Magyarország és a szomszédos államok legfontosabb népességi és gazdasági adatai. Mezőgazdaság

7——12. szám

ez,

A Magyarorszz'igot környező államok gazdasági struktúrájukat tekintve is különböző jellegűek: Ausztria és Cseh—

szlovákia inkább ipari államok, Ro—

mánia és Jugoszlávia főleg mezőgaz- dasági és nyersanyagtermelő országok, ugyanakkor Magyarország termelésé- ben a vezetőszerepet játszó mezőgazda—

ság mellett majdnem ugyanakkora je—

lentőséghez jut az ipari termelés is.

Összehasonlítva az öt állam megmi—

velt, vagyis szántóföldi területének vi—

szonylagos nagyságát, kitűnik, hogy Magyarország területéből jut legna—

gyobb rész (60'20/0) szántóföldi terü—

letre. Ezt a részesedést a többi állam meg sem közelíti. Még a. Magyarország mögött második helyet elfoglaló Ro- mániában is csak 45'60/o az arány, bár

szántóföldi területe abszolút értékben

Azonban Romániában éppúgy, mint a többi országban az erdőterület magas aránya a szántóföld jelentőségét errő- sen csökkenti. Hazánk trianoni béke—

szerződés utáni területéből mindössze 11'90/0 az erdőség. Magyarország erdő—

területének elégtelensége leginkább a kiilkereskeidelmi adatokból tűnik ki, minthogy a behozatal legjelentősebb tételét általában ;; fabehozatal értéke tette. Ipari állam jellege ellenére ma—

gas volt Csehszlovákia szántóföldi te—

rületének részesedése (41'70/0),_ A cseh—

inorva terület magas mezőgazdasági kultúráját tovább emelve és a Felvidék adottságait is erőteljes mezőgazdaság—

politikávnl kihasználva, Csehszlovákia igen magasfokú önellátást valósított meg a két világháború között. Lege- lőre és rétre az öt állam köziil Ausztria és Jugoszlávia területéből esett a leg—

' Mezőgazdaság.

194

az állatállomány viszonylagos nagy- ságú, vagyis a lé—lekszámhoz viszonyí—

tott aránya a szarvasmarha— és sertés;

tenyésztésnél Ausztriában volt a leg—

nagyobb. Az osztrák húsfogyasztás je—

lentőségét mutatja az a tény, hogy Ausztria, állattenyésztésének fejlett- sége ellenére, élőállatból behozatalra szorult. Külterjes gazdálkodása követ—*

keztében Jugoszlávia és Románia a — juhok és kecskék számában inntatott_

fel abszolute és viszonylagosan is kima- gasló eredn'iényeket. Magyarország ál—

lattenyésztése is igen jelentős Volt a dunai államokhoz viszonyitva. amit legjobban az bizonyít, hogy az élő—

állatkivitel az összkivitel értékének ál—

talában 15%—át képviselte.

A Magyarországot környező államok között, amint az a főbb mezőgazdasági termények terméseredményeiből is ki—

tűnik, a legintenzívebb gazdálkodást Ausztria és Csehszlovákia folytatta.

E mellett azonban jelentős eltérések mutatkoztak a négy állam mezőgazda- ságilag megmivelt területének felhasz- nálási módjában is. Míg ugyanis Ro- mánia és *Jugoszlávia esetében a búza- és kukoricatermelésen volt a hangsúly, addig Ausztriában és Csehszlovákiá—

ban ;) szemestermékek termőterületé—

nek meg-oszlása sokkal egyenletesebb, ,a kukorica termőterülete pedig mini—

n'iális volt csupán, viszont jelentős fon—

tossaghoz jutott a burgonya. Magyar- ország, mint általában gazdasági té—

ren mindenütt. átmenetet képvisel a kétféle jelleg között. A szántóföldi be;

vetett területből a fontosabb mező- gazdasági termékekre eső hányadokat a következő összeállítás mutatja az nagyobb hányad. Ennek megfelelően 1938. évi adatok alapján.

Szánto- Buza i Rozs * Árpa ! Zab 1 Tengeri [Burgony

földi . 7,"

VOYSZág ággá; bevetett területe

2 e r h e k t a r b a n

Ausztria 0936) ... l.tl72 ltiíl 288 64 ?.lO

Csehszíov, ákía ... 5.857 639 a 763 7l 763

Magyarország ... 5.611 1.619 4 "il 224 1.174 291

Románia ... El,—145 3.8l8 ! ?."8 65l 4.997 284—

jugoszláviai ... Tu". 2 lift!) 4 l ') 3563. 3753 266

S z a z a l e' k b a n

Ausztria (1.036) ... 1000 1 ' ' 1 18'9 8-3 ! 146 32 10-7

CSethlOVákla ... 100'0 ] * 17'3 11-3 131 31 130

Magyarország ... 1000 2 — 11-2 81 1 40 20-9 52

Románia ... 1000 2 - 3-5 95 [ 4'8 37'2 1-5

Jugoszlávia ...

m

7—12. szám 17

1945

*

A búzatermelés mind az öt államban emelkedést mutatott, de különösen Ausztriának és Csehszlovákiának volt érdeke, gazdasági elzárkózása következ- tében, a termelés belterjességének foko—

zása és a termőterület növelése. A má- sodik világháború kitörése előtt Cseh—

szlovákiának sikerült is önellátóvá válnia gabonatermelés terén. Az 19224 1926. évek 600 ezer hektárnyi területé—

ről a második világháború előtti évek—

*ben 900 ezerre terjesztette ki a búza termőterületét és ezzel elérte azt, hogy _mig az ]926——30—as évek átlagában 12 millió (1 behozatali többlete volt, 1937- ben már kiviteli felesleggel rendelke—

zett. A gabonafélék közül a legfonto- sabb és legjellemzőbb adatokat kira- gadva, az öt állam búzatermésének többéves átlagai a következőképen alakultak a két Világháború közötti időszakban:

;

_ — (

l92É—29 ; lílíilJ—IH l ]935—38

0 r s z á g —————— ___in, _m— ) "__. ——

évek átlagában ezer métermázsa

; l

Ausztria ... 3.078 3.436 l 4 .l 14 Csehszlovákia , li! 038 14.614 l ' , *"

Magyarország . * 48 —

Románia ... 28.721

Jugoszlávia . . . 22.041 * ,

Ausztria és Csehszlovákia búzaterme- lésének folyamatos fejlődésével szem—

ben a három búzaexportállamban a gazdasági válság évei alatt az értéke- sítési nehézségek következtében átme—

neti visszafejlődés volt tapasztalható.

Magyarország, Jugoszlávia és Románia Európa búzaexportállamainak kiviteli többletében 90%—kal részesedett, mely mennyiség 1938—ban ]5 millió d—t jelen- tett. Az európai államok behozatali szükséglete ezzel szemben 1938-ban 116 millió (1 volt, amelyből a. búza—

b'ehozatalra szoruló Ausztriára és Cseh- szlovákiára 3 millió (] esett. Ausztria és Csehszlovákia növekvő elzárkózása a mezőgazdasági termények elől főleg Magyarországot érintette érzékenyen, mert hazánk a huszas évek második felében búzakivitelének több mint háromnegyedrészét e két államban értékesítette.

A rozs-termelés úgy területileg, mint mennyiségileg Csehszlovákiában a leg- nagyobb mérvű. Ugyancsak jelentős az árpa és zabtermelés is úgy Cseh- szlovákiában, mint AusZtriában, míg _a másik három dunai államban az árpa-

és zabtermelés aránya elenyésző. A tengeritermelés már más képet mutat.

e téren a három utóbbi mezőgazdasági állam ért el nagy terméseredményeket, bár a termésmennyiségek erősen vál—

toztak, mert az éghajlati viszonyok az egyes évek termésében nagy eltéréseket eredményeztek. így Magyarország is kénytelen volt": egyes években a hazai terméseredmények kiegészítéseképen, valamint .a sertéshízlalás jelentőségé- nek emelkedése kapesán Jugoszláviából és Romániából fedezni tengerisziikség—

letét, míg jobbtermésű években ismét szállítani tudott Ausztriának és Cseh-

szlovákiának. A keletebbre fekvő mező—

gazdasági államokban a kukorica sze—

repel kenyérpótlékként. míg a nyuga- tiakban ennek szerepét a, burgonya veszi át Az öt állam közül legnagyobb arányban Csehszlovákiában folyt a burgonyatermelés, itt a termés mennyi- sége majdnem 100 millió mázsa, a többi ország termelése viszont 20—30 millió között ingadozott. A cukorrépatermelés terén ugyanesak kimagasló eredménye—

ket ért el Csehszlovákia, *bár a termés mennyisége az első világháború óta fo—

kozatos visszaesést mutatott. A cukor értékesítésének nehézségei ugyanis a cukorrépatermelést nem tették jövedel- mezővé és ezért a búzatermelés kiter—

jesztésével szemben a eulforrépateriilet folyton zsugorodott és az 1920—as évek első felének 300 ezer ha—nyi területe a második világháború előtt felére csök- kent. A cseh cukorkivitel erősen vissza—

esett a környező államok önellátási tö- rekvései folytán, mégpedig az 1927—31.

évek 562 ezer tonnányi mennyiségéről

az 1933—37. _! évek átlagában 206 ezer

tonnára szállt alá.. Magyarországon hasonló visszaesést szenvedett a cukor—

kivitel, amely mennyiségileg 84 ezer

tonnáról 23 ezertonnára zuhant a fen—

tebb említett évek átlagában.

A Szovjet-Únió területének 40%-át erdőség borítja, azonkívül a művelés alá nem vont területek az ország ha?

talmas kiterjedésénél fogva jelentős részt képviselnek s így viszonylag ki—

esinek tűnik fel a szántóföldi terület- nek az ország egész területéhez viszo—

nyított részesedése, amely 1934—ben 11'0%

volt A Szevjet—Únió évrőlévre hatal- mas lendülettel emelte gabonatermő- területét, melyen a búza jutott legna- gyobb jelentőséghez. A búza termőte—

rülete az 1909—13—as évek 23.720 ezer

' *)

7—12. szam

ugyanakkor a termésmennyiség 203 mil—

lió (1--ról 409 millió (1- ra emelkedett.

Az állattenyésztés terén a helyzet annyiban különleges, hogy a lovak számának nagymérvű csökkenése a mindinkább fokozódó mechanizalásnak volt egyenes következménye. Ennek ellenére továbbra is fejlesztették az ál—

lattenyésztést, bár az állatállomány csökkenésének átmeneti kisebb jelentő—

ségét kellően megindokolja a me- zőgazdaság átállítása. Mégis az ál- lattenyésztés emelésére a Szovjet—Únió- ban állandóan különféle, főleg minőségi intézkedések történtek, aminek egyik eredménye az lett hogy 1938- ig a serté—

sek száma az 1928. évi szintre emelke- dett.

A textilipari nyersanyagok közül a termelt mennyiséget illetően a gyapot tölti be az első helyet, " melynek termelése az éghajlati viszonyok kö- vetkeztében a dunai allamokban nem honosodott meg. A Szovjet-Únió azon- ban

bár a behozott mennyiségek a termelés emelkedése következtében fokozatosan csökkentek. 9.

Gyapjútermelésben a Szovjet-Únió

szintén nagy eredményeket ért el, 1938- ban 7'60/o—át termelve a vilagtermelés—

nek. azonban ennek a textilipari nyers—

anyagnak a termelése sem fedezte a belső szükségletet tekintette] a meg—

növekedett fogyasztásra és az állatállo—

hajáról 1938 ig 41.512 ezer ha-ra és,

many átmeneti csökkenésére A (lan, államok közül ezen a téren a mezőg'aza dasági országok mutattak fel jelentos

eredményt elsősorban Románia, 1'4%—'

mint Jugoszlávia. E két állam gyapjú, termelésének nagyságára mál—.az állat;

állomány magas volta is rámutat. Ma;

gyarország viszonylag csekély terme—A*

lése csak részben fedezi a textilipar szükségleteit. A lentermele'st illetően a Szovjet— Únió a világtermelés 5-8% átü képviseli. A dunai államok közül Jugo- szlávia és Csehszlovákia termeltek na—

gyobb mennyiséget. A kendertermelés—

ben szintén a Szovjet-Únió termelése a legnagyobb, bár ennél a terménynél ' jelentős szerephez jutott Jugoszlávia, Románia és Magyarország is. Ezeknek az országoknak termelése 1938—ban a Világtermelésnek 135, 74 és 3'30/n-át

tette.

A selyemgubótcrmelésbe—n a Szovjet—.

Únió termelése messze kimagaslik.

ugyanakkor az adatok a magyar 'Se—

jelentős mennyiséggel szere— _ ,) ; , , (

pelt a gyapottermő országok sorá— lytnitermeles' hanyatlasat mutatnak.

ban, mert termelése egy tizedét A Szovget—Umo dohangtermelese meg—

tette a világtermelésnek, Ennek el— közelíti az egész europai dohanyterme—

lenére jelentős behozatalra szorult,) lés mennyiségét. a dunai allamok kozul

melése a legnagyobb és minőségileg is igen jó.

A bortermelés terén a termés meny—

nyiségét tekintve Románia és Jugo—

szlávia'megelőzi Magyarországot, azon- ban a magyar bor vilagszerte ismeretes kiváló niinősége révén kiviteli piacra talált a, tengerentúlon, még a Fülöp- szigeteken is.

]. Terület művelési ágak szerint.

1 Kárpátaljával együtt .

Szántó K") És ! Rét é? Erdő Egyéb § Összesen _-

0 r s 2 á ;: Év szolo ; legeio ; x—

e 1 e 1- h e k t á r ?

mmm .. z ze ' ar 32.24 233 )

Ausztria ... : Abszá' 5071; 1936 123922 1125 Ég,-ÉS 37129 10825 13337

Csehszlovákialu ; absz. %; 1.038 21??? 11.35 így?) 325?) 17128 § lát??

Szoviet-Unió -— % am 55 1934 mi??? 15336 e 39397? 81331? 593337 íg'tligbg-Éű

Románia ... ; abs" 591" was 125435 26.73 33393 313? 357254 ; 35735

Jugoszlávia .. . . : absz 55 1937 30438 2629 , 35235 ( 731720 55322 : ??;07-34

"('—12 szám 19 1945

2. Állatállomány.

' i

A s ' ((

szám- $$$; Lo' ]uh Kecske Sertés Bivaly

0 r S Z á % látás , , !

ex e e z é r !) e n

! x

Magyarország ... 1938 1.975 814 ,! .629 41 ) 3.110 ?

Ausztxia ... [938 2.596 246 316 7754 § 2.872 ——

Csehszlovákia' . . . . 1937 * 4.938 704 6441h 3.612 3 l ..

Szoviet--Únió ... 1938 63.200 17.500 102500 30.6UO ' 539

Románia ... . 1987 4.184 2.065 12372 4le 3.371) 185

Iugoszlávía ... [938 4.269 1.265 10.137 1.890 3.451 38

* Kárpátaljával együtt; 3 1930, évi adat.

? 1936. évi adat. 4 1934. évi adat. , _

3. Búzatermés. 6. Zabtermés.

.

Termés- Termés-

Összes termés átlag Összes termés átlag

0 r s 2 á g ezer () hektárcnkínt 0 r s 2 á ;: 628!" C] hektáronkím

(:

m. : ] 933 nem-3 ] Hm 1932 k 1938

Magyarország 17.544 26.883 Magyarország . . . . 3.158 3.104 13—5 138

Ausztria ... 3.318 4.411 Ausztria ... 3.898 4.352 12 7 151

Csehszlovákia . . . . 14.625 18.140 Csehszlovákia . . . . 16.638 13.905 20 4 18]

Ebből Kárpátalja ' — Ebbőlllíárpátalia 424 — 14 1 —— '

Szoviet-Únió . . ,4 HURROO Szcviet-Unió . . . . 1 1) 400 1!69.900 7 3 19-5

Románia ... . . 48.214 Románia ... . . (w 4127 4.631 8I 7-1

Jugoszlávia ... § Rudi?!) Jugoszlávia ... 2 692 ; 3.265 82 9-0 f

1 Nem hivatalos bevsIÓS, Nmn hivatnlos becslés.

x , v . ' . .

4- Rozstm meg- 7. Tengerltermes.

G'

_ . _ Termés— _ Termés-

? Összes termés átlag Osszes termés átlag

0 r s z á g ezer (; hekgáronkmt 0 t S z á (, ezer g hektáronkint

' _ u_ , a

nm ; m:;s nem ! 1938 m:;z § 1932 I 1938

Magyarország . . ,x. 1.6 ;: ; 8.016 122 1 127. Magyarország . . . . ! 26.53 70 20-7 227

Ausztria ... 6. 0 0 5.911 1549 16-2 Ausztria ... ,, [ ; 19—8 274

Csehszlovákia . . . . 21 75!x 19.U6! 209 188 Csehszlovákiax , . . 1.001; É 3.656 2341 223 Ebből Kárpátalja 582 ! — 15'6 ——— . Szoviet—Únió . . A . ? 264904) 9-3 2103 szovíet——Únió . .. . 22(!.2()U ? *ZUOJWU 8'4 ; '9 7 Románia ... 93() 514174 125 10"?

Románia . . . . . 2.67X ! . 372 77 3 107 Iugoszlávia ... 47. SW!) 47.559 157 _17'3

Jugoszlávia ... 2.115 ; 2.271 8—7 ; 8—9 ,

' * Nmn hivatalos bevslós, 1 Kárpátaljával együtt.

2 Nem hivatalos becslés.

* _ 5. Amator-més. 8. Burgonyatermés.

§ Termés— ! 'I ermés—

Összes termés átlag , Összes termés átlag

0 ! s z a g ezer (; hektáronkint 0 r s z é 2 ezer hektáronkim

W WWWWWWWW W ,,(ÉWWW " WW WWWW _W_

ma:: § mim 1932 I 1938 1932 1938 m$). T 1938

l

Magyarorszag mm § 7.340 153 1150 Magyarország . . . . 13.575 21.4sz 522, 735

, Ausztria . . . . 2.741 3.055 16-0 18-2 Ausztria . . 39.561 131 7 t—151 5

Csehszlovákxz , . . . ISAHU 13.286 214 201 Csehszlová la , . . . 9237 vii 126 8 128 8 Ebpől Kárpátalja 60 —— 15-0 —— Ebből Kárpátalja "2 0325 69 8 Szox'jet—Unió . . . . 50.300 , :, 7—3 189 Szovjet—Unió . . . . ' [419500 706 1 570

Románia ... . . 14.671 ] 82 6-5 Románia . . . . 4 18.040 802 86

Iugoszla'vía ... 3.915 ; 9—6 Ifi—I Jugoszlávia ... nun] ! 17.016 58-6 63

1 Nem hivatalos bePsh s, ' Nem hivatalos becslés.

urak

7412. szám

.

9. Cukorrépatermés.

Termés—

Összes termés átlag

ezer (; hektáronkin

m

Orszá

Ország g

Magyarország . . . ... 395 196—

Magyarország . . . . 8.490 9.694 200-6 220] Csehszlovákia ... . . 171 1149!

Ausztria . . . . 10.204 19.125 239-0 241- Ebből Kárpátalja . . . . 39 —. ,

' Csehszlovákia 39.614 ' 59.870 27149 331- Szovjet-Unió ... .. a1.293 i2.760

' Ebből Kárpátalja lí' —-—- 133-5 — Románia . . . . . 71 ' 123 *

Szoviet-Únió . . . . 65.600 166.800 450 140— Jugoszlávia . . . . ... . . . 169 147

Románia ... 3.029 7.309 164-8 154- , _ ; * *

Jugoszlávia ... 7.335 5.573 172-5 190- 1 1937. ev1 adat.

! 1960. évi adat, _ ,

1 1936. évi adat. ' 1936. évi adat. a ( :_ — '

3 1937. évi adat. *

10. Lentermés. 14. Bol-termés.

%

1932

Ország Ország

;

ezer hektoliter, . f ;

Magyarország 23 35 Magyarország ... 3.340 3.060 ,;

Ausztria ... 4 9 Ausztria ... . 1.078 * 853 "

Csehszlmgákia1 33 *110 Csehszlovákia ... 434 4 1545

Szovjet-Unió . 5 000 5.460 Ebből "Kárpátalja . . . . 73 "— '

Románia ... 56 63 Szoviet-Unió . . . . . . '5.000 '5.000

Jugoszlávia . . . 106 129 Románia . . A . . . 7.815 9.924

, Jugoszlávia . . . ... . . . . 4.387 4.672

1 Kárpátaljával együtt,

! 1937. évi,.adat. * 1937. évi adat.

- * 1933. évi adat.

' 1934. évi adat. — 1

11. Kendertermés. ' _ 15; Gyapjútermés.

Ország, % Ország

ezer tonna

Magyayország 64 ,137 Magyarország ... 4—9 7-5

Ausztna ... I '! Ausztria ... 0-5 0-5

Csehszlmgákía' .. . 60 149 Csehszlovákia! ... (M) 04)

SzovyetjUnió . . . . 1.742 1.200 Szovy'et-Unió . . 58-5 137-4

Románia ... 259 303 Románia . . , . . . 24—6 *24-7

Jugoszlávia ... 213 554 Jugoszlávia ... 134 152

1 1937. évi adat. * Kárpátaljával együtt.

' ! Kárpátaljával együtt. ' 1937. évi adat.

12. Gyapottermés. 16. Selyemgubótermés. *

!931/32 ]937/38

Ország _— Ország

ezer a

Szovjet-Únió .. ... ! 3.999 * 8.200? Magyarország... ... . . 618 267

Csehszlovákía' . . . 20 8

_Szuviet-Unió .. 10.200 20.124

Románia ... 185 3214

Jugoszlávia ... 466 ' 505

1' Kárpátaljával együtt. ) ' _ 3 1934. évi adat. z újabb adatok nemrisme—

retesek.