Magyarország külkereskedelmi forgalma az európai tőkés országokkal (1945–1956)

SZE M [Á ",

Magyarország külkereskedelmi forgalma az európai tőkés országokkal (1945—1956)

Hazánk külkereskedelmi forgalmára vonatkozó statisztikai adatok az 1947. évi,

adatok közlése óta 1956. év végéig nem

kerültek nyilvánosságra. Ez a titkosság

sok tekintetben csak az országon belül

érvényesült, mivel tőkés kereskedelmi partnereink saját statisztikáikban Ma—

gyarországgal bonyolított külkereskedel—

mi forgalmuk adatait részletesen közöl—

ték.

E cikk keretében az európai tőkés or—

szágokkal1 folytatott külkereskedelmi for- galmunk 1945 és 1956 közötti alakulását kívánjuk a statisztika adatain keresztül bemutatni.

Ezek az országok a szocialista országo—

kon kivül legfontosabb kereskedelmi partnereink. Gazdasági kapcsolataink a második világháborút megelőzően igen _szorosak voltak. Az 1929—től 1938-ig ter—

jedő tíz év átlagos külkereskedelmi for—

galmát véve alapul a jelenlegi európai tőkés országokból2 származó behozatal összes behozatalunknak 62 százalékát, az azokba irányuló kivitel összes kivitelünk—

nek 72 százalékát tette ki.3 *

1Itt és a; következőkben európai tőkés orszá—

gokon a következő országokat értjük: Ausztria, Belgium és Luxemburg, Dánia, Finnorszag, Francia—

ország, Gibraltár. Görögország. Hollandia, Izland, Máltai, Nagy-Britannia és ír Szabadállam, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország. Svájc és Liechtenstein, Svédország. Törökország, Trieszt.

* Németországot 1945 előtti teljes területével tőkés

országnak tekintve. ' _

5 A magyar kül—kereskedelmi statisztika 1952-ig a behozatalt úgy értékelte. hogy az áruk vételáráv hoz hozzáadta a magyar határig felmerülő deviza:—

költségekettún. CIF-paritás), az export tekinteté—

ben vismn't csak a szűkebb értelemben vett eladási áron mutatta! ki az áruk forgalmát (ún. FOB- p'airitáis). 1952461 kezdve a külkereskedelmi-statisz—

tikai számbavétel az előzőekben vázoltak fordí—

tottja (az importnál FOB. az exportnál CIF—pari—

táson történik). Ez az eljárás az import devizaa ellenértékét a valóságosnál kisebbnek, az expor- tét a ténylegesn—él nagyobbnak, ebből következően a. forgalom egyenlegét a valóságosnál kedvezőbb- nek tünteti fel. A továbbiakban az 1952. évet követő adatokat az utóbbi módon közöljük. Az így közölt összes import adatokhoz az 1962—1956. évek során az importforgalom 4—5 százalékát hozzá kell adni.

az összes exportforgalomból pedig annak 1—1,5

százalékát le kell vonni, hogy zi reális üss7ehason—

'lítás lehetősége létrejöjjön.

5 Statisztikai Szemle

Külkereskedelmi forgalmunk volume—

tnei 1945—ben az 1938. évinek kevesebb

mint egy százaléka volt.

A külkereskedelmi forgalom volumcur'

1938. 1945.

evben 1938. év

Megnevezés százaléká-

1938. évi változatlan ára- ha"

kon (ezer devizapengő*)

' i : *—

Behozatal ... 410 607 2 384 (Lőtt

Kivitel ... 522 382 1 369 (),26

Ébewiz'apengőn — illetve a továbbiak során devizaforinton —— a Magyar Nemzeti Bank minden—

kor hivatalos középárfolyam-án számitott deviza—

értéket értünk

(

1945—ben Európán kívüli kapitalista or—

szágokkal külkereskedelmi forgalmunk

nem volt. Behozatal lényegében csak Ausztriából, Nyugat—Németországból és

Svédországból volt, árut csak Ausztriá—

ban és Nyugat—Németországban adtunk el.

Külkereskedelmi forgalmunk lényegé—

ben 1946-ban indult meg, s gyorsan fej—

lődött. Az európai kapitalista országokból

származó behozatal folyó devizaforint árakon/számított értéke 1949—ben az 1946.

évinek 28-szorosára, a kivitel pedig 8—szo—

rosára nőtt.

Az európai kapitalista országokból

származó behozatal az összes tőkés orszá—

gokból származó behozatalnak 1946 és 1949 között átlagosan 80,4, a kivitel az összes tőkés országba irányuló kivitelnek 88,6 százaléka volt.

Különösen az Ausztriával, Hollandiá—

val, Nagy—Britanniával, valamint Svájc— "

cal bonyolított áruforgalom nőtt rohamo—

san.

A Nyugat-Németországból származó be—

hozatal 1949—ben _1948-hoz képest megtiz-

szereződött, a kivitel pedig kb. három és

félszeresére nőtt.

41938. évi *— az 1945. évi relációs arányokkal súly—ozott —— egységárakon számítva.

Az európai tőkés országokkal folútatolt külkereskedelem alakulása (MMG—1949)

Behozatal Kivitel

az európai tőkés országokból az európai tőkés országokba Év

millió az összes tőkés millió az összes tőkés * deviza— országokból származó . deviza— országokba irányuló forintban behozatal százalékában ' forintban kivitel százalékában ,

1946 ... § 5s,5 ? 55,1 17o,3 96,0

1947 ... ( 521,8 58,7 517,8 89,2

1948 ... ? 854 6 84,6 953,3 87,3

1949 ... ! meg,—; ami 1 14003 se,-1 _____

1946—1949. év átlaga ... —— so,4 . — , 88,6

1949. év 1946. év százalékában . . . . * —— 822,8 l ——

-* 218'szoros. Az emelkedes itt és a következő évek adoval tekinteteben valójában nagyobb, mivel a for—;:

ilalom devizaforimban számitott értéke az angol font 1949. szeptemberi és az egyéb európai (leviták. valla-V mint a. francia frank. devadváfiójált is tükrözi.

A külkereskedelmi forgalom alakulása országok szerint (1946—1949)

Forgalom (millió devizaforint)

Megnevezés i946. 1 1947. 3 1948. ! 1949.

[ évben

; Behozatal

Ausztria. ... ! §),l ; 495 % se,? : zzau Hollandia ... ; z,1 ** 43,5 mas 3 163,4 Nagy—Britannia . m' 101,7 2714; 444,9 Svájc ... ; 304; 125,9 147,o 156,6

_ , ; Kivitel ,

Ausztria ... ; 12,8 . um ) 125,s ! 23o,1

Hollandia ... ; 0,3 . 28,5 * se,.a [ 124,7

Nagy-Britannia . ! esel 181,8 333,4 267,9 Sváic ... :, sem * 99,0 § on 1 142,6

l

A NDIIDUInVÉmCIOFSZáügal folytatott külkereskedelmi forgalom CMS—1949)

Forgalom (millió devizaforlnt)

?

Megnevezés ; 1948. § 1 949.

§ évben

Behozatial ... ;; 18,1 í 188,9

68 , 0 238, 7

Kivitel ...

A fent említett négy országból szárma—

zó behozatal zömét az 1946—1949. évek—

ben megközelítően azonos áruk képez—

ték:5 Ausztriából fát, papírt, ammóniák

szódát, vasárukat; Hollandiából nyers—

bőrt, nyersgyapotot, fémeket, műselymet;

Nagy—Brítanníából gyapjút, ,nyersgyapo—

tot, fémeket, nyersbőrt; Svájcból festéke—

ket, gépeket és készülékeket, selymet 'és műselymet hoztunk be. ' " '

*5'Az'z 1946—1948." évekbeli urszágrsoportolura * is halaltol-ható áruszerkemli statisztika nem volt,

A kivitel áruszerkezete kevésbé volt"

állandó, mint a behozatalé. Nagy—Britain?- niába ugyan rendszeresen a vágott bá- romfi, paradicsompüré, aprómagVak, ili-

lelve szárazbab képezte a kivitel zömét;

azonban a másik három országba irá-—

nyuló kivitel főbb tételei az évek során;

változatosabbak voltak. Az Ausztriába;

irányuló kivitelben az állandóbb jellegű szénszállítmányok mellett korábban " §

zöldség, gyümölcs és szárazbab, utóbb a- cukor és az élőállatok exportja j—átszotl' fontosabb szerepet. Hollandiába ——4 "1947

kivételével —— jelentős volt az lparikivi—

tel. (vasáruk, fémfélgyártmányok, vasúti

kocsi stb.). A mezőgazdasági jellegű kie vitel keretében Vágott baromfit, paradi—

csompürét és kukoricát szállítottunk.

Svájcba irányuló kivitelünk sok kisebb—

volumenű tételből állott. A 'cikkek fim—

tosság sorrendjében évről évre cserélőd—

tek. Allandóbb jellegű volt a maláta, a bor, a zsíros olajok, a toll, szárazbab,

majd a cukor és a kukorica kivitele;

Az európai országokkal bonyolított kül—

kereskedelmi forgalom 1949 után —— rész-

ben a magyarországi külföldi vállalatok államosítása, részben pedig a szocialista országok ellen bevezetett diszkriminációs

kereskedelempolitika, illetve a koreai há—

ború kitörésémek következményeként ——

jelentősen visszaesett..

Az európai kapitalista országokból

származó behozatal 1950—től [évről évre csökkent. 1952—ben mélypontot érte], és

az 1949. évi behozatalnak nxindösSze ?76'

százalékát tette ki. Ebben a Nagy—Bri— _

tanniából származó fotgalom 4455 millió

devizaforintról 127 millió devizaforintra

SZEMLE

227.

történt csökkenésének volt döntő szerepe.

1953—tól kezdve Magyarország ismét foko—

zódó mértékben vásárolt az európai tőkés országokban, főleg Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Hol—

landiában és Ausztriában. Behozatalunk

1955—ben 2,4 milliárd devizaforintot ért el,

ezzel az 1949. évinek másfélszeresére

emelkedett. 1956-ban a behozatal ismét

az 1949. évi színvonalra esett vissza. Az

1950—1956. évek folyamán az európai tő—

kés országokból származó behozatal az

összes tőkés országokból származó beho—

zatalnak átlagosan 84,5 százaléka volt.

Magyarország behozatala a főbb európai tőkés országokból (1'950—1956)

Behozatal összesen Ebből

tőké Fr n Némeb' Svájc és

_ ., az összes a ancia- Ho an- Nagy— Szövet- _ ,

JV deviza.milho_ országokból szár- Ausztria ország dia Britannia ségi Köz- Liechten—

at 111

forint mazó behozatal társaság 9

százalékában !

millió devizaforint

1956 ... 1 359,5 sm ' 210,3 53,8 98,6 123,5 366,6 143,4

1951 ... 1 251,7 79,3 128,3 72,1 104,6 177,9 200,7 1833

1952 ... 1 248,7 8658 212,4 71,9 111,2 126,6 193,7 178,7

1953 ... 1 311,7 88,6 187,9 42,8 324,6 118,1 185,8 111,5

1954 ... 1 648,8 85,7 301,8 165,5 280,8 98,0 3224 86,9

1955 ... 2 367,6 83,7 324,6 363,3 316,2 180,7 449,6 123,5

1956' ... 1 698,4 83,7 248,5 203,9 135,0 136,5 301,3 923

* Az 1966. évi forgalom-ra vonatkozó, itt és a következőkben előforduló adatok ellőzetesek.

Az európai tőkés országokba irányuló

,kim'tel 1950—ben 1949-hez képest kb. 24

százalékkal csökkent, a következő két év

során azonos szinten maradt, majd 1953- ban az 1949. évinek mintegy 68 százalé—

kára csökkent. Ennek oka az volt, hog! a

Nagy—Britanniába irányuló kivitel jelen—

téktelenre zsugorodott, ugyanakkor je- lentősen visszaesett az Ausztriába és a

Német Szövetségi Köztársaságba irányuló

export is. Ezzel egyidejűleg új export—

piacként jelentkezett Görögország; a Tő—

!

Magyarország kivitele a főbb

rökországba, Finnországba, Norvégiába és Hollandiába irányuló export pedig foko—

zódott. 1955—ben a kivitel az előző évhez képest 48 százalékkal emelkedett, és ez-

zel az 1949. évi szintet mintegy 28 száza—

lékkal meghaladta. 1956—ban az export lé—

nyegében az előző évi Szinten maradt.

Az európai tőkés országokba az 1950——

1956. évek folyamán az összes tőkés or- szágokkal bonyolított exportnak átlagosan 77,1 százaléka irányult.

európai tőkés országokba

(im—1956)

Kivitel ősszesen Ebből

?

* Német-

.. * — Svájc és

- . u - - s v t- .

Év (337133 MOÉÉÉÉÉÉÉÉÉS Ausztria 313321; Ha? nggnia Sáfán. Megmen—

; Mas

1

f _

[ millió devizaforint

1950 ... 1 068,7 81,4 19739 42,4 79,8 5,o 286,8 142,5

1951 ... 1 124,3 77,2 197,0 75,1 135,4 3,8 mm 160,0

1952 ... 1 063,1 76,9 192,o 54,o 138,0 s,z 199,7 1423

1953 ... 9493 75,4 151,9 44,6 163,0 5,4 186,9 1oo,5 ,,

1954, ... 1 215,9 , 74,s a241,5 50,9 228,2 sas 238,0 82,9

1955 ... 1soo,1 ! 7,5,2 313,6 56,4 205,7 153,9 364,0 176,7 _

1956 ... 1734,6 ' 79,6 243,3 1044 su; 206,6 427,2 24s,9

? e

5*

Az európai kapitalista országokkal bo- nyolított külkereskedelmi forgalom az 1950—1956. években az 1956. év kivételé- vel. minden évben passzív volt. A behoza—

tali többlet 1955—ben volt a legnagyobb.

[Különösen magas volt ebben az évben a külkereskedelmi mérleg passzívuma Fran—

ciaországgal, Hollandiával és a Német

Szövetségi Köztársasággal. 1956-ban a for—

galom —— elsősorban a Svájccal, a Német

Szövetségi Köztársasággal és a Nagy-Bri—

tanniával bonyolított forgalomban mutat—

kozó kiviteli többlet eredményeként

aktívummal zárult.

behozatal áruszerkezete az összes tőkés behozatal százalékában*

Tennellési— üzem—l ] % F0— 1 rende te- anya— ! yaaz- ?

témgé' gok, , ,, , ÉIÉI' tgóiren— , pek, be- anya- l MÖ' mx- delteté— O'?"

Év rendezé- ? álla- szer- ' sze—

gok és sú nem

Bek, ké- nyers— ! tok cik- élelmí- sem szülékek anya- , kek szer-

S mu- * *

szerek ! gok ; ; l áruk ?

__ ! A

1949 24,6 70,6 , u,; 5 2,9 1,6 100,o 1950 31,6 633 3 (),2 * 3,4 1,5 100,0

1953 14,s 64,45 U,2 18,7 1,9 100,0 1954 9,5 60,2l (),7 z7,5 2,1 map

1955 5,0 mm; M 313 2,1 mm

1956 6.6 68,0 § 0,l 23,4 LS) 100,0

* A KGST országok kezeli csoportosítás.

alkalmazott áru—szen

Főleg Ausztriában, Franciaországban,

Nagy-Britanniában és Svájcban vásárol—

tunk kevesebb gépet. gépi berendezést és műszert.

Az európai tőkés orxzáaokkal bonyolított kz'ilkcreskedelmi forgalom ('!menlcgeil:

% 1950. l 1951. ? 1952. 1953. ) 1954. E 1955. 1956.

Megnevezés V, .-., , 4

'; évben (millió devizaforint)

5", M.. ,, A- 3 l

Öaszese'n ... § __ 3903 74 ; _ 185,6 — 362,0 l 4324) l _ 567,5 , 3532

Ebből: ; , , 1 ; '

Finnország ... -— 12 ' l4,2 —- S,?) % 13,7 19,1 21,4 —— 12,4

Franciaország ... —— 11,4 38 — 17,9 A LS § — 114,6 l —— 2063) — 90,8

Hollandia ... l l8,8 —— 30, 8 * a— 26,8 _ 161.6 * — 52,6 —- 110,5 —— 5354 Nagy-Britannia : v— l'2,8.5 -— 174,1 —— 118,4 l — 1117 S 62,2 § — 26,8 —n— 70,1

Német Szövetségi l ) §

Köztársaság . . A . 1 79,8 17,2 —%— 6,0 1,1 l 84,4 ] 85,6 % 1253

Svájc ... i , o,9 , zu _ 36.4 — u,!) l 44) ; :3,2 J- 1565

l 1 l ! 4

?" Behozatali többlet: ——-. kiviteli többlet: %.

1950 és 1956 között az európai tőkés or— Gépek, gépi berendezések és műszerek behozatala

szágokból származó behozatalban ! ? l

, ; , Francia- Nagy- e.

a) az anyagbehozatal kepezte a forga- f' x § Auszma ország Britannia SVÁW

lom kétharmadát, ' ;

b) a gépek, berendezések, műszerek l mmm dewmfomt

, . ,, .. , l !

részaranya Jelentosen csokkent, 1949 , 389 36,6 820 975

c) 1953—tól a mezőgazdasági jellegű cik- ggg ! gát—g 233 43?) ág;

kek (élelmiszerek) a behozatal jelentős 195411: E 333 5; !, 537 *22'2

hányadát tették ki. 1955 K 13-7 55 : 757 ' 12—9

1956 .l 194; r:, ; az , lát,]

Az európai kapitalista országokból származó Ausztriából, Hollandiából, Nagy—Brí"

tanniából és a Német Szövetségi Köztár—

saságból hoztuk be a legtöbb anyagot többek között kohókokszot, marónátront nyersgumit anilinfestéket mosott gyap—

jút, alapjú—fésűsszalagot.

üzemanyagok anyagok vs nyersanyagok lwhomlala

Német, Szö- Nagy--Bri-

Ausztria ! Hollandia tannla és ír vetségl Köz-

Év , ; Szabadállam társaság

millió devizaforint

1949 l 186,6 § um ! 329; 128,5 1950 . 147,o * 78.57 . 79,o 206,2 1953 107,5 1504; ] 77,5 115,9 1954 ; 182,4 1532 1 72,6 zug;

1955 216,4 zum 1545) 2592

1956 * 20411 . mm) 1 121,8 ; 1435.

Az 1953 és 1956 között eleősorban Fuen-

ciaor—szágban (búza és liszt), a Német Szö—

vetségi Köztársaságban (kenyér- és te—

karmánygabona, cukor), Hollandiában

SZEMLE

(növényi olajok, zsír és faggyú) és Ausz—

triában vásároltunk élelmiszereket, rész—

ben kereskedelmi célokra, Európai tőkés

országokból 1955—ben vásároltuk alegtöbb

mezőgazdasági ' terméket (738,3 millió devizaforintért), 1956—ban a behozatal

3972 millió devizaforintra csökkent.

Ií'lelmiszcrcikkek lmhomlaln .

§ § Német

' _ § g .

§ Ausztria § 13332? Hollandia séÉÉYÉgz-

kv § § § társaság

§ ,

§ millió devizaforint

1

1949 0,0 § 2,0 § 4,0 § l,6

1950 0,0 , 2,3 § s,7 l u,?

1953 19,3 3,0 § 140,0 § 6,.3 1954 , . .. 79,6 101,() § 120,1 § 30,2 1955 79,3 273,7 § 93,1 , 1253 1956 § 15,8 § 107,2 213 § 107,"—

Európai tőkés országokba főleg mező- gazdasági cikkeket, különféle anyagokat, fogyasztói rendeltetésű iparcikkeket és éloallatokat szállítottunk.

Az európai lőke's országokba irányuló kivitel (il-aszerkezete az összes tőkés kivitel százalékában

§ Termelési § !

rendelte üzem-§ § FO' §

, ," an — , asz—

téSü ge— gobka_{, _ ,,} § EIEI' (§; ren- § .

, pek, be- anya- lílo- mí- delteté- ! Ósz-

luv § rendeze- gok és alla- szer- §Sű nem * sze-

§ sek, ke- nyers- tok elk- élelmi— sm

§ szülékek anya- kek szer-

l és mu- gok § áruk §

§ szerek § § § §

1949 5,1 § 19,o 7,z §58,1 lO,6 § 100,"

1950 2,2 15,4 183 50,6 13,5 § 100,0

1953 4,6 23,7 ,4,6 43; § 23,9 § 100,0

1954 3,7 18,8 7,3 san , 17, ) § 100,o

1955 3,5 27,3 SA 44,7 16,l ; 100,a 1956 as 24,8 12,9 444 Hm ; 100,0 Mezőgazdasági termékeket Ausztriába, a Német Szövetségi Köztársaságba és

Svájcba szállítunk; a Nagy-Britanniával

korábban jelentős kivitel —— az 1953. évi

mélypont óta —— fokozatosan emelkedik.

li'lclmisrcrvilck kivitel

§

§ Német §

, Nagy— Szövet- § , ,.

§ Ausztria Britannia ségi Köz- § Na]?

§ § társaság §

l ' 1

§ §

§ millió devizaforint.

( 1 ;

1949 . . . . 114,5 § 195,Z 199,5 § 67,7

1950 . . , . 84,7 0,2 19358 § 71,4

1953 . . . . 105,3 (),0 1163 ; 66,7 1954 . . , . 178,5 14,0 § 149,1 § 45,8

1955 ., 170,0 523 ! 2475; ; 96,7 1951; . A . , § 1403 ; u.i 1994 § mar.

229

Anyagkivitelünk keretében főleg hen—

gereltárut, hutaalumíniumot, nyers— és fűtőolajat, sörtét, állati belet érbékesítünk

európai tőkés piacokon. Fő vevőink Ausz—

tria, Hollandia, Nagy—Britannia (az utolsó

két évben), a Német Szövetségi Köztársa—

_ság és Svájc.

Anuagkivilel

§ §

§ Nemet §

§ Auszt- Hollan— Nagy Szövet— § . F' ria dia rltan— ! ségi Köz- l SVáJ"

Av § §társaság §

§

§ millió devizaforint

1949 ::§. . 74,0 33,5 25"? § ZZ,0 2: ,7 1950 . . , 46,3 21,6 § 0,6 § l9,6 18,(i

1953 ' 17,5 71,7 4,6 36,4 22,9

1954 16,2 56,6 § 19,s § 303, m,;

1955 52,7 91,1 " 86,6 72,3 40,6

1956 45,1 22,6 § 97.7 1!.O,3 383

Mind mezőgazdasági, mind anyagkivi—

telünkben harmadik országban vásárolt árucikkek eladása is szerepel.

Ipari fogyasztási cikkek (textilméter—

áru és konfekció stb.) tekintetében főbb felvevő piacaink Törökország, a skandi—

náv államok és újabban Nagy—Britannia.

rendelletíszi

Fogyasztói iparcikkek kivitele

(

Auszt- . §Finn- Hol- Svéd- TÖ' ,_ ria Dánia ország landia ország rOk'

hv orszá;r

! !

millió devizaforint

! § § l §

(10 ' m 24,7 10,5 ] 23;

ö,6 12,1 11,7 a,? 42, :) 16,1 25,7 26,2 19,7 54, ; 14,5 24,0 15 9 233 46,0 19,7 33,1 24 s 355 66,9 233 193 24,s

! §

aie , 13.l

;

Az 1956. évi forgalom alakulását az ok—

tóber—novemberi események jelentős mértékben befolyásolták. Ennek követ—

keztében az előző évekkel történő össze—

hasonlításnál helyes képet csak az l—IX.

havi forgalmak szembeállítása mutat.

Az 1956. évi forgalom megítélésénél fi—

gyelembe kell venni azt a körülményt is,

hogy külkereskedelmünkben a negyedik

negyedévekben legnagyobb a kivitel s az elért évi egyenleg nagy részét -— főleg idényszerű mezőgazdasági export révén

—— a negyedik negyedévekben szoktuk biztosítani.

1956. I—IX. hónapban az európai kapi—

talista országokból származó behozatal 427,9 millió devizaforinttal csökkent, az oda irányuló kivitel 452,2 millió forinttal

emelkedett. Ennek következtében az eu—

rópai tőkés országokkal bonyolított kül—

kereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest 880 millió deviza- forinttal kedvezőbb egyenleggel zárult.

Az európai kapitalista országokkal bonyolított forgalom

1955. ' 1956. t 1956_ I_IX_

___—""Am— "'*'I havi forgalom Megnevezés I—IX. hónapban l az 1955. I— IX.

- - * havi forgalom

millió devizafonnt százalékában (,

Behozatal. 1 965,8 1 537,9 78,2

Kivitel . . . . 1 077,0 1 529,2 142,0 ,

Egyenleg .. —— 888,8 ; — 8,7 i — A behozatal néhány európai országból

. 4 1955. ! 1956.

Megnevezes I— IX. hónapban

(millió devizaforint)

Franciaország . . . . ) 338,3 l 195,7

Hollandia ... 253,6 ! 115,1

Német Szövetségi [

Köztársaság . . . . 395,4 ; 276,2 Olaszország ... 84,0 ; 149,0 Finnország ... 48, 2 ( 8 1, 5

Görögország ... SJ? § 23,7

Főleg a Franciaországbólá Hollandiából

és a Német Szövetségi Köztársaságból

szánnazó behozatal csökkent. Olaszország- ból, Finnországból és Görögországból a

behozatal növekedett.

Az export különösen Svájcba és a Né—

met Szövetségi Köztársaságba fokozódott,

csak a Hollandiába, Törökországba és Portugáliába irányuló kivitel csökkent. A

behozatal csökkenésének és az export nö—

Vekedésének eredményeképpen az 1956. — I—IX. havi forgalom egyenlege több Vi—

szonylatban lényegesen kedvezőbb volt, mint az előző év azonos időszakában.

;: 1955. és 1956 ]——IX. havi forgalom egyenlege

1955. § 1956.

Megnevezés I—IX, havi forgalom egyenlege millió devizaforinb '

!

Ausztria ... — 92,9 — 203

Nagy-Britannia _ 51): 563

Német Szövetségi *

Köztársaság . . A . 2243, % 102,8 Svájc ... -§— 4,2 vl— 150,()

1

1956. I—IX. hónapban Magyarország az európai tőkés országokból 425 százalék——

kal kevesebb élelmiszert vásárolt, mint az előző év azonos időszakában. Az 1955.

évi kedvezőbb terméseredmények követ—

keztében ugyanis 1956—ban lényegesen ke—

vesebb gabona, liszt és egyéb élelmiszer behozatal vált szükségessé. Csökkent az

anyagbehozatal is. '

A behozatal áruszerkezete

Termelési ,

rendelteté- Územanya- Fogyasztói

Eü gépek: 8019 anya— Élelmiszer rendeltetésű

berendezé- gok és Élőállatok pikkek nem élelmi- Összesen

Időszak sek, készü- nyersanya- l szerámk

; lékek és gok § ;

! műszerek ; , l

! millió devizaforint

1

1955. I— IX hónap ... 11 ,9 O,5 Ööö,? 40,8 1965,8

1956. I— IX hónap ... 102 ,2 0,() 382,9 30,1 1 5373

A francia búza— és lisztimport 1955—ben 25 700 vagon, 1956—ban csak 12 057 vagon volt. 1956—ban Ausztriából búzabehoZatal nem volt. (Az 1955. évi búzaimport több mint 2100 vagont tett ki.) Lényegesen

csökkent az osztrák árpa, tengeri és cu—

kor behozatala is. Hollandiából 1955-ben közel 1000 vagon faggyút és mintegy 400

vagon sertészsírt vásároltunk, 1956—ban a

faggyúbehozatal csak 332 vagon, a sertés- zsír—behozatal csak 100 vagon volt.

Az európai tőkés országokból származó anyagimport 1956—ban 1955—höz képest 12,2 százalékkal csökkent. A magyar vá—

sárlások elsősorban a Német Szövetségi

Köztársaságban (kohókoksz, marhabőr

stb.) és Hollandiában (marhabőr, vörös—

rézhuzal stb.) csökkentek.

'SZEMLE

231

Az összességében csökkenő anyagimf port ellenére Finnországból (fenyőbányaé fa és talpfa), Olaszországból (rézgálic,

műselyemfonal) és Franciaországból (le—

mezféleségek) 1956—ban 1955—höz képest ..az anyagvásárlás emelkedett.

Az európai kapitalista országokba irá-

nyuló kivitel 1956. I—IX. hónapban min—

den árucsoportban magasabb volt, mint

1955 azonos időszakában. Az élőállatok kivitele csaknem megkétszereződött, az

élelmiszercikkeké több mint 50 százalék-

kal, az anyagoké 29 százalékkal nőtt.

Az európai tőkés országokba irányuló kivitel szerkezete

Termelési '

!

rendelteté- Územanya- ; Fogyasztói sű gépek, gok, anya- § Élelmiszer- rendeltetésű

berendezé- gok és Élőállatok ( cikkek nem élelmi- Összesen

Időszak sek, készü- nyersanya- szeráruk

lékek és gok

műszerek

! millió devizatorint

1955. I—IX. hónap ... 41,2 ) 29453 106,4 4303 204,ö 1077,l')

1956. I——IX. hónap ... 53,5 ! 3802 1975 , GESA 239,6 1 529,8

! _

Főleg a Svájcba (búza, vágómarha stb.), a Német Szövetségi Köztársaságba (ten- geri, vágómarha, vágósertés stb.) és Ausz—

triába (tengeri, sertészsír stb.) irányuló kivitel fokozódott.

Az élelmiszercikkek és élőállatok kivi—

tele mellett lényegesen emelkedett az _anyagkivitel is. Különösen a Német Szö—

vetségi Köztársaságba (hengereltáruk,

alumíniumáruk stb.), Nagy—Britanniába

'(hengereltáruk stb.) és Ausztriába (henge—

reltáruk, nyersolaj stb.) nőtt az export.

*

Összefoglalóan megállapítható, hogy az

európai tőkés országok a második világ—

háború után is jelentős szerepet játszanak

hazánk külkereskedelmi forgalmában;

Elsősorban mezőgazdasági termékeink természetes és közeli felvevő piacai, egyúttal fontos nyersanyagok forrásai népgazdaságunk számára. Ezen túlmenő—

leg jelentős mértékben piacul szolgálnak fogyasztási iparcikkeink és bizonyos anyagok kivitele tekintetében is. E keres—

kedelmi kapcsolatok ápolása és fejleszté—

se nemcsak népgazdaságunk érdekeit szolgálja, ( hanem a Kelet és Nyugat kö—

zötti érintkezést is elmélyíti.

s'

Kerényi László

' A külkereskedelem tevékenységéből származó nemzeti Jövedelem kérdéséhez

(Hozzászólás)

A nemzeti jövedelem mérlegének össze- állítása a gazdaságstatisztika egyik leg—

jelentősebb, de egyben legnehezebb fel—

adam is. A nemzeti jövedelem nagyságá—

nak meghatározása során ugyanis sok

bonyolult módszertani kérdés vetődik fel.

Ezek közül is az elméletileg legkevésbé tisztázott kérdések közé tartozik .a kül—

kereskedelem tevékenységéből származó

nemzeti jövedelem meghatározása.

Éppen ezért különös örömmel kell üd—

vözölni, hogy az elmúlt évben közgazda—

sági folyóirataink is foglalkozni kezdtek ezzel a kérdéssel. Különösen pozitívan

kell értékelni Ferge Sándornénak a Sta- tisztikai Szemle 1956. februári számában

megjelent vitaindító cikkét,1 amely na—

gyon logikusan és világosan tárgyalta ezt

a kérdést, s amely mintegy megalapozta

a külkereskedelemből származó nemzeti jövedelem számbavételének módját. A cikknek azonban —— feltétlenül elisme—

rendő érdemei mellett — van egy jelentős

fogyatékossága is. Talán éppen ez a fo—

gyatékosság késztette Boóc Imrét és

1 A külkereskedelem a nemzeti jövedelem mérle- gólx'n. Statisztikai Szemle. 1956. 2. sz. llió—143. old.