Az iparcikkek forgalmának alakulása 1900 óta a főbb tőkés országok külkereskedelmében

Munkahelyüket leginkább az keresetű dolgozók hagyták el.

alacsony

A L'ilépell munkások nmgoszla'su az átlagos műszakkrresr—l szerinl

(1955, október)

; Az átlagos műszakkereset §

1955. szeptember hóban ! Fő ;

4 :

Százalék (Ft/műszak)

35 forint alatt ... ! loss ; 43,2 36 40 ... 3 509 203:

41 -50 '

31 —6()

m 80 ...

80 forint felett

§

%

.. ;

A [ 2518 10047

Összesen

Az elmúlt években a szénbányászat te—

rületén előfordult nagymérvű munkas- vándorlásnak

voltak: károsan befolyásolta a termelés növelését, akadályozta a törzsgárda kiala-

kítását. A munkások szolgálati idő sze—

rinti megoszlása igen kedvezőtlen volt.

Kedvezőbb volt a helyzet a szakmunká—

soknál (vájároknál).

,l mlm/fás").— smlgm'luli idő xa'rinli mf'gmsdu'su szd:alűl.'lmn

(1.053. [vln'mír 1.)

l

_, , A , , ,, Összes Vájár és hzolgalah ido ! munkás ! segédvájár

?

3 év és annál kevesebb . ., ; tő.] 1 23.25 4 10 év ... ! "2.6,2 32,9 H —24 év .. . . . . : 17,9 ? 295)

25 év és annál több [ 9.8 ; 143

Összesen ) 100!) ; 1000 A fluktuáció nemcsak hogy csökken—

tette a termelést, hanem állandó önkölt—

s'égnövelő tényezővé vált. 1953-ban össze—

sen 77 538 munkást Vettek fel. Ha figye—

lembe vesszük a minden új felvételnél kötelező 6 napos bányajárást, láthatjuk, igen kedvezőtlen hatásai;

'hogy a szénbányásZatban 1953—ban nem kevesebb, mint 460 000 ún. ,,sétamű'szakot" ' *

fizettek ki (termelés nélkül). A munkáss

Vándorlást nem csökkentette a bevezetett Ahűségjutalom sem. A hűségjutalom, bár az utóbbi években jelentős összeget tett ki (1954—től évenként több, mint 100 millió főrintot), a várt eredményt nem hozta meg. A hűségjutalom feltételei egy éves

viszonylatban nem hatottak (ösztönzően.

A munkásvándorlás hátrányát, a törzs—

gárda hiányát az elmúlt hónapokban nem—

csak a szénbányászat, hanem az ipar is, sőt általában az egész ország megérezte.

Az októberi események után, amikor a munkásszállítás megszűnt, illetve szállító—

eszközök hiányában szünetelt, amikor a

legényszállók lakói eltávoztak, a szénbá—_

nyászat az égető munkáshiányt egy—két hónap alatt nem tudta leküzdeni. A szén—

termelés szempontjából az elmúlt hóna—

pokban csak a telephelyen lakók viszony- lag kis számára, a bányászat törzsgárda—

jára számíthatott az ország.

Most, amikor a szénbányászat nyo—

masztó munkáshiánya lényegében meg—

szűnt, (á szénbányászatban a jelenlegi ——

január 10—i -— munkáslétszám 85 000 fő) fokozott gondot kell fordítani a törzsgárda

kialakítására, illetve megerősítésére. 1957—

ben az újabb, mintegy 10000 lakás építé—

sével , a törzsgárda megszervezésében döntő fordulat következik be. Emellett a törzsgárda kialakításában nagy szerepe lehet a bányász—sajátház akció kiszélesí—

tésének is, különösen, ha figyelembe vesz—

szük a vidéki kertes, gazdasági épüle—tes

házak előnyét 'a letelepedés szempontjá—

ból.

Orosz László

Az iparcikkek forgalmának alakulása 1900 óta a főbb tőkés országok külkereskedelmében

Az utolsó évtized nyugati közgazdasági irodalmában több tanulmány jelent meg

az iparcikkek nemzetközi forgalmáról.

Két szerző —— H. Tyszynszkí és I. Svenm'l—

son —— összeállította az utolsó 50 év ipar—

cikk—forgalmának adatait.l A. K, Cairn—

1 II, Tusmnszkí: World Trade in Manufactuwned (lommoditdes mm;—1950. The Mant'hester School.

IERSL Szeptember. 1272. old.—tól.

!. Svcnnílsnn: Growlh and Stagnntion in the European Economy. (lt-neva, 10931.

cross a vizsgálatot cikkében2 1954rig be—

zárólag folytatta. Cairncross vizsgálata tíz országraít terjedt ki, melyek a vizsgált

időszakban a világ iparcikk—kivitelének mintegy 82 százalékát, iparcikk—behozata—

'—' A. K. Cairnm'oss: World Trade in Manufactures sínre 11900 Economía lnternuzimmle. 1955. novem- ber. 71'5—738. old.

3 §!an Britannia-. Egyesült 'é—metoxrszág. Belgium ország, Svájc, Kanadai. Japán.

A Ialxaumn k .

Oln s 70'YS z á ;; ,

F randa- Svéd -

SZEMLE

1007

lának pedig mintegy 35—40 százalékát képviselték.

A forgalom szerkezetének vizsgálatánál az 1899—től 1950—ig terjedő időszakban Cairncross Tyszynszkinek a SITC4—tól (supán lényegtelenül eltérő áruszerkezeti csoportosítását, a továbbiakban a SITC rendszerezését alkalmazza.

Az alábbiakban Cairncross föbb megállapításait ismertetjük.

cikkének

A vizsgált tiz ország külkereskedelmé—

ben az iparcikkek forgalmának volumene, durva megközelítéssel, 1899—től 1913—ig 63 százalékkal nőtt, s 1929-ben több mint kétszerese volt a századforduló forgalma volumenének. Az iparcikkek nemzetközi

forgalmában a nagy válság; éveiben visz-

szaesés következett be, s az 1929. évi vo- lument a forgalom csak a második világ—

háborút követően haladta meg.

A H: ország övi iparcikk— forgalmu (millió angol fontba")

§

§ ,

§ " 'l'yszynszki szerint § a SITC szerint

§ ' ; , § § _, ,

Megnevezés § 1399. ; 1913. § 1929. x 1937. § 1950. § 1950. § 1953. § 1954.

( (when

Osszesen ... (í'Jí !!!/2 2313 § 1723 § 698!) § 6932 § 94.112 § 10 237

, ; ; t .

l'] rtókindísx 100 § 24)? § 375 276 § 11120 § 100 § 187 § 148

Arindex ... 100 127 § H'ti * 150 § 412 ! !(Ni § 117 § 115

X olmnonindex mo 163 .; 21! Hi § 272 ! um § ! 17 § 128

a i

Az iparcikkek nemzetközi forgalmában Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült

Államok és Franciaország játszott kiemel—

kedő szerepet.

A századfordulón Nagy—Britannia volt a legjelentősebb iparcikk—exportőr ország:

a főbb tőkés országok külkereskedelmi forgalmába kerülő ipari termékeknek több mint egyharmadát szolgáltatta. Ré- szesedése a második világháborúig foko—

zatosan csökkent; 1950—ben alig haladta meg a forgalom egynegyedét, 1954—ben pedig egyötödét.

1900-ban a második legnagyobb ipari exportőr Németország volt. Részarányát egészen a második világháborúig megtar—

totta. A Német Szövetségi Köztársaság 1954—ben az iparcikkek tekintetében — a

.l: rug/es nl'snígwk l'űsrmmlc'sc u:

-szerepe némileg csökkent az

iparrílrlml;

háboru , előtti Németország —— exportrésze—

sede'sének háromötödét már elérte.

Az Egyesült Államok az iparcikkek

külkereskedelmi forgalmában 1899—ben csak mintegy 12, 1950—ben már kb. 30 szá—

zalékkal részesedett. l950 és 1954 között iparcikkek

!orgalmában.

Franciaország részesedése a századfor—

duló idején meghaladta az Egyesült Al—

]amokét, ezt követően azonban jelentősen visszaesett, s a francia ipari termékek csak a második világháború után játszot- tak, jelentősebb szerepet a nemzetközi ke—

_ leskedelemben.

A 30-as években jelent meg az iparcik-

kek világpiacán Kanada, mint jelentös

iparcikk—exportőr ország.

nrmwtkó'rí l'urmdnuilmn (Szá ili-kham

§ lyszynszki szerint, a SITC szerint

1950.

Mvmuevezós 1895). § 1913 § 19-19. 1937. mm § 19.33. § 1954,

. (when

_ § l § e , § *

Nagy-Britannia ... § 3334 § 309 2 3,8 § 22,-'l § 25.(i § 263 § 22,2 21,2 Egyesült Államok ... UJ) § 13,() 214 , 20.53 § 299 § 2853 § 269 26,1 Franciaorsyág § § 127 11.1 ! (;,i § 103 § :().2 § 953 § ?,4

NMHCÉOI'SZJg § 275 ami 5 23,4 § 7,5 § 75 § las § lo,4

Belgium. Olaszo , . fi . ",]i . § M,] 143 § 153 § 17,U § 17,8 § l(i,9 § 16,(i Kanada ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, § § [) §),; § 5.0 § (;,2 § (353 TJ) § G,?) Japán ... § ' l 2; § tl § 75) * KJ) ' 3.5 ? 319 § 45 Összpsen § mm § mm 5 mno §ma./) : mm : um,/; ma./; 1001)

* Standard lnlorimlionu! Tmllr (',lziwil'irnlivm.

__ Ha az előbbiekben megvizsgált orszá—

gok iparcikk behozatalát vesszük szem—

ügyre, azt! találjuk, hogy részesedésük a századfordulótól kezdve az összes ipar—

megfigyelhető, hogy 1954—ben a vizsgált országok részaránya magasabb, mint az 1.901—1929 években volt (kb. 4005).

il: inarrikk—lwlwzalul alukulu'su (millió I'S.l dollár) Ipari import

Megnevezés , Hillt—1905. l l913. ' 1926— 1929. ) 19.54.

E (when

()nszexm ... 1596 § 2771 ; 1 726 i 14 253

F.:hből § ; ;

Nagy--Brícannia* ... 455 ; 603 1082 ' ! 904

Egyesült Államok ... 279 , 475 ; 1 064 l 3 323

Franciaország ... 182 ; 344 ! 336 1 012

Németország ... 183 § 338 1 512 1 215 Kanada ... ' 117 ; 309 ; 627 _ z ms

z i

Világ, összegen, ... 4160 ; 7720 I 12 920 ; 36 700

Részarány (%) ... illő,; ] ami ; 3613 ! 401)

[ .

* 1954. év kivétel—ével Irni'szággal együlti

Az iparcikkek nemzetközi forgalmának áruszerkezeti megoszlásában az elmúlt 50 év során az alábbi főbb tendenciák érvé—

nyesültek:

1. a gépek részesedése megháromszoro-

Zódott, ezen belül az elektromos gépeké meghatszorozódott ;

2. a textiláruk részaránya csaknem egy—

harmadára;

3. az egyéb (főleg fogyasztási) iparcik—

kek részaránya kétharmadára csökkent.

A H,: ország iparcikk—kinitelc

Tyszynszkí szerint SITC szerint

Megnevezés 1899. ( 1913. I 1929. ; 1937. t 1950, 1950. 1953.

érheti

Összesen !

millió angol fnntlian ... 624 1292 2342 1723 6989 6932 9492 ' százalékban ... 100!) ! 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1003

Ebből:

gépek: ... 13,4 19,6 27,1 30,1 39,9 36,6 39,5

nem elektromos ' (_ ek 7,5 9,7 ll,,4 12.9 U.? V. . _ . .

elektromos [ g,p 0,9 2,6 LO 4,9 6,() ..

szállító berendezések ... 5,0 7,3 ILS 12,4 16,2 .. ..

textíliák ... 34,1 . 28,2 23,3 1s,2 15,7 15,8 n,9

fémek ... .. 11,3 13,8 12,7 16,0 13,5 1335 135)

vegyszerek ... . . , . 8,5 SJ) 8,1 (a,!) 9,4 10,3 10,4

egyéb ipari termékek ... 32,7 29,9 28,8 26,2 21,5 23,7 24,3

!

A vizsgált időszakban tehát az iparcik- kek külkereskedelmi forgalmában nőtt a

*tőke (beruházási) javak és csökkent a fo—

gyasztási cikkek részaránya.

A: iparcikkek külkereskedelmi forgalma árucsoporlonkénl Forgalom

Árlmsopm't 1899. ! 1913. l 1929. 1937. 1950.

$

§ évben az évi íparcikk-forgalom százalékában

Fogyasztasi cikkek ...! 603 51, 9 [ 44,6 37,8 32,4 'l'őkejavak (gépjárművek és egy'b gépek is). 1 12,5 18 5 ( 25,8 28,'Z 37,7 Iparilag feldolgozott any agnk ... ! 273 29 ,6 í 29,6 33,0 29,9 Ebből: vas és acél ... L , GJ) 7 7 ; 7.3 99 S,].

"cikk— behozatalban 35—38 szazalek. Az is)"

M

SZEMLE

10097

Mivel az egyes országok igyekeztek iparcikk külkereskedelmi forgalmuk szer—

kezetét a keresletnek megfelelően alakí—

tani — jelentösen növelték gépkivitelük

cikk, elsősorban textília kivitelüket —§ az elmúlt 50 év folyamán ezért iparcikk—

kiviteli forgalmuk áruszerkezetének ala—

kulása közeledett egymáshoz.

hányadát, és csökkentették fogyasztási

A: ipul'rlick—(nrpz'zrt össze—lételemük alakulása

§ (v, ek i§ ,.[ t 1 ( k §§ _Fimckt (is § ?igya)'ii 'Iparif '

§ mp § ex ln § vegyi termékek § termékek , § kivitele az összes iparcikk-kivitel százalékában

Megnevezes § ,, ,W -, _ A,

; . ; ! )

§ 1899. § 1953. § 1599. § 1953, § 1899. § 1953, § meg. ; tesz;.

§ évben .

Egyesült Államok .. . 273) § 542 § 7.9 § ms § ! § 299 § ism

Németország ... . , 8,9 § 4.1? § 20.13 § f),?) § § 4993 § 22.14 Nagy—Britannia .. 1515 § 443) § 47,U § lőj) § § lkül ; 21.34 branl-iaország ... § 5.7 § 25: § 35.34 § nu; § § 445) ? 232

2 ! § §

Tíz ország átlagosan ... § 13,4 § ti!/,? § 34_I § Ill!) § 213 l 32] § H,:

? 5 ! i i * i

i . §

Az eltelt 50 év során megváltozott az részesedése is az iparcikkek egyes cso——

ipari termékeket exportáló főbb országok portjainak kiviteli forgalmában.

' A [6th furnortz'ír ursw'guk [punikk—Arnor!ju

1; , ,. : il'z' Fémek (ÉS Egyéb ipari (" pek § leul "k vegyi termékek termékek

' , kiviteli forgalma százalékban

Megnevezes W ,

1899. § 1953 § 1899. : 19.33. § 1399. § 19773. § 1899. § 19.33.

évben

§ ? 4 ! §

§ ' § § : $

Nagy—Britannia ... 44§U § 2751 UM) ; 2836 § 29] i m;: % lms ; li),8

Egyesült Allamok .. 2333 ma,!) Z,? § JSJ) § 195 § 223 ; m.; § 21.13

Franciaország 65) az ; 15.94 ; 149 § m,:i § [Z,—i * 20; éw

Németország .. 354 15,9 § u.n : 6.9 § 245; § 145 37in § lám)

Belgium, Olaszo lmi § lOn'S' w 1521 § "2.2,4 § ll,l § 203 131? § 2(),2

Kanada . (u; 5 a,:s § u.i § (),1 § (),l § 10.41 (),5 § mi)

Japán ... ; [,a § 2.7 § u,!) 1.7 ! 33 (),9 § m

Osszesen 1001) 100,0 § l00,(] § II)(),0 ma,!) § 1001) 100,0 § IIIIIJI

[ § §

A gépkivitelben Nagy-Britannia elvesz—

tette korábbi nagy részesedését; a legna—

gyobb gépexportőr az Egyesült Államok

lett. A textiláruk exportjában Nagy—Bri- tannia megőrizte korábbi vezető szerepét, bár részesedése a századfordulóhoz képest jelentősen csökkent, elsősorban az Egye—

sült Államok és Japán textilárukivitelé—

nek megnövekedése következtében. A fe'—

mek és vegyitermékek tekintetében Nagy- Britannia és Németország nagy teret ve—

szitett, ugyanakkor Kanada jelentős sze—

rephez jutott e cikkek forgalmában. Az egyéb (főleg fogyasztási) ipari termékek

kivitelében Németország és Franciaország

részesedése csökkent, Kanada és az vEgye- sült Allamok szerepe lényegesen meg—

nött.

Az iparcikkek behozatali piacait vizs-

gálva az 1953. évi adatok alapján kiderül, hogy a főbb ipari exportőr országok ipari kivitelük háromötödét egymásnak adták 91,5 az alapvető fémeknek pedig az átla- gosnál lényegesen nagyobb hányadát több mint kilenctizedét —— értékesítették egymás között. (Lásd az 1010. oldalon levő táblát.)

A további adatok a táblában szereplő országok kivitelének eltérő irányaira utal—

nak: Nagy—Britannia kereskedelme pél—

dául főleg a nem ipari piacokon alapul, Ez ugyan elsősorban a textíliák kivitelé—

nél mutatkozik, azonban gépkivitelben is 5 Ez az arány azonban 50 százalék alá csökken ha Pig l-men kívül hagyjuk azokat az Europai Gazdasági Együttműködés Szervezetébc (011188 s-a—

ticm of European Economic Cooperation: O]:

tart-ozó országokat (pl), Portugáliát. Görögorsz got stb.), amelyek csekély mértékben exportálnak ipilrl'l termékeket

nagyobb mértékben harmadik piacokra

utalt, mint a többi kiemelt ország. Az

OEEC országok függősége harmadik pia—

cokon. elsősorban az alapvető fémekben Jelentkezik.

A: Egyesült Államok. Kumulu. Japán ("x a: (II-IEC orsuigmlc egymás közötti forgalmu"

! , §

§ Kivitel §Behozatal§ Import Megnevezés * § "" ,,,V_,,, ;uz export

§

milliárd ; ázalé-

ISA dollárban kában

' i

népek ... 3 ll,() i 35 su

Textiliák . _ 3.4 ! l,? ím

Fémek .. . '; LO * ?),H § 95 Vegyi tern , ... ; :rn , ; If) ; 62

Egyéb ipari termékek [ 7.2 45 § mi

(')'xszvsm eme zu; ! az

? §

": 4 18 ()Eliü onzág: Angli' Ausztria, Belgium, Fra'nriaomzag Göri'igoiszúg, Hollandia, lr—

l-zland, Noriigia, Olaszország, Portugália.

Törökország, Nem—ot Szövet ségi Közldiuihág, Trieszt és Luxembourg.

Összefoglalóan tehát

hogy

1. az iparcikkek külkereskedelmi for- galmának volumene az eltelt fél évszázad során több mint megháromszorozódott;

megállapítható,

2. tíz iparilag fejlett tőkés ország bo—

nyolítja az iparcikkek nemzetközi forgal—

mának kb. 80 százalékát;

3. főleg a beruházási cikkek __ a gépek és gépi berendezések — forgalma nőtt, a fogyasztási iparcikkek, elsősorban a tex—

tiláruk részaránya az iparcikk—forgalom—

Ban jelentősen csökkent;

4. fémeket és ipari [ogyasztási cikkeket a főbb tőkés országok elsősorban egymás között értékesítenek, egyéb termékeik na—

gyobb részét általában más piacokon ér—

iékesítik.

Kerényi László

Reprezentatív megfigyelés a gazdasági statisztikában*

A gazdasági élet gyakorlatában egyre tőbb olyan igény merül fel a statisztiká—

val szemben, amelyek az újratermelési folyamat különböző vonatkozásairól, a gazdasági irányítás szükségleteinek meg—

felelően gyorsan és aránylag egyszerű módon kívánnak megbízható kvantitatív és esetleg kvalitatív jellemzést. A terv—

gazdaság ugyanis — vertikális felépítésé—

nek bármelyik szintjét nézzük — alig mű—

ködhet kielégítő eredményességgel, ha a különböző gazdasági döntések és intéz—

kedések elhatározásának (sokszor túl—

hosszú vizsgálódást alig engedő) végsö időpontjáig nem állanak rendelkezésre az intézkedéseket megalapozottá teVő objek—

tiv információk. A tervmunka eredmé—

nyességének biztosítása mind hangsúlyo—

zottabban veti fel tehát a gyors, mind—

amellett gyakorlatilag kielégitően meg—

bízható statisztikai adatszolgáltatás és elemzés szükségességét. Hasonló igények—

'kel lehet találkozni a társadalom életé—

nek más statisztikai tanulmányozás alá vont területén is. (így elsősorban a de—

mográfia területén, például a népszám—

lálási—anyag gyors feldolgozása.) Számos

* Fensti rímmel 253 oldal Ierj—edelomben 1956 ele—

jén jelentette meg a Kö * dasági és Jogi Kö 'v- kiadó P(írnii-zku Gábor es (,"svpil'usrku .lmlw' kozl—

k—Ön yve l,

ilyen szükséglet áll fenn az egészségügy és a közoktatás vonatkozásában. Különö—

sen szép számmal jelentkeznek igények egyes gazdasági határterületeken. így az agrotechnikában (lásd például Altum'n szovjet professzor ismert könyvét), még inkább az ipari tömegtermelésben, ahol a minőség ellenőrzésénél gyakran más eljá- '

lás nem is alkalmazható. Sajátos igények merülnek fel továbbá a közúti közlekedés iorgalomtechnikai vizsgálatánál, nem szól—

va a még távolabbi területekről, mint ami—

lyen a gyakorlati meterológia, a hidroló—

gia stb., és a különböző termelőgazdasági kisérletek területe.

A mindinkább sokasodó statisztikai igé- nyek és emellett az egyszerűsítésre valo erőteljes törekvés megköveteli azt, hogya statisztikai munka —— az eredmények

gyors szolgáltatása mellett —— minél egy—

szerűbb legyen és minél kisebb adminiszt—

rativ munka- és egyéb ráfordítással jár—

jon, vagyis minél inkább biztosítva le:—

gyen a gazdaságosság követelménye.

Az elörebocsátott két határozott kivá—

nalom: a) gyorsaság és a gyakorlati köve—

telme'nyeknek megfelelő megbízhatóság, .b) egyszerűség és a ráfordítások minél messzebbmenő csökkentése előtérbe he- lyezi mindazokat a statisztikai módszere- ket, megfigyelési eliárásokat, amelyek a