KENESSEY ZOLTÁN: '
A KONCENTRÁCIÓ FOLYAMATA AZ EGYESULT ÁLLAMOK IPARÁBAN
Lenin ,,Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" c. mű—
vének első fejezete a következő mondattal kezdődik: ,,Az ipar óriási növe—
kedése és a termelésnek mind nagyobb üzemekben való rendkívül gyors!
összpontosulása a kapitalizmus egyik legjellemzőbb sajátossága".1
Ezeknek a szavaknak különös időszerűségét ad az, hogy az utóbbi két évben az amerikai gazdasági életben egy új, nagy koncentrációs hullám hatása érezhető. Már az egyszerű amerikai újságolvasók figyelmét is fel—
keltette azoknak a híreknek a megszaporodása, amelyek a lapok közgazda—
sági rovataiban ,,merger"2 felirat alatt napról—napra vállalatok egyesülésé—
ről, beolvadásáról, részvénypakettek átadásáról stb. számolnak be. Azok a közlemények, amelyek new—yorki nagybankok fúzióiról vagy ismert nagy autóipari társaságok egyesüléséről adnak hírt, —— érthető módon —— egyre szélesebb körben foglalkoztatják az amerikai közvéleményt.
Az új amerikai koncentrációs hullámnak az európai polgári sajtó is nagy figyelmet szentel. A ,,Neue Zürcher Zeitung" 1954 decemberében egyik new—yorki jelentésében például így ír: ,,A nyilvános vitákban azt a fúzióhullámot, ami az utóbbi két évben az amerikai gazdaságot elöntötte, intenzitását tekintve azzal a két fúzióhullámmal hasonlítják össze, amely a múltban a századfordulón és a húszas években zajlott le". Ugyanez a lap ez év júniusában arról számol be, hogy: ,,A koncentráció előrehaladása az' amerikai gazdaságban -— ami nagyságát és intenzitását tekintve az utóbbi hónapokban ha lehet, még tovább növekedett —— továbbra is foglalkoztatja a közvéleményt és a monopóliumok elleni harcra hivatott kormány— és kongresszusi szerveknek újabb gondokat okoz".
Ehhez hozzá kell tennünk, hogy ezeknek ,,a monopóliumok elleni harcra hivatott kormány— és kongresszusi szerveknek" valójában nem maga a kon——
centráció növekedése okoz gondot, _ hanem az, hogy miképpen csillapítsák le a monopóliumok növekedése miatt elégedetlen közhangulatot.
Ezt bizonyítja a koncentrációs hullám vizsgálatával megbizott ,,Federal Trade Comission" és a kongresszusi Brownell-bizottság által nemrég kiala- kított álláspont: ,,Nincs arra szükség, hogy a jelenlegi koncentrációs moz- gás leküzdésére bármiféle törvényhozási intézkedést hozzanak, mivel ez
1Lenin Művei. 22 köt. Szikra. Budapest 1951 202 old ' Fuzió
KENESSEY ZOLTAN
)
_ 984
általában úgy fogható fel, mint az amerikai gazdaság. expanziós törekvésé- nek" egészséges kifejeződése".
Mindamellett a ,,Federal Trade Comission jelentéséből is kitűnik, hogy a koncentrációs folyamat meggyórsulása igen jelentős mértékű és hogy az ipar szinte valamennyi ágát felöleli. (A gazdasági élet egyéb területein, és különösen a bank— és hiteléletben bekövetkezett nagyszámú fúzióról a jelentés nem közöl adatokat.) A jelentés szerint 1948. és 1954. között a bányászatban és a feldolgozó iparban 1773 nagyszabású fúzió történt. A leg— ' fontosabb iparágakban a fúziók száma a következőképpen alakult:
Az 1948—1954 között bekövetkezett fűzték a legfontosabb iparágakban
A ,,felvevő" A beolvasztott Megnevezés vállalatok száma vállalatok számai
Gépgyártás ... 166 — 249 Élelmiszeripar ... , 100 243
Vegyipar...; 73 168
Fémfeldolgozás ... 91 161
Közlekedési eszközök gyártása 66 125
Textil— és ruházati ipar ... _74 117 Villamosgépgyártás ... X'YO 1 l l
Bányászat ... 48 81
Kohászat ... 53 78
Kő— és agyagipar ... 39 70
A ,,felvevő" vállalatok között a nagy tőkeerejű, hatalmas aktívákkál rendelkező vállalatok vezetnek. A felvevő vállalatoknak kereken kéthar—
mada több mint 10 millió dollár aktívával rendelkezett s csak 8 százaléká—
nak volt kevesebb mint 1 millió dollárnyi aktívája.
Vannak olyan vállalatok, mint például a ,,Foremost Dairies Incorpora—
tion" nevű élelmiszeripari társaság, amely 1948 óta nem kevesebb, mint 48 más vállalatot szivott fel magába vagy a korábban két hatalmas vegyipari társaság fúziójából létesült ,,Olin- Mathieson Chemical Corporation", amely ugyanebben az időszakban 18 társaságot olvasztott be magába.
A bankok területén végbemenő koncentrációs mozgás nagyságáról bizonyos képet adnak az amerikai kongresszus jogügyi albizottsága elé ter—
jesztett adatok. Ezek szerint aztEgyesült Államokban 1952—ben 100 1953—
ban 116, 1954—ben 207 bank fúzionált, vagy olvadt bele más bankba és 1955—ben előreláthatólag 240 további fúzió és beolvadás fog létrejönni.
Amennyire ez a ,,Federal Trade Comission" jelentéséből megállapítható, az iparban a jelenlegi fúziókra főleg a'következőek jellemzőek:
a) vertikális terjeszkedési törekvés. Ebben az esetben a terjeszkedő tár—
saságok főleg saját nyersanyagforrásaikx és félkészáru—szállitó bázisaik ki—
szélesítésére törekszenek. * —
A vertikális terjeszkedésre példa a Chrysler társaság esete, amely nem- rég megvásárolta a Briggs karosszériagyártó.társaságot. A nagy ásványolaj—- ipari trösztök által beolvasztott petrokémiai társaságok esete hasonló jellegű;
5, h
:;
VA. KONCENTRACIÓ AZ EGYESULT ALLAMOK IPARABAN
985
b) kapacitás-kibővítés. Ennek egyik válfaja az, amelynél a terjeszkedő társaság az Egyesült Államok bizonyos területein törekszik kapacitásának kibővítésére (nyersanyagforrások és elhelyezési piacok közelsége és a ver—
senyharccal összefüggő egyéb költségcsökkentési megfontolások miatt);
c) a ,,kockázat—megosztására" való törekvés. Ennek egyik fajtája eseté—
ben a terjeszkedő társaság arra törekszik, hogy minél többféle jellegű árut termeljen s ennek következtében egyes árucikkek termelésében történő visszaesésnél más cikkek termelésének a növekedésével kompenzálhassa magát.
" ;
A fúziók e fajtájához sorolhatók azok, amelyek a textiliparban a mű—
anyagot, illetve természetes nyersanyagot feldolgozó Vállalatok között jöttek létre. Ezekben az esetekben a pamut— és gyapjúipari vállalatok célszerűnek tartották, hogy a műszálipari vállalatokkal fúzionálva , biztosabb poziciót teremtsenek, maguknak a textiliparban. (Ezeket a fúziókat részben elősegí- tette az ún. vegyes —— természetes — és műszál keveréket tartalmazó fona—
lak termelésének elterjedése az utóbbi időben);
d) sok fúzióm a kisebb vállalatoknak a nagyobbak elleni ,,önvédelmi harca" következtében kerül sor. Ide sorolhatók az autóipari társaságok fú—
ziói (Nash—Hudson, Packard-Studebaker, Kaiser—Willys);
e) adókönnyítésre való törekedés. Ebben a kissé különös esetben a magas
nyereséggel dolgozó terjeszkedő társaság olyan Vállalatot olvaszt be magába, amely több éven át veszteséggel működött. Az amerikai adózási törvények ugyanis lehetőséget nyújtanak arra, hogy a magas nyereségeket bizonyos ideig a veszteséges vállalat révén adómentessé tegyék, ami a ter- jeszkedő társaság számára nagyobb könnyítés, mint amennyi terhet a vesz—
teséges Vállalat átvétele jelent.
Természetesen ezeken kívül is számos tényező játszik közre a fúziók létrejöttében. Az itt felsoroltak csak egyes jellegzetességek kiemelésére , alkalmasak.
A KONCENTRÁCIÓ FOLYAMATA AZ IPARBAN 1904 ÉS 1950 KÖZÖTT
,,Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" című művében Lenin utal arra, hogy a koncentrációs folyamatról ,,. . . a legteljesebb és leg—
pontosabb adatokat a legújabb ipari összeírások nyú'tják"3 és az Egyesült Államok statis'Ztikai évkönyvéből az 1904. és 1909. évi ipari összeírás adatai—
nak egybevetésével mutatja ki a koncentráció gyors fokozódását az ameri—
kai iparban. * -
,,1904-ben — írja Lenin — az 1 (millió dollár vagy ennél nagyobb érté—x ket termelő legnagyobb üzemek száma 1900 volt (216 180 közül, vagyis 0,9%) a bennük foglalkoztatott munkások száma 1,4 millió (55 millió közül, vagyis 25,6%), termelésük pedig 5,6 milliárd (14,8tmilliárdból, vagyis 38%).
Öt évvel később, 1909—ben a megfelelő számok a következők voltak: 3060 üzem (268 491 'közül; —— 1,1%) 2 millió munkással (6,6 millió közül; ——
30,5%) és 9 milliárd értékű termeléssel (20,7 milliárdból; —— 43,8%).4
Egészítsük ki ezeket az adatokat az amerikai statisztikai évkönyvekből rendelkezésre álló újabb adatokkal. (Lásd a táblát a 986. oldalon.)
'Lem'n Művei. 22. köt. Szikra. Budapest. 1951, 202. old.
' U. 0. 203, old.
3 Statisztikai Szemle
KENesssi zotrm'
A termelés koncentrációja az Egyesült— Államok jeldolgozóiparában.
(a termelési érték százalékában)
Vállalatok nagyságcsoportiai 1904 1909 I 1921 ' 1935 1939
a termelési érték szerint .
! évben
5000 _ 20 000 dollár ... 5,1 4,4 !3,2 1,9 * _ 1,2
20 000 -—- 100 000 ,, ... 14,4 12,3 10,7 7,9 5,6
100000 — 500000 ,, ... 41 3 38 4 233: 20,0 15,0
500 000 -— 1 000 000 ,, ... _ ' " 13,8 13,5 _ 103 1 000 000 dollár fölött ... 380 43,8 48,4 56,7 (W,—4—
Összesen 98,8* 98,9* 99,4* 100,0 ' 100,0
* 1904—ben, 1909—ben és 1921—ben számbawették az évi 5000 dollár termelési értéknél kevesebbel termelő
"üzemeket" is. Ezek részesedése az össztepnelésben 1,2. 1,1 és 0,6 százalék volt_
% %
400 400
30 ... 90
30 60
70 %)
go , A 60
50 e " 50 ,
f ' '
140 50
30 ' 30
20 20.
40 —— 40
o 1 , ! o
19D4 1909 1921 ! 1925 I 4939
1904; és főág-beh
" m sw :!
amo-zuzmo game—mmm mama—mmm] maaa—www fan nme woman
, o' a / / a ;— mm nous: án dal/ár fák-?!
Amint látható, az egymillió dollárnál magasabb termelesi értékkel ren—
delkező vállalatok tovább folytatták terjeszkedésüket s míg 1909-ben a ter—
melési érték 44 százaléka, 1939—ben már 68 százaléka esett rájuk. Az összes , többi vállalati kategóriák részesedése csökkent: az 5—20 000 dolláros válla—
latokéegynegyedrészére, a 20 OOO—100000 dollárosoké csaknem egyhar—
madára esett Vissza.
Sajnos, a második világháború utáni évekre az amerikai statisztikákban már nem találjuk meg a termelés koncentrációjára vonatkozólag korábban
rendszeresen közölt számsorokat. ( .
Ezért a háború alatti és utáni fejlődés tendenciájának az érzékeltetésé—
hez a munkások koncentrációjának az alakulását jellemző adatokat hasz—
náljuk fel, bár ez a koncentrációs folyamat előrehaladását kevésbé élesen tükrözi mint a termelés koncentrációjának a növekedése, mert a termelés koncentrációjának a foka magasabb, mint a munkásoké (mivel a nagy-—
üzemekben a munka termelékenyebb, mint a kisebbekben).
4
A KONCENTRACIO AZ EGYESULT ALLAMOK IPARABAN 987
A munkások koncentrációja az Egyesült Államok feldolgozóiparában
(százalékban)
Vállalatok nagyságcsoportjai a foglalkoztatott ! 1909 * 1935 , I 1937 1950 '
munkások száma szerint § ,
evben
1 ———— 250 munkás között ... 56,8 1 47,3 I 44,5 41,0
250 — 500 ,, ,, ... 15,2 ' 15,1 15,9 14,0
500 ———- 1000 ,, ,, ... 12,7 13,6 13,2 13,0
1000 — 2500 ,, ,, ... 15 3 11,S 1255 l4,4
2500 munkás fölött ... _... § , 12,2 13,8 " 17,6
a
Összesen 1000 mm 100,0 100,0
A táblából elsősorban az 1937. és 1950. között bekövetkezett változások érdekelnek bennünket, amelyek azt bizonyítják, hogy a második világhá orú alatt es az azt követő években a koncentrációs folyamat lényegesen előb re—
haladt.
Az 1937—re és 1950—re vonatkozó adatokat a teljesség kedvéért 1909—ig visszamenően kiegészítettük. Az így nyert tábla —— egybevetve a termelés koncentrációjára vonatkozólag előbb közölt táblával —— egybenrarra is bizo—
nyítékul szolgál, hogy lényegében az elmúlt évtizedekben a termelés kon—
centrációjával párhuzamosan —— bár annál lassabban — növekedett a mun—
kások koncentrációja is, vagyis joggal következtethetünk arra, hogy a munkások koncentrációjában 1937. és 1950. között bekövetkezett növeke- dést a termelés koncentrác101aban legalább ugyanolyan arányú előrehala—
dás kisérte.
A TERMELÉS KONCENTRÁCIÓJA A GÉPKOCSIIPÁRBAN
Az amerikai ipar egészét tekintve a koncentrációs folyamat legutóbbi fejleményeiről egyelőre még nem állnak rendelkezésre megfelelő statisz—
tikai adatok. A helyzet pontos felmérésére csak a legközelebbbi amerikai ipari összeírás feldolgozása után. nyílik majd lehetőség. Ezért a következők—
ben az Egyesült Államok gépkocsiiparának példáján keresztül kíséreljük meg érzékeltetni az új koncentrác1ós hullám jelentőségét.
A gépkocsiipar az Egyesült Államok iparában kivételes szerepet tölt be.
Amint az alábbi tábla adataiból láthatjuk, a gépkocsiipar az iparon belül első helyen áll munkáslétszám és a termelés értéke tekintetében, megelőzve a nyersvas— és acélgyártást, egyéb iparágakról nem is beszélve.-
Egyes iparágak adatai" az Egyesült Államokban,
(1950)
§ * Anyagmentes Egy munkásra esö
[pzirág ! Munkáslétszám termdési érték anvagmontes terme—
; (millió dollár) lési élték (dollár)
' !
Gépkocsiipar ... 656 000 6 122 ; 9 332 Nyersvas- és acélgyártás ... 485 000 4 102 , 8 458 Faipar ... 449 000 1 903 . 4 238 Pamutipar ... 416 000 § 1 945 4 675 Repülőgépípar ..._ ... _ 212 000 § 1 551 7 316
Húsipar ... 223 000 ; 1 506 6 814
Ásványolajipaar ... 162 ooo § 2 139 13 204
3'
988
KENESSEY zoLTAN
A Business Week című amerikai folyóirat 1954. februar 6—i számában az USA autóiparában érvényesülő két hosszantartó irányzat jelentőségét emeli ki. Az egyik az, hogy 1898 óta ,, . . . a termelés az évek során át egyre növekedett" a másik, hogy ,, . . . azoknak a társaságoknak a száma viszont,
amelyek ezt a termelést szolgálják —— egyre csökkent". "
A század elején körülbelül 160 jelentősebb társaság volt a gépkocsiipar- ban. 1921—ben körülbelül 90, 1926—ban már csak 44 és 1950—ben mindössze 9 társaság játszott lényeges szerepet az amerikai autóiparban.
' Az autóiparban hosszabb—rövidebb ideig szerepet játszó társaságok száma ennél jóval nagyobb, —— 1500 körül volt —— ezeknek azonban csak el- enyészően kis része ,,élte túl" azt a gyilkos versenyt, amelyet a nagy gép—- kocsiipari monopóliumok folytattak és folytatnak ebben az iparágban.
Az amerikai gépkocsiipari társaságok között az ún. ,,három nagy" do—
minál. Ezek: a General Motors, Ford és Chrysler. Ma ezek a társaságok gyártják az Egyesült Államokban előállított személygépkocsik 94 százalékán
s az összes többi társaságok a megmaradó 6 százalékon osztoznak.
A ,,három nagy* közül a General Motors és Ford a század elején, Chrysler pedig a huszas évek első felében kezdte meg a személygépkocsi—
gyártást.
Hosszú ideig Ford vezetett az előállított gépkocsik száma tekintetében.
_ 1921—ben Ford a gépkocsik 56 százalékát, míg a General Motors csak 13 szá- zalékát gyártotta. A harmincas évek végére az erőviszonyok már lényegesen eltolódtak: Ford súlya visszaesett, mig a General Motorsé erősen megnöve—
kedett és betört a piacra Chrysler is, meghóditva annak elég jelentős részét.
(Meg kell jegyezni, hogy a huszas években alapított számos autóipari társa—
ság közül" egyedül Chrysler maradt fenn, mint személygépkocsitermelő.) Az erőviszonyok azonban a nagy világgazdasági válság hatására dön—
tően eltolódtak: 1930 és 1932 között Fordnak nemcsak át kellett engednie az első helyet a General Motorsnak, hanem lényegesen tert vesztett Chrys—
lerrel szemben is. ,,
Ez az irányzat a harmincas években tovább folytatódott. A második világháború előestéjén már Chrysler is megelőzte Fordot és a General Mo—
tors már csaknem az összes személygépkocsik felét állította elő.
A-második világháború után Ford hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy legalább részben visszahóditsa régebbi pozícióit. A háború utáni évek alatt, mintegy 1 milliárd dollár értékű beruházást hajtott végre, korszerűsítette gépparkját, a termelés technológiáját stb. Ez a politika különösen eredmé—
nyesnek bizonyult a legutóbbi két—három évben, amikor rendkivül kiélező—
dött a versenyharc a nagy autóipari társaságok között. Ford 1954-ben már az összes személygépkocsik 31 százalékát termelte s visszaszerezte a máso—
dik helyet a ,,három nagy" között, ugyanakkor Chrysler részesedése a ter-
melésben lényegesen csökkent.
A következő tábla (lasd a 989. oldalt) bizonyos képet ad az amerikai gépkocsiiparban dúló harc irányzatairól és állásáról 1921 és 1954 között.
Amint a táblából látható, a ,,három nagy" egymás elleni harca mellett légyre szűkebb térre szorítja a többi társaságot, amelyeket az amerikai köz- gazdasági sajtó összefoglaló néven a ,,függetlenek"—nek nevez. Ezek sorába számos igen ismert nevű társaság tartozik, így többek között Hudson, Pac—
A KONCENTRACIÓ AZ EGYESULT ÁLLAMOK IPARABAN
989
kard, Studebaker, Kaiser stb. Ezek együttesen 1926—ban még az összterme—
lés kereken egynegyed részét szolgáltatták, míg 1954—ben már csak 6 szá-—
zalékát.
Az Egyesült Államok személygépkocsitermelésének megoszlása a főbb termelők között (százalékban)
1921 ! 1926 I 1930 I 1932 1 1987 ( 1941 I 1953 ! 1954 Megnevezés
évben
Ford ... 56 38 41 r 26 24 ! 19 25 31
General Motors ... 13 27 34 41 40 47 45 50
Chrysler ... — 11 8 16 23 24 20 13
, , ,,,,, i _
A ,,három nagy" együtt ... —— 76 83 83 87 90 90 94
Összesen 100 100
A ,,függetlenek" ... 31 24 17 17 i 13 10 10 6
[. 1
100 100 ! 700 100 100 100
l A I '
A GÉPKOCSIIPARI MONOPÓLIUMOK KÖZÖTTI HARC KIÉLEZÖDÉSE ÉS AZ ÚJ; FUZIÓK
A gépkocsiiparban dúló versenyharcnak az utóbbi két—három évben történt erős kiéleződése természetesen szoros kapcsolatban van azokkal a nehézségekkel, amelyek az' Egyesült Államok gazdasági életére a koreai háború befejezése után erősen rányomták bélyegüket.
Amint ismeretes, a koreai háború után kibontakozó gazdasági nehéz—
ségek az amerikai gépkocsiipart is erősen érintették. Az autóvásárlások visszaestek és a kereskedelemben nagy autókészletek halmozódtak fel. A helyzet időnként annyira súlyossá vált, hogy 1954 egyes időszakaiban a Chevrolet, Nash, Studebaker és De Soto üzemek csak" hetenként négy, a Dodge-gyár pedig csak hetenként három napot dolgozott. A munkanélküli—
ség erősen megnőtt, úgy hogy az amerikai kormány kénytelen volt a detroiti iparvidéket —— az amerikai autóipar fő központját —— ,,szükségállapotban levő"—nek nyilvánítani. (,,Szükségállapotban 1evő"-—nek azokat a területeket
tekintik, ahol a munkások több mint 6 százaléka munka nélkül van. A kor—
mány ígérete szerint ezeket a vidékeket hadimegrendelésekkel ,,segítik meg".)
A válságos gazdasági helyzetben a gépkocsiipari társaságok közötti harc — amint ez a reklámhadjáratok kiterjedéséből, ár;!blitikai lépésekből és egyéb jelekből világosan látható —— rendkívül kiéleződött és végül is oda vezetett, hogy a kisebb autóipari társaságok (az ún. függetlenek) között több
fúzióra került a sor.
Az eladási nehézségeket és a gépkocsiiparí társaságok között folyó harc kiéleződését jól mutatja a reklámköltségek hirt-elen emelkedése. A General Motors 1953—ban egyedül a napilapokban közzétett hirdetéseire 33 millió dollárt költött, csaknem 13 millióval többet, mint az előző évben. Ezekhez jönnek még a hetilapokban, magazinokban, a rádióban, filmen, televízióban stb. közzétett hirdetések költségei, amelyek további óriási összegeket emész—
tenek fel. Magától értetődik, hogy ,,kisebb" társaságok —— olyanok, mint
990 KENESSEY' ZOLTÁN
például a "függetlenek" — ilyen reklámköltségeket nem engedhetnek meg
maguknak. .
Az alábbi táblából láthatjuk, hogy az amerikai napilapok három leg—
nagyobb hirdetője 1953—ban a ,,három nagy" autóipari társaság volt. Ezek a társaságok az előző évhez viszonyítva erősen megnövelték reklám-költsé—
geiket.
Az amerikai napilapok legnagyobb hirdetői
1952 1953 1953. év
Megnevezés —————————————————— 1952, év
millió * dollár százalékában
General Motors Corp. ... 20,25 ?" 32,94 162,7 Ford Motor Co. ... 10,86 ' 1833 1683 Chrysler Corp. ... ' 11,70 14358 1245 Colgate Palmolive Co. ... 12,08 12,09 100,l
Lever Bros. ... 12,88 10,66 82,8
A nagy monopóliumok közötti harc eleinte a gépkocsik eladási árát nem érintette. A harc kiéleződése azonban lassanként az árak alakulására
is kihatott.
'Először a ,,független" társaságok kényszerültek áraik csökkentésére.
így például a Studebaker és Packard gépkocsik 1954. évi modelljeit 37 ——
287 dollárral alacsonyabb'áron hozták forgalomba, mint az előző évieket.
A ,,három nagy" közül elsőnek Ford Csökkentette a gépkocsik árát, mégpedig az ún. regionális árrendszer módosításával. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a Ford által az ország bármely területén előállított vagy össze—
— szerelt gépkocsi árába beleszámították a gépkocsi szállítási költségeit Det- ' roittól —— Ford fő telephelyétől —— az eladás helyéig, akkor is, ha a Los Angelesben vagy New-Yorkban eladott gépkocsit tulajdonképpen Ford helyi
—— tehát los—angelesi, illetve new-yorki —-—— üzeme gyártotta. Figyelembevéve az amerikai távolságokat, az ily módon kalkulált szállítási költségek —— ame—- w lyeket el is neveztek ,,fantom szállítási költségeknek" — sok vidéken jelen—
* tősek voltak és ezért a tényleges szállítási költségekhez közelebbálló új regonális árrendszer sok területen 80—100 dolláros árcsökkentést jelent.
A General Motors kénytelen volt követni Fordot s jelenleg lényegében az egész autóipar átvette ezt az árcsökkentési módot. A General Motors elsősorban azért kényszerült Ford lépésének azonnali követésére, mert a ,,két nagy" közötti harc során Ford fő gyártmánya —— a ,,Ford" gépkocsi és a General Motors fő gyártmánya a ,,Chevrolet" között különösen kiélező- dött a verseny. Ford ugyanis arra törekszik, hogy a ,,Ford" termelése túl—
szárnyalja a ,,Chevrolet'üét és ezáltal ez a típus a legelterjedtebb amerikai gépkocsivá váljon. A két gépkocsi termelési színvonala között valóban nincs _ nagy különbség, úgy hogy az árakban bekövetkezett kisebb változások is
befolyásolhatják a harc kimenetelét. '
1955 I. negyedévében a legfontosabb amerikai gépkocsitípusok ter—me- lése a következőképpen alakult.
.a KONCENTRACIO AZ EGYESULT ÁLLAMOK IPARABAN
A legfontosabb személygépkocsitípusok termelése 1955 első negyedében
Megnevezés 1955. I. negyedévi termelés
, _ (darab)
Ford ... _ . . 449 615 Mercury ... 109 696 Lincoln ... 11 397
Ford gyártmányai összesen ... 570 708 ' Chevrolet ... 489 523 Buick ... 211 422 Oldsmobile ... ' ... 161 166 Pontiac ... ' ... 160 444
Cadillac ... 43 633 a
General Motors gyártmányai összesen ... 1.066 188 Plymouth ... 214 902 Dodge ... 101 113 Chrysler ... 59 760 De Soto ... 44 009 Chrysler gyártmányai összesen ... 419 775
Hudson ... 20 080 Nash ... 29 850 Willys ... 4 467 Packard ... ' ... 19 532 Studebaker ...' ... 4 3 525 ,.Függetlenek" gyártmányai összesen . . . . 117 454
Összes gyártmányok együtt ' 2 174 152
1
Amint ezekből a számokból látható, 1955 I. negyedévében a ,,függet—r lenék" súlya tovább csökkent az össztermelésben és már csak 5,4 százalékot
tett ki.
Tekintettel arra, hogy a gazdasági nehézségek, az eladások és a terme—
lés visszaesése elsősorban a kisebb termelőket érintette, ezek a további harc önálló vitelére már nem voltak képesek s egymás közötti fúziónálásra kény—
szerültek.
Először a két legkisebb társaság, Kaiser és Willys fúziónált 1953 tava—- szán. (A két ,,kis" társaság egyesülése révén létrejött társaság aktívái 200 millió dollár körül mozognak. Azonban még ez az új társaság is kicsi a ,,három nagy" méreteihez viszonyítva, hiszen a General Motors aktíváit 3600 millió dollárra, Fordét 1700 millió dollárra, Chryslerét pedig 1000
millió dollárra becsülik.
1954 elején ismét két ,,független" autóipari társaság egyesült: a Nash Kelvinator Corp. és a Hudson MotorCar Iúziójából létrehozták az American Motors Corporation—t, mintegy 355 millió dollár aktívával.
Ezeket követte 1954. júniusában a Packard Motor Car Corp. és a Stude—
baker Corp. egyesülése a Studebaker—Packard Corp. keretében.
A nyugati közgazdasági sajtó véleménye szerint az amerikai gépkocsi—
iparban tapasztalható koncentrációs mozgás jelenlegi szakasza; még nem zárult le. Számos jel arra mutat, hogy a ,,függetlenek" között további fúziók várhatók. így különösen előtérben áll az American'Motors Corp. és a Stude—
baker—Packard Corp. egyesülésének a lehetősége.
992,__ ( KENESSEY: A KONCENTRACIO Az EGYESULT ALLAMOK iPAaA'aAi—r'
Ugyanakkor a nagy gépkocsiipari társaságok is erősen készülnek a
* * harc folytatására. A General Motors nemrég 26 millió dollárért megvásá—
rolta a Kaiser társaság egyik nagy üzemét és Harlow H. Curtice. a társa-—
ság elnöke bejelentette, hogy a General Motors két év alatt 1 milliárd dollár értékű beruházást kíván megvalósítani. Bejelentését azzal indokolta, hogy ,,a mi üzletágunk természete olyan, hogy vagy előretörünk, vagy vissza——
esünk. Én az előretörés mellett vagyok." *
A ,,Wall Street Journal" közlése szerint Ford szintén mintegy fél-—
milliárd dollár beruházást akar végrehajtani a legközelebbi három év alatt.
Chrysler is igyekszik követni a ,,két nagyot" s legutóbb 35 millió dollárért megvásárolt egy jelentős karosszériagyártó üzemet.
" _ *
Az Egyesült Államok gazdaságában tapasztalható új koncentrációs hullámmal kapcsolatban természetszerűleg felmerül a kérdés, hogy tulaj—
donképpen mi okozta a koncentráció meggyorsulását az utóbbi időben?
Megítélésünk szerint a koncentráció meggyorsulásának fő okát azokban az általános gazdasági nehézségekben kell keresnünk, amelyek az Egyesült Államokban a koreai háború befejezése és az úgynevezett ,,koreai boom"
megszűnése után jellemezték a gazdasági helyzetet.
Ezek a gazdasági nehézségek — az ipari termelés visszaesése? az áru—
készletek felhalmozódása, a munkanélküliség jelentős megnövekedése stb.
—- a verseny nagyfokú kiéleződésére vezettek a kapitalista monopóliumok között. A kiéleződött versenyharcban a nagyobb, erősebb társaságok felőrö- lik a gyengébbeket, amelyeket végül is fúziónálásra, beolvadasra kénysze—
rítenek.
Amint Lenin mondja: ,, . . . a válságok — mindenféle válság, leggyak—
rabban a gazdasági, de nemcsak a gazdasági válságok —— a maguk részéről óriási mértékben fokozzák a koncentrációra és a monopóliumra irányuló törekvést".5
A jelenlegi koncentrációs hullám esete is ezt mutatja: nyilvánvalónak látszik, hogy a koncentráció meggyorsulását az előbb említett általános gazdasági visszaesés váltotta kis
* Lenin Művei. 22. köt. Szikra. Budapest, 1951.
' A nyugati polgári sajtó is szoros összefüggést lát a konjunktúra kedvezőtlen alakulása és az új kon- centrúciós hullám között. A ,,Neue Zürcher Zeitung" közgazdasági rovatában 1954. december 17-én ,,A fuzióhullám az amerikai gazdaságban" cím alatt megjelent cikk szerint az új fuzióhullám fö okának ,,azt a kiélezett versenyharcot tekintik, amely az amerikai gazdaságot a ,,recesszió" (visszaesés. hanyatlás) idő—
szakában jellemzi"!
—
