unh-n-nu-o-c-n-n-cu.n-...-s...-....---...-...-.un.-n--nun-...-un..-u.n-nc-I-nnnnnuuunnunnnu
; ' MEZÖGAZDASÁG 9 E
A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén.
Les charges hypothécaires des propriétés foncieres de Hongrie á la fin de 1931.
Résume'. C'est déja la guatriéme fois gue nous laisons connaítre ici les charges hypothécaires des propriétés fonciéres hongroises (v. les numéros de décembre 1929 et 1930 et de januier 1932 de cette revue.) Gráce a une nouvelle sorte d'enguéte sta—
tistiaue, on peut mettre plus en lumiére cette auestion importante; pour plus de clarté, les nombreux détails caractéristiaues des charges seront traités par
chapitres.
[. Partie générale et historigue.
Le chapítre a) (tableau I), fait connaitre les deux sortes d,enguétes eacécutées sur les charges en guestion, rappelant a grands truits Penguéte poursuivie depuís guatre uns au sujet des données des registres des conservateurs des hypothégues, et indiguant seulement les charges brutes figurant sur ces registres, sans tenir compte des amortissements effectués. Nous parlons ensuite d*une enguéte entre- prise en 1932 et relevant, par de'biteurs, d'aprés les données des établissements de cre'dit, les super- ficies hypothéguées, ainsi gue le montant, a la fin de 1931, des préts hypothécaires gui les grévent.
Nous exposons en/in la méthode utilisée pour établir, sur la base des deux sortes d'enguétes, le total des charges.
Le chapitre— b) (tableau II) indigue com- ment Ies proprie'tés se sont endette'es, constatant gue ciest depuis 1926 auton a contracté des dettes considérables et gue le total des dettes contractées par an a atteint son maximum en 1928 pont dimi- nuer depuis d*anne'e en année.
Le chapitre c) (tableau III), parlant des dettes contractées en 1928—1931, exposa gue des charges nettes de 1931, 79'á% étaient des préts accorde's par des établissements de crédit, il'9%
d'autres prőts, 15'7%, dlautres charges. On voit par les données (luc, depuis la guerre, les dettes hypothécaires augmentaient a un rythme trois fois plus rapide gifavant la gucrre.
Le chapitre d) (tableau IV) montre, sur la base des charges des proprie'tés, llaggravation de la situation de llagricultnre, ce gui ressort parti- culiérement des nombreuses inscriptions de droits exécutoires, dlarrérages dyímpőts et de taxes, de frais d'ercécution et de procés.
II. Les charges hypothe'caires á la jin de I93I.
Le chapitre a) (tableau V) établit lie/fectif des charges gui montait d 1.716'5 millions de pen- gős a la [in de 1931, indiguant () guels titres elles sont inscrites et soulignant gue 80% en consistent
en préts accordés par des établissements de cre'dit de Hongrie. Pour toutes ces charges-lá, les chiffres peuvent étre considérés comme des données representatives.
Le chapitre b), divisé en 14 parties (ta- bleaua: VIVXXIII), fait connaitre les résultats dlune nouvelle enguéte statistigue relative aux préts accordés par les établissements de crédit. —— La 1re partie (tableau VI) énumere les établissements de crédit ayant fourni les données, renseignant sur le caractére de ces établissements. — La partie 2 (tableau VII) indigue lle/fectif des préts diétablís- semen! de crédit, le nombre des débiteurs, les su- perficies chargées de dettes. D,aprés les chi/fres recueillis, lleffectif de ces préts était a la [in de 1931 de 1363 millions de pengős, grevant, en 580 mille postes, 577 mille propriétaires et 5!) millions diarp. cad. On voit par la partie 3, comparant le nombre des proprie'taires et la superficie des proprie'tés grevées de préts et les chiffres concernant les propriéte's grevées settlement de préts d,établis—
sement de crédít, gue 45'2% des propriétaires avaient emprunté á ces établissements et gue 37'3%
de la superficie totale des proprie'tés étaient char- gés de tels préts. La moitié des tres petits pro—
priétaires et presgue la moitié des grands propriée taires doivent aux établissements de crédít. Au point de vue de leur superficie, les tres petites et moyennes proprie'tés sont particulierement endettées dc préts de cette sorte, — Selon la partie !:
(tableau IX, annexe A), détaillant, par catégories de préts, les prét's accordés par les établissements de crédit, la plus grande partie du total consiste en préts sur traites (631'2 millions de pengős, soit 116'3%) et en emprunts amortissables a long terme (623'2 millions, soit 45'7%). —— La partie 5 (tableaux X et XI et annexe B), examinant les préts (l'établissement de crédit suivant les catégories de grandeur de propriétés, souligne gue la plus grande partie des préts (418'4 millions de pengős, 30'7%) gréve les tres petites propriétés; viennent ensuite, sous ce rapport, les mogennes propriétés (258'1 millions de pengős, 18'9%), les petites proprie'tés de 11 a 50 arp. cad. (256'8 millions de p., 18'8%) et les grandes propriétés (249'8 millions, 18'3%').
Selon ce chapitre, la somme revenant des préts a 1 de'biteur et a la superficie charge'e est en raison directe de la grandeur des catégories de proprie'tés.
Diapres les chi/fres relatifs á la somme reuenant des préts a 1 arpent cadastral grevé pur en:)c. les tres pe'tites propriétés sont particulierement char-
11. szám. —916— 1932
gées; viennent ensuite les petites proprie'te's de 50 a 100 arp. cad. et les autres catégories de gran- deur de proprie'tés. Aux autres catégories de grandeur de proprie'te's, cette mogenne décroit successivement.
Il faut prendre en consideration cependant gue le revenu cadastral net a un róle décisif dans llexamen des demandes de préts, et comme le revenu cadastral net est en moyenne en raison inverse de la grandeur de la propriéte', car plus une branche de culture est lucrative, plus la proportion dudit revenu net est considérable, le prét accordé peut étre également en raison inverse de la grandeur de la propriéte'. —- La partie 6 (tableau XIl) offre une vue d'ensemble des préts d'e'tablissement de cre'dit suivant lcs catégories de préts et de grandeur de propríéte's, constatant gue les moyennes et grandes proprie'tés sont gre—
vées, tant pour le nombre gue pour le total des préts, surtout de préts amortissables (70'6%) et les petites proprie'te's, de préts sur traite (64'6%).
—— La partie 7 (tableaux XIII et XIV), de'taillant les préts d'établíssement de crédit par régions agri—
coles et par comitats, souligne gue les proprie'tés de IlAlföld (la Grande Plaine) sont dans la situation la plus défavorable: elles doivent 53% de ces préts.
— La partie 8 (tableaux XV et XVI et annexes C et D), examinant, par catégories de grandeur de propriéte's, le poids des préts d'établissement de credit, en indigue le rapport au revenu cadastral net des propriétés hypothe'gue'es. Les nombres sont calcule's de deux facons: d*aprés le revenu cadastral moyen et dtapres Ie revenu cadastl'al net; pour ce dernier, on dispose des données individuelles. Selon les moyennes, établies avec soin au moyen de trois sortes de calcul, Ie poids des dettes est le plus grand aux tres petites propriétés (appellées aussi proprie'te's naines); il est le moindre aux grandes proprie'tés. Llíndíce du poids des charges est en raison directe de la grandeur des autres proprie'tés.
A ltaide des calculs faits (Papres une autre méthode, fixant, pour chague proprie'te' hypothégue'e, le rap- port des préts au revenu cadastral net, on a établi combien il revient des débiteurs, de la superficie hypo- théguée et des préts hypothécaires inscrits au revenu cadastral net, multiplie' par 1 a 100. Pour base de comparaison, on a pris les proportions relatives aux proprie'te's ou les charges hypothe'caires représentent 1 a 40 fois le revenu cadastral net, car, en m o l — enne générale, mais seulement en moyenne générale, ces proportions sont relatives á une charge représentant I a 100% dudit revenu net, cyest-á—
dire une charge de 1 a 50% au maximum en temps normal, ce gui permet une exploitation asse: re'- munératrice. Selon les calculs faits pour les pro- prie'tés de plus de 50 arpents, la gravité des charges y est en raison inverse de la grandeur de la pro- prie'té. Ces données montrent également gue les
moyennes proprie'te's et les petites propriéte's de 50 a 100 arp. cad. sont dans une situation plus grave gue les autres; elles indiguent en outre gue plus une moyenne propriété est petite, plus sa situation est di/ficile. Ouant aux propriétés hypo—
théguées de moins de 50 arp. cad., pour lesguelles on ne dispose gue des chiffres de trois comitats, ca- racte'risant les trois catégories de comitats, les nombres proportionnels confirment également ce gue nous venons de dire du poids des charges des diver- ses catégories de grandeur de propriétés. En com—
parant tous ces indices, calculés de diverses facons, on constate gue les grands proprietaires sont, sous ce rapport, dans la meilleure situation et gue plus leur propriété est grande, plus leur situation est favorable a cet égard. Viennent ensuite, parmi les petits propriétaires de moins de 50 arp. cad., dans la proportion de la grandeur de leur propriété, ceux gui cultivent eux-mémes leur terre et ont tres peu de besoin de journalier; puis les tres petits pro- prie'taires, les petits propriétaires de 50 a 100 arp.
cad., enfin les moyens propriétaires dont Ia situation est aujourdlhui la plus défavorable. On voit, en outre, par ces indices, gue plus les proprie'taires disposent de capitaux, moins ils ont de charges hgpothe'caires; il en est de méme de ceux gui culti- vent eux-mémes leur terre. —— La partie 9 (ta- bleau XVII et annexe E) fait connaitre, par régions et comitats, Ie poids des préts accordés par des éta- blissements de cre'dit (les chi/Tres ne se rapportent gu*aux bangues et aux caisses dlépargne, les don- nées relatives aux autres établissements étant in—
complétes). D'aprés les renseignements recueillis, les charges hypothécaires résultant de ces préts sont les plus graves dans le Nord et les moins lourdes dans la Transdanubie. Cependant, les nom—
bres proportionnels des comitats ne présentent pas de grandes differences: entre Pétat le plus favo—
rable et ltétat Ie plus grave, ils ne montrent gutun écart dépassant a peine 30%. Les multiples relatifs aux propriéte's de plus de 50 arp. cad. et montrant les charges représentant 1 a 100 fois Ie revenu ca- dastral net, confirment également ce gue nous ve—
nons de dire du poids des charges. — On voit, par la partie 10 (tableaux XVIII et XIX), indiguant le nombre des propriétaires ayant des préts hypothé- caires représentant plus de 40 fois le revenu cadas—
tral net, la superficie de leurs propriétés et lle/fectif des préts diétablissement de cre'dit grevant ces der- niéres, gue sous ces trois rapports, les petites pro—
priétés de 6 a 50 arp. cad. sont dans la situation la plus favorable, et les petites proprie'tés de plus de 50 arp. cad., ainsi gue les moyennes propriétés, dans la situation la plus grave. Diaprés les calculs elfectués, Ie nombre des proprie'taires chargés de préts dtéta- blissement de crédit représentant plus de 40 fois Ie revenu cadastral net, peut étre éoalué a 45 mille, la
11. szám. —917—— 1932
superficie de leurs proprie'te's a 840 mille arp. cad. et le total des préts de ce genre grevant ces derniéres, a 370 millions de pengős. — La p ar t i e 1 1 (tableau XX) indigue gue d'aprés les tauac dyinte'réts de la [in de lyannée 1931, les intéréts dus pour les préts en guestion peuvent étre e'valués a 134'2 millions de pengős. _ Dans la partie 12 (tableau XXI), ana—
Iysant les préts diétablissement de crédit inscrits en monnaie étrangére sur les registres des conser- vateurs d'es hypothégues, nous les e'valuons a 368 millions de pengős, et les préts extérieurs Iibellés en pengős gui grévent des proprie'tés, a 6889 míl—
lions de pengős. Ce dernier chiffre correspond a peu prés á la donnée fournie par une enguéte spé- ciale relative aux dettes extérieures; la légére diffe- rence des deux données s'expligue purfaitement par le fait gue les chi/fres des deux enguétes ont été groupés de facon dilfe'rente. —— La p artie 1 3 (ta- bleaux XXII et XXIII) souligne gue les préts grevant les proprie'te's a mutation limitée représenient 98'5 millions de pengős. 91'1% de cette somme grevent les moyennes et grandes propriétés, Par contre, lo proportion des préts pour 1 arp. cad. de super—
ficie hypothe'gue'e est en raison inverse de la gran—
deur des propriétés. En examinant les préts au point de vue du caractere des propriétés, on voit gue la plupart en grévent les proprie'tés de fide'icommis;
viennent ensuite les propriéte's d,Eglises et de so- ciétés anonymes. Dans la catégorie des terres a mik tation limite'e, le poids des préts hypothécaires des proprie'te's de moins de 1000 arp. cad. représente 80 fois leur revenu cadastral net, et les grandes pro- priéte's ont (; peu prés autant de charges hypothé- caires gue les propriéte's a mutation libre. —— La partie 1 4, résumant les données caractéristígues relatives aux préts hypothécaires diétablissement de crédit, prouve gue les propriétaires sont moins endette's guion ne le croyait.
D'apres le chapitre c) (tableaua: XXIV et XXV), analysant les autres charges, 72'6' en gré- vent les petites propriéte's de moins de 50 arp. cad.
Ces dernieres, moins grevées gue les autres pro—
prie'te's de préts diétablissement de credit, sont donc, guant aux autres charges, dans la situation Ia plus défavorable. Tandis gue ces préts grévent surtout les propriéte's de plus de 50 arp. cad. et les moyen- nes proprie'tés, ce sont les petites proprie'tés de moins de 50 arp. cad. (et surtout les tres petites pro- priéte's), mode're'ment greve'es de tels préts, gui ont le plus de dettes appartenant a la catégorie ,,autres charges."
Le chapitre d) (tableau XXVI) resume les données caractéristigues des charges et, rappelant les faits constatés dans le chapitre c), montre, au moyen de chi/fres, la gravité des charges. Les pro- prie'tés gui ont des dettes hypothécaires représentant plus de 40 fois le revenu cadastral net ont, de'já,
576 millions de pengős de charges (58'2% des char- ges totales) dont les prétsL diétablissement de cre'dit représentent 370 millions de pengős, soit 34'90/5 de tous les préts. La situation siest donc essentielle—
ment aggravée, surtout ehez les petits proprie'taires de moins de 50 arp. cad., greve's de la plupart (72'6%) de liaccroissement des charges.
III. Charges totales de la terre hongmise.
On nya des renseignernents gue sur une partie des charges agricoles non hypothéguées. Nous évaluons celle-ci a 379 millions de pengős, dont les dettes consistant en petites sommes doivent étre de 50 a 60 millions de pengős. Ainsi donc, les charges to—
tales, hypothe'caires et non hypothécaires, des pro priéte's hongroises peuvent étre évaluées, pour la fin de 1931, a 2'1 ou 2-2 milliards de pengős. Nous supposons gue jusguf'a la fin de 1932, cette somme siéle'vera ;; 2'3 ou 2'4 milliards.
IV. Re'capítulatían.
Les propriétaires endettés seraient dans situation bien moins grave s*ils ne devaient gulaux établissements de cre'dit. C'est parce guü'ls ont plu- sieurs sortes de dettes gue la plupart ne peuvent faire face a leurs engagements; c'est pourguoi la situa- tion parait grave. Ce gui llaggrave particuliérement, ciest la mévente des produits agricoles et la diffi—
culté de trouver des cre'dits a des conditions raison—
rables. Bien gue les charges actuelles soient considé—
rables, elles sont au—dessous des charges, hypothé- caires et non hypothe'caires, représentant environ 4 milliards de pengős, gui grevaient avant la guerre, sur le territoire actuel, les proprie'te's. Dans le cas oil les prix des produits agricoles se reléveraient et les conditions de credit s'amélioreraient essentielle- ment, la situation de I'agriculture deviendrait bien , meilleure. Jusgue—lá aucun secours n,aura une effi-
cacite' durable.
une
*
A magyar földbirtokokra bekebelezett terhek ismertetése ez alkalommal már ne—
gyedszer kerül sorra. (Az előző is'merteftéseket l. a Magyar Statisztikai Szemle 1929. és 1930.
decemberi, valamint 1932. januári számá—
ban). Az eladósodásnak egyre nagyobb je- lentőségével párhuzamosan az 1928—ban megindított telekkönyvi adatgyüjtés adatai alapján összeállított s eddig megjelent ismer—
tetések is mind több oldalról világították meg ezt a fontos kérdést. A mult esztendő- ben a hitelügyi statisztikának egy kérdő—
ponttal való kiegészítése már azt is lehetővé tette, hogy számítások segítségével a terhek
évvégi álladéka (a terhek nettó összege) is
megállapíthatóvá lett. Most pedig, amikor a Központi Statisztikai Hivatal az országgyű-
lés által elfogadott 1932/33. évi hivatalos
11. szám.
munkaterve alapján a hitelintézetek útján a hitelintézetek jelzálogos mezőgazdasági köl- csöneinek 1931. évvégi álladékát is össze—
iratta és ezzel a bekebelezett terhek nettó összegének 80%-áról már konkrét adatok állanak rendelkezésre, e fontos kérdésnek még több oldalról való megvilágítása vált lehetségessé.
A magyar statisztikai szolgálat ezt az al—
kalmat is felhasználja arra, hogy őszinte köszönettel adózzék a Takarékpénztárak és
Bankok Egyesületének. A T. É. B. E. nem-
csak az adatgyüjtésnek gondolatát, amelyet a Statisztikai Hivatal a f. év tavaszán vetett fel, tette magáévá, hanem magát az össze- írást is oly messzemenőleg támogatta, hogy azzal az adatgyüjtésnek teljes sikerét is biz—
tosította.
Ma, amikor a mezőgazdaság eladóso- dottsága az ország gazdasági politikájának úgyszólván középpontjába került, az 1931.
év végére vonatkozó teheradatoknak, sőt né—
hány azon kívül álló adatnak részletes is- mertetése a tájékoztatás és a felvilágosítás érdekében még inkább kötelesség, mint az az előző években volt. Ezért a most közre—
adott ismertetés a földbirtokok jelzálogos megterhelésének minden fontos részletét sorra veszi, s azokat nagy számukra való tekintettel, valamint az áttekinthetőség érde- kében külön fejezetekben, de rövidre fogva tárgyalja.
Az egyes kezők :
I. Általános és történeti rész.
fejezeteknek címei a követ—
a) Az adatgyűjtések ismertetése.
b) Az eladósodás folyamata.
c) A terhek 1928—1931. évi összege és az eladósodás üteme.
d) A mezőgazdasági viszonyok súlyos- sága a megterhelés tükrében.
II. Jelzálogos terhek az 1931. év végén.
a) Az évvégi teherálladélc,
szerint.
b) Hitelintézeti kölcsönök.
1. Az adatszolgáltató hitelintézetek részletezése.
2. A hitelintézeti kölcsönök álla- déka, az adósok száma és a köl- csönnel megterhelt terület.
3. Az összes és a hitelintézeti köl- csönnel megterhelt földbirtokosok száma és földbirtokaik területe.
4. Hitelintézeti kölcsönök kölcsön—
féleségek szerint.
. Hitelintézeti kölcsönök birtok—
jogcímek
:)!
——918——— 1932
nagyságcsoportok szerint és a megterhelés mértéke.
6. Hitelint—ézeti kölcsönök kölcsön—
féleségek és birtok-nagyságcsopor—
tok szerint.
7. Hitelintézeti kölcsönök gazda- sági fövidékek és vármegyék sze—
rint.
8. A hitelintézeti kölcsönök súlyos- sága birtoknagyságcsoportok sze- rint.
9. A hitelintézeti kölcsönök súlyos- sága gazdasági fővidékek és vár—
megyék szerint.
10. A kataszteri tiszta jövedelem 40- szeresén felül eladósodott földbir—
tokosok száma, földbirtokaik terü—
lete és az azokat terhelő hitelinté- zeti kölcsönök összege.
11. Kamatviszonyok.
12. Az idegen valutában és búzában bekebelezett hitelintézeti kölcsö—
nök álladéka.
13. Korlátolt forgalmú földbirtokok hitelintézeti kölcsönei.
14. A hitelintézeti kölcsönökről álta- lában.
c) Többi teher/éleség.
d) Éz évvégi jelzálogos terhektől általá—
an.
III. A magyar föld összes terhei.
IV. Összefoglalás.
V. Mellékletek.
I. Általános és történeti rész.
a) Az adatgyűjtések ismertetése.
A magyar földbirtokokra jelzálogilag be- kebelezett terhek összeírásának gondolatával a Központi Statisztikai Hivatal már 1927- ben, tehát már akkor foglalkozott, amikor a földbirtokok nagyobbarányú eladósodása alig hogy megkezdődött. Az adatgyüjtés ter—
vezetét is már ebben az évben készítette el;
az alapvető, valamint folytatólagos össze—
írást azonban csak 1928. február hó végén kezdhette meg. Ennél az ú. n. telekkönyvi adatgyűjtésnél az adatokat a telekkönyvi hi—
vatalok szolgáltatják, amelyek minden egyes telekkönyvi bejegyzést és törlést külön be- jelentőlapon közölnek a Statisztikai Hivatal- lal. A bejelentő lapok a földbirtokos nevét, a község nevét, melyben a megterhelt földbir- tok fekszik, a bekebelezés jogcímét, a beke- belezett összeget és kamatlábat tartalmazzák.
Az adatoknak feldolgozása évenkint a de- cember hó 31-iki állapot szerint történik. A
1 I; szám.
bejelentések (statisztikai lapok) alapján ki- zárólag a telekkönyvi hivataloknak bejelen- tett bekebelezések és törlések különbözete, vagyis a telekkönyvben szereplő bekebelezé—
seknek az időközi, de törlésre be nem jelen- tett törlesztések nélkül számbavett összege:
a bekebelezéseknek, illetőleg ezenbelül a ter—
heknek ú. n. bruttó összege határozható meg. A részletes adatok alapján pedig meg- állapíthatók még a bekebelezéseknek, illető- leg a bruttó terheknek jogcímek és birtok- nagyságcsoportok szerint megkülönböztetett összegei, valamint hasonló részletezéssel a terhek bruttó összege után járó kamatok összege is. S mert az 50 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokokról a Statisztikai Hiva—
tal oly nyilvántartást—vezet, amely a föld—
birtokos nevét, a földbirtok szabad vagy korlátolt forgalmú jellegét, valamint terüle- tét és kataszteri tiszta jövedelmét is tartal- mazza, e nyilvántartás és a telekkönyvi adatgyüjtés adatainak párosítása alapján a birtoknagyságesoportok szerint részletezett 50 kat. holdas és ennél nagyobb szabad és korlátolt forgalmú földbirtokok bruttó merg- terhelésének mértéke és súlyossága részlete—
sen is meghatározható. Ezzel szemben az 50 kat. holdnál kisebb földbirtokokra eső ter- hek csak egy összegben állanak rendelke- zésre és így e kisebb földbirtokok megter—
helésének mértékére és súlyosságára a ren- delkezésre álló adatok alapján csak bonyo- dalmas számítások útján, s akkor is csak na—
gyon hozzávetőlegesen lehet következtetni.
Megismételve azt, hogy ez az adatgyűjtés csakis a bruttó megterhelésről, illetőleg ezen—
belül a terhek bruttó összegéről szolgál ada- tokkal, meg kell emlékezni ezzel egyidejűleg arról is, hogy ezekből az adatokból a beke—
belezett terhek álladékát, vagyis a terhek nettó összegét megállapítani vagy legalább is ennek az álladéknak nagyságára követ- keztetni egyáltalán nem lehet.
A Statisztikai Hivatal az 1928. év elején, amikor a földbirtokterhek statisztikai össze- írását megindította, még elegendőnek találta, hogy a földbirtokok eladósodása csupán a bruttó megterhelés alapján határoztassék meg. Feltételezte ugyanis azt, hogy két évvel az újabb eladósodás kezdete után a bruttó és nettó megterhelés között nagyobb különb—
ség még nem mutatkozhatik. 1928-ban ez a feltevés megfelelőnek is bizonyult. 1929-ben a hitelintézeti statisztikai adatok alapján el- lenőrzésképpen megejtett bonyolult össze—
hasonlító számítások eredményei azonban már arra utaltak, hogy a telekkönyvi adat-
— 919 _
1932gyűjtés útján nyert bruttó megterhelés ada—
tai a számítások útján meghatározott nettó megterhelésre vonatkozó adatoktól, ha nem is számottevőleg, de mégis már annyira el—
térnek, hogy egyedül a bruttó megterhelés adatai a következő években a földbirtokok eladósodásának helyes megítélését feltétle—
nül hátráltatni fogják. A földbirtokok meg- terhelésére vonatkozó ismertetések ezért hangsúlyozták állandóan, hogy az ismerte—
tett adatok a telekkönyvekben fennálló be- kebelezések teljes összegére, vagyis csupán a bruttó megterhelésre vonatkoznak. A Sta- tisztikai Hivatal számolva azzal, hogy az egyre válságosabb gazdasági viszonyok kö- zött új terhek már alig, vagy nagyobbrészt csak annyiban keletkezhetnek, hogy a már régebben fennállott személyhitelek is beke—
belezett terhekké válnak, a régi terhek tör- lesztésére pedig a hitelezők által nagyobb gond fordíttatik, s így a terhek bruttó és nettó összege között mutatkozó különbözet még a megengedett normálisnál is' nagyobb lesz, már az 1930. évi adatszolgáltatás alkal- mával valamilyen gyors orvoslást keresett.
A telekkönyvi adatgyüjtés módosítása nem vezetett volna célhoz. A telekkönyvi hivata—
lok ugyanis a nettó terl'iekről adatokkal egy—
általában nem rendelkeznek, mert ők a be—
kebelezéseknek csakis eredeti összegét jegy- zik fel a telekkönyvbe, s csakis a teljes ösz—
szegben törölni kért terheket törlik a telek—
könyvből. Ezért a Statisztikai Hivatal első—
sorban a hitelintézeti statisztika keretei kö—
zött a földbirtokterhek legnagyobb hánya- dát alkotó hitelintézeti kölcsönökre nézve gondoskodott oly ellenőrző adat szolgáltatá—
sáról, amelynek segítségével a hitelintézetek által a földbirtokokra nyujtott kölcsönök álladéka, ha nem is teljesen pontosan, de mégis megközelítő módon megállapítható legyen. E célból a hitelintézetektől az 1930.
évről a jelzálogilag biztosított váltók össze- gét, amelyet a viszontleszámított váltók ösz—
szegével együtt megelőzőleg is kérdezett, már a viszontleszámitott váltók összege nél- kül tudakolta. S bár a nyert adatok még mindig az összes ingatlanokra vonatkoztak.
mégis rendkívül leegyszerűsítették a föld- birtokokra nehezedő terhek álladékának megállapításához szükséges számításokat. S mindenesetre első lépés volt ahhoz, hogy az adatgyűjtés további kiépítésével a földbir- tokterhek álladéka még pontosabb adatok alapján legyen meghatározható.
Az egyre tartó és fokozódó válságos me—
zőgazdasági viszonyok folytán a földbirto-
11. szám. ——920——
1932__
kok eladósodása is mindinkább súlyosabbá vált, annak enyhítése országos feladattá lett, s a kérdés gyökeres megoldása az ország gazdasági politikájának úgyszólván közép—
pontjába került. Az eladósodásnak ez a súx lyosbodása késztette a Statisztikai Hivatalt is arra az újabb intézkedésre, amellyel a mezőgazdasági terhek tényleges álladékának konkrét adatokkal való megállapíthatása céljából a folyó év tavaszán a bekebelezett gazdaadósságok mintegy 80%—át alkotó ma- gyar hitelintézeti kölcsönöknek hitelintéze—
tek és azonbelíil adósok szerint való őssze- írását rendelte el. Az összeírás — mint már
említettük — a Statisztikai Hivatal 1932/33
évi hivatalos munkatervébe is felvétetett, s annak foganatosítása a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének legmesszebbmenő se—
gítségével már az első alkalommal is teljes sikerrel járt. Az adatgyűjtés révén most már oly reprezentatív adatok állanak a Statisz- tikai Hivatal rendelkezésére, amelyek a hitel—
intézeti kölcsönök álladékának pontos meg- állapításán felül a teljes nettó megterhelést is megvilágítani tudják.
így tehát a földbirtokokra bekebelezett terhek 1931. december hó 31—i összegének
megállapítására az 1931/32. évben már két-
féle adatgyüjtés volt folyamatban.
Az egyik, a már három éve folyó ú. n.
telekkönyvi adatgyüjtés, amely a telek——
könyvi hivatalok adatszolgáltatása útján az összes bekebelezéseknek, illetőleg terheknek bruttó összegét, vagyis azt az összegét szol—
gáltatja, amelyből a bekebelezés óta történt időközi törlesztések csak abban az esetben
vonatnak le, ha valamely tehertétel a telek-
könyvi hivatalnak törlésre bejelentetett, s az a telekkönyvből teljes egészében töröltetett.
A másik pedig a folyó évben elsőízben végrehajtott á. n. hitelintézeti adatgyüjtés, amely a magyar hitelintézetek (takarékpénz- tárak, bankok, hitelszövetkezetek) adatszol—
gáltatása alapján a földbirtokokra bekebele—
zett hitelintézeti kölcsönöknek nettó össze—
gét, vagyis e kölcsönöknek 1931. december hó 31-én fennállott álladékát adja.
A telekkönyvi adatgyűjtést azonfelül, hogy azt a multban már több ízben részletesen ismertettük, jellegzetes vonások- kal ez alkalommal is vázoltuk. Az idén elsőízben végrehajtott hitelintézeti adatgyűj- tésről azonban még a következők-et jegyez- zük meg.
A jelzálogilag biztosított mezőgazdasági kölcsönökre vonatkozó adatok beszolgálta—
tására az összes hitelintézetek kötelesek. Az
adatszolgáltatás kiterjed az adósnak, a köz- ségnek, amelyben a megterhelt földbirtok fekszik, a megterhelt területnek, a kölcsön- féleségnek, a kölcsönösszegnek és a tör- lesztéses 'kölcsönöknél az 'amortizációnak bejelentésére.
A bankok és takarékpénztárak, vala—
mint az Országos Központi Hitelszövetke- zet központja és az 0. K. H. kötelékén kí- vül álló hitelszövetkezetek ennek a rendel- kezésnek minden tekintetben eleget is tet- tek. A többi hitelszövetkezet ellenben már csak szűkebb körű földbirtoknagyságcso- 'portonkint, söt részben csakis országos végösszegben tudta megadni a szükséges adatokat. Az adatszolgáltatásnak ebbe a hiányosságába azonban már ahitelszövet- kezetekkel folytatott előzetes tárgyalások során bele kellett nyugodni, mert nyilván—
valóvá lett, hogy tőlük, megfelelő munka—
erő hiányában részletesebb adatok — az adatgyüjtés foganatosítására rendelkezésre álló idő rövidsége miatt —— nem várhatók.
Az adatszolgáltatásnak (: különfélesége folytán a bankok és takarékpénztárak adatai teljes részletességgel, vagyis kölcsön- i'éleségenkint, vármegyék és 13 birtok- nagyságcsoport szerint dolgoztattak fel. A birtoknagyságcsoportokon belül pedig az adósok száma, a megterhelt terület nagy—
sága és a bekebelezett kölcsön álladéka, valamint a törlesztéses kölcsönöknél az amortizáció összege is megállapíttatott. A hitelszövetkezetek sorából a Földbirtok- rendezés Pénzügyi Lebonyolítására Ala- kult Szövetkezet (L. E. B. 0. Sz.) a törpe- birtokosokról, vagyis az 5 kat. holdnál ki—
sebb földbirtokok tulajdonosairól csupán or- szágos összegben adhatta meg a kívánt ada- tokat, s csak az 5. kat. holdnál nagyobb föld—
birtokok tulajdonosairól szolgált egyéni ada- tokkal. Az 5 kat. holdnál kisebb föld—
birtokokra eső kölcsönök vármegyénkinti összege azonban a telekkönyvi adatgyüj—
tés adataival minden nehézség nélkül pó—
tolható volt, mert ezek a kölcsönök egé—
szen újkeletűek és így 1931. évvégi álla—
dékuk még alig különbözik az eredetileg bekebelezett összegtől. E birtoknagyság- csoportba tartozó adósok száma és föld- birtokuk megterhelt területe ellenben vár- megyék szerint már nem volt megállapít- ható, úgyhogy e birtoknagyságcsoportnál az adósok száma és a megterhelt terület csakis a L. E. B. 0. Sz. által meg- adott országos végösszegben áll rendel- kezésre. A birtoknagyságcsoportok száma,
"'aMage
