AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG NEMZETI VAGYONA
IRTA
D*· FELLNER FRIGYES.
BUDAPEST
PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA v 1913.
OUlal
I. A nem zeti vagyon fogalm a és az annak b ecslésén él alkalmazott
m ódszerek ... ... ... _ ... ... . ... ... ... . ... 5
II. A magyar szen t korona országainak és az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok nem zeti vagyoná nak m egállapítása ... ... ... _ ... _ ... ... ... ... 10
1. A földbirtok ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 10
2. A bányák _ ... ... ... ... 21
3. Az épületek ... ... ... ... ... 24
4. A közlekedési eszközök... _ ... ... _ ... ... ... ... _ 32 5 Az ingóságok... ... ... ... ... ... ... ... __ ... ... ... 43
6. Követelések és tartozások a külfölddel szemben ... ... 58 7. A vagyonmegoszlás ... ... . ... _ 66 III. A nem zeti vagyon b ecslésére vonatkozó birálatos észrevételek 74
Táblázatok.
1*
mazott módszerek.
Az osztrák b iro d a lm i ta n ác sb an képviselt k irá ly ságok és országok egyfelől, másfelől a m a g y a r szent k o ro n a országai k ü lö n -k ü lö n jogilag önálló állam ot a lk o tn a k ugyan, de egységes gazdasági terü let g y anánt jelentkeznek, m e rt m in d k é t állam te rü lete egy vám- és keresk ed elm i te rü le te t képez, m ely et közös v á m h a tá r vesz k ö rü l; közös egyetértéssel és egyön tetű en sza b ály o ztato tt a m érték- és pénzren d szer, a j e g y b a n k ügy és egyéb a k eresk ed elm i forgalom szem pontjából fontosabb in té z m é n y ; de b iz o n y o s m érvig közösek a védelem hez ta rto zó ügyek és in té z m én y e k is, így rész
legesen közös a hadiigy, közös a kü lü g v ek igazgatási szervezete és ezek f o l y o m á n y a k é p a k ülügy és hadiigy k ö ré b e n e lő fo rd u ló közös üg y ek költsége.
Indokolt te h át az a vizsgálódás, a m elylyel Ausztria és Magyarország nem zeti v a g y o n át egyszerre tö re k szü n k szám szerűen kipuh ato ln i, hogy az osztrák és m a g y ar m o n a rc h ia gazdasági erejérő l — am ely a két ország nép én ek v a g y o n áb a n leghív eb b en j u t kifejezésre — szám ot adhassunk.
A nem zeti vagyon m in d a z o k n a k a gazdasági javak
nak és é rté k ek n e k összessége, am elyek valam ely állam i
lag szervezett nép re n d elk ezésére állanak egy bizo n y o s
fi
i d ő b e n .1 A nem zeti vagyon tö b b , m in t az állam hoz tarto zó egyes p hysikai szem élyek v a g y o n án a k összege.
Mert a nem zeti vagyon n e m csa k az egyes term észeti szem élyek v ag y o n át alkotó ja v a k b ó l áll, h a n e m a jogi szem élyeknek (társulatok, községek, tö rv én y h ató ság o k , testületek, alapítványok, állam stb.) v a g y o n áb ó l is.
A nem zeti vagyon a n é p n e k gazdasági összereje. A nem zeti vagyon elem ei: az in g atlan o k (földbirtok, é p ü letek, b á n y ák ); a közlekedési eszközök (utak, hidak, vízi utak, vasutak, posta, tá v írd a és távbeszélő); az ingó
ságok; a követelések a külfölddel szem ben, levonva ezekből a külfölddel szem ben fennálló tartozásokat.
A nem zeti vagyon becslésénél háro m féle m ódszer alkalm azható. A subjektiv módszer az egyes szem élyek v agyonából in d u l ki és az egyes v a g y o n o k összesítése utján p u h a to lja ki az összvagyont. Ez a m ó d szer ott kínálkozik alkalm azásra, a hol v ag y onadó van. Mint
hogy azo n b a n a m o d e rn vag y o n ad ó a legkisebb vag y o n o k at — a lé tm in im u m socialpolitikai k ö v e te lm é n y é nek érvényesítésével — m entesíti az adó alól; a kettős m eg adóztatás elk erülése végett pedig ném ely v a g y o n a d ó
rendszer a jogi szem élyeket is kiveszi az adóztatás alól: az adóstatisztikai an y ag n e m teljes, úgy hogy az egyes v a g y o n o k összesítése — a subjektiv m ódszer alkalm azása m ellett — csak a m e g ad ó z ta to tt össz
vagyont fogja ered m én y e z n i, nem pedig a nem zeti vagyont.1 2 3 Viszont ez a m ó d szer érd e k es b e p illan tást enged a nem zeti vagyon alanyi tagozatába, a vagyon- eloszlásba.
1 A nemzeti vagyon fogalommeghatározása körüli vitákra nézve 1. Frédéric Fellner: d e v a lu a tio n de la richesse nationale.» (Bulletin de l’tnstitut Inter
national de Statistique. Tome XIII. Deuxiemc livraison. Budapest, 1902. — 96. lap.) 3. Poroszországban pl. az összes népességnek csak 13'88%-a vagyonadó
köteles, 'mert a 6000 márkán aluli vagyonok nem esnek adó alá. (Georíj E vert: Socialstatistische Streifzüge durch die Materialien der Ergänzungs
steuerveranlagung in Preussen. Zeitschrift des K. preuss. statist. Bureaus. .lahrg.
1901. 221. lap.)
A n em zeti vagyon k ip u h a to lá sá ra tehát a lk alm a sabb az objektiv módszer, a m ely az egyes gazdasági jav ak (földbirtok, épületek, b á n y á k , ingók stb.) é rté k ének szám szerű m eg állapítását czélozza. Mig az alanyi m ódszerrel az összvagyon szem élyi m egoszlásáról n y e rünk felvilágosítást, addig a tá rg y i m ó d szer a nem zeti vagyon dologi tagozatát tárja elénk és az egyes v a g y o n elem ek viszonylagos jelen tő ség érő l ad számot. Az o b je k tiv m ó dszer dö n tő előnye, bogy segélyével az egész nem zeti vagyon szám szerű kifejezéséhez ju th a tu n k .
A h a rm a d ik m ó d sze r Alfred de Foville nevéhez fűződik. A de Foville-féle m ódszer lényege a k ö v et
kező. Haláleset követk eztéb en a nem zeti v a g y o n n ak egy bizonyos h á n y a d ré sz e ö rö k ö sö d és utján évről-évre b irto k o t cserél. Bizonyos idő elteltével te h át az összes m ag án vagyonok örö k ö sö d és utján más kézre ju tn ak . Hány év u tá n ? A h á n y év eltelik, a mig m in d azo k m eghaltak, a k ik n e k kezén a m agán v ag y o n o k összes
sége v a n ; más szóval az egész tá rsad alm i vagyon annyi év elteltével lesz öröklés tárgyává, a m en n y i év átlag elválasztja azt a pillanatot, a m elytől kezdve ki-ki a saját v a gyonát ö rökölte, attól a pillanattól, a m elyben azt, ha a so r reá kerül, u tó d já ra fogja hagyni. Ez évek számát az ö rö k ö sö k «valószínű közép élettartam a» fejezi ki. Egy generatio kihaltával átlag a m agán v ag y o n o k összessége gazdát cserél, az egyik gen eratio kezéről a m ásikéra megy. Ha te h át ism erjük az év en k é n t ö rö k ö södés folytán tu la jd o n o st változtató v ag y o n o k értékét, az ö rökösödési annu itást, úgy en n ek szorzata a való
színű k ö z é p é le tta rta m o t kifejező évek számával, e re d m ényezi az egy g e n eratio kihaltával haláleset folytán gazdát cserélt összes m a g án v ag y o n o k értékét. Egy o r szágban, a hol pl. a népesség átlag 27 éves, úgy még átlag 35 évi életre van kilátása; m e rt egy 27 éves e m b e r valószínű átlagos é le tta rta m a 35 év. A hol te h át a valószínű k ö z é p é le tta rta m (a túlélési coéffiriens, survie
8
m o yenne) pl. 35 év, azaz a v agyonok állag 35 évig m a ra d n a k egy kézben, ott az ö rö kösödési an n u itás Vsa, m ás szóval, az á tru h á z h a tó m ag án v ag y o n o k összes
ségének átlag V35 része alakul át évenként hagyatékká.
P r o b lé m á n k szem pontjából a h a g y até k o k k a l azonosan kezelendők a h alálesetre szóló ajándék o záso k is, m e rt hiszen a d onatio m o rtis causa tu la jd o n k é p en anticipált hagyaték, előlegezett örökség g y a n á n t jelentkezik. Ha a h a g y até k o k és a halálesetre szóló ajándék o záso k évi összegét a túlélési eg y ü tth a tó v al szorozzuk, úgy e r e d m én y ü l csak a m agán v ag y o n o k összességét, a tá rsad alm i v ag y o n t k a p ju k ,1 n em pedig a nem zeti vagyont. Mind az a vagyon ugyanis, a m ely n em tárgya az öröklésnek, te h át n em esik ö rö kösödési adó alá, — m in t a m ilyen a jogi szem élyek (társulatok, községek, törvén y h ató ság o k , egyházak, állam stb.) vagyona, vagyis az u. n. k o rlá to lt forgalm ú vagyon, — n e m szerepel az örösödési a n n u i
tásban sem. Ennélfogva a tá rsad alm i vagyonhoz, azaz a p h y sik ai szem élyek ö röklés tá rg y á t képező v a g y o n á hoz — e m ódszerrel n y e r t e re d m é n y kiegészítése gy a
n án t — h o zzáadandó a jogi szem ély ek n ek ö röklés tár
gyát nem képező vagyona, a k ö tö tt vagyon. Azokban az á llam o k b an , a hol az ilyen k ö tö tt vagyonok, ö rö k ö södési adó h ely ett en n ek pótlásául illeték eg y en érték et fizetnek, ez k ü lönös nehézséget n e m okoz, m e rt az illeték eg y en érték kiszabása végett a jogi szem élyek v a g y o n án a k értéke h iv atalb ó l lesz k ipuhatolva. Végül a társad alm i vag y o n h o z a d a n d ó az állam i vagyon, a m ely sem ö rö kösödési adó, sem ille lé k eg y e n é rté k alá n em esik. A de Foville-féle m ó d szer ott alkalm azható, a hol az örökségek és halálesetre szóló a já n d é k o zások kivétel nélkül m egadóztatnak, m e rt csak ott
1 így nevezi a de Foville-féle módszerrel nyert eredményt C. A. Verrijn Stuart: «Ober dic~ Methode der Berechnung des gesellschaftlichen Vermögens aus der Erbschaftsstatistik» ez. dolgozatában. (Allgemeines statistisches Archiv.
Herausgeg. von Dr. Georg von Mayr, III. Band. 481. lap.)
n y e rh e tő k slatisü k a i a d ato k az évi örökségek össze
géről.1
A usztriában 1889 óta részletes ad ato k állnak re n delkezésre az élők közötti és h alálesetre szóló v ag y o n á tru h á zá so k ró l.1 2 3 M agyarországra nézve eddig ilyen adatokat n em gyűjtö ttek , illetve azok feldolgozást nem nyertek. Dr. Telcszky János m. kir. p én zü g y m in ister u r azo n b an elrendelte, hogy k im u ta tá s készíttessék azokról az ingó és ingatlan érté k ek rő l, a m elyek a M ag y a rb iro d alo m b a n 1906— 1908. években örökösödési, illetve ajándékozási illeték alá k erültek. Ezek az ad atok a jelen m u n k á b a n először n y e r n e k feldolgozást.
F eladatunk két önálló állam nak, A usztriának és M agyarországnak n em zeti v ag y o n át m egállapítani. Az e re d m é n y e k ö sszehasonlithatása feltételezi, hogy a becs
lés m in d k é t országra nézve ug y an azo n m ó dszerrel vitessék keresztül. Ennélfogva elsősorban a tárgyi m ó d szer alkalm azásával ki fogjuk p u h a to ln i a gazdasági javak összértékét, főbb k a teg ó riák szerint cso p o rto sítva, a m it a felhasználandó a d ato k n a k tú ln y o m ó részben azonos term észete tesz lehetővé. Majd az e re d mény m e g b ízh ató ság án ak ellenőrzése végett m in d k ét ország nem zeti v a g y o n án a k k ip u h a to lá sá t az ö rö k ö sö dési adatok segélyével is meg fogjuk kísérelni.
1 Az egyes országokban a különböző módszerekkel keresztül vitt becs
lési eredményekről 1. F. Fellner id. ért. (103—108. 1.) Lásd továbbá az ered
mények részletes ismertetését és bírálatát Dr. Gottlieb Schnapper-Arndl: «Sozial- slatistik.» Leipzig 1908.(257—280. lapok); Heinrich Pesch S. J .: «Lehrbuch der Nationalökonomie)) II. Band. Teil 1. Freiburg i. B. 1909 (372 - 408. lapok);
I. N o th h a rd t: «Volksvermögen und Volkseinkommen in Württemberg. 1902 C. Mühlemann: (Untersuchungen über die Entwicklung der wirtschaftlichen Kultur und die Güterverteilung im Kanton Bern.» (Mitteilungen des Bernischen statistischen Bureaus. 1905. 218. és köv. 1.)
3 Az eredmények évenként m egjelennek: «Mitteilungen des K. K. Finanz
ministeriums» ez. hivatalos kiadványban.
10
A magyar szent korona országainak és az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok nemzeti vagyo
nának megállapítása.
Úgy Magyarország, m in t Ausztria n em zeti vagyona a következő alkotó részekből áll: 1. fö ld b irto k ; 2. b á n y á k ; 3. ép ü letek ; 4. közlekedési eszközök; 5. ingó
ságok; 6. követelések és ta rto záso k a költőiddel szem ben. Vizsgáljuk meg e vag y o n elem ek é rté k é t egyenként.
II.
1. A földbirtok.
A. A m a g y ar nem zeti vagyon leg jelen ték en y eb b alkotó elem e a föld. A m a g y ar szent k o ro n a országai
ban lévő földterület m űvelési ágak szerinti pénzérték e nincs megállapítva, ennélfogva a földbirtok é rté k ét m egbízható a d ato k felhasználásával k ü lö n b ö ző m ódon kell k ip u h a to ln u n k , hogy elfogadható e re d m é n y re jussunk.
Az első m ó d szer a b b a n áll, hogy a jelzálogos k ö l
csönök fedezete g y a n á n t le k ö tö tt b irto k te s te k h o ld a n ként! átlagos b e c sé rté k é t általán o sítju k az összes föld
területre. Sajnos, hogy eddig az összes hitelintézetek nem m u ta ttá k ki a jelzálogul szolgáló földterü letek b ecsértéke m ellett azok térte rje d elm ét, sőt ném ely intézet még a jelzálogok b e c s é rté k é rő l sem ad k im u ta tást. Ennélfogva csak az ily a d a to k a t szolgáltató, zálog
levél-kibocsátó in tézetek statisztikai an y ag á ra kell szo
rítk o z n u n k .1 E hitelin tézetek részére jelzálogul lek ö tö tt fö ld b irto k o k terü le te 1912-ben kitett 7,946.285 kát. h o l
dat, 2 652,283.532 k o ro n a érték b en . A hitelin tézetek
1 A Magyar Földhitelintézet, Magyar Jelzálog-Hitelbank, Magyar Takarék- pénztárak Központi Jelzálogbankja és a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó- Bank üzleti jelentései és zárszámadásai alapján.
részére jelzálogul lekötött föld b irto k o k kát. holdan- kénti (1600 nsz.-öles) átlagos é rték e te h át 333 k o ro n a 79 fillér. Ha ezt az é rté k e t az egész ország földbirtok- területére generalizáljuk, úgy ezen 333‘79 K é rté k n ek a m ag y ar szent k o ro n a ország ain ak te rje d elm ét kitevő h oldak számával való szorzata adja a m a g y a r föld
terület értékét. E s z e r i n t a m a g y a r b i r o d a l o m 56,475.123 kát. h o ld n y i t e r ü l e t e 1 18,849.278,848 k o ro n a érték et képvisel. A m a g y a r föld h ite lé rté k e húsz év alatt tete
mesen em elkedett, m e rt 1893-ban egy kát. h o ld átlagos értéke 230 K volt és ez alapon 12,320.128,250·— K é rté ket n y e r tü n k .1 2 Ez az 53°/0-os em elkedés azo n b an n e m fejezi ki teljességében a fö ld b irto k é rté k növekedését, m e rt hiszen a jelzálogok fenti b e c s é rté k é b e n évtizedek előtt eszközölt becslések e re d m é n y e i is fo g laltatnak;
és b á r a tömeges k o n v erzió k k ö v e tk eztéb en a jelzálog
k ö lcsönök á llo m á n y á b a n tú ln y o m ó részt u ja b b k o ri becs- é rték ek szerepelnek, ma a föld h itelérték e tényleg mégis n ag y o b b 3
A m ag y ar föld é rté k én e k becslésére más m ód is ajánlkozik, a mely a tiszta h o zad ék n ak megfelelő k a m a t
lábbal való tő késítésében nyilvánul. A m a g y ar szent k o ro n a országai összes te rm ő te rü le té n ek kataszteri tiszta ho zad ék a 1911-ben 309.109.138·— k o ro n á ra rúgott.
Az 1909 :V. t.-cz. alap ján k eresztülvitt kiigazítás e re d m én y e g y a n á n t a k ataszteri tiszta h o zad ék 34,574.462'—
k o ronával sza p o ro d o tt úgy, hogy 1913-ra a földadó
1 A magyar birodalom összes területe 32,496.701 hektár, melyből 1,705.448 hektár nem termő (földadó alá nem eső) terület. Egy hektár =- 1 737,726 kát.
hold Maf/yar Statisztikai Évkönyv. 1911. Budapest, 1912. (91. lap.) 3 Fellner F. hl. ért. 110. lap.
8 Ezt a m. kir. központi statisztikai hivatal nagyérdemű igazgatója, dr.
Varyha Gyula ur által rendelkezésünkre bocsátott adatok is igazolják, a me
lyek szerint az 1912. évben a hazai hitelintézetek által földbirtokokra folyösi- loll kölcsönök fedezetéül 752.842 kai. hold köttetett le 486,062.000'— korona becsértékben; azaz egy kai. hold átlagos becsértéke 045 korona.
12
m á r 343,683.600’— k o ro n a kataszteri tiszta h o zadék alapján lett k ivetve.1
Tudvalevő, hogy a kataszteri tiszta h o z ad é k a t é n y leges tiszta ho zad ék m ögött messze visszam arad. Azt kell te h át m e g tu d n u n k , hogy m ilyen az a rá n y a k atasz
teri és a tényleges tiszta h o zad ék között. A tényleges tiszta h o z ad é k n a k egyik le g p reg n án sab b kifejezője a földbér. Ha te h át tudjuk, hogy m ilyen a rá n y van a k ibérelt fö ld b irto k o k bérösszege és k ataszteri tiszta hozadéka között, úgy m egközelíthető tájék o zásu n k van a tényleges és k ataszteri tiszta h o zadék a rá n y a felől.
A hivatalos a d ato k szerint a m a g y a r szent k o ro n a országaiban az 1899-ben k ib é re lt fö ld b irto k o k bérösszege 44,276.931’— fit, ezeknek kataszteri tiszta hozadéka pedig 18,426.001’— frt volt.1 2 Ha ezt az a rá n y t elfogadjuk a k ataszteri és tényleges tiszta hozadék között a rá n y g y an án t, úgy a tényleges tiszta ho zad ék csaknem két és félszer (2*40:1) oly nagy, m int a kataszteri. Meg
jegyzendő, hogy e hivatalos ad ato k n e m a viszonylag n a g y o b b jö v e d elm et biztositó kisbérietek, h a n em a k ö z é p b irto k o k bérleti adatai alapján gyüjtettek , továbbá, hogy a fö ld b irto k tényleges tiszta h o zadéka egyre nö vekedik, a mit a bérletösszegek em elk ed ő irá n y a is m u ta t.3 Noha te h át a tényleges tiszta h o z ad é k ma több, m int 2’4-szerese a kataszteri tiszta hozad ék n ak , mégis ezt az a rá n y t alkalm azzuk, m in t re n d e lk ez é sü n k re álló positiv adatot. E sz erin t a fent k im u ta to tt 343.683 millió k o ro n a k ataszteri tiszta ho zad ék 2’40-szercsél véve,
1 Az adatok szives közlését Benkó Gyula m inisten tanácsos urnák, a m. kir. pénzügyministeriuin XIX. ügyosztálya vezetőjének köszönjük.
3 Adatok az egyenes adók reformjához. V. kötet. Kiadja a m. kir. pénz- ügyministerium. Budapest, 1901. (50. és 70. lap.)
·'* Lásd: Az egyenes adók reformjának alapelvei és a földadókataszter kiigazításáról és a földadó százalékának megállapításáról szóló törvényjavaslat indokolása. (Az 1906. évi május hó 19-re hirdetett országgyűlés képviselő- házának irományai. XVIII. köt. Budapest, 1908. 23. lap.)
824,840.640'— k o ro n a tényleges tiszta hozad ék o t n y e rünk. E nn ek 22 1/a-szerese (4'5°/0-os tőkésítés) adja a m ag y ar föld m inim álisan m egállapított h o z ad é k i é rté két: 18,558,914'400·— k o ro n á t.
Végül még egy m ó d szer segélyével k ísértsük meg a m a g y ar föld é rté k é n e k becslését. Hivatalos a d atain k v annak a rra nézve, hogy é v en k in t m e n n y i azoknak az in g atlan o k n ak az értéke, a m elyek haláleset k ö v etk ez
tében c seréln ek gazdát. A h a láleset k ö v e tk ez té b en évről- évre beálló in g a tla n b irto k -v álto záso k az egész ország összes in g a tla n é rté k e in e k p e rio d ik u s a n je le n tk e z ő há
nyadrészei. Mennyi év alatt cserél tu lajd o n o st ö rö k ö sö dés utján az összes ingatlan b ir t o k ? A hány év eltelik, a mig m in d azo k m eghaltak, a k ik n e k kezén az ingat
lan van. Vagyis a gen eratio kihaltával. Más szóval, az ország összes ingatlana a n n y i év alatt lesz öröklés tárgyává, a h á n y év átlag elválasztja azt a pillanatot, a m elytől kezdve ki-ki a saját ingatlanát örökölte, attól a pillanattól, m e ly b e n azokat az ingatlanokat, ha a sor reá kerül, u tó d já ra fogja hagyni. Ez évek szám át a valószínű k ö z ép é le tta rta m fejezi ki. Nem az átlagos (közép) é lettartam , h a n em az ö rö k ö sö k n e k valószínű közép élettartam a. Egy gen eratio kihaltával állag az összes in g a tla n b irto k gazdát cserél, vagyis az egyik g e n eratio kezérő l a m ásik éra megy. Ha tehát ism erem az év en k é n t örö k ö sö d és folytán b e k ö v etk e zett in g a tla n b irto k v á lto z áso k értékét, v. i. az ingatla
nok örök ö sö d ési an n uitását, úgy en n ek a valószínű k ö z é p é le tta rta m o t kifejező évek számával való szor
zata adja az egy g e n eratio kihaltával haláleset foly
tán gazdát cserélt összes ingatlan o k értékét. A h ag y a téki ingatlanok é rték e kiegészítendő a h alálesetre szóló ajándékozás folytán tu lajd o n o st változtató ingatlan o k értékével, m e rt az ilyen d o n atio m o rtis causa tulajdon
képen a n ticipált h a g y a té k n a k tekintendő.
A M ag y a rb iro d alo m b a n haláleset követk eztéb en
14
gazdát cserélő és ajándékozási illeték alá k e rü lt in g at
lanok összes értéke v o l t : * 1
ö rö k ö s ö d é s i a já n d é k o z á s i ö sszesen ille té k a l á k e r ü l t in g a tla n o k é rték e
1900. évben ... 230,711.782·- K 106,831.935 — K 343,543.717 - K 1907. « ... 200,815.214·— « 108,020.877— « 369,430.091 — « 1908. « ... 231,834.633·— « 110,421.829 - « 342,250.462·— « Átlag: 1906—1908. ... 243,120.543 — K 108,024.880 - K 351,745.423 — K
A valószínű k ö z ép é le tta rta m a m a g y a r szent k o ro n a o rszágaiban 35312 év.2 Ha te h át ezt a szám ot szor
zást coefficiensnek vesszük a 35E745 millió k o ro n á hoz, úgy m egkapjuk az egy g e n eratio kihaltával h a láleset folytán gazdát cserélt összes ingatlan értékét, a mi 12.420,834.376-97 k o r o n á n a k felel meg. Meglepő az e re d m é n y a fentebb n y e rt közel 18% m illiárd mellett, főleg, ha te k in te tb e vesszük még azt is, hogy ez a 12 420 m illiárd az épületek és m a g á n b á n y á k é rté k é t is képviseli. Két k ö rü lm é n y m ag yarázza a zo n b a n ezt az ere d m én y t. E 12 420 m illiárd k o ro n á n y i é rté k b en — és ezt m in d e n e k elő tt ki kell e m e ln ü n k — nem foglaltatnak az ország összes ingatlanai, m e rt eb b en képviselve n in csen ek a jogi szem élyek tu la jd o n á b a n levő in g at
lanok, a m ely ek n em tárgyai az öröklésnek, e n n él
fogva n em esnek örökösödési illeték alá, h a n e m e h e lyett ille ték eg y en érték et fizetnek; teh át a fenti k im u tatásb an nem szerepelnek. A term észeti szem élyek tu la jd o n á b an levő és ö rö k ö sö d és tá rg y á t k épező ingat
la n o k é rték éh ez ad an d ó még a h o ltk éz b irto k a (egy
házi birtokok), a testületek (megyék, városok, közsé-
1 Az adatokat Szabó Imre ministeri tanácsos ur, a pénzügyministerium IV. fő
osztályának főnöke volt szives rendelkezésünkre bocsátani.
a A valószínű középélellartam mathematikai értékét Altenburger Gyula urnák, a Hungária általános biztosító részvénytársaság ügyvezető igazgatójának köszönjük kinek szakszerű számítása szerint az Magyarországra nézve 35*31215. (Lásd részle
tezve az 1. sz. táblázatot.) L. a valószínű élettartamra nézve báró Láng Lajos érde
kes fejtegetéseit most megjelent nagyszabású munkájában : «A statisztika törté
nete.» Bevezetésül Magyarország statisztikájához. Budapest (évszám nélkül), 15.
és 16. lap; Földes B éla: Magyarország statisztikája. Budapest, 1885. 167. lap.
gek), egyesületek, intézetek, társulatok, ré szv é n y tá rsa ságok tu lajd o n áb an levő ingatlanok, a koridősbségi (senioratns) hitbizo m án y i, a lap ítv án y i b irt o k o k stb., szóval m in d a z o k n ak az in g a tla n o k n ak az értéke, a m elyek nem tá rg y a i az öröklésnek, h a n e m m int k ö tö tt forgalmú b irto k o k ille té k eg y e n é rté k alá esn e k ; de a fenti 12‘420 m illiárd h o z az állami tu la jd o n b a n lévő in gatlanok é rté k e is adandó, m e rt ezek sem ö rö k ö sö dési illeték, sem ille té k eg y e n é rté k alá n e m vonatnak.
A m a g y a r szent k o ro n a országaiban az 1908. évben illetékegyenérték alá v ett in g atlan o k é rték e a h iv a ta los a d ato k szerint 756,579.741'— k o ro n a v o lt.1 T ehát az ö rökösödési illeték és ille té k eg y e n é rté k alá eső összes ingatlan o k 13.177,414.117'— k o ro n á t képviselnek.
Ez az érték azo n b an jóval a tényleges m ögött m arad , m e rt az ö rökösödési illeték és ille té k eg y e n é rté k kisza
básánál — az 1887 :XLV. l.-cz. 3. és 4. §-a é rtelm éb en
— a földbirtok é rté k é n e k az egyenes állami adó száz
szorosát, illetőleg kétszázszorosát, vagy a kataszteri tiszta jö v ed elem h úszszorosát veszik, h o lo tt — a m int fentebb lá ttu k — a tényleges tiszta h o z ad ék 2'4-szer nagy o b b , m in t a kataszteri. Ez a m áso d ik körü lm én y , a m ely b ő l m eg m a g y ará z h ató az alacsony eredm ény.
A valódi érték k ip u h ato lása végett te h át a 13Ί77 m illiárd 2'4-szeresét kell v en n ü n k , és az igy n y e rt 31.625,793.880'— k o ro n a fejezi ki az örökösödési illeték és illeték eg y en érték alá k erü lő összes in g a tla n o k é rté két. E hh ez ad an d ó az állam tu la jd o n á b a n levő ingatlanok értéke, a m ely a z árszám ad áso k s z e r i n t 2 682,606.116' —
1 Ez adatokat Szabó Imre miniszteri tanácsos ur, a m. kir. pénziigymiste- rium IV. főosztályának vezetője volt szives összeállítani és rendelkezésünkre bocsátani.
a A m agyar szent korona országainak állami zárszámadása az 1911. évre.
Budapest, 1912. (260—267. lapok.) Megjegyzendő, bogy e helyen — a kettős számítás elkerülése végett — nem az összes állami ingatlanvagyont mutattuk ki, a mely az 1911. év végén 4.955,224.80627 koronára rúgott; igy pl. a közlekedési eszközök közt szerepelnek az államvasutak ingatlanai, az állami közutak stb., a bányák közt a bányászati ingatlanok stb.
10
k o ro n á ra m g (ebből 287,658.281’— K fö ld b irto k és 31)4,947.835*— K épületek). így n y e rü n k 31.918,452.161’—
koronát, a m ely az összes ingatlan o k é rté k é i képviseli.
E b b ő l az e re d m é n y b ő l azo n b an az ország ép ü letein e k és m a g á n b á n y á in a k ö sszértékét le kell ü tn ü n k , hogy a m ezőgazdasági föld b irto k érté k ét m egkaphassuk. Az épületek összértéke — az a láb b i becslés szerint — 8.574,937.027 koro n a, míg a m a g á n b á n y á k é 1.290,555.442 korona. Ezeknek levonása u tán a fö ld b irto k forgalm i é rték e g y a n á n t 22.047,959.692’— k o ro n a összeget n y e rü n k .
A m a g y ar föld értéke a különböző m ó d szerek s z e r i n t :
h ite lé rté k · ____ _..i 18.849,278.848’— k o ro n a hozadéki é r té k :... ... 18.558,914.400’— « forgalmi é r t é k : . . . _ 22.047,959.692’— «
E h á ro m érték átlaga 19.818,717.646 k o ro n a , m in t v é g ered m én y , a m a g y a r föld összértéke g y a n án t elfogad
ható.
B. Az osztrák b iro d a lm i ta n á c sb a n képviselt k i
rályságok és országok fö ld b irto k á n ak é rték e is t ö b b féle m ód o n állapítható meg.
Minthogy az osztrák h itelin tézetek — a K. k. p r i vilegierte allgemeine B o denkreditanstaU kivételével — a jelzálogul le k ö tö tt fö ld b irto k o k b e c s é rté k é t n em m u tatják ki, az osztrák fö ld b irto k hitelértéke, sajnos, n e m állapítható meg.
Az osztrák fö ld b irto k érté k e te h á t más m ó d o n p u h a to la n d ó ki. Első sorban, a fö ld b irto k tiszta hoza- d é k án a k megfelelő k a m a tlá b b a l való tőkésítése utján.
Az osztrák b iro d a lm i ta n á c sb a n képviselt k irály ság o k és országok összes te rm ő te rü le té n ek 1 kataszteri tiszta hozad ék a volt:
1 Az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok összes területe 30,000.458 hektár, a melyből 1,780.937 hektár nem termő (földadó alá nem eső) terület. Österreichisches Statistisches Handbuch. Wien, 1912. 50. lap.
1909- ben ____ ... 305,954.100·— korona >
1910- b e n ... 305,872.701 - « 2
1911- ben ____ ... ... 305,168.321.— « ·'<
Állag: 1909—1911-ben ..._ 305,665.027,— korona.
A kataszteri tiszta hozadék, úgy m in t M agyarország
ban, A usztriában is, a tényleges tiszta h o zadék m ögött messze visszam arad. Azt kell te h át tu d n u n k , ho g y m ilyen az a rá n y a kataszteri és a tényleges tiszta hozadék között. Az osztrák es. kir. p é n z ü g y m in iste riu m a sta
tisztikai k özponti b izottságnak gazdag an y ag o t b o c sá tott rendelkezésére, a m ely b ő l m egállap íth ató volt, hogy az in g atlan o k a d ó é rté k e m ilyen a rá n y b a n állott azok forgalmi é rté k é h e z .1 * * 4 1886-ban adásvétel és á rv e rés alkalm ával g y ű jtö tt 25.959 esetre v o n a tk o ztak az adatok. E b b ő l tisztán m ezőgazdasági b irt o k o k ra 21.131 eset vonatkozott. És m egállapittatott, hogy a föld b irto k a d ó é rté k e úgy a rá n y lo tt a n n a k forgalmi, azaz té n y le ges értékhez, m in t 1:335-höz. Ezt az a rá n y t elfogad
h atjuk a mai állap o tn ak megfelelő g y a n á n t is, m e rt ez adatgyűjtés előtt húsz évvel, az 1866-ban gyű jtö tt ad ato k szerint is csaknem ugyanez volt az ará n y (1:333).5 Az a d ó érték k el szem ben a forgalm i érték em elkedő a rá n y a a föld b irto k tényleges tiszta hozadé- k á n ak folytonos növek ed ését hozza kifejezésre. Egyéb positiv ad ato k h iá n y á b a n te h át a kataszteri tiszta h o zadék 3’35-szörösét véve tényleges tiszta ho zad ék g y a
nánt, 1.023,977.840-45 k o ro n á t k a punk, a m ely A usztriában
1 Mitteilungen des K. K. Finanzministeriums. XVII. Jalirg. Erstes Heft.
Wien, 1911. (245. lap.) : Ibidem. (247. lap.)
“ Österreichisches Slat. Handbuch 1911. (56. lap.)
4 Karl Theodor von Inam a-Sternegg: "Die Realitälenwerte in Österreich im Jahre 1886 in Vergleichung mit dem Jahre 1866.» Statistische Monatsschrift
\I V . Jalirg. Wien, 1888. (278. és 280. lap.)
• Volt ugyanis az arány szántóföldeknél 2Ό6, rétnél 2 86, erdőparczellák- nál 4 89, legelőnél 3 80, kertnél 3 57, szőlőnél 2'23, vagyis átlag 3\33. (Ibidem 277. lap.)
2
18
a fö ld b irto k tényleges tiszta h o zad ék át képviseli. E nnek 2 2 7 a - s z e r e s e (4·5°/0-θ8 tőkésítés) adja az osztrák föld hozadéki értékét, vagyis 23.039,501.410·— ko ro n át.
A föld b irto k é rté k ét A usztriára nézve az örökösödés folytán gazdát cserélő in g atlan o k é rté k ad a ta ib ó l m égm eg- b iz h a tó b b a n álla p íth atju k meg, m in t M ag yarországon,1 m e rt az e rre vo n atk o zó a d atg y ű jtés p o n to sab b , rész
letesebb és évről-évre közzé van téve.
Az osztrák b iro d a lm i ta n á c sb a n képviselt k ir á ly ságok és o rszág o k b an haláleset k ö v e tk eztéb en tulaj
d onost változtató és a h alálesetre szóló ajándékozás elszámolása végett a h a g y a té k b a b eszo lgáltatott ingat
lan o k é rték e a hivatalosan k ö zzétett a d a to k szerint a következő v o l t : * 1 2
1907. évben1 1908. évben 1909. évben Átlag 1907 -1909.
h a g y a té k i in g a tla n o k érté k e
a h a g y a té k b a b e s z o lg á lta to tt in g a tla n o k é rték e
összesen
- 583,861.357— K 30,287.375·— K 614,148.732— K ... 575,223.577·— « 31,900.410·— « 607,123.987·- « ... 631,359.556·- « 34,352.027— « 665,711.583 — « ... 596,814.830 — K 32.179,970 - K 628,994.763·- K
A valószínű k ö z ép é le tta rta m A u sztriában 35216 év.3 Ezt a számot szorzási ccéfficiensnek véve a 628 994 millió koronához, m e g k ap ju k az egy generatio kihaltával haláleset folytán tu la jd o n o st cserélt összes ingatlan értékét, a mi 22.150,679.573 80 k o r o n á n a k felel meg. Valam int azt a M ag y a rb iro d alo m ra nézve m egállapí
tottuk, itt is feltűnő, hogy ez az e re d m én y , a fentebb k im u ta to tt 23 m illiárd k o ro n a m ellett, szerfelett ala
csony, h a te k in te tb e vesszük, hogy ez a 22 Ί5 0 m illiárd n e m csa k a fö ld b irto k , h a n e m az é p ü letek és magán-
1 Minthogy ugyanaz az eljárás az osztrák földbirtok becslésénél, utalunk a fent körülirt módszerre. (11. s köv. lap.)
3 Mitteilungen des K. K. Finanzministeriums XVII. Jahrg. Krstes Heft.
Wien, 1911. (640. és 641. lap.)
3 Ausztriára nézve ugyancsak Altenburger Gyula igazgató ur volt szives a valószínű középéletlartam mathematikai értékét kiszámítani és azt — a mint az a mellékelt I. sz. táblázatból kitűnik — 35-21645 évben állapította meg.
b án y ák érté k ét is képviseli. Az alacsony e re d m én y oka a b b a n a k ö rü lm é n y b e n leli első so rb an m a g y a rá zatát, hogy e 22T50 m illiárd k o ro n a é rté k b e n nem foglaltatnak Ausztria összes ingatlanai, h a n e m csak azok, a m ely ek ö rö k ö sö d és tárgyai, te h á t a m elyek örökösödési illeték alá esn e k ; ennélfogva az é rté k b e n képviselve n in c se n e k a jogi szem élyek tu la jd o n á b an levő ingatlanok, a m ely ek ö rö kösödési illeték h e ly ett illeték eg y en érték et fizetnek. A term észeti szem élyek tu la jd o n á b a n levő és igy ö rö k ösödés tá rg y á t képező ingatlanok érté k éh e z a d an d ó még az alapítv án y o k , jav ad a lm a k , egyházi és világi községek (kerületek, o r
szágok), egyletek és egyéb testületek és tá rsu lato k (részvénytársaságok, szövetkezetek) v ag y o n át képező ingatlanok értéke, a m e ly e k n e m tárg y ai az ö röklés
nek, h a n em m in t k ö tö tt forgalm ú b irt o k o k illeték- eg y en é rté k alá esnek. De a fenti 22T50 m illiárdhoz az állam tu la jd o n á b a n levő in gatlanok érték e is h o zzá
adandó, m ert ezek sem örökö sö d ési illeték, sem illeték- e g y en é rté k alá n e m v o n a tn a k és igy abból szintén hiányzanak.
Az osztrák b iro d a lm i ta n ác sb an képviselt k irá ly ságok és országok te rü le té n az 1901—1910. években ille- té k eg y en érték alá vett in g a tla n o k é rték e 1,732.851,013-42 k o ro n á ra rú g o tt .1 T e h á t az ö rö kösödési illeték és ille- té k eg y e n é rté k alá eső összes ingatlanok 23,983.530,587 22 k o ro n á t képviselnek. Ez az é rté k azo n b an — ép úgy m int M agyarországon, A usztriában is — jó v al a té n y leges m ögött m arad , m e rt az örökösödési illeték és
illeték eg y en érték kiszabásánál a földadó- és é p ü le ta d ó köteles in g atlan o k é rté k é n e k k ip u h ato lásán ál tú ln y o m ó részben a k a tasz teri a d a to k r a tám aszkodnak. De a k a
taszteri é rté k n él azért ném ileg m a g asa b b n ak kell lenni
1 Ez adatok összeállítását és szives közlését lovag Eugen Beck von Manna- getla u. Lerchenau osztályfőnök urnák köszönjük.
2*
20
a megilletékezés végett itt k ip u h a to lt érték n ek , m e rt részben mégis v é telára k a t vagy specziális becslése
ket vesznek az érték m eg állap itásn ál alapul. Kérdés tehát, hogy m en n y iv el lesz ez az örökösödési illeték és illeték eg y en érték alá vont in gatlanvagyon érték e felemelendő, hogy a valódi érté k h ez ju s s u n k ? E m lí
tettük, hogy A usztriában hivatalos ad atok g y ü jte tte k a rra nézve, hogy az ingatlan o k kataszteri é rték e hogyan a rá n y lik azok tényleges forgalmi értékéhez, am ely h i
vatalos a d ato k a t von Inam a-Slernegg részletesen és nagy gonddal feldolgozván, a rra az e re d m é n y re jutott, hogy a nem tisztán m ezőgazdasági ingatlan o k ra, te h á t a fö ld b irto k ra és é p ü letek re nézve átlagosan ez az a r á n y : 1 :2 2 5 - h ö z .1 Vagyis 100 K kataszteri é rté k n ek 225 k o ro n a tényleges forgalmi érték felel meg. A valódi é rté k k ip u h a to lá sa végett te h át a 23983 m illiárd 2‘25-szörösét kell v e n n ü n k és az igy n y e rt 53,962.942,810 75 korona fejezi ki az örökö sö d ési illeték és illeték eg y en érték alá k e rü lő összes in g a tla n o k értékét. Ehhez ad an d ó az állam tu la jd o n á b a n levő ingatlan o k értéke fejében 640,231.642 k o ro n a .1 2 3 így n y e rü n k 54,603.174,452 koronát, a m ely az összes in gatlanok é rték ét képviseli.
Ebből az e re d m é n y b ő l azo n b an az ország ép ü leteinek és a m a g á n b á n y á k n a k összértékét le kell ü tn ü n k , hogy a mezőgazdasági fö ld b irto k érté k ét m egkaphassuk. Az épületek összértéke A u sztriában — az alábbi becslés szerint — 14,981.578,973 ko ro n a, mig a m a g án b á n y á k é 4,750.492,587 korona. E k ét tétel levonása után a föld
1 Th. von Inarna-Sternegg id. ért., (Statistische Monatsschrift XIV. 1888.) (278. lap).
3 Az osztrák központi állami zárszámadások nem mutatják ki az állam ingatlanvagyonát; ennélfogva azt csak hozzávetőleg állapíthatjuk meg. Az egész földadóköteles terület 28,219.521 hektár (Österreichisches Statistisches Hand
buch. 1911. 56 lap). Egy hektár átlagos értéke 810'44 K. Az állami birtokok területe 1,128.655 hektár, amelyből termékeny és termelésre alkalmas 782.460 hektár (V. olt 1910. 113 lap), ennek szorzata az átlagos heklárértékkel 640,231.642 K.
b irto k o k forgalm i é rté k e g y a n án t 34,871.102,892 k o ro n a összeget n y e rü n k .
A kétféle m ó d szer sze rin t az o sztrák fö ld b irto k értéke:
ho zad ék i é r t é k _ ... ... 23,089.501,410 k o ro n a forgalm i é rté k ___ ... 34,871.102,892 «
E k ét é rté k átlaga 28,955.301,651 k o ro n a m in t vég
e re d m én y az o sztrák föld ö sszérték e g y a n án t állítan d ó be a n em zeti vagyon le ltá rá b a .1 * 3
Az o sztrák b iro d a lm i ta n ác sb an k ép v iselt k irá ly ságok és o rszágok és a m ag y ar szent k o ro n a o rszág ai
n ak fö ld b irto k a e g y ü tt 48,774.019.297 k o ro n a é rté k e t képvisel.
2. A bányák.
A fö ld b irto k h o z so ro la n d ó k a b á n y á k is. A b á n y á k tő k e é rté k é n e k m eg állap ítása h ely esen csakis azok tiszta h o z ad é k á n ak tő k ésítése alap ján tö rté n h e tik .
A) A b á n y a- és k o h ó te rm e lé s n y e rs h o zad ék án ak é rté k e a m a g y ar szent k o ro n a ország aib an v o lt:1 2 3
1907-ben ... ... ... 127,640.240 korona 1908 « ... ... ... 145,471.016 « 1909 « ... 152,248.360 « 1910 « ... ... . 152,837.807 « 1911 « ... ... ... 160,275,593 « Állag 1907—1911-ben ... ... ... 147,694.603 korona
1 Roschmann - Hörburg 1885-ben Ausztria földbirtokának értékét 6,597.409,026 koronában állapította meg a tiszta bozadék 5%-os tőkésítésével.
(Dr. Julius V. Roschmann-Hörburg: «Der Bodenwerth Oesterreichs.» Wien, 1885. — 31. lap.). E becslés hibája, hogy a kataszteri tiszta hozadékot tényle
gesnek vette, holott utóbbi annál — amint láttuk — jóval nagyobb. — Schiff Walter az osztrák földbirtok értékét 13,080.923.084 koronára becsülte 1892-ben, tehát húsz év előtt. (Dr. Waller Schiff: «Zur Frage der Organisation des landwirtschaftlichen Kredites in Deutschland u. Oesterreich. Leipzig, 1893. 44.
1 ap). — Inama-Stcrnegg szerint pedig 1893-ban 18,438.115,510 korona volt az osztrák földbirtok forgalmi értéke. (Carl Theodor v. Inam a-Sternegg: «Die Ergebnisse der Erbschaftssteuer in Oesterreich in den Jahren 1889—1891 und ihre Bedeutung für die Schätzung des Nationalvermögens.» (Statistische Monats
schrift. XIX. — Wien 1893. - 14. lap.)
3 Magyar Statisztikai Évkönyv. 1911. — (151. lap.)
22
Vagyis a b án y a- és k o h ó te rm e lé s n y e rs hozadé- k a in a k átlagos évi összértéke 147,694.603 ko ro n a. E n n e k 40%-át, 59.077.84E20 k o ro n á t tiszta ho zad ék n ak véve és ezt 4°/0-os k a m a tlá b b a l tőkésítve 1,476.946,030 k o ro n a tő k e érték e t kapunk. Minél m a g asab b tőkésítési eoéffi- cienst veszünk, a n n ál a lac so n y ab b tő k e é rté k e t k a p u n k ; tek in te tte l a m a g y a r érez- és s z é n b á n y á k gaz
dagságára és arra, ho g y azok tőke h iá n y á b a n távolról sincsenek még teljesen feltárva, a b á n y á k é le tta rta m á t M agyarországon c sek ély n ek n e m te k in th e tjü k és ezért v e ttü n k viszonylag alacso n y tőkésítési h á n y ad o t.
A M ag y arb iro d alo m b á n y á in a k 1,476.946,030 ko- ro n á n y i é rté k é b ő l 1,290.555,442 k o ro n a (vagyis 87-38%) esik a m a g án b án y ák , 186,390.588 k o ro n a (12‘62°/0) pedig a k in cstári b á n y á k é rté k é re .1
A k e re k E477 m illiárd k o ro n a b á n y a é rté k keve
sebb, m in t a M ag y arb iro d alo m b á n y á in a k összértéke, m e rt a fe n te b b fe ltü n te te tt é rté k e k csakis a b á n y á szat és k o h ászat te rm é k e ire v o n atk o zn ak , a s ó b á n y á k kivételével, a m e l y e k n e k érté k e az 1911. évi állami z á r
szám adás szerin t 479,620.40278 k o ro n a .1 2 Ezt az érték et a la c so n y n ak kell tekintenünk. Mert a term elt só értéke volt 1907—1911-ig átlag év en k é n t 32,221.500 k o ro n a, 2,371,917-50 K átlagos évi term elési költséggel.3 Más szóval a sójövedék évi tiszta h o z ad é k a 29,849.58250 K, a m in e k 4°/0-os tőkésítéssel, 746,239.562 50 k o ro n a felel meg.
A m a g y a r szent k o ro n a országai összes b á n y á in a k és k o h ó in a k tő k e é rté k e 2,223.185,592'50 K.
1 A kincstári és magánbányák értékét a termelés összértékéből állapí
tottuk meg; ugyanis 1907—1911-ig úgy a kincstári mint a magánbányáknál és kohóműveknél a term elés összértéke 743,542,688 koronára rúgott és ebből csak 93,885.793 K, vagyis 12-62% esett a kincstári term elés értékére, a mely arányt a fent kipuhatolt bányaértékre alkalmaztuk. (Az adatokra nézve 1. Magyar Statisztikai Évkönyv 1911. — 153. lap.)
1 A m agyar szent korona országainak állami zárszámadása az 1911. évre.
Iludapest 1912. — (260. lap.)
3 Magyar Statisztikai Évkönyv. 1911. — (154. lap.)
B) A b á n y á k és k o h ó k sokkal n ag y o b b tő k e é rté ket képviselnek az osztrák b iro d a lm i ta n á c sb a n kép viselt k irá ly ság o k b a n és o rszágokban, m in t Magyar- országon. É r té k ü k u g y an o ly m ó d sze rrel p u h a to lh a tó ki, m in t a m a g y a r bányáké.
A b á n y a- és k o h ó te rm e lé s n y e rs h o z a d é k á n a k é r téke az osztrák b iro d a lo m b a n v o l t : 1
bányatermelés kohótermelés
1907-ben 295,486.865 korona 132,807.655 korona 1908 « 317,833.337 « 136,920.722 « 1909 « 317,490.564 « 137,235.740 « 1910 « 315,486.476 « 143,951.194 « 1911 « ___ 320,107.395 « 155,669.109 « Átlag 1907—1911-ben 313,280.927 korona 141,316.884 korona
Az o sztrák b á n y a - és k o h ó te rm e lé sh e z so ro la n d ó még a n y e rs kőolaj (naphta)-term elés is, a m e ly n e k értéke az 1908—1910. év ekben átlag évi 35,243,661 k o ro n á ra rú g o tt.1 2 Vagyis a bánya-, k o h ó - és n a p h laterm e- lés n y e rs h o z ad é k á n ak átlagos évi összértéke 489,841.472 K. E n n e k 40%-át tiszta h o z ad é k n a k véve és a tiszta h o zad ék o t — m in t M agyarországra nézve — 40°/o-kal tőkésítve, k a p u n k 4,898.414,720 k o ro n a tőkeértéket.
Az osztrák b iro d a lm i tan ác sb an képviselt k irályságok és országok b á n y á in a k 4-898 m illiárd ra rugó é rté k éb ő l csak 147,922.133 kor. (vagyis 3O2°/0) esik a kin cstári b á n y á k és 4,750.492,587 kor. (96-98°/0) a m a g á n b á n y á k é rté k ére.3
1 Az adatokra nézve 1. Oesterreichisches Statistisches Handbuch 1911. — 118. és 130. lapokon, továbbá Statistik des Bergbaues in Österreich für das Jahr 1911. - Wien 1912 (204. lap)
3 Oesterr. Stat. Handbuch 1911. — (125 lap.)
8 A bányászat 418,222.176 mm. term elésből csak 14,785.604 mm., tehát mintegy 3'50/0 esik a kincstárra, a többi magántermelés. Az összes kincstári termelés értéke mintegy 14 8 millió K, v. i. 3O2°/0. Az ezüst- és higany
bányászat kizárólag a kincstár kezében van, de ezek termelésének értéke is összesen csak 6·539 millió korona. (Az adatokra nézve 1. Österr. Stal. Hand
buch 1911. — 116. lap jegyzet). Az állami bányák könyvértéke gyanánt az állami zárszámadásokban 52,794.189-85 K van felvéve. (Zentralrechnungs
abschluss über den Staatshaushalt der im Reichsrate vertretenen Königreiche und Länder für das Jahr 1911. — Wien 1912. — 583. lap.)
Ausztria b á n y á in a k összértékét k ip u h a to la n d ó , a fenti 4898 m illiárd h o z még a só b án y á k érté k e is hozzáadandó. Az o sztrák sóterm elés és eladás összes értéke volt a term elési költséggel A
sótermelés termelési költség tiszta hozadék 1909- ben 47,153.914 K 17,371.515,- K 29,782.399 K 1910- ben 46,553.737 « 17,818.200·— « 28,735.537 «
Átlag 1909—1910-ben 46,853,825 K 17,594.857-50 K 29,258.968’ K A sójövedék évi tiszta h o zad ék a 29,258.968 K, a m inek 4°/0-os tőkésítéssel 731,474.200 K tő k e é rté k felel meg.
Az osztrák b iro d a lm i tan ácsb an képviselt k irá ly ságok és országok összes b á n y á in a k és k o h ó in a k tőke
érték e 5,629.888.920 korona.
Ausztria és M agyarország b á n y á i és k o h ó i együtt 7,853.074,512'50 k o ro n a é rté k et képviselnek.
3. A z épületek.
Az ingatlan nem zeti vagyon h a rm a d ik alkotó ele
m ét az épületek képviselik. Noha ezek n ek becslése m á r n a g y o b b nehézséggel jár, mégis m egközelítő p o n tosságú e re d m é n y t b iztosítanak a h á z a d ó k a ta s z te rre vonatk o zó bőséges, m egbízható és részletes statisztikai adatok, a m ely ek úgy M agyarországon, m in t A usztriá
ban re n d e lk ez é sü n k re állanak.
A) A m a g y a r szent k o ro n a ország ain ak é p ü le te k ben fekvő v ag y o n át a h ázadóstatisztika felhasználásá
val állap íth atju k meg. A h ázadó M agyarországon két
féle: h á zb é ra d ó és bázosztályadó. Az uj házadó-tör- vén y (1909 : VI. t.-cz. 8. §-a) érte lm é b en a tényleg b é r
b e a d o tt la k ó h áz a k és egyéb épületek kivétel nélkül m in d e n ü tt h á z b é ra d ó alá esnek; de a ki n e m bérelt 1
1 Statistische Mitteilnni/en über das österreichische Salzmonopol im Jahre 1910. — Wien 1912 (221 lap); — im Jahre 1909. — Wien 1911 (215. lap).
épületek is h á zb é ra d ó alá tartoznak, még pedig a tényleg k ib é re lte k k el tö rt é n t összehasonlítás utján meg- beesült h a sz o n é rté k (bérhozadék) alapján, azokban a községekben (városokban), a m e ly e k b en a lak részek nek legalább a fele b é rb e van adva. A hol a lakrészek felénél k ev esebb van b érb e ad v a , ott a ki n e m b é re lt lakrészek házo sztály ad ó alá esnek. (20. §.)1 K itűnik e ren delkezésekből, hogy a n a g y o b b v árosok házai, te h á t az é rté k ese b b épületek, re n d s z e rin t h á zb érad ó k ö telesek , inig a kisebb k özségekben levő é rté k te le n e b b házak, te h át az épületek, tú ln y o m ó része házosztály ad ó alá esik. — Végül e lő re b o csá tju k még azt is, hogy a Ma
g y a rb iro d a lo m b a n az épületek n ek , az adózás szem pontjáb ó l két nagy c so p o rtját k ü lö n b ö z te tjü k m eg: az ad óköteles és ad ó m en tes házakat. Az u tó b b i cso p o r
to t — a m ely ism ét ideiglenesen és álla n d ó an a d ó m entes h áza k a t foglal m a g áb an — a becslésnél szin
tén szám ításba kell venni, a m it az a k ö rü lm é n y tesz lehetővé, hogy az ideiglenesen ad ó m en tes épületek adója szintén elő lesz Írva ugyan, de n e m kivetve és igy azok h aszo n érték e a h á za d ó k a tasz terb ő l u g y ancsak kitűnik.
A m a g y a r szent k o ro n a ország aib an lévő a d ó köteles és ideiglenesen a d ó m en tes h ázak b érjö v ed elm i és adózási viszonyait a túloldali tá b lá za t tü n te ti f ö l . 2 Úgy az adóköteles, v a lam in t az ideiglenesen ad ó m en tes h á za k n y e rs b é rjö v e d elm e Budapesten éven
k én t átlag 159,945.127-33 K; é p ü letfen n tartási költségre 10%-ot leütve, a tiszta h ázb é rjö v e d e lem 143,950.61460 koro n a. T ő k e é rté k g y a n á n t tek in tettel arra, hogy az adót n em vonjuk le, e jövedelem lizenötszö- 1
1 A liázadó részletkérdéseire 1. Fellner F .: «Die Reform der direkten Steuern in Ungarn» (Schanz: Finanzarehiv 1913. XXX. Jahrg. 1. Bd. — 17(5 u. fl'.).
" E táblázatban foglalt adatokat Pap Mihály miniszteri tanácsos ur, a pénzügyminisztérium IH/a főosztályának főnöke volt szives rendelkezésünkre bocsátani.
26
É V
Az összes adóköteles és ideiglenesen adómentes házak nyers házbérjövedelnie koronákban
a magyar szent korona országainak terü
letén
Budapest székes-
főváros területén a vidéken
1910.
1911.
1912.
338.498,282-27 365.221,008-78 399.302,785-84
144.633.200 159.140,528 176.061,654
193.865,082-27 206.080,480-78 223.241,131-84
Átlag
1910—1912. 367.674,025-63 159.945,127-33 207.728,898-29
É V
Az adóköteles valamint az ideiglenesen adómentes házak után
állami házbéradó koronákban
állami házosztály- adó koronákban a magyar szent
korona országai
ban
Budapest székes- főváros területén
1910.
1911.
1912.
46.036,710-71 49.792,669-41 54.638,476 13
22.318,679-73 24.549,401-98 27.218,626 13
11.433,666-99 11.628,929-04 11.755,443·-
Átlag
1910-1912. 50.155,952-08 24.695,569-28 11.606,013 01
les és ideiglenesen a d ó m en tes h á z a in a k tő k e érték e 2,159.259,219 korona. E h h e z adva a fővárosi á llan d ó an a d ó m en tes é p ü letek é rté k e fejében 168,136.100 k o r o n á t,1 k a p u n k B u dapest összes é p ü letein e k tő k e érték e g y a n án t 2,327.395,319 k o ro n á t. Ez e re d m é n y m egbíz
hatósága k itű n ik egy m ás m ó d szer alapján keresztül vitt becslésből, a m e ly e t egészen m ás term észetű a d a tok felhasználásával k ís é re lü n k meg. B udapest székes- főváros te rü le té n az uj ép ítk e zé se k (uj la k ó h áz a k és egyéb épületek) szám a 1874-től, vagyis a főváros eg y e
sítésétől 1910-ig, te h át 36 év alatt 16.038. E zekre az uj építk ezések re — a h ivatalos a d ato k s z e rin t2 — össze
sen 1,511.748,415 k o ro n a fo r d itta to tt Egy épü let te h át átlag 94.260-40 k o ro n á b a került. Budapesten, 1910. év végén volt 19.637 épület. E gy épület építési é rté k én e k 94.26040 k o io n á t véve, a főváros összes épületeinek építési é rték e 1,850.991,474-80 korona. Ez az e re d m é n y a fenti 2-327 m illiárdhoz közel áll, ha te k in te tb e vesz- szük, hogy a b érjö v ed elm i é rté k az 1912. évi a d ato k alapján á llap íttato tt meg, mig az építési é rté k b e n csak az 1910. év végéig em elt é p ü letek építési költsége fog
laltatik és 1911. és 1912-ben is m in teg y 200 millió k o ro n a fo rd itta to tt ép ítk e zé se k re és igy az építési é rték is m eghaladja a 2 m illiárdot. Az eltérés a b é ré rté k ja v á r a a b b a n találja to v á b b i m a g y arázatát, ho g y a 20—30 év előtt ép ítkezésekbe fektetett tőke az á ltalá
nos érté k em e lk e d é s folytán m a sokkal tö b b e t ér, m e rt
1 Budapest székesfőváros tulajdonában lévő összes épületek értéke 1908-ban 168,136.100 K volt; ezek — egy-két bérháztól eltek in tve— állandóan adómentesek, mert rendeltetésük szerint részint kórházak, részint iskolák, katonai laktanyák, vásárcsarnokok stb. (T h irrin g : Budapest Székes Főváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve X. 1907—1908. — Budapest 1913.—
127. lap.)
1 Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve 1894. — Budapest 1896. — (218. és 225. lap); — 1903. Budapest 1905. — (172 lap.) Budapest Székes Főváros Közigazgatása és Közállapotai az 1909. évben. Budapest 1913 (140. és 141. lap).
a h á z b é re k álla n d ó an em elk ed n e k és az é p ü letek é rté kének m egállapításánál helyesen csakis a h á z b é rjö v e d e lem ből leh et kiindulni.
Kérdés m á r most, m e n n y i a M ag y arb iro d alo m b an lévő összes é p ü letek tő k e érték e ? A fenti táblázatból ki
tűnik hogy vidéken az évi h ázb érjö v ed elem 207,728.898 29 k o ro n a ; m in th o g y a vidéki h ázak általáb an nem olyan szilárdan épülnek, m in t a fővárosiak, ép ü letfen n tartási költség czim én ebből 15%-ot ü tü n k le és a zig y n y e rt 176,569.56355 k o ro n a tiszta h á zb é rjö v e d e lem húszszo
rosa (5°/0 tőkésítés) fejében 3,531.391,271 k o ro n á t ve
szünk a vidéki h ázb é ra d ó k ö te les házak tő k e érték e gy a
nánt. A h á z b é ra d ó alá eső összes adókö teles és ideig
lenesen a d ó m en tes épületek lio z a d é k é rté k e : 5,690.650,490 korona. M inthogy a h á z b é ra d ó kivetésénél és a ház tiszta h a sz o n é rté k én e k m egállapításánál adóalap-eltit
kolás alig fo rd u lh at elő, ezt az e re d m é n y t a valóság
nak m egfelelőnek tekin th etjü k .
Kevésbbé m e g b ízh ató m ódon á llap íth ató meg az országnak h ázo sztály ad ó alá eső épülettöm ege, a mely általában cse k é ly eb b é rté k et képvisel, m e rt — elte
kintve n é h á n y é rté k ese b b kastélytól és n y a ra ló tó l, a városi k ö z p o n to k tó l távolabb eső és a gazdaságilag g y engébb elem ek lakta kisebb h á za k a t és é rté k te le neb b k u n y h ó k nagy számát foglalja m agában. A h á z osztályadó alá eső épületek tő k e érték e g y a n án t — egyéb a d ato k h iá n y á b a n — a h ázosztályadó kétszázszorosát vesszük, »ekintettel arra, hogy az 1881 : LX. t.-cz.
148. §'-a szerint az árv e rése k n él a kikiáltási á r h á z osztályadó, alatt álló ingatlanoknál az évi állam adó kétszázszoros összegében állapítandó meg. A fenti t á b lázat szerin t az ad ó k ö teles és ideiglenesen a d ó m en tes h á za k házo sztály ad ó ja 11,606.01301 k o ro n a , a m in ek 2,321.202,602 k o ro n a tő k e é rté k felel meg. Az a d ó k ö te les és ideiglenesen ad óm entes összes h ázak értékéhez,
V. i. 8,011.853,092 k o ro n á h o z adva az álla n d ó an a d ó
m entes é pületek é rté k ét 563,083.935 k o r o n á t ,1 k a p ju k a m ag y ar szent k o ro n a országai összes é p ü letein ek tő k e érték é t: 8,574.937,027 koronát.1 2
B) Az osztrák b iro d a lo m b a n az é pületek érték e ép oly m ó d sze rrel p u h a to lh a tó ki, m in t M agyarorszá
gon, m e rt szintén teljesen m egb ízh ató és részletes ad a
tok állan ak a statisztikus re n d elk ezésére és a h á z a d ó re n d sze r a két állam b an lényegileg azonos.
Az adóköteles, v alam in t az ideiglenesen a d ó m e n tes házak n y e rs h á zb é rjö v e d e lm e Bées b iro d a lm i székes- főváros te rü le té n az 1910. év végén 307,836.005 k o ro n a volt.3 É p ü letfen n tartási költség fejében levonva 10%-oi, 277,052.405 K tiszta b é rjö v e d elm et kapunk. E n n e k ti
zenötszöröse (mintegy 6‘5°/0 tőkésítés) adja Bécs a d ó köteles és ideiglenesen a d ó m en tes ép ü letein e k tő k e é rté k é t: 4,155.786,075 k o ro n á t. 40,446 bécsi épület kö
zül 38,913 épület h á z b é ra d ó k ö te les és ideiglenesen a d ó mentes, mig 1533 állandóan adóm entes. T eh át egy a d ó köteles ház átlagos értéke 106.797 k o ro n a ; 1533 állan
dóan ad ó m en tes ház é rték e fejében 163,719.801 k o r o nát szám íthatunk. Bées összes épületein ek é rték e te h át 4,319.505,876 K.
Vidéken az ad óköteles és ideiglenesen a d ó m e n te s házak évi n y e rs h ázb é rjö v e d e lm e 470,387.885 k o ro n a .4 É pületfen n tartási költség fejében — ép ugv és ugyanaz okból, m in t M agyarországra n é z v e — 15%-ot levonva, a fe n n m arad ó tiszta házbérjö v ed elem 399,829.703 korona.
E nnek húszszorosa (5% tőkésítés), az osztrák vidéki
1 Ebből 108,136.100 K a fővárosi és 394,947.835 K az állami épületek értéke.
(L. 25. la]) 1) jegyzet és 14. lap.)
3 12 év előtt 4'432 milliárd koronára becsültük az épületek értékéi, de ez eredményben sem a vidéki ideiglenesen adómentes, sem az ország állan
dóan adómentes épületei nem voltak benn. (Fellner F. id. ért. 116. lap.) 3 Mitteilungen des K. K. Finanzministeriums. XVII. Jahrg. Erstes Heft. — Wien 1911 (295. lap).
4 Az összes nyers házbérjövedelcmből 778,223.890 K-ból levonva Bécs házainak bérjövedelmét, kapjuk a vidéki házak bérjövedelmét. (Az adatokra I. Mitteilungen des K. K. Finanzministeriums. XVII. 1. — 306. lap.)
