Németország és a nyugati államok népesedése

2—3. szám —— 117 —— 1942

Németország és a nyugati államok népesedéseft

La natalité en Allemagne et dans les pays occidentauxf)

l.

A Malthus fellépését követő 19. század példátlanul álló, rohamos népszaporulatot hozott, Földünk népessége az 1800. évi 836 millióról 1938-ig 2.170 millióra, tehát több mint két és félszeresére nőtt. Euró—pa né—

pessége — a hatalmas tengerentúli kiván- dorlásí'i) es az 1914—4918. évi világháború- ban elszenvedett szörnyű veszteségeks) elle—

nére — 187 millióról 530 millióra emelke—

dett, közel 'meg'háriiniszorozva 1806, évi lélekszámát.

Ezt az erős népszaporulatot tekintve érthetővé válik, hogy Malthus aggodalma

—— az emberek, természeti ösztönükre hall- gatva, gyorsabban szaporodnak, mintsem azt a létfenntartási javak termelése követni tudná ——-— több mint egy évszázadon át ural—

kodó helyet foglalt el és foglal el részben még ma is a népességtndomány irodalmá—

ban.

Sok körülmény azonban arra utal, hogy az említett erős nép'növekedés, legalább is Európában, kivételes jelenség volt. így utal erre mindenekelőtt az a tény, hogy a 19.

századi rohamos népszaporulat nem a szü—

letési gyakoriság emelkedésének, hanem elsősorban a halandóság páratlan csökke—

nésének és ezzel kapcsolatban az élettartam általános meghosszabbo—dásának volt a kö- vetkezménye. A nagy népszaporulatnak Mlalthus által hangoztatott hátrányai sem következtek be a 19. század szokatlanul erős szaporulata után. A létfenntartás cél—

jára szolgáló javak termelése ." egészben véve nemcsak lépést tartott a népesség fejlődésével, de ezt sok vonatkozásban meg

1) A budapesti német tudományos intézetben 1941. október 22-én tartott előadás kivonata. Né- met szövegét a Journal de la Société Hongroise de Statístigue közli. Az előadás szövege egyébként a közeljövőben megjelenik Kurt Vorwinckel (Heidel- bergl kiadásában is ,,Geburtenschwnnd die Kultur—

krankenheit der Vőlker Europas und ihre liber—

windung in Deutschland" címmel. —— E.ttrm't d'une conférence foíte le 22 octobre 194] (i [*Institut olle- mand de sciences, () Budapest. —— Le texte ullemuml de cette confe'rence pamítm dans le ...Iournol de la Société Hongroise de Stotisfigue? Il serti puhiié, sous peu, ('1 Heidelberg, por Kurt Vorwinckel, sous le titre ,,Geburtensrluvund (lie It'ulturkmnkenheit

der Völker Europus unrl ihre tiberivindung in Deutschland".

'*') 1820 óta egyedül az Amerikai Egyesült Álla- mokba több mint, 32 millió európai vándorolt ki.

3) A teljes világháborús emberveszteség kere—

ken 30 millió főre becsülhető.

is l'ialadta. Ezenfelül pedig a föld és egyes térségeinek n—épelt-artó képessége a terme- lési technika mai állása alapján is, még igen jelentős mértékben növelhető.

Földünk túlnépesedésénekl veszélye, bár- mennyire általános aggodalmat keltett is régeblben, mindenekelőtt már azért is veszi- tett i—dőszerűségéb—ől, mert az emberek ——

Malthus feltételezésével ellentétben —— már hosszú ideje nem is szaporodnak gátlás nélkül, pusztán a természetes Ösztönüket követve. Ellenkezőleg, úgy látszik, hogy különösen a nyugateurópai kultúra gyer—

mekei a másik végletbe estek. A rettegett túlnépesedés helyett Európa nem egy or- szága, sőt néhány tengerentúli állam is, az elnéptelenedés felé halad: lélekszámának és népi erejének csökkenése felé.

II.

Napjaink népesedési kérdése egy szo—

katlannl éles születéscsökkenés jegyében áll. Ez a születésesökkenés először Francia—

országban jelentkezett a francia forradalom és a napóleoni háborúk után és a század—

forduló táján elérte már a nyugat-, közép- és északenrópai államokat,, újabban pedig a déli latin és a keleteurópai orszagokat, sőt mindazokat a! tengerentúli állam-okat is, amelyek a nyugateurópai kultúrnépek so- rába tartoznak. l'ligyelemreméltó jelenség ez már azért is, mert ezeknek a tengeren—- túli államoknak népessége meglehetősen ritka. Az Amerikai Egyesült Államokban 16 ember esik egy négyzetkilométerre, Ausztráliában l., ezzel szem-ben Európában kereken 50, Németországban pedig már 140. Az emlitett tengerentúli államokat bi—

zonyára nem fenyegeti a túlnépesedés ve- szélye, azonban ennek ellenére a születések csökkenése náluk is igen erős mértékben jelentkezik.

A születések gyakorisága Európában, amint azt az I. sz rajzunklj szemlélteti, kelet-

1) Az I. rajz megjelent a Wirtschaft und Sta- tistik1936. lt). sz. 756. lapján; a ll. n. 0. 1941.

1. sz. 20. lapján; a ill. u. el 1941. 5. sz. 105. lapján.

A IV. rajz megjelent a szerző ,,Volk ohne Jugen—d"

című munkájának 379. lapján; az V. n. o. a 399, lapon. A VI. rajz megjelent a Wirtschaft und Sta—

tistik 1941.7.sz. 133. lapján; VII. n.o. 1941. 18. sz.

343. lapján. A VIII. rajz megjelent a "Zeitschrift

des B yerischen Statístischen Landesamts" 1941. évf.

A le rajz megjelent a 1Wirtschaft und Statistik 1941. 22 sz. 421. lapján.

2—3. szám -—-118—-

1942

FRÉOUFNCE DES NAtSSANCES EN EUROPE

1935

!. SZÚLETÉSI GYAKDRISÁGOK EURÚPÁBAN

(

időkig továbbra is folytatódott, éspedng

Kelet-, Észak—, Nyugat— és

Középeurópában egyaránt.

legújabb

Ezer latasra esen élveszületes Naxssances vwantes pour 1000 habítants

tty—ne'! kevesebb

" moms 6515 % 18—20

ÉS 645 a 20—25

.8'5'8 % 25—30

; 30 és ennél tóbb ' 30 et plus de 3!)

Egyetlen kivétel Közép—

európában Németország ; erről még külön lesz szó, A Szovjetunió államai- ról 1929 óta új népmoz—

galmi adatok nem állnak

rendelkezésre. Más adatok alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a Szov—

jetunióhan vagy a születé- sek (számának kellett erő—

)

W u Stv 1936

sen csökkenni, vagy a halandóságnak lényegesen romlani; a két jelenség valószínűleg egyidejűleg lépett fel. Az 1927/28. évek átlagában a Szovjetunió évi nepszxaporodása még 3"!

millió lélek. Az első ötéves terv idején (1929M—1933) népessége már csak 11'4 millió fővel, tehát évi át—

lagban 2 3 millióval szapo-

M SLSI t942

ről nyugatra erős csökkenést mutat Egész Közép-, Észak— és Nyugateurópa össze—

függő területen mutatja be a születésszám mélypontjait. Csupán a nagy európai fél—

szigetek és ,a peremvidwékek jeleznek még magasabb születési gyakoriságot; így dél- nyugaton Portugália és Spanyolország, azután délen és délkeleten Olaszország és a Balkán; mindenekelőtt azonban Kelet—

európa, a korábbi Lengyelország területe és Szovjetoroszország. Utóbbiakról termé—

szetesen újabb adatok nem állanak rendel—

kezésre. Keleteurópa — a születési szám—

nak bizonyosfokú, ott is megfigyelhető le- morzsolódása ellenére nagy területén még mindíg magas születési gyakoriságot jelez, jóllehet ebben a vonatkozásban nem mutat már olyan zárt, egységes képet, mint az 1914—18. évi világháború előtt.

Néhány nyugat és észak—európai állam születési gyakoriságának legújabb alakulá—

sairól számol be II. és III. számú najzunk.

A születés'csökkenós majdnem mindenütt a

x rodott. A második ötéves terv (1933—1937) ideje alatt összes szaporulata _" csupán 3'3 millió fő, évi R-"M'W átlagban pedig mindössze ()'7 millió. 1939. évi nép- számlálásuk jelezte, hogy a korábbi lavina- szerű szaporodást bizonyos—fokú stagnálás

n. AZ ezen LÉLEKRE eső szüLHEso ARÁNYSZÁM ALAKULÁSA DÉLKELEI-EURÓPÁBAN. A NÉMET amonntommu Es omsznnsztsm

VARIATIONS DE LA PROPORTIDN DES NAISSANCES POUR 1000HABHAMS

DANS LE SUD—ESI EvROPÉEN. EN ALLEMAGNE El EN !TAU5 mm.—4939

Élveszülöu ezer lakosra_Raissances vívanzes pour 1000 hamlamx

4 5 *5

Bulgária:

13 0

40 Románia

35 ,. i__Roumante 35

/.._;LJugoszlávia You oslavie '

.n"'-.

ao—fr—N '

30

! Olaszorszag..-

Magyarország '

20

Görbgország.

Német Btrndsmm Allemagne

_,5

15 10't::!:::;:§::%:'10

l9l9 1975 1930 1935 l939

M.SLSz. 1942 Wusmm a H ae 31942

2—3. szám -— 119 —— 1942

m NÉHÁNY eunopa Á AM E ' EKRE esö SZÚLETÉSI ARÁNYSZÁMA mon sz*amedáSt szembe—

. ! LL EZRLEL ' ' ,' :

NAISSANCESPOURldOOHABllANlSEN ouaouts PAVSO'EUROPE alhtvxa', IVV' sz. abrank

1921—1939 szemlelteti.

35 Élvíslulöllezerlakosra— Nalssances vivames peurlOOO nabimnta 35 Szánlításunk a halandó-

, ',Wlx prgw sági táblából képezhető

'Spanyolorszáuv x! Élelmet Birodalom ,,lliSZt'llglt" (kiigazított) ha:

30 0.34- X magma 30 lalozaSi gyakoriságot veszr

'. o' . '. _o'N

. .l' .xsvgonugal alapul, ezt a puszta állag

Olaszország ". ."._ E §"'_4 *. Nemeta föld fenntartásához SZükSwégng

, 25 l WW ""Xxl 25 szuleteSi szamnak tekintve.

— NémelBlmdalom _ , ,) v. ,, ,

f' * Mmmm V— ism./. A/ eredmenyekbol megalla-

_, ! llalle % xfmnv x._ Pmm pitliato, hogy az 1929/30.

És attam - %x _.— évek átllaváhan Németor—

20 .: Belgluue " 20 , , b.. . , ,

H: . . .. __ " _, V X _ _- szag es a tobbi tulnyomoan

ncxa _ _ " 'OEÖ . --- . _ , , .

sm]; I'! __: * Sulsíe- svéúmszáMy german , allam (Anglia,

15 N b. 1 "Mi?-%%; Now/W 45 Svedorszag, Svajc) szüle—

agy nlannla , , !. . . . .. ,

Grandwetagne FW'CE Non/"ege tesi, deficitje a szuletes-

! szukségletnek hátad—heted

13521]! : l]g % l : 29130: % : imát l l l l l l l l l . 190 részét tette, sőt 1933-ban

25 l l , l ! 3 l l93 , , ,

939 M 975 90 935 Nemetorszagban mar 30%

M.Sl.Sz.l94? W.U.SL19M R.KdeSLlEH'Z

váltotta fel. Az első ötéves terv által 1933-ra velőinányozott 170 millió főnyi népességet ucsupán 1939 elején érték el?)

III.

Vógeredmónyóben gyakorlatilag nem a születések nyers száma a döntő, hanem tiszta Iwzadékuk; ezt azonban számos or- szágban, különösen pedig az igen magas születési gyakorisággal bíró területeken ki—

sebb-nagyobb mértékben hátrányosan érinti ra túlnagy halandóság, főleg a túlnlagy gyer—

mekhalandóság. Egyébként, — amint már 'mlás helyen rámutattam?) —— az általában szokásos módon kiszámított születési többlet

"is csalóka képet nyujthat a népszaporodlás igazi erejéről. A nemcsak Németországban, hanem majdnem minden országban még

jelentkező születési többletet meg kell tisz—

títani a népesség korösszetételóben mutat- Akozó esetlegességek és abnormitások zavaró hatásától. Néhány európai állam népesedési

"mérlegének ezt a tisztítását ,,Volk ohne

.Jugend" címűt munkámlban végeztem el.

Alapja az egyes államok utolsó halandósági 'lábl-ájlából adódó stacionér népesség volt.

.A számítás főeredményeit, .a nyers és tisz—

1) V. 6. H. Harmsen: Bevölkerungsverháltnisse

*Sowjetmsslands. Archiv für Bevölkerungswissen—

"schaft und Bevölkerungspolitik. 1941. 5. szám.

'*') V. 6. F. Burgdörfer: Aufbau und Bewegung

—der Bevölkerung. Ein Führer durch die deutsche ABevölkerungsstatistik und Bevölkerungspolitik. Ver—

'lag J. A. Barth, Leipzig 1935.

volt, tehát a népesség álla—

gának fenntartálsáho-z szükséges születések számának már kereken harmada hiányzott!

IV. NÉHÁNY EURÓPAI ÁLLAM TlSZTlTOTT NÉPESEDÉSI MÉRLEGE

BILAN DÉMOGRAPHlOUE ÉPURÉ EN OUELOUES PAYS D'EUROPE

%o 1929—30 %O

20 20

Nyers szaporulat (a látszat)

15 % Accroissemenl brul 48

(les aoparences)

16 Tiszta szapomdas vagy logyás (a valóság) Accroissemenl ou décrolssement nets

44 (la réalilé) —

12 10

Galles Svédország—Suede Lengyelorszag——Pologne Ukrajna——Ukraine...........

Németalföld—Pays-Has Olaszország—llalie Francuaország——France...... lrotszág—lrlande

Da'nla—-Danemark.l.....,...

Norvégia——Norvége...........

NémetBirodalom——Allemagne Svájc——Suisse

AngliaésWales AnglelerreetPaysde

M.SLSLI942 Valk ohne Jugend R.K.MSLÚCZ

!, 25—3. szám.

Dániában és Norvégiában ez a hiány egyelőre még alacsony. A túlnyomóan az északi fajhoz tartozó embe- rek által lakott államok közül egyedül Németalföld-

-—-120-———

v. utam mmm Atum mostam munkása ! mum is a Jovan ; *

VARIAHONS. DANS LE PASSÉ El DMS L'AVENIR,DU NOMBRE DES HABHANTS K'

tata? *

/

EN DUELOUES PAYS D'EUROPE 1860 —— 1960.

, 80 millió

nek volt még, születésszúk- ségletének kereken negyed- részét te'vő, tiszta szapo-

millions 80

rulata. ! 90

A latin népek közül annakidején Franciaország-

""

Allemagne

territoire d'amés ie trade" de Versailles

nak még meglehetősen ki- 60 egyenlített népesedési mér-

lege VOH, igen csekély szü— Német Birodalom

60

Versailles utáni terüle!

let'ési deficittel; Olaszor— )

szágban és a többi déli latin államokban a tiszti-!

tott születési arányszám az állag fenntartásához meg- kívánt születésszükségletet l

még negyed—ével, ötödével ! 50

4-0

Elszász nélkül

France sans l'Alsace

Grande-Bretagne

/

Franciaország

A 40

..cb -—- — — — ? I

' mai /

" !.Otíszország

o' l , , *

, Il, régi Pologne

múlta felül. 4 30

Az egykori Lengyelor- szágban, Ukrajnában, de

ltalie,autref0is SO

más keleteurópai országok- 20

ban is, több mint harma— ,

dával volt nagyobb a tisz— Lengyelország

20

Pays-835

tított születési arányszám, mint a népszám változat—

lan fenntartásához szüksé—

ges lett volna.

10

O

Svédország Németalföld

'lO

.

Suede

lBSD' 70 80

IV.

Számításank eredménye " 351394?

szerint számos európai or—

szág biológiai mérlege veszteséges. Önként

felvetődik tehát a kérdés, hogy -——— liioló—

giailag tekin-tve —— miként fog alakulni az egyes európai államok né'pesedése a jövőben. Németország és néhány más állam népazámán'ak jövőbeli alakulására vonat—

kozólag már készültek számí-tások. Fő—

eredményeiket kivonatosan V. sz. ábránk mutatja %he. A grafikon, melynek szám—

anyaga más helyütt niegjelentf) világosan mutatja, hogy —— az 1930. körüli népese- dési helyzetet alapul véve -———— majdnem vala—

mennyi nyugat- és középeurópai nép már a legközelebbi jövőben, vagyis még a folyó évszázad első felében valószínűleg eléri leg—

magasabb lélekszámát. A század második felében már kisebb-nagyobb mértékű lét—

1) V, 6. Burgdörfer: Volk ohne Jugend, 3. ki- adás 382—412 !.

0

? 9'69

90 VEDD lO _ 20 30 4!)

__-

50

BvrgdörFer,Volk ohne Jugend R,H.de Stlt942

számcsökkenés veszélye fenyegeti jövőjüket.

A jelek szerint az északeurópai államok népének gyors szaporodása is gyakorlati—

lag lezártnak tekinthető; népszámuknak a század közepén ugyan még nem várható tényleges csökkentése, de emelkedéséről sem igen lehet szó; ezt pedig, behatóbb számí—

tások eredménye szerint, évszázadunk utolsó harmadában vagy negyedében tény—

leges létszámapadás követheti.

Olaszország, valamint Spanyolország és Portugália, mindenekelőtt azonban Kelet- európa és a Balkán népei, jelenlegi kor—

összetételüket és termékenységüket tekintve, még meglehetősen jelentős népszaporulatm számíthatnak. Ugyanez állna a Szovjet- unióra is, ha a folyó háborúnak egyelőre áttekinthetetlen kihatása—ító] eltekintünk. A Szovjetunió népességi statisztikája egyéb—

ként nem ad megfelelő támpontokat a né—

2—3. szám —121-—— 1942 pesedési mérleg tisztításához szükséges szá—

mítások elvégzésére.

Még világosabbá válik számításunk ered—

ménye, ha visszatekintő adatokkal egészít- jük ki. V. sz. rajzunkxba néhány európai állam tényleges népességl'ejlődésének mult—

beli adatait is beillesztettük e célból.

Nyugat—, Közép-, és Északeurópra, nép—

számát tekintve, máris a biológiai veszteg- lés állapotába lépett. A déli latin tőleg azon—

ban a keleteurópai népek ezzel szemben ——- legalább is egyelőre még gyorsan szapo- rodnak. Ezzel Európa népességi súlypontja, amely azelőtt Nyugat— és Középeurópában volt, mindinkább kelet felé tolódik.

Mindezek a számítások természetesen nem jóslások; semmiesetre sem készültek ilyen céllal. A népszám jövőbeli alakula- sára vonatkozó számítások esetében lénye- gileg arról van szó, hogy az egyes népek jelenlegi népesedési statisztikai helyzetéből leszűrjük a matematikai statisztika végső következtetéseit abból a célból, hogy jelen és jövő népesedésűk dinamikáját megismer- hessük. Eredményiik pedig mindig a ,.re—

bus sic stantibusH és ,,eeteris paribus" ket- tős feltételezése alatt áll. Ha a számítás alapjául vett előfeltételek valtoznak, termé- szetesen megváltoznak az eredmények is.

És éppen ezek a számítások mutatnak rá

arra, hogy ha másfajta eredményeket aka—

runk elérni, mint aminőket e számítások elénk tárnak, akkor az alapul vett előfel- tételek—et kell nemcsak elméletileg, de gya—

korlatilag is megváltoztatni.

És valóban, annak a rövid évtizednek folyamán, amely ,,Volk ohne Jugend" c.

könyvem els—ő megjelenése óta eltelt ——

ebben a munkámban végeztem el e számí- tásokat —— helyenkint, elsősorban pedig Németországban, a természetes népesedés dinamikájábtm alapvető változások tör- téntek.

A továbbiak során teljesen eltekintünk azoktól a változásoktól, amelyek a jelen- legi háború folyományaként már eddig is megmásították a világ, főleg azonban Európa politikai arculatát. A bekövetkezett események kétségtelenül mélyreható jelen- tőséggel bírnak az európai népek, elsősor- ban pedig az Európa szívében élő régi kul- túrnétpek biológiai fejlődése szempontjából, hiszen természetes életfeltwétele-iket ezideig nyomasztóan megszűkítették, a jövőben azonban megleSZ minden lehetőségük népi erejük szabad kifejtésére.

A következőkben még a N-éin-etbiroda- lom legújabb népesedési adataival kívá- nunk foglalkozni. Tesszük ezt azért, mert a nemzetiszocialista Németország népesedé- sének fejlődése bizonyítja a legélesebben azt, hogy téves a: a nézet, amely a születé—

sek apadásával szem-ben l'a—talisztikusan állva, a fenyegető pusztulásban a népek el- öregedésének és halálának természeti tör—

vényét látta és belenyugodott a nyugati kultúra eltűnés-ének biológiai előjátékába.

A népek örökké élhetnek, ha akarnak élni. Népek kihalása majdnem mindíg azért következett be, mert előzőleg asszonyaik nem akartak gyermeket szülni. A születé—

sek kérdése ezért a népek jövőjének leg- döntőbb pro'ble'mája, legmélyebb alapjaiban pedig az akarat kérdése. Bizonyítja ezt a nemzetiszocialista forradalomban megújho—

dott német nép példája. A német példának más kultúrnemzetek szempontjából ez az alapvető jelentősége.

V.

Amikor nagy vonásokban vázolni kív" — nom Németország népességének fejlődését a legújabb időkben, újból szemügyre kell venni először azokat a viszonyokat, ame—

lyek az új népesedési korszak megindulása—

kor uralkodtak.

Az a népes—edési politikai helyzet, ame—

lyet a nemzeti szocializmus a hatalom át- vétele alkalnitával talált, az előző korszak által hátnahagyott és megoldásra váró prob- lémák közül túlzás nélkül a legszomorúbb—

nak nevezhető.

A német nép a jelek szerint nem tu—

dott, vagy nem akart már to rab-b élni. El—

vesztette minden önbizalmát.

Természetes életerejét a gyermekszám tudatos korlátozásával annyira csökkentette, hogy a születések száma már nem volt elégséges az élő nemzedék állagának fenn- tartás—ához. Népünk szaporodása megszűnt.

Életerejét szokatlanul éles születéskorláto—

zással tudatosan olyan mértékben megcson—

kította, mint semmi más nép a földön.

A világháborút követő esztendők során egy népnél sem jelentkezett olyan méretű születéscsökkenés és a termékenységnek olyan hanyatlása, mint 1933 előtt a német- ségné'll

A századforduló idején a Német Biro—

dalom akkori területén évenkint még több mint 2 millió volt az élveszületések száma-, 1933-ban pedig már csak 971000. Az élve—

sziilötteknek ezer lakosra számított aránya

2—3. szám

mouvmem DE LA POPULATION EN ALLEMAGNE DE 1870 A 1940

45 ezerlakosra esett — pour 1000 habitants loS

ko l 40

élveszületés

35 — naissances vívantes 35

/természatas szaporodás "

30 accroissement natural 3 0

—C///,//

es ' '/ zs

, *Ax

20 —halátnzas —— déces— 20

15

10 $ 10

5 Mházasságkötés —— mariages 5

o llullul nnluu unlim illlllnl unlanl nnlnn unlnn 0

s o o o a o o

§ % e ; § % § ;

, W, u, St,

M. Si. SZ, l942 Wu.5t 19141 R. H. de St. 1947

"ugyanezen idő alatt 36-ról 1920-ban 26-ra, 1933—ban pedig nem egészen 15-re (ponto—

san 14'7%) zuhant.

1900 körül ezer szülőképes korú házas

"nőre évenkint még kereken 300 törvényes élveszületés esett, 1933—ban pedig már csak 100, Berlinben alig 50. Ez annyit jelentett, hogy Berlin és a többi nagyváros jórésze is, már az egygyermekes rendszerhez érkeztek;

a Birodalomban pedig átlagban min-den .még termékeny házasságra csupán 23 szü—

tetés esett, jóllehet a családok és a nép álla—

gának fenntartásához minden termékeny házasságból 3'4, gyakorlatilag legalább 4 Sgyermeknek kellene születni.

A nép állagának puszta fenntartásához szükséges születések számából az 1933. évi állapot szerint már 30%, kereken tehát egyharmadrész hiányzott. Ha ez a hiány tartós lett volna, kétségtelenül a német nép- ftest számszerű fogy—ásához, elöregedéséhez (és végül is halálához vezetett volna.

Azok az okok, amelyek a nép biológiai

"életének ezt a válságát előidézték, és nem-

csak Németországban, de mindenütt jelent-

keztek, elsősorban lelkiek voltak: az élet-

felfogás és világnézet változása; jelentős részben azonban közrejátszott a német nép akkori vigasztalan politikai, gazdasági és szociális helyzete, főleg pedig az akkori államvezetést, sőt egész jövőjét illető biza—

lom hiánya. A bizalomnak ez a hiánya megbénította népünk magabizását és élet—

—122———— 1942

akaratát; biológiai léte, puszta megmara—

dása is súlyos veszélybe került.

Nem szabad népünknek ezt a helyzetét és következményeit szem elől téveszteni, 'ha fogalmat akarunk alkotni annak a feladat—

nak nagyság—áról, amelyet az új államveze—

tésnek meg kellett oldani és ha helyesen akarjuk megítélni az eddig elért eredmé- nyeket, mellettük pedig a még elérendő célokat.

VI.

A nemzetiszocialista állam, történelmi küldetésének tudatában minden erejével azon volt, hogy a német népnek ezt a lét—

kérdése't pozitiv megoldáshoz segítse. Nagy—

vonalú rendszabályokkal először a munka—

nélküliséget szüntette meg és a gazdasági életet újból erőteljesen felvirágoztatta; a vér és föld államépítő gondolatának meg- valósításával a parasztságot ismét megerő—

sítette és ezzel biztosította a nemzet életé- nek leggazdagabb forrását; végül belső vonatkozásban az állami rend és tekintély helyreállítása, külső vonatkozásban pedig céltudatos véderő- és külpolitikája vissza—

adták a német népnek politikai és gazda—

sági jövőjébe vetett hitét.

Mindez és még sok más szolgált alap—

jaául annak, hogy 1933 óta a német nép bizalma, bátorsága és ézletakarata újjáéledt;

biológiai vonatkozásban elősegítette még számos nagyjelentőségű népesedési politi- kai rendszabály, így a házassági kölcsön, gyermeksegély, adózási kedvezmények stb.

A politikai fordulatot —— teljesen önként és amint arra nyomatékosan rá kell mu—

tatni, minden népesedési politikai rendsza—

bály bevezetése előtt —— az egész világon páratlanul álló biológiai felemelkedés kö—

vette Ne'metországban, amely a háború elle- nére az 1939., 1940. és 1941. években is folytatódott.

VII.

A gazdasági és politikai válság idején elmaradt házasságkötések nemcsak pótlód—

tak hamarosan, de ezen túlmenően a háza- sodiási mozgalom valóságos rekordszámo—

kat mutatott fel. A nemzetiszocialista ura—

lom 1933-tól 1940-ig eltelt első nyolc esz—

tendeje csupán a Birodalom régi területén közel egymillióval, pontosan 964.000—rel több házasságkötést hozott, mint a meg- előző nyolc esztendő (1925—1932).

Még viharosabb volt a házasságkötések számának emelkedése az Ostmarkban. A

2—3. szám — 123 — 1942 csatlakozást követő első esztendőben házas-

ságkötéseinek száma a kétszeresére, a kö- vetkező esztendőben pedig két és félszere- sére emelkedett. A német Szudétaiöldön is .a BirodalothZ való csatlakozást követő első esztendőben 67%—kal növekedett a házasságkötések száma. A hazatért Ost- mark és .a felszabadított Szudétaföld büszke vallomása ez az egységes német 'éle'takarat—

ról és a nemzetiszo-cialista Német Biroda- lomrőll

A Nagynémet Birodalom házasságköté—

:seinek összes száma (a cseh-morva protek—

torátus és az egykori lengyel területek nél- lkül) az 1939-es háborús esztendőben elérte

;a 944.000—es rekordszlámot, ezer lélekre

11'8 házasságkötés jutván; az előző évben, 1938—ban 769000 ;(9'60/90) házasságkötés történt, az emelkedés tehát 175000, illető—

leg 23%. Az 1940—es hátborús évben a há—

zasságkötések száma még mindíg 731.000,

—ezer lélekre eső aránya pedig 9'1 volt.

A házasságkötések számának a háborús :resküvők intézményének bevezetésével kap-

*CSOlatOS emelkedése egészen 1940 márciu- sáig tartott. Csupán az 1940 tavaszán és nyarán megindult nagy katonai akciók és ,az azzal összefüggő szabadságtilalom hatá—

sára állott be némi csökkenés. Ennek elle—

nére azonban 'a házasságkötések 1940. évi :száma, ha nem is érte el az 1939. évi ered—

ményt, mégis felülmúlta az 1938 előtti 'békeéveket. A következő években természe—

tesen a házasságkötések számának erős csökkenésével kell számolni, mégpedig akkor is, ha a háború időközben befeje—

3ződnék, hiszen a világháborús születésűek ritka évjánatai most lépnek házasuló sorba.

Németországban és a világháborúban Tésztvett többi országban így jelentkezik most először a világháború biológiai másod- ilratása. Azok a gyermekek, akik a világ- háború idején nem születtek meg, most a

"következő nemzedék szülőinek sorából hiá—

ny—oznak.

A házasságkötések száma Németország—

iban egyébként még egy különös körülmény hatására is csökkenni fog. Az utolsó esz- tendők szokatlanul erős házasodási moz- galma következtében a házasuló korban

"lev—ő nőtlen férfiak és hajladonok száma ter- 'mészetszerűen erősen csökkent. Az 1910——

1919-es születési révjxáratokból származó nőtlen férfiak közül 340.000-re1 többen há—

zasodtak meg, mint amennyinek házasság- kötése az 1910/11. évek házasságkötési gya- korisága alapján vánható volt. A házaso—

dásra való hajlandóság mindenesetre a há—

ború alatt sem csökkent; ellenkezőleg, még erősen emelkedett is.

VIII.

A népesedési politika szempontjából a házasságkötés csupán igéret; döntő azon—

ban a születési mozgalom alakulása. A szü—

letések számának alakulása a jelenlegi há—

borút megelőző években különösen örven- detes volt és nagyjából a háború megindu—

lása óta is igen kedvező maradt. Az 1933- ban megindult születésszaporulat az 1940.

évben is folytatódott. Az élveszülöttek száma a Birodalom régi területén a követ—

kező volt:

Élveszülöttek

Ev ———————————— A

szám szerint * ezer lélekre

!

1933 971.000 E 147 1934 1,198.000 : 180 1935 1,264.000 ? 189 1936 1,279.000 190 1937 1,277.000 188 1938 1,347.000 197 1939 1,407.000 203 1940 1,402.000 200

A Birodalom régi területén a népesség állagának fenntartásához jelenleg kereken évi 1,430.000 élveszülettésre van szükség.

12 esztendő óta elsőízben az 1939. évben

sikerült ezt a számot — csupán 1'8% híjján

—— nagyjából elérni.

A születések száma a Birodalom régi területén a nemzetiszo—cialista forradalom ideje óta, 1933-tól 1939—ig 45%—kral, az Ost- markaban a csatlakozását követő esztendő-

ben (1937—től 1939-ig) pedig már 61%—kal

emelkedett. A Szudétaföld élveszülötteinek száma a Birodalomhoz való csatolvást kö- vető évben ugyancsak 41%-kyal lett na- gyobb.

A Niagyn—émet Birodalom határain belül

a születések száma a következően szö- kött fel:

! Élveszületések

Év

_ szám szerint * ezer lélekre

1938 . 1,506.000 184

1939 1,633.000 204

1940 1 6, 45.000 ' 204

l

1940—ben, a háború második évében te- hát a születések száma még 12.000-rel felül is múlta az addig legmagasabb, 1939. évi születésszámot! Még abban az esetben is, ha az 1940 február 29-i sz—ökőnzapra eső 5.230 születést levonjuk, még mindig 6.000

2—3. szám

főnyi tiszta születésnapo- rulatot tud felmutatni az

1940-es esztendő.

Ennél kedvezőbb ered—

—124—-—-

Élveszülön ezer lakosra _ (Mamim vlvames pour mao habilanis

vu. Mammut SletEIÉSI Mamám a nun is ami mmm 3' _ ; §

, NATAUTÉ EN ALLEMAÉNE PENDANT LA 173E BUERRE MONDMLE ET DEPUlS LA GUERRE EBRD. AC'TUELLEV,

ményt háborúban aligha 30

tao

vánhattunk volna. Nem sza—

bad természetesen nagy ma-

gyarazni, hogy 1940. vé-

l

)

gSR'x-"u" 91914 .

§

'The...-. ",^,....__

géig a háborúnak egyálta—

lában semmi kihatása nem volt a születések szánnám.

1940. első negyedében a születések száma a szökö—

napra esők levonása után

időszakában. E születések

nemzési ideje még a há— 49,-

.ború kitör-ése elé esik. Fel—

tehető tehát, hogy békés viszonyok esetében az év

további részében is ugyanolyan születés—

szapornlat, tehát 10%—k—al több születés jelentkezett volna. Ilyenformán 18 millió élveszülöttel számolhattunk volna a tényleg született 1,645.0(l()-rel szemben. A háború

következtében beálIott szz'il—etéskiesés tehát 1940. végéig 150000 meg; nem született gyermekre becsülhető?)

Ez az adatokban megbúvó születéskiesés kétségtelenül sajnálatos biológiai veszteség, még ha a népesedési statisztika számai—

ból első tekintetre nem ismerhető fel. Ha azonban összevetjük a világháború meg—

felelő eszten—dejével, meglepően alacsony- nak bizonyul. 1915-ben a születések száma az 1914. évi 1,818.000-ről l,382.*0l)0—re csök—

kent, ami 436000 főnyi születéskiesó-st je—

lent. Ennek pedig az 1940. évi veszteség csupán kereken egyharmada.

Alapvető eltérést jelent azonban az is, hogy a világháborús születéskiesést la szü- letések számának már akkor is észlelhető apadása előzte meg; ezzel szemben a jelen—

legi háború népünk biológiai előretörésé—

nek idejére esik és legalább is eddig nem járt nagyobb születéskieséssel, mint amek—

kora a békeállapotok mellett várható lo—

vábbi születési többlet lett volna.

Az 1941. évről ezideig rendelkezésre álló adatoknak az 1939. esztendő hónapok szerint részletezett adataival való egybe- vetése útján meg lehet állapítani azt a rend—

kívül figyelemreméltó tényt, hogy az újabb

M.Sl.Sz.1942,

1) V. ö. Wirtschaft Sla'tisti'k 1941. évf.

7. szám 136. l.

und

! lvnl'vml IX ! x ln lm w. u. St. 7941-

Rilli de St. 1942

Illllíllllvlvl

hónapok kisebb születési szamait illetően valóban csak (1 háború elkerülhetetlen Ic—i—

hatásáról, nem pedig a régi szabású születés- korlfitozás újból való megjelenéséről van szó.

Világosan kitűnik ez a VIII. sz. raj—

zunkból. Az ábra Bajorország, valamint a Német Birodalom régi területének ezer lé- lekre számított születési gyakoriságát niu—

tatja be havonkinti részletezésben az 1933;

1939, 1940. és 1941. évekről. Egyszerűség kedvéért vegyük csupán a Német Biroda- lom születési görbén szemügyre, Az 1933.

évi születési görbe a szokásos időszaki inga.- drozasl mutatja: tetőzik először februárban és márciusban (a nemzés hónapja május és június), másodszor pedig szeptemberben (a nemzés hónapja december). Az 1939. évi görbe ugyanezen ütemben halad, de lénye- gesen magasabb szinten. Az 1940. évi görbe kezdőpontja még az 1939. évinél is maga- sabb. Magasabb egészen áprilisig, sőt má—

jusig is; csupán 1.940 júniusában, vagyis kilenc hónappal a lengyel háború megindu—

lása után zurhan meredeken lefelé; nem—

sokára azonban ismét emelkedik, sőt 1940 szeptemberében még felül is múlja az 1939.

évi görbe magasságát. Ez az újabb emelke—

dés kétségtelenül annak köszönhető, hogy a lengyel hadjárat befejezése után, főleg azonban 1939 karácsonyán lehetségessé vált a házas fron'tkiatonák igen tekintélyes mérvű szabadságolása.

Az 1940. év elején és a nagy nyugati hadműveletek megindulása előtt általános szabads—ágzárlat lépett életbe. Ennek meg——

2—3. szám —— l25 —— 1942

Um. ÉLVESZULETÉSI ARANYSZAM BAJORORSZÁGBAN ÉS A NÉMET BIRUDALBMBAN

PROPORTION DES NNSSANCES VWANTES EN BAVIÉRE ET DANS L'ETAT ALLEMAND

** 1933,1939—1941

Hajaj-ország _ Baviére Német Birodalom —— Etat altemand

28 *960 .,,._., ; : reglterulet —ancientnrmmfe Y %cr 28

A ':

1940 ! ,

': I'X ( * § * ; 3

24 ——/—— l t '

' I 'I x _1940 21.

x .! l * "1

1939 *

22 Fix "X ll ,, X [,

! 'x'cx N. 7 xy 1939 ,. §. .,, 22

1941! '* —. _/'/* X "X L' t §

20; * ; % fiát—m f. ' §? L a 20

_ ' x , . / § x,?

, ; l,! 'i' ""I/' xx ! __, Pk;

18 75;ka ' '*—__ .Á' x/i % R (" 48

'lS _ M " X A - l l ,x 1

HSY Nu

%

? 6

14 __ . 1933 , 14

42 x 42

! s'

40§,l,,ll,, wlvlw vulvmlxx xixglm líulmlwlvlw vnlwulcx xlmluu 10

Aszúletés hónama —— Mois de %a natssance

IV V V! VI: VNI IX X XI XII ! " Ill A nemzés hónapja —-— Mets de la concephon

H 5: s: 2942

felelően az 1941. év első hónapjaiban a szü- letések száma ismét apadt, bár meg mindig magasabb szinten mozgott, mint 1933-ban.

Április, május és június hónapokban már ismét emelkedett a születési görbe, sőt rész- ben még felül is múlta az 1939. és 1940.

évek adatait. Ez az újabb emelkedés pon—

tosan kilenc hónappal a nyugati hadjárat befejezése után következett be amikor is—

mét lehetségessé vált a frontharcosok na—

gyobb méretű szabadságolása. 1941. szep—

temberében pedig, a házas katonák széles—

körű karácsonyi szabadsagolasámak hatlá—

sára, újból emelkedett a születések száma és a német nagyvárosokban még az előző évek szintjét is meghaladta.

A mondottakhól következik, hogy a je- lenlegi háborúban nem jelentkezik a szüle- tési— görlbe kor-abban megfigyelhető jellegze—

tes időszaki hullámzása; alakulására a há—

borús események döntő befolyást gyako—

rolnak. Az a tény, hogy a ufr011tkatonák na—

gyobb méretű szabadságolvása kilenc hónap- pal később teljes szabályszerűséggel a szü—

letések számának emelkedéséhez vezetett, nemesak azt bizonyítja, hogy a háborúban a jó szabadságolási politika a legjobb népe—

sedési politika, hanem arra is rámutat.

A születés honapja _ MUtS de (a nasssance

IV V VI till Vlll IX X X! m ! II III A nemzés hónapja —— Mois de la conception

Bayer. Statistlsches Landesamt.

R Me 81 1942

hogya háború eddigi lefolyása a német nép szaporodási készségét semmiképen sem gyengítette és egyáltalán nem pusztította

el, mint az elmúlt világháború.

Ennek a megz'illapításnak alap-vető je—

lentősége van a jövő szempontjából arra 'az esetre is, (ha az 1941. év háborús eseme—

nyei __ a német nép ferfierejenek roppant arányú hiarebavetése kelet es nyugat óriási arcvonalain —— az 1941. és 1942. évi szüle—

tések számát az 1940. évi rekordmagasság alá szorítanak. Mert rendkívül-i háborús időkben Végül is nem a születés száma a döntő; döntő az, hogy ébren marad-e né—

pünk újjáéledt vágya a gyermek után, és szabályszerűen megnyilatkozik—e, ha adva vannak nélkülözhetetlen előfeltételei. Erre a kérdésre azonban a német születési statisz—

tika eddigi adatai alapján igennel válaszol—

hatunk.

IX.

Ha a nemzetiszmrialista Németország szület(isszaporuvlatának az 193—l—1940-ben, tehát az első hét esztendő-ben elért ered' menyeit összefoglaljuk akkor elsősorban meg kell állapítani. hogy ez alatt az idő alatt csupan a Birodalmn régi területének

2—3. szám -——_126 -—-—

1—942 '

népe közel 27 millióval több gyermeknek adott éle- tet, mint amennyinek szü- letése az államfordulatot

közvetlenül megelőző 1932/

1933. évi házasodási és sza- porodási viszonyok alapján

IX. ElvesziimEs: Anluvszmon A NÉMET umwtnosomu ,

1933-BAN, VALAMINT 1937 ÉS 1941 SZEPTEMBER KÖZÖTT

PROPORTION DES NAISSANCES VIVANTES DANS LES GRANDESthLLES ALLEMANDES EN 1933 El DE 1937 A SEPTEMBRE l9dt ,

várható lett volna. 20 _%0" X %O—

Figyelembe kell venni / Num-X [

végül még azt a születés- / 3940

szaporulatot is, amely a X ,

Birodalomhoz csatolt terü- 48 X '!8 .,

leteken a csatlakozásuktól 1.939 / x "

az 1940. éwig terjedő idő- -' ll

ben jelentkezett, neveze- ." ,..l—939... . ,.o' ._ x tesen:

,oxír'o. ,"

1. azt a 120000 főnyi 45 vv—g—E .,. '!6 —

születésszaporulatot, ame—

lyet a Birodalommal való

egyesülése óta az Ostmark

népe tudott az 1938—1940. 44, években felmutatni az 19'i7.

évi viszonyokhoz képest;

44

2. azt az 50.000 főnyi

sziiletésszaporulatot, amely ,! 2 a Szudétaföldön mutatko-

zott ugyanezen időben.

42 _;

1933 '

3. Figyelembe kell venni

végül még azt a 250000

Md

! !

főnyi születési többletet is, 40 % 1

amely 1941 első felében je- lentkezett a Nagynuéimet Bi—

rodalom területén az 1933.

év (a visszatért területeket illetőleg a csat—

lakozásukat megelőző év) adataival szem—

ben.

Az 1934-től 1941. közepéig eltelt nyol- cadfél esztendő alatt a Nagynémet Biroda- lom egész területén, az Ostmarkkal és a Szudétafölddell) együtt

összesen 3 millióval is több gyermek született,

mint amennyinek születése a korábbi házasodási e's szaporodási viszonyok mel—

lett várható lett volna.

Különösen figyelemreméltó, hogy népe- sedési politikánk sikerei behatóbb vizs—

gálatánakz) eredménye szerint, a születés—

szaporulatnak csupán egyharma-drésze kö- szönhető a házasságkötések számában be- állott növekedésnek, kétharmadrésze azon- ban, tehát kereken 2 millió gyermek szü- 1) A Cseh-morva védnökség nélkül. Figyelemre- méltó azonban, hogy a születések száma ezen a területen is 15%—kal emelkedett, amióta a Biro- dalomhoz csatoltatott.

'*') V. 6. Burgdőrfer: ,,Kinder des Vertrauensíl Zentralverlag Franz Eher Nachf. Berlin, 1940.

M.S!.Sz.1942—

;

" 40

v fvu vu 'vm' IX

W.u.St.194t

IV

4—— ,

R. H de St. lSR'?

letése, (( házas termékenység valódi emel-'- kedésének, népünk újjáéledt életakaratá—

nak eredménye.

Olyan eredmény ez, amelynek nemcsak népesedési, de politikai szempontból is a legnagyobb jelentősége van. A német nép bizalmának — és ezt még a legkritikusabb beállítás mellett sem lehet elvitatni — tel—

jesen szabad és! spontán megnyilatkozása ez a Birodalommal, vezérével és jövőjével szemben; vallomás, amely szebb nem is lehetne. Ez a 3 milliós születésszaporulat a valóságban a német népnek a jövőbe vetett reménye. Mert a német nép vezéré- nek és a nemzetiszocialista mozgalomnak nagy műve: a feltámadt bizalom, új re—

mény és új e'letakarat nélkül ezek a gyer—

mekek sem születtek volna meg, ugyan—

úgy, amint az 1933—as év előtt millió és.

millió gyermek nem kapta meg az élet ajándékát. A születéseknek ez az áldása, melyet a német nép a német asszonyoknak köszönhet, megadja a Birodalom épitő-—

munkájának legmélyebb értelmét.