Magyarország és a szomszédos államok legfontosabb népességi és gazdasági adatai. Külkereskedelem – Közlekedés

v

A Magyarország és szomszédos álla-

mok közti külkereskedelmi _ forgalom

értékének összehasonlítása

elsősorban az állapítható meg, hogy

"abban a Szovjet—Únió igen csekély mértékben részesedett. A Szovjet—Únió

külfölddel való gazdasági kapcsolatai ugyanis a két világháború közötti) idő' szakban általában szerény keretek közt mozogtak, külkereskedelmi forgalmá- nak értéke csak egyes években haladta meg Ausztria, illetőleg Csehszlovákia egész évi forgalmát. Ez a szovjet gaz—

daságpolitika egyenes folyománya, amelynek fő törekvése az Únió belső erőinek feltárása és lehetőleg külső segítség nélküli kiépítése volt. A Szov—

jet-Únió önellátásának mértéke külö—

nösen akkor tűnik ki, ha figyelembe vesszük az egyes országok területét vagy népességük számát és a kül—

kereskedelmi forgalom nagyságát ezek-

liez mérten viszonyítjuk egymáshoz.

A Szovjet—Únió külkereskedelmi for-

galmában a dunai államokegyüttes részesedése különösen csekély volt, alig haladta meg az 1%-ot és így abban x azok jelentősége alárendelt volt.

A dunai államok külkereskedelmét vizsgálva, már lényegesen más a hely—

zet. A dunai államok külkereskedelmi forgalmát ugyanis abszolút értékben összehasonlítva, rögtön szembetűnik a

két íparosállam, Ausztria és Csehszlo-

vákia külforgalmi fölénye, melyet a másik három ország alig közelit meg.

Ha azonban tekintetbe vesszük az or—

szágok területi nagyságát, vagy pedig a kiilforgalmi értéknek a lélekszám- hoz viszonyított arányát tartjuk szem előtt, a kép módosul. Bár kétségtelen, hogy az átlagos európai külkereske- delmi szinvonalnak leginkább Ausztria és Csehszlovákia forgalma felelt meg, mégis ezen kívül különbséget lehet tenni a túlnyomóan mezőgazdasági, de e —*mellett egyben" ,erős ipari jelleggel is bíró Magyarország és a két mező—

gazdasági és nyersanyagtermelő állam, Románia és Jugoszlávia között. A for—

galom értékének nagyságából vont kö- vetkeztetések alátámasztást nyernek a forgalom árucikkeinek érték szerinti megoszlása alapján is. Az egyes orszá- gok gazdasági struktúrája ugyanis erő—

sen eltérő egymástól. Ausztria és Cseh—

szlovákia behozataláhan erősen iparos

340; - '

_ Kül-kereskedeieni §Közlekedes.

alapján (

' tala, mely a második világháború kl—§

,-

jellegüknek megfelelően min

harmaddal szerepelnek a sági és ipari nfs/'ersanyagó

nel: pedig több mint 70%—a

Jugoszlávia és Románia. agit, ( mutat, hogy kivitelükne'k több*

90%—a nyersanyagokból és,.me sági cikkekből, behozatala—kia "

negyed része pedig készáruból ál

gyarország külkereskedelmi fo

nak vizsgálatánál az országg'g "

alkatáben kétféle jelleg ismerhető 'f Egyrészt, mint agrárország, Lk v _ nek kétharmadrésze élelmezési éikkek ből, behozatalának pedig majdnem fel készáruból tevődött össze; Másrész ,

azonban, mint balZOIIYOS mértékig ipari állam, összkivitelének egynüg'íyedié készárukivitel volt, behozatalában ' dig mindinkább előtérbe lépett a ny anyagok és félgyártmányok behoza

törése előtt meg is haladta a ké ,

árubehozatal értékét. Magyarorszag ,;

szerepe tehát a Dunavölgy központiiá—J ban kettős volt: egyrészt élelmiszer

szállított a tőle északra és nyugat a

fekvő államoknak és tőlük kósza

kat vett át, másrészt kelet és dél'fe , fordult iparcikkeinek egy részével és nyersanyagszükségletét is nagyrészt- ebben az irányban ifekvő országokból *

fedezte. . W

A dunai államok egymásközti fbr—

galnla tehát igen magas arányszámot —

mutat. Abszolút értékben a legna— , gyobb forgalom Ausztria és Csehszlo—'—

vákia. valamint 'AusZtria és Magyar-* *

ország között bonyolódott le, míg rá Magyarország és Csehszlovákia között;

fennállott erős kapcsolatok 'azr1930—1 , ban kitört "ámháborúmalamint Cseh?

szlovákia— állandóan növekvő gazda—

sági elzárkózása következtében na- gyon meggyengültekt Ha azonban (az egymásközti forgalmat az egyes or- szágok forgalmi értékben való része—

sedése alapján vizsgáljuk, akkor két—

ségtelenül ez a relatív érték Magyar—

ország esetében a legnagyobb, ami

részben' az ország fentebb említett

központi fekvéséből, részben pedig fel- l építéséből folyik. A dunai államok "_a_

legkisebb százalékos részesedést, Cseh-"

szlovákia külforgalmában érték- el:.—

Végigtekintve a dunai államekfegy más közötti forgalmának alakulását a;

"(

. t

1 77—12. szám * , 31 ¹⁹⁴⁵

két világháború közötti időszakban, a százalékos részesedést mutató adatok alapján nyilvánvalóvá válik a kap—

esólatok lazulása. A külkereskedelmi forgalom visszaesése leginkább Ma—

gyarországot érintette; hazánk szen—

vedett a legtöbbet a dunai államok önellátálsi törekvései következtében, minthogy Magyarország termelése szorult rá! legjobban a környező álla- mok piacaira. Behozatalában az 1929.

évben a dunai államok 500/o—kal, kivi- telében 58%-kal szerepeltek, azonban ez a Magyarország külforgalmának több mint felét kitevő részesedésük l938—ra a behozatalban 33"/o—ra, a kivi- telben pedig 30%—ra szállt alá. Ha- sonló, csak valamivel kisebb méretű visszaesés mutatkozik, ha a többi négy állam szemszögéből vesszük a kérdést vizsgálat alá. Az Osztrák—Magyar Mo- narchia területén kialakult Öt utód- állam gazdaságí kapcsolatai ugyanis az első világháború után nagyjában változatlanul fennálltak, gazdasági együttműködésük azonban az évek fo- lyamán mindinkább csökkent. Ez a fo—

lyamat az 1929—32. évi világgazdasági válság következtében beállott valutá—

ris nehézségek folytán még jobban ki—

éleződött.

Ez az eltolódás Magyarország kül-

kereskedelmi struktúráját érintette legerősebben. A környező államok el- zárkózása folytán, ami kivitelét távo—

labb fekvő piacok felé kényszerítette, a fontosabb behozatali cikkek meg- sierzése is komoly gondokat okozott.

A valutáris nehézségek következté—

ben ugyanis Magyarország számára az egyedül járható út a viszonylag magas belső és alacsony kiviteli ár volt. Ez azt jelentette, hogy közvetve az ország életszinvonalának leszorítá- sával főleg ott/kellett kiviteli piacot keresnie, ahol a nyersanyagimportot

ais lehetővé tevő nemes devizák meg—

szerzésére is mód nyílott. Ezeknek a többnyire távolabbi piacoknak a fel—

keresése volt a főtényező a külkeres- kedelmi i'orgalom áruk szerinti fel—

építésének részbeni megvárltozasában.

Mindinkábbiazoknak az áruknak a ki- vitele lépett előtérbe, melyeknél a fuvar-költségek nem voltak döntő be—

folyáSsal az illető áru versenyképes—

ségére (gyógynövények, elkészített gyógyszerek. elektromos műszerek), valamint azok az élelmezési cikkek,

*

melyeknél a szállítási időtartam nem volt lényeges, mint a gyümöles— és ,húskonzervek, maláta, paradicsom-lé

stb. Itt jelentősen esett latba az olcsó,

víziút is, amely egyes nagy térfogatú áruk szállítását szintén jövedelmezővé tette (pl. a műt—rágyaszállítás Egyip—

tomba). A* külkereskedelmi forgalom- nak távolabbi országok felé, való ki- terjesztésére a Németország vezetése alatt kialakult délkeleteurópai gazda- sági nagytérbe való fokozolttabb be kapcsolódás hatott igen kedvezőtlenül a második világháború kitörése előtt.

Ennek következtében hazánk a minő- ségi áruk kiviteléről fokozottabban is—

mét a mennyiségi áruk exportálására volt kénytelen visszatérni.

A dunai államok vasútsűrűségét vizsgálva, szembetűnik, hogy az erő—

sebben iparosodott Csehszlovákia, Ausztria *és lVlagyarország vasútháló—

zatai viszonylag a legsűrűbbek, míg Jugoszlávia és Románia vasútsürű—

sége az előbbieké mögött maradt Ezt az irányzatot különösen a területhez való viszonyítás domborítja ki, míg a lélekszámmal való összehasonlítás már jóval kisebbnek tünteti fel a különbsé—

geket. Legkedvezőbb képet a csehszlo- vák Vasútsűrűség mutat, amely meg—

haladja a volt monarchia többi része—

nek arányszámait. Viszont a rleggyé—

rebb a vasúthálózat a nagykiterjedésű Romániában, Amennyiben eltekintünk a vasútsűrűségi viszonyszámok általáno—

sító hatásától, úgy meg kell állapítani, hogy az egyes országokon belül is le—

nyegesek a különbségek. Cseh—szlow'i—

kialnyugati felének sűrűsége messze meghaladja a Magyarországtól hozzá—

csatolt, főleg hegyes jellegű területe—

két, Ausztria és Magyarország suga- ras vasúthálózatai viszont körülbelül azonos fejlődés eredményei lévén. ha—

sonló problémákat is vetettek ,fel mindkét országban a különválás után.

Jugoszláviában különösen a déli terü- letek vasúthálózata fejletlen és álta—

lában a kelet—nyugat irányú fővonalak hiánya érezhető erősen. Romániában főleg a gyér hálózat és annak nem ki—

fogástalan állapota okozott gazdasági nehézségeket a két világháború közötti időben.

A vasútsűriiség kérdése a Szovjet—

Únióban lényegesen más elbírálás alá esik, minthogy az a világ * leg—

523111

1 _-

nagyobb ; osztntlan államterülete, amelynek nagyrészében a gazdasági feltárás fokozatosan halad előre és még csak távolról sincs bené—

pesítve. A Vasútsűrűségi viszony—

szám, ebben a vonatkozásban te—

hát meglehetősen semmitmondó, En—

vnek figyelembevételével az ezer lé- lekre jutó 050 km vasútsűrűség ki- fejezetten jelentősnek értékelendő, kü-

iönösen, ha ehhez még számításba

vesszük, hogy a szovjet vasútak túl—,

1. Magyarország külkereskedelmi

Behozam

forgalma ; szemszédos országokkáil,

't'erheltsége amég az Amen

^{' ?}

' Államok—beli, továbbá anglz

meterSZági vasutakénál is len e

magasabb. A vasutak a Sze; a — ban különben is fő közlekeáée köznek tekintendők és csak a.,jmása

világháború előtti fejlőd'" * ' * kezdte a Szovjet-Unióban is e;

tehermentesíteni a vasutakat az B

nai' államokhoz hasonlóan a gepk

forgalom, míg- korábban, ezt a small

pet inkább a víziközlekedés töltő-like b

!

Az oldalt felsorolt Országh

részesedése Magyarország,

^Kivitel

0 s z '

r a g értéke ezer U.

be hozatalában ' kiviteléhez! '

"A,—ban S. A. dollárban

* Kárpát aljával együtt.

"

2. A kárpátmedencebeli államok teljes

dollár értékben.1 '

_, 1932 .! 1937 I 1932 ! 1937 1932 ! 1937

Magyarország ... 58.055 189.] 13 56.423 1 71.071 1000 100'0 100'0

Ausztria ... . . ... . 8.649 25.200 1 7.135 28.700 14-9 18-1 30-4 Csehszlovákial ... .. . . . 8.812 3.864 6.013 zo—o 6-3 6-8

Szoviet—Únió . ...RomániaJugoszlávia ... . .... 6.9482.918 1. . 13.7956.91886 8.4381.944 !21 3.6747.2731301 zz-o0-45-0 [ 0-19-95—0 0-0346-1

külkereskedelmi forgalma U. S. A;

É v ;; Ebből Magyarország részesedése

o , s 2 5 R 1932 I 1937 1932 I 1937 1932 ! 1937

' millió D. 5. A. dollár " százalék _

l

Magyarország —————— : §?3§3*TÉ::::::::::::: §; lá? : : : : Auswia ——————————— § $$$??? ::::::::::::: ???; §;í 53 5? 33 315 "

Csehsztováw ? $$$-§??? ..::.. 353 3353 § § §? $$$ '

Szoviet-Unió —————— 3 223312??? :: ::::::::: 333 33; : 3315 : % Románia --- ? 131332??? ." ... 133 lá? % 12 525; iii

www-'a --- ! §??3í?*-í**.zz:::::r::::: 23 13? § ; ' iii ői;

A 1 A valntaátszámítási kulcsokat amerikai dollár értékben az ..Annualre des 'l'mvail" (Bureau International du Travail)

? Kárpátaljával együtt. ' 38 ezer dollár.

_ Statistigues du 1942. évfolyam ül?—4213. l.) közli. '

,, 7—12. ' szám

₃₃

3. Külkereskedelmi forgalom

a brüsszeli nemzetközi egyezmény árulajstroma szerint.

I. Behozatal.

1945, *

(%

* Kárpátaljával együtt.

Nyers- ,

anyagok Arfmy' es

, Élelme— vagy EZUSt tel-

Élő zési egysze- Gyártmá- dolgoza't- Behoza-

állatok cikkek és rűen nyok lanul 6.5 _, tal

italok elkészí— arany- es osszesen

. tett ÉÚSV

anyagok , 2 penzek E z e r d o l l á r

M , , ; 1032 51 3.300 20.724 24.310 58.053,

agyamszag ''''''''''''''''''' 1037 201 7.540 70.402 30.002 130.113

A t, % 1032 17.080 40.230 01.740 00.080 100420

"51 "a --- 1037 17.070 50.242 117033 81.45: 277 371

, . 1032 4.110 00.330 73.380 20.820 244.030

csehsz'ovakmf * """""""""""" ; 1037 7.175 220020 1 13.005 33 384333

. . , 1032 0.200 - 00.300 215000 — 34 0.350

Szovyet-Úmo ... —... : " 7 8.759 16.321 127.110 102155? __ 2 4.847

, — 1 1033 3 0.430 11.850 75.502 24 03.036

Romama --- ) 1037 42 0.202 24.350 110.047 354 141.005

, _. 1 1032 —— 3.730 31.200 302 43.700

JUSDSZIWE --- ? 1030 23 20.030 04.101 1 2.162 03.771

5 á z a 1 é k

. s 1032 . 0-1 10-2 46-0 41-9 1-8 100-0

Magyarorszag ... , 1937 0.2 54 574 364 0.9 1000

, , s 1032 8—7 25-1 31-4 33-7 1-1 100-0

Auszma ... ) 1937 64 213 425 293 05 , 1000

, . ; 1032 1-7 19—2 406 3040 3.5 100-0

Csehszlovakxal ... ) 11937, 1_9 1470 574 297 0-0 1003

. _ - ., s 1032 2-6 -4 28-41 61-5 —— 100-

Szov1et Umo ... , 1937 34 6-4 499 403 _ 1000

. 1033 0-0 6—9 12-6 80-5 00 1000

Romáma ... ; 1937 00 44 175 775 0-6 10012

. - s 1032 —— 11-4 19-1 68-2 1-3 100-

,Jugoszlavm . ... . ... ) 1936 0-0 7_0 223 68-4 23 1000 1 Kárpátaljával együtt—.

II. Kivitel.

_ ! - - l _

Nyers— .

anyagok Ar'3ny4 es Élelme- vagy GZUSt 131"

Élő zési egysze- Gyártmá— (101809? Kivitel

XC: s z a g, ÉV állatok cikkek ésitalok elkészí—rűen nyek arany- eslanul 3.5 összesen

tett 31735?

anyagok penzek

E z e r d o l 1 á r

, * ' ; 1032 8.030 21.352 0.400 10.711 253 56.423

Magyaromőg --- - —————————— 1037 21.141 70.183 22.150 51.214 377 171.071

_ ; 1032 1.200 4.340 23.600 77.420 3.030 100700

Ausmla --- 1037 2.540 7.144 09.141 152380 2.527 23.733

c h 1 ',k. , ; 1032 120 24.370 41.500 153.510 1.000 221070

53 52 ("a 'a ———————————————————— 1037 245 34.263 83.020 300303 0110 410405

. . ., 1032 150 00300 105.350 40.650 _— 201050

Szoviet'umo --- % 1037 10 75.354 102.200 00.702 _ 320434

R , . _ s 1033 3.232 30.144 77.000 1.002 40 113308

Omama --- ( 1037 0.373 — 70.303 127.631 3.206 1.403 220076

1, . s 1032 7.472 10.144 21.350 3.424 — 48.306

*IUSOSZ "'3 --- P 1036 15.157 32.706 47.311 3.474 — 100. 018

0 S 241 2 a l é k

, s 1032 15-3 ' 37-8 16-8 29-6 0-5 mm

Magyarorszag ... ; 1937 124 445 13.() .29.9 0.2 1000

A . 1 1032 1-1 3-9 21-6 706 2-8 100-0

USZU'IB ... ; 1937 1.1 3.0 296 65'2 1.1 1000

. 1 1032 0-1 11-2 18-7 692 0-8 100-0

Csehsglovákml ... ) 1937 0.1 8'2 19'8 71.7 0.2 100-0

. . 1082 0—0 24'8 58-6 1646 —— 100'0

Szovm—Úmó ... ; 193; 0.0 2229 58-15 18-5 __ 100-0

, . s 103 2-9 26—6 038 1-7 0-0 100—0

Roman; ........... ) 1937 4.2 359 57...) 1.4 0.7 1001)

, , 1 1032 15-3 330 4447 720 —— 100—0

]ugoszlavxa ... ; 1936 154 315 470 5.4 ... 1000

0 ,

7—12. szám

34

4.

Behozatal

Magyarország és a szomszédos államok részesedéseegym§s külkereskedelmi forgalmában.

I. Behozatal. A) Ezer U. S. A. dollárérte'kben.

0 r s z á g

Összesen

Magya-_- országból

Ausztriá—

ból

Cseh—

szlovákiá- ból

Szovjet—

Unióból

Románíá- ]ugoszlá-V

ból viii-ból * :

Magyarország . ... ; ¹⁹³²1937 139113^58.055

. s 1932 196420

[Ausztna . ... ; 1937 27757!

' . 1932 244650

Csehszlovákxal ... ; 1937 384353

. . s 1932 349350

Szox'Jet-Úmó ... ; 1937 254347

. s 1932 71.718

Romáma ... ) 1937 141'995

, . s 1932 45.760

Iugoszlama ... ) !937 120.382

* Kárpátaljával együtt.

19.400 25.080 3.630 5.635

473 1.518 5.887 2.272 3.243

8.649 25.200

13.500 15.950 2.000 1.140 3.498 12.054 6.144 12.374

5.829 8.8) 2 29.260 30.400

5.000 2.060 8.748 22.869, 7.152 13.340

I. Behozatal. B) Százalékban.

259

86.

2.380 950 5.010

4.373

206 32

138 (

6.948 13.795 11.340 1 6.540 10.050 ] 8.620 380

3761.

2.116

* 2.918

6.913 _ ki

15. 120

21.850 ;

1 1.670 . 14.385

300 840

.! Kárpátalján! egÉvütt.

— — * — _

*Az őt

Behozatal állam

részese- dése az

x oldaltfeh

Ország Év GOYO");

Magyar— Ausztríá— 55555; Szoyiet- Románíá- ]ugcgsglá— 363335

orszagból bol kiából Umóbol ból vxabol behoza- * talának (%,-ában

m á ; 1932 — 14-9 100 0-4 1.0 50 423

* 33373'0'52 % """"""" ? 1937 -—- 18-1 6-3 0—1 9-9 5-0 394

A . ; 1932 9-9 — 14-9 1-2 59 77 39-51

uszma . ... 1937 90 __ 11'0 0.3 647 7_9 34_2

. 1932 15 5.1 _ 2-0 4-1 4-8 17-9

Csehszloválua1 ... % 1937 1-5 4-1 __ 1-1 4-8 37 1512

. . . 1032 ' — 0—0 11 — _ _ 20

Szovmt—Úmó ... ) 1937 02 _ 0-4 1—0 __ 0-2 __ 1—8

, . 1932 2-1 , 4-9 12-2 — — 0-4 19-6

Romama ... ; 1937 41 83 16'1 0.2 __ o.(; 29—5

, . 1932 5-0 13-4 15-6 01 3—0 — 37-1

Iugoszlawa ... : 1937 27 10-53 111 (M 1-8 __ 26-0

! Kárpátaliávm együtt.

II. Kivitel. A ) Ezer U.S.A. dollár értékben.

K i v i t e [

Ö Magyar- Auszt- Cseh; Szoviet- Romá- Jugoszlá- sszesen országba ríába SZÉCBVH' Úníóba' niába viába

kxaba

, 1932 "56.428 _ 17.135 3.864 21 1.944 3.438

Magyarorszag ——————————— ; 1937 171071 —— 20.700 6.013 , 601 7.273 3.674 'A t. . ; 1932 109/760 9.940 —— 11.340 1.400 3.640 7.980

"52 m """""""" " 1937 233.700 21.090 — 16.530 1.330 13.110 12.730

, , . 1932 221970 6.030 31.170 —— 3.630 9000 12.120

CSEhSZlOVBk'ax —' ————————— ; 1937 419405 7.945 30.005 — 3.290 22.990 20.860

. — .. 1932 282000 —— 500 500 —- 500 ——

Szovlet'vmo ———————————— 3 1937 328610 38 1.330 3 230 — 070 *—

Romma ; 1932 99.930 5.304 6.378 6.966' — _— 1.368

a """"""""" ? 1937 220.976 0.674 14.966 ( 18130 364 l __ 3.038

, . 1932 48.896 2.000 10.816 6.448 80 1.504 '—

hgoszm'a """""""" % 1937 144256 5.129 19.504 11.339 — 1.035 ——

7412. szám '

³⁵

II. Kivitel; B) Százalékban.

1945 *

Az öt ( állam részese-

Ország ,

Magyar- országba

Cseh- szlová-

kiába unmba

Szoviet- Jugoszlá- viába

dése az oldalt fel-

államok összes kivitelé—

nek

%-ában

. 1932 —— 30—41 6—8 00 3-4 6'] 467

Magyarorszag ... _. . % 1937 __ 16-8 35 04 43 24 27.51),

. 1932 9'1 — 10-3 13 3-3 7-3 31—

Ausztna . . . ... 4: 1937 9.0 __ / 71 0-6 5-6 54 __ 277

, . § 1932 2-7 14-0 — ' 16 4—1 55 27-0

Csehszlovalua1 ... 'I 1937 10 73 __ 3 0-8 55 5.0 205

. . , 1032 —— 0'2 . 0-2 —— 0-2 —— 0'0

Szemet-Uma ... % 1937 00 04 1—0 __ 052 __ 1'6

, . 1932 5'4 6-4 7—0 — -—— 1-4 20'2

Romania ... % 1937 44 68 8-2 0-2 __ 1-4 21-i;

. - 1932 41 22—i 132 0-2 31 — 42-

; Iugoszlavxa ... ; 1937 M' 135 70 __ 07 __ . 257

', 1 Kúrpáíal'jával együtt '

,

5. Vasútsűrűség. (

1000 lélekre 1000 kmz-re

, Vasútvonalak

Orszag Év hossza ——

* km

, . ; 1932 8.675 0199 933

Magyarorszag ... 1937 8.671 087 841

. s 1932 6.717 1—00 (?!)-0

Auszma . . . ... ) 1937 5.858 087 69'7

. * 1932 13.917 0-93 99-4,

Csehszlovákxa' ... . ... . . . . : 1937 2 13.506 0-88 96-5

_, , ., $ 1032 83.300 060 3—8

Szovjet-Unio ... ) 1937 2 85.200 0.50 4.0

R , . 8 1932 11.22] 0-61 38—0

omama .... ) 1937 211215 0157 380

1, ,. - s 1032 10.418 71-73 421

]ugosz aus ... ; 1937 10524 069 245 1 Kárpát'aljávnl együtt.

2 1936. évi adat.

6. Gépkocsiállomány.

_ _— — —

E b b 6 l

É v Összesen Egyéb

személykocsi teherkocsi

— " , ' § 1932 16.157 9.028 7.129 —

; _ Magyarorszag --- ? 1037 21.295 10451 3.480 [ 1.358

. § 1032 34.458 17.738 16.720

Ausztria - --- 4 --- ? 1037 47.512 30.033 14.060 [ 2.810

_, . ) ; * 1932 99.700 65.200 34.500 .

Csehszm 3103 ——————————————— 1037 105.527 79.362 23.000 ! 3.000

. Ú . 5 1932 56.834 11.722 45.112

Szoviet" mó --- a 1037 514.440 65.096 440344 1 —

. . 1932 29.800 21.300 8.500

Romania --- ; 103 7 25.070 1 8.000 4.000 ! 3.070

] láv' % 1032 11.506 7.711 3.705

"8051 13 --- ' --- 1037 14.784 10.206 2.540 . ] 1.078

! Kúrpátaljával együtt ' 3*

sorolt