A magyar földbirtokokra jelzálogilag bekebelezett terhek összege és álladéka az 1930. év végén és az 1931. év közepén

a MEZÖGAZDASÁG e §

antant et religuat,

'Re'sume'. Apres avoir déja traite'l) des charges pothécaires grevant les propriétés ioncieres de ngrie, nous parlerons maintenant non seulement s— charges brutes, mais aussi des charges nettes,

—modifications apporte'es en 1930 aux enguetes

_enées par F()ffice hongrois de statistigue sur les

Lblissements de credit ayant permis la réunion

es données nettes.

l, Charges brutes.

nt le montant brut de ces charges () la fin de 30, guí indiguent, pour plus (l"exactitude, outre le

"antant ,total des hypotheaues inscrites sans (de'- etion des amortissernents e/fectue's, aussi les cripiions hypolhécaires provisoires et les garati- _—inscrltes, permettent de eonstater les faits ca- ctéristigues suivants:

A la fin de 1930, le nombre des hypothégucs avant les propriétés ioncieres élait de 1'34 million,

;29% de plus gu'a la fin de llannée précédente.

re'partition, par catégories de contenance et par , de ces charges ne presentait guére de change- t La grande majorité des hypothegues grevaient propriéte's de moins (le 50 arpents cadastraufc, lies consistaient, pour la plupart, en préts hypo—

;;aires non amortissables, en garanties (l'intéréts frais, et en arrérages dlimpóts et droits dlEtat.

Ike nombre et la superficie des

priétés hypo théa uées ont également e'n'té par rapport a llanne'e pre'ce'dente (tableaux ). Tant au point de vue de leur nombre gala de leur superficie, celles-ci représentant de'já

lie 40% de toutes les proprie'tés ioncieres.

Les données concer-

omme auparavant, les propriéte's a finn libre étaient bien plus fre- rment hypothe'guées gue celles a ío n lim i t é e. On voít, par les données nah! les differentes catégories de contenance mémeau point de vue du nombre et de la su- ' la fre'guence des nouvelles charges augmente

grandeur des proprie'tés.

[in de 1930, le montant brut des si hgpothécaíres était de 2.057'1 de" pengős, soit 33'5% de plus gica llépogue

e Hongroise de Statistigue, N 1930.

..nono...-pu.-onunnnunlnlnuunnun--

magyar földbirtokokra jelzálogílag bekebelezett terhek összege és álladéka az 1930. év végén és az 1931. év közepén.

a la fin de 1930 et au milieu de 1931, des charges hypothéeaires grevcmt les propriéte's f'oncieres de Hongrie.

la plupart ne [urent inserits on*en 1930, on uoit gulune grande partie (30%) de ltaccroissement des charges ont eu pour cause la crise économigue; les autres sont suriout des dettes anciennes dont les propriéte's ont été hypothe'gue'es en 1930 seulement, du [ait de la crise croissante.

La mesure des charges, rapporte'e

á la super/'icie des propriéte's; ne peut

élre e'tablie gue par rapport a toutes les proprie'tés ou par rapport aux proprie'te's hypothe'guées. Le premier procédé permet de se rendre compte de la direction et de la répartition des charges; le second rend possible aussi d*e'tablir le poids du lardeau.

Les charges moyennes brutes par arpent cadastral sont, comme auparavant.

en raison indireete de la grandeur des propriéte's (tableau 3). Elles ont particulierement augmente aux petites proprie'tés de moins de 50 arp. cad.; mais il ne faut pas oublier gu*elles uiennent en partie de dettes existant depuis des anne'es, dont, a la suite du réglement finaneier de la réforme agraire, ces propriétés ne [urent hypothéguées gulen 1930.

Selon les chiffres concernant les regions agricoles (tableau li), ce sont les proprie'te's de l'Aliöld (la Grande Plaine) gui ont le plus de dettes hypoihe'caires, et clest également lá gue ces charges ont le plus augmente' en 1930.

On voit, par ces deux sortes de données, gue dans till/öld, la situation singuliérement grave des petites propriéte's de moins de 50 arp. c. continua dlempirer en 1930.

Comme auparavant, les données relatives aaa:

c o m i t a i s ne permettent de constater aucune régulariié.

A la fin de 1930, aux propriétés hypothéguées, les charges brutes par arpent cad astral montent en moyenne a prés de 300 pengős (tableau 5). On voit par ce ta—

bleau gue les charges étaient en raison indirecte de la grandeur des proprie'tés. Comme auparavant, elles augmentaient particuliérement aux moyennes propriétés.

Des propriétés greve'es a muta—

tion libre et a mutation limitée (ta- bleaux 619), celles (; mutation limite'e ——- et surtout les petites propriéte's de moins de 50 arp. cad. _—

aieni, comme dans les années pre'ce'dentes, le plus otlze'gue'es. Sous ee rapport, la situation des pro—

2

1. szánL

prie'le's a mutation limite'e —- et particulierement celle des petites propriétés de moins de 50 arp. cad.

—— siest en général améliore'e. Liamélioratíon était uniguement due au fait gue les dettes hypothécaires des propriétés de sociétés anonymes ont diminué.

La proportion des préts amortíssables s'e'tant élevée, la répartition par titres des charges brutes devint un peu plus favorable (tableau 10). A cet égard, les différents préts, représentant 75% des charges brutes, oni une importance particuliere.

Les chi/fres concernant le ta uac d e l'inté- r ét (tableau 10) accusent une diminution par rap- port a 1929, a cause de la reduction du taux de Pintérét de Ilamortissement moyen des préts amor- tissables (rendue nécessaire par le bas tauac de Pin—

térét des préts hypothécaires dus (: la réforme agraire) et de liabaíssement du taux de liinte'rét des préts non amortissables.

Au milieu de l'anne'e 1931, le total brut des charges hypothe'caires mon—

tait a 2.172 millions de pengős (ta—

bleau 11). Il est :) peine croire gue Ilaccroissement provienne de nouvelles dettes; probablement, la plus grande partie en est due a I'inscription, par suite de la crise économigue, en 1931, de charges an- ciennes.

II. Pour les charges

niavait pas de données jusgue-Iá. D*ailleurs, les pro- priétés niayant commencé de slendetter guyen 1926, les chi/fres relatifs aux charges brutes ont, pendant guelgues anne'es, pu suppléer á ceurc concernant les charges nettes. Prévoyant gue la difference entre les deux sortes de données siaccentuera fort en 1930, POffice hongrois de statistigue a recueilli, outre les chi/fres concernant les préts hypothe'caires, aussi ceux relatifs aux traites, á liexception des traites re'escompte'es, pour lesguelles les proprie'te's étaient hypothe'auées.

Les deux sortes de données permettent diétablir, par un calcul simplifié, le montant net des charges hypothécaires.

Selon les statistigues des établissements de crédit de Hongrie, les préts hypothécaires accorde's par ces établissements représentent 362'5 millions de pengős. Les terres obtenues du fait de la réforrne agraire sont grevées de 2861 millions de p. de prét's hypoihécaires convertis. Les hypothegues grevant les propriétés pour diautres préts de toute sortc, accordés par les établissements de credit intérieurs, menteni a 6200 millions. Donc, les préts totaux.

, garantis par hypothegue et accorde's par les établis- sements de cre'dit hongrois, montaient a la fin de 1930 () 1.268'6 millions de pengős, ce gui représentait 85'1% des charges brutes (1.490'0 millions de p.).

En établissant le montant net des autres char—

ges, on ne doit tenir compte gue de celles gui re- présentent une dette effective. II faut donc Iaisser

nettes, on

__ 18 __

1932

:;

de cóté les inscriptions hypothécaíres provisoires.

Des garanties dyintéréts et de frais, on doit prendre en consideration seulement celles gui sont devenues des dettes effectives. Le montant brut de ces charges pesant sur les propriéte's en plus des préts peut étre réduit en montant net dans la proportion gui existe entre le montant net et le montant brut des préts mentionnés plus haat. En procédant ainsi, les hypothegues inscrites pour dlautres traites intérieu—

res peuvent étre évaluées a 540 millions de p.; les préts hypothécaires étrangers directement accordés, () 12'7 millions; les préts sur traites directement accordés par des créanciers étrangers, a 13'4 mil—

lions de p.; le montant net des autres charges, á

204'3 millions; la partie, pouvant étre considéréell comme dette, des garanties diinte'rét et de frais, a 17'4 millions.

Done, le montant net des charges peut étre évalué, pour la fin de 1930, a 1.570'4 millions de p.

Cette somme est inférieure de 275'6 millions de 1).

aa montant brut des charges et de 4867 millions de p. au montant brut des inscriptíons hypothe'caires.

Les chiffres relatifs aux charges nettes sont résumés dans le tableau 1 2.

Én 1930, llaccroissement des charges a été la moitie' de celui de 1929.

En ce ani concerne la direction et la répartition des charges, les con- statations faites au sujet des charges brutes sont, abstraction faite des pourcentages, valables pour les charges nettes.

D'apres le tableau 12, (lui

mesure et la gravite' de Pendettement effectif, les charges par arpent cadastral repré- sentent 9'7 pengős pour toutes les propriéte's et 232 p. pour les proprie'te's hypothéguées, et liendettement est en raison indirecte de la grandeur des proprie'te's.

On voit, par les chiffres concernant les charges nettes, ()ue les préts hgpothe'caires représentent déja la plus grande partie (en chiffre rond 42%) des

charges existantes. Le montant des intéréts annuels,

y compris liamortissement des préts hypothécaires, peut étre évalué a 128 millions de p.; avec l'aug—

mentatíon des préts hypothécaires, la répartition de cette charge devenaít également plus favorable.

Pour ezconérer les propriéte's, sauf des préts hypothécaires, il faudrait 1.038 millions de pengős, et si les proprie'te's niétaient grevées gue de préts hypothe'caires a long term e, liamortissement coűterait 154 millions de 1). par an. Ces chiffres montrent la gra- vite' des charges.

Diaprés un calcul basé sur les charges brutes, les charges nettes emistant au milieu de 1 93 1 peuvent étre évalue'es au maximum a 1.630 millions de pengős et pour la fin de 1931, a montre aussi I a

mim.

illions. [tlen (luc ces rlmrgex nettes soient trap ueluelles, on peut s dans les circonsmm'ex

ez (jue si la situation économigue et les prim iennení' normuuz', I'ugrieulture hongroíse pourra leulemení supporter re ['urrlemz, nuu'x proxpérer.

magyar földbirtokokra nehezedő jelzálo—

bekebelezett terhekkel Szemlenk már zben foglalkozott. (L. a Szemle 1929. és _), évi decemberi számát.) Mindket alka-

! a bekebelezéseknek vagyis a bruttó terhelés—nek ;) megelőző év végére vonat-

; végleges és az illető év közepére vo- 6 ideiglenes adatait ismertette. A be—

zet't terheknek álladékára, ;! nettó

erhelésre azonban ——— megfelelő adatok ában —— még a legkezdetlegesebl) for-

sem tudott rámutatni.

alábbiakban Szemlenk .M az előző is- ésekhez hasonlóan ——4 a bekebelezések kezésre álló legújabb adatait. neveze—

.a bekebelezésekre vagyis a bruttó rhelésre vonatko: 6 1930. évi végleges 1931. év közepére vonatkozó ideiglenes at ismerteti. De míg a multban Szem—

csupán a bekebelezett terheknek idö- örlesztések nelkül számbavett össze-

___19_ 1932

get. vagyis a bruttó megterhelést ismertette, addig ez alkalommal az említett időpontokra vonatkozólag már megkísérli a bekebelezett terhel. úlludélca'nak (1 nettó megterhelésnek ne.;állapílását is sőt annak meghatározá- slim is törekszik. hogy a terheknek ez a nettó összege, az 1931. év végén mennyire becsülhető. A nettó terheknek ezt az újabb megállapításait a Központi Statisztikai Hiva—

tal pénzintézeti és hitelügyi statisztikai adat- gyűjtésének 1930-ban bekövetkezett az a ' módosítása teszi lehetővé amelynek alapján

;! jelzálogilag biztosított hitelintézeti 'áltók órtékösszegének álladéka a viszontleszámí—

lott hasonló váltók értékösszegének álladéka nélkül is rendelkezésre áll.

1. A bekebelezett terhek összege.

A bekebelezett terhek összegére, vagyis a bruttó mef'terhelésre vonatkozó 1930 év—

végi adatok alapján amelyek a bekebelezé—

sek tehes osszeget tüntetik fel, anélkül, hogy abból a bekebelezés időpontjától számí' tott idokozi törlesztések levonattak volna, s ezenfelül nemcsak az összes bekebelezett terheket (törlesztéses es nem törlesztéses kölcsönöket. vételárhátrálékokat, áruhitele—

50 kat. holdnál nagyobb tehermentes és jelzálogílag megterhelt földbirtokok száma birtok—

nagyságcsoport szerint.

, suivant les catégories de contenance, des propriéie's fonciéres de plus de 50 arpents cadastmux libres de charge et greve'es d'hypothégue.

(1930. XII/31)

§ Proprie'te's foneiéres

§ Szabadtorgalmú §§ Korlátolt forgalmú Szabad és korlátolt forg.

Birtoknagyságcsoport , (! mutation lilv'e §; [! mutatíon limitée ámulat líbre etlimilee

, _ § teher- meg- " § teher— meg— § teher—7 meg—w

Categones de contenance r§mentes terhelt osszes mentes terhelt összes mentes terhelt összes

;Iibresdr§grevées autotal§lílm75df grevées autolal libresde zrevées autaíal lehargc §d*lnpnzl).§ § charge d hylm"th. charge d'hypnzh.

, ,_ A ,_t_,_ 0.9,? SL b, 5 ;; 013 ,? line, ,

§ a) S z á m - Nombre

obb kisbirtok (50— 100 kat. hold) f § ;l § §

es proprie'tés de 50 (1 100 arp. call. _ 5.998 4.912§ 10.910 1.459) 153 1.612 7.457 5.065 12.522 pbirtok -- Moyennes proprie'lés

0 1000 kat. hold —— arp. cad.) a' 3.458 3.871§ 7.329 3.104 337 3.441 6.562 4.208 10.770

* irtok — Grandes propriéle's (plus § §

—1000 kat. holdon felüli — arp. cad.) fi 330 4791 8091 298 125 422 628 604 1.232 Általában —— En général . §§ 9.756§ 9.262'191146 4.861 615 5.476 14.647 9.877 24.524

13 § _

§ l))Százalék—oj0

obb kisbirtok (50——100 kat. hold) ; ; § ; E

alles prop-fütés de 50 d 100 orom/1.550; 45 0 1000 905 95 100' 596 404 1000

pbirtok —— Moyermes propriélés ! § §

1000 kat. hold — arp CII/l) ; 47'2§ 52 8§ 1000 902 9'8 100'0 609 39] 1000 ntok -—— Grandes proprie'lés (plus § § §

,1000kat. holdon fevüli— arp.carl.) ;5 408 59' .? 100'0 704 296 1000 510 49'0 100'0

Általában —— En général , ii 51-4§ 486 100-0 ss-s 11-z mo-o 59-7 40-3 1001)

!; !

21!

1. szám. _20— ₁₉₃₂

ket, kincstári adó— és illetékhátrálékokat, végrehajtási zálogjogokát, végrehajtási és perköltségeket, örökösödési terheket, jára—

dékokat, óvradékokat stb.), hanem a teljes—

ség kedvéért az összes előjegyzéseket és be—

kebelezett kamat— és költségbiztosítékokát is magukban foglalják, ,a következő jelleg—

zetes megállapítások tehetők;

A telekkönyvi hivatalok útján nyert adá—

tok szerint az 1930. év végén a földbirto- kokra nehezedő terhek már 1'34 millió té—

telben voltak bekebelezve. S bár a bekebele- zett tehertételek száma 29% —kal ismét több, mint az előző év végén volt, birtoknagyság—

csoportok és jogcímek szerint való meg—

oszlásuk —— úgy mint 1929-ben —— [alig vál- tozott. Az 1930. évvégi tehertételek számá—

ból is legtöbb a kisebb kisbirtokokrá (95'9%), illetőleg a nem törlesztéses kölcsö- nökre (34'7%), a kámlát- és költségbiztosí—

tékokra (30'0%), valamint a kincstári :adó- és illetékhátrálékokra (11'9%) esett.

A megterhelt földbirtokok száma és te- rülete 1929—ről 1930-ra ismét emelkedett.

(L.: 1. és 2. sz. kimutatást.) Az 50 kát. hol—

das és ennél nagyobb földblirtokoknak szám és terület szerint is már több mint 40%-a (40'3, illetőleg 44'070) volt megterhelve, ho—

lott 1929-ben ezek az arányszámok még a 40% alatt (34-7, illetőleg 39-4%) állottak.

Az 50 kat. holdnál kisebb kisbirtokoknál pedig amelyekre vonatkozólag elfele

konkrét adatok az adatgyüjtés költségessélge miatt nem állanak rendelkezésre ——— ez az emelkedés még nagyobb arányúra tehető,.

mert a megváltott vagy vagyonváltsági föld- höz jutottaknak azok a túlnyomórészt be nem kebelezett terhei (286 millió P), áme- lyeket lá Földbirtokrendezés Pénzügyi Le—

bonyolítására Alakult Szövetkezet jelzálogos.

kölcsönökké konvertált, a földbirtokteher- statisztikai adatokban majdnem teljes egé—

szükben csak az 1930. évben jutnak kifeje- zésre. (L.: a Szemle 1930 decemberi számá- _ nak 1108. lapján levő utalást is.) A kisebb í kisbirtokoknák ezt a nagyobb arányú meg- terheltetését is figyelembe véve, a rendelke- _ zésre álló adatok alapján már az tételezhető fel, hogy az 1930. év végén az összes föld—

birtokoknak —— szám és terület szerint is —— ; á—0%-nál nagyobb hányada (1929-ben 30, ' illetőleg 33%-a) megterhelt földbirtoknak * tekinthető.

Az arányszámoknák ez az emelkedése a szabad és korlátolt forgalmú földbirtokokra egyaránt kiterjedt, a szabadforgálmú föld- birtokok megterhelésének gyakorisága ázon- ' ban most is jóval nagyobb, mint a korlátolt 1 forgalmú földbirtokoké. A kis-, közép- és"

nagybirtokokra vonatkozó hasonló adatok ; pedig most is azt mutatják, hogy a megter—

Ilele's gyakorisága úgy szám, mint terület szerint a földbirtokok nagyságával párba—_

zamosan emelkedik, a megterhelés gyakori— * 2. Az 50 kat. holdnál nagyobb tehermentes és jelzálogilag megterhelt földbirtokok területe

bírtoknagyságcsoport szerint. (

Superfície, sm'vant les catégories de contenance, des proprie'te's fonciéres de plus de 50 arp. cad. Zibres de charge et greve'es d'hypothégue.

(1930. XII. 31)

74 'Propriétés fancie res ;

Szabad forgalmú [ Korlátolt forgalmú ! Szabad és korlátolt forg.

Birtokna ysáucsoport á mutation libre a 1;zutat_1'_z)_n limitée [: mutat. 13733 _et límz'te'e

g 5 teher- meg- _, teher- meg- ,_ ! telier- meg-V __ , ;

Oate'gories de contgnance mentes terhelt osszes mentes terhelt 055265 imentes terhelt osszes !

libresde gfevées autotal libresdc grevées autotal ;lihresde gyevées autotal 3 charge :! hypoth. charge d by/mth. _ [ charge d'hypotb. f

_M_ f ő 1 (1 b i r t o k,, o k '; '

u) K a t. 11 o 1 d - Arp. cad. ?

Na yobb kisbirtok (öO—lOO kat. hold) —- *

etiles propríétés de 50 a 100 ami. cad. 411724 823998 735522 104.852 11.026 115878 516576 385024 851600 5 Középbirtok OOO—1000 kat. hold) — Moyen-

; nes propriétés (de 100 a 1000 arp. cad.) 897072 l,074.258 1,971.33 863.458 103635 967093 l,760.530 1,177.893 2,938.423 ;;

Nefybírtok (lOOO kat. holdon felül)— Gran- ;,

A es propriéte's (plus de 1000 arp. rad.) 897287 1,262.436 2,159.723 1,668.044 1,035.122 2,74)3.166 2565331 2297558 4,862.889 ,

Általában _ En génér'al .. 2,206.0S3 2,660.692 mmm 2,636.354 maja; 8,786.137 4,s42.437 3,810.475 S,652.912 T'

b)Százalék——0/o Nagyobb kisbirtok (50—100 kat. hold) —

Petítes propriéíés de 50 [; 100 av . cad. 50'0 440 1000 90'5 0'5 1000 607 393 100'0

Középbírtok (IDO—1000 kat. hold)— oyan-

nes propriétés (de 100 át 1000 (1737. cad.) 45'5 54'5 1000 891? 10'7 100'0 59'9 40"! 1000 Nagybirtok (1000 kat. holdon felül) — Gran-

des pmpriéíés (plus de 1000 arp. cad.) 41'5 58'5 100'0 61'7 .3'8'3 100'0 528 472 1000

Általában — En général .. 45—3 54-7 1000 l arra; 304 1001) 560 44-0 1001)

l

__21_ 1932

cak mérőszámai azonban, amelyek a forgalmú nagybirtokoknál már a

mális 60%-ot (59-2, illetőleg 58'5%)

ítik meg, most jóval nagyobbak, mint tben voltak.

!öldbirtokok összes és átlagos bruttó terhe bírtoknagyságcsoport szerint.

es brutes totales et moyennes des proprie'te's fon- etéres, suwant les catégomes de .contenanee.

(1930. XII. 31.)

rtoknagyság— *

l

?

l,

; l

csoport *

teherP-ben Chargáebrutepar

pengo at.holdraesö

ate'gories de contenance

L'lmrgcbrztle,en arp.c.,pengős

Területkat.hold pengős

Szigeti/ich;orp. cad. Bruttóteher, Egyk bruttl

l

! bb kisbirtok (50

ítes proprie'tés moins de 50 am.

7,514.203k1.389,742.093 178'3

ebb kisbirtok l

' 100 k. hold) -

s proprie'tés ,

50 a 100 arp. l

.. .. .. .. .. 851600, 92,899.331 109'1

épbirtok (100—— ' h

! k. hold) — [

ennes proprié- '

(de 100 a 1000 p. cad.).. ..

gybirtok (1000 k.

ldon felüli) ——

andes proprie'tés

2,988.423i 286,761.428

4,862.889 337,716.519i 69'4

. 16,167.115§2.057,119.371 127-2

- bekebelezéseknek brutlóösszege (l.: 3.

(ú kimutatást) az 1930. év végén 2.057'1 ió'P—t tett, 5166 millió P-vel, vagyis _%-koal többet, mint az előző év végén.

öbbletben azonban közel felerészt (2403 13 P) oly terhek szerepelnek, amelyek a b kisbirtokokat már a földbirtokrefornl utasítása óta terhelték? de számbave-

kiké csak a Földbirtokrendezés Pénz- Lebonyolítására Alakult Szövetkezet désle útján váltak. Ennek az összegnek embevétele nélkül a telekkönyvi hiva- által szolgáltatott adatok szerint az févi új terhek többlete (2762 millió P)

kisebb, mint a megelőző évben volt. S terheknek ez a többlete is mintegy an oly terheknek bekebelezése'ből áll, lc az elmélyülő gazdasági válság bé- kamik magukon, (kincstári adó- és il—

réteket; —l—18-0 millió P : 38-3%,

végrehajtási zálogjog —l—16'9 millió P : 36'5%, végrehajtási és perköltség 4—2'7 mil-

lió P : 46'0%, kamat- és költségbiztositék

%42'9 millió P : 27'2%), fennmaradó re'- szét pedig — bizonyára _ elsősorban oly, már régebben fennálló terhek alkotják, amelyek a gazdasági válság kimélyülése folytán csak a tárgyalt évben kebeleztet-

tek be. '

A megváltott vagy vagyonváltsági föld- höz jutottak terheinek bekebelezett terhekké való átalakulása folytán a tárgyalt időpont- ban a terheknek már közel kétharmada a kisebb kisbirtokokm van bekebelezve (1929- ben 59'7 % ).

A megterhelésnek területre vonatkozta—

lott mértéke kétféle módon határozható meg, a szerint, amint az 1 kat. holdra eső át- lagos teher az összes földbirtokok területére, vagy csak a megterhelt földbirtokok terüle- tére vonatkoztatva állapíttatik meg. Az első esetben e célra az adatgyűjtés konkrét ada- tai használhatók fel, a második esetben pe—

dig a rendelkezésre álló adatokat a kisebb kisbirtokokra vonatkozólag becsléssel kell pótolni. Az első módozat szerint számított átlagokból azonban csak a megterhelés irá-

nyára és megoszlására lehet következtetni,

míg a illegterhelésnek tényleges nagyságát csupán a megterhelt földbirtokokra vonat- kozó, tehát a részben becslés útján pótolt adatok mutatják.

A földbirtokok 1 kat. Iloldjára eső átla- gos bruttó teherre vonatkozó adatok sze—

rint (l.: 3. számú kimutatást) most is az ál- lapítható meg, hogy minél kisebb a földbir- tok, annál nagyobb az átlagos bruttóteher.

Ez a megállapítás nemcsak abban az eset—

ben áll fenn, ha .a bruttóterheket a földbir- tokok összes területére vonatkoztatjuk, ha—

nem akkor is, ha az átlagos bruttóterhet csak a megmívelt területre, vagy csupán a szántóföldre vonatkoztatva határozzuk meg.

Az 1930. évi átlagos bruttóteher már 127'2 P, az 1929. évi 954 P—vel szemben.

Birtoknagyságesoportonkint —— úgy, mint a multban —— legkisebb a nagybirtokok, leg- nagyobb pedig a kisebb kisbirtokok átlagos bruttó terhének növekedése (7'9, illetőleg 55'5 P). A kisebb kisbirtokok átlagos terhe a többi birtoknagyságcsoport átlagos bruttó terhének növekedését általában lényegesen

—— szinte kirívó módon *— meghaladja. En- nek megítélésénél azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezt a kiugrást a kisebb kisbirtokoknak azok a már évek óta fennálló terhei okozzák, amelyek a már em-

1. szám.

(1930. XII. 31.)

__22__ 1932

4. A földbirtokok összes és átlagos bruttó terhe Charyes brutes totales et moyemves des proprie'tés foncíéres,

lített konverzió folytán a tárgyalt esztendő—

ben vált—ak bekebelezett terhek-ké.

Az összes területre vonatkoztatott átla—

gos bruttó tehernek nagyságát gazdasági fővidékek szerint vizsgálva (l. 4 sz. kimu- tatást) az állapítható meg, hogy általában az Alföld földbirtokai vannak legnagyobb mértékben megterhelve, s a terheknek 1930.

§ K' bbk'b'tk ! N bbkbtk ( ... _

E Peíítes Isim—535513 moins Peliles ii)—gizariétég dl; 200100; hozepblrtok , )

f de 50 ami. cad. arp cad illoyelmes proprzétes

1 * , ,

; :O sor:-_a,— to tenne; to tozxa

, . ... 52— g) $$$ch _ Én igaz-no 2; Én 333330

Gazdasagi fóv1dek, g § Ég ÉÉÉÉ ÉS Ég ígágg Ég áig §pJ§§

varmegye § § % § 23553 § § % § $$$?! § § % § ÉÉ'É'É

Ég 7—33 Élt—gum ul§ ** §):É Ésswg u'aL ** %% ága;

3§* Eőa orcám 5353315'594 Lac-953 gjo 553. gn§u

' : : ) l

a) Dunántúli dombos—

vidék

Baranya , . 392864 50,989.810 1.298, 20.489 1,462.899 714 94.136 4,624.782 49'1 Fejér 267888 46,489.885 173'5, 16.941 2,188.697 1292 104349 13,768.720 131'9 Győr, Moson és

Pozsony . . ' 184537 25,089.289 1360" 29.810 1,578.347 529 72.758 5,417.618 74'5

Komárom és Eszter- —

gom ... 143997— 22,786,091 15832 11.568 529.429 458 42.246 2,166.231 51'3 Somogy 476928 65,986.341 1384, 19.027 1,277.719 672 159.055 10,166.814 63'9

Sopron 170166 30,100.557 1769 8.780 751686 856 38.132 2,294.721 69'3

Tolna, . . . . . . . 359.757 49,524.858 137"? 22.104 2,036.273 92'1§ 75.228 3,542.925' 47']

Vas ... 325680 51,979,128 159'6 22.290 1,537.287 690 80.948 12,125.763 1498 Veszprém ... 292394 33,788.578 115'6 26.086 1,282.823 492 102.688 7,512.653 7322

Zala ... 396357 51805 798 1458, 20.38] 1,265.259 62] 152772 11,542.457 756

a) Összesen . . $3,010.568 434,540.335 144'3197.476 13,909.819 704 917.312 73,162.684 79'8

b) Alföld _ §

Bács—Bodrog 191860 26,426.271 1.377, 18.984 2,426.626 127'8 82.990 5,432.768 164'7 Békés . . 341812 104,032.910 3044 44.298 8,835.556 [996 92.608 16,873.700 182'2 Bihar . . 220657 41,546.746 1883 28624 3,864.913 135'0'1 93.705 8,113.603 86'63

Csanád, Arad és To— _ , *

rontál . . 191609 66.921.430 349'3 24.448 5,898.287 241'3' 69.439 9,189.696 132'3 Csongrád 325410 58,650.880 180? 46.697 4,408.301 943; 58.896 7,717.398 131'1 Hajdu . . , 215204 54,143.806 251'6 47.785 7,511.124 157'2 90.525! 13.671.566 151'0

Jász- N.-K Szolnok . 460195 92,477.389 201'0 84.54613,202.906 156'2 213895 28,922.175 135'2

Pest-P. -.S Kiskun . l,067.606 210,291.643 197'0190598 17,371.060 5211 477227 40,352.817 84'6 Szabolcs és Ung 310906 72,4 7.517 233] 89.463, 4,450.093 1128 208980 28,884.934 138'2

Szatmár és Bereg. . 167447 19,783.724g 118'1 26.7431 1.479.115 55'3 101698 9,536.977 938

b) Összesen. . §3,492.7061 746,742.316 213'8 552.176§69,442.981 125'81,439.953 168,695.634 117-2E

c) Északi dombos- § , ,

vidék ; 1 i

Abaúj-Torna . É 129626 9,580,025 73'9 124581 547707 44'( 69.319 5,821.762 84' 0?

Borsod, Gömör és Kis- % l §

hont. . . . . . .31 301036 29,997.458 99'6 32.856, 1,445.560 4471, 157571 9,679.220 614 Heves . . . ! 272026 60.851601 223? 30.697 4,633.975 151' 151985 13339400 87'8 Nógrad és Hont . ; 179808 30,077.303 167'3 16.102 1,455.187 5904 139201 12,849.241 92'3

Zemplén . . ! 128433 27.953.055 2176 91835 1,464.152 148'9 63.082 3,213.487 509

0) Összesen. 331010329 158,459.442 156—7[101.948 9,546.531 936 581158 44903110 77-3

Magyarország

összesen 7 514. 203 1. 339,742.093 178'3 851.600l92,899.331 109'1 2938423 286,761.428 97-6

évi növekedése ismét elsősorban az alföldi földbirtokok helyzetét súlyosbítja. Azzal szemben ugyanis, hogy az átlagos bruttó te- her az Északi dombosvidiéken csupán 262 P—vel, s a Dunántúlon is csak 277 P—vel _ nőtt, az alföldi földbirtokok átlagos bruttó ; terhe már 375 P—vel lett nagyobb. ,

A mondottak szerint tehát az alföldi ki—