• Nem Talált Eredményt

A fizetési mérleg alakulása néhány országban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A fizetési mérleg alakulása néhány országban"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

llllll-l llllllll Ill-IIIIUIIIn-lllll- llllllllllllll.l llllll-lllllllll Ill-Ill. Ill.-Ill Ill.-IIIIIIII-ll llllllllllllllll Ill.-III—IIUIIII.

A fizetési mérleg alakulása néhány országban.

Formation de la balance des payements dans guelgues pays.

Résumé. Une grande partie des pays ont déjá adopté, pour leur balance (les payements, un modéle rveomnzamlé par la Société (les Nations, groupant Iogianement (es postes et permettant les

raisons

compa—

Nons o/frons ci—aprés les sommaires de guelanes pays ayant fait leur bulanre (I"(lpres le schéma de la S.B.N.

* internationales.

données

A nemzetközi gazdasági érintkezések intenzí- vebbé válásával a fizetési mérlegek jelentősége is fokozatosan növekszik s a nemzetközi értékmoz—

galom eredményeinek változásait egyre szélesebb körű érdeklődés kiséri. A fizetési mérleg van hivatva ugyanis számot adni arról, hogy egy országnak a nemzetközi gazdasági élettel való kapcsolata milyen szeles skálán mozog s e kapcsolatából ere- döleg milyen kötelezettségei, illetve követelései tá—

madtak, A helyesen felállitott fizetési mérleg ered- ményeiből állapítható meg a legmegbízhatóbban, hogy valamely ország a nemzetközi gazdasági élet- ben milyen szerepet tölt be, a részletadatok pedig a belső gazdasági viszonyok megismeréséhez is be—

:cses támpontokat szolgáltatnak. Mindezeknél fogva a fizetési mérleg megállapítása az utóbbi évtizedek folyamán a gazdaságstatisztikának egyik legfonto- abb feladatává érlelődött. Ennek megoldására már _a mult század közepe óta történtek kisérletek, me—

lyek azonban még meglehetősen kezdetleges eszkö—

zök mellett kétes értékű eredményeket mutattak fel.

A nemzetközi mérlegek összeállítására irányuló munkálatok a századforduló elején egyre gyako—

riabbak s már a háború kitörése előtt az országok jó

részében találkozunk magánosok által összeállított fizetési mérlegekkel. E mérlegek összehasonlitása.

azonban azt mutatta, hogy nemcsak az összeállítás- nál alkalmazott módszerek nem egységesek, hanem igen lényeges. szerkezeti és lényegbeli eltérések is vannak, amelyek jórészt annak a következményei, hogy a fizetési mérleg fogalmának egyes elemei még elméletileg sem voltak kellőképen tisztázva. Ez a magyarázata egyben annak a feltt'inőnek mondható körülménynek, hogy a fizetési mérlegek összeállí—

tása sehol sem képezte a hivatalos statisztikai tevé- kenység tárgyát. Miután a fizetési mérleg egyre nö—

vekvő jelentőségű problémájának tisztázásához úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból igen fontos érdekek fűződtek s miután. a cél eléréséhez első—

sorban a statisztika segítségére kellett támaszkodni,

a fizetési mérleg kérdésének vizsgálatát de Fovílle

Nemzetközi Statisztikai Intézet is vette. A statisztikának ez a nem- zetközi szerve mindenesetre elsösorban volt hiva—

tott, hogy az elméleti kérdések tisztázása mellett olyan egységes modszereket állapítson meg, amelyek révén a felállítandó nemzetközi mérlegek összeha—

sonlitása lehetővé válik. Az 1905—ben Londonban tartott közgyűlés határozatot fogadott el, melynek értelmében az Intézet a nemzetközi fizetési mérleg alapelveinek vizsgálatára és kimunkálására egy bi- zottságot alakit. Ez a bizottság, melynek elnöke dr.

Ignatz Gruber bécsi statisztikus volt, az 1907 augusz—

tnsában az Intézetnek Kopenhágában tartott ll.

ülésszakán terjesztette elő tanulmányainak eredmé- nyét. A bizottság hangsúlyozva azt, hogy a hivatalos statisztikai szolgálat van hivatva elsősorban a fize- tési mérleg összeállításához megkivánható adatokat összegyüjteni s e célból az adatgyűjtéseket a szűk—

javaslatára a programmjába

séges irányban kiegészíteni, másrészt figyelembe véve az észlelés elé tornyosuló akadályokat, egy olyan egységes mérlegmintát hozott javaslatba, amely számol az egyes országok statisztikai szolgá- latának eltérő fejlettségi fokával. Ez a séma azon—

ban —— éppen ezért % a tudományos kívánalmakat nem tudta teljes mértékben kielégíteni 5 általános alkalmazására sor nem is került.

A háború kitörésével az Intézetnek ezirányú munkálkodása félbeszakadt. A háború után, amidőn a gyökerestől megváltozott gazdasági viszonyok, a módosult nemzetközi gazdasági érintkezések a nem—

zetközi értékforgvalom terjedelmében és szerkezeté- ben beállott eltolódások a fizetési mérlegek alakulá- sának vizsgálatát különösen aktuálissá tették, ismét csak a magánkutatás volt az mely a fizetési mér- legek összeállításának munkáját végezte. Ezeknek a munkálatoknak, bármily alaposak voltak is külön- ben, még mindig megvolt az a nagy hézagok, hogy különböző módszerek szerint készültek s így össze—

hasonlitásuk alig volt lehetséges. Pedig nyilvánvaló hogy a fizetési mérlegeknél __ miként az összes sta- tisztikailag megrögzített jelenségnél —— különös fon- tossággal bir az összehasonlíthatóság, mely részben bizonyos ellenőrzést tesz lehetővé, részben némely jelenségnek egyedül adhatja magyarázatát.

A fizetési mérlegmunkálatok tökéletesítését te—

hát kettős irányban kellettkkeresni: ]. Az össze- hasonlíthatóság érdekében: azonos alapelvek, illetve egyöntetű modszerek megállapításában; 2. a teljes- ség érdekében: a hivatalos statisztikai szolgálat fo-

kozottabb bevonásában. E kettös cél elérése érde-

(2)

1. szám. — 42 -— 1930

Néhány ország fizetési mérlegének alakulása 1927-ben.

Formation de la balance des payements de guelgues pays m 1927.

Folyó tételek —— Articles courants .Tőkeforgalmí tételek -— Mouvemmi des capiíaux

§: u _ a

s : 3 F'

%% 'a .? § § § 3——

ffí § 3 37: % E ?; 8 .5') § ""

Ország; Eft—3 Ego §TGÉU, 42 3": S :; x330328 % v:

a forgalom iránya 33 É 'S % § ÉS §2 m § %% ÉK "3 'S taal E." 3

Sá 83 be; ÉÉ—o§ es %; sh'é/áag 3-3

_a _ _ __ _— __ l

sms du mouvement

eg És

305

gs

875

333 mg ils

; § É

ggg

§

áá;

Hۤ

53

_- É ; §

§§ Ég

%%

§§3 szg—§ 535 mt

Ééiög 33323 Ela—SM) "3593

ás,

§ aN

"55:

gg §§8 $$$ 5353 És $$$ §§§§§x §£§§ $$$ 5054

I millió pengoben—en millions de renrfos

Amerikai E. Államok

Etats-Unis d 'Amém'gue Külföldről jövő fizetés

Payemmtsdel'étranger 29.833 4.524 199 870 3.987 89.863 1.730 2.685 1.041 5.229 10.685 49.998 Külföldre menő fizetés

Payemenis á Vétmnger 27642 1.699 1.872 4.381 1.496 36.490 398 4.552 181 8.461 18.542 50.032

Egyenleg _ Solde _2.191_2.925_1.173 4.511 _2441 44.873 _1332 _1.9l7-l— 910 4.272 _ _ 4.907 _ 34

Bulgária Bulgan'e Külföldről jövő fizetés

___/k...—

Payements deféímnger 225 1 7 2 7 242 4 29 16 —— 49 291

Külföldre menő üzetés

Payements á l'éíranger 228 49 3 8 5 288 3 —_ _— _— 3 291

,——-—*—-———x

Egyenleg—Solde 4—2 _—48 4—4 —6 %i) ——4) _3 _l—4 —l—29 4—16 _— 4—46 ——

Cseh—Szlovákia Tehéco—Slovaguie Külföldről jövő fizetés

Payementsdeliétranger 3.422 57 94 121 172 8.866 37 809 48 274 —- 668 4.534

Külföldre menő fizetés

Payements ál'éírangcw 3.048 180 28 119 168 8.543 110 421 99 251 34 915 4.458

Egyenleg _ Solde _ 374 _ 123 _ 66 _ 2 _ 4 —I— 323 _ 73 __ 112 _ _ 51 —!— 23 _ 34 _ 247 —l— 7

Dánia * §

Danemark 1 1 l

Külföldről jövő fizetés

Payemmtsdel'étmngcr 2.417 53 3 8 207 2.688 ——* 61 -— 230 —— —— 291 2.979

Külföldre menő fizetés

Payemmts á Pétranger 2.588 130 15 22 2.705 8 61 _— _. 157 226 2.931

Egyenleg _ Solde _ 121 'l— 77 % .?1 _ 7 Jr 785 _ 17 _ 8 _ _ _ 230 _ 157 _ Jr 65 _l— 48 Lengyelország)

Pologm'l) Külföldről jövő fizetés

Payemmtsdel'étmngcr 1.474 _ 157 38 98 1.767 23 20 —— 8 540 12 601 2.370!

Külföldre menő fizetés

Payements á Féímnger 1.082 101 21 48 109! 1.361 398 4 —— 26 180 9 612 1.973

Egyenleg _ Soldc _ 392 _ 101 4- 136 _ 10 — 11 _ 406 _ 370 _ 16 _ _ 18 Jr 360 _ 3 _ 9 _ 397

Magyarország Hongrie

Külföldről jövö fizetés Pap/eme" ts d e Pál/ran -

yer .. .. .. .. ., .. 800 21 29 8 39 897 —— 67 —— 295 230 1 593! 1.490!

Külföldre menö fizetés Payements á Pétnm—

ger .. .. . .. .. .. .. 1.150 184 7 43 41 1.375: 22 62 28 _ [ ., 1 1131 1.488-

Egyenleg _ Sollle _350 _ 113 _ 22 _ 35 _ 2 _478 _ 22 —l— 5 _ es _295 lest) %- _ 4480 _ a

Németország

Allemagne Külföldről jövő fizetés

Payemmtsdel'étrangcr 14.285 _— —— _ 978 15.263 204 781 1.850 4.490 —— 7.325 22.588 Külföldre menő fizetés

Payemenís ál'élranger 19.173 586 —— _ 1.798 21.556 184 168 —— —— 685 1.032 22.588

Egyenleg _ Solde —4.888 _ 585 _

_ _ 820 _6.293 _ 184 —l— 41 -l— 7814-1.850—§—.?l805 _ 4-6293 _

1) 1926. évre vonatkozó adatok. —— Dennées relatives á l'année de 1926.

(3)

1. szám.

43 1930

Folyó tételek —— Articles courcmts Tőkeforgalmi tételek —— Mouvmnmt des capitaux

Sim ** _" § ::

e § a ?: :: E É a 53 % * '"

Ország; 373 Ete § 2 g,, ot,, 13? ÉSJxÉ §

., aNS o'" 538") ?.Ém * a-w'v a":

a forgalom iranya % -—— 'S E 0 S. 393 m § be§ %% *: N ism 39 3

5-3 MÉ 3915 13303 es 333 gem'é'iew es

Pays; %s ;: %% égve—rém a §: Reger—are %% s ;

sms du mmwemmt Én?, S É E É 'S, § H§§ ; § III E $$$ §§$§ §g§ "ge'ág exe, § %

o:- mw : mekkfÉ '80 P: Nan me—s§ng§3§ 03

az Enge es §É§Ö§ es rác-see %%eg'eiessew 53;

És ge g: 72: anem §?) Én §§g€ngk§z§§2 §3§ §§ És

millió pengőben— en millions de pengős

t * _

Norvégia ! l ] l l l

Norvége Külföldről jövő fizetés

PayemmtsdeVétmngcr 1.094 22 21 84 668 1.889 —— 170 240 284 44 688 2.527

Külföldre menő fizetés

,

Payements a llétmngz'r 1.457 112 364 1.983 111 82 _ _ 365 558 2.491

Egyenleg — Suldc -— 363 _ 90 —t— 27 Jr 34 TL 304 _ 04 _ 111 _y 88 jL 240 4- 234 — 321 _ 4— 137 —t— .3'6

Svédország smu-

Külföldről jövó fizetés

Payemmtsdel'éimnger 2.492 78 54 —— 280 2.899 —— 93 467 —— 56 3.459'

Külföldre menő fizetés

Payemmts [: l'étranger 2.443 44 87 —— 2.524 46 306 347 —— -— 699 3.223

Egyenleg Solde _l— 49 _t- 29 J,— 5—1 _ 37 -t- 280 -I- 375 —t— 47 306 —j— 120 —— 139 4— 236"

Szerb-Horvát-Szlovén áll.1)

Royaume des Serbes, Croates et Slovénesl) Külföldről jövő fizetés

Payemmtsdel'étmnger 802 —— 76 33 172 1.083 —— 16 19 49 52 1 137 1.2203

Külföldre menö fizetés

Paycmmts () llétranger 878 90 12 51 97 1.123 75 1 —— 15 _ 91 1.219

Egyenleg -— Soldc 76 90 51— 64 m 18 4— 75 _— 40 75 4— 13 4- 19 4— 49 -t— 37 —t— 1 —t— 41) —t— 1

1) 1926. évre vonatkozó adatok. —— Données relatives íz l'année de 1926.

kében rendkívül értékes tevékenységet fejt ki újab- ban a Nemzetek Szövetségének gazdasági és pénz- ügyi osztálya. Közleményeiben már 1923 óta rend- szeresen foglalkozik a fizetési mérlegek kérdésével is, melyeknek Összeállítására egységes mintát hozott javaslatba, melyek rövidesen általános elfogadásra is találtak. A mérlegek összeállítása pedig mind- inkább a hivatalos statisztika körébe kerül, nem—

csak azért, mert a statisztikai szerveknek inkább rendelkezésére állanak —— a magánteve'kenységgel szemben —— mindazok az eszközök, melyek a nem—

zetközi értékforgalom legkülönbözőbb alakjainak

megrögzíte'se're alkalmasak, hanem azért is, mert

főleg gazdaságstatisztikai adatközlésekhez a Nem- zetek Szövetsége az egyes országok hivatalos sta—

tisztikai szerveit mind fokozottabb mértékben ve- szi ig'énybe s így a hivatalos statisztikai szolgálat a megnövekedett kívánalmak folytán megfigyelési körét egyre jobban szélesíti.

1926 óta a legtöbb ország már a Nemzetek Szövetsége által javasolt módszer és séma szerint állítja össze és közli a fizetési mérleget. Az új mód- szer legnagyobb előnye az értékmozgalom logikus és az összefüggéseket világosan kidomboritó cso- portositásában van. A régebbi időben készült mér-

legek az értékforgalom iránya szerint csoportosí—

tották az Összes tételeket s aktívnak mutatták az or- szágba folyó, passzívnak az országból menő pénz-,.

illetve hitelforgalmat. E rendszer mellett tehát ——

legalább is formailag _— egyenlö megítélés alá esett pl. az árukivitel és a külföldi kölcsönfelvétel, miután mindkettő az országba irányuló értékmozgalmat je- lentett. Egészen téves volt persze aktívumnak, illetve passzívumnak tekinteni az ily módszerrel összeál- lított fizetési mérlegek egyenlegét, mint ahogy az gyakran előfordult. Ugyanis az ilymódon összeállí- tott mérlegeknek is egyenleg nélkül kellett volna záródniok abban az esetben, ha az értékforgalom minden egyes megnyilvánulását számba vették volna.

Ez természetes csak a legritkább esetben volt elér- hető. A kimutatott aktív vagy passzív egyenleg ily rendszer mellett tulajdonképen azokat a függő téte- leket jelentette, melyek a megfigyelés köréből ki—

maradtak.

A Nemzetek Szövetsége által általános elfoga—

dásra ajánlott mérlegséma az értékmozgalmat két főrészre, ű. m. folyó tételek és tökeforgalmi tételek csoportjára választja szét. Az elöbbiekbe tartoznak a nemzetközi értékforgalomnak azok az alakjai, melyek a gazdasági érintkezés során bizonyos idő—

(4)

1. szánr ___

közönkint visszatérnek, önmagukban lezárt aktust képeznek, melyek tehát jövőbeni kötelezettségeket vagy jogosítványokat nem állapítanak meg. Ide tar- toznak pl. a tiszta áruforgalom, kamatok, osztalé- ,kok, fuvardíjak, vándormozgalom stb. A tőkefor- galmi tételek csoportjába a nem currens természetű értékforgalom tartozik. Ezek legfontosabb tételei a kölcsönök (rövid- v. hosszúlejáratú), ingatlan érték- papírforgalom, tőkeemelésekben való részvétel stb.

Feltételezve, hogy a nemzetközi értékforgalom min—

den megnyilvánulása teljes pontossággal számba vétetett, az említett főcsoportok egyenlegének azo—

nosnak kell lennie. Az egyik egyenleg természetesen az országból folyó, a másik az országba irányuló értékforgalmat jelenti. Az aktívum vagy passzívum nagyságát a currens tételek aktív vagy passzív egyenlege mutatja.

Ha már most az egyes országok fizetési mér—

legének alakulását vizsgáljukhszembeötlik, hogy a folyó— és tőkeforgalmi tételek egyenlege a legkivé—

telesebb esetekben egyezik. Ennek oka legtöbbször abban rejlik, hogy a statisztika ma még nem tudja az értékforgalom minden egyes megnyilvánulását számszerű pontossággal megrögzíteni s ezért a té—

telek nagy részénél ma még ingatag beeslésekhez kénytelen folyamodni. Miután a folyó tételek cso- portjába tartozó értékforgalmi alakzatok a statisz- lika által könnyebben megfoghatók, mint a tőke- forgalmi tételek, a végső eredmény, valamint az aktívum, illetve passzívum megítélésénél a kurrens tételek csoportjának adatai veendők elsősorban fi- gyelembe.

A Nemzetek Szövetségének Memorandum sur les balances des payements 1913—1927. c. kiadvá—

nya 26 ország fizetési mérlegét közli. Mivel azonban ezek jó része még nem az egységes séma szerinti mérleget használja, táblázatunkban csupán azoknak az országoknak mérlegét közöljük, melyek adatai azonos alapokra voltak hozhatók. A részletes mérleg helyett táblázatunkban a legfontosabb értékforgalmi alakzatok összevont csoportjait közöljük.

A feltüntetett országok közül aktív fizetési mérleg—

gel rendelkeznek: az Amerikai Egyesült Államok, Cseh- Szlovákía, Lengyelország és Svédország. Mint lát—

ható, Amerika a vándormozgalom és idegenforgalom terén erősen passzív, ez a passzivitás azonban mégis kevés ahhoz, hogy az áruforgalomnál, valamint a kamatok és osztalékoknál mutatkozó erős többlet- bevételt ellensúlyozza. Cseh—Szlovákiánál az aktívum teljes egészében az árukiviteli többletből adódik, miután a többi kurrens tételek egyenlege, főleg a kamatok és osztalékok passzív szaldója folytán passzív. Lengyelország fizetési mérlegének kedvező alakulását az áruexporttöbblet mellett a vándor- mozgalom jelentékeny aktívuma idézi elő, Svéd—

országnál pedig csaknem kizárólag a tengeri szál-

44—— , 1930

litásból eredő bevételek teszik aktívvá a fizetési '

mérleget.

Ha már most a fenti országoknál a'tökeforgalmi Ú tételek alakulását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy azok egyenlege a folyó tételek egyenlegétől lényeges el—

térést mutat. Ez a különbség főleg Cseh—Szlovákiá- nál és Svédországnál szembeötlő. Cseh—Szlovákiánál minden valószínűség szerint a devizaváltozásokra vonatkozó adatok hiánya, Svédországnál pedig az értékpapírforgalom és a rövidlejáratú kölcsönökre vonatkozó adatok beeslésszerű jellege okozza az el- térést. Általában mindazoknál az országoknál, ahol a tökelorgalmi és folyó tételek csoportjának egyen- , lege közt különbség mutatkozik, ennek okát vagy a devizaváltozások, vagy a rövidlejáratú kölcsönök té- telének megbizhatatlanságában kell keresnünk._ A tőketörlesztésekre és a hosszúlejáratú kölcsönökre vonatkozólag ugyanis a legtöbb ország elég pontos statisztikával rendelkezik, mig a rövidlejáratú hite- lek megállapítása, a dolog természete szerint sok- kal nehezebb s inkább csak becslés alapján történ—

hetik. Nem járhatunk tehát messze a valóságtól an- nak a feltételezésével, hogy mindazokban az ese—

tekben, amidőn a folyó tételek egyenlege nagyobb vagy kisebb a tőkeforgalom egyenlegénél, a deviza- készletek, illetve a rövidlejáratú követelések ösz—

szege lenne megfelelően növelendő, illetve csökken- tendő a mérlegben.

Általában a fizetési mérlegeknek ma még nagy hézagát jelenti az a körülmény, hogy a rövidlejá—

ratú követelések és tartozások pontos számbavéte- lére alig van mód, minek folytán az idevonatkozó adatok csak kevésbbé megbízható becslések útján állapíthatók meg. Ez a hiány teljesen alig is lesz eltüntethető, miután az értékforgalom ezen alakjá- nak pontos megrögzitésére a kereskedelmi, ipari és pénzintézeti vállalatoknak többé—kevésbbé megszer- vezett adatszolgáltatása mellett a külföldi összekötte- téssel rendelkező magánvállalatok bevonását is feltételezi, ami elé ma még igen sok és nehezen le—

küzdhető akadály tornyosul.

A passzív mérleggel rendelkező országok közül Dánia, Norvégia, a Sz. H. Sz. állam és Bulgária nemzetközi értékforgalma csak kisebb deficitet mu—

tat, jelentékenyebb azonban Magyarország, de külö- nösen Németország—fizetési passzívuma. Ez utóbbi két ország fizetési mérlege szerkezetileg is igen sok hasonlatosságot mutat. Úgy Ne'met- mint Magyar—

országnál a passzívum csaknem teljes egészében az áruforgalomból és a kamatok-osztalékok forgalmá—

ból tevődik össze s a kiegyenlítés is túlnyomórészt hosszú- és rövidlejáratú hitelek igénybevétele útján történik.

A fizetési mérlegek volumenje'ből szokás az il—

lető országok gazdasági fejlettségére is következtetni.

Bár kétségtelen, hogy a nemzetközi értékforgalom nagysága bizonyos fokig jellemzője lehet a gazda—

(5)

1. szám.

45 1930

sági erőnek, a mai kereskedelempolitikai viszonyok mellett azonban a nemzetközi forgalom nagyságából nem szabad túlzott következtetéseket vonni. Az egyre jobban érvényesülő Önellátási politika ugyanis ter—

mészetszeri'ileg esökkentőleg hat a fizetési mérleg legfontosabb tételének, az áruforgalomnak terjedel—

mére s ezzel együtt az értékforgalom összességére

is. Valószínű azonban, hogy ezeknek az átmenetiek—v nek tekinthető kereskedelempolitikai viszonyoknak az elmulásával a nemzetközi munkamegosztás telje—

sebb érvényesülésének a folyományaképen a nem—

zetközi értékforgalom újra a természetes, az illetőt gazdasági súlyának megfelelő keretek közt

H. S. dr.

országok

log lebonyolódni.

KONZULI JELENTÉSEK

M- 'IlIlllll'll-l-n-n-n-n-n-lI.u.-ln"...l."III.-u.nIlll'l-liln-ul-nllIII-'l-llll-l lll!lnlnInn-.nlll-l-n-uunlunncnnil-unni"I"-.-

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:

Állam neve ; § Állam neve § §" Állam neve i'; 9" Állam neve ;

Ausztria .... 1929 422 Cseh-Szlovákia... .. 1929 543 Nagy-Britannia... .. 1928 1027 Svájc .. 1929 Bajorország .... 1928 532 Esztország 1928 227 Németbírodalom .. 1929 305 Svédország 1929 Brazilia .. .. .. .. .. 1927 708 Finnország.. 1926 759 Olaszország ,. .. . 1928 923 Sz H. Sz. állam.. 1928 Belgium ... 1929 1159 Görogország . 1929 989 Románia. .. .. 1929 928 Törökország . .... 1929 Bulgária" 1929 767 Mexxkó 1928 787 Spanyolország . .. 1928 793 Württemberg. .. ., 1928

. .

Nagy—Britannia.

Grande-Bretagne.

A londoni m. kir. követség gazdasági jelentése az 1928. évről.

Az 1928. év gazdasági szempontból nem felelt meg Az állattenyésztés is —— kivéve a sertéstenyész—

azoknak a várakozásoknak, melyeket hozzáfűztek. tést —— némi visszaesést mutat.

A munkanélküliség az 1927. évhez képest kh. A terményimport általában az 1927. évi alatt 14%-kal növekedett s az év első 3—4 hónapjában

megújhodni látszó ipar és kereskedelem később vá- ratlanul pangásnak indult.

A külkereskedelmi mérleg passzívája 35 millió fonttal maradt az 1927. év behozatali többlete alatt.

A fizetési mérlegről megjelent becslések pedig arra ei'lgednek következtetni, hogy az nemcsak az 1927.

évinél, hanem több előző év mérlegénél kedvezőbb lesz. A bankkamatláb az egész éven át változatlan maradt. Rendkívül nagy—aktivitás nyilvánult meg úgy az értéktőzsdei], mint az új kibocsátások piacán.

Ez a tevékenység csak az év vége felé lanyhult el.

Jőtékony befolyással volt Nagy—Britannia köz- gazdaságára Amerika gazdasági helyzetének növekvő prosperitása, a francia t'ranknak aranybázison való stabilizálása, a kínai polgárhábort'i befejezése, végül a Kellogg-paktum aláírása.

Az új gazdasági év kedvező előjelek mellett in- dult meg s minden remény megvan, hogy a mult év tanulságai előnyösen fogják a gazdasági életét be—

folyásolni.

Östermelés.

A búzolermelésre forditott terület 1928-ban 14'6%-kal, az egész mezőgazdasági művelés alatt álló terület pedig 1'9ou-kal volt kevesebb az előző

évinél.

maradt, kivéve a zabot és árpát, melyekben emel—

kedés állott be. A legtöbb-állati termék behozatala emelkedett.

Ipar.

A szénbányászat helyzete az 1928. évben ked—

vezőtlen volt. A szén ára az egész év folyamán a ter—

melési költségek alatt maradt s így ez az iparág tetemes veszteséggel zárta az évet. Az 1927. év tapasztalatai alapján a bányatulajdonosok arra tő—

rekedtek, hogy a- termelési költségeket tovább redu—

kálják. E törekvésüket siker is kísérte. A szénipar

racionalizálr'lsa azonban nemcsak a termelés, hanem az eladás terén is további fejlődést mutat. Az eladási racionalizálás eredménye a ,,Five County Seheme",

amely az egész angol széntermelésnek kb. felét tartja kézben, 100 millió tonna e'vi termeléssel. Az ebben egyesült bányák szenüket közös eladási or- ganizáció útján egységes áron hozzák piacra s így az egymásközti versenyt kizárták.

A szén 1928. évi össztermelése 24113

tonna volt az 1927. évi 256'1 millió tonnával szem—

ben; a kivitel az előző évvel összehasonlítva szintén millió

csökkent.

A vas- és acélipar alig mutat fejlődést. A mun—

kaviszonyok, a termelés és az árak egyformán esa- lódást keltettek 1928-ban összesen 150 olvasztó—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A már jól bevált tematikus rendbe szedett szócikkek a történelmi adalékokon kívül számos praktikus információt tartalmaznak. A vastag betűvel kiemelt kifejezések

A nyelvm"velés feladata kett s: gondot kell fordítani arra, hogy legyen egy m"köd köznyelv: a finn, a svéd és a lapp nyelv, valamint a jelnyelv és a roma nyelv,

A külső egyensúly mint feszültségforrás Első megközelítésben a külkereskedelem, illetve a folyó fizetési mérleg nagy- arányú többlete a német gazdaság nagy

a „M.”, három évvel fiatalabb tőlem, ő ő egy ilyen hát nem tudom pedagógiai szakközépiskolát végzett, ott érettségizett, majd az mellett még egy ilyen OKJ-s

ben 15—20 millió pengő összegű csökken nést eredményezhetnek. Ahhoz azonban, hogy a fizetési mérleg passzívuma teljesen megszüntethető legyen, abban az esetben is,

A Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda kimutatása szerint az 1930. évben 5.023 személy vándorolt ki az országból a tengeren- túlra és ezekből 42—13 volt

De lényeges eltolódást látunk a Malthus korabeli népesedési helyzet és annak a mi szemeink előtt való alakulása között főleg abban a tekintetben is, hogy míg Malthus- nál

ségtelennsek tekinthető azonban, hogy pasz- szív irányú idegenforgalmunk értékxösszege a kötött devizagazdálkodást megelőző egyes években mutatkozott összeghez képest