A szomszéd államok mezőgazdaságának adósságterhe

8. szám.

-——160—— 1933 A szomszéd államok mezőgazdaságának adósságterhe.

Les dettes grevcmt l'agm'culmre dans les Etats voisins de la Hongrie,

Az utódállamok e tárgyú statisztikái teljesség és módszer szempontjáln'il egymástól eltérő-k, azon—

ban tanúságos tájékozást nyújtanak e fontos pro—

blemáról.

Cseh—Szlovákia. —— Tchéco-Slovauuie.

A cseh—szlovák földművelésügyi minisztérium- hoz tartozó Mezőgazdasági Uzemtani

amely a köztársaság minden részében az állam nagy támogatásával kiépített hálózattal bír1), min—

denfajta és nagyságtipusú mezőgazdasági

arányos bevonásával reprezentatív módszerű írás—

beli bitelankétot rendezett. A mezőgazdasági üze—

mek eladósodottságára vonatkozólag 1931—ben azt találta,?) hogy a megvizsgált mezőgazdasági üze.

mek közül százalékban:

Intézet,

üzem

a esel] Szlovákiagan—

1 ha.—ra eső adósság: iíítírflfíly—OkbanmeUtÉÉ—an 0 csK, . . . . . . . . 27'50/0 18'80/0 1.000 csK. alatt . . . , , 248 400

1.000— 2.000 csK. . . . * 100 170

2.000— 3.000 ,, . . . ; 96 87

3.000— 4.000 , 62 09

4.000— 5.000 ,, 37 31

5.000— 6.000 ,, 31 19

6.000— 7.000 ,, 2-5 08

7.000— 8.000 ,, 18 06

8.000— 9.000 ,, 10 08

9,000——10.000 _ 0-9 02

10.000 esK felett 3—0 12

1000 1000

A birtokok közül több az adósságmentes a cseh tartományokban (27'5%), mint a volt magyar terü—

leteken !18'8%), viszont a magasabb tehercsopor—

tokban a cseh tartományok vezetnek, ami érthető is a mezőgazdaság nagyobb belterjessége folytán.

Az 1 ha. földre eső adósság tartományok sze—

rint az Uzemtani Intézet szerint így alakul:

Jelzálogos ! $$$; I ("izgis

csK. ! 0/0 l csK. l "la csK. ! 0/0

l

Csehországban 896 45l 1.095 55 1.991 '100

Morva—Sziléziában . 908 45 1.108 55 2.016 100

Szlovákiában . . 650 43! 877 57 1.527 100

Ruténiaban . . ! 331 30! 756 70 1.087 100 Feltűnően nagy (%%, sőt Ruténiában 70%) a jelzálogilag nem biztosított mezőgazdasági adós- ságteher. Eleinte úgy véltük, hogy ennek oka talán a telekkönyvek rendezetlenségében rejlik. Azonban a cseh—szlovák állami Földreform Hivatal legújabb

közl—ése sz-erintg) ,,1932. szept. 1—én az a—grá'rreform

végrehajtásának technikai munkálatai az egész ál- lamban az összes kiosztási tervezetek 91'2%—ában volt végrehajtva, a jogi munkálatok pedig 66'8%- ban." Tartományok szerint:

! az agrárreform

' jogi

munkálatai befejeződtek műszaki

!

, !

Csehorszagban . . . . !

l

97-00/0 6971-le

Morva—Sziléziában . ! 95'5 ,, * 85'3 ,,

Szlovákia-Ruténiában . ! 77-6 , 49-5 ,,

Tehát a telekkönyvek rendezetlensége csak

kisebb részben lehet oka annak, hogy a hektáron-

kénti 1.000—2000 rsK. mezőgazdasági tehernek több mint fele bekebelezetlen. Már itt megjegyez- zük, hogy a jelzálogos mezőgazdasági adósság—

teherre vonatkozólag az Uzemtani Intézet eredmé—

nyei a cseh tartományokban jóval alatta marad—

nak azon adatoknak, amelyeket a prágai statisz-

tikai hivatal tett kozze, tehát az alábbiakban a cseh

tartományok jelzálogos terheinek összegét a stá- tisztikai hivatal számai alapján módosítani kell.

Birtoknagyságok szerint az Uzemláni Intézet adatai alapján az 1 ha.—ra eső teher

2 ha. alatti ! 2—5 ha. ! 5—20 ha. ! 20—100 ha. ! 100 ha. feletti

f 6 d 1) i r t o k o k o n

] csK ! % csK % ! csK ! 0/0 [ CSK ! % ? CSK ! %

t

A) a cseh tartományokban

jelzálogos teher

! 1.485' 49

nem jelzálogos teher .

fif!1.542

összes teher .

982! 40 f 739 44 ! 895 48 479 ! 60 l

. ! 3.027! 100 ! 2.461! 100 ! 1.681! 100 ! 1.873! 100 ! 2.242!

51!1 _{042 56 !}

^{1.311 !}

⁵⁸

B) Szlovákia-Ruténiában

jelzálogos teher . . . ! 739! 30' 615 36! 452 42! 748 53 ! 1.056! 53 nem jelzálogos teher , y . ! 1.723! 70 ! 1.110 64 ! 628 58 ! 674 . 47 935! 47

összes teher. . 2.462! 100 1.725 100 ! 1.080! 100 ! 1.422! 100 ! 1.991! 100

ll A Mezőgazdasági Uzemtani Intézet megalaku-

lására, működésére, hálózatára. kiadványaira nézve lásd a cseh—szlov. minisztertanács által kiadott ,,l)eset let Ceskoslov. Rep." (A cseh—szlovák köztár—

saság 10 éve). Prága, 1928. III. kötet 339—344. old.

2! ,,Zprávy Zemedelske'ho Ustavu" (Berichte des LandWirtschaftlichen Institutes für Buchfürung und Betriebskunde der Tcheoho'slovakischesn Re-

publik) Prága, 1932. évf. 2. sz. 38. old.

3) ,,Pozemková Reforma" (Állami Földreform- hivatali Közlöny) 1932. évf. 8. sz. 159. old.

3. szám.

A hektáronkinti megterhelés legnagyob a '2 ha.

alatti törpebirtokokon, ahol a cseh tartományok- ban 3.027, a volt magyar területeken 2.462 csK.

esik 1 ha.—ra (ebböl bekebelezetlen 51%, illetve 70%). Legkevésbbé terhelt az 5—2!) ha.-os birtok-

csoport (1.681, illetve 1.080 CSK. hektáronkinti álla.

gOS teherrel).

Mint említettük, azok a számadatok, melye—

ket a cseh-szlovák Mezőgazd. Uzemtani Intézet statisztikái alapján közöltünk, módosításra szorul- nak. Ugyanis az állami statisztikai hivatal éven—

kint közzétesz?) nem csupán a telekkönyvekben be- kebelezett és onnan törölt összegeket, hanem a cseh tartományokban megállapítja a mindenkori évvégi telekkönyvi teherállományt is, és pedig rész- letezve 4—l'éle csoport szerint: ,,jelzálogtartozások 1. táblai birtokokon (landtáfliche Liegensehaften'), 2. túlnyomóan parasztbirtokokon (vorwiegend büuerliche), 3. túlnyomóan városi birtokokon (vorwiegend stádtische) és 4. bányabirtokokon

(bergbiieherliche Mivel jelenleg

csak a mezőgazdaság terheit akarjuk megállapí—

tani, az utóbbi két csoport (a városi és bányaingat—

tanok) jelzálogos terheit mellőzzük. így azt talál- juk, hogy a régi cseh tartományokban a mezőgazda- sági birtokok (fenti 1—2 csoport) jelzálogos teher- állománya az év végén

Liegensehaften) ".

Millió CSK. Millió csK.

1912—ben . 32.238 1927—ben . 13.901 1923-ban . 8.500 1928-ban . 15.757 1924—ben . 9.938 1929-ben . 17.661 1925-ben . 10.229 1930-ban . 19.666 1926-ban . 12.375

1) Statistieká priruőka Rep. Ceskoslovenské IV.

(A cseh-szlovák köztársaság kézikönyve IV.) Prága, 1932. 378. old. közli az adatokat 1912—1929-ig, az 1930. évvégi adatok forrása Zprávy Si U. S, 1932.

évf. 1515—157. sz.

161 1933

Szlovákiában és Rnteni'ában pedig a cseh statist—

tikai hivatal a mindenkori telekkönyvi állományt nem közli, csupán az új megterhelést és törlést az év folyamán, de ezt már l922-től fogva megteszi.

Eszerint Szlovákiában és Ruténiában:

Külö11bség,azaz Új jelzálogos Jelzálogos ter—

teher az év hek törlése az a jelzálogos ter- folyamán év folyamán hek növekedése

millió CSK-ban

1922 . . . 476 . 120 l 4— 356

1923 . . . 618 180 v 1 4- 438

1924 . . . 550 l 185 l 1 365

1925 . . . 774 * 190 ' l %— 584

1926 . . . 850 l 238 3 1 612

1927 . . . 1.052 f 338 ; 4— 714

1928 . . . 985 1 502 1 483

1929 . . . 1.127 427 § %— 700

1930 . . .l 1.308 530 1 778

Jelzálogos terhek növekedése összesen !

1930. XII. 31-11r . . . . . . . . . .! %— 5.030 Eszerint a régi cseh tartományok mezőgazdasá- gának bruttó jelzálogos megterhelése mely 1912-ben

32 milliárd csK.-t tett ki, 1930 végén 19'6 milliárd volt. Ha az Uzemtani intézet hektáronkinti ered- ményeit megszorozzuk a tartomány egész területé—

vel, úgy csupán 7'1 milliárd CSK. jelzálogos meg- terhelést kapunk. A kétféle statisztika között tehát igen nagy eltérés van. Mindenesetre figyelembe veendő, hogy a telekkönyvi teherállomány bruttó- adat lévén, tartalmazza azokat a valóban már nemlétező terheket is, amelyek már tárgytalanok.

de törlésük elmulasztatott. Ha a statisztikai hivatal bruttó megterhelési adatát erősen le is kell csök- kentenünk, viszont a Mezőgazdasági Uzemtani In—

tézet által megadott 71 milliárdnyi jelzálogos terhet a régi cseh tartományokban a statisztikai hivatal adatával való összehasonlítás után túlalacsonynak kell tartanunk. Nem tehetünk tehát egyebet, mint a statisztikai hivatal és az Uzemtani Intézet által számtani közepét vesszük.

megadott két szám

!. Cseh-Szlovákia mezőgazdaságának adósságterhe tartományonkint (1931).

Detles de l'agricultm'e en Tchéco—Slovagu'le, par Pays (1931).

(5'9 esK. —— eouronnes tchégues :: 1 P).

Mezőgazdaság összes Ebből jelzálogos teher Nem jelzálogos teher _ digógíggíefígelggggglll. Dont dettes hypolhécairex Deítcs mm hypolhécaires

Orszagresz * Pays millió 1 ha-ra millió 1 lta—ra millio _ 1 hímet

CSK—ban esik csK. CSK-ban 0: esik esK. CSK-ban (,: esik csK, en millions par ha, en millions /0 par ha, m millions 70 par ha, de Cour. ich, en court ich. de pour. Ich. en com: teh. de coztr. leh. m mma Ich.

Csehország —— Bohéme . . . 14.034 2.700 l)8.833 50 1.605 5.701 41 1 1.095 Morva-Szilézia — Moravie-Silésie 7.728 2.885 L4.760 61 1.777 2.968 39 l 1.108 Szlovákia —— Slovagm'c . ! 7.472 1.527 3213 43 _ 650 4.259 . 57 E 877

Rnténia —— Ruthénie . l;— 1.369 1.087 411 30 § 331 958 ! 70 A 756

Egész állam—Tche'co'Sloventiére 30.603 2.107 16.717 55 ' 1.199 l 13.886 45 1 908

1) A Csehszlov. Statiszt. Hiv. és a Mezőgazdasági Územtani Intézet által közölt adatok középértéke.—

Moyerme des données publie'es par l' Office de statistigue de la Tche'co-Slov. et par VInstitut de comptabilt'té et d'économie zurale du méme pays.

3. szám.

——162——

1933

Egyebekben a kétféle adatgyüjtés összevág. Igy

Szlovakia-Rutenia amennyiben az

1922—1930. evi !) milliárdnyi bruttó megterhelés- bol meg levonásba helyezendő a városi ingatlanok- nak ]'4 milliárdnyi megterhelése.

Tehát egyrészt a cseh—szlovz'ik statisztikai hiu valal, masreszt a Mezőgazdasági lizemlani lnté zet egymástól független adatközlesenek egybeve—

tése után az 1. sz. l't'itálnazat tünteti fel a esek-szlovákiai mezőgazdaság adósságterhet.

meze'igazdaságának 30'6 eseteben is,

Az egesz mil—

liárdnyi adóssága igen magas teher, mégha tekin—

tetbe vesszük is azt, hogy a kamattótelek 1—2%—

kal alacsonyabbak, mint nalunk. Azonban, viszon!

a mezőgazdaságnak l ha.—ra eső tiszta hozadéka jelenleg Cseh—Szlovakiaban nagyobb, mint Magyar—

országon, ami részben a mezőgazdasági vámokra.

orszag

részben a fogyasztó piaeok közelségére vezethető vissza. igy ugyancsak ;! Mezt'igazdasagi themtani

Intézet jelentese szei'intl) (Zsoli-ÉltoM'aorszz'ingzile-

ziában

hozadéka

1925-ben 19.018 _ csk

1926-ban. 889 , i17.7s7

1927—ben. 1.325 , lila-508 ,,

1928-ban 1.081 ,, ;211318 ,,

1929—ben. , . . . . . 658 ,, 113164 ,, 1930-ban . . . , . ., 379 ,, 5 7.585 ,, 1931-ben. . . 3 363 , 1 7.260 ,,

Sajnos, a volt magyar lt—rifllelekre vonatkozó- lag a föld tiszta hozadékát kimutató számításokat nem tette közzé az l'izemtani lntózet, de a fent kö—

zölt adatok a tiszta hozadékra es a föld érte- kére vonatkozóan tanulságosan vethetők össze az ] ha.-ra eső és az 1. sz. táblázatban kimutatott adósságteherrel. Jól mutatkozik a mezőgazdaság konjunkturájanak kiemelkedése 15 az 1927. és 1) Lasd Bei'ichte ete. 1931. évf. 2 sz. 53, old.

es 1932 évf. 3. sz. 91. old

1928, években, majd utána a tiszta hozadék és földérték hirtelen leese'se, melyet nyomon követett—

a mezőgazdaság fentiekben kimutatott nagy eladó—

sodása.

A forgalomban levő jelzáloglevelek összegének hirtelen emelkedése 192746! fogva is arról tanus—

kodik, hogy a mezőgazdaság eladósodása a többi középeurópai államhoz hasonlóan főleg a hitel—

válságot megelőző három év alatt növekedett leg- nagyobb mértékben. A forgalomban lévő jelzálog—

levelek összege ugyanis

1000 es lí—han 1000 CSK—ban

1925—ben . '

l l,,

1919—ben . , 801672 § 932642 1920-ban , * 828199 1926—ban , ; 964847 1921—ben . ( 946909 1927-ben . $ 1,142,27s 1922-ben . ! 893972 1928-ban . l 1,624.258 1928-ban . ; 929946 1929—ben , ; 205738?

1924—ben , , 935299 1930-ban . ; 2,421.606

Vegul külön említjük meg, hogy az agrár—

rel'orm soran t'öldhözjulottak adósságai, melyeket vagy az államtól közvetlenül, vagy pénzintézetek—r től es magánosoktól, de a Földreform Hivatal en- gedélyével, illetve kezessége mellett vettek fel, 1928—ban még csupán 550'4 millió esK.-t tett

ki,') 1931 ápr. végén már 1.112 millióra emel-

kedett (10200—os növekedéslf'l Bár ez az 11 mi]—

liárdnyi agrai'rel'ormteher számszerint igen sok lörpebirtokosra nehezedik7 maga az összeg mégis estipau :1ti%-át alkotja annak a 3015 milliárdnyi

('sK. adósságnak, amely Cseh—Szlovákia mezőgaz—

daságának egeszet terheli.

Jugoszlávia. —-— Yougoslavie.

Jugoszláviában a paraszladósságokra elrendelt nioralóriummalxl kapesolalbal'i Összeírták az adós-

ll .,l)vset let" t'lt'. Ill. kötet 506. old.

?) ,,Pi'irucka Slatisl." lV. Prága, 1932. 86. old.

3) Az alaptörvény és annak módosításai a szerb—

hivatalos lap következő számaiban jelentek meg:

Sluzbene Novine 1932 ápr. 20. XL/a sz.; Sl. Nov.

1932 okl. 20-i sz, SI. Nov. 1932 de:-. 20-i száma,

2. Parasztadósságok összege jugoszláviában tartományonként.

Dettes des pay/sans de Yougoslavie, suiva'nt les banats.

.. , . _, 1 ,, .. (, __

s a n s a g n e v e KHVM 2355??? xgk (vág)—535773? ,dám—_ ..26351

[Dunai —— du Danube . , , "? 805 'l 749 ll 30.648 ( 1,603.362 26'5

Drávai — de la Draw . 5 1.068 _l 852 33 75.865 ;; 1,044.796 17'3

**

*

Tengermelléki —— du lit/oral .

119

'

92

32 88.169

666.990

10-9

§ Drinai —— de la Drina , , '. :_ 447 422 5 83.030 ! 601003 9'9

§ Zetai — du Zeta . , . . . 306 ; 275 48.987 §; 406888 6"?

9: Moráviai — de la Morava . . !; 771 i 720 ,; 54.339 ; 301346 49

Verbászi —— de Verbas . . ,lí 179 ; 159 ,; 54.561 ; 292774 48

Vardari _, du Vardar . . . m' 510 ] 427 _;3 128884 1 197194 32

) ;

Jugoszlávia —— Yougoslavie . . . ii 4.716 ; 4.107 ? 622910 6,072.558 1001)

l 1

,: ; .

ll 100 dínár -—— rlz'mzzs : 7'75 P -— pengős.

3. szám . _.

ságok statisztikáját is, hogy tampontul szolgáljon a tervbevett végleges rendezésnt'al, A moratórium és

az öxszeírás csak az u, n. ,,puruszmdósokm'* vonat-

kozik, akik alatt a következők értendők: ,,E tör—

vény értelmében főldmívesnek számittatik minden olyan személy, aki maga vagy családja tagjaival műveli földjét s akinek a fölilml'ivelésből származó megadóztatotl jövedelme van s abból el; továbbá ha megművelt földjének terjedelme nem haladja túl a 75 ha.—t, családtagok társulása esetén a 150

ha.—[". (1032 ápr. 26.-i törvény ti. §. l-ső bekezdés.)

Az adósságok összeírását a községek végezték, a központi adatösszegezést a Privilegizalt Agrár—

bank. Sajnos, az ilyen összeírások nehézségei Jugoszláviában hatványozva jelentkeztek s így a

községeknek csak 87'10'041 számolt be mindezideig a begyiilt adatokról. Az adott körülményeket te- kintve, ez is igen jó eredménynek mondható.

miniszter a begyült adatok Demetrovies .luraj t'öldim'ivelt'xsíigyi

1932 október elején ismertette eredményét?) (L. 2. sz. tábla.)

3.A bejelentett parasztadósságok átlaga egy adós földmivesre és 1 ha. birtokterületre számítva.

Mag/enne des dettes de paysans (mi ont été déclarécs, calculée pour un pay/san déln'teur et pour 1 ha, de

proprie'té fowciére.

MMM; Eg? zknigg

Banats zás u§_u§;

$$$ de N§a€gt3§

53? e ÉÉ %% s o ee

was meh 3233

30 a átlag sm üteme Dunai — du Danube 19.382 2.731 709 Drávai w de la Drave ! 17.913 2.228 804

** Tengermelléki-duliitoml§12.395 4.454 277 3 Zetai — du Zeta . 8294 1.583 524

§ Szavai —— de la, Save 7.427 1.841 403 3 Drinai — de la, Drina . 6.822 1029 6'63 Ca Vardari — du Vardar .! 6.431 1.034 6'22

Moraviai —— de la Morava' 5.541 1.028 5'39 Verbászi — de Verbas . 3.860§ 769 502 Jugoszlávia— Yougoslavie § 9.749 1.796 542

A legjobban eladósodott tartomány a Duna- bánság, mely az elcsatolt Vajdaságot foglalja ma—

gában. Abszolut számban és ] adós földművesre eső átlagban e tartományra esik a legnagyobb teher. (Egy adósra 1.505 pengő, míg az egész or- szágban átlag csak 755 pengő.) Az 1 ha.-ra eső adósság átlagnál feltűnik a tengermelléki bánság, melynek törpe birtokait hektáronkint 345 pengő adósságteher nyomja, míg a sorrendben utána kö—

1) ,,Politika" 1932 okt 2. 5, old.; ,,Napló", 1932 okt. 2. ,,Obzor", 1032 okt. 2.

163 —— 1933

vetkező Dunabánsagban l hal adós birtokra 21l pengő esik, az egész országban atlag pedig 139 pengő.

A hitelnyujtók szerint az adósságok a követ- kezőképen oszlanak meg:

!

l—litelezök kategóriái adÉSÉÉÉSlciooo $$$?

dinárban

Magánosoknál . . . .í 2,688.800 44'27 Bankoknál . . . A .; 1,997.600 32-91 Földmives szövetkezeteknél . , 746300 1229 Privilegizált Agrárbank . § 461400 7'59

Állami Jelzálogbank . § 178500 2414

Összesen . 6,072.600 100-00

Feltűnő a magánosoktól felvett parasztkölesö- nök igen nagy összege. Az egyes tartományokban a hitelnyujtók szerinti megoszlása az adósságok—

nak %-os*an a 4. sz. tábla szerint alakul,

Élesen szembetűnik e táblázatból a hitel—

szervezetnek különböző fejlettségi foka az egyes tartományokban. A magánuzsora leginkább az or—

szág délnyugati részének szegény vidékein virág—

zik, itt jelentették be a legmagasabb kamatokat is.

A bankok leginkább a dunai (e bánság a régi ma—

gyarorszagi területekből, Szerémség keleti feléből, Belgrád környékéből és 16 ószerbiai járásból állt- és moraviai bánsagokban uralkodnak a liitelpiacon.

A szövetkezetek kölcsönei viszont a dunai bánság- ban elég csekély szerepet játszanak, a régi magyar területek elég fejlett hitelszövetkezeti hálózata e területen elsorvadt. (A Magyarországtól elszakí- tott területen 1915-ben 255 hitelszövetkezet műkö dött, 1930-ban a vajdasági Bankszövetség jelen-

lésel) mindössze ill-ről tud.) A Privilegizalt Agrár- bank a drinai és a dunai bánsúgokban nyujtotta a legnagyobb kölcsönöket. (A dunai bánságon belül azonban érdekes volna tudni, mennyi rész esett e kölcsönökből a bánság ószerbiai részeire és mennyi az északi jugoszlav határon letelepített dobrovoljác kolonistáknak?) Az Állami Jelzt'ilou- bank az ország passzív területeit, igyekezett leg- inkább segélyezni.

Ha a jugoszláviai községek 87'10'0-ának beje lentett földműves adósságát a hiányzó községek fejében 12'9%-al aranyosan kiegészítjük, egész Jugoszláviában a földműves adósságok teljes ösz—

szegét közel 7 milliárd dinárra tehetjük. Ezt az összeget számításaink szerint kb. 25—30%-kal kel.

lene emelnünk, ha a nem kifejezetten parasztbirto-

kok (75 ha.—on felüli és nem földművelők birtokai)

adósságterhét is ki akarnánk fejezni. Az összes jugoszláviai földbirtokok adósságterhét ezek sze-

rint 9—10 milliárd dinárra becsüljük.

*) lzvestaj Udruzsenya Vojvodjanszkih Banaka.

Beograd za godine 1930. Újvidék, 1981. 222. old.

3. szám.

164 ——

1933

4. A jugoszláviai parasztadósságok megoszlása hitelnyujtók szerint tartományonként.

Répartition des dettes de paysans en Yougoslavie, suivant les cre'anciers et les banalis.

x

§ B a; S 3—7" 0 k, , _§ ParliculíersMagánosok BanguesBankok SzövetkezetekCoopératiees Privágrááteyankj %u Jelzálíogb.agraíijgpriu. lthéáZ'ZZílelI'Igiot ÖsszesenTotal :ww, _ ("fas

Százalékokh an __ En W,.

§ § , ,

Tengermelléki mdu littoral 72'3 ll 151 50 22 54 100

Zetai —— du Zeta . . . . '; 66-7 !: 167 45 4-6 7-5 100

* ** Szávai —— de la Save . . 57'1 Ji 297 85 3'1 1'6 100

' § Drávai — de la Brave . 48'3 ,; 17'6 33'5 —— 0'6 100

* Verbászi — de Verbas . .g; 46'8 §*§ 33-4 96 68 3-4 100

* 3 Vardari —— du Vardar ' 421 380 90 5"? 52 100

ne Drinai _ de la Drina . _ 40-5 M 306 8-4 17. 3-5 100

Moraviai — de la Morava§ 23'8 !; 528 109 108 17 100

Dunai —— du Danuhe ' 21'9 ]] 52'7 [ 8'3 H 14'5 26 100

Jugoszlávia —— Yougoslavie J 44'3 [ 329 123 7'6 2'9 100

1

Románia. —— Roumanie.

A romániai t'ötdbirtokokat terhelő adósságok 'statisztikájára vonatkozólag két fő forrásunk van.

Az egyik a román igazságügyminisztérium sta—

tisztikai osztályának igazgatójától 15. (1. Decnsará—

tól származikf) aki 1931 január t-ére kiszámította a telekkönyvek, illetve az óromániai birtokregisz—

terek alapján a romániai ingatlanok bekebelezett adósságterheit az iagatlanft'xleségek szerint részle- tezve. A második forrás az igazságügyminiszte- helyesebben a bíróságok hivatalos adat- gyűjtési: az agrárkonverziós törvény rendelkezései folytán bejelentett mezőgazdasági adósságokról, mely adatgyűjtést 1932 ev derekán eszközöltek, s végleges eredményeit a román parlamentben 1932 dec. 9—én ismer—tették.?)

riu m,

A telekkönyvek ós regiszterek alapján Deen-

sara által kiszámított adósságok

összege mindössze 15'7%—át képezi a

bejelentett adósságok összegenek. Ezt a nagy el- térést elsősorban a telekkönyvi hivatalok óriási restaneiái melyek különösen agrár—

mezőgazdasági

ténylegesen

okozzák, az

1l Deensará l—L (l. Daloriile ipotec'are din Ro—

mania la ] Januarie 1931. ,,Analele lieonomire si Stalistiee" 1932. 1—6. sz. 126 136. old.

2) Monitor-ul Ofieial lll. Desbaterile Senatnlui.

1932. dec. 16-i 11. sz, Jelen tanulmány már szedés alatt állott, amikor a román igazságügymini'sztérinm—

nak a napokban megjelent kimerítő és részletes sta—

tisztikai kiadványát a mezőgazdasági adósságokról kézhez kaptuk. IS kiadvány t'őadatai az általunk fel—

használt adatokkal megegyeznek, csak egyes részle—

tekben találhatunk nem jelentős eltéréseket. Viszont a niegyenkinti reszletezesű es kombinációkban is gazdag statisztikai anyagot jelen tanulnn'u'iyunk—

ban már felhaszm'tlni nem tudtuk. A munka címe:

(Zonversiunea Daloriilor Agrieole (rezultatele an—

(thetei din 20 augus! 1932) insoliiá de un (*uvánt introductiv de Mihai Popviei, ministrn de justitie si o Dare de semmi de li. (§. Deensarii. Minister-ul Justitiei. Servieiul Statistieei .ludieiare. llllprimeria (Éenlrnlá. Buenresli. 1933. tti !.

reform után felhatmozódva a valóságos állapottól messze eltérö képet mutatnak. Egy másik oka azonban a valóságos és a telekkönyvekben nyil—

vántartott adósságok közötti nagy különbségnek abban rejlik, hogy a mezőgazdaság adósságainak nagy része nem jelzálogos, hanem váltóra, kötelez—

vényre stb. adott rövidlejáratú kölcsön.

A két forrás időpont tekintetében is eltér egy—

mástól. A l)ecnsará számítása 1931 jan. l-re vo- natkozik, mig a konverziós törvénnyel kapcsolatos adatgyüjtés az 1932. év közepén fennállott helyze—

tet, mutatja. Az előbbi forrásnak jelentősége abban áll, hogy a nem mezőgazdasági ingatlanok telek—

könyvi is kimutatja, s így összehasonlí—

tásra ad alkalmat az egyes ingatlankategóriák meg—

terlieltségenek merve tekintetében. A második for—

rásnak értéke abban áll, hogy a valóságos allapo- tot mutatja és magában foglalja a bekebelezett hiteleken kívül a be nem kebelezett, a bankoktól

és egyéb liitelintózetekti'il felvett, valamint a ma- gánosoktól eredő kölcsönöket, vagy tartozásokat is, Fogyatékossága viszont, hogy csak a konver—

ziós törvény értelmében bejelentett adósságokat tartalmazza, minélfogva különösen a nagyobb (10 ha.-on felüli) birtokkntegóriánát mutat a valóban fennállónál alacsonyabb terheket. A mezőgazda- sági adósságok szanfiiz'isárol szóló román törvényít ugyanis a 10 ha.-on aluli birtokokra kimondotta :) ,,jogszerinti konverziót". amelynek értelmében az ilyen eladósodott kisbirtokosok. amennyiben Ösz- szes vagyonuk értékének legalább 30%—át teszi me—

birloknk, a törvény kihirdetésétől terheit

zőgazdasági automatikusan

nyujtott kedvezményeknek.

lesznek a

A 10 ha.—nál nagyobb

részeseivé törvényben

terjedelmű birtokoknát azonban a törvény több

megszorítást ós feltetelt tartalmaz, attól eltekintve,

hogy a nyujtott kedvezn'iónyek es azok igénybe—

vételének lehetőségei is korlátozottabbak e kategó—

riánál.

ll Mon. ()li. No. 93. _{1932 ápr. 19}

3. szám. — 165 — 1933

Minthogy azonban az ugrál-reform után az ösz- mániái radikális agrárreform után —— mely szerint szes romániai birtokosok számának kereken 96 a meghagyható legnagyobb birtokterület 500 ha.

százaléka bír 10 ha.—on aluli földbirtokkal, az ösz-

szes megművelhető területnek pedig 64—6870—31)

tartozik e kategóriához, komolyabb hiánnyal a bejelentett és a valóságban létező adósságok kö- zött csak a birtokok egy kisebb részénél kell szá—

molnunk. Sőt még ezt a hiányt is kompenzálják némileg azok a téves, vagy hibás bejelentések, amelyek nem mezőgazdasági, vagy nem csak mező—

gazdasági adósságokat is felületnek s ilyenek —-—

mint értesülünk —— akadnak.

A továbbiakban a bejelentett adósságok sta-

tisztikáját ismertetjük Deeusará

által végzett számítást csak összehasonlitásul fog- juk érinteni.

1932 decemberében az igazságügyminisztérium részletesen s a

adatgyűjtésének következőkben

publikálták:

eredményeit (1

Ebből a szanálást

Birtokosok száma kérte "lo—ban

10 ha.-on aluli 3,863.683 247438! 64'04

10 ha.-on felüli 154525 lő 839 10'89

Összes: 4,0lS.208 2,491.720 61-98

. . Ebből a szanálást

Birtokok terjedelme kérőké "t,-ban 10 ha.-on aluli 9,641.537 ha. 5,675.620 ha. 58'86 10 ha.—on felüli 43153046 ,. 887573 .. 26'02 Összes: 14,094.583 ha. 6,563.193 ha. 46'54 10 ha.—on aluli birtokokat terhelő

adósságok összege 37,376.797.70019t1) 10 ha,-on felüli ,, ,, 14,970.795.536 ,,

Összesen: 52,347.593.230 lei 1) 100 lei : '*3'42 pengő.

A 10 ha.-on aluli birtokkategórián belül a

kisebb birtokosok vannak jobban eladósodva, az

összes birtokosok számának 64'04%-át teszik az eladósodottak, mig az összes e kategó- riába eső területnek az adós birtokok csak 5886 százalékát foglalják le. A 10 ha.—on felüli birtokok—

nál elsősorban is feltűnő a bejelentések kis száma, aminek okaira fentebb már rámutattunk. Míg azonban a kisbi'rtokoknál az apróbb birtokok Inn—

tatnak nagyobb eladósodást, itt a 10 ha.—on felüli kategóriában fordított helyzetet találunk. A bir-

tokosok összes számának csak lO'89'%—át képezik ugyanis

a bejelentők, viszont a birtokok összes területé- nek 26'02%-ára vonatkozik a bejelentés. Itt tehát éppen a nagyobb birtokok (a 10 ha.-on felüli kate—

górián belül) mutatnak súlyosabb eladósodást.

Érdekes megemlíteni, hogy a 16839 nagyobb birto- kos közül, akik együttesen l—t.970,795.536 lei adós—

ságot jelentettek be, 221-nek nem kevesebb, mint

4.107,807.426 leit tesz ki az adósságát,?) ami a ro—

!) Egyik hivatalos forrás szerint (földm. min.) 63'9%l; egy másik, szintén hivatalos (igazságügy—

min.) szerint 68'400. Lásd az 5. sz. táblázat forrás jegyzetét.

2) Monitorul Ofieial. lll. Desb. Dep. 1932 okt.

12-i 42, sz. 1615. old.

lehet —— abnormálisan magas Összeg.

A 10 ha.-on aluli birtokokra bejelentett adós- ságoknak ismerjük a hitelnyujtók szerinti részle- tezését is, ez a következő:

Adósság leiben "h,—ban

9.061,300.874 24225 16.557,854.756 44'30 11.757,642.57O 3145 37.376,797.700 100'00 Népbankoknál(hitelszövetk) .

Egyéb hitelintézeteknél . Magánosoknál

Összesen :

Tartományok szerint az adósságok az 5. tábla szerint alakulnak.

A 10 ha.-on aluli birtokoknál Erdély és Buko—

vina mutatja a legsúlyosabb eladósodást, a 10 ha.-on felüli birtokoknál a Regát és Bukovina, az összes birtokok eladósodásánál ismét Erdély és Bukovina vezet. A fentiekből következik, hogy azon 10 ha.—on felüli 221 birtokosnak, akik oly abnormálisan nagy összegeket jelentettek be, túl- nyomó része a Regátra esik. A birtokkategóriákat összegezve, az egy hirtokosra eső átlagnál Erdély, az 1 ha. megművelt területre számított adósság—

átlagnál Bukovina eladósodása a legsúlyosabb.

Deeusará által a telekkönyvek alapján vég- zett fentebb már említett számítás szerint a mező- gazdaságot terhelö bekebelezett adós—ságok Összege tartományok szerint így oszik meg:

A'lezűgazdasági jelzálogos adósság

1000 letben D/o—ban

Regát 4,520.107 54'7

Erdély 1,581.728 18'5

Beszarábia 1,840.509 22'3

Bukovina 868215 4'5

Románia 8260559 100'0

Erdekes, hogy Deensara Romániában az épü- letek jelzálog-terhét jóval magasabbnak találta a mezőgazdaság bekebelezett terhénél. sőt a jövede- lemhez viszonyított jelzálogos adósságteher is az épületeknél mutat súlyosabb arányt?)

Adósság ln r'tttunok , Jövedelem Jelzálogos adósság a jöve-

? 1.0001eiben O/o—bán 1.0001eiben O/o-banx delem

! oni-aban

Épületek. . 18,255.754 39—21133542093 49—7 ^73-1

Mezőgazd. §

ingatl. .12,951.006 27-9 8,260.559l 30—7 638

Ipar és ke. 1 t

resk. ingatl,,15,323.4301 32-9 52692871 19-6 34-4 Osszesen j46,530.190!100'0j26,884.055 zoo-ol 57'8

§ $ ^t

1) Az egyes ingatlankategóriák jövedelmének kiszámításánál az adózás céljából Összeírt jövedel—

mekből indult ki Deeusará, de megfelelő korrekció-

kat végzett; így a mezőgazdaság adóköteles jöve- delmét alacsonyabbnak találta a valóságnál és ezért igen enyhén felértékelte, viszont pl. az épületeknél hozzáiitötte az adómentes új épületek t'etbecsült iövedetnmt is.

3. szam.

—-— 160 ——

1953

5. A román mezőgazdasági adósságok összegének egybevetése az összes birtokosok számával, bírtokkategóriánkínt és tartományonkíntJ)

Delles (le l"agrieulture roumaine, oompare'es avec le nombre total des _proprie'laz'res, par catégories de pro—

prie'le's el provinces. ')

ll, H' l k ifi A bejelentett. adossag, , Egy birtokosra.

0 l' s: l', 51 O

h

']

Nombw df

'

1000 leiben

fagoíí'efátgi'zne

10 hektáron aluli birtokosok —— Proprie'talres ayant moins de 10 ha

Regát _ Roumanie d'avanl—guerre . . . . , ] 1,872.775 ] 51-0' 17,566.208 47-0 9.370

Erdély —— Tranvylnanie . . . . . . , , . , , . 1,043.698§ .es-5 15,206.561 40-7 14.370 §

Beszarábia — Bessarabie . . . , . , ,1[ 548355 ( 14 9 2.536.911 68 4.440 ' Bukovina —— Bukovine , . . . , . . ;, 202350 l 5'6 2,067,118 , 55, 10.230

Románia —— Roumanie a(:luelle. . .;í 5 3,667.178 ( ,zoo-ol )

37376398 ! zoo-0 ; 10.190

10 hektáron felüli birtokosok ,__ Propriétalres ayant plus de 70 ha _

Regát —— Roumanie diaoant-guerre . . . , ,; 57.967 J: 34'2 ! 10,234.250 ' 68'4 § 176240 Erdély —— Transylvania , . , . . . , , , . . . 60.625 358 3,246.226 217 53.400 Beszarábia —— Bessarabie . . . * 49227 290 966.611 6'4 19.640

Bukovina ——— Bukovine , . , . . . 1.760 10 523708 _⁵ 35 29.750

Románia —— Roumam'e actuelle. . § 169579 1000 14,970.795 ! 100'0 88.390

3

Összes birtokosok —— Ensemble (les propriétairee

Regát *— Roumam'e d'avant—guerre . , . . , i Lili—30.742 ' 50'4 27,800.458 ' 5332 ' 14.390 Erdély — Transylvanie . , . . . . . . . . . i 1,104.323 28'8 18,452.787 35'3 16.700

Beszarábia — Bessarabic . . . . . 597682 l 155 :;,503.522 66 5.860

Bukovina —— Bukovina

1 204110 ; 5'3 2,590.82G 4'9 12.700

3536357 71oo-o 52,347.593,100-0[ 13.640

Románia —— Roumante actuel/e . ! l l ,l

1) Forrásunk az agrárreform utáni birtokmegoszlásra a román Földmivelésügyi Minisztériumnak az 1929. évi bukaresti nemzetközi mezőgazdasági konferencia alkalmával kiadott statisztikai albuma: L'Agrin culture en Roumanie. Album Statistigue, Ministero de l'Agricnlture. Bncuresti 1929, 70. old. E forrás adatai valamivel eltérnek az igazságügyminiszter által megadott jelenlegi és általunk is fentebb már idézett ada- toktól, ehelyütt mégis a régebbi adatokat voltunk kénytelenek használni, mivel tartományonkíntí részletezést csak ezek tartalmaznak. —— Pour la réparlition des proprie'te's apree la re'/"orma aaraire, ehiffres de L'Ayrz?

culture en Roumam'e, album statisligue, ministére de l'Agricullure, Bue'ureeli, 1929. page 70, publle' par le ministére de l'Agriculture de Roumanie ti l'oceaston de la Conférence agricole internationale, tenue a Bucaresl en 1929. Bien gue ces c/n'ffres different guelgue peu des données cilées par nous plus haul, publie'es pour la' situation actuelle par le ministre de la Justice, el bien gu't'ls ne soient pas lou/ (i, fait récents, nons sommes:

oblige's rle nous en servir lel, ear ils inzliouent seuls la réparlilion par provinces.

Az épületek jelzálogm olmh'modásn leln'il ab— Egyadósm'lggy adásrajuló ! legy ha. 3465

szolni szánb'in és '! 'öwdelmnhez vismm'ílw dülő eladó" magos teher" l bírtom 636

., , , . l (, * § 3 . " ,, , . _A_ "' , Bii'tokkategório ;.lsodott föld l,, V__Él§§fe_§§_w__im tehgí'lísíeng"_,

aranylag is sulyosabb, , :1 ,mezogazdasagi, hirlokok !bírtok ha.-l ) *h ; pengő-l ! h ! penm'í

w han ; (31 en ' * ei eri ?

hekebelezell adossaglerhenel. Ismerve azonban ' ' be" ;, hb"

mosl már a mezőgazdaságot lerhelő nem jelzálo- 10 ha 011 l ]

gos terhek osszegen is, nyngodlan nllitlmlJnk, hogy aluli . _ . 2.3 ! 15 1022! 516] 6.566; 225 az ópülelbii'tokok összes ljelzálogos és nem jel— 10 ha.—on j' ) í ! l

. ,, , " ' — ." ' c ' :

zálogos)_{., ..}adóssága_. aligha_, éri el :!_, mezogazdasagol_, felüli ' ' 'É 021 l889'002330'404l16-866 575

, , . , ! _ _l ' m

terhelo osszes adossagok nmgnssagnl, A varosn in- (Jeseesenl 26 , 21.006] 718! 70765 243

$ , l ' '

milanok u" enis aránvln" könnvebbvn *nlhatnali

§— n. . a .

325! , ! .. ,. : .( _. k': . ok , , , , ,.

)(l/iogos kollsonokhor, llll'li ! falusi isbirlok Az adossagok (erhet igen magasnak lnlaljuk, ha figyelembe vesszük, hogy ma Romániában egy ha. megművelhelő terület átlagos értékei) 8,000lei.

s nem kényszerülnek 0le nagy mértékben rövid lc- jámlú, nem jelzálogos kölcsönökre.

A bejelentett mezőgazdasági adósságoknak 1 bejelentett adásra és 1 ha. eladósodott birtok-

,. ,, , _ ,, , , _ 1) ()lluloscu Emil wúmilúsn. Mon, ()l'. Ill,

lornlelro eso nllngml a nm'elkozo tablazat mulnlJn: llesh. [lap. 1932 mim-. 174 03. 37. 2153 old.