Észak-Amerikai Egyesült-Államok

(1)

' Ill.-l.!U.I-lI-IIIIll-u.nulnnllllnlu.lluc-llllllo-ll'ult-II-l-nnlllilnIll-III-Ill-I'lllnll-u-u-uunnllnllIII-Ill-...-Innlnll-nouuuuu:

.

KONZULI JELENTÉSEKI)

Észak-Amerikai Egyesült-Államok.

États-Unis de liAmérigue du Nord.

New- York, 1928 március 15.

( Az Egyesült-Államok gazdasági életének fellendülése, mely az elmult év utolsó három hónapjában mindhatározottabb arányokban bontakozott ki, a jelen év első hónapjaiban még fokozottabb haladást mutat. Az év e sza- kában a nagyipari termelés különböző ágaiban rendszerint mutatkozó megszorítás ez évben elmaradt; ezzel szemben főleg az acél— és gyapotipar termelése növekvő árak mellett . oly arányokat öltött, melyek a legvérmesebb reményeket is felülmulják. A nyersanyagok árainak emelkedése a készárúk árainak to- vábbi emelkedését vonja maga után.

Munkaügyi viszonyok.

A korlátolt bevándorlás és a növekvő ipari termelés a munkásosztálynak igen előnyös helyzetet biztosít. Az Unió ipartelepei 1923-ban 27"/0—kal több munkást igényelnek, mint 1914- ben. A munkások száma 1922. júliusától kezdve láo/o—kal, 1922. december havában pedig 30/0—

kal emelkedett. Januárban nem mutatkozott emelkedés. A kifizetett munkabérek összege 1922. második felében 22'50/0-ka1 emelkedett. ,

Az egész országban kifizetett ipari bérek összege két és félakkora, mint a háború előtt volt. Az átlagos órabérek 1922. júliusá- tól decemberig 48 centről 50 centre emelkedtek. Január és február hónapokban a kerület—

ben történt béremelések száma rekordszerű volt. A textilmuukások a maximális háborús bérek visszaállítását követelik, ami 290/0-0s emelésnek felelne meg.

A munkaügyi minisztérium által vezetett nagybani árindex januárban nem változott a decemberivel szemben. A szükségleti cikkek 7 csoportja ruházat, fűtőanyag, fémek, épitő—

anyag, vegyiszerek, berendezési cikkek emelkedett ugyan, de ezt lerontotta egyes mező—

gazdasági termények és élelmiszerek árának csökkenése. Fisher Irving, a Yale egyetem közgazdasági tanára7 február első felére nézve a munkaügyi minisztérium által megfigyelt 200 szükségleti cikk alapján az indexszám—

nak 159-ről 164—re való emelkedését állapí-

1) E rovatban a m. kir. konzulok negyed— vagy félévi jelentéseit közöljük. (Az egész évi összefoglaló _jelentések önálló kiadványokban jelennek meg.)

totta meg. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a mai dollár vásárlóereje 61 háború előtti cent.

Február havában a szövetségi munkaügyi minisztérium 39 sztrájkkal és 10 fenyegető munkabeszüntetéssel foglalkozott. A bérköve- telések a növekvő megélhetési költségekkel és ipari fellendüléssel arányosan emelkednek.

Kiemelkedő fontosságú volt az itteni kerület—

ben a női ruhakészítők sztrájkja, mely feb-

ruár első hetében 30.000 munkásnő munka-

beszüntetésével kezdődött. A sztrájk célja a 44 órás munkahétnek 40 órásra való csök- kentése és az akkordmunka kiküszöbölése.

A két hétig tartott sztrájk oly megegyezés- sel végződött., mely az első követelésnek helyt adott, az elkészített darabok utáni munkabér- számítást azonban továbbra is érvényben hagyta. A megegyezés a szövetségi munka- ügyi minisztérium közvetítésével jött létre.

Nyomon követte az előbbi sztrájkot a bos—

toni férü- és női ruhakészítők unióinak sztrájkja, mely 5000 munkásra terjedt ki. A sztrájkolók béremelés és a szervezkedés jogának elisme- rése ellenében az előbbi szakaszban is ki—

emelt közvetítés segítségével 10 nap alatt kiegyeztek.

A szövetségi törvényhozás további lépé- seket tett az újonnan választott bevándorlási politikai irányban. E politika a bevándorlók megválogatását tűzte ki céljául. A bevándorlók helyes és mielőbbi asszimilálódásának elő- mozdítása a bevándorlók helyes megválasz—

tása útján is előmozdítandő. A megválogatás érdekében megkülönböztetik a gyorsan asszi- milálódó észak—európait a lassan asszimilálődő dél- és kelet-európaitól.

A bevándorlási törvény megalkotása egy- előre a 7—8 hónap mulva kezdődő kongresz—

szusi időszakra maradt.

A svéd és brit kivándorlás atél folyamán igen nagy mérvet öltött, ami az illető orszá- gokban beállott nagymérvű munkanélküliség természetes következménye.

Mezőgazdaság.

Az Egyesült-Államoknak mezőgazdasággal foglalkozó néprétege, mely az ország lakos—

ságának egyharmadát teszi ki és amely az elmult években a mezőgazdasági és ipari ter- mékek ellentétes irányú áralakulása folytán

(2)

5—6. szám. ——194— 1923

különösen súlyosan károsodott, szövetkeze- tekbe tömörülve a mezőgazdasági termékek árainak emelésére törekszik. A gazdák ezen törekvése egyre fokozottabb visszhangra talál úgy a kongresszusban, mint az egyes álla—

mok képviselőtestületeiben is. Egyre job- ban terjed az a felfogás, hogy a farmerek, kiknek helyzetét nemcsak a vámtarifa, hanem újabban a bevándorlás korlátozása is kedve—

zőtlenül befolyásolta és akik hosszú munka- idő mellett rendszerint csekély hasz0nnal voltak kénytelenek megelégedni, a jövőben be—

fektetett tőkéjük és munkaerejük fokozottabb hozadékára támaszthatnak igényt.

A washingtoni földmivelésügyi miniszté—

rium jelentése szerint a téli gabonavetés ál—

lása kielégítőnek mondható. A mezőgazdasági munkálatok a kedvező időjárás folytán a ren—

desnél előrehaladottabbak. A búzakéSzlet be-

szállítása a farmokről normális volt. Ezzel szemben a kukoricakészlet némely, az állat- tenyésztést extenzíven üző kerületben csekély.

A kukoricakészlet beszállítását hátráltatja a kocsihiány.

A gabonaneműek kivitelének jelentékeny esése folytán a keleti kikötőkben, főleg New- Yorkban nagymennyiségű gabonakészletek hal- mozódtak fel, melyek 1923. január havára a mult év ugyanazon hőnapjával szemben körül- belül 200/0 többletet mutatnak.

A gabonaneműek kivitelét a folyó évben február hó 24—ig bezárólag a következő táb- lázat mutatja:

Kivitt mennyiség 1923. január 1-től Gabonanemü február 24-ig ezer bushelben

Búza 18.993

Bozs 8.285

Arpa 2.417

Zab 853

Kukorica 12.248

A washingtoni földmivelésügyi miniszté- rium jelentése szerint Hawai—sziget nádcukor- termelése az 1922. szeptember 30-án záruló évben 1.184,000.000 fontot tett ki, tehát 130/0-ka1 meghaladja az 1921. évi termelést és nagyobb az utolsó 10 év átlagos termelé—

sénél.

Tekintettel az aránylag csekély gyapot—

készletre, valamint arra a körülményre, hogy a gyapotzsizsik az utolsó években nagy kárt tett a gyapottermésben, különös figyelmet ér- demel az országszerte megindult mozgalom, mely a gvapotzsizsik kiirtását tűzte ki cél- jául. Szakkörök véleménye szerint ez a mozgalom teljes mértékben csak néhány év mul- tán éreztetheti hatását,

A mezőgazdasági hitelnyujtás kérdését a folyó évi március hó elején megszavazott Agricultural Credit Act (Mezőgazdasági hitel- törvény) véglegesen rendezte. E törvény alap—

ját képezi a mezőgazdaságnak nyujtandó közvetett hitel rendszerének. Célja a farmerek hiteligényeinek kielégítésén kivül a mező- gazdasági termékek értékesítésének szabályo- zása és a farmkölcsönök kamatlábának le—

szállítása. A törvény első része a mezőgazdasági hitelnyujtás szabályozása céljából megszervezi az úgynevezett Federal Intermediate Credit Bankokat (Szövetségi hitelközvetítő bankokat), második része a kormány felügyelete alatt működő magántársaságok, a National Agricultural Credit Associations (Nemzeti gaz- dasági hiteltársulatok) alakítását veszi tervbe.

A Federal Intermediate Credit Bankok a fennálló Federal Land Bankokkal kapcsolatban működnek; tőkéjüket, mely egy esetben

sem haladhatja meg az 5,000.000 dollárt, a

szövetségi kormány szolgáltatja. Az Inter—

mediate Credit Bankok felhatalmazást nyer—

nek a farmereknek nyujtott kölcsönökról szóló és a különböző bankok és pénzintézetek birto- kában lévő záloglevelek vásárlására. Ezen- kívül a mezőgazdasági szövetkezeteknek köz—

vetlen hitelt nyujthatnak és farmerek zálog—

leveleivel biztosított adómentes kötvényeket bocsáthatnak ki.

A National Credit Associations magán- szervezetek, magántőkével létesülnek, az ál—

taluk kibocsátott kötvények adókötelesek, feladatuk elsősorban az állattenyésztés és a gazdasági termékek szövetkezeti értékesítésé—

vel kapcsolatban előálló hiteligények kielégí—

tése. A farmereknek zálogjogilag biztosított kölcsönöket nyujtanak a tenyésztett vagy hízó jószágra és a mezőgazdasági késztermékekre.

Alaptőkéjük 250000 dollárnál nem lehet kevesebb.

A mezőgazdasági hitelnyujlás hatásossá- tétele érdekében felhatalmazza továbbá a törvény a Federal Reserve Bankokat. hogy 9 havi lejáratú letétjegyeket és záloglevele- ket vásárolhasson. Az Agricultural Credit Act a mezőgazdasági hitelnyujtás fentiekben vá- zolt megszervezéséig átmeneti intézkedésként a War Finance Board (Hadipénzügy Társu- lat) müködését, mely a farmerek hiteligényeit törvényhozási felhatalmazás alapján kielégí—

tette, kiterjeszti 1924. évi április hó l-ig.

A mezőgazdasági munkásoknak a nagy—

ipari aránytalanul magasabb munkabérek kö- vetkezményeként az ipari gócpontokra való elköltözése a farmokon nagyfokú munkás- hiányt vont maga után, amely a földmívelés-_

(3)

1923

^ügyi minisztérium jelentése szerint számos vidéken, különösen a tavaszi munkálatok meg- kezdésekor fog különösen érezhetővé válni.

Az Egyesült-Államok erdő- és faállomá-

nyának a fa ipari értékesítése következtében előállott nagymérvű megfogyatkozása a meg- levő erdőállomány konzerválását és gazdasá- gos kitermelését, valamint a nagykiterjedésű kopár területek erdősítését sürgősen szüksé—

gessé teszi. Az Egyesült-Allamok eredeti erdő- állományának mintegy BOo/o—ka már felhasz-

náltatott. Az Egyesült-Államok területének 1/4

része eredetileg egyéb gazdasági értékesitésre alkalmatlan erdőség volt. A rohamos erdő- irtás következtében a fafogyasztás a fatermé—

lést jelenleg négyszeresen felülhaladja, míg ezzel szemben néhány millió acre kopár erdő- terület parlagon hever. Számos virágzó köz—

ség, mely keletkezését az erdőségek kiterme- lésének köszönte, az erdők kiirtása után teljesen eltünt. Ezen területek népességét és iparát egyedül a kopár területek erdősítése hozhatja ismét vissza.

A washingtoni House of Representative által kidolgozott erdőgazdasági tervezetet Har- ding elnök már jóváhagyta.

Az erdőterületek az ipari gócpontoktól nagy távolságra esvén, az építkezéshez szük- ségelt faanyagot egyre nagyobb távolságból kell szállítani, mely körülmény a magas szál- lítási költségek következtében az építőfa és ennek folytán az építkezés drágulását vonja

maga után.

Ipar.

Az Egyesült—Államok nagyipari termelése folytatólagosan expanzív irányzatot mutat és rohamosan megközelíti a munkakinálat által megszabott természetes határokat. A különböző iparágakban óriási arányokban indult meg a termelés és ezen irányzat mindinkább háttérbe szorítja azon eleddig általánosan elfogadott nézetet, hogy tudniillik Amerika gazdasági ' életének fellendülése az európai helyzet tisz—

tázódása előtt nem lehetséges. Jóllehet az európai bonyodalmak bizonyos mértékben hát- ráltatják az amerikai ipar természetes fejlő- dését, mégis mindinkább szembetűnőbbé válik, hogy az Egyesült-Allamok és az európai érdek- körön kívül eső országok gazdasági élete Európától függetlenül önálló irányban fej—

lődik.

A gyapot—, vas— és acélárak továbbra is emelkednek. Az alapvető szükségleti cikkek árai az 1913. évi árakat jelenleg mintegy

500/o-kal, az 1921. évi június havi válság

utáni legalacsonyabb árakat pedig körülbelül

_ 195 — 5——6. szám.

200/o-kal meghaladják. E szükségleti cikkek

január havábanelőállított mennyisége a decem- ,

beri havi termeléssel szemben 60/o-os emel- *

kedést mutat és mennyiség tekintetében eleddig csak egyszer, 1917. május havában lett felülmulva.

Az építőipar 'a tervezett óriási köz- és magánépitkezések folytán élénk tevékenysé- get fejt ki. Az építőiparban szükségelt fa szállított mennyisége az építőipar történetében eddigelé el nem ért legmagasabb pontot érte el. A fatermelés 400/o-kal nagyobb, mint a mult év megfelelő időszakbeli termelése. Az ország cementtermelése az 1919. évi átlagos havi termelésnek mintegy kétszeresére emelke—

dett. Az építőanyagok árai folytonosan emelkednek, mely emelkedés 1922. december óta 250/o-Ot tesz ki. A jelenlegi árak a háború előtti, 1913. évi árakat körülbelül lOO"/o-kal meghaladják. Epítészeti szakkörök véleménye szerint az építőanyagok további 50/0'08 emel—

kedése az építőiparra nagymértékben hátrál- tatólag hatna, 10"/o-os áremelkedés esetén pedig a tervbevett építkezések elodázása el- kerülhetetlenné válnék. Különösen vonatkozik ez a tervezett lakóházakra, míg az ipari és kereskedelmi építkezést az építőanyagok ár—

emelkedése a dolog természeténél fogva nem érintené egyenlő mértékben.

Az acélipar helyzetét az acéltermékek sür- gős kereslete és a készleteknek a munkás—

hiány folytán előállott megfogyatkozása jel- lemzi, mely az acéltermékek emelkedő árai—

ban nyer kifejezést. Az acélipar termelési képességének mintegy gOolo—át érte el, a ter- melésnek jelenleg csupán a munkáshiány, valamint a szállítási eszközökben beállott hiány szab határt. Az egyre növekvő kereslet mellett az acéltermékek emelkedő árai a termelésre hátráltató hatást nem gyakorolnak.

Az automobilipar, építőipar, kőolajipar, épít- kezés, hajóipar és mezőgazdasági gépipar óriási követelményeket támaszt az acéliparral szemben. Az acélművek a rendelések felhal- mozódása folytán számos rendelést vissza- utasítanak. Ennek következtében sürgős szál- lítás esetén magasabb árak éretnek el, ami viszont általában az acélárak további emel- kedését vonja maga után.

Az Egyesült-Államok kőolajiparában, mely- nek termelése és készletei az utolsó 255 év alatt egyre növekedtek, a fogyasztás emelke—

dése, valamint a mexikói kőolaj behozatalá- nak csökkenése az egyensúlyt ismét helyre—

állította. A kőolajipar 1922. december havá—

ban fordulóponthoz érkezett, amennyiben ezen hónapban a nyersolajfogyasztás a termelt és

(4)

5—6. szám. —196— 1923

_behozott

mennyiséget túlhaladta. December havában a nyersolajfogyasztás átlag napi 1,844.548 barrelt tett ki. Az 1922. év első felé-

nek napi fogyasztása átlag 475000 barrel,

második felének átlagos napi fogyasztása ezzel szemben 1,735.000 barrel volt.

Az amerikai kőolajipar ezen expanzív fej—

lődését döntőleg a következő tényezők befo- lyásolják : A benzinelóállítás nagymérvű emel- kedése, az országban levő könnyebb olaj—

készlctek elégtelensége, mely a íinomítók emelkedő keresletét nem képes kielégíteni, a mexikói olajforrások továbbhaladő kiapa- dása, a fogyasztók aggodalma. hogy az ország jelenlegi nagy kőolajtermelése nem lesz fenn- tartható és a kőolaj fűtési célokra való alkal—

mazásának egyre növekvő kiterjedése.

A textilipar igen élénk tevékenységet fejt ki; a készárúk árai a nyersanyagok árainak emelkedése folytán szintén emelkednek. A NeW—England államok gyapotszükséglete folyó évi január havában a mult évi december havi

szükségletet 11"/o—kal felülhaladta. Az Egyesült-

Allamok folyó évi február havában 566000 bál gyapotot dolgoztak fel a mult évi feb- ruár havában feldolgozott 472000 bállal

szemben. ,

Az Egyesült-Allamok gyapjúipara január havában körülbelül 900/0-08 teljesítőképesség- gel dolgozott.

A New-England'államok clpőgyáml, me—

lyek az Egyesült—Allamok cipőszükségleté—

nek felét állítják elő, teljesítőképességük

90"/o-ával dolgoznak, az egész ország cipőipa-

rának termelése megközelíti a telje'sítőképes-

ség 10 oá-át.

Az Egyesült-Államok cipőtermelése január havában 29904348 pár volt; a mult évi december havi termeléssel (27,853.268 pár), valamint az 1922. január havi termeléssel szemben (25,ll9.911 pár) tehát határozott emelkedést mutat.

Az automobt'llpm" termelése az egyre nő—

vekvő keresletnek megfelelően emelkedik.

Szakkörök véleménye szerint ezen iparág termelése a jelen év első felében nem fog apadni. A január havi termelés 243000 gép- kocsit tesz ki, az 1922. január havi termelést tehát lőo/o-kal meghaladja. Az emelkedést főleg az alacsonyabb árú gépkocsik nagy kereslete magyarázza meg.

A nagyiparbcm alkalmazott munkások száma december óta folytonos emelkedést mutat a nagyipari munkabéreknek több ter- melési ágban való emelkedése mellett. Az acél-, szövőiparban és kőszénbányászatban úgy a képzett, mint a tanulatlan munkások

hiánya érezhető és a termelésre, főleg az acéliparban, hátráltatőlag hat. A munkáshiány visszatükröződik azon újból megindult moz- galomban, mely a bevándorlás korlátozásának megszüntetésére törekszik.

Kereskedelem.

Növekvő kereslet és emelkedő árak mutat—

koznak az üzleti élet sok ágában. Az új év első két hónapja az üzleti élet nem várt fokozatos javulását hozta magával. Egyes szükségleti cikkekben már nem az új meg- rendelések biztosítása, hanem a kereslet ki- elégítése és a szállítások pontos eszközlése képezik a főproblémát.

December havában a nagykereskedők for—

galma általában, a mezőgazdasági eszközök—

kel kereskedőké pedig több mint kétszeresen felülmulta az 1921. év decemberi forgalmát.

A kiskereskedelem az elmult négy évben a legnagyobb mennyiségű eladást produkálta.

Január havában is élénk üzletmenet mutatkozott úgy a nagy-, mint a kiskereskedelem- ben. A nagykereskedők eladásai különösen textilárúkban, gyógyszerekben, szerszámok—

ban és mezőgazdasági eszközökben voltak nagyok.

Az évvégi leltározások és egyéb körül- mények tanusítják, hogy a különben is már lefogyott árúke'seletek sok cikkben csaknem teljesen elfogytak, úgyhogy a kiskereskedők már újból kezdenek vásárolni. Nagykereske- dők, bizományosok és gyárosok készletei szintén nem nagyok, úgyhogy bármely a kis—

kereskedőknek a készletek általános kiegé- szítésére irányuló mozgalma a gyárosokat a kereslet kielégítése céljából a termelés teme—

lésére fogja késztetni.

Az elsőrendű szükségleti cikkek ára a ,tél folyamán gyorsan emelkedett és több cikk az 19204 magas árak utáni időkhöz hasonlítva rekordárat ért el. Ilyen cikkek: a kukorica, marhahús, gyapot, gyapjú, selyem, nyersbőr, fa, gummí, lenmagolaj, réz, ólom és nyersvas.

Kétévi visszatartott bevásárlás és az árak esésére való várakozás után a közönség végre

—— bár nem hirtelenül és pazarlóan, mint 1919-ben, hanem a sokáig elhanyagolt szük- ségletek fedezése végett — vásárolni kezd.

A nyersanyagok árának és a munkabérek emelkedése következtében már a két leg—

nagyobb postai megrendelésekre alapított vállalkozásnak a közönség részére kibocsá—

tott árjegyzéki árai is 10"/'o—ka1 emelkedtek.

Kérdés, hogy az áremelkedések nem csök- kentik-e majd a vásárlókedvet.

(5)

1923

—197—

5*6. szám.

A háború előtt az Unió külkereskedelmi árúforgalmában a kiviteli többlet értéke fél—

milliárd dollár körül mozgott. Ezenfelül nagy—

mennyiségű aranyat is exportált az Unió. Az ezen többletekből eredő követelésekkel fizet- ték ki a külföldi kölcsönök kamatjait és tör- lesztették azokat, kiegyenlítették a külföldi hajózási és biztosítási társulatoknál a tenger—

hajózás révén teljesitett szolgálatokért járó tartozásaikat, turistáik költségeit és beván—

dorlóik pénzátntalásait. Ez a helyzet a háború után teljesen megváltozott. Az Unió állami és magántartozások címén évente óriási össze- geket kap kamat és törlesztés fejében kül- földről. Csak az angol államadósság évi kamatja 175 millió dollárt tesz ki. Ezen nagy adósságterhek magukban is súlyosan nehe- zednek a különböző külföldi országokra. ami az Unió exportjára károsan hát vissza. Ezen—

kívül az Unió tengerhajózása a háború óta számottevő tényezővé vált, melyet lehetőség szerint továbbfejleszteni szándékozik. Ez rész—

ben elvágja a lehetőségét annak, hogy a kül—

föld hajófuvardíj alakjában 'fizethessen az Unió árúiért. Korlátozást nyert a bevándorlás is és pedig oly mértékben, mely nagyon megesökkenti a bevándorlók pénzátutalásait.

Az 1922. évben életbeléptetett új és erősen vámvédelmi irányzatú vámtarifa az import útján árúkban való fizetés lehetőségét is csökkenteni szándékozott. Mindez kedvezőt- lenül hat az Unió exportkereskedelmére, melyet a magas árak különben is kevésbbé versenyképessé tesznek a világpiacon.

Az Egyesült—Államok kereskedelmi mér- lege az utolsó három esztendőben a követ- kező volt:

1920 1921 1922

millió dollárokban

5.102 2.557 3.049 8.080 4.379 3.765 2.978 1.822 716 A kereskedelmi mérleg tehát közeledik a háború előtti félmilliárd dollár körüli összeg—

hez. A mostani 669 millió dollár azonban csak 428 millió háború előtti dollárnak felel meg, ha az átlagos áremelkedési viszonyo—

kat vesszük alapul. lgy tehát az Unió export- többlete már kisebb a háború előttinél.

Behozatal . , Kivitel. . .

Kiviteli többlet

Magyarország és az Unió közti kereskedelem.

Az 1920—21. évi hivatalos külkereske-

delmi statisztika melyben az egyes külor- szágoknak az Unióba való importja össze- foglalást nyert, megjelent. Magyarországból az Unió a következő árúkat importálta:

Az Egyesült—Államok behozatala Magyarország—

ból 1920-ban és 1921- ben.

l ' .

* - —O. Ertek dol-

Árúcikk Mennylseb lárokban

1920—ban 1921—ben 1332" 1333;

Ideiglenesen behozott cikkek, hat hónapon belül

való kivitelre . ,_ —— 24.924 —-—

Művészi munkák:

Eredeti festmé-

nyek és szobrok ' —— — 66.26212162

Minden egyéb mű-

vészi munka. . — — 4.446 5.553

Vegya gyógysze-

rek, festékek . — —— 6.805 2.668

Gyapotárúk . . — —— 3.420 6.342

Fonalakés szövés- hez alkalmas nö-

vények, rostok . —— _ 421 2.761

Vasére . . 4.380tonna '— 8.710 ——

Húsárúk . —- 18.227 font — 6.414

Papirárúk:

Könyvek, térké—

pek, nyomtatva-§

nyok . . .5 — —— 527 4.492

Egyéb papírári'ik. l —— — 160 651

Fényképészeticik- *

kek . . —— —— — 3.683

Nemes és félneines drágakövek, met- szett de nem fog—

lalt . . . . . — —— 255 3.818

Magok:

Here, vörös . . 22.032 font — 6.576 — Egyéb fűmagok .44.092 ,, — 8.000 ——

Orölt paprika . . 21.362 ,, 13.782 font 7.902 5.516

Párolt szesz . . 222 gallon 2.219ganon 512 3.923

Borok, hordókban — 2.657 ,, — 5.000 Borok, más tartá-

lyokban . . . —— 2.300 d.gu. —— 1432

Egyéb italok . — — 717 975

Dohánylevél 30.289 f 52.506 f 39.264 33.329 Zöldség, készítve

vagy befőzve . —— —— — 4.379

Faárúk . . — —— — 5.139

Minden egyéb árú

cikk.. . . . —— __ ,6.603 18.119 Osszesen: —— — 185504 129236

Az 1920. év 185 ezer dollár importjával

szemben az 1921. év 129 ezer dolláros tétele az itteni kedvezőtlen gazdasági viszonyokban lel némi magyarázatot. Az a körülmény, hogy

egyetlen kikötőbe (a new—yorkiba) az 1922

év 11 hónapja alatt 214 ezer dollár értékű magyar árú importáltatott ezen egészséges és természetes alapokon nyugvó bár sok akadállyal küzdő kivitelünk életerősségéről és fejleszthető voltáról tesz tanuságot.

A new-yorki kikötő utolsó ismert, azaz november havi Magyarországból eredő import—

jának adatait tünteti fel az alábbi táblázat:

(6)

_ 198 —— 1923 5—6. szám.

Magyarországból a new-yorki kikötőbe érkezett A new-yorki kikötőből Magyarországba szállított

— árúk. 1922. nov. árúk. 1922. szept.—dec.

. . , Érték , . , - . Érték

A r mi 9 1 k k Mennyiseg dollár-akban A r 11 e 1 k k Mennylseg donárokbm

Nyers növényi gyógysze- . , .

rek , _ . 22.045 font 4.933 , 1922. szeptember havaban.

Könyvek és röpiratok. 8.150 ,, 1074 Nyomtatvanyok . . ; 482 font 20

100 évnél régibb művészi Köszörülogepek - - — 20

munkák 20 ", 123 Varrógéprészek . 612 font 140

Nyerstoll 4479 ,, 2.040 Irógépek . . . 1 81 darab 3.574

Ijokhagyma . 33. 069 ,, 1.455 Automobilok $ 800— ér-

Orölt paprika 5456 1.008 téken alul . . . . 3 ,, 1.243

Ásványvizek . 30 gallon 10 Háztartási cikkek . . .; 673 font 689

Himzéshez való anyagok, Egyeb Cikkek — - - . L 210 ,, 200

pamut. . 2.654 font 7.511 5 886

Lenből készült hímzések 12 ,, 108 * '

Szőnyeg'es gyapjúszőnyeg 39 yard 158 . _

Bambuszból és fából ke- 1922- Október hmm"-

szült kosarkák . 2.538 darab 216 , , , —

Fabu torok . 516 font 172 Égíkhgzztergalyozasra. 20.33? font (lt—ld;

Egyéb faarúk . —— 200 - ' " '

Olajos, vízmentes papir . 522 font 108 ?gdlllgílvfarok _ _ . _ _ 3333 " 1632

'l;;l(i)§pek és nyomtatvá— _— 15 varrógípek ' IhÉZi vagy mi b 140

' ' ' ' ' ' gyari aszna a ra . ara

gvegtartályok k. . . . — —6 Szamológépek __ 300

Jémgyárltímá'nyo' ' ' ' — Ig?) lrógépek 110 darab 5.796

Falrmüge rezzeik ' ' ' "" 138 Irógéprészek. . 21 font 21 J! IP]? ,! DOZI 1,V_0 .k ' ,' _ Automobil és tüzifeesken-

ateszerek es azo te 9 dök részei 4 1.140 ,, 300

SW- - ' - — - - - _ 1— Egyéb cikkek 158 ,, 150

Összesen . . — 19.522 13.713

' , _ _ 1922. november havában:

Az utolso negy hónapban a new-yorki ki— ,

kötőből Magyarországba irányuló kiviteltől a gyomtatvanyok - 690f0nt 50

.. ,. , epolaj . 5.351 gallon 1.787

kovetkezo hasáb táblazata számol be. 17f0nt 16

Az 1922. szeptemberében gyakorlati alkal- lzolaló anyagok. . . 35 ,, 85 mazásba lépett új és erősen védelmi irány— ?lekmmos készülékek 110 — 367 zatú vámtarifa következtében Spanyolország őfagrfíggfnok ' ' ' ' ' 8? darab mág

1922. november 5—én felmondta az 1906: évi Játékszerek _' : : ' ' 14 foát 11

tarifaegyezmenyt. Olaszország prohibmv vamot Háztartási cikkek . 744 , 805 vetett ki a gyapotmagolajra retorzióként az új Egyeb Clkkek 139 ,, 79

amerikai tarifának az olajbogyóolajra kivetett 8.266

szintén prohibitív Vámjára. Miután gyapot—

magolajat csak az Unió szállít Olaszország- 1922 december haVábani

nak a vámemelés a legnagyobb kedvezmény Kötött gyapotalsóruhák . 48 tucat 335 elvének megsértése nélkül egyszerűen avám— Matracok 4darab 50 tétel emelése útján volt elérhető. Az Unió 333131 Ik: Ik k 303531?" " 1-4Ég gyapotmagolajérdekeltsége már a tarifa meg- Várógggi gát-3111 §a§zná on

alkotásakor élénken tiltakozott az olajbogyó- latra . . . Gdarab 285

olaj vámja ellen. lrógépek . . . 35 , 1.770

A válságot követő üzleti összehúzódás a gáwtésíi, munlliilíkk 23; font 288

vasutak terén is kiváltotta a versengő tár— Egyél; áig]; e 644 " 139

saságok egyesítésének gondolatát. A vasutak ' " 4330

további legnagyobb problémái az emelkedő '

tüzelőanyagárak és munkabérek, úgyszintén a szabad fejlődésben állami intézkedésekkel korlátozott díjszabás.

A teherkocsirakodások száma —— a gaz- dasági élet hóméróje — nagyobb volt, mint bármely előző év hasonló időszakában.

A tengerhajózás terén legkimagaslóbb ese- mény volt a kereskedelmi tengerhajózás szub- vencionálását behozó törvényjavaslat elutasí—

tása a törvényhozótestület által. A tengeri kereskedelmi hajóraj túlnyomórésze az Unió

(7)

1923 ——199— 5—6. szám.

állami tulajdona. Az eddigi üzembentartás csak nagymérvű ráfizetéssel volt eszközölhető.

Miután erre további fedezet nincs, a hajóraj valószinüleg eladásra fog kerülni. Az eladá- sok rendszere és a meglevő hajók üzemben—

tartásának kérdésében még nem alakult ki határozott irányzat.

Pénz és hitel.

A nagyipari termelés emelkedő árakkal kapcsolatos fellendülésével az év első hónap- jaiban karöltve járt a bankok által nyujtott kereskedelmi kölcsönök további gyarapodása, mely folyamat az elmult év nyári hónapjaiban vette kezdetét. A kereskedelmi hitel ezen fokozatos kiterjedése nagy követelményeket támaszt a szövetségi tartalékbankokkal szemben. Kereskedelmi szakkörök véleménye sze—

rint az áraknak további jelentékeny emelke- dése várható. Az általános gazdasági fellen- düléssel kapcsolatos tőzsde' és árúspekuláció könnyen veszedelmes árinflációra vezethet. A túlságosan gyors gazdasági kiterjeszkedés, valamint a spekuláció túltengésének vesze- delme előtérbe tolja a bankkamatláb feleme- lésének kérdését. A bankkamatláb felemelése a kereskedelmi kölcsönöknek a fokozott nagy—

ipari termeléssel kapcsolatos természetes meg- növekedésére jelenleg hátráltatólag nem hat.

A szövetségi tartalékbankok visszleszámi- tolási kamatlába február hó második felében 40/o—ról felemeltetett 41/20/0—ra.

A kereskedelmi váltók tőzsdei jegyzés szerint február havában 4174—50/0 mellett keltek.

, Folyó évi január havában az Egyesült- Allamok aranykivitele 8,470.000 dollárt, arany-

behozatala pedig 32,820.000 dollárt tett ki.

Az ipari vállalatok kötvényeinek január havában beállott csekély hanyatlásával szem—

ben a kötvénypiac február havában ismét meg- élénkült. Számos vállalat évi jelentése az

előirányzatnál jóval kedvezőbb üzleti ered- ményt mutat, minek következtében ezen vál- lalatok kötvényei is jelentékenyen emelkedtek.

A folyó év első két hónapjában 1589 új

társaság alakult összesen 1.610,402.100 dol- lár alaptőkével. Az 1922. év első két hónap—

jában ezzel szemben az új alapítások száma 1744 volt összesen 1.435,056.2OO dollár alap- tőkével. Az új kibocsátások közt első helyet foglalnak el a kőolaj- és gáztársaságok. Az új kibocsátások növekedése az elmult év megfelelő időszakával szemben élénken visSza—

tükrözi azon reményeket, melyeket a gazda—

sági körök a gazdasági élet kedvező fejlő- déséhez fűznek.

Az üzleti bnkások száma az 1923. év első

két hónapjában rohamos apadást mutat. Ezen időszakbana csődök száma 3766 volt 89,895.770 dollár Össztartozással. A csődök száma január havában 200/0-ka1, február havában 24U/O—kal volt kisebb, mint az 1922. év megfelelő hó- napjaiban. Az össztartozások összege január havában 490/o-kal. február havában 459/0—kal volt kisebb az 1922. év január, illetve feb- ruár havi összegeivel szemben.

Az Egyesült—Allamok kedvező gazdasági fejlődése az 1922. évben, mely az 1923. évre kivetett jövedelmi adóteher alapját képezi, élénken visszatükröződik a pénzügyminiszte- riumnak az 1923. év első negyedében várható jövedelmi adó becslésében. E szerint a már—

cius 15-én végződő adóévnegyedben a jöve-

delmi adő összege 450,000.000 dollárt túl

fogja haladni. Az 1922. év ugyanazon idő-

szakában befolyt 393,000.000 dollár. Az ered-

mény annál kedvezőbb, mivel a progresszív jövedelmi adó tételei a jelen évre lényege- sen leszállíttattak. A legnagyobb jövedelme-

ket terhelő adóláb 650/0-ról 500/0-ra szállit—

tatott le és a 6000 dollárt meg nem haladó

jövedelem a fokozatos adóteher alól kivétetett.

Trieszt.

Trieste.

Trieszt, 1923. május 15.

Trieszt megszállása óta a különböző olasz kormányok nagyobb összegeket fordítottak az itteni gazdasági helyzet javítására, de álta—

lában kevés eredménnyel. A Mussolini kor- mány takarékossági politikájának első meg- nyilatkozásai Triesztet is érzékenyen sujtották (a szubvencionált hajózási vonalak csökken- tése .

Az utóbbi hetekben azonban az olasz kor—

mány több intézkedésével tanujelét adta, hogy Trieszt gazdasági fellendülését komolyan ——

ha kell, újabb anyagi áldozatok árán is — előmozdítani óhajtja. Első helyen említendő ezen intézkedések között az itteni közraktá- rak (magazzini generali) taritájának leszál—

lítása.

Az itteni kereskedőségnek általánosan han- goztatott panasza volt, hogy a trieszti be—

és kirakodási, valamint a raktárköltségek oly magasak, hogy mindennemű .üzletnek erősen útját állják. E költségek legsúlyosabbika éppen a közraktárak magas tarifája következtében felmerült magas raktárkőltség volt. Az új