4. szám —407—— l9 3 !
Olaszország és a dunavölgyi államok gazdasági kapcsolatai.
Connessiom' economiehe fra Z'Italia e gli Staíi del Bacino Danubiano.
Riassunta. L'Italia e il Bacíno Danubiano sono territari che si completano ed llanno bisogno di una stretta collaboraziane. Le ragioni sono riposte principalmente nel [atta ehe Pllalia é una Stato tipicamente mariltimo, mentre il Hacina Danubiano travasi guasi iatalmente privo di og'ni contatto cal mare, 6 [re Staii del medesimo non lianno nessun porta sul mare. ljltalia é un paese meridionale,
dal clima piü mite, per essere in gran parte bagnala dal illediterranea, presenta granili possibilita per gli scambi comznereiali. Il mare, i tesori d'arte (311 il fatto che Roma e il centro della Chiesa Cat- taliea sona altrettanti iatlari per dare maggior sviluppo almavimento forestiero. L'Italia ebbe una parte prepanderante per iniziare nel periodo posi- bellico le relazioni economiehe eoi pacsi del Ba—
cino Danubiano. Esso [u Ia scere liL'nglieria e
prima a ricono- l'Auslria, gziali Stati Danuliiano, sono F(lsse di ogni caoperaziane danubiana. Le Strade che col—
legano gli altri tre Stali danubiani vanna attra—
verso i medesimi. Guesti due Stali si campletano in maniora ideale: nell'anno 1923 il 44% dell'espar—
taziane delllUngheria fu collocata nell'Austria. Al ('ontraria, la Piccola Intesa dal punta di vista della
elle
centrali (lel Baeino
eollabarazione economica é una fomnazione di paca ualore. La Jugoslavia e la Hamenia possano apl pena collocare una minima percentuale dei lora prodotti Pana presso llaltra,enon hanno neppurela spel'anza di un maggiore scambio commerciale con la Cecoslovacehia che (la sempre maggior impor—
tanza alla praduzione agraria. Una collaborazione internazionale econon'lica con sicnra prospettiva (li buani risultati fu realizzala la príma volta in base al piano di Mussolini. L'Italia invece degli accordi fra parecchi Stati caneepi con im abilitá magislrale il sistema degli aceorzli bilateroli. L'Ungheria e il Bacina Danubiano ebbe una parte sempre maggiare nel commercio estem dell'ltalia. Il Bacino Danubiano prapriamei'ite detto l'llngheria, [*Anstria, la Cerro—
slovaechia, la Jagoslavia e la Rumenia nel 1920
contribuirono italiana col 4'3,
mentre nelllanno 1935 col 12'4%. Invece se vogliamo consiilerare il Bacino Danubiano
alliimporiazione
inteso in an senso piü larga, comprendendavi oltre ai cinguc Stati giá nominati anehe la Bulgaria, la Polonia e la Germania, constateremo uno sviluppo ancora mag—
giore delle relazioni economiche. La parte che Ilanno guesti otto Slati nelllimportazione udelllltalia sino dal 1920 si accrebbe da 8'5% a 32'6%, mentre la laro contribuzione alllespartazione delliltalia aumentö da 18'7% a 26'900. I/Italia di frante al Bacino Danubiana é piuttosto comptairice che
vendilrice easicché il Bacino Danubiano ha un ee- cedente coslante di esportazioni versa Italia.
Non é probabile che la nnova politica ealoniale italiana causerá fra breve un'allerazione signif-
cante data che la popolrizione
dellillalia sla aumentando nolevolmenle e la capa—
cita di consumo porlato a un livello piü basso in conseguenza della crisi, non rappresenta in modo adeguato il fabbisogno reale di pradatii agrari delliltalia. Comungue la tendenza versa le coltare agrarie intensiue diede un buon risultata, vista che llimportaziane del grano che negli 1928—
1930 era di 19 miliani di (luintali, nella media degli anni 1933Á1935 fu limitata a soli 3/4 di milione, e che l'importaziane (lel granturco é (limi- nuito ugnalmente.
in tale tendenza,
anni
Liesportazione (lelllUnghel'ia useendo dal Bacino Danubiano centi-ale si (? diretta vicppiü versa i grandi Slali circowsíanii. La parte complessiua della Germania e dell'ltalia nell'im- partazione dell'Ungheria dal 1922 al 1936 anmenlo (la 19'4% a 33'3%, e gaella nella sua esportazione
si accrebbe (la 13'4% a 36'1%. Cia dimastra ehe il posta degli anticlii callaboralori economici ora [! stata preso (la nuovi mercati versa i guali il com- mercio estero ha trovata nuovi sbocchi. In tutta del Bacino Danubiana si riscontrano spostamenii ana—
laghi per guanlo riguarda la struttura economiea, e tale processa viene illustrato in maniere convin—
eente dalle tabelle pubblieate.
*
Ha kutatjuk, mi az oka annak, hogy Olaszország és a Dunavölgye egymas- sal oly szoros kapcsolatra utalt, komple- menter terület, a szomszédi viszonyon kí—
vül más tényezőket is fedezünk fel, ame- lyek Olaszországot e területtel összefűzik.
A szomszédi viszony mellett nagy jelen- tősége van annak, hogy Olaszország tipi—
kusan tengerparti ország, míg a Duname- dence területe inkább kontinentális. Az öt
szorosabban vett dunai állam, Magyaror- ország, Ausztria, Cseh-Szlovákia, Jugoszlá—
via és Románia közül a három elsőnek nincsen tengere, az utóbbi kettőnek van ugyan, de Olaszországgal összehasonlítva tengerparti bázisuk aránylag kevés. Kiegé- szülésre sarkalló, hogy a középeurópai jel—
legű Dunavölggyel szemben Olaszország délibb fekvésű, meleg éghajlatú, mediter- rán terület. E földrajzi különbségek követ- keztében eltérők a termelés s jelentősek az arukicserélődés lehetőségei. A tenger, a me—
30
4. szám
__ 408 _, 1937
l. A Dunavölgy o/o—os részesedése Olaszország áruforgalmában.
Par/ecipazione pereceníuale del Bacino Danubiano nel movimento delle merci con llltaiz'a.
" ' ' ' ! ' ' ; :
Megnevezés _. [)(fnmninazione
1920[1921 1992i192SiMi?—4;lgfőil926J$327ll9ZÖ
1929H930 1931 1932 1933 1934 l935
, : l , a l l l _
l l l 3 ; §
; Magl'arország 'f-i— behezat. ,- nel/' ímp, drll' Italia O'i 0'3 0'4 0-3J 0'3 O'Bi O'tl- 06" 043 091 ?S! l'?" ()'9 l'O 1'3 2'0 N** Ausztria("nel itt 3L.; kivitelehen mee/17517.beliozat. ———- nrll' imp. ,,,, ,,,, ()'22'4 042'6 0321 0-2H) 0'424 0-526 0-72'4 2'510 (Há'2—1 082'3 0924 O'?)25 072'2 24l'] 2626 3-5l*7
%s) Cseh—szlovakiaAustria 0h kivítelóbenbehoz t —— nell'nell'cspmin ,,, ,,,. I'll;09 6'213 2'41-2 300-9 48!1-6 3-61—8 3'()—1'2 31i*3 30i'4i 2913 Si14 3'11—6 291'4 2'212 2'413 2'614
;__ Jugoszlávia('Jccoslovarchía ifN behozni.kivitelúben—w—nell'mp.nell' imp, ,,, ,,,. 08(l'? (Hi24 0":23 O'ő28 22)1'0 0'9-30 381'0 S'Ol1'8 2'4TZ 3'0l'] 4'1l'l 8513 291'4 2'5M') 2'71"? 2'41'5
::m Románia.lugosloviaRomania C'——o kivitelebmo— nell' respkivitelebehozat. e.x——nelli 8527. ,,_ nell' imp. ,,., ,, 45071'8 4'0214' 271-0Hi 301'41-3 260'8i'? 270'517 2'22018 2131'9t'S B'l1'518 1018l'l 30221'4 2'8l'?] ? 28201'6 2'()2'1itt 2'7TB1'4 311 91'3
U . .— , m , ,,, ,, __, ,, ,, ,... ,, _ , ..,,, ,", _ ,, ,,,,, ,,, _,—_ __,
s A dtmfu " "Pam m.) behozat. — mil" imp, ,, 4—3 8' 7-8 7-2 az; 3-2 [0-5 9—3 3—1 x-r12-7 111? 102 9-2 9—4 124 a du 9 54011. 1: ltivitele'ben _, nel/'esp. ., 12'6 zrv 6-9— 5-2 ms 94 5—5 9-2 az; 2-7 87 8-2 la'-61 5-9 10-7 9-0
%— Dan1ibz,.m cu
% Bulgaria ; boltozat. , nell' ímpl ,, O'] D'] 03 03 08 04 02 02 0'3 N'? O'?) 0'3í 0'7: 0'5 0'4 0'4 : Bulgaria N Livitelében—— nrll't'sp. ,, ,. G'?) 11 09 12 (H) O'?) O'? G'? 07 Of)! 0'5 O'ői 0'7 0'4 0'3 0'2 _0.3 Németország§: Lengyelo:szágPoloniaGermania '0w**; behozat.b;bo7,at.kivitclóbe ,,M null, CSI). ,,kiviteleben—nell'csp.——— Wll'nr'll' ímr,ímp. ,,,,,, ,,.,,,.. 034'14'9O'O 9'8D*O047'6 10'4O'O017'9 63i109O't017'6 0*l077'9 11'18'30")(Hi l0*811'90706 l4'fO'?9'81'3 101, t2*6l2'7i 119(Hi0'9 0'9(J'öl 12612'80'60'8 13"?10 7091'0 13411'4112'1H)1*O H'ö0'81'2 K'?)158l'?1'4 1881621-5l'ö
"; A középeurópai 8 ,:
1 J
u államdegliőstaíig behozni.. —— nell' imp. _ ., 8'5 164 161) 15"? 16'3 17'122'2 2013 191 21'8 26'2 26'0 25'3 -5'1 26'8í32'6
"§" d, Europa Cent :;N k vitelebcn' — nall'csp. ,, ,, 18'7 26'5 183 168 230 22221" 249 229 21'0 22'8 2013 21"? "2'6 28'3 26'9
§ A többi államok "§ behorat. ,, 11611' 111117. ,, ,, 915 836 84'0 84'8 83'7 82'9 77'8 79'4 80'9 782 78'8 740 74"? 741) 73"? 67'4 0" dtrglíaltrí Siaíi m kivitelt-ben 116/116517. ,, ,, 81'3 78'5 SI'T 842 77'0í 778! 78.3575'1 77'1 790 77'2 7913 783 774 717 73'1
; ,
, l
legebb éghajlat, a tern'ieszet és művészet, szépségei, a nagyszerű történelmi mult, a rengeteg műkines, 'alamint az a körül—
mény, hogy Róma a katolikus egyház köz—
pontja, hatalmas lendítőkerekei a minden- felől s nagymértékben a szomszédos dunai országokból Olaszországba irányuló ide—
genforgalomnak. Olaszország szerencsés fekvése és a földrajzi viszonyok említett;
különbsége Olaszország gazdasági—hatalmi felemelkedésével egyre pezsdítőbben hat az áru— és személyforgalomra. A Dunavőlgy és Olaszország egymásrautaltságának ós együttinűköde'sének probleinz'ija ezért válik mind fontosabbá. E problémának, melyet némely vonatkozásban folyóiratunk más cikkei is érintenek, néhány alapvető kér—
désével foglalkozunk itt, elsősorban a gaz- dasági kapcsolódást legjobban tükröző kiil- kereskedelem adataira támaszkodva.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok dunavölgyi kialakításában Olaszországnak igen fontos szerep jutott. Olaszország is—
merte fel leghelyesebben a dunavölgyi együttműködés gyakorlati lehetőségeit.
Olaszország vonta le elsőül konzekvenciá—
ját annak, hogy Magyarország és Ausztria a Dunavölgy centruma s mindennemű dunai kooperáció tengelye. E két egymást
ideálisan kiegészítő állam, amelyen a másik három dunai állam összekötő útvonalai is
átvezetnek, már magában is mintaszerű
nagyobb gazdasági egység, aminőknek lete—
sítésére az új gazdaságpolitika annyira tö- rekszik. lilagyarország a külkereskedelem-
nek a válság s az erősödő gazdasági nacio- nalizmus okozta eltorzulása előtti normál- években behozatalának 20————3()% —át Ausz—
triától kapta, kivitelének harmadát, sőt pl.
1923—ban ti?/Lát tudta Ausztriában elbe—
lyezni. A két állam kapcsolatának újabb összeszűkiilése után is a magyar kiilforga—
lomban Ausztria 1???) - 'al szerepel. A Duna- völgyben e két állam együttese van első—
sorban hivat 'a arra, hogy magva legyen további csoportosulásnak.
A Kisantant gazdasági Összeállás szem- pontjából keves értékű alakulat, melynek államai egymásnál gazdasági kiegészülést alig találhatnak. Két agrárállama,Jugoszlá- via és Románia egymásal áruiknak alig 1 százalékát cserélik ki s kevés reményük van arra, hogy az egyre jobban agrárosuló Cseh—Szlovákiában terményeiket nagyobb mennyiségben helyezhessék el. Másrészt Cseh—Szlovákia sem remélhet nagy piac- lehetőségeket e két gazdaságilag kevéssé fejlett partnerénél. Cseh—Szlovákia külfor—
galmában úgy Románia, mint Jugoszlávia csak 4—5%-kal szerepel. Cseh—Szlovákia külkereskedelme nemcsak kisantantbeli társaival, de az egész Dunavölggyel sem nagyobb, mint egyedül Németországgal (15———20%). Jugoszlávia is, amely aránylag
csekély forgalmat bonyolít le kisantantbeli partnereivel, szoros gazdasági nexusban van a magyar—osztrák-olasz együtteshez tartozó államokkal. Különösen olasz kap—
csolatai erősek, amelyek az olasz—jugoszláv új megegyezéssel megjobban megszilz'u'dul—
4, szám -—— 409 1937 tak. Románia külforgalmában pedig ugyan—
csak Magyarország és Ausztria állanak igen kedvező helyen.
A gazdasági válság idején rendezett számos nemzetközi konferencia nem tudta előrevinni a nemzetközi kooperációt. Az első siker az olasz dunai memorandumot (Mussolini—terv) koronázta, melyet az olasz kormány 1933 szeptember havában terjesz- tett elő. Ennek alapján jött létre 1934 tava—
szán Rómában a magyar-osztrák—olasz megegyezés s erre támaszkodnak a későbbi megállapodások. Az egyezmények a három ország egymásközti áruforgalmának nőve- lésére, az egészségtelen önellátó politika ki- küszöbölésére, az adriai kikötőkön átmenő forgalom élénkítésére stb. irányultak. Ma—
gyar szempontból különösen a gabonaérté—
kesítésnek nyíltak jobb lehetőségei. Az olasz elgondolás a kétoldalú szerződésekre helyezi a súlyt s ezeknek a hálózatából véli sikerrel felépíteni a nagyobb területek gaz—
dasági együttműködését. A római jegyző- könyvek is az érvényben volt magyar—olasz
(1932) bővítésével kívánják a kölcsönös árucs—erét fokozni.
Olaszország külkereskedelmi forgalmá- ban úgy Magyarország, mint az egész Dunavölgye a letűnt évek során erősen fo—
kozodó mértékben vett részt (1. tábla).
A háború utáni első években Olaszország forgalmában Magyarország minimálisan 0'1——0'2% -kal részesedett, míg 1935-ben ez az arány 2%körül mozog. A szűkebb Dunamedenec (Magyarország, Ausztria, Cseh—Szlovákia, Jugoszlávia és Románia) 1920-ban az olasz behozatalban 4'3%—kal részesedett, amely arány 1935-ig meghá—
romszorozódva, 12'4%-ot tett. Ám Olasz- ország kivitelében a dunai Öt állam együt- tesének szerepe nem emelkedett, sőt 1—2%-kal csökkenve, 1935-ben 9'0%-ot' tett. Ez arra mutat, hogy a dunai államok- nak Olaszország egyre javuló piaca, viszont az olasz áruk törekvése kompenzációkép—
pen a dunai államok piacaira kevésbbé erős.
Még erőteljesebb a gazdasági kapcsola-
tok fejlődése a környező államok, Bulgária,
és osztrák-olasz háromágú megállapodások Lengyelország és Németország beszámítá- 2. Olaszország külkereskedelmi mérlege a Dunavölggyel.
Bilancio del Commercio Estero delrítalía col Bacino .Damebiano,
1992 1928 1934 1935
ee se;: lege; ee;
Aro'üi A.D'Nv Win' Ae—Y
OTSZág § § LSTÉ' § § LEÉÁ § Éli/8233 § § _L-gzgu
_E 8 :íeg __73 § ;ÉEL': __3 'S Ez?—ev _3 § :$38
P se m$ § SVS— m$ § evü— sg § lya-125 Eg; § Svüü
ae Ég: "§ eszi—ÉR E';— _E— ezt§ (§: _: lgzs an; "É ez;-G
So %o 3.330 Set %o 3330 80 Én OÉÉO 30 20 3380
%% ze 5.587 5? 38.— ezöT %% 35: ezaT at; 35,— %,:ÉKT
cas. ták" mxklv az:. Mit: 411me cm: zkt games—Ev m:. há'—u aaa—cau-
mllltó liraban —— mílioní dí life
Magyarország — Ungheria 55'7 25'1— 800 975 122'2—l— M'? 986 130'2—1— 31'6 1541 892— 649
Ausztria — Austria . 3274 2217 —— 105'7 463'9 434'3 — 29'6 1895 1228 —— 667 2722 134'2— 138'0 Együtt — Insíeme 383'1 246'8 — 136'3 561'4 556'5 —— 4'9 2881 2530 — 35 4263 223'4 —— 202'9 Cseh Szlovákia — Cecoslovac-
Ghia . . . . . . . . 188'3 426 1407 3188 172'1 146'7 974 871 10 3 1053 77'8 __ 27'5
Jugoszlávia Jugoslauia . 366'8 255'0 — 111'8 534'1 303'8 —— 230' 2046 140'2 — 64 S 186'2 101'0 —— 85'2 Románia —— Romania . 2909 905 ZOO-4 3988 2196 — 178'7 120'7 753 45 4 241'0 67'1 ... 173'9
Kisantant együtt
Piac. Intesa insicme . 8410 3881 — 452'9 1.251'2 695'5 —— 555"? 4226 3026 — 120'0 532'5 245'9 — 2866 A dunai 5 állam összesen
(ili 5 Staíz' Danubiani ínsíeme 1.224'1 6340 —— 58.92 1.812'6 1.252'0 —— 560'6 710'7 555'6— 155'1 958'8 4692? —— 489'5 Bulgária —— Bulgaria. 405 806 —l— 40 ! 689 1018 4—- 32 9 304 135 —— 16'9 33'5 10'8 —— 22'7 Lengyelország — Pulom'a.1'4 94 —t— 80 lBl'l 127'4 — 37 94'4 75'3 —— 19'1 l15'4 77'8 —— 37'6 Németorszátr -— Germania 1.246'0 97l'9 — 274 ] 2.209? 1.854'6 — 354 6 1211'5 883'1 —-— 378'4 1.427"? 8506 — 576'6
Tágabb Dunavölgy együtt Hacina Danubiano pm esteso
insieme . . , . . . 1.287'9 1.061'9— 226'0 2.409'2 2.083'8— 325'4l.336'3 921'9— 414'4 1.576'1 939'2— 63629 A középeurópai 8 allam
összesen — Glz 8 Stati dell'
Em apa Centrale insieme 2.512!) 1.696'8 — 815"? 4.221'8 3.335'8 —— 886' 2.047'0 1.477'5 —— 56.9'5 2.534'9 1.408'5 ——1.126"4 Olaszország egész árufor—
galma —— Alat/imento com—
plessivo delle merci in Iialíu 15.764 8 9.802'4 ——6.462'4 21.920'4 14.555'5 —7.364'9 7.666'6 5.225'3 JNHYS
732809 5.238"? —2.551'7
80 *
4. szám
— 410 —— 1937
3. Középeurópa államainak ellátottsága néhány főterményből ezer métermázsában.
Approvvz'gionamento degli Stati dell'Eumpa Centrale di alcum' prodoitt' principali in mille g.
Behozatali (__) vagy kiviteli! HF) 'töúbiét '
Rozs : — Segale :
Behozatali (—) vagy kiviteli '(1', többlet
Behozatali (_) vagy kiviteli—Hl) töoblot
Eccedenza delfimp. (_) () esp. (m$) . . 4— 140 ——1.0204—
Látszólagos fogyasztás —— Cousumo appar. 14.274 2.709
Búza: —— Frumento :
Behozatali (—) vagy kiviieii'HL) 'töb'biét
Eccedenza dell'imp. .('"') o esp. H—) . . —l— 5.274 — 2.451 _ Rozs: —— chale :
Behozatali (——) vagy kiviteli.(—l—)1öl;blet .
Behozatali (-——) vagy kiviteli. ("l—) töÉblét
Eccedenza dell'ímp. (—) 0 6517. H—) . Jr 164 —— 807 %—
Zab: — Avena:
Behozatali (—) vagy kisiklik—H 'töb'bie't
Eccedenza dell'ímp. (——l () ssp. H—J . . 4— 131— 2044—
Tengeri : —- Granotun'o :
Látszólagos fogyasztás — Consumo appar. 19.136 5.447
a $ a
% § a .s .. a %? §?
— - - 8.9 a; 2'313'3 53 at! 3 tiz-3 § ;
Megnevezes — Denommazwne § § ; 3 a a ; § .; ; .; ; 3 3 ; § S 3
%g §;"3.§ mu: (53 meg 9.5: 35 us 03
mm m?) Eco 030 SÉ 3.959 303 Es ml? 69
535: ::3 33713 ?: oD :: ne ma Et: m$
%O (C?! 027 m'w 0591 mm AO— ZU OR XOR
1928/30. évi átlag —— Media (m'nMa dal 1928 al 1930 Búza: — Frumento:
Termés —— Raccolta . 23.454 3.310 14.186 25.276 31.395 12.670 18.815 36.639 63.394 229.1891 Eccedenza dell'imp. (——) () esp. (—H . . 4— 6.530 — 4.418 —— 4.280 _l— 3.380 —l— 1.662 J,— 428 4— 186 — 14.227 — 19.195 —— 29.984 Látszólagos fogyasztás—Consumo appar. 16.924 7.728 18.466 21.896 29.733 12.242 18.629 50.866 82.589 259078
Termés—Ratcolta , . 7.825 5.136 18.189 2.000 3.644 2.373 66.927 81.188 1.657 188939 Eccedenza dell'imp. (——) o csp. ($) . . 4— 1.061 —— 1.142 -1- 86 —l— 9 4— 367 %— 302 —l— 2.176 —1— 2.565 —— 154 —1— 5.270 Látszólagos fogyasztás — Consumo appar. 6.764 6.278 18.103 1.991 3.277 2.071 64.751 78.623 1.811 188669
Árpa: — Orzo :
Termés — Raccolta . . . . . . . . 6.505 2.729 13.501 4.035 22.076 3.257 15.508 81.293 2.489 101388 Behozatali (—) vagy kiviteli ($) többlet
"
Eccedenza dell'imp. (——) o exp. ($) . . —1— 540 — 726 4— 1.092 —— 24 4— 14548 % 419 —4— 1.920 — 15.442 — 234 _l— 2.093 Látszólagos fogyasztás — Consumo appar. 5.965 3.455 12.409 4.059 7.528 2.838 13.583 46.735 2.728 99.295
Zab: — Avena:
Termés — Raccolla . . 3.572 4.380 14.245 3.340 11.654 1.121 25.995 66.783 6.459 13.549 Látszólagos fogyasztás—Consmnoappar. 3.432 5.400 18.773 3.359 10.843 1.119 26.251 63.921 7.550 135648
Tengeri: —— Granomrco:
Termés — Raccolta . . . . . . . . 14.872 1.153 2.342 31.438 45 542 7.433 880 — 23892 127552 Behozatali (_) vagy kiviteli l—H többlet
Eccedenza dell'ímp. (—) o. esp. x—H . . 4— 598— 1.556 —— 2.604 4— 2032—1— 7.763 % 1.059 A 297 — 8.682 —— 7.973 " 9.660 4.946 29.406 37.779 6.374 1.177 8.682 31.865 187.212
1933/35. évi átlag —— Media annua dal 1933 al 1935
Termés —— Raccolta . . 21.330 8.947 16.786 21.592 25.496 12.970 20.804 49.366 78.891 247.182 Látszólagos fogyasztas—Consumo appar. 16.056 6.398 17.131 21.041 25.560 12.476 19.628 49.856 74.676 242822
Termés —Raccolla . 7.507 6.163 175491 2.122 '8267 2.023 67.037 79.627 1.576 186813 Eccedenza dell'imp. (—) () esp. ($) . . —l— 664 —— 445 —— 5 —— %— 53 4— 21 $ 4.036 -— 70 — 19 %— 4.235 Látszólagos f igyasztás — Consmno appar. 6.843 6.608 17.498 2.122 3.214 2.002 63.001 79.697 1.595 182578
Árpa: — Omo:
Termés —— Raccolta . . 6.535 2.998 11.488 4.161 12.265 2.736 14.543 33.424 2.098 90.248
Látszólagos fogyasztás— Consumo appnr. 6.371 3.805 11.026 4.056 8.801 2.650 11.754 36.899 2.268 87.130
Termés —— Raccolta . . 2.797 4.621 12.611 3.275 6.546 990 26.041 59.250 5.265 121395 Látszólagos fogyasztás—Consumo aypar. 2.666 4.825 12.481 3.205 6.400 990 25.452 59.765 5.690 12l.474
Termés — Raccolta . . . . . . . . 17.764 1.380 1.923 38.004 49.119 9.235 860 -— 27.685 146.000 Behozatali (——) vagy kiviteli (—l—) többlet
Eccedema delfimp. (_) 0 esp. ("H . . _ 1.372 — 4.067 — 1.536 4— 3.927 4— 5.927 4- 735 9 —— 2.928 —— 585 4— 92 3.459 34.077 43.192 8.580 869 2.928 28270 145908
472— 191 8114— 2_ 2561- 2.862— 1.091—1— 1.901
345 —l— 551 —l— 936 4— 494 J;— 1.176 —— 490 -— 785 %— 4.360
462 Jr 105 ju 3.464 4— 86 Jr 2.789 _ 2.975 _ 1701 3.118
1301
701 145 _—
1 589-— 515.— 425— 79 sával képzett területen. A dunakörnyéki
nyolc állam (tágabb Dunavölgy) Olaszor- szág behozatalában 1920—ban 8'5%—kal, a következő években kb. ez arány kétszere- sével vett részt. 1935-ig fokozatosan erő- södve, a behozatali arány 32'6%—ra növe-
kedett. E nyolc állam együttesének Olasz- ország kivitelében való részesedése is jo—
lentősen gyarapodott éspedig a szóbanforgó
tizenhat év alatt 18'7%—ról 26'996-1'3. A Dunakörnyék tehát az olasz forgalomban főszerepet játszott nagy államoktól (Egye—
4. szám —411——— 1937 4. Németország és Olaszország térnyerése Magyarország behozatalában és kivitelében.
Guadagno di terreno della Germania e delllltalia nell'importazione ed esportazione in Ungheria.
C h— J r — , , Németorszá
,, Ausztria Szlsgákia Románia. szlllájgia 113323 Bulgária Összesen ifi-63212; 83355; és Olaszorsí LV Austria Gero-' Romania Jugo- Polonia Bulgaria Totale GermaZia Italic: Germania
Anni lslovacchm slama e Italia
Bev. KivdBevd Kiv. Bev. Kiv. zievd Kiv. Bev. Kiv. Bev. Kiv. Rev. Kiv. Bev. Kiv. Bev, Kiv. Bev. Kiv.
Imp. EspilmpÁEsp. Imp. Esp. [mp.ilísp. lmp. lfsp. lmp. Esp. 111117. Esp. lmp. lisp. (mp. Espa Imp. Esp.
1
1922 . . . 28-938'123'815'0 72115 22 99 44 25 . . 66'5 77'0 166 91 28 43 194 134 1923 . . . 25-843'624'111'710'2 87 31 70 64 17 . . 69'6 72"? 143 62 30 50 17'3 11"?
1924 . 23'2136'5 25224'1 78 53 4'0 5'8 56 26 . . 65'7 74'3 12'5 7'9 42 36 16'7 11'5 1925 , . 22-6533'5 24824'1 81 40 34 78 419 48 10 10 64'8 75'2 150 99 46 40 196 13'9 1926 . . . 19-9 36? 234200 81 40 35 55 51 16 13 10 61'3 688 16'612'9 46 GB 212 195 1927 . . . 175348 242194 72 46 43 5'1 48 36 10 10 590 68'5 182133 47 38 229 17'1 1928 . . . 16-2 34'122417'6 7'9 5'5 50 64 4-1 33 07 08 583 67'7 19'511'8 4'0 35 235 153 1929 . . , 13-431'122'116'2 92 45 52 59 4'8 16 10 08 557 601 197115 44 69 241 184 1930 . . . 11'5 28121'016'8 89 32 5'1 5'7 36 13 1'5 06 5113 55'7 21'210'3 5'012'9 26'2 23'2 1931 . . . 125 298 92 42121 36 72 5'7 46 11 14 09 470 45'3 24'4127 60 98 304 225 1932 . . . 15—530'110'4 68124 34 52 60 20 08 07 12 462 483 225152 56 78 281 23'0 1933 - . . 20'027'010'1 "14 78 33 62 55 13 09 06 04 460 44'5 197112 74 86 271 19'8 1934 . . . 237 245 7'0 50 88 49 42 2'9 1'1 08 02 03 45'0 38'4 18'222'1120 8'3 30'2 30'4 1935 . . . 188191 48 46134 53 6'1 2'3 0'9 08 08 0'5 44'8 32'6 227 239 75135 302 374 1936 . . . 167171 51 40134 4'9 44 23 11
08 07 0'4 41'4 29'5 25'8 231
75130 33'3 36'1
sült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor—
szág, Tengerentúl) egyre nagyobb mérték- ben hódított el piacokat. Közvetlenül a há—
ború után e külső területek 90% körül re'- szesedtek Olaszország behozatalában, most ez az arány 67'4 %.
Érintettük, hogy Olaszország és a Duna- medence kapcsolatának az egyre szélesedő kereskedelmi forgalmon kívül jellemzője az is, hogy a Dunamedence Olaszországgal szemben inkább eladó, mint vásárló. A du—
nai államoknak állandóan jelentős a kivi—
teli többletük Olaszországgal szemben. Ezt a Dunavölgy szempontjából előnyös hely—
zetet szemlélteti 2. számú táblázatunk. Bár a gazdasági nacionalizmus, az autarchikus törekvések Olaszországba is utat törtek, Olaszország egyike azoknak az államok- nak, amelyek külkereskedelmi mérlegüket rendszerint jelentős passzívummal zárják.
A passzívum az utóbbi években 2—3 mil—
liárd lira körül mozgott s csak a szankciók hatására olvadt le 1936-ban 1/2 milliárd lirára. A passzívum állandó volt úgy a szűkebb, mint a tágabb Dunamedencében.
Egyik-másik dunai állammal szemben csak kivételesen volt aktív az olasz külkereske- delmi mérleg (így Magyarországgal szem-' ben). A magyar-osztrák együttessel szem—
ben az utolsó publikált adat szerint (1935) 203 millió lirát tett az olasz mér- legpasszívum, a szűkebb Dunamedenee öt államával szemben 490, a szóbanforgó 8 középeurópai állammal pedig 1.126 millió lira volt.
Nem tartjuk kizártnak, hogy nagyobb időtávlatban e tendenciákban változás állhat be. Ugy véljük azonban, hogy ez az idő még igen mesze van.A gyarmatosítás eredmé—
nyei nem mutatkoznak azonnal 5 a gazda- sági élet fejlődése is kiszámíthatatlan lehe—
tőségeket hozhat mindkét fél szempontjá—
ból. Belátható időn belül Olaszországnaka Dunavölgy gabonájára, állataira,nyersanya—
gaira éppúgy szüksége lesz, mint amennyi- re rászorul arra, hogy műselyem-, automo- bil—, hajó-, motor— stb. iparának termékeit, gyümölcsét, főzelékféléit a szomszédos Dunavölgyben elhelyezze.
Annak vizsgálatára, hogy Olaszország és általában a Dunavölgy főterményekből való ellátottsága milyen mértékű s milyen átalakulásokon ment át az önellátóképes—
ség az újabb autarchikus erőfeszítéseknek következtében külön táblázatot szenteltünk.
(3. sz. tábla.)
Olaszország 1928/30 átlagában 19 mil—
lió métermázsa búza behozatalával tudta biztosítani 83 millió métermázsát tevő fo—
gyasztásátf) 1933/35 átlagában a búza—
behozatal a minimumra olvadt le (785 ezer inétermázsa). A többi gabonaneműek- ből korábban is minimális volt az import—
szükséglet. Tengeriből 1928/30-ban kere- ken 8 millió métermázsa behozatalra szo—
rult Olaszország; ez a szükséglet is egészen összezsugorodott az újabb adatok szerint
1) Az u. n. látszólagos fogyasztásról van szó, amely a termelés és a külkereskedelem adataiból számittatott ki.
WWW;MM.—W.MW,_1_w
fi. szám
,—— 412 —
fit-1937 5. A-középeurópaí államok,!xözti kölcsönös árufmggalom (arányánaktenolódása.
Spostamento nel rapporto del reciproco movimento delle merci fra, gli ;stati dell'Eumpa Centrale
én 39 5 Fv
A felül megnevezett országok O/o—os részesedése § § § § ; § § Én a %"
m —-. _ "' § ' ** m .: __t
Partecipazione percentuale dei pacsi § % Ég (§; § "§ § "§ § § § "3 § § § § suindicatz'
§? % § § § át?.) § E 3959 §§ § § §§§
25 És: as is ááá es 38 EG 5335
1923
.bh't. . , . _ -2- -- - . ,- - Ul
— _ . 33
. behozat. .z'mp. . . 11-4 —— 232 5-2 2-3 2-0 6'4 16'6 7-1-
Amma ' - kivitelében_Nellesp. dellAusma 8'2 _ 10-2 13—3 76 1-4 81 127 [9—7
behozat. ( ,imp. 3-5 6-6 _— 2-7 1-8 . 3-7 40'8 4-3
CSGhSZ'OVH kivitelében—Nellesp. della (MBIO-"' 5-7 21—1 __ 4—4 3-2 . 2—9 mm 3—7
, . behozat. _ ,imp. 17 269 195 _ 2-6 0-2 (02 8'7 17-7
§Jugoszlavm kivitelében_Nguesp. delta, Jugosl. 48 280 7'8 __ [014 ,,1'0 01 42 %B"?
- behozat. ( ,imp. . - 50 157 8'3 012 —— 0'1 x 138 22'7 7'5
Roma-ma ' ' kivítelében_Nellesp. dám Romania 12—5 104 4-4 1-7 — 1-9 24 7—3 4-4
. behozat. ,z'mp. : . 2-1 8-3 3-2 1-8 67 —— 30-1 198 16'5
Bulgária ' ' kivitelében—Neuesp. della Bumm 2-1 14-5 4-5 1-0 0—3 — 0-1 8-1 14-7
Lengyelorsz. gfggáÉÉBH—Nell'zglf'della Polonia . (IH; ;; íg 18.21 : 3.2 3.3
behozat. ,imp. 04 21 57 03 06 01 77 _— 214
Németország kivitelében —— Neil esp. della German. 0.9 5.0 4.0 0.7 1.5 0 4 5.3 __ 4.9
. behozat. imp. , . 0 3 1—9 09 2'8 1'3 03 01 756 ——
Olaszorszag kivítelében — NelPesp dellltalza . . 0 2 3.0 06 3.0 1.4 1.2 0.1 63 __
1935
. behozat. ,imp. , . —— 18'8 4'8 6'1 134 08 09 22'7 7'5
Magyarorszag kivítelében—Neuesp. de" Uwhe'm _— 19-1? 413 23 5-3 0-5 0'8 23-9 135
'-_ Ausztria. , . behozat.kivítelében—Neuesp.,imp.dell ÁMSÚ'I'MI, . 10'69'4 ——__ 