Magyarország és a szomszédos államok legfontosabb népességi és gazdasági adatai. Terület – Népesség

7—"12. szám

A Kárpátmedeneében fekvő vagy oda benyúló államokat tekintve, Magyar- ország nemcsak földrajzi szempontból, hanem népi, szociális, kulturális és gazdasági életét tekint-ve is. mondhatni ,középhelyet foglal el, mintegy átmene- tet alkotva a tőle nyugatra fekvő ipari jellegű és a keletre elterülő mezőgaz—

dasági jellegű, mindenképen extenzí—

vebb életet élő államok között. Annak

ellenére, hogy a Kárpátmedenee álla- mai között hazánk egyike a legkiseb—

beknek, az öt állam adatait szemügyre véve, Magyarország adatai egyetlen vonatkozásban sem mutatnak szélsősé- ges értékeket.

Helyzete — noha első pillanatra, kii—

lönösen mai elesettségiin'kben talán meglepő ez a megállapítás —— sok te—

kintetben emlék—ezret Svájcém. Tájföld—

rajzi tekintetben óriási különbségek vannak ugyan a teljes egészében al- pesi jellegű Svájc és a medence fek- vésű, jelenlegi határai között teljesen alföldi jellegű Magyarország között,

mégis sok hasonló vonás ismerhető fel

a két ország adottságaiban. Miként Svájc két nagy európai népfaj, a latin- ság és a germánság ütközőpontján fek- szik, akként Magyarország hasonló—

képen két európai népfaj. a germanság es a szlávság közé van beékelődve.

Hasonló Svájc és Magyarország hely—

zete vallási szempontból is, mert mi- ként Svajc az európai katolicizmus és protestantizmus mesgyéjén terül el, akként Magyarország; a nyugati ke—

reszténység és a keleti ortodoxia hatá—

rán helyezkedik el. Ebből a népi, fele- kezeti határfekvésből kifolyólag adód—

nak kulturális és szociális téren azok a tovabbi adottságok, melyek Magyar- országot átmeneti jellegű állammá te—

szik, tehát alkalmassá arra, hogy meg—

felelő politikai vezetés mellett áthidaló és közvetítő szerepet töltsön be a tar- tós béke érdekében. úgy. ahogy ezt a szerepet teljesítette Svájc is immár

évszázadok óta Nyugat— és Közép—

Európa között.

Magyarország területének nam/sága szempontjából nemcsak európai vi—

szonylatban kis állam, de a Kárpát- medeneében érdekelt államok között is csak Ausztria területe kisebb, Jugo—

Terület —- Népesség.

szlávia területe ellenben csaknem h

romszorosa, Románia területe ped *?

több mint háromszorosa hazánkénak Új keleti szomszédunk, a szovjet—T, óriási arányaival ezeket az állami) is messze túlszárnyalja, csak eni-op területe is közel hétszerese lévén *

összes többi karpátnmdencebeli álla _.

területének. _ , _

A népesség számát tekintve Magya

ország, jelenlegi határai között, 11 sonlóan kis állam, mint területi szerná " ' pontból. A tárgyalt országok köztil

egyedül Ausztria népessége alaeso—' nyabb, mint Magyarországé, vala—

mennyi többi állam népessége lényege—

sen meghaladja Magyarország népes—

ségét. sőt a, Szovjet—Únió európai ré— , szének lélekszáma egyedül is több mint kétszer akkora, mint az összes többi

kárpátmedeneebeli allam népessége együttesen. Mindazonáltal Magyar—

ország viszonylagosan kis területe és népességszáma mellett sem mondható jelentéktelen államnak, ha figyelembe vesszük, hogy a népességszámot te—

kintve a nyolcadik állam Európában és még számos igen fejlett kultúrájú.

nagy történelmi multtal és jelentős politikai súllyal rendelkező állam van Európában, Inely'eknek népessége Ma- gyarországénúl lényegesen kisebb,

hőlagyarorszag a nyers népsűrűségi szán'iitások szerint a, Kárpátmedenee egyik legsűrűbben lakott területe.

Ebben a, vonatkozásban is átmenetet alkot a magas népsűrűségű ipari jel—

legű nyugati államok és a túlnyomó részükben i'nezőgazdasági, jellegű ke—

let— és délkeletenrópai államok között. __

Hazánk népsűrűségét csak Csehszlo-i vákía nnilja felül a Kárpátmedeneé—

ben. mert Ausztria, bár ipari jellegű

allam, de hegyes felszíne következté— j", ben mégis viszonylag csak kisebb né— "

pességet tud eltartani és lélekszáma * lakosainak rossz természetes szaporo- dása folytán stagnál. vagy alig emel- kedik. Románia, és Jugoszlávia. közel egyenlő mértékben., európai viszony—

latban is elég alacsony népsűrűségű országok, a, Szovjet—Únió népsűrűsége —

pedig az a *ánylag legsűrűbben lakott

európai részeken is csak 228 lélek

négyzetkilomóterenkint, tehát Euró—

7—-'—]2. szám 1945

pának —— igaz, hogy jórészben föld- rajzi okokból —— jelenleg még leg—

gyérebben lakott területei közé tar- tozik.

Magyarországnak túlnyomó részben alföldi jellegéből, de egyéb települési sajátosságaiból is folyik, hogy népes—

ségének csak kis része települt ala- csony lélekszámú községekben; közel fele a lakosságnak a 10.000—nél nagyobb lélekszámú községekben és városokban él, melyek nagy lélekszánmk ellenére is —— részben legalább — nélkülözik a városias jelleget. Jelentős a 100000 la- kosnál nagyobb városokban lakó né- pesség aránya is, ez azonban elsősor- ban Budapest, az ország népességé—

hez viszonyitva magas lélekszámá—

nak következménye. Magyarországnál

csak Ausztria népességének lakik na—

,gyobb hányada 100000 léleknél "töb—

bet számláló városokban. Az, hogy Ausztria népessége ilyen feltűnően nagy mértékben urbánus nép, szin- tén elsősorban az egykori hatalmas birodalmi fővárosnak, Bécsnek a meg—

,kisebbedett országhoz való szokat- lan, mondhatni aránytalan méreté- nek következménye. A Magyarország—

tól keletre és délkeletre elterülő, túl—

nyomórészben mezőgazdasági jellegű államok népessége közel SOO/o—ban 10.000M léleknél kisebb lakosságú köz- ségekben lakik, de még Csehszlovákia is a kis agglomerációk országa, noha a 100000 lakoson felüli lélekszámú tele—

püléseken lakók aránya, itt is elsősor—

ban a főváros magas lélekszámának következtében, szintén igen jelentős.

A Magyarországtól keletre fekvő or—

szágok népessége túlnyomóan, közel egyenlően háromnegyed részben agrár jellegű őstermelő népesség, melyet '100/9, körül mozgó ipari és 150/0 kö—

rül mozgó egyéb foglalkozási (igalfhoz tartozó népesség egészít ki. Ausztria, de különösen Csehszlovákia népessége többségében ipari foglalkozású, mely ipari népesség mellett az őstermelő lakosság aránya a 30%—ot majdnem megközelíti, illetőleg azt Csehszlovákia esetében valamivel túl is haladja.

Ausztriában és Csehszlovákiában is igen jelentős az őstermelés és az ipar körén kívül esők, elsősorban a keres—

kedelem, a hitel és a közlekedés, vala—

mint a közszolgálat és a szabadfoglal—

kozások körébe tartozók aránya, tehát azokhoz a foglalkozási ágakhoz tarto—

zóké, mely foglalkozásokat a városia—

sabb, emelkedettebb életszínvonal, a magasabb kultúra és az életviszonyok- nak ezzel együttjáró bonyolultabbá vá—

lása termel ki. magából. A tárgyalt államok között a Szovjet-Únió népes—

sége volt allegagrárabb jellegű, bár meg kell jegyezni, hogy az. utolsó nép—

számlálás óta a népesség struktúrája——

ban újabb jelentős eltolódás követke—' zett be az iparosodás irányában. Ma—

gyarország népességének foglalkozási megoszlása kiegyensúlyozottnak mond—

ható; a népesség valamivel kevesebb mint fele—részben őstermelő, egynegyed—

részben ipari foglalkozású, egynegyed—

0 részben pedig az egyéb foglalkozási

ágak körébe tartozó.

Nemzetiségi és nyelvi szempontból a Kárpátmedenee és környéke Európa legvegyesebb területének mondható.

Az előző háborút követő békeszerződé— _ sek a nemzetiségi szempontból erősen

vegyes egykori Oszt "ák—Magyar Mon—

archia területén,, melynek a kárpát—

medeneebeli államok mind ntőnlz'illa'mai, igyekeztek/ nemzeti államokzt létre—

hozni. Ez egyedül Magyarország és Ausztria esetében sikerült, olymódon azonban, hogy a rendezés árán igen jelentős magyar anyanyelvű népesség maradt az országhatárokon kívül, s ez a határokon kívüli magyarság nagy—

mértékben járult hozzá, hogy a Ma—

_ gyarországot környező kárpátmedeneoi államok kisebbségi államokká váltak.

Az első világháborút követő területi rendezések következtében —— az 1930 kö—

rüli népszámlálások adatait tekintve __

Ausztria népességének 97'4, Magyaror—

szág lakosságának pedig 9210/0-a lNl'lO—

zott az államalkotó népességlmz. tehát ezeknek az országoknak lakóiból csak 26, illetőleg 7'90/0 tartozott valamelyik kisebb—

ségi népcsoporthoz. Ezzel szemben Cseh- szlovakia népességének csak 66-2%—a, Románia, lakosságának 73'00/o—a, Jugo—

szlávia népességének pedig 82'8%—a tar- tozott az államalkotó népességhez, Kii—

lönösefn jelentős a niagjarsa'ignak az aránya Romániában, ahol a román népszámlálás adatai szerint is az, össz—

népességnek 8'60/u—át, továbbá Csehszlo—

vákiában, ahol kőzet 5%—át tették a

magyarok, mig Jugoszláviában a ma—

gyar anyanyelvűek aránya. nem érte el egészén a 4%—ot. A csehszlovákiai magyarságnak jelentős része az egy—

kori K'z'irpa'italjára esik (közel 116000

7—5— 12. szám

lélek). ahol a magyarság aranya elérte a Nio/(vot.

Vallási tekintetben a Karpátmedenee hasonlóan tarka képet mutat, mint nemzetimig'i SZO'I'XIpOllthll, ami részben annak következnn'inye, l'iogy az egyes nemzetiség-ek többnyire nemesek nyel—

vileg, (le l'elekezetileg' is elkülönültek egymástól a Karpátmedeneében. Mind—

azmiáltal domináló szerepe csak a ró—

mai katolikus es a görögkeleti egyház- xnak 'an. Sajnos. a Vallási viszonyok 1neg-figyelésenel a Szovjet-Uniónakcsak a Kárpátokon belül fekvő részérelehw tünk figyelei'nme , mert az újabb orosz

llépszáll'llálúSOk artí'elekezeti viszonyo—

kat nem tudakolták. A tőlünk nyu—

gatra fekvő területek nagy katolikus

többségnek. erősen lioinogeiiek vallási szempontból. Ausztria a legegysége- sebb az ÖSSZOS, karpátmedeneei állam között a felekezeti viszonyok tekinte—

teben, m'mess'ege több

római katolikus, Csehszlovákia, népe—s- sóg'e .is közel liaromnegyetil-észben ka—

tolikus, azonban itt mar jelentősebb számú felekezeti kisebbség is mutatko—

zik, mely elsősorban az evangélikus és a huszita vallas l'iívőiből tevődik össze.

Rmnánia népensímx'mek nagy többsége görög keleti, mely vallas mellett még a. görög katolikus es a római kato—

likus. valamint a protestáne egyhazak—

nak 'an jelentőnegiik híveik szán'iará—

nya! tekintve, közel egyenlő mél-tók—

ben. Jugoszlavia szintén görög— keleti többségű állam. itt. azonban a görög keleti egyhaz híveinek többsége már esak relatív többség. mely mellett igen

figyelemren'ieltó _ római katolikus ki—

sebbseg el. Jelentős itt még; a moha- medan kisebbseg is. mely zárt tömbök—

ben, Boszniában lakik. Magyaroi'sza—

g'orn, ha tí'iblmigel'wn katolikus is. a, ka—

tolikusok többsége nem olyan erős.

mint Ausztriaban, vagy Csehszlovákia- ban, mert tekintelyes a protestans egy—

hazak valamelyikéhez tartozék,. első—

sorban a reformátusok száma is. A Kz'u'm'ltmedenee Európának egyik. a zsidóktól leg'síirűblmn lakott vidéke:

különösen a Kz'irpátalján találhatók nagy számmal. ahol 1930-ban a népes—

ségnek l4'l0/n—H tartozott az izrelita hit- t'elekezethez, Kz'ix'pát—llkrajna után rög- tön Magyarm'wzag, majd Románia kö—

vetkezik, mint olyan orszz'igokgabol az izraelita vallz'isúak száma és aránya a log-imigasabb. Az iz 'aelitaknak mind mint 90%—ban:

Ászáina^{az a 'ányz,}legalacsonyabb^{mind pedig}Jugoszláviáb^{az absz}

ahol mondhatni teljesen jelentéktelen töredéket alkotnak. Az ismertem Út;

helyzet az 1930—es évek állapotának ' megfelelő, azóta a közelmult esem nyei következtében a zsidóság- szám nak alakulásában valamennyi kárpát medeneebeli allamban valószínűleg je—

lentős Változás állott be. xi—

Ha áz általános kulturális színvo—

nalra jellemzőnek tartott írni—olvasni—

tndási adatokat tekintjük, szoros pál huzamot láthatunk a felekezeti adag-_

tokkal. A görög keleti többség-ű, vagy, egykor túlnyomóan görög keleti terü?

leti'eszeken a legmagasabb az analfa- bétak aranya, míg a katolikus több—'- sógű területeken csak egészen esekézlyu Különösen a Szovjet-Unióban volt Vti—, szonylag' magas az írni—olvasni nem)- tndiók aránya, mely széleskörű népok—

tatási reformjai ellenére csak fokról—*

fokra tudja kiegyenlíteni azokat a mu—

lasztásokat, melyek e téren a multban tortentek. 1926-ban a népességnek még"

majdnem a fele írástudatlan volt a Szo-v—

jet—l'lnióban. Az idősebb és iskolázatla—

—nabb korosztályok fokozatos kihalasa s az újabb ifjú korosztályoknak jobb közoktatásban való részesítése azóta már lényegesen javította a helyzetet, amit mutat az a koríibneny is. hogy 1959—ben a kilenc even felüli népességnek már csak 18*8%—a volt analfabéta. Románia *

. és Jugoszlávia népessége közel egyenlő arányban. 400/n—on felül írástudatlan.

Magyarorszagon az analfabéták aránya már 1930-ban sem (Érte el a 10%—ot, 1941-ben pedig aranyok 7'30/oéra csök—

kent. Ausztriában és Cnehszlovákiában a_nepességnek már eszik egé—szen jelen—

tektelen hányada analfabéta. "

A Karpatmedenee nyugati részén el— ' teriilő államok népességének természe—

Ies szaporodám a születések fokozatos esökkenóse ki'ívetkeztében igen kedve- zőtlen. A születések csökkenését a köz—

egészségügyi viszonyok kedvező volta s a ket világháború közötti időszakban egyre fokozódó javulása, mely a, halá- lozások évről-évre való visszaesésében mutatkozott, még részben egyensúly—

ban tudta ugyan tartani Magyarorszá—

gonv és .(Jsehszlovákiában, Ausztria azonban a 30—as években népi szeni— ,.

pontból már a kihalás útjára lépett:;

Ezzel szemben déli és keleti szomszé—

7—12. szám

!

* 1945 'lf

daink igen erőteljesen szaporodnak.

Magas születési, de magas halálozási arány is jellemzi a Szovjet—Únió, Ro—

_ mánia és Jugoszlávia népmozgalmi vi- szonyait. melyek extenzívon szaporodó államoknak tekinthetők, A századfor—

duló óta bokövutkozvtt altalanos szüle—

téscsökkvnós tÖI'VÖIIXSZlBI'űuS/égé alól azonban nemcsak Románia és Jugo—

szlavia, banom a Szovjet—Únió sem tudja mag-at kivonni, A halálozási aranyszínn czokben az országokban is lot'olo halad, de azért még; mindig- két- szoroson, illetőleg többszörösen jobb szaporodást tudnak felmutatni, mint a tőlük nyugatra fekvő allamok. A nép- mozgalmi viszonyoknak alakulására határozott befolyassal van a népesség foglalkozási, megoszlása, ezért az ipa- rosodásnak az előrehaladtával az eddig vxtonzív nópszaporulatú keleti államok is mindinkább intenzív szaporodása alla—mokka valnak, tehat elői-olatl'iató—

lag csak ltlő kérdése. hogy a nép- szaporodasi viszonyok szempontjából ugyanolyan bolyzotbo jussanak, mint a Karpuatmodonoo nyugati államai és ,a többi nyugatour(')m1i állam.

A népnngalmi viszonyoknak fon—

/ tobb isniortotott alakulása magyarázza

a tárgyalt (államok népességének kor—

mcgoszlásában mutatkozó nagy oltó-ri,- seket— is. Jóllehet, a Szovjebllnió, Ro—

mánia és Jugoszlávia csoosomőlmlrilo—

zás; Európában a legkedvezőtlonob- bek között van, népességük lmi-pirami—

sának talapzata sokkal szélesebb, mint Magyarországé. Csol'lszlováxkiáó vagy Ausztriát—3, moly államokban a ese—

cseniőbalz'ilozas alakulása sokkal kotl—

vozőbb. Az iparosodás terén előrehala—

dottabb allamokban viszont a jobb köz—

egészségügyi viszonyok az atlagos élet—

kort sokkzl messzebb tolták ki, mint az ugral-jo legű keleti orszag-ok. Ez a nmgyarázata annak, hogy Magyaror-

szag'om "Csollszlovakiahan és Ausztria-

ban jóval nagyobb a produktív ko—

,rúaiknak (15—65 évesek) a nópossógbon elfoglalt aranya, mint Ronianiz'xban, Jugoszlaviaban és a Szovjet—Útiióban.

A születések csökkenése azonbanolőbb—

utóbb a tarsadalom elöregetlt'vsére fog vezetni, amit különben maris mutat Ausztria öreg-korú népességének (65 éven felüliek) szokatlanul magas ara—

nya. A masodik Világháború, moly log- nagyob'b mértékben a produktív korúak közül szedte áldozatait, ezt ,a l'olYíH'llil- tot még csak elősegítette. -

l. Terület. — Népesség. —-LNépsűrűség.

_ . — — l

, , Terület Né essé Népsűrv'iség

0 r s z a g Ev km: szpámalg egy kmi—re jut

lakos

Magyarország ... 1936 92.07; ,, S,s)$)l.170 96-6

Ausztria ... l 936 83.857 (i,?i'xSDllll 80-6

ÁCsehszlovákiai . lllílő lZ'r'.89l ] 3389000 1125

Kárpátalja . lllgti l'l.(il T 798000 63-2

Szoviet—Unió ... ma:, L'l ,l 77.000 l73l,t)tltl.lmll 8'2

Ebből: !

európai rész ... DAMOJJOU l:§6,.'yl)U.OUU 22-8

ázsiai rész ... l5,l78.00l1 íit'),50(l.(l0ll 24

Románia ... . . lililti 294392.) ll), l23.0l)tl 659

Iugoszlátria- . . . . ... .lilílő 248.th5 l."),l 7 ;.mm fil—()

' Az év végére kiszámított népesség. 3 Kárpátalja nélk'l _

' A népesség.-; sz na 1926-ban 147 millio, 1939 ben ;; néps anllálási adatok szerint lm mmm xolt; ennek a iiópességnv-k a területi megoszlása nom isnwrotvs.

[

^{, " 4 7412. szám}

^2. Agrárnépsűrűség.

] hektár

, ' t- , k 't % ; szántó * kert % szántó —!— kert

0 r s z a ;: Év szántó * szan (;zÖlőer szőlő IL rét Jr szőlő J.— r'ét %— _

_ l legelő legelő % erdő:

** területre jut őstermelő

Magyarország ... 1930 (1-8! ()—76 0-60 0'52

Ausztria ... , . . . . . 1034 (MH 0-8? (l'42 0'25 *

Cserlíszlm/ákíal ... l930 0-8! O'Sl 0'6" 0'39

Kárpátalja ... 123530 :Z'Ul l "92 085 (l'—l?

JSzovjet-Únió ... 1926 0-5! 048 ms 008

, Románia ... 1930 097 (3'93 (l'Tl H'53

Jugoszlávia . . . ... 1931 1-42 l-Rl 074 048

* Kárpátalja nélkül.

§^E ' 0 r s z á ;; Év' nepessegÖssze? Magyar

0

m

1, MMM ... gsm—; ,gngg, mősgigyg 89053; "8422 "07—32

2. Ausm ... "... gabsz'íí; 13131, Wygág mg; 65843; Mia?;

; nghszlovákiam ______________ ;abszlií xvlogl 1.3,001J49 , 60349 33073??? g,.ízággí

4. Kárpátalja ... zabsz'szo x%"), — , 15.531); "434;

mm,-Mag, ... ;absz-si— 333??? "HW—15351; "megg 39433 (s. komám ... ;wb- x'gfgg . mosmrgg 760435; mg;

7. Iugoszlávaa .. ... ; Absz'íi ??! H'gxá'ágb MHz—(24 Ha.??g .

1 Ebből: szlovák 104819 (l-ZVN. meh 2fll7 (l)-(Ki?), A. "—' Rntón Slim (li-(W), (mm? 34437 (MW—). ——

3617) (()-l')? , — 5 Csak horvát. —3— " Szerb, horvát, s7lnvón és vond egy rovatban. — 7 Orosz 84,195.653 (3—3'Z;), üzbég 4,ll62.859 (2-8'70). tatár 3,569.8l1 (2-4%), török 1.7705—07 (l-2%), csuvas LIMJAÖ 1" Ebből georgiai (gruz) l,?!)SUM (1-3%). örmény ],475.25() (MW,), mmülvin 1267159 (0-9%), votják ((l-270), zürjén 220420 (tl-176). görög 202620 (O-]%), koreai l7(l.649 ((l-175), avar 158322 (0-1%), permi kínai 100333 (0-1%), perzsa 81.837 (0-1%) és 2,191.891 ismeretlen. '1 Bolgár 364373 (il-(Wo). —— " Rutón

"* Kárpátalja, nélkül. a "; A nél'msség teljes száma Hmm.; ('Zt'l, 45671 lélek adatai azonban nmn

5. Val-

.

E ! Ö

. A

§ 0 r s z a' ;; ÉV néggsíésg

z

Róm. kat. Gör. kat. %

u?

h. Magyarország ... % absz.(;)z. 193!) 838532? 533434953 ZOUÉÉ 2. Ausztria" ... ; absz. 550 103; 656343??? (M 423332 %%;tá

3. Csehszlovákia' ... ; Absz' 55 mm %%;le "D'—62334 225532

[O

Kárpátalja ... lábsz'sj' m:;u " 00445

4. , _ 'O u -— .

Románia ... § absz' 55" min '*'"4118'0—3

;.

, . absz. sz. . HMHMIH

6. lugoszlavm ... § % lem ' mm) ?

* libl'lől rví'ormátus 1,813í.162 (ZO-9070), ev. 534. nm (li-l'] , unit 6266 (0470). — 2 Ev. 280333

— " RM. 70.833 (55'8%). PV. ílílílíl (()-4%), huszita 2218 (I! ——— 3 Ref. TULTUG (Zi-9570), ev, 398359 _- * ll— az egyéb rnvatlmn. __ " lxín'pátnlju nélkül.

!,

if ?

7—12. szám 13 3.945

5

3. Néptömöriilés.

_ l ' *

. 10.111141-nél 10.0110— 20.000— 30.000" HNMJUU-nél _ Összes kisebb 20.001) 50.001) 1 (10.000 nagyobb 0 r s z é. g Ev népesség

z 1é1 k

(e " e ) lélekszámú községek (városok) népessége (ezer lélek) x

' , § (absz. SZ. , 3.688 4.997 872 5196 565 1.258

Magyarorszag . . . . , % 111311 1000 575 100 "_5 65 145

— absz sz. , 13.760 4.075 254 171 124 2.135

Ausztria ... % % 19.14 100-0 603 3-8 25 1—8 31-6

_ , . , § absz. sz. . 11.729 11.398 891) 827 1 36 1.178

Csehszlovakxa . . . . ) % 19.311 1000 774 6-0 5-6 1.0 100

, , _ , " * ' - f ' * r -—) ( , ( "

Szovmt-Umó _ . , . : absz. 502). 11126 143303; 12 így; mög—119 4.021; 4.120; 41.215

, . 1 absz. sz. . '1 8.025 14.911 711 670 673 1.063

Romama ... ? % 19.11) 1000 827 3_9 347 ; 3-8 59

, . ; absz.sz. ; 13.934 10.826 1.571 7411 2741 3224

Iugoszlavxa '( % 19.11 1000 777 113 53 ! 1_9 3—8

1 Kairpáialjávul együtt. 2 Előzeteg eredmény.

nyelv.

— —

Rutén, Szerb, Szlovén, , Török, . , _ , , §

orosz horvát vend . Lengyel Roman tatár stdo Cigany Egyeb §

%

2 1.463 53.278 ").—165 3.161! 16.221 " — 7.842 6.112 1 .

0-0 ' 0-6 04 0-1 0-2 —— -—.' 0—1 0-1

" "12.354 11 .71121 " " " " K 7.026 24.661 Z.

—— 0-6 0-5 — —— —— —— 0-1 03

118016 5.833 — 99.712 1.393 109.771 11.415 7.541 3.

0—9 0-0 —— 0'7 0-0 —— 0-8 0—2 0-1

451132?) ' 193 ' 6111 12.777 " 95.008 1.112 282 4.

62-1 00 — 0-1 1-8 — 13-1 02 0-0

71 1 52313185 53.130 " 362304 261664 '17,764.208 153434?) 41.562 Wmi-18.216 5.

78-4 00 — 0-2 0—2 12) 1-3 0-0 7-0

1,092.466 47.724 ' 38.265) 1:§,180.936 288073 alá-1.754 101.1)1."; "431.—142 6.

6—0 0-3 —— 0-2 73-0 4 1-6 2—9 0—6 * 2-4

"16.183 8,$11 1.501) 1,111$1.£107 14.764 281308 *. 150322 —— " ITV—22.088 7.

0-4 74-3 8—5 0-1 1-9 1-3 —- 4-4

3 Szerb 7031 (()-170),

(57-3%), fehérorosz 3,465.651 (")-470), ukrán 27,570.1181 (18-7%). ——

(0-7%), tadzsik 1,012.853 (0-7%), tur-komán 745859 (11-5%),baskir 393595 (0- cserelnisz

508162 (0-3%1.

horvát "27.683 124170). bunyevác, sokác 20.564 (()-ÉSZ). -— 4 Cseh 48.251 (0-7%1, szlovák 425122 (0'3%), ^finn

3 Csak szerb. —— ' Kirglz 4,853.795 3%), jakut 250384 (()-2921). —

393415"; (()-3376), esszét 261019 (()-1170), burját 235714 143318 (0-1%), észt 139.486 (0-1%), kalmük 130377 (11-1%), lett 116111)? (l)-170), bulgár 106072 (0-1%),

25.615 (O-2%), orosz 20.568' (1)-2%). —— " Albán 439657 (3-7%). m '4 L, az egyéb rovatban. — részletezhetők.

lás.

— _

!

. . Felekezeten , §

Protestáns Gör. kel. Baptxsta Izraehta Mohamedán kivüli Egyeb §

%

123534113 39.839 4.717) 444567 8 1.1133 8.556 1

27-1 05 01 5-1 00 01

329545"! 3 a 191381 1116380 31.320 2.

4-4 2-8 I'ó 0'7

'1,846,7;'2 38.564 3.8; 7 234288 % a 819385 27.737 3.

13-2 02 0-0 1'8 6-1 02

476391 111034 7138 102512 5 4.933 1511 4.

10-5 154 (l-l 14-1 07 0-1

s1,178.72:£ 153108??? 60.513"! 736331) 183486 6.601 "18.953 ")

6-5 7 6 04 4-2 1-0 0-0 0-6

'231.169 6,783.5111 1.231 68.405 1,.')Öl.166 1 1117 250111 (3.

17 487 00 0-5 Il'-2 0—0 ("2

(4-2%), ref. 15.119 (l)-2%), —- '1 Ebből ev. 901310 (6'5%), huszita TÚLHST (f)-15770). ref, 148275 (1470).

(").-270), unit. (19.257 (()-4%). — 5 hipován 57.288' (11-3%). —-— 7 Ev. 175279 (1-3%), ref. 55.890 (!)-470).

14

G. Kormegoszlás.

.-

(. Foglallmzás.l

_ — — *

E 1) b 6 1

Összes ! r v n 15—29 30—44 45—64 6!) _,

0 r s z a' g Év nepesseg .) e 9 ___—__u— . eval!

ezerlélekhen

. ; absz. sz. ; 8.687 2.393 2.423 min 1.532 548

Magyarorszag ... , % 1031! 1000 28-0 280 210 170 64];

— ) absz. sz. 1 6.748 1599 1.576 1.551 1.488 534

AUSZW ——————————————— a 04. """ 100-0 24-0 ! 23-0 23—0 220 8—0—

' , — , absz.sz. . 14.713 3.871 4,187 3.028 2.6'4 971f

Cséhszlovakxa ... § % 1930 1000 26-0 29.() 21-0 130 6—0

' - ., s absz.sz. _ . 146.938 51.683 12.827 24.472 18.989 5.967

Szoviet'UmO --- ) % "W 100-0 37—0 29-0 170 , 13-0 4-0

, . s absz.sz. . 17.980 (5.267 5.282 34154 2.502 775 Romania --- z % 193" mo-o 35-0 29—0 180 14-0 4—0!

__ , ,, — § abszl sz. . 13.932 4.825 3.832 2.485 2.052 738

jugoazlaua 4 . . 43 ... ! % 19.11 1100-0 350 1 270 18-0 150 5.9

1 Az, ismurm'ou korúak szúi'na nélkül. ? Kín'váíaljávm egyii'tt

z

** Kárpátalja né1kíi1.

adata

8. Analfabetizmus.

;

? Kereskede—

* . 4 '; B , , 1 , Közszolg. Egye'b e's Ossze§ Óstermeles ] ényaszat cm és szabad— ismeretlen

, nepesseg ( es lpar hxtel,

0 r s z a g Év ] ködekedés foglalk. foglalk.

( 1

1 :

e z e r b e n '

t e 1 , ,x

. . sabsz, sz. ! . , 8.688 4.499 1; 1.998 so 435 948

Mügya'mm ! (a, 1930 zoo-n 51-8 230 1 9—3 50 10-9

- § absz. sz. . 6.760 13—12 ! 2100 14019 433 21.346 ;

Ausztria ... % 19.54 11001) 2742 1 311 1 154 6-7 199 1

,: ; s , § absz. sz. . 14.005 4621 3.061 1.844 8711 1.600

csehsz'ouk'a ? % """ 100-0 33-0 1 361 13-2 6-3 11-4

1 , - s absz. sz. . 725 481 ;" 86 65) 30 4 63

Karpatalpa ... , % man 1000 663 5 119 89 4.2 87

- _ - ., § absz. sz. . . '147.(128 ,1 111150 ; 12.172 7.188 4.222 11.390

Szovpet Umo , % 19.26 1000 77-6 i 82? 49 29 6-3

' - § absz. sz. . , 18.057 11.063 1713 14258 864 1.159

Romania ... ) %) 19.31) 1000 723 1 9.4 I 7.0 4'8 5.5

, ,— § absz. SZ. . 13.934 10.6741 13713 6713 568 487

'"goszm'a """ r m'" zoo-o 76-6 1 114) 4-8 4-1 9—5

* Keresők ('s mtartotiak együtt. * 4 A népesség teljes száma 141035 (ezer. (3671 Ebből nmnkmmlkühz 996 ezer. 1610k azímlmn nem részletozhotő.

* Nina-sz adat

, Kúrpátaüa ní-likí'lL

** 5! éven 1'911'111 népesség.

4 7 (— 'en felüli népesség.

' 11 éven felüli népesség.

_ _ _

Ebből írni-olvasni _ (3 éven felüli

0 r s z á g Ev népesség tud nem tud

száma

absz. sz. % absz. si. %

Magyarország ... 1930 7, 131827) 65864749 90-4 735076 9-6

Ausztria' ... 1930 -——— —— — —— —

Csehszlovákia? 11130 12,433.714 12,1118.083 97'4 1124/7211 2'6

Kárpátalja . . 11130 594331 432131 726 16280!) 274

* Szoviet-Únió . 1926 3109,436. 52 56,150.330 51—3 53,285.722 48-7

Romáma A . . . . . 1930 '14,524.87S 8,250.183 56'8 627169?) 43'2

lugoszlávla ... nm 59,882,34_7 5,474.U76 55—4 49408471 44-6

71—12.

szám l.5 1945

Tényleges szaporodás. .

_ — _ " NL

A A né essé Tényleges szaporodás

0 r s z a' g népszámlálás szájma g

ideje absz. szám ! "Z,

' l lílilll 8 ,'(88. Élt)

Magyarország ... ; MH ) : MELY—Til , 7-27

'. ' s 1923 ( OV a _ *

Ausztna ... ) HHH , -.., .. 4.) 3.49

. ' $)2l §, ( () 8;

Csehszlovákual ... ; ! h()"; ,?!) § mac—.na 7—66

. H ,

Kárpátalya ... ;. , . ) ;? .)? ( mmm 19—97

. , , ) l4 , ) .!ll.)' ,

Szmuet—Umo ... ; , _ 176337' [80 ( z:;,4:m.zn 13494

, V ; mau l. 41. , ,,

Romania! ... ? ... , 3931) mm;,7' "43 Z,.xl mmm 164] 9

, ' lfl'Jl ll,981. )ll _

]ugoszlavm ... ; x 1931 l ; 034 (HR : LMUJZI 1626

.)

* Kárm'nuljn nélkül. " - wil) lmn kiszámílnll né

pesség.

ll). Élveszületés. — Halálozás. — Természetes szaporodás,

— , _

Elveszületés Halálozás . ,

_, , Termeszetes

* szaporodás

8 S? tt ,, 7" 7_ k,,,,

, , száz

- 0 r S Z 3 ! EV szám mm szám won élveszu—

szermt lélekre szermr lélekre löttre ezám MOM

! éven szermt lélekre aluli

É

, § 23-4 1 79 5—5

Magyarorszag ... ( 293 14; 6-0

. x -' 15-2 13-9 1-3

Auszma...' ... , [937 [2.9 [3.4 0.5

. - , _ , 11932 201 1349 6-2

Csehszlovakm ... ; cm;—;; 1 7.2 13.13 3.9

Kárpátalja ... MHSZ 38-7 1 942 96

Szoviet— Úni') ... 312326 44—0 20-3 37

, , § lék/32 35—9 217 185 14-2

Romania ... ; 1937 30.33 393 1 7-8 — , 115

, . S 1932 ' 3253 271168 19—2 167 HHÁHU 1346

lukoszlavla --- e ma: 424. 448 2751 241337 1 59 144 wz.] n 12-()

' Kárpátalja nélkül. 2 Kárpátaljával együtt.

3 1926 óta népmozgalmi adatok nem kerültek nyilvánosságra, Ay. 1926. évi nópnngalmi ml.-zt—

gyűjtés csak 125 milliónyi népességre terjed kl. Az 1586. évi m'gpexz'unláláskm- u léleksza'un 147 millió volt).