az áruforgalmi statisztikával összhangban. kereskedelmi árfolyamon forintban számítjuk ki. Az 1970—es évtized első felében a forintot a dollárhoz viszonyítva 37 százalékkal fel—

értékelték. Ezért az árindexek nominális dollár árakat feltételezve. ennyivel nagyobb áremelkedést jeleznének.

Megjegyzés. A cserearány a teljes export és import árszinvonalában bekövetkezett változást jelzi. azt.

hogy a különböző tényezők hatására hogyan változott az export egy egységének vásárlóértéke. Szokásos emellett a cserearány kifejezést árollóként is használni. ami egyszerűen csak annyit jelent, hogy a különböző

termékek. termékcsoportok relativ árai hogyan alakultak. *

! Forrás: Külkereskedelmi statisztikai évkönyv. 1975. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1976. 411—412.

a d.

A fejlett tőkés országok összesített cserearányai 1970 és 1975 között az árro—

banás hatására mintegy 10 százalékkal, Magyarország cserearányánál jóval kisebb mértékben romlottak.

A fejlett tőkés országok együttes behozatali árai az ENSZ számításai szerint 1970 és 1975 között dollárban 113 százalékkal, míg az exportárak 92 százalékkal emelkedtek. Ez idő alatt a magyar behozatali árak — szintén dollárban számolva

" Mint ismeretes, 197546! a rubel árakat évenként hozzáigazítjók :: megelőző öt év világpiaci tenden—

ciáihoz. Tehát az árelv lényege nem változott. csak évenkénti alkalmazására kerül sor

(8)

A KULKERESKEDELMI ÁRAK 1097

— nagyobb mértékben, míg a kiviteli árak kisebb mértékben emelkedtek. E két hatás együttese eredményezte, hogy a cserearány romlás több mint kétszerese volt a fejlett tőkés országok átlagának, és nagyobb, mint a legtöbb fejlett tőkés országé.5

Az ötödik ötéves terv időszakában (1976 és 1980 között) külkereskedelmi csere- arányaink mintegy 4 százalékos romlását a rubelben elszámolt forgalom ,,csúszó ár-

bázison" alapuló késleltetett ármozgásaiból adódó mintegy 10 százalékos csökke—

nés határozta meg, miközben a nem rubel forgalom árarányai mintegy 4 százalék- kal javultak. Az árak emelkedése —— kereskedelmi árfolyamon forintban számolva __

minimális volt, mivel ezidő alatt a forintot a dollárhoz, de különösképpen a rubelhez viszonyitva többször felértékeltékfl

A rubel elszámolású forgalomban 1975 óta bekövetkezett fokozatos cserearány—

romlásban jelentős szerepet játszott az energiahordozók, mindenekelőtt a kőolaj drágulása, mivel súlyuk az importban több mint 20 százalék, mig a kivitelben el—

hanyagolható. Ezen túlmenően a rubelben elszámolt forgalom esetében is világosan kirajzolódik az a dollár áraknál 1974—1975 során már tapasztalt jelenség, hogy a cserearányromlást nem lehet az anyagok és késztermékek közötti árarányváltozásra leegyszerűsíteni, mivel az élelmiszerek kivételével minden árucsoportban — ha kü—

lönböző mértékben is — romlottak a cserearányok.

A behozatali árak átlagos emelkedését meghaladóan emelkedtek az energia- hordozók és a fontosabb nyersanyagok órai (például a különböző faféleségek. (:

műtrágya, a cink, a cement, valamint a csomagolópapir, a takarmánytejpor ára).

Volt emellett néhány szerszámgép is, amelynek ára jelentősen emelkedett.

A kivitelben az átlagot meghaladó mértékben emelkedett az energiahordozók, a bányászati termékek. a vegyipari alapanyagok, egyes hengerelt áruk, bizonyos szállítóeszközök és fémmegmunkáló gépek. valamint az élelmiszerek nagy részének

ára.

Alig emelkedett, vagy éppen csökkent a kohászati alapanyagok, bizonyos hen—

gereltáruk, vegyipari félkésztermékek és számos fogyasztási iparcikk óra.

A nem rubelben elszámolt külkereskedelmi forgalmunk cserearánya az évtized utolsó éveiben 3—4 százalékkal kedvezőbb volt, mint 1975-ben. Az árszinvonal — forintban mérve -— 1979-ig alacsonyabb volt. mint 1975—ben, mivel a világpiaci inflá- ció káros gazdasági hatásának mérséklése végett a forintot ezekben az években

többször felértékelték.

1976-ban az árak csökkenése mellett a cserearány mintegy 6 százalékkal ja—

vult. 1977-ben újabb tények jelentkeztek: néhány importált mezőgazdasági termék, illetve élelmiszer jelentősen megdrágult. A cserearány 4 százalékos romlását a ko—

kaó, a kávé, a növényolajipari takarmány és a halliszt nagymértékű áremelkedése, valamint a kivitelben a búza nyomott ára határozott meg. Ezek nélkül a cserearány lényegében változatlan maradt volna. Ezért ezt a változást az 1977—es év speciális körülményeinek kell tulajdonítani, és nem tekinthető az árrobbanás egyenes követ—

kezményének. Bár abban, hogy ilyen mértékű áremelkedésre sor kerülhetett, nyil- vánvalóan szerepet játszottak a világgazdasági bizonytalanságok is. 1978-ban az energiahordozók. az anyagok és az élelmiszerek forintban kifejezett behozatali ára csökkent, az ipari késztermékeké emelkedett. A kivitelben az eltérő áruszerkezet

5 A behozatali árak emelkedését az anyagok és élelmiszerek határozták meg, amelyeknek átlagos ár—

színvonala az áruforgalom adott struktúrája mellett nagyobb emelkedést mutatott. mint a fejlett tőkés orszá- goké. A kivitelben egyrészt ipari termékeink áremelkedése elmaradt a fejlett tőkés országokétól, másrészt az általunk exportált élelmiszerek ára 1974—1975—ben igen alacsony volt. A magyar cserearányok alakulásában a nem rubel elszámolású forgalom tekintetében -— mint már említettük — a kőolaj drágulása -— ami a fejlett tőkés országok esetében jelentős volt — nem játszott számottevő szerepet.

"_Egy dollár 1975—ben átlagosan 44,3 forint. míg 1980—ban 32,4 forint, egy rubel 1975-ben 40 forint, 1980- ban 27,7 forint volt.

(9)

"1098

DR. MARTON ADAM

következtében az élelmiszerek kivételével az árak emelkedtek. és így a cserearány egy százalékkal javult. 1979—ben az újabb világpiaci árhullám következtében újabb,

körülbelül egyszázalékos cserearányromlás következett be. 1980-ban a cserearány

közel 2 százalékkal ismét javult.7

5. tábla

A rubel elszámolású külkereskedelmi forgalom árindexei*

(index: 1975. év : 100)

Energia- A'ÉYGPOk' Sínai;- , , sfőerilbnári hordozók, felkesz— eszközök, Fogyaslws' anyagok,

Év villamos termékek, egyéb [POP élő állatok. Összesen

energia alkat- beruházási C'kkek élelmi—

részek javak szerek

Behozatal

"1976 . . . . . . . . . 94,8 952 ' 104.0 101,1 92.5 93.2

1977 . . . . . . . . . 112.1 99.8 108.8 103.4 93.3 104,5

'1 978 . . . . . . . . . 126,5 99.8 1069 101.8 94,4 106,1

1979 . . . . . . . . . 135,9 99,8 106,3 101 .4 94,8 107,4

1980 . . . , . . . . . 133,0 92.11 100.1 952 91,0 101,5

, Kivitel

*1 976 . . . . . . . . . 93.13 93.9 99.7 87,6 101 ,6 96,1

*1977 . . . . . . . . . 1 14.1 98.1 102,5 89,0 105.9 99,2

1978 . . . . . . . . . 129.3 95.5 1032 88.1 104,0 98,5

1979 . . . . . . . . . 133,6 93.8 1026 872 106.0 97,9

41980 . . . . . . . . . 144,1 90.3 95.6 81 .5 94.8 91,5

Cserearány—mutató

1976 . . . . . . . . . 98,4 98,6 95.9 86,6 109.8 97,9

1977 . . . . . . . . . 101,8 98,3 94,2 86.1 113,5 94,9

1978 . . . . . . . . . 1022 95,7 96.5 86,5 1102 92.43

1979 . . . . . . . . . 98,3 94.0 96,5 86.0 111,8 91.2

*1 980 . . . . . . . . . 108.4

97.7 95.5 85.6 104.1 90,1

* Az árindexek a kereskedelmi árfolyamon forintban mért árak változását jelzik. A forint árfolyama 1975 és 1980 között a transzferábilis rubelhez képest több alkalommal változott. A nominális rubel árak a 'vizsgált időszak során mintegy 44 százalékkal nagyobb mértékben emelkedtek. mint amit a forintban mért

árak változása jelez.

Megjegyzés. 'Az indexeket a megfelelő külkereskedelmi statisztikai évkönyvek adatai alapján számítottuk.

A nem rubelben elszámolt forgalmunk cserearányainak alakulását az ötödik öt- éves terv időszakában a kőolaj drágulása közvetlenül nem befolyásolta. mivel az energiahordozók részesedése mind a behozatalban, mind a kivitelben 10 százalék-

nál kevesebb.

Az 1970-es évek második felében az anyagok árának alakulása kedvező volt.

de szem előtt kell tartani, hogy részesedésük az importból sokkal nagyobb (közel 60 százalék), mint az exportból (kevesebb mint 40 százalék). A gépek árarányai nem jelentős mértékben, de számunkra továbbra is kedvezőtlenül alakultak. Magyaror- szág természetszerűleg a legfejlettebb technikát, gépeket, berendezéseket vásárolja a fejlett tőkés országoktól. Ezek iránt nagy a kereslet. és az árak is meglehetősen

magasak. Exportált gépeink tekintetében sokkal nagyobb versennyel kell számolni,

és így az árak sem voltak emelhetők olyan mértékben, mint a behozatalban. Sok esetben gondot okoznak a minőségi kifogások. a szervizellátási problémák, a szál—

litási határidők is.

7 A cserearány-mutató 1980—ban 19óO-hoz viszonyítva 95 százalék.

(10)

'A KULKERESKEDELMI ÁRAK 1099

Az ipari fogyasztási cikkek árarányai tekintetében fordított a helyzet: importunk a viszonylag alacsony árfekvésű, tömegesen piacra dobott termékekből tevődik ösz—

rsze, amelyekben nagy a verseny a világpiacon. Az ipari fogyasztási cikkek export- ja az importhoz képest szélesebb választékot, viszonylag jobban eladható termé-

keket tartalmaz. *

Az élelmiszerek áralakulását az befolyásolta, hogy mind az importárak, mind

"az exportárak rendkivül kedvezőtlenül alakultak számunkra néhány évvel ezelőtt, s csak az utóbbi egy-két évben látható a javulás.

A behozatalban az anyagok és félkésztermékek közül az átlagot meghaladóan drágultak a növényi eredetű anyagok, különösen a nyersgumi. a lombosfűrészáru.

a nyersgyapot. Kiugróan magas volt az állati eredetű anyagok, lényegében a nyers marhabőr drágulása. Szélsőségesen alakult a színesfémek, illetve a kohászati ter- mékek ára.

Különösen megdrógult a vizsgált időszak alatt a kávé, a kakaó. a tea, de az évtized végén már csökkenés volt tapasztalható.

6. tábla

A nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalom árindexeí

(Index: 1975. év : 100)

Gépek, Élelmi-

Energio- AÚYOSOk' szállító— , _ szeripari hordozók, felkesz- eszközök, FOSYUSZ'GS' anyagok.

ÉV villamos termekek, egyéb 'PUT' élő állatok, Összesen

energia a'lkat- beruházási C'kkek élelmi-

reszek javak szerek

Behozatal

1976 . . . . . . . . . 96,3 86.5 99,8 90,4 85.0 88,7

1977 . . . . . . . . . 103,1 89,6 104.7 92.33 108.1 95,5

1978 . . . . . . . . . 96,7 89,1 106,5 93.5 102.1 94,3

1979 . . . . . . . . . 141,4 101,5 110,0 95.9 1012 1043

1980 . . . . . . . . . 162,0 104.3 110,1 96,5 99,7 106,4

Kivitel

1 976 . . . . . . . . . 95,1 92.9 98.5 94.5 94.7 94,5

'1977 . . . . . . . . . 102,1 94,5 103.0 101 ,7 97,4 97,9

1978 . . . . . . . . . 108,4 95,4 103.8 1032 939 97,5

1979 , . . . . . . . . 145,9 113,1 10ő,4 106,6 97,9 106,6

1980 . . . . . . . . . 1BO,4 116,6 106,4 1099 1021 "0.4

Cserearány—mutató

1976 . . . . . . . . . 98,8 107,4 98,7 104,5 111.4 106,5

1977 . . . . . . . . . 99.0 105.5 98.4 1102 90,1 102,5

1978 . . . . . . . . . 112.1 107.1 97,5 110.3 92.0 703,4

1979 . . . . . . . . . 1032 111,4 96,7 1112 96,7 1022

1980 . . . . . . . . . 111,4

111,8 96.45 113,9 102,4 103,8

Megjegyzés. Az indexeket a megfelelő külkereskedelmi statisztikai évkönwek adatai alapján számítottuk.

Az exportban a faáruk, az alumínium, a műtrágya drágult, míg viszonylag ol—

csóbb lett a különböző vas- és acéltermékek, a gyógyszer-alapanyag, a csomagoló—

papír. a gabonafélék. a konzervek és a növényi olajok ára. Változatlanul kedvezőt—

len. bár valamelyest javult az exportunkban igen jelentős súlyt képviselő hús és hús- készítmények ára.

(11)

1 100 DR. MARTON ADAM:

Az 1970-es évek során végbement jelentős ármány-változásokat legszemlélete—

sebben úgy lehet bemutatni, ha azt vizsgáljuk, hogyan alakult az egyes termékek

egymáshoz viszonyított vásárlóértéke, cserearánya 1973—1974 előtt és után. Az aláb-—

bi összeállítás néhány ilyen példát mutat be: bizonyos termékeinkért 1972—ben és 1979-ben (tehát hosszabb időszakot összehasonlítva, mialatt végbement a világpiaci árak valamelyest stabilizálódása). a behozatali és a kiviteli árak egyidejű változását figyelembe véve. mennyivel kevesebbet (esetleg többet) tudtunk importálni a külön—'v

böző termékekből,8 illetve hányszor többet kell azok egységéért exportálnunk.9

7. tábla!

A cserearányok és (! drágulás mértékének alakulása*

,,Cserearóny" A

Kivitel Behozatal ————————————————————— .,dra'gulós"

1972-ben 1979—ben mértéke

Melegen hengerelt rúd- Kőolaj 6.77 2.11 3.2

és idomacél. . . . Nyers gyapot 0.15 0,16 0.94

Növényolajipari '

takarmány 1.03 1.04 0.99

Nyers kávé 0.19 0.10 1.9

Kakaóbab 0.19 0.08 2.4

Búza . . . Kőolaj 5.50 l,'ll 5.0'

Nyers gyapot 0,12 0.08 ' 15

Növényolajipari

takarmány 0.84 0.54 1,6V

Nyers kávé 0.15 0.05 3.0

Kakaóbab 0.15 0.04 38

Vágómarha és -borjú . Kőolaj 54.84 7.78 7.0

Nyers gyapot 1.18 0.59 2.0'

Növényolajipari

takarmány 8.38 3.81 2,2'

Nyers kávé 1.54 0.35 4.111

Kakaóbab 1.52 028 5.4

Vágott baromfi . . . Kőolaj 36.19 8.44 4.3

Nyers gyapot 0.78 0.64 1.2

Növényolajipari

takarmány 5.53 11.14 1.3

Nyers kávé 1,0l 0.138 2.7

Kakaóbab 1.00 0.30 3.3

Pamutszövet . . . . Kőolaj 18.10 11.76 3.8

Nyers gyapot 0.39 0.36 1.1

Növényolajipari

takarmány 2.80 230 1.2

Nyers kávé 0.51 022 2.3

Kakcóbab 0,50 0,17 2,9

izzólámpa . . . Kőolaj 6.10 158 3.9'

Nyers gyapot 0.13 0,12 1.1

Növényolajipari

takarmány 0.93 0.78 1.2

Nyers kávé 0,17 0.07 2.4

Kakaóbab 0,17 0.06 2.8

' Nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalom.

Megjegyzés. Az exportcikkek bizonyos mennyiségének (tonna stb.) vásárlóértéke az importcikknek meg- felelő mennyiségi egységében kifejezve.

** Ezt jelzi a "cserearányok" különbsége. , ,

9 Ezt jelzi (: ,.drágulás mértéke" (az 1972. évi .,csereorány" osztva az 1979. évivel.) Nehany esetben olcsóbbodás következett be. Ekkor :: cserearány növekedett. a drágulás mértéke pedig 1-nél kisebb.

(12)

A KÚLKERESKEDELMI ÁRAK 1101

A következő adatok természetesen a kőolajnak minden termékhez viszonyított nagymértékű drágulását jelzik. Például míg 1972—ben egy tonnányi hengerelt áruért közel 7 tonna kőolajat kaptunk, addig 1979—ben már alig többet, mint kettőt. A leg—

rosszabb arány a hús exportjánál mutatkozik, ahol a kiviteli árak az átlagnál kisebb

mértékben emelkedtek, tehát a két termék egymáshoz viszonyított arányát nemcsak a kőolaj drágulása, hanem a hús relativ olcsóbbodása is befolyásolta. A nyers—

-gyapot és növényolajipari takarmány ára kevésbé emelkedett, és az acélok tekinte- tében a cserearányok változatlanok, de az exportált mezőgazdasági termékekkel szemben még ezek is drágultak. A kakaó és a kávé drágulása megint egyértelmű, az árindexek is nagy emelkedést jeleztek, és a következő adatokból kitűnik. hogy .míg 1972—ben például egy tonna búzáért 150 kilogramm kávét vagy kakaót kaptunk,

addig 1979-ben csak ötven, illetve negyven kilogrammot.

Ezek az összehasonlítások is jelzik mezőgazdasági termékeink rendkívül ked- vezőtlen piaci helyzetét még 1979—ben is, amikorra a helyzet már valamelyest javult.

Az ipari termékek árarányai kedvezőbbek. (Tekintettel arra, hogy a külkereskedelem—

ben több ezer termék fordul elő, a példák szinte vég nélkül sorolhatók lennének.) AZ ÁRVÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLlTÓ ÁTTEKINTÉSE

A magyar külkereskedelmi cserearányok romlása strukturális adottságaink miatt nem volt elkerülhető: az energiahordozók, bizonyos nyersanyagok és élelmisze- rek — amelyeknek súlya nagyobb az importban, mint az exportban — megdrágultak az ipari termékekhez viszonyítva. Szerepe volt a cserearányok romlásában azonban annak is, hogy több árucsoportban (: behozatali árak jobban emelkedtek (vagy ke—

vésbé csökkentek), mint a kiviteli árak.")

A kereskedelmi árfolyamon forintban számított behozatali és kiviteli árak át—

lagos színvonala az 1970—es évtized első felében jelentősen emelkedett, de az évti—

zed második felében a rubel és a dollár árak emelkedését a forint árfolyamának csökkentése (felértékelése) számos esetben ellensúlyozta. Az átlagos forint árszín—

vonal a rubel elszámolású kivitel kivételével 1980—ban csak néhány százalékkal volt magasabb, mint 1975-ben.

A nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmunk áralakulásáról, nemzet—

közi összehasonlításban, a következőket lehet megállapítani.

1975 és 1978 között a fejlett tőkés országok cserearányai nem változtak, míg Magyarország nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmának cserearányai 3 százalékkal javultak. Az utóbbi két év során a fejlett tőkés országok helyzete — a kő—

olaj árának újabb jelentős emelkedése következtében — 10 százalékkal romlott, míg Magyarországé kissé javult. lgy 1980—ban 1970-hez viszonyítva Magyarország és a fejlett tőkés országok cserearányai lényegében megegyeztek.

Az 1970—es évtized második felében a magyar külkereskedelmi cserearányok javulása a behozatali árak viszonylag kedvező alakulásának, mind a kiviteli árak—

hoz, mind más országokhoz viszonyított mérsékelt emelkedésének következménye.

Mig 1970 és 1975 között a magyar behozatali árak emelkedése 9 százalékkal meg—

haladta a fejlett tőkés országok átlagos import árainak emelkedését, addig 1976 és 1980 között a behozatali árak mindössze 45 százalékkal emelkedtek, szemben a fej—

lett tőkés országoknak ugyanezen idő alatt végbement 75 százalékos áremelkedésé—

vel.1l

1" Osváth Lajos az árveszteség alakulását elemzi ebből a szempontból ,.A strukturális árveszteség" (Sla- tisztikai Szemle. 1981. évi 6. sz. 596—605. old.) c. tanulmányában.

" Az 1970—es évtizedet tekintve a magyar behozatali árak dollárban számolva 9 százalékkal kisebb mér- tékben emelkedtek, mint a fejlett tőkés országok import árai.