A nemzetközi gépkereskedelem két évtizede

(1)

A NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELEM KÉT ÉVTIZEDE'

FACSÁDY JÚLIA

A gépgyártás sajátos helyet foglal el az iparban. Legfőbb jellemzője. hogy nagy- részt termelőeszközöket gyárt, magas a kvalifikált munka iránti igénye, a technikai fejlődés hordozója. és a műszaki—tudományos kutatás erőforrásainak jelentős ré-

szét köti le. Ezekkel a tulajdonságokkal függ össze a gépforgalom nemzetközi ke-

reskedelemben játszott kiemelkedő szerepe is.

A gépkereskedelem1 legjelentősebb áramlásai sorrendben: a fejlett tőkés orszá- gok egymással lebonyolított kereskedelme, a fejlett tőkés országok fejlődő orszá—

gokba irányuló kivitele és a szocialista országok közötti kereskedelem. Ezek az áram- lások 1977—ben a gépkereskedelem 90,5 százalékát tették ki. Mivel a vizsgált időszak- ban az első két áramlásnak a világkereskedelemben képviselt részesedése emelkedett — mégpedig 1955 és 1977 között 9,0—ről 15,9, illetve 5.8—ről 7.5 százalékra —, a szocialista országok közötti gépkereskedelem részesedése pedig lényegében válto- zatlan (2.1—2,18 százalék) maradt. nőtt a gépkereskedelemnek a világkereskedelmi áramlásokban játszott szerepe. Részesedése az 1955. évi 16.9-ről 1977-re 28,4 szá- zalékra emelkedett. A folyamatos aránynövekedés 1955—től 1972-ig tartott, majd a vi—

lágpiaci árrobbanás következtében tartósan megváltozott árarányok lefékezték az emelkedő tendencia érvényesülését.

A gépipari termékek sokfélesége és az irántuk megnyilvánuló jelentős mennyi—

ségi igények következtében ebben az ágazatban különösen nagy szerepe van a ter—

melési specializáclónak és a kooperációnak. A nemzetközi termelésmegosztás jelen- tőségét fokozza. hogy egy-egy ország a termékek számottevő részének kutatásigé- nyessége miatt is csak korlátozott számú terméket, illetve termékcsoportot állít elő.

A nemzetközi termelésmegosztás lehetőségeinek gyakorlati kihasználását bizonyít—

ja. hogy a tőkés világgazdaságban jelentősen előrehaladt a gépipari termelés nem—

zetközivé válásának folyamata. A különösen nagy mértékű nemzetközi specializá—

lódás pedig egyet jelent a gépkereskedelem világkereskedelmi jelentőségének ál—

landó növekedésével.

* A tanulmány egy 1990-ig szóló. együttes munkában készülő világkereskedelmi prognózis első fázisának, a múlt elemzésének terméke. A benne szereplő adatok forrása a ,,UNCTAD Handbook of International Trade and Development Statistics. 1979 Annex A." (UN. New York).

A nemzetközi gépkereskedelem a következő termékek forgalmát öleli fel: nem elektromos energiofejlesztő gépek, mezőgazdasági gépek és felszerelések. irodai gépek. fémfeldolgozó gépek, textil- és bőripari gépek.

speciális ipari ágazatok számára készült gépek. nem elektromos gépek és szerelvények, valamint gépalkat- részek. elektromos energiafejlesztő gépek és kapcsolóberendezések. elektromos áramelosztó berendezések, hír- adástechnikai készülékek, szórakoztató elektronika, háztartási elektromos gépek. elektromos orvosi műszerek és

radiológiai készülékek. egyéb elektromos gépek és berendezések. vasúti járművek, közúti gépjárművek, nem motoros közúti járművek, repülőgépek, hajók.

1 A nemzetközi gépkereskedelmet az alábbi övezeti csoportosításban vizsgáltam: Szovjetunió. Kelet—Euró.

pa, ázsiai szocialista országok. Nyugat-Európa, Közös Piac, Észak-Amerika, Japán. egyéb fejlett országok. Lu- tin-Amerlka. Afrika. Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia és Óceánia.

(2)

1 194 FACSÁDY JÚLIA

A gépek arányának növekedése a fejlett tőkés országok fejlődő országokba irá—

nyuló kivitelében a fejlődő országok iparosításával és az ehhez kapcsolódó megnö—

vekedett gépigénnyel magyarázható. —

Végül 1973—ig az árak alakulása is kedvezett a gépforgalom világkereskedelmi

szerepe növekedésének. A nyersanyagok és a feldolgozó ipari termékek ára egy—

máshoz viszonyított arányainak tartós átalakulása következtében 1975 és 1977 között a gépforgalom világkereskedelemben való részesedése valamivel az 1972. évi maxi—

mális szint alatt stabilizálódott.

A fejlett tőkés országok gépkereskedelme

A megfigyelt időszakban a fejlett tőkés országok adták a világ gépimportjának és gépexportjának legnagyobb részét.

1. tábla

A fejlett tőkés országok részesedése a nemzetközi gépkereskedelemben

(százalék)

Év Gépimport Gépexport

1955 . . . . . l 52.0 86.0

1971 . . . . . 67.3 879

1977 . 58,9 86.5

A fejlett tőkés országok gépkereskedelmi mérlege állandóan aktív. A legnagyobb exportőrök egyben a legnagyobb importőrök is, és a fejlett tőkés országok egymással lebonyolított forgalma az uralkodó áramlás a nemzetközi gépkereske-

delemben.

A fejlett tőkés országoknak a világ gépexportjában játszott domináns szerepét a gazdasági fejlettségi színvonal és a gépgyártás ipari termelésben képviselt része- sedése, illetve a gépexport színvonala közötti összefüggés magyarázza. A világ gép- importjában az 1970-es évek elejéig növekvő részesedésük pedig jórészt annak kö- szönhető. hogy a gépiparban szükségképpen nagy jelentőségű nemzetközi speciali- zálódás folyamatosan ösztönözte a fejlett tőkés országok gépimportját. A nemzetközi specializálódás előrehaladásával a fejlett országok gépexportjának és -importjának szerkezete egyre inkább hasonlóvá válik egymáshoz, nő az ágazaton belüli keres-

kedelem szerepe.

A gépipari termelés nemzetközivé válásának folyamatában a fejlett országok elsősorban egymás partnerei. importjuknak egyelőre nagyon kis, bár növekvő ré- sze -— 1955—ben 0,3. 1977-ben pedig 3,5 százaléka —- származik a fejlődő országokból.

A fejlett tőkés országok egymás közötti gépkereskedelmének 1.10—1,ló-ig változó.

tehát 1 fölötti értékeket felvevő és kiegyensúlyozottan alakuló intenzitásmutatói2 is jelzik. hogy a gépvásárlásoknál és —eladásoknál ezen országcsopo—rt övezetei előny- ben részesítik egymás piacát. Az '! fölötti intenzitásmutatókat részben az ágazaton belüli kereskedelem térhódítása magyarázza, ugyanis mindenekelőtt a fejlett tőkés

? Az intenzitásmutató (delta strukturális együttható) tartalmának ismertetését lásd Subáné Varga Ju—

dit: Az ásványok és fémek világkereskedelme intenzitásmutatók alapján c. tanulmányában (Statisztikai Szemle 1981. évi 8—9. sz. 628—841. old.) és bővebben Nagy András: A világkereskedelem struktúrája és jövője c.

könyvében (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1977. 288 old.)

(3)

A NEMZETKOZi GÉPKERESKEDELEM " 195

országok felelnek meg azoknak a minőségi, versenyképességi követelményeknek.

amelyeket az ilyen jellegű együttműködés megkövetel.

A fejlett tőkés országok különböző övezetei közötti gépkereskedelem intenzitás- mutatói közül — a világ gépkereskedelmében kialakult jelentőségüknél fogva —— min—

denekelőtt a Nyugat—Európa és ezen belül a Közös Piac országai közötti kereskedelem intenzitását érdemes külön megemliteni.

A Nyugat—Európán belüli gépkereskedelem intenzitása a vizsgált időszakban ki—

egyensúlyozottan alakult, a mutató értéke 1955-ben 1.50, 1977-ben pedig 1,54'volt.

A magas intenzitáshoz hozzájárul, hogy az 1970—es évtized végére a Közös Piac ki- bővítése, valamint a Közös Piac és az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) között létrejött egyezmények következtében Nyugat—Európában hatalmas szabadke—

reskedelmi övezet alakult ki.

A Közös Piacon belüli gépkereskedelem intenzitásmutatói3 jelzik, hogy egyrészt már a Közös Piac: létrejötte előtt rendkívül szoros volt a hat alapító tag közötti gép- ipari együttműködés, másrészt az új tagok csatlakozása némileg csökkentette az egymás közötti gépkereskedelem intenzitását. Ennek oka elsősorban az, hogy Ang-

lia hagyományosan a Brit Nemzetközössé'ghez tartozó államokhoz kötődik.

Kiemelkedően magas és alig változó értékeket mutat az Egyesült Államok és Kanada közötti kereskedelem intenzitása: 1955-ben 251, 1977-ben 2,39. Ez a forgalom 1977-ben a világ gépkereskedelmének 8.3 százalékát tette ki. A magas inten—

zitást a tradíciók, a földrajzi közelség, az erős politikai kötelékek és a kereskede—

lempolitikai kedvezmények magyarázzák. Az Egyesült Államok Kanadába irányuló gépimportjának például közel kétharmada vámmentesen kerül az országba a gép- járműipari termékek kereskedelméről szóló egyezmény (Automobil Products Trade

Agreement) keretében.

Bár az Észak-Amerikából Nyugat—Európába irányuló gépexportnak és a fordi- tott irányú forgalomnak nincs jelentős szerepe a világ gépexportjában (arányuk

1977—ben 3.7, illetve 3.8 százalék volt), érdemes megemlíteni, hogy ezeknek az áram- ' lásoknak tartósan alacsony az intenzitása. A Nyugat-Európába irányuló észak-ame—

rikai gépexport intenzitásmutatója 1955-ben 053, 1977-ben pedig 049 volt, míg az ellenkező irányú forgalomé 0.47, illetve 0.43. Az alacsony intenzitás a földrajzi tá- volságnak és a két övezet közötti gépkereskedelemre érvényes kereskedelempoli—

tikai korlátozásoknak a következménye. E korlátozások közül számos vámkorlát mér- séklődött 1968 és 1972 között, az utóbbi időben azonban a vámon kívüli akadályok jutottak nagyobb szerephez.

A 2. táblában bemutatjuk, hogyan változott a vizsgált időszakban a fejlett tőkés országok egymással lebonyolított gépforgalmának a gépkereskedelemben betöltött

szerepe.

Az adatokból megállapítható. hogyan változott egyes áramlások részesedése a nemzetközi gépkereskedelemből és e változások mennyiben tudhatók be az inten- zitás, az exportáló övezet árucsoporton belüli összexportja és az importáló övezet árucsoporton belüli összimportja arányváltozásainak.

' 1961 és 1972 között a fejlett tőkés országok egymással lebonyolított gépkeres—

kedelmének a nemzetközi gépkereskedelemben képviselt részesedése 1.2—szeresére nőtt. Az aránynövekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a vizsgált időszakban a fejlett tőkés országok gépimportja sokkal gyorsabban nőtt, mint a gépimport általá- ban. igy a gépimportban képviselt részesedése 1,22-szorosára emelkedett. Az arány- növekedés irányába hatott az is, hogy a fejlett tőkés országok gépexportja valamivel

3 A Közös Piacon belüli intenzitásmutatók a következők voltak (1969-től az adatok a kibővített Közös

Piacra vonatkoznak): 1955-ben 1.533; 1960-ban 1.67; 1965-ben 1.81; 1970-ben 1.52; 1975-ben 1.53 és 1977-ben1.58.

(4)

1 196 FACSADY JÚLlA

gyorsabban nőtt, mint a gépexport általában, így a gépexportban képviselt részese—

dése 1,02—szorosára nőtt. Ugyanakkor az aránynövekedést fékezte. hogy a vizsgált

időszakban 0.97-szorosára csökkent a fejlett tőkés országok közötti gépkereskede—

lem intenzitása.

2. tábla

A fejlett tőkés országok gépexportiának változása

l

A fejlett l Afejlődő Ebből a Az expor—

tőkés országok— Közel- táló övezet

, orszagok- ba Keletre részesedése

Megnevezes -_._.M_,.——— ._.,M_—__—__,__-——bd ; a világ gépexport-

irányuló export laba"

1972-ben (1961. év : 1) A nemzetközi gépkereskedelemben

való részesedés . . . 1.20 0.67 1,05 1,02

A vizsgált áramlás intenzitásmutató—

ja... O,97 0.93 0.88 *—

Az importáló övezetnek (: világ gép—

importjában való részesedése . . 1.22 0.71 1.17 1.00

l

1977—ben (1973. év : 1) A nemzetközi gépkereskedelemben [

való részesedés . . . . . . . 0.86 1.39 2.62 0.99

A vizsgált áramlás intenzitásmutató-

ja...O,99 1.01 1,o7 —

Az importáló övezetnek a világ gép—

importjában való részesedése . . 0.88 1.38 2,46 1.00

1972-ig számottevően nőtt a fejlett tőkés országok közötti gépforgalomnak a nemzetközi gépkereskedelemben betöltött szerepe, részesedése 1961 és 1972 kö- zött 1,2—szeresére emelkedett. Ennek fő oka, hogy a gépiparon belüli nemzetközi sza—

kosodás szükségszerű előrehaladásának eredményeként a fejlett országok gépim- portja jóval gyorsabban nőtt, mint a gépbehozatal általában. Ugyanakkor a máso- dik legnagyobb gépkereskedelmi áramlás — a fejlett tőkés országok fejlődő orszá- gokba irányuló exportja — veszített a gépkereskedelemben szerzett jelentőségéből.

1961 és 1972 között részesedése 0.67—szorosára csökkent. A csökkenés döntő oka a fejlődő országok gépimportjának az összes gépimporténál jóval lassúbb növekedése volt. Annak ellenére, hogy importhelyettesítés révén több fejlődő ország jelentős ha—

ladást ért el az iparosításban, a gépipari termékek iránti szükségleteiket továbbra is nagyrészt behozatalból fedezik. lmportigényeik gyorsan növekednek, de kedve—

zőtlen pénzügyi helyzetük korlátozza a behozatalt.

Az árrobbanás és az azóta bekövetkezett világpiaci árváltozások hatására kis-

sé lefékeződött a fejlett tőkés országok közötti gépkereskedelem fejlődése (1973

és 1977 között 0.86-szorosára csökkent a gépkereskedelemben képviselt részesedé—

sük), és ugyanakkor felgyorsult a fejlett tőkés országok fejlődő országokba irányuló

exportjának növekedése (1973 és 1977 között jelentősen, 1,39-szorosára nőtt a gép-

kereskedelemben képviselt részesedésük).

Az árrobbanás óta bekövetkezett piaci szerkezetváltozás magyarázata, hogy a fejlődő országok egy részének megnövekedett jövedelmei lehetőséget adtak gép—

importigényeik kielégítésére (1973 és 1977 között 1,38-szorosára nőtt a fejlődő or- szágoknak a világ gépimportjában képviselt részesedése), és a fejlett országok le-e

(5)

A NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELEM 1197

lassult gazdasági növekedése. valamint exportjuk egy részének a fejlődő országok- ba történő átirányítása a fejlett országok gépimportja növekedési ütemének lassí- tása irányába hatott (1973 és 1977 között 0.88-szororása csökkent a fejlett tőkés

országok részesedése a világ gépimportjában).

Az árarányváltozások hatása a fejlett tőkés országok Közel-Keletre irányuló ki- vitelében a legjellegzetesebb. Ennek az áramlásnak a gépkereskedelemben képvi-

selt részesedése 1973 és 1977 között 2.62—szorosóra nőtt.

Az elemzés során használt övezeti csoportosítástól elszakadva érdemes megem—

líteni, hogy az olajexportáló fejlődő országok fejlett tőkés országokból származó gép—

importja 1973 és 1977 között mintegy ötszörösére emelkedett, míg az összes fejlődő országé csak 2.6-szeresére. A hirtelen meggazdagodott fejlődő országok gépim—

portjának gyors növekedését azonban fékezi a fogadókészség (a megfelelően kép- zett munkaerő, az infrastruktúra stb.) elégtelensége.

Tekintsük át, hogyan változott a fejlett tőkés országok övezeteinek a gépkeres- kedelemben elfoglalt helye, és melyek voltak a bekövetkezett főbb arányváltozások.

3. tábla

A fejlett tőkés országok övezeteinek

a világ gépimportiában és gépexportiában képviselt részesedése

(százalék) .. WM__V7_

Nyugat—Európa

(: Közös Piac Közös Piac Észak-Amerika Japán

-Év nélkül

export l import export ! import export E import export import

1 ! .

1955 , . . . . . . . . . . 26,6 l 17,9 27,9 13,5 29,5 12,4— l,5 0.7

1960 . . . . . . . . . . . 24,1 i l9.1 33,5 15,7 24,0 13,4 3.7 1.3

1965 . . . . . . . . . . . 21,0 l9.6 34,8 20,4 23.8 14,'l 6.0 1.4

1970 , . . . . . . . . . . 7,9 1 12,5 45,3 28,3 252 19,7 8.7 21

1971 . . . . . . . . . . . 7.6 l2.'l 4455 l 28,0 239 21.31 10,3 1,7

1972 . . . . . .— . . . . . 8,0 l 122 45,l l 28,3 22,5 2l.5 11,0 1.7

1973 . . . . . . . . . . . 8.3 ; 12,3 45,1 ] 292 21,4 20,0 l'l.2 1.6

1974 . . . . . . . . . . . 8.6 . 122 43,3 * 26,7 22,5 18,7 12.5 1.8

1975 . . . . . . . . . . . 8,7 l ll,4 44,4 25,4 22,2 ló,l 11,4 1 1.2

1976 . . . . . . . . . . . 8,3 ] 10,8 43,1 263 21,7 17,2 13,7 l 1.2

1977 . . . . . . . . . . . 8.5 ! ll.l 43,5 26.4 20,0 ! 17,4 14,3 ] 1.0

i s , l l

Azokra a tendenciákra, amelyekkel a fejlett tőkés országoknak a világ gépim- portjában elfoglalt helyét vizsgálva már foglalkoztam, nem térek ki újra. Ezektől a tendenciáktól Japán gépimportja tér el, részesedési aránya mindvégig nagyon ala—

csony.

Mivel a fejlett tőkés országok a világ gépexportjának lényegében változatlan részét adják, övezeteiknek a gépkivitelben elfoglalt helye csak egymás rovására vál- tozhat. Szembetűnő. hogy a vizsgált időszakban Észak-Amerika gépexportjának a világ gépexportjában képviselt részesedése csökkent, Japáné pedig jelentősen nőtt.

Japán tehát mindvégig a tért nyerők. Észak—Amerika pedig a tért veszítők között foglal helyet. 1973-ig Japán mellett a Közös Piac is növelte a gépexportban képviselt részesedését, háttérbe szorítva a Közös Piacon kívüli nyugat-európai országokat és Észak—Amerikát. 1973 után csak Japánnak a gépexportban játszott szerepe nőtt, ugyanakkor a Közös Piacé. az 1973—ra elért magas szinthez képest valamivel alacsonyabb színvonalon stabilizálódott. Észak-Amerikóé pedig átmeneti emelkedés után

lassan tovább csökkent.

(6)

1 198 FACSÁDY JÚLIA

A Közös Piac kibővülése nyilvánvalóan növelte a régió gépkereskedelmi részese—

dését. Mivel az adatok már 1969—től a később kibővült Közös Piacra vonatkoznak, 1965-ről 1970-re jelentkezik a valójában csak később, 1973-ban bekövetkezett je—

lentős részesedésváltozás.

Az övezet gépexportjának gyors növekedéséhez a Közös Piac tagállamainak viszonylag gyors gazdasági növekedése. ipari potenciáljuk bővülése is hozzájárult.

A Közös Piac megalakulása után kiemelkedően gyorsan nőtt a tagállamok egy- mással lebonyolított géptorgalma. Az integráció részben új kereskedelmet teremtve, részben a korábban a régión kívülről származó behozatalt a régión belülről szárma—

zóval helyettesítve járult hozzá a Közös Piac gépkereskedelemben játszott szerepé—

nek fokozásához.

A második világháború után fokozatosan megerősödő európai fejlett tőkés or—

szágok és Japán az 1950-es évek végétől gyengíteni kezdték az Egyesült Államoknak a nemzetközi géppiacon megszerzett jelentős pozícióját. A gépipar több területén számottevően csökkentek a termelékenységi különbségek az Egyesült Államok és a többi fejlett tőkés ország között, és mérséklődött a Közös Piacnak és Japánnak az

Egyesült Államokhoz viszonyított technológiai elmaradottsága is. Az európai fejlett

tőkés országok és Japán ipari potenciáljának növekedése és világpiaci versenyké- pességének javulása egyaránt az Egyesült Államok nemzetközi géppiacon való tér—

vesztésének irányába hatott.

A kiterjedt leányvállalat-hálózat is nagymértékben hozzájárult az Egyesült Ál—

lamok gépimportban képviselt részesedésének növekedéséhez és a világ gépexport- jában játszott szerepének csökkenéséhez. A Survey of Current Business (1976. évi 5.

sz.) adatai szerint 1974—ben az amerikai tulajdonú, külföldi gépipari vállalatok exportja 22.02 milliárd dollár volt. ebből 8 milliárd dollár értékű termék irányult az Egyesült Államokba, amelynek ebben az évben mintegy 38 milliárd dollár volta gép- exportja.

Az 1970-es évek elejétől az Egyesült Államok javítani igyekezett világpiaci ver- senypozícióit. Az 1971. és 1973. évi dollárleértékelés, illetve az azzal egyenértékű le- begő valutaárfolyam-rendszer bevezetése kedvezett az amerikai exportőröknek. A valutáris intézkedések, valamint a Közös Piac országainak közeledése Észak-Ameri' kához a bérszínvonal tekintetében hozzájárult ahhoz, hogy 1973 után Észak—Amerika átmenetileg javította a világ gépexportjában betöltött pozícióját, és már az 1970—es évek elején megállította Észak—Amerika gépimportban képviselt részesedésének nö-

vekedését.

A japán gépipari export expanziója a protekcionista kereskedelempolitika és a hazai gépgyártás erős diverzifikálódásának következtében a behozatal alacsony színvonalon tartásával párosult. Japán saját fejlődő, de később rendkívüli módon megerősödött gépiparát hosszú időn át erősen védte a külföldi versennyel szemben, behozatali tilalmak. kontingensek, vámok és adminisztratív korlátozások segítségé—

vel. Az 1970-es években partnerei tiltakozásának hatására némileg liberalizálódotta gépimport, ez azonban nem állította meg a japán gépimportnak a világ gépimport- jában képviselt részesedési aránya csökkenését.

A japán gépexport gépkereskedelemben képviselt aránya változásának ténye-

zőit a 4. tábla foglalja össze.

Az export bővülésének mindenkori döntő tényezője volt, hogy a japán gép—

export sokkal gyorsabban nőtt. mint a világ összes gépexportja. Részesedése 1961 és 1972 között 3.14-szorosára, 1973 és 1977 között pedig 1,29—szorosára nőtt. Rendkí- vül gyorsan bővült a japán gépipar termelése és a termelés növekedését a gépek exportban képviselt részesedésének nagymértékű növekedése kísérte. 1955 és 1977

(7)

A NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELEM 1 199

között 12.4—ről 55.6-re nőtt a gépek exportban való részesedése, ezen belül a fejlett tőkés országokba irányuló kivitelben 5.8-ről 60,0, a fejlődő országokba irányulóban

pedig 17,0-ről 54,4 százalékra.

4. tábla

Japán gépexportjának változása

,, Az ex or-

A fejlett A fejlődo tóló övpezet

tőkés országok- részesedése

Megnevezés országokba ba (: világ

Y'W—_ ' x ort—

ira'nyuló export gegáebgn

1972-ben (1961. év : 1) A nemzetközi gépkereskedelem-

ben való részesedés . . . . 5.86 1.78 3.14 A vízsgált áramlás intenzitásmu-

tatója . . . 1.51 0.79 —

Az importáló övezetnek a világ gépimportjában való részese—

dése . . . . . . . . . . 1.22 O,71 1.00

1977—ben (1973. év : 1) A nemzetközi gépkereskedelem-

ben való részesedés . . . . 1,11 1,56 1.29 A vizsgált áramlás intenzitásmu-

totója . . . 0.98 0.88 —

Az importáló övezetnek .a világ gépimportja'ban való részese—

dése. . .

0.88 1.38 1.00

A gépipar gyors fejlődése a termelés erős diverzifikálódása mellett valósult meg, az exportot azonban ennek ellenére mindenkor nagyfokú árukoncentráció jel- lemezte. Az 1960-as évek gépexportjában például a szórakoztató elektronikai termé—

kek és a személygépkocsik játszottak meghatározó szerepet. Az 1950-es évek végén és az 1960—as évek elején Japán a munkaigényes gépipari termékek előállítását és kivitelét helyezte előtérbe. A nagytömegű, viszonylag képzett és olcsó munkaerő, eb—

ből következően versenytársaihoz képest alacsony árak és a jó minőség biztosította a japán gépek világpiaci versenyképességét. A munkaerő sajátosságai által biztosí- tott előnyök mérséklődésével az 1960-as évek második felétől Japán egyre inkább a tőke- és kutatásigényes termékek gyártására és kivitelére összpontosított. A válto- zó gazdasági feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás eredményeként javult a japán gépipari termékek versenyképessége a fejlett tőkés országok piacán.

1973—ig a fejlett országok gépigényének gyors növekedése is segítette a japán export expanzióját, míg a fejlődő országok behozatalának a világ gépimportjánál

lassúbb növekedése gátolta azt.

A japán gépexport előretörése 1973 és 1977 között is folytatódott, annak elle- nére. hogy a fejlett országok lelassult gazdasági növekedése gépimportjuk növeke—

dési ütemének lassítása irányában hatott (1973 és 1977 között a fejlett tőkés orszá- goknak a világ gépimportjában képviselt részesedése 0.88-szorosára csökkent), és hogy a legfontosabb japán exportpiacok (az Egyesült Államok, Nyugat—Európa. Dél-r kelet—Ázsia) a japán export növekedési ütemének lassítását célzó kereskedelempolitikai nyomást fejtettek ki (1973 és 1977 között Japán fejlett tőkés országokba irá- nyuló gépexportjának intenzitása 0.98—szorosára. fejlődő országokba irányuló gép—

exportjának intenzitása pedig 0.88—szorosára csökkent).

(8)

1200 FACSÁDY JÚLIA

Mivel Japán különböző régiókba irányuló gépexportjának intenzitásmutatói kö;- zött igen nagyok a különbségek, vannak közöttük feltűnően alacsony és feltűnően

magos értékek, érdemes röviden kitérni a legkirívóbb jelenségekre.

5. tábla

A japán gépexport intenzitásának alaku/ása

A Nyugat- Az Észak- A Dél"

Európába Amerikába Akelet—

Év ,,_w__m,,, ,,,,,,ÉÉ'?§9_,_

irányuló gépexport intenzitásmutatója

1955 . . . . . . 0.30 O,69 5y33

1960 . . . 0.32 ' 1,37 5.08

1965 . . . . . . 0,31 1,63 353

1970 . . . . . . 0.41 'l,7O 3.70

1971 . . . . . . 0.36 'l,75 3.17

1972 . . . . . . 0.44 1.71 3,09

1973 . . . . . . 0.47 1.52 3.06

1974 . . . . . . 0.42 1.47 2.76

1975 . . . . . . 0.42 1.46 2.87

1976 . . . . . . 0.48 1.64 254

1977 . . . , . . 0.48 ! 1.62 2.59

Japán Nyugat-Európába irányuló gépexportja tartósan alacsony. és az 1970-es években némileg emelkedő. az Észak—Amerikába irányuló gépexport tartósan _ma- gas és a Délkelet-Ázsiába irányuló export különösen magas, de határozottan csök-

kenő intenzitású.

A Nyugat-Európába irányuló gépexport alacsony intenzitását a hagyományok hiánya, a nagy földrajzi távolság és a nyugat—európai kereskedelempolitikai intéz—

kedések (tarifális, mennyiségi és adminisztratív korlátozásak) magyarázzák. Az 1970—

es években megfigyelhető csekély intenzitásnövekedésnek pedig az az oka, hogy az amerikai kereskedelempolitikai intézkedések hatására Japán erősebben orientáló- dott Nyugat-Európa felé.

Az Észak-Amerikába irányuló gépeiport magas és viszonylag kiegyensúlyozottan

alakuló intenzitásmutatói az Egyesült Államokat és Japánt összefűző, tradicionálisan szoros gazdasági és politikai kapcsolatok eredményeként jöttek létre. A két ország közötti kötődés az Egyesült Államok lndokínából történt visszavonulása óta — politi—

kai, stratégiai megfontolásokból —- még tovább erősödött. Az sem elhanyagolható szempont. hogy a két ország gépgyártása bizonyos fokig kiegészítette egymást, amennyiben .lapán hosszú ideig főként munkaigényes termékekkel jelentkezett a legfejlettebb technikát képviselő, kutatásigényes termékek gyártására koncentráló

Egyesült Államok piacán.

A rendkívül magas intenzitású. Délkelet-Ázsiába irányuló gépexport a földrajzi közelséggel, a hagyományos kapcsolatokkal és az 1950-es évek vége felé az akkor még viszonylag fejletlen japán gépipar ottani versenyképességével magyarázható.

A csökkenő intenzitás egyrészt abból adódik. hogy a japán géptermelés és kivitel is lassan eltolódik a kutatásigényes termékek felé. amelyeknek ez a régió nem piaca. másrészt pedig abból, hogy Japán tőkeberuházási politikája e régióban tilta—

kozást váltott ki. A délkelet—ázsiai országokban létrehozott üzemek ugyanis a műsza- ki fejlesztés és így a gép és —alkatrészellátás szempontjából is teljesen az anya—

vállalatoktól függenek, gátolva a befogadó országok strukturális fejlődését, techni-

(9)

A NEMZETKÖZI GEPKERESKEDELEM 1201

kai előrehaladását. Az is hozzájárul az intenzitósmutatók csökkenéséhez, hogy a délkelet-ázsiai orszagok bizonyos kereskedelempolitikai korlátokat emeltek a hagyo-

mányos japán gépexport bővülése elé.

Japan Nyugat—Európába. Észak-Amerikaba, illetve Délkelet-Ázsiába irányuló gépexportja 1977-ben a világ összes gépexportjónak 2,6, 4.1. illetve 2.4 százalékát tette ki.

A szocialista országok közötti gépkereskedelem

A harmadik legnagyobb gépkereskedelmi áramlás a szocialista országok egy—

massal lebonyolított forgalma.

Mivel a szocialista országok egymás közötti gépkereskedelmének döntő része (1977-ben 95 százaléka) az európai KGST—tagországok között bonyolódik le. a to- vóbbi vizsgálatból ki lehet hagyni az azsiai szocialista orszagokat.

A kelet-európai szocialista országok egymás közötti és a Szovjetunióval lebonyo- lított. valamint a Szovjetuniónak a kelet—európai szocialista országokba irányuló gép—

kereskedelmét, a gépexport 1961 és 1972, illetve 1973 és 1977 közötti alakulását mu- tatja be a 6. és a 7. tábla.

6. tábla

A kelet-európai szocialista országok egymás közötti gépkereskedelmének és a Szovjetunióba irányuló gépexportiának alakulása

1

A kelet-európai szocialista országok

._._.,—,____''''''' Az expor-

, kelet— téló övezet

Megnevezés Szovjet- euÉópPl részesedése

unióba szacnalista a Vilag országok- gépexport—

ba jóban

irányuló gépexportja

1972-ben (1961. év : 1) A nemzetközi gépkereskedelem—

ben való részesedés . . . . 0.77 1.02 0.82

A vizsgált óramlós intenzitósmu-

tatója . . . 1,27 1,11 —-

Az importáló övezetnek a vilag gépimportjaban való részese-

dése. . . 0.75 1.12 —

1977—ben (1973. év: 1) A nemzetközi gépkereskedelem-

ben való részesedés . . . . 0,77 0,95 091

A vizsgált aramlas intenzitósmu—

tatója . . . 0.88 1.08 ——

Az importáló övezetnek a vilag gépimportjóban való részese—

dése. . . . . . . . . . 1,03 0.97 —

Az 1961 és 1972 közötti arc'mycsökkenést teljes egészében a kelet—európai orszó—

gok Szovjetunióba irányuló gépexportja gépkereskedelmi részesedésének csökkené-

se okozta. 1973 és 1977 között azonban már mindhárom, az európai KGST—országok

egymás közötti kereskedelmét alkotó óramla's esetében az arányok csökkenése volt

megfigyelhető.

3 Statisztikai Szemle

(10)

1202 FACSADY JÚLIA

Az 1960-es években a Szovjetunió gépimportjának növekedési üteme még erő- sen lemaradt a világ gépimportjának növekedési ütemétől. lgy 1961 és 1972 között

0.75-szorosára csökkent a világ gépimportjában elfoglalt részesedése. Az 1970ees

években a kőolajárak gyors ütemű emelkedése következtében a szovjet export—devi—

zabevételek nagyobb mértékű import finanszírozását tették lehetővé. Ezért 1973 és

1977 között a fejlett tőkés országokból származó behozatal gyors növekedésének eredményeként a Szovjetunió gépimportja dinamikusabban nőtt. mint a világ összes

importja. '

7. tábla

A Szovjetunió kelet—európai országokba irányuló gépexportjának alakulása

, , Az exportáló

: A Kelet-Europaba övezet részesedése Megnevezes —— iranyulo a világ gépexport-

gépexport jóban

1972-ben (1961. év :: 1) A nemzetközi gépkereskede-

lemben való részesedés . . 1.04 0.69

A vizsgált áramlás intenzitás—

mutatója . . . 1.37 —

1977-ben (1973. év : 1) A nemzetközi gépkereskede-

lemben való részesedés . . 0.97 O,93

A vizsgált áramlás intenzitás—

mutatója . . . . . . . 1.07 —-

Az 1970—es évek első felében — 1975—tel bezárólag __ a kelet—európai országok gyorsan növelték beruházásaikat, nagy súlyt helyeztek a technikai fejlesztésre, ezért nagyon megnőttek a tőkés országokból származó gépek iránti igényeik, és ugyan—

akkor a szocialista országok mint szállítók, némileg háttérbe szorultak. Az évtized második felében azonban a lassúbb gazdasági növekedés és a beruházások visz- szafogása miatt az import növekedési üteme is lefékeződött,

A nemzetközi gépkereskedelem legtöbb áramlásához képest magasak a szocialista országok egymás közötti forgalmának intenzitásmutatói: 1955-ben 6,60; 1970-

ben 679; 1975-ben 6.10; 1976-ban 6.63: 1977—ben 677.

Az erős gépkereskedelmi intenzitás magyarázatakor a hidegháború korszaká—

nak politikai és gazdasági egymásrautaltságából indulhatunk ki. A nagy intenzitású kereskedelem kialakulásában és fennmaradásában ezenkívül a földrajzi közelség—

nek a kölcsönös kereskedelempolitikai kedvezményeknek és a KGST speciális együtt- működési mechanizmusának is szerepe volt.

Az övezetek gépkereskedelmi mérlegei és az import exportfedezete

A kereskedelmi mérlegekben. illetve az import exporttedezetének alakulásában

fellelhető tendenciák összhangban vannak a gépkereskedelem piaci szerkezetének változásaival. Az e tendenciákat bemutató adatok önmagukért beszélnek. (Lásd a

8. táblát.)

Az eddigiekből láttuk, hogy az i970—es évek világpiaci árváltozásai hatással val—

tak a gépforgalom nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepére, a nemzetközi

(11)

A NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELEM 1203

gépkereskedelem piaci szerkezetének alakulására és a különböző övezetek gépke- reskedelmi mérlegének, valamint az import exportfedezetének alakulására is. Mind—

ezek a gépkereskedelemben korabban érvényesülő hosszú távú tendenciákat mó- clositottók.

8. tábla

A gépkereskedelmí egyenlegek és az import exportfedezete

Nyugat-Európa

Év " " K" ,_ Kőzös Észak- , Szocialista Fejlődő

a Kozos a yozos Piac Amerika Japan országok országok

Piaccal FÉ'C'É nelkul

A nemzetközi gépkereskedelem egyenlege (millió dollár)

1955 . . . 3603 —- —— 2659 138 —57 -—5264

1960 . . . . . 6036 1338 4698 2827 600 —248 —7849

1965 . . . 7081 635 6446 46399 1987 —41 —11061

1970 . . . 10794 —4054 14858 4847 5933 —468 —-17825

1971 . . . 13269 —4520 17789 2639 8744 —382 ——20559

1972 . . . 15235 —5299 20534 1214 11552 —948 —23681

1973 . . . 19101 —6598 25699 2295 15434 —1874 —30575

1974 . . . . . 26483 -—7308 33791 7342 21447 —3733 —44303

1975 . . . 39519 -—5897 45416 14252 24244 ——6384 —ó3432

1976 . . . 39245 —6872 46117 12298 33853 —-5403 —71750

1977 . . . 45350 —8797 54147 7895 41109 —4740 -—81215

A gépexport a gépimport százalékában

1955 . . . 173,0 _ — 1 236,1 2273 97,4 2.3

1960 . . . . . 165,0 — 211.3 § 179.1 277,5 93,7 2.3

1965 . . . 139,1 — 169.6 168,8 400,6 993 3,4

1970 . . . . . 130,0 632 159.4 127.8 426,5 95,4. 7.2

1975 . . . . . 144,7 7ó,3 174,1 13ó,5 871,1 79.3 10,0

1977 . . . . . 1385 76,6 165,3 § 114.4

1258.0 86,8 12,7

A vilag gépkereskedelmében az 1970—es években bekövetkezett fontosabb vól- tozósok röviden a következőképpen foglalhatók össze.

A gépforgalom világkereskedelemben képviselt részesedése 1975 után valamivel az 1972. évi maximalis részesedés szintje alatt stabilizálódott.

A nyersanyagimportőr régiók (Kelet-Európa. a fejlett tőkés orszagok) behozata- lóban az 1970-es évek elejének maximumóhoz képest valamivel alacsonyabb színvo—

nalon stabilizálódott a gépek aránya.

A nyersanyagexportőr Szovjetunió behozatalóban 1974 és 1977 között folyamatosan nőtt a gépek részesedése, a fejlődő országok behozatalóban pedig 1975 és

1977 között magas szinten stabilizálódott.

A nemzetközi gépkereskedelem piaci szerkezete úgy változott, hogy valamelyest fékeződött a fejlett tőkés országok közötti gépkereskedelem fejlődése, és nagyobb súlyt kapott a fejlett tőkés országok fejlődő országokba irányuló exportja. Ugyan—

akkor pedig megállt a Szovjetunióba irányuló kelet-európai gépkivitel arónyónak csökkenése.

1974 és 1977 között a fejlett tőkés orszagok gépimportjónak exportfedezete nőtt, illetve az 1960—as évek második felénél, a hetvenes évek első néhány événél maga-

sabb szinten stabilizálódott.

A szovjet gépimport gépexportfedezete 1975 és 1977 között a korábbihoz képest alacsonyabb szinten stabilizálódott.

31.

(12)

1204 FACSÁDY: A NEMZETKÖZI *GEPKERESKmEt—EM

PE3I'OME

Aarop, pasnenua MMpoaoü pblHOK Ha 12 SKCl'lOpTHbIX u, coorsewcraem—ro,nMnop'erx son, uccnenye'r AHHBMHKY urpawmero sbrAaiomyiocn puha a memnynapomioi anemH-eü Toproane oőopora Mann—m u oőopynoaai—ma B 1955—1977 TOAbI.

I'loxasuaaet ponb oőopora Mamma n oöopynosai—mn a Muposoü Toproane, nemmel—me ero CTPYKTypbl no pblHKaM, a aaTeM nemei—reuma óanancoa Toproann mamuHaMu " noxpu— _ ma uMnopTa SKCI'IOpTOM no BOBnel-leHHblM a uccneaoaanue soHaM.

B u.eH'rpe ananusa Haxomncn Hanpaanei-im, oxaaruaaromvre npnmepuo %% TOPFOBJ'IH mamunamw u oőpyuoaai—mem: Toproann pasaursix Kanwranncmuecxnx crpai-i gpyr c gpy—

l'OM, ux 3KCl'lOpT B passnsaiomuecn CTpaHbl, nanee, 'roproann couuenucrmecxwx c-rpan mem-—

.ny coőoü.

As'rop nouasbisae-r Boaneücrane uMeamnx mecro a CeMHAeCSITbIe rom.! MaMeueHMí—"r a coomomenunx u.eH Ha MeMAYHapOAHYIO roprosmo mawnHaMi—r w oőopynosanuem. Tart, Ha—

npuMep, u nocne H3MEHeHMH coori—iowennü nen rocnonchyioumM Hanpaaneunem : mem—

nyHapoAHoú roprosne mamunamw nonpemnemy zannncz oőopor Memny paaaurhmw tta—é nuranucmcuecxnmu crpaHaMu, Ho Hapngy c STHM nosmcunacs venne a norm ertenem—3 MB paaambix Kanutanncruuecmx CTpöH e paaanearotuwecn CTpaHbl.

SUMMARY

The article analyses the development of international machine trade between 1955 and 1977, dividing the world into 12 exporter and/or importer regions.

The author shows the role of machine trade on the world market. the alteratlons of marketing structure and the changes in machine trade balances as well as in the coverage of imports by exports in the investigated regions.

ln the centre of the analysis are placed the relations representing some 90 per cent of international machine trade: the trade of developed capitalist countries between each other and their exports to developing countries as well as the machine trade between the socialist countries.

The article stresses the effect of changes in price relations which took place on the world market in the 1970ies. Even after the changes in price relations the trade between the developed capitalist countries represented the main flow of international machine trade. however.

a certain shift in the shares has taken place in favour of their exports to the developing countries.

A nemzetközi gépkereskedelem két évtizede