Külkereskedelmi áraink az 1970-es években

(1)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

KULKERESKEDELMI ÁRAINK AZ 1970-ES ÉVEKBEN

DR. MARTON ADAM

Az 1973—1974—es évek árrobbanása, (: közel—keleti háború nyomán kialakult ..olajválság" a világgazdaság jelentős és gyors átrendeződéséhez vezetett. Meg- változtak az energiahordozók, a nyersanyagok és a késztermékek közötti árarányok és egyben a fejlett és a fejlődő országok közötti cserearányok. Az olajban és egyéb nyersanyagokban, élelmiszerekben gazdag országok helyzete jelentősen javult. míg

az ezzel nem rendelkezőké tovább romlott. A fejlett tőkés országokban a világhá—

ború utáni időszak legjelentősebb gazdasági válsága bontakozott ki. Az olajválság nyomán bekövetkezett változások mögött azonban hosszú idő óta felhalmozódott problémák húzódtak meg.

A fejlett tőkés országok gazdaságát az 1950—es évek eleje óta az évente csak néhány százalékos —- a szakirodalomban elterjedt kifejezéssel élve — ún. kúszó infláció jellemezte. amelynek mértéke az egyes országokban valamelyest eltérő volt.

A viszonylag magas foglalkoztatottsági szint mellett a reáljövedelmek tartósan emelkedtek, a nemzetközi fizetési mérlegek is eléggé egyensúlyban voltak. A tőkés or-

szágok kormányainak hosszú időn át viszonylag könnyű volt a nomináljövedelem

meglehetősen magas növekedési üteme mellett a gazdaságot mind a fogyasztók, mind a termelők szempontjából elfogadható módon irányitani. Az egyes országok egyenlőtlen fejlődése azonban az 1970-es évek elejére súlyos problémákhoz vezetett. Felbomlott a második világháború végén kialakított tőkés pénzügyi rendszer.

A valuták le- és felértékelése gyakorivá vált, s az egyes valuták egymáshoz viszonyí—

tott arányai jelentősen megváltoztak. A fejlett tőkés országok .,túlfűtött" gazdasága és egyre növekvő fogyasztása feszültségeket teremtett a nyersanyagpiacokon. A fej- lődő és a fejlett tőkés országok kapcsolatában az ipari termékek viszonylag magas, valamint a nyersanyagok viszonylag alacsony ára és az ehhez járuló politikai konf-

liktusok miatt egyre több probléma adódott.

Az 1950-es évek közepétől az 1970—es évek elejéig a világpiacot az árak kisebb mértékű ingadozása jellemezte összességében nagyon lassan emelkedő tendenció—

vaI. Egyes cikkeket illetően bizonyos években a helyi és az időjárási tényezőktől

függően megfigyelhetők voltak jelentősebb ármozgások is. Az áremelkedéseket ál—

talában majdnem azonos mértékű árcsökkenések követték, s így a nyersanyagok, a félkésztermékek és az élelmiszerek körében számottevő árarányvóltozás nem követ—

kezett be. Az ipari késztermékek árszínvonala a nyersanyagokénál nagyobb mér- tékben emelkedett, s a főként késztermékeket exportáló fejlett tőkés országok cse- rearánya több mint másfél évtizeden keresztül lassú, de állandó javulást mutatott.

A viszonylag alacsonyan tartott kőolaj- és energiaárak a felhasználás ösztön- zése mellett egyidejűleg nagyfokú pazarlásra is vezettek. Az 1970—es évek elején

(2)

342 DR. MARTON ADAM

azonban a termelők már kezdték felismerni, hogy a fogyasztás növekedése miatt

sok ország, köztük a legfejlettebb tőkés országok gazdasága egyre nagyobb mér—

tékben vált függővé a kőolajtól. Az árak emelkedni kezdtek.1

A nyersanyagok gyorsan növekvő fogyasztásával kapcsolatban meg kell je—

gyezni azt, hogy a növekvő igények kielégítése — ha nem is olyan élesen mint az

olaj esetében —— a termelés bővítését és emiatt általában egyre kedvezőtlenebb és

így drágább források igénybevételét teszi szükségessé. A tudomány mai állása szerint a reális helyettesíthetőségi lehetőségek kihasználása egyrészt időigényes. más-

részt általában rendkívül tőkeigényes. '

Avgazdasági növekedés általában. de különösen a fogyasztói társadalom pa-

zarlása [rendkívüli mértékben igénybe veszi a világ erőforrásait, ezért — mint arra az elmúlt években különböző helyeken és különböző megközelítésből sokan felhív—

ták a figyelmet — a fogyasztás növekedését ésszerű korlátok közé kell szorítani. Ta-

karékos gazdálkodással a következő nemzedékek számára is biztosítani kell a földi

élet lehetőségeit. mégpedig a jelenleginél sokkal magasabb szinten. Szükségszerű

tehát. hogy a korlátozott mértékben rendelkezésre álló természeti erőforrások. ter- mékek (pontosabban amelyeket jelenlegi ismereteink szerint annak hiszünk) ára a

jelenlegi körülmények között az átlagosnál gyorsabban emelkedjék.

_ Az árrobbanás elindítója — mint ismeretes — a nyersolaj 1973. évi 3—4 dolláros barrelenkéntí egységárának 11 dollár fölé emelkedése volt. Ezután kezdődött meg a többi alapvető nyersanyag árának látványos és gyors emelkedése is. A közvetlen kiváltó okok azonban nem voltak egyformák. A nyersolaj órának emelkedése hatós—

sol volt valamennyi olajbázisú anyag (a műtrágyák. a műanyag—alapanyagok). va—

lamint az egyéb energiahordozók (kőszén, földgáz, fűtőolaj stb.), továbbá a meg- termelt energia (például a villamos energia) árának színvonalára. Ugyanakkor

1973—1974-ben számos fontos mezőgazdasági eredetű termék ára emelkedett a ter- melési körülmények kedvezőtlen alakulása miatt. lgy a perui halászat leállása miatt emelkedett a halliszt ára. ami maga után vonta a többi fehérjetakarmóny iránti kereslet megnövekedését és jelentős drágulását. A kínálatot meghaladó kereslet ha- tására nőtt a kakaó és a búza ára. A rossz mezőgazdasági termés miatt rekordszin- tet ért el a cukor ára.

Főleg a rövidebb ciklusú ármazgásokat a lényeges és tartósan ható gazdasági összefüggések (forrásszűkösség. tartós igénynövekedés, a helyettesíthetőség mű—

szaki—gazdasági korlátai stb.) mellett a nemzetközi méretű spekulációs tevékenység is (például egyes színesfémek, a cukor, a kávé esetében) nagymértékben befolyá—

solta. E spekulációkat a nagy ármozgások idején könnyebben elérhe'tő nyereségek mellett a nemzetközi monetáris szféra rendezetlensége, az állandó leértékelési ve- szély is elősegítette azáltal, hogy a pénzköveteléseknek hosszabb raktározást is el—

bíró árukészletekbe való befektetésére ösztönzött.

Az 1972 óta rohamossá váló áremelkedések három rövid szakaszra oszthatók.

1972 közepe és 1973 októbere között a nyersanyagok órának emelkedése jelentő- sen meghaladta az átlagot. alapvetően a kereslet és a kínálat közti egyensúly fel—

bomlása miatt. 1973 októberétől az 1974 közepén kialakult csúcsig az árak egyér—

telműen a közel—keleti háború és az olajválság következményeként nőttek, amely a nyersolajon kívül számos más nyersanyag és vegyianyag órát is jelentősen meg—

drágította. Ezt követően a gazdasági helyzetet a visszaesés és az árak valamelyes

csökkenése jellemezte.

1 A nyersolaj barrelenkéntí nagykereskedelmi ára Szaúd—Arábiában például 1960 és 1970 között 1.80 dol—

lár körül alltskuit. 1973 közepén. az újabb közel-keleti háború kitörése előtt néhány hónappal hozzávetőlegesen

3 dollár vo t. **

(3)

KULKERESKEDELMI ÁRAK 343

Az elmúlt három év során az ármozgások túlnyomórészt lecsillapodtak, kiala—

kulófélben vannak azok az ..új" árarányok, amelyek a következő évek (évtizedek?) világkereskedelmét jellemzik majd. A jövőben az 1960—as évekét meghaladó kilen—

gésű rövid távú áringadozásokkal kell számolni, ami összefügg a tőkés pénz- ügyi rendszer már említett bizonytalanságával és a tőkés országok egyenlőtlen gaz—

dasági fejlődésével. A kőolaj ára valamelyest csökkent ugyan, de nem jelentősen, sőt a közeli években újabb áremelkedésre kell számítani. Más nyersanyagok (például a vegyi cikkek) ára az 1973-1974. évi árrobbanás után csökkent, de figyelembe véve a világgazdasági inflációt, jóval a korábbi szint fölött alakult, némely esetben to—

vábbra is emelkedő tendenciával. Az ipari késztermékek ára úgyszintén jelentősen emelkedett. Mint látni fogjuk, ma már bizonyos helyesbítésre szorulnak azok a nagy— — ságrendi megítélések, amelyek a nyersanyagok és a' késztermékek közötti arányvál—

tozásokkal kapcsolatban az árrobbanást követő kezdeti időszakban kialakultak.2

Új és feltehetően átmeneti. de több éven át tartó jelenség a világpiacon egyes

mezőgazdasági termékeknek (kakaó. kávé. növényolajipari takarmány stb.) az 1975—- 1976. években a kedvezőtlen időjárási és termelési körülmények miatt kialakult rend—

kivül magas ára. Ugyancsak meg kell említeni azt. hogy egy—két cikk (cukor, búza) ára a néhány évvel ezelőtti rekordszinthez képest igen mélyre süllyedt. ami a ter- melő országok gazdasági helyzete szempontjából számos nehézség forrása.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a tőkés világpiaci árak legnagyobb része az 1970-es évek elejéhez képest magasabb szinten és módosult árarányok mellett viszonylagosan stabilizálódott. A jelenlegi világazdasági helyzetben azon—

ban a tőkés országok bizonytalan gazdasági és pénzügyi helyzete miatt a jövőben az 1960-as évekénél nagyobb áringadozásokra kell számítani. A viszonylagos sta-

bilitás tehát csak egy bizonyos sávban értelmezhető oly módon, hogy a termékek

nagyobb részénél a közeljövőben nem várható nagyobb, az 1973—1974. évihez ha- sonló ármozgás.

Az elmúlt két évtized cserearány-változásairól a Monthly Bulletin of Statistícs

alapján az 1. tábla adatai adnak áttekintést.

1. tábla

Ára/okulás a világkereskedelemben

(százalék)

1956-1960. 1961-1965. 1966—1970. 1971—1975. 1976. 1977!

Megnevezés

! éves átlagos változás évi változás

Behozatali árindexek

Fejlett tőkés országok . . . ——O,6 0.4 1.7 16.11 09 7

Fejlődő országok . . . . -—0.4 0.7 1.3 17.4 0.9 11

Kiviteli árindexek

Fejlett tőkés országok . . . 0.4 0.9 2.1 13,9 0.0 7

Fejlődő országok . . . . —1.5 —O.2 1.5 25.5 6.1 16

, Külkereskedelmi cserearánymutató

Fejlett tőkés országok . . . 1.3 0.4 0.4 —2,1 —1,1 0

Fejlődő országok . . . . —1,1 —0,8 0.2 6.8 4.3 3

' !. félévi adat.

! Az ENSZ által publikált adatok szerint (Monthly Bulletin of Statistics) a fejlett tőkés országok ipari termékeinek dollárban számitott export átlagárindexei 1977 közepén 1970nhez viszonyitva pontosan 100 száza- lékos növekedést jeleztek, mig az alaponycgoké 135 százalékot. A fejlődő országok alapanyagexportjának árindexe ugyanakkor 455 százalék volt. Amennyiben a tüzelőanyagokat és a kávét figyelmen kívül hagyjuk. az alapanyagok és a késztermékek árindexet közötti különbség jelentősen csökken.

(4)

344 DR. MARTON ADAM

A hirtelen jött és nagymértékű cserearányromlás az országok nagy részében a

gazdasági növekedés lelassulását, a munkanélküliség növekedését. a kereskedelmi

mérlegek jelentős egyensúlyhiányát okozta. Kiélezte a versenyt az exportpiacokért.

és sok esetben az import korlátozásához vezetett. Ugyanakkor elég gyorsan meg—

indult az országok belső struktúrájának átalakulása a rendkívül megdrágult ter—

mékek importjának viszonylagos csökkentése, a versenyképesebb termékek terme-

lésének és exportjának növelése érdekében. Bár a problémák megoldása még na—

gyon távoli. egyes országok (például a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc, Japán) - mint látni fogjuk — jelentős eredményeket tudtak felmutatni. A kisebb országok többségében, így Magyarország'számára is ez a helyzet a verseny rendkivüli élese-

déséhez, az értékesítési lehetőségek csökkenéséhez vezetett. ami a romló csereará—

nyok mellett még tovább súlyosbította a külkereskedelmi egyensúly problémáját.

A tőkés országok gazdasági növekedési üteme az 1970—es évek elején még lé-

nyegében az 1960—as évek átlagának felelt meg, de 1974-ben már stagnálás. 1975-

ben pedig mintegy 4 százalékos csökkenés következett be. 1976-tól újból a megélén- külés jelei figyelhetők meg, de az eddigi információk szerint az 1977. évi növekedés üteme (hozzávetőlegesen 4 százalék) elmarad az előző évitől.

Magyarország gazdasága az 1960-as években a tőkés országokénál valamivel

gyorsabban fejlődött. A GDP növekedése átlagosan évi 5.3 százalék volt. Az 1970-es

évek első felében Magyarországon a gazdasági növekedés üteme felgyorsult. 1970 és 1975 között átlagosan évi 6.3 százalékot tett ki. Az 1976—1977. években pedig

— összhangban az ötéves terv időarányos részével -— a növekedés kb. 11 (éves át-

lagban 5.5) százalékos volt.

Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak bővülése az elmúlt évek

során jóval gyorsabb volt, mint a GDP növekedése. A külkereskedelmi forgalom növekedési üteme mind az 1960—as, mind az 1970—1976. években jelentősen meg-

haladta a tőkés országokét. de az utóbbi években a növekedési ütem lassulása fi—

gyelhető meg. Az 1960-as években a volumenindexek Magyarországon 102, a tőkés országokban 8,2 százalékos, 1970 és 1976 között pedig 82, illetve 6,3 százalékos

növekedést jeleztek. ;

Az 1970—es évek nehézségei elsősorban a "dollárban" elszámolt külkereske-

delmi forgalomban jelentkeztek. A cserearányromlás miás országokhoz hasonlóan Magyarország kereskedelmi mérlegét is kedvezőtlenüliérintette, aminek ellensú—

lyozása érdekében az export fokozására lett volna szükség. A tőkés piaci verseny állandó élesedése, az importkorlátozó diszkriminációs intézkedések térhódítása stb.

miatt azonban az utóbbi években az export növekedési üteme elmaradt az import

növekedési üteme mögött. A forgalom volumenének nem kielégítő növekedésében nem kis szerepet játszott a struktúraátalakítás lassúsága, egyes termékeink nem

megfelelő versenyképessége.

A kiviteli forgalom az 1970. évihez viszonyítva mindkét viszonylatban gyorsabban emelkedett, mint a behozatal, de az 1973. évihez viszonyítva, tehát az árrob—

banást követő években a kivitel növekedési üteme (MD/é) elmarad a behozatalétól

(42%). Mivel a rubel elszámolású forgalom eleve kiegyensúlyozottabb volt. s mint

látni fogjuk, a cserearányromlás is csak késleltetve és kisebb mértékben követke—

zett be, ezért a kereskedelmi mérleg romlása eddig még nem okozott különösebb

gondot. A dollár elszámolású forgalomban bekövetkezett, összhatásában sokkal

jelentősebb cserearányromlás viszont nagymértékű (1974 óta évenként 4—600 millió dolláros) kereskedelmi mérleghiányt okozott.

(5)

KULKERESKEDELMI ÁRAK 345

2. tábla

A magyar külkereskedelmi forgalom volumenének alakulása

(Index: 1970. év : 100)

Behozatal E Kivitel

Év Rubel Dollar Rubel l Dollár

—————————————————— Összesen —_—w- —* ——————— Összesen

elszámolások elszámolások

1971 . . . . . . . . . 118 116 117 113 99 108

1972 . . . . . . . . . 113 109 111 139 112 128

1973 . . . . . . . . . 116 112 114 152 1312 144

1974 . . . . . . . . . 135 131 134 157 136 150

1975 . . . . , . . . . 158 124 142 167 143 157

1976 . . . . . . . . . 152 ' 139 148 174 153 170

1977 . . . . . . . . . 162 153 160 199 175 191

A hetvenes évek világgazdasági változásai és Magyarország adott gazdasági

és külkereskedelmi struktúrája mellett a cserearány romlása elkerülhetetlen volt.

Annak mértéke és vele összefüggésben az export— és az importforgalom, valamint a kereskedelmi mérleg alakulása sok tényező függvénye, és bizonyos mértékig be—

folyásolható. A meghatározó tényezők között figyelembe kell venni:

-az ország energia- és nyersanyagszükségletének jelentős hányadát külföldről elégíti ki;

— importált termékeink ára — az eltérő termékszerkezet következtében —- sokkal jobban emelkedett, mint az exportáltaké; az exporttermékek árának alakulásában minőségi. techno-

lógiai, szervízellátottsági, piacpolítikoi problémák is szerepet játszanak;

- a hazai felhasználás, a termékszerkezet nem változott számottevően az eddig eltelt néhány év során, így a nemzeti jövedelem növekedésének importanyagigénye most is nagyon magas;3 az import növekedése határozott ciklikusságot mutat, és az árak emelkedése, valamint az import volumenének növekedése sok esetben egybeesik (például 1974-ben a tőkés devizák ellenében behozott termékek volumene 18 százalékkal növekedett az árak 40 száza-

lékos emelkedése mellett).

A lakosság ellátása szempontjából fontos termékek behozatalát az állam még a legmagasabb árak mellett is biztosította. így ezekből a belföldi fogyasztók — leg- alábbis a legkritikusabb időszakban (például 1975—ben cukorból. 1976—1977-ben kávéból) — nem éreztek hiányt. A termelő fogyasztás területén is meglehetősen laza, közvetett, illetve időben meglehetősen késleltetett a világpiaci áremelkedések és a belföldi árak változása közötti kapcsolat.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. október 20-i

határozata nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a legfontosabb feladat a strukturális átalakulás meggyorsítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása. a korszerű, versenyképes termékek termelésének és exportjának bővitése. Ez egyben :: cserearány javulásával kell járjon, csökkentve a legkedvezőtlenebb árfekvésű cikkek importját és növelve a jó áron eladható termékek exportját.

A KULKERESKEDELMI ÁRAK VÁLTOZÁSÁNAK FÖBB VONÁSAl

A magyar külkereskedelmi árak a viszonylag stabil világpiaci árak mellett 1955 és 1970 között alapvető tendenciájukban csak kismértékben változtak. A behozatali árak 15 év alatt összességükben 7 százalékkal. a kiviteli árak pedig 6 százalékkal

3 Az 1960-as években a nemzeti jövedelem volumenének 1 százalékos növekedésével párhuzamosan az import volumene hozzávetőlegesen 2 százalékkal nőtt. Az 1970-es évek első felében —- az import egyes években történt visszaesése miatt —— a nemzeti jövedelem 6.2 százalékos növekedése mellett az import volumene 7.3

százalékkal nőtt. 1976—1977—ben 5.5. illetve közel 7 százalékos volt a változás.

(6)

346 ' DR. MARTON ADAM

csökkentek. Az árak alakulásában ebben az időszakban is határozott periodicitás volt megfigyelhető. Az 1950—es évek második felében a kiviteli áraknak a behozatali órakét meghaladó csökkenése miatt a cserearány romlott. Ezt az 1960-es évek első felében a kiviteli árak emelkedése következtében a cserearány határozott javulása követte, ami folytatódott ugyan az évtized második felében. de már sokkal kisebb mértékben. 1970—ben a cserearány 7 százalékkal volt kedvezőbb, mint 1960—ban, de

1955—höz viszonyítva a javulás csak 1 százalékos. Az 1970—es évek első felére az árak rendkívüli emelkedése és a cserearány romlása volt a jellemző. 1976-ban az

árfolyamváltozást is figyelembe véve a behozatali árak nagyobb, a kiviteli árak kisebb mértékben csökkentek. és a cserearány 2 százalékkal javult. 1977-ben ozon- ban a behozatali árak megint jobban emelkedtek, mint a kiviteli árak. s a csere- arány ismét mintegy 3 százalékkal romlott.

3. tábla

A magyar külkereskedelmi árindexek évenkénti változásai

(százalék)

1956—1960. ] 1961—1965. l 1965—1970. [ 1971—1975. 1976. 1977.

Megnevezés

évek év

' Éves átlagban

Behozatal . . . . . . . —0.4 —0,4 —0,6 8,1 —6.7 7.0

Kivitel . . . . . . . . —1,5 O,4 O,'l 4,1 —4.6 3.4

Cserearány-mutató . . . . -—1,1 0.8 0.5 —3,7 2.2 —3.4

( Az ötéves időszakban

Behozatal . . . —2,0 —2,2 , —2,9 l 47,2

Kivitel . . . . . . . . —7,4 1.9 —O.4 22.23

Cserearány-mutató . . . . ——5.6 4,1 ] 2.6 —-16,9

Megjegyzés, A külkereskedelmi áruforgalom számbavétele 1975 végéig devizatorintban történt, az ár- indexek a devizaforintban mért árváltozásakot jelzik. Tekintettel arra. hogy a devizaforintnak a különböző tőkés devizákhoz. így a dollárhoz viszonyított árfolyama az 1970-es évek során több alkalommal változott. ezért az áremelkedések átlagos mértéke névleges dollár árakon számolva mintegy 38 százalékkal nagyobb lenne.

1 dollár 1974 elején 11,74 devizaforintot, 1975. december 31-én már csak 851 devizaforintot ért. A rubel árfo- lyama 1975 végéig nem változott. 1976. január 1-től a külkereskedelmi forgalom statisztikai számbavétele kereskedelmi árfolyamon számitott forintban történik. Az új értékelési rendszer bevezetésével egyidejűleg a forintot a transzferábilis rubelhez képest 12,5 százalékkal, a tőkés devizákhoz viszonyítva átlagosan 8 száza—

lékkal felértékelték. Ezért az 1976. évi árindexek ennyivel kisebb mértékű áremelkedést. illetve nagyobb ár- csökkenést jeleznek. Kereskedelmi középárfolyamoni 1976. január 1-én 1 rubel értéke 35.—-, 1 dollár értéke 41.30 forint volt. Az 1975. évi forgalmat az akkor érvényes árfolyamok alapján az árindexszómitás céljára átszámol- tuk. Amennyiben az árak változását nominális dollár vagy rubel árakon kívánjuk megállapitani. akkor az árindexeket az árfolyamváltozásoknak a bázisévhez viszonyított arányszámával meg kell szorozni.

Az 1970-es évek első felében a behozatali és a kiviteli árak változásait rendkívül szélsőséges ingadozások jellemezték. Az első két évben az árak csak kismértékben emelkedtek. de 1973-tól az áremelkedések üteme felgyorsult. Az 1973—1974. évi ár- indexeket a dollár forgalomban tapasztalható rohamos áremelkedés. az 1975. évi árindexeket pedig a szerződéses rubel árak növekedése határozta meg. 1976-tól a rubel és a dollár árak változását jelző indexek nem mutattak nagy eltérést. de a

kiváltó okok — mint látni fogjuk —— eltérők voltak.

A rubel árak az 1971—1972. években csak kismértékben emelkedtek, de a behozatali árak emelkedése érezhetően meghaladta a kiviteli árakét. A cserearány

a két évre elosztott árrendezés keretében összesen 4 százalékkal csökkent. A vi—

lágpiaci áremelkedések nyomán sorra került 1975—1977. évi árrendezéseknél a behozatali árak jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint a kiviteli árak. aminek következtében a cserearány jelentősen romlott.

í,

(7)

i(ULKERESKEDELMI ÁRAK 347

Az évtized első két évében a nem szocialista országok devizáiban elszámolt

külkereskedelmi forgalmunk árai is csak kismértékben emelkedtek, 1973-ban az ár—

emelkedés felgyorsult, és 1974-ben — főként a behozatal tekintetében — rekordma—

gasságot ért el. 1975—1976-ban az árak stagnálása, illetve kismértékű csökkenése volt megfigyelhető. A cserearány 1973—1976 között nagymértékben romlott. 1976- ban több mint 6 százalékkal javult. de a javulás 1977-ben nem folytatódott.

Az eddigi vázlatos áttekintésből is világosan látható a szocialista árelv követ- kezetes érvényesülése: a rubel árak változásai késleltetve és kilengések nélkül kö- vetik a tőkés világpiaci tendenciákat. és dollár forgalmunk áremelkedéseinek nagy- jából csak a felét tették ki. A cserearány romlása viszont megközelíti a tőkés devi- zákban elszámolt forgalomét. A következő egy—két évben a mozgó árak alkalmazása következtében a rubel cserearány kismértékű további romlására kell számítani.

4. tábla

Külkereskedelmi árindexek és cserearány-mutatók

(százalék)

1971. 1972. 1973. I 1974. 1975. 1976. 1977. Vig:

Megnevezés ' 1970 és

. . , , 1977

evr valtozas között

Behozatal

Rubel forgalom . . . 1,8 1 2,2 ! O,2 ] 0',9 2'5,7 —1,8 ; 6.4 %A

Dollár forgalom . . . . . . 2.2 . 2,2 16,5 39,5 034 —11,3 7.7 625

. Kivitel

Rubel forgalom . . . -—0.4 [ 0,6 cm ; 1,3 l 14,7 —3,9 ] 3.2 16,D

Dollár forgalom . . . . . . 1.4 , 3.6 13,6 18,9 —66 —5,5 3.6 29,8

Cserearány-mutató

Rubel forgalom . . . —2,2 ' -—1,6 0.3 0.4 —-8,8 -—2,1 —3,0 —16,0 Dollár forgalom . . . . . . —0§8] 1.4 —2.5 —14,8 —7,0 6,5 —34,8 --20,1

A RUBEL ELSZÁMOLÁSÚ KULKERESKEDELMUNK ÁRALAKULÁSA

Az 1973—1974. években a rubel árak lényegében változatlanok voltak, csak az eltérő árszínvonalú országok közötti arányeltolódás és néhány egyedi árkorrekció okozott kismértékű változást az árindexekben, amelyeknek egyeniege számunkra nem volt kedvezőtlen. A világpiaci árak 1973—1974. évi változásai egészen 1975—ig nem éreztették hatásukat a rubel forgalomban.

A rubel árak soron következő rendezése 1976—ban lett volna esedékes, de 1975- ben (: KGST-országok egymás közti kereskedelmének rubel árait a nagymértékű és tartósnak tekinthető árváltozások miatt a megelőző három év átlagos világpiaci órai alapján soron kívül módosították. Ennek hatására 1975—ben az energiahordozók. a nyersanyagok és az élelmiszerek árai jelentősen emelkedtek. A kivitelünk nagyobb részét kitevő késztermékek, sőt még néhány anyag árának emelkedése is jóval elmaradt a behozatali árakétól.

A tőkés világpiacon kialakult helyzet következtében a KGST—országok a buka- resti árelvet módosították. 1976—tól évente kerül sor a szocialista országok egymás közti szerződéses rubel árainak felülvizsgálatára, a megelőző öt év átlagos világ—

piaci (főpiaci) árai alapján. Ezzel megkezdődött az árarányok változása és az át- lagos árszinvonal emelkedése a transzferábilis rubel vonatkozásában is, ami a kül—

(8)

343 DR. MARTON ADAM

kereskedelmi forgalom adott termékszerkezete mellett a cserearány fokozatos rom— ' lását idézte elő.

A rubelben lebonyolított behozatal átlagos árszínvonalának 1970 és 1977 közötti

közel 40 százalékos emelkedésén belül az egyes árufőcsoportok, illetve fontosabb cikkek árainak alakulását az 5. tábla mutatja.

5.tábla

A rubelben elszámolt behozatal áralakulása

(százalék)

1971. 1972. 1973. 1974. 1975. I 1976. 1977. Válto— 5533;

205

Árufőcsoport 1970 és 251130?

.. , 1.973 galam-

evr valtozás kozott ből

l l l l

Energiahordozók, villamos

energia . . . 2.0 2,5 —O,9 —'Ju,2 9t4,7 ——5,2 182 1252 15

Anyagok, félkésztermékek,

alkatrészek . . . 22 4.1 —-Ol,2 1.0 32,5 —-4,8 4.8 41,8 42 Gépek, szállítóeszközök,

egyéb beruházási javak 1.3 0.2 1,0 1,0 5,9 4,0 4.6 192 29

Fogyasztási iparcikkek . . 1.0 0.4 1.0 1.5 5.5 1.1 2.2 13.3 11

Élelmiszeripari anyagok,

élő állatok, élelmiszerek 2,4 2.3 —O,1 , 19,2 ! —7,5 0.9 18,7 3

²⁰

Összes behozatal 1.8 2,2 1 o,2 09] 257 l —1,8l ó,4 38,1 100

Az energiahordozók (szén, brikett, kőolaj. villamos energia) ára 1977-ben több

mint 120 százalékkal volt magasabb, mint 1970—ben. Az áralakulás iránya megfelel

a világpiaci tendenciáknak. de a ,.késleltetés" miatt az áremelkedés mértéke jóval

elmarad a dollár árak körében tapasztalható több mint háromszoros drágulás—

tól. (Lásd a 8. táblát.)

A rubelért vásárolt anyagok közül az elmúlt hét évben a fa— és papírfélék, a kohászati alapanyagok, a szinesfémek, az acéllemezek és -rudak. a vegyipari alapanyagok. a cement stb. árának emelkedése volt jelentősebb. Az átlagot meghala- dóan emelkedett a növényi eredetű anyagok (1550/0), a vegyipari alapanyagok

(1590/0). a vas— és fémipari félkésztermékek (154%) ára. A rubel árak emelkedése

-— összhangban a már említett árelvvel - a vizsgált időszakban egyenletes volt.

A gépek és fogyasztási iparcikkek tekintetében az árak egyrészt kisebb mérték-

ben emelkedtek, mint az anyagoknál (az energiahordozókról nem is beszélve), más-

részt időben is csak egy évvel eltoládva kezdődött meg ez a folyamat. 1976-ban viszont már a késztermékek árának emelkedése sokkal erőteljesebb volt, mint az anya-

goké. (Az utóbbiak ára a forint árak alapján még csökkenést is jelzett.)

Az élelmiszerek ára csak kisebb mértékű, az ipari késztermékek átlagához ha—

sonló áremelkedést jelez. de ez a forgalom szinte jelentéktelen mértékére tekintettel

az általános képet nem befolyásolja.

A rubelért exportált termékek árszinvonalo 1977-ben 16 százalékkal volt ma—

gasabb, mint 1970—ben. Az energiahordozók és a gépek tekintetében az árak nagy- jából a behozatalához hasonlóan alakultak. A többi csoport esetében az árindexek

(: behozatalétól különböznek.

A rubel elszámolású kivitel egyötödét kitevő anyagok árszinvonalo 7 év alatt a behozatali árak emelkedésénél kisebb mértékben, csupán 16 százalékkal emel-

(9)

kedett. Az egyes alcsoportok - például a bányászati termékek, a vegyipari alapanyagok —— ára a behozatalhoz hasonlóan nagymértékben emelkedett. 28—37 szá—

zalékkal emelkedett még a félkésztermékek, a fémtömegcikkek ára. Más árucso- portokban a forgalom összetételének eltérése miatt az árakat — a tőkés piaci árkal—

kulációk összehasonlító bázisán -— csak kisebb mértékben lehetett emelni, sőt egyes esetekben még csökkenés is volt megfigyelhető. így például a kohászati alapanyagok ára 15 százalékkal, a vegyipari félkésztermékek ára 10 százalékkal csökkent.

A gépek árának alakulása (: behozataléhoz hasonló volt. Az ipari fogyasztási cikkeknél a .,cserearány" romlásához hozzájárult az is, hogy 1971—1972—ben az árak több mint 5 százalékkal csökkentek, azóta pedig az árak emelkedése minden évben jóval az átlag alatt volt. Jelentősen olcsóbbak lettek például a gépipari fo-

gyasztási cikkek és a kiszerelt gyógyszerek.

6. tábla

A rubelben elszámolt kivitel áralakulása

(százalék)

1971. 1972, 1973. 1974. 1975. 1976. 1977. Válto- 532;

lás, az 1976.

Árufőcsoport

1970 es évi for—

1977 golom,

évi változás között ból

Energiahordozók, villamos—

energia . . . -—1,2 —-0:,8 0,3 —-O,3 109,7 —6,,7 22,3 134,7 0 Anyagok, félkésztermékek,

alkatrészek , . . . . 1.1 —O,1 0.3 1.3 17,3 —6,1 4,5 17,8 22

Gépek, szállítóeszközök,

egyéb beruházási javak —0i,5 1.8 0.7 0.6 10,9 —O,3 2,8 ió,ó 43

Fogyasztási iparcikkek . . ——3,0 —2,4 0.2 2.2 13,4 ——12,4 1.6 ——2,3 19 Élelmiszeripari anyagok,

élő állatok, élelmiszerek 2.1 3.1 O',7 1,8 23.11 1,6 4.3 41,1 16

Összes kivitel

-—O,4 0,6 0,5 1,3 14,7 —3,9

3,2 1ó,0 100

A kivitelben jelentős volument képviselő élelmiszerek termékszerkezete lehetővé tette az árak számottevő emelését, s ezáltal a cserearányromlás hatásának vala—

melyes mérséklését. (A kivitt élelmiszerek átlagos árszinvonala a behozott anyago- kéhoz hasonlóan alakult. Az utóbbiak aránya a forgalomban azonban jóval na—

gyobb.) Számottevően emelkedett a malom-, sütő- és tésztaipari termékek (184%), a szemes termények (1480/0). a gyümölcs és zöldség (154%). illetve az ezekből ké- szült konzervek (179%). a növényolajipari termékek (152%). az élő állatok és állati

termékek (1410/0), valamint a cukor és édesipari termékek (1370/0) ára. A hús, a baromfi és a tejipari termékek ára hét év alatt 17 százalékkal emelkedett.

A magyar külkereskedelmi forgalom rubel árainak alakulásából világosan ki- tűnik. hogy a cserearány romlása nem egyszerűsíthető le a nyersanyagok és a kész——

termékek közötti árarányváltozásokra. A helyzet sokkal bonyolultabb, mivel az ár- alakulás részleteit vizsgálva nagyon változatos kép alakult ki. Mint látni fogjuk, a dollár árak tekintetében mindez még inkább érvényes. Talán helyesebb lenne az energiahordozók nagymértékű drágulása mellett bizonyos anyagok relativ áremel—

" kedéséről beszélni.

Az energiahordozóknak -—- annak ellenére, hogy áruk a behozatalban és a ki—.

vitelben azonos mértékben emelkedett — kifejezett szerepük van a cserearány rom-

(10)

350 DR. MARTON ADAM lásában, mivel részesedésük a behozatalban mintegy 15 százalék. a kivitelben pedig nem éri el az 1 százalékot. Jelentős. közel 20 százalékos az anyagok cserearány—

romlása. ami tulajdonképpen néhány alcsoportra koncentrálódik, és a forgalmi ará—

nyok eltérései a meghatározók. Az ipari termékek közül a fogyasztási cikkek csere- aránya az anyagokéhoz közel hasonló mértékben romlott a kiviteli árak kedvezőtlen

változása miatt.

Végül az élelmiszerek főcsoportjában az export kedvező áruösszetétele miatt

határozott az árak emelkedése és az importárakhoz viszonyított cserearány—javulás

(19%). Hogy az egész áralakulás szempontjából mennyire döntő a struktúra (és

annak esetleges kedvező vagy kedvezőtlen irányú változása), az kitűnik az élelmi—

szerek dollár árainak alakulásából is. E főcsoportnál a cserearányok a vizsgált idő—

szakban számunkra rendkivül kedvezőtlenül alakultak.

A NEM RUBEL ELSZÁMOLÁSÚ KULKERESKEDELMUNK ÁRALAKULÁSA

A dollárban és egyéb tőkés devizákban lebonyolított kereskedelmünk áralaku- lását egyértelműen a tőkés világpiac árváltozásai határozták meg. A külkereske—

delmi árindexek és a világpiaci árindexek összehasonlításánál azonban figyelembe kell venni azt, hogy az előbbiek a termékek széles körét ölelik fel. valamint a tényleges áruszállításokhoz kapcsolódnak. és így néhány hónapos késéssel követik

csak a napi üzletkötéseknek megfelelő világpiaci árindexeket. Végül utalni kell ar- ra is. hogy a külkereskedelmi áruforgalom több viszonylat különböző feltételek mel—

lett létrejött ügyleteíből tevődik össze, s az árak alakulását a viszonylati, deviza—

nemenkénti sajátosságok, szállítási határidők, fizetési feltételek. a külkereskedelmi

vállalatok piackutató tevékenysége, az üzletkötések időzítése is nagymértékben be-

folyásolja.

A tőkés devizákban elszámolt külkereskedelmi forgalmunk áralakulásában a világpiaci áremelkedések azonnal érvényesülnek. 1973-ban és 1974—ben az árszín—

vonal 15—40 százalékkal emelkedett. Ez a tendencia 1975—ben megállt. sőt megfi- gyelhető volt kisebb mértékű árcsökkenés is. ami 1976-ban folytatódott. 1977-ben újabb emelkedés jelentkezett. amit elsősorban néhány importált mezőgazdasági termék, illetve élelmiszer drágulása idézett elő.

1972—ig folytatódott a cserearány 1960 óta tartó javulása. 1972-ben a csere—

arány fél százalékkal volt jobb, mint 1970-ben és 17 százalékkal, mint 1960—ban.

1973-ban azonban kezdetét vette a romlás, ami három év alatt 23 százalékot tett

ki, s 1975-ben elérte az 1970—es évtized eddigi mélypontját. Az 1976. évi javulást 1977-ben annál valamivel kisebb mértékű romlás követte.4 (A cserearánymutató 1977-ben az 1960. évinek 93 százaléka volt.)

A tőkés devizókban elszámolt forgalmunknak 60—70 százaléka a fejlett tőkés

országokkal bonyolódik le. Itt 1970 és 1976 között a behozatali árak határozottan kisebb. míg a kiviteli árak valamivel nagyobb mértékben emelkedtek. mint a dollár forgalom egésze tekintetében. A forgalomból közel 20 százalékkal részesedő fejlő—

dő országok esetében fordított volt a helyzet. (Lásd a 7. táblát.)

A fejlett tőkés országokból sokféle terméket, anyagot és készterméket hozunk

be, s ezek a fejlett tőkés országok technikai színvonalának megfelelő minőségű, kor—

4 A cserearány 1977. évi romlását (: kakaó. a kávé. a növényoiajípari takarmány és (: halliszt nagy- mértékű áremelkedése. valamint a kivitelben a búza csökkenő ára határozta meg. Ezek nélkül a cserearány—

lényegében változatlan lett volna. Ezért a cserearánynak ezt a romlását az 1977. év speciális körülményeinek kell tulajdonítani, amely nem tekinthető az árrobbanás során létrejött folyamatok egyenes következményének.

' Bár abban. hogy ilyen mértékű áremelkedésre sor kerülhetett. nyilvánvalóan szerepet játszott a világazdasági bizonytalanság is,

(11)

szerűségű termékek. Ez értelemszerűen az anyagokra is vonatkozik. Az árrobbanás során elsősorban bizonyos nyersanyagok ára emelkedett. A feldolgozás különböző fokán levő termékek árának emelkedése már viszonylag kisebb mértékű volt.

A fejlődő országokból több olyan nagy volumenű nyersanyagot hozunk be.

amelyeknek ára jelentősen emelkedett. Ilyen például a nyers foszfát. a nyers gya—

pot, a kakaó. a kávé, a halliszt. A nyersolaj drágulása is nagyobb mértékű volt, mint

a kőolaj-feldolgozási termékeké. lgy a fejlődő országokból származó behozatal ár—

szinvonala hat év alatt megkétszereződött. míg a fejlett országok esetében csak mintegy 40 százalékos áremelkedés következett be.

7. tábla

Fejlett tőkés és a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünk áralakulása

(index: 1970. év : 100)

Behozatal Része- Kivitel Része—

m———————————————— sedés ——————————————— sedés

,, _ az 1976. az 1976.

Arufocsoport 1974 , 1975. 1976. ! 1977. évifop 1974. I 1975. l 1976. , 1977. évifop

"" " galom- galom-

évben ban évben ban

Fejlett tőkés országok Energiahordozók,

villamos energia 293 318 291 294 0 335 320 307 3132 7

Anyagok, félkész—

terméke—k, alkatré-

szek . . . . . 162 1615 142 145 67 148 131 124 126 42

Gépek, szállítóesz- közök, egyéb be-

ruházási javak . . 131 139 133 140 19 112 118 115 123 4

Fogyasztási ipar- '

cikkek . . . . 130 140 132 134 5 130 130 126 135 19

Élelmiszeripari

anyagok, élő ál-

latok,élelmiszerek 181 160 139 158 9l144 137 133 142j 28

Összesen 159 160 141 146 100,0 145 137 132 138 100

Fejlődő országok Energiahordozók,

villamos energia 488 446 464' —- 18 — —- — — 0

Anyagok, félkész- termékek, alkatré-

szek . . . . . 2118 211 228 252 33 138 122 114 108 26

Gépek, szállítóesz- közök, egyéb be—

ruházási javak. . — — — —— 0 109 109 112 115 40

Fogyasztási ipar-

cikkek . . . . — —— — —- 5 129 125 118 130 19

Élelmiszeripari

anyagok, élő ál-

latok. élelmiszerek 157 144 1610 : 223 44 150 140 139 150 15

Összesen 196

187 204 266 100,0 125 119

117 120 100 A kivitel tekintetében a helyzet forditott. A fejlett országokba eladott terméke- ink átlagos árszínvonalát jobban tudtuk emelni, mint a fejlődő országokba irányuló—

két. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy az első esetben a forgalom mintegy 7

(12)

352 DR. MARTON ADAM

százalékát kőolaj-feldolgozási termékek teszik ki, amelyeknek árszinvonala meghá-

romszorozódott. A gépek árának emelkedése mindkét viszonylatban kismértékű volt.

Mivel ezek részesedése a fejlődő országokba irányuló exportban tízszer olyan nagy,

mint a fejlett országokba irányulóban, az utóbbinál ez a tétel is hozzájárult az át—

lagos exportárindex alacsony szintjéhez. Az anyagok, félkésztermékek és fogyasztási iparcikkek árait jobban tudtuk emelni a fejlett országok esetében. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ezekben az országokban csak kiváló minőségű, korszerű ter- mékek adhatók el, amelyeknek ára határozott emelkedést mutat. E termékcsoport fejlődő országokba irányuló. önmagában nem jelentős volumenű exportjának áru—

szerkezete — valószínűleg a sajátos követelményeknek megfelelően -— feltehetően sok esetben olyan termékekből áll, amelyeket a fejlett országokba nem lehet ex- portálni. Az árverseny. a piacokért folytatott harc ezen cikkek áremelkedését mér-

sékelte.5

Az elmondottak következtében a dollár forgalom cserearányának 1970 és 1976 közötti 17 százalékos romlása a fejlett tőkés országok tekintetében mintegy 7 száza- lékos. a fejlődő országok esetében pedig kb. 40 százalékos cserearányromlást ta—

kar. 1977-ben a fejlődő országokból behozott néhány termék drágulása miatt rom—

lott újból a cserearány. (A fejlett tőkés országokkal lebonyolított forgalomban a cse-

rearány 1977-ben az 1970. évihez viszonyítva 94 százalék, mig a fejlődő országok esetében hozzávetőlegesen 45 százalék volt.)

A következőkben áttekintést adunk a tőkés devizákban elszámolt külkereske-

delmünk árucsoportonkénti áralakulásának egyes részleteiről. (Az árufőcsoporton-

kénti adatokat a 7. tábla foglalja össze.)

a) A behozatali árak változásai

A tőkés devizákban elszámolt behozatalban az energiahordozók ára emelke-

dett a legnagyobb mértékben. de ezek súlya nem számottevő. A közel 20 százalékot

jelentő élelmiszerek árának emelkedése — az 1977-ben kialakult ármozgásokat is

figyelembe véve — meghaladta a 100 százalékot. A forgalom több mint felét kitevő anyagok és 14 százalékát kitevő gépek ára mintegy 50. a fogyasztási iparcikkeké 25 százalékkal, az átlagnál kisebb mértékben emelkedett.

Ami az egyes évek ármozgásait illeti (lásd a 8. táblát) két figyelemreméltó jelen—

ségre kell utalni: az anyagok árának emelkedése lényegében 1974—ben érte el a csúcsot, amit a következő két évben csökkenés követett. Az 1977. évi áremelkedés nem számottevő. A késztermékek ára bár jóval kisebb mértékben, de tartósan emel—

kedő. s ily módon az árarányok között -— főként a gépek tekintetében — bizonyos

kiegyenlítődési tendencia. az árrobbanás során kialakult árarányváltozások mérté-

kének valamelyes csökkenése figyelhető meg. Az élelmiszerek 1973. és 1977. évi magas árszinvonalának kialakulásában a kedvezőtlen időjárás mellett az árrobba-

nás miatti bizonytalan világpiaci helyzet is szerepet játszott.

Az anyagok közül az átlagot meghaladó mértékben drágultak a növényi és

állati eredetű anyagok (169, illetve 1630/0). a bányászati termékek (297%). a vegy-

ipari alapanyagok (172%). A kohászati alapanyagok, a vas- és fémipari félkészter- mékek ára csak kisebb mértékben nőtt (119, illetve 1110/0).

Az árrobbanás nyomán kialakult, sok esetben spekulációs ármozgásokat az

anyagok tekintetében a következők jellemezték. A növényi eredetűek árszinvonala

5 Módszertani szempontból meg kell jegyezni azt, hogy a fejlődő országokkal lebonyolított viszonylag kis volumenű és meglehetősen heterogén külkereskedelmi forgalom árindexszámításának reprezentációja csak valamivel nagyobb hibahatárok között teszi lehetővé az árváltozások átlagos mértékének meghatározását, mint

a sokkal nagyobb forgalmat jelentő viszonylatoké.

(13)

KULKERESKEDELMI ÁRAK 353

;

1974—ben volt a legmagasabb, de átmeneti csökkenés után 1977—ben ismét emelkedett. Az állati eredetű anyagok árai már 1973-ban elérték csúcspontjukat, majd csökkentek, s az 1977. évi áremelkedést is figyelembe véve az árak még mindig alacsonyabbak. mint 1973—ban voltak. A bányászati termékek ára a vizsgált időszak során majdnem megháromszorozódott. A kohászati alapanyagok, azaz a színesfé- mek ára az egész időszak során viszonylag kedvezően alakult, legnagyobb részük az átlagnál kisebb mértékben drógult. Ez alól csak a horgony volt kivétel, amelynek ára 1974-ben spekulációs okokból igen magas volt, de azóta jelen- tősen csökkent. A kőolaj árának emelkedése szükségszerűen magával hozta a vegyipari termékek drágulását is, de mint a többi árucsoportban, itt is szerepet ját—

szottak egyéb tényezők. 1974—ben szinte minden termék ára több mint kétszerese volt az 1970. évinek. Kiemelkedően magas volt a marónátron ára, ami 1975-ben érte el a csúcsot (447%). A vegyipari félkésztermékek árszinvonala 1975-ben átlagát tekintve az 1970. évinek több mint kétszeresén tetőzött, de az ammóniákszóda, a foszforműtrágya árindexe 407 és 335 százalék volt. Legkevésbé emelkedett a vas—

és fémipari félkésztermékek, valamint a fémtömegcikkek óra, de ez főleg az évtized elején tapasztalható árcsökkenéssel magyarázható. 1972—től ugyanis ezek árszínvo- nala szintén az átlaghoz hasonlóan emelkedett.

8. tábla

A tőkés devizákban elszámolt behozatal áralakulása

(százalék)

1971. 1972. 1973. 1974. 1975. 1976." 1977. Válto— ifj;

205 6.

Árufőcsoport 1970 és 351271,

1977 galam-

évi változás között ban

Energia hordozók, villamos

energia . . . . . 203,8 —-2,2 41 ,O 10!5,5 —6,5 —-3,7 7.0 2800 7 Anyagok, félkésztermékek,

alkatrészek . . . . . —1.3 2.8 11,0 512 —1,6 —13,5 3.6 50,2 57

Gépek. szállítóeszközök,

egyéb beruházási javak 5.4 4.9 6,6 12,1 6.0 —0,2 4.9 46,7 -14 —

Fogyasztási iparcikkek . . 0.7 3.8 5.7 15,9 5.5 —9.6 2.2 24,8 5

Élelmiszeripari anyagok,

élőállatok, élelmiszerek 9.0 —-2,6 42,3 219 4.3 —15,0 27,2 207.5 17 Összesen

2.2 2.2 16,5 39,5 0,4 —11,3 7.7 62,5 10,0,0 ' 1976—ban — mint már említettük — a forint kereskedelmi árfolyamát a dollárhoz viszonyitva átlagosan 6 százalékkal felértékelték. lgy ebben az évben különösen fontos utalni arra, hogy a forintban számitott ár—

indexek a nominális dollárban számolt áremelkedéseknél kisebb változásokat jeleznek.

A dollár elszámolású behozatalnak több mint 10 százalékát kitevő gépek és 5 százalékát kitevő fogyasztási iparcikkek árindexe az összehasonlítható termékek kor- látozott száma miatt csak nagyon alacsony reprezentációval számítható. Az egyéb forrásokból rendelkezésre álló információkat is felhasználva, becsléseink szerint 'az

árak 7 év alatt közel 50, illetve 30 százalékkal emelkedtek.

A Magyarországra behozott élelmiszerek nagyobb mértékben drágultak, mint az anyagok. Az elmúlt hét év során jelentős —— némely esetben ellentétes irányú -—

ármozgások voltak megfigyelhetők. '

1971—ben az átlagos árak 9 százalékos emelkedését főként avaj és a takar—

mánytejpor árának emelkedése idézte elő. 1972-t illetően említésre méltó a kávé, a

2 Statisztikai Szemle

(14)

354 DR. MARTON ADAM

vaj. a takarmánygabona és a halliszt olcsóbbodása. Emelkedett viszont a hántolt

rizs. a citrom ára. Az árszínvonal 1973—1974. évi nagymértékű emelkedését a hal—

liszt. a növényolajipari takarmány, a hántolt rizs. a takarmánytejpor. a takarmány- gabona. a cukor, a kakaó és a kávé drágulása idézte elő. 1975—ben több nagy for- galmú importcikkünk (a növényolajipari takarmány, a halliszt, a kávé. a takarmány—

tejpor) ára csökkent. A cukor további drágulása miatt azonban az ár'ufőcsoport ár—

színvonala 4 százalékkal emelkedett. 1976-ban az árak kisebb—nagyobb mértékű csökkenést mutattak. csak a kávé ára emelkedett. Az 1977. évi magas árindexeket a rendkívüli mértékben megdrágult kávé, kakaó. növényolajipari takarmány és halliszt határozta meg.

A behozatal tekintetében tehát lényeges árarányváltozás egyrészről az energia- hordozók és az élelmiszerek, másrészről az anyagok és az ipari termékek között következett be.

Az energiahordozók esetében az árarányok átrendeződéséről van szó, a jelenlegi órak csökkenésére középtávon nem lehet számítani, sőt inkább további lassú

drágulás fog bekövetkezni. Az élelmiszerek és az élelmiszeripari anyagok árszin-

vonala azonban nem tekinthető ilyen értelemben megállapodottnak, tartottan ma- gasnak. Például a cukor. a búza, az élő állatok és a hús esetében jelentős áringa- dozásoknak voltunk tanúi.

A jelenleg nagyon drága termékeknél is viszonylag rövid időn belül az árak csökkenésére lehet számítani, egyrészt azért. mert például a kávéfogyasztás ilyen magas árak mellett világszerte jelentősen csökken. másrészt azért, mert a termelési

lehetőségek bővíthetők, s ezenkívül néhány év kedvezőtlen időjárását általában jó

időjárás váltja fel. ,

Az anyagok, a félkésztermékek és a gépek behozatali árai lényegében azonos mértékben emelkedtek, míg a fogyasztási iparcikkeké valamivel kisebb mértékben.

A korszerű, jó minőségű. magas termelékenységű gépek iránti kereslet részben az olajban gazdag fejlődő országok beruházási tevékenysége, részben a versenyké- pesség fokozásának növelése érdekében meglehetősen nagymértékű, s az árak is emelkedők. Ezek az árak a jövőben valószínűleg meglehetősen tartottak lesznek.

b) A kiviteli árak változásai

A tőkés devizákért exportált termékeink árának emelkedése (lásd a 9. táblát) az energiahordozók és a fogyasztási iparcikkek kivételével a többi három árucso—

pontban és így az átlagot tekintve is jóval alacsonyabb volt, mint a behozatalban.

A cserearány változása tehát nem elsősorban a forgalmi arányok különbözőségé—

nek. hanem az említett árucsoportok cserearányromlásának következménye.

Az anyagok átlagos árszínvonalának emelkedését az adott. az importétól eltérő termékszerkezet határozza meg. Exportunkban azoknak a termékeknek van viszonylag nagyobb súlya, amelyeknek óra 1972—ig csökkent (kohászati alapanyagok, bó—

nyászati termékek, vas— és fémipari félkésztermékek). Az ármozgások jellege azon—

ban a vizsgált időszakon belül az importtal azonos volt, az árak a legmagasabb szinten az 1974—1975. években voltak. A vegyipari alapanyagok és félkésztermékek ára az átlagnál jóval kisebb mértékben emelkedett, mivel az exportunkban szereplő termékek (PVC—por. gyógyszer—alapanyagok) világpiaci ára sokkal kedvezőtlenebb,

mint azoké. amelyeket importálunk.

A kivitt élelmiszerek árának az átlagot meghaladó. de a behozatalénál sokkal kisebb emelkedését szintén az adott exportszerkezet határozza meg. A zöldségfélék és a gyümölcsök ára jelentősen emelkedett, úgyszintén a növényolajipari termékeké.

(15)

A hús. a baromfi és a tejipari termékek viszont — összhangban a világpiaci érten-

denciákkal — sokkal kevésbé, alig 40 százalékkal drágultak. A szemes termények és

az abból készitett áruk ára szintén nagyon alacsony. Az árak ebben a csoportban

is jelentősen ingadoztak a vizsgált időszakon belül, az 1974—1975. években számos

terméknél 50—100 százalékos áremelkedés tapasztalható. E cikkek legmagasabb árai is általában alacsonyabbak voltak, mint azoké, amelyek behozatalunkban

szerepelnek.

9. tábla

A tőkés devizákban elszámolt export áralakulása

1971. 1972. 1973. 1974. 1975. 1976. 1977. Vállto- 2372;

Árufőcsoport

19z7cl3sés gödi?

, . , , 1.977 galam—

ev: valtozas kozott ban

Energiahordozók, villamos

energia . . . . . . 21.7 —11,4 42,5 'l'lO,1 1.0 —4.9 7.4 232,6 5

Anyagok. félkésztermékek, . . _,

alkatrészek . . . . . —4,1 —-6,0 12,6 42,4 —12,2 ——7,l 'l,8 19.8 37' Gépek, szállítóeszközök,

egyéb beruházási javak 1.4 1.5 039 5,2 3.2 ——1,5 4.6 16,1 12

fogyasztási iparcikkek . . 3.8 2.6 5.8 15,ó -—1,1 —5,5 7.6 3112 16

Élelmiszeripari anyagok, ,. 1.5_ ,. §" '—

élő állatok, élelmiszerek 5,1 14.8 20,6 4.1 -—7,2 —5.3 2.8 37,0 30

Összesen 1.4 3,6 13,6 18,9 —6,6 —5,5 ! 3,6 29,8 100

Az árufőcsoportonkénti kiviteli árindexeket (lásd a 9. táblát) összehasonlítva a behozatali árindexekkel (lásd a 8. táblát) bizonyos szempontból hasonló kép alakult ki. Az anyagok és a gépek ára mind a behozatal, mind a kivitel tekintetében nagyjából azonos és az átlagnál kisebb mértékben emelkedett. Az energiahordozó—

kat nem számítva mindkét irányban az élelmiszerek árindexe volt a legmagasabb.

A fogyasztási iparcikkek kiviteli ára nagyobb mértékben emelkedett, mint az anya—

goké és a gépeké. Az árufőcsoportonkénti cserearányok az energiahordozók és a fogyasztási iparcikkek tekintetében 100 körül alakultak, míg az anyagok és a gépek

esetében 20 százalékkal, az élelmiszerek esetében közel 40 százalékkal romlottak.

Összefoglalva: a tőkés devizákban elszámolt külkereskedelmi forgalmunkban az 1977. évi cserearánynak 1970—hez viszonyított mintegy 20 százalékos romlását nem elsősorban az energiahordozók jelentős drágulása és nem is az anyagok és a kész- termékek közöttí árarányváltozás (hiszen mind az importban, mind az exportban azok árindexe nagyon hasonlóan alakult) határozta meg, hanem az, hogy az expor- tált anyagok, félkésztermékek, gépek és élelmiszerek árát sokkal kevésbé tudtuk növelni, mint amennyire az importált termékek ára emelkedett.

Az anyagok és a gépek kiviteli árindexével kapcsolatban még azt is meg kell jegyezni. hogy a tőkés piacokon élesedő verseny és bizonyos importkorlátozó gaz- daságpolitika a magyar készáruk piaci helyzetét nehezebbé tette. s így az árak csak kisebb mértékben voltak emelhetők, mint a fejlett tőkés országok ipari késztermé- keinek ára. Igaz, hogy sok esetben a magyar áruk minősége, szállítási feltételei és a szervizhálózat hiányosságai is gátolják az árak emelését. A fogyasztási iparcikkek esetében ezek a problémák talán kisebb mértékben jelentkeznek, s ez lehet a ma-

gyarázata annak. hogy az exportárak viszonylag nagyobb. az importárakhoz ha-

2.