A hitelválság statisztikája 1926 április havában

(1)

1926 —— 305 — 5. szám.

a hivatalos tőzsdeindex szerint körülbelül két év óta a háború előtti árnívó 10 százaléka körül mozog. Tudvalevő, hogy a pénzintéze- tek tárcájában lévő papirmennyiség ma sokkal nagyobb, mint amekkora a háború előtt volt, s ezért, bár az értékpapírtárca mérlegei- nek szembeállításánál nem látunk a részvény—

index szerinti általános értékcsökkenésnek egészen megfelelő visszaesést, mégis megkoc- káztathatjuk azt az állítást, hogy a papírok a mostani értékelés alkalmával a tényleges forgalmi értékhez képest legalább is oly óva- tosan vétettek fel a mérlegekbe, mint arégi békeévekben. Az ingatlanokban rejlő látens tartalék az átértékelés után a háború előttinél aránylag jobban kimeritettnek látszik. A fel- értékelés alkalmával az ingatlanok címén a mérlegekbe beállított összeg 82'3"/t-a a meg- felelő 19l3. évi mérlegekbe felvett összegnek.

A budapesti ingatlanok forgalmi értéke a békeérték 820/o-ánál ma még jóval alacsonyabb.

Kétségtelen ugyan, hogy az állomány ingatlanokban is erősen szaporodott, de ez a szaporo- dás tudomásunk szerint nem volt olyan nagy, hogy az ingatlanárakban a békenívóhoz képest még fennálló visszaesés dacára fel lehetne tételezni a rejtett tartalékoknak a régivel azonos mértékű fenntartását. Meg kell állapí- tanunk azonban, hogy a háború előtt az évek

hosszú során át történt leírások igen nagy ingatlan-látenseket eredményeztek, melyeket a mostani átértékelés nyilvánvalóan csak rész- ben használt fel.

Az 1925. évi megnyitómérlegek elkészí- tésére megállapított határidő nem régen telt le s így a Vidéki intézetek helyzetéről, vala—

mint arról a kérdésről, hogy miképen alakul- tak át az erőviszonyok a fővárosi és vidéki pénzintézetek között, még nem tudunk beszá- molni. Ahhoz, hogy a budapesti intézetek helyzetének alakulásába is mélyebben belát- hassunk, szükséges volna a jövedelem— és költségszámla, valamint egyes forgalmi adatok statisztikai eredményeinek ismerete. A hivatalos statisztika rajta lesz, hogy idevonat- kozó adatait mielőbb nyilvánosságra hozhassa.

Az itt ismertetett adatok legfőbb tanulsága talán az, hogy pénzintézeteink az ország ter- melési viszonyaihoz leginkább símuló üzlet- ágak, a beruházási hitelek virágzásának fel—

tételeit nélkülözve, erősen hanyatlott tőkeere—

jükhöz képest is nagyon megcsonkított keretek között dolgoznak. Valószínűleg a régebben számottevő, de most megbénult tevékenységi formák íelélénkülésével lesz csak módjukban az elveszett vagyoni erőt fokozatosan Vissza- szerezni.

Szigeti Gyula d'r.

A hitelválság statisztikája 1926 április havában.

Statistigue de la crise de credit en awil 1.926.

Résume'. Les données reeueillies par dif- férents organes, pour connaitre les dimensions et l'importance de la eroissante crise de credit étaient ineompléles et peu précises, car elles ne se rapportaient gu'au nombre des cas et gu*elles ne tenaient pas de compte des cas répe'te's. Dans ces circonstanees, l, Office central royal honarois de statistigue, en prenant en consideration llavis des milieua: intéressés, a réorganise' le systeme de reeueillir les données de la arise de credit. Celles-ci sont désormais fournies par les tribunaux, l*Assoeiation ge'- nérale de la protection du credit et la Cen- trale des établissements ole credit ; et les en—

guétes sle'tendent tant sur les nouvelles insol- oabilités déclarées gue sur les cas clos. On a eu un soin special d'établir exactement, pour chague cas, slil n'a pas déja été l'objet d'une autre procédure, et cela afin d'éviter gubn ne feleve pas plusieurs fois un méme

cas. _ .

Les tableaux ei-dessous présentent pa'r groupes de profession, les données des insol—.

oabilités déclare'es et eloses en amit 1926.

A háború utáni években egyre aggasztóbb méreteket öltő hitelválság gazdasági életünk meggyengült organizmusának hovatovább egyik legégetőbb sebe lesz. Csekély vigasztalás, hogy a fizetésképtelenségek számának erősen emelkedő tendenciája nemcsak nálunk észlel- hető, hanem — még jóval nagyobb mérték- ben — más országokban is, hogy a kiélesedett hitelválság világszerte mutatkozó kóros jelen—

ség, melyet kétségkívül a háború és a béke—

állapotbá való átmenet új háborúja növelt meg méreteiben. Azokban az országokban ugyanis, ahol az infláció nagyobb arányú volt, s az inflációs gazdálkodás hosszabb ideig tartott

— így Magyarországon is —, az átmeneti gazdálkodás hirtelen megszakadásának összes következményei egyszerre jelentkeztek s a gazdasági életre sokkal súlyosabban nehezed- tek mint ott, ahol a pénzértékromlás nem, vagy csak kismértékben következett be, ahol tehát a gazdasági életben csak azok ahullám—

mozgások voltak érezhetők, melyeket azálta—

lános világgazdasági helyzetben előálló válto- zások indítottak meg.

(2)

5. szám. ——306— 1926

Magyarországon a pénzügyi újjáépítéssel kapcsolatban megindult deflációs gazdálkodás, mely bizonyos fokú termelési és fogyasztási krízist, emelkedő munkanélküliséget, részvény- érték- és árnívócsökkenést, a pénzpiacon ál- talános depressziót idézett elő, nemcsak az inflációs korszak konjunkturális lehetőségeire épitett alkalmi vállalatokat ingatta meg lét—

alapjukban, hanem az addigi korlátlan hitel—

nyujtás megszorításával a szolidan megalapo- zott vállalatokat is az immobilitás, illetőleg illikviditás veszélyének tette ki. A fizetés- képtelenségeknek a mult év óta tapasztalható erős megduzzadása tehát, a háborús hatáso- kon kivül, elsősorban a gazdasági élet szer- vezetében beállott hirtelen változással ma- gyarázható. Ennek a mind akutabbá váló hitelválságnak tüzetes megfigyelése és min- den vonatkozásban való megvilágítása ma tehát elsőrangú feladatát kell, hogy képezze a statisztikai kutatásnak, nemcsak azért, hogy a gazdasági életben beállott változás követelte áldozatok nagysága pontosan megmérhető legyen, hanem azért is, hogy a válság enyhí—

tésére alkalmas eszközök kereséséhez meg—

bízható alapot szolgáltasson.

A m. kir. közp. statisztikai hivatal tekin- tettel arra, hogy a mind akutabbá váló hitel- válság méreteinek és jelentőségének megisme- résére az eddig különböző szervek által gyűjtött adatok egyrészt —- mivel csak az esetek számára vonatkoztak — hézagosak, másrészt — mivel az ismétlődő eseteket figyelmen kivülhagyták — pontatlanok voltak: a különböző érdekeltségek véleményének figye- lembevételével megszervezte a hitelválság statisztikai adatgyűjtést. Az új adatgyüjtés a csődökre és olyan kényszeregyességekre nézve, melyeknél magánegyesség megkísérlésének nincs helye, a bíróságokra, egyéb kényszer- egyességeknél (ahol a közadós kereskedő vagy iparos) az 1410/1926. M.E. sz. rendelet- tel megszervezett Országos Hitelvédő Egyletre

(OHE), a Pénzintézeti Központhoz tartozó

vállalatok kényszer- és magánegyességeinéla fenti intézetre támaszkodik mint adatszolgál—

tatókra. Különös gond fordíttatott arra, hogy az egyes eseteknél pontosan megállapítható legyen, volt-e az már előzőleg más eljárás alatt, hogy így a többszörös számbavétellehetősége kiküszöböl- tessék. Természetes, hogy még az ily módon ösz- szeállitott statisztika sem fogja át a hitelválság egész terrénumát, mert az adatszolgáltató fóru- mokigénybevételenélkülrendezettmagánegyes—

ségek, lappangó fizetésképtelenségek, az átme—

neti zavarok, a statisztikai megfigyelés körén kívül esnek. Kétségtelen azouban, hogy az új

adatgyüjtés eredményei — melyek havonta főg- nak közöltetni —— most már alkalmasak lesznek arra, hogy a megfigyelhető fizetésképtelensé- gekről pontos tájékozódást szerezhessünk.

Az ápr. hó folyamán előfordult új fizetéskép- telenségekről az I. számú kimutatás számol be.

A tárgyalt ho' folyamán tehát összesen 266 új űzetésképtelenségről számolnak be az adatok, 101 '0 milliárd (7 millió aranykorona) aktívával és 179'3 milliárd (123 millió aranykorona) passzívával. Említésreméltó körülmény,

hogy az összes új válságesetek 750/0—8 az

OHE—nél vár rendezésre s az itt bejelentett esetek aktivái az összes új íizetésképtelensé- gek aktiváinak 85%-át, passzivái az összes passzívák 88%-át foglalják le. Tekintetbe véve azt, hogy az ÖBB müködése még alig 2 hó- napra nyúlik vissza, hogy továbbá az eléje kerülő egyességek lebonyolításajóval rövidebb

idő alatt megy végbe (kb. 60 nap) mint a

bíróságoknál s így az eljárási költségek is jóval kisebbek, bizonyosra vehető, hogy a következő adatok a hitelvédelem terén kifej- tett szolgálatának még fokozottabb igénybe—

vételéről fognak beszámolni.

Az új válságeseteknek foglalkozási főcso- portok szerint való megoszlásánál látható, hogy a kereskedelem úgy az esetek számát, mint a bejelentett aktivákat és passzivákat illetőleg messze meghaladjaa többi csoportot.

Természetesnek kell e körülményt találnunk, ha meggondoljuk, hogy az inflációs korszak éppen kereskedelmi téren tenyésztette ki a legtöbb konjunkturális Vállalatot, miután az akkori viszonyok az ipari vállalatnál sokkal mozgékonyabb és spekulatív tevékenységre inkább hajlamos kereskedelmi vállalatok ala- pításának kedveztek. Különben is a kereskedelem normális viszonyok közöttIS természe- ténél fogva érzékenyebben reagál a gazdasági életben előálló változásokra.

Az új fizetésképtelenségek aktív és passzív vagyonának foglalkozási főcsoportok szerinti

megoszlását az I/a sz. tábla tünteti fel. Az ada-

tok szerint a kereskedelemre esik az összes új íizetésképtelenségi esetek 820/0'3, a bejelentett

aktí-váknak 77, a passzíváknak pedig 820/o-a. A

főcsoporton belül legsúlyosabb helyzetet mutat a ruházati cikkekkel, fonó—, szövőipari árúk- kal való kereskedési szakma, melyre az új

fizetésképtelenségek 49%-a, az aktíváknak 40, a passzíváknak 460/o—a esik. A textil—

szakmán kívül a vas- és fémárú, továbbá a vegyeskereskedelmi szakma helyzetét mutatják még igen súlyosnak az adatok.

Jellemző a válság intenzitására, hogy az

már a mezőgazdaságra is átterjedt, amennyi-

(3)

1926

—307—-

]. Az 1926 április havában előfordult új fizetésképtelenségek,

Nouvelles insoli'abilités en (zizi-il 1926.

Foglalkozási csoport Groupe de professions

Az 0. ld. El.-nél bejelentett A bíróságnál nyitott

magánegvezsé- gek — Concor—

dats pri yes

kényszeregyességi ma—

gánegyességek —— Con- cordats prive's re'sultant

de eoncord. judie.

déclar ! l'O. H. Ef)—

számaw—Nombredes cenmrd.pr. actif passzí—

aktivál- nak_összegeazideiglen. mérlegszerintmill. kor.-akban—sui— wantlebilanpro— váinak§— passif

!

uisoireeumillions deeouronnes actif

aktívái- nak——

Vombredeces mérlegszerintmill. van!lebilanpro—

concord. kor—ákbau—sui—

szamam1 összegeazideiglen. p;'_sszí- vannak passif

l l

azoncsodökszáma,melyeketkényszer—

msoíreenmillions decouronnes egyességieljárásnemelőzöttmeg—- Nomhredesfaillite Étépréeé sauin'ontpas de'esparuneprocédurede eoneordatjud. száma—Nombredeces

kényszeregyess.

Concord. judic.

ouverts devant les tribun aux

actif

aktíváinak passzívái— nak— passif

A—sui- Nombre

mérlegszerintmill. kor.—akban uantlebilanpro- visoireenmillions decouronnes coneord. összegeazideiglen.

Az össz új fize—

tésképtelenségek Nouvelles tusol- vabilite's ensemble

?

l

^'

kpasszívaina passif

aktiváinak actif

szama— visoireenmillions!

összegeazideiglen. mérlegszerintmill. kor.—ákban—sui- vantlebilanpro— decouronnes

!. Bányászat, kohászat —— Mines et haute fourneauw . . .

euből Budapest —— dont a Budapest .

ll. Mezőgazdaság —— Agriculture.

1. Földbirtokos —proprieluires foneíers ebből Budapest — dont a Budapest 2 Földbérlő _j'ermiers . .

ebből Budapet — dont a Budapest.

Ill. Ipar —— Industria.

1 Ves ésfémlpar,gépgyártls Side'rurgíe, niűtallurgie, construction mécanigue . eb )61 Budapest — dont a Budapest . 2. Kő-, föld-, agyag— és üvegipar — Indus-

trie de la pierre, céramiaue, industrie

du verre . .

ebből Budapest — dont d Budapest 3. Fa— és csontipar — Industries du bois et

des os . . .

ebból Budapest— dont a Budapest . 4. Bőr—, sörte-, ször—, toll- és ruggyantaipar

Industries du cuir, du poil, des plumes

et du eaoutehoue . . . .

ebből Budapest —— dontaali'udapest 5 Fonó——szöv6ipar —- Industrie textile

ebből Budapest -—— dont a Budapest . 6. Ruházati ipar — Iudustrie du vétement

ebből Budapest —— dont a Budapest . 7. Papirosipar —— Industrie du papier .

ebből Budapest —— dont a Budapest 8 Malomipar — Minoterie . ,

ebből Budapest —— dont d Budapest 9 Egyéb élelmezési és élvezeti c. gyárt.

Alímentation et bois'sons . . ebből Budapest — dont a Budapest . 10. Vegyészeti ipar — [ndustrie chimígue

ebből Budapest -— dont a Budapest 11.Építóipar — Industrte du bátiment .

ebből Budapest — dont a Budapest . 12. Sokszorosítóípar és műipar — Impriine-

ries et lithographies . . . ebből Budapest — dont u Budapest 13. Szállodás, vendéglős — Hótels et rest.

ebből Budapest — dont u Budapest . 14. Egyéb ipari foglalkozás —— Autres pro-

fessions industrielles . . ebből Budapest — dont zi Budapest

IV. Kereskedelem — Commerce

l. Állatokkal és mezőgazd. terményekkel _ des animaux et des produits agrieales . ebből Budapest —- dont a Budapest 2. Fával és egyéb ipari termékekkel — du

bots et des autres produits industriels . ebből Budapest —— dont a Budapest .

..n—

*) Associat ge'n de la protection du credit.

'") P. K-nál bejelentett magánegyesség — Concordat prive declare á la Centrale des elablzss.

' 1737

*1737 2821 2821

llll ll!I

1 239 826

1 5989 1 1 865

HDD

2295

[llI

2206 1596

4272 2786

2835

lllI

327 65 27611

3890

!4 u.—...,5.budi—l !I

2162 241 3433

i g !

16

lll!

de credit.

2162 2410 3433 4 469

2909 282 1 1800 1737

2222 1596 1253

826

l1

91

l—ll

7601

3178 2314 1144

32765 27611 1 5989 1 1865

IO 3890

2295

23

(4)

5. szám. — 308 — ' 1926

: Az 0. H. E.—nél bejelentett A bíróságnál nyitott tAZköslszl új fülel-(,

, , . , es epeense e

! magánegvezsé- gkáptrllggsíggeseágglsísega: ;. ] %% %íeí'ízfdeÉZedsií Nouvelles ius%l- 1' —

M ' 0 o %—

gegag Cgiűíor' cordats prive's résultaut § aban ouuerts devant Wein—Ide ' P 5 de coucord. Judic. É'EÉ § les tribuuaux ! ,"

, o _ *d) O§ __ §

deelares a 70. H. E.*) Mg'gg § .; § _5

mg _a; 15,

.,u - .1. ozv—0 : s .E u

,. at 317533 ma! Jáhn xhos* a Mi?; %: '*'fm

Foglalkozam csoport gű; 1253 § $$$ ggg §; ms— § §? §x§ %s:? %a

x a: ;: was a: a u es ;;

§ szembe—§ acs abss§33§ % Ésláasg ís: 23.

' . . "_ l . aüí': l . . . _

Groupe de professzoris § 534. ;) § § 53; $ § a mm ;— s; na.; ő 3 § ::._-_ 5 %

va 1505ng ,a Next—o E*SS§,_É 535st e S'É'xua

§ ....— R'É— § 33?— w at?: y, Em :%s § EPÖ'" R:: mü '" 9:—

e. D_Elgü's? e onlglzm m:."mm3 nemigaz)? Én! _az/:

?k fd; §§§ 'U'; § vmői'xya 'Un— § 'd'—* §HN

ts gvgs : ? '"o§_$§s fans—lc magsx menssg

15 m$:3§§ [§ §$nS§§ "UÖDNWS -2gw3§o 1 gnü'sso

; um—xuv— ; oan—*duv— *OÉNVSI'B 12wa mi? N*

ne com-dea ne 00021ng mwüká É %BsNxá ** §ÉD—u3§§

eg can'-usw EU sci*—"gs: 00§RudumAzNNu a Was-us as Mással, sg§ 51—93ng gamesggg-SSÚMH §$g§8m

Éngxss'ü Én ige—ugat? gaZGSÉugEsz'ü § ges—;;S's

3. Vas- és fémánúkkal, gépekkel _ des

machines et des articl. eu fer et eu me'taux 10 6774! 9754 11 2488 4463 ebből Budapest ——- dont a Budapest . . 51 6189 8695 4 1248 229C 4. Agyag, üveg, tégla, mész, cement ker.

—- de l'argile, du verre, de la brigue,

de la chaux, du etmeut . . — — — 3 530 96' — _ — _ 3 530 953

ebből Budapest —— dont a' Budapest . . —— —— — — _ _ _ 4 , _ ._ __ _ _

5. Fa és fararrott árú ker. —— des articles eu

bois et seulptés . . . — * — — u— _ — _ _ _

ebből Budapest —— donta' Budapest . . — — _ — _ _ _ _ _ _ ", , __

6. Bőrárúkka1 való kereskedés — des artic-

169 42 22 9431 14646

—— — — 9 7437 10985

1!

les eu cuir . 1 671 1589 3 704 1223; — — — _ 4 1375 2812

ebből Budapest— donta' Budapest 1 671 1589 _ _ _ _ _ _ ,_ 1 671 1589

7. Cipőkereskedés — Cordouueries 3 696 559 3 920 1571 _ _ _ _ 6 1616 2130

ebből Budapest —— dont a Budapest 2 661 508 3 920 1571 _ _ _ _ 5 581 2079

8. Különb. ruházati, fonó- szövőárú ker. —du

vétemeut et des articles textiles . . . . 51 22701 41540 62 17469 37294 7 9 1166 2691 129 41336 81525 ebből Budapest —— dont a' Budapest . . 19 13856 25168 16 6999 14979 4 — _ _ 39 20855 40147 9. Élelmezési és élvezeti c. italokkal v—- des

produits alimeutaires et des boissous . —— _ _ 1 108 166. 1 — _ _ _ 2 108 166

ebből Budapest — dont u' Budapest . . —— —— — _ _ _ _ _ __ _ __ A __

10. Gyógy— és vegyeszeti árukkal — des artic-

les pharmaceutiaues et chimiaues . . . - — —— _ _- _ _ _ _ _ _ __ __

ebból Budapest — dont a' Budapest . , —— — — —— ——— — _ _ __ .t _ _ _

11. Könyv, papír, írószer, műkeresk. — Lib- *

rairies, papeteries. . . . — —— _ _ _ _ _ _ _ __ .- __ __

ebből Budapest — dont u Budapest . . —- — _ _— _ — ! _ _ _. _ _ _ _

12. Vegyeskereskedés — Epiceiies . . . . 3 105 211 21 3358 0162; 9 8 1762 1955 41 5225 8328

ebből Budapest — dont a' Budapest . . 1 20 62 2 509 1471; 1 _ _ _ 4 529 1533

13 Szállítók és bizományosok _ Transpor- l

leurs et commissiouuaires . . . 1 220 255 — —— — 1 — _ _ 2 220 255

ebból Budapest — dont a' Budapest . 1 220 255 —— — — 1 _ —— —— 2 '20 255

14. Egyéb kereskedelmi ágak — Autres

brauches commerc. . . . —— — _ -— — _ v 2 1 15 38 3 15 38

1

ebból Budapest — douta' Budapest . . —— — —— — — — _ _ _ 1 _ __

V. Pénz-, hitel- és biztosításügy — *

Etablissements de cre'dtt, assurances _ _ _ _ _ _ 1 __ _ 1 _ _

ebból Budapest — dont d Budapest . . —— —— _ _ — — _ _ — .. _ _ _

VI. Egy éb — Autres . . . . . _ _ _ _ _ — _ 4 510 111 4 510 1110

ebből Budapest _ dont a Budapest . . —— — —— — —— — — 2 340 718 2 340 718

!. Bányászat, kohászat -— Mines et hauts

fourueaux . . . . —- 4— _ _ — _ ... _ _ _ __ _ _

ebböl Budapest— dont a Budapest . . — — _ _ — _ _— _ _ _ _ _ —

H. Mezőgazdaság —— Agricultme . . . . — — -— —— —— — — 6 5596 6879 6 5595 6879

ebből Budapest -— dont a Budapest . . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ __ ..

lll. Ipar —— Industrie . . . . 1 1737 2821 19 9078 12888 7 10 5975 8041 37 16790 23750 ebből Budapest — dout (1 Budapest . . 1 1737 2821 5 3140 4382 3 — — —— 9 4877 7203 IV. Kereskedelem — Commerce , . . 69 31167 53908 109 43861 8849 21 19 3112 5113 218 78140147520 ebból Budapest —- dont [1 Budapest . . 29 21617 36277 26 21541 47922 8 —— —— — 63 43158 84199 V. Pénz-, hitel- ésbiztosításügy— Credit,

assurauees . . . —— — — — — —— 1 — — —- 1 —— ——

ebből Budapest— dont a Budapest . . — — — —— — —-— H _ — _ n _ _ ——

VL Egyéb —— Autres . . w —— —— —— _" —— —— 4 510 1110141 510 1110

ebből Budapest — dont [1 Budapest. . _ —— — —— —— ; — _ 2 340 7181 2! 340 718

ÖsszeSen — Total l 701 32904 56729 128 52939 101387; 29 39 15192 2114 266101035179259 ebből Budapest — dont [1 Budapest . 30; 23354 39098 31 2461 52304 11 2 340 71 74 48375 92120

! H ;

(5)

1926 —— 309 — 5. szám.

la. Az új fízetésképtelenségek aktíváinak s pasz- szíváínak foglalkozási főcsoportok szerinti meg-

oszlása.

Ia. Répartition, par principauw groupes de professions, des actifs et des passifs des nouvelles insolnabilités.

Az oldalt megnevezett főcso- Foglalkozási főcsoport portok 0/o-_os részesedése—a' be-

Jclentett %sszes —— Participa- Primipauw group es !Z(gíotetZes/ozíedx'dj'ggíggux

de Professwns aktivákban Tízíssáívákban

) aux actifs am: passifs

Mezőgazdaság — Agri-

culture . 5'5 3'9

ebből Budapest —

dont Budapest . , 0'0 O'O

Ipar —— Industrie . . 16'6 13'2 ebből Budapest —— ,

dont Budapest . . . 4'8 4'0

Kereskedelem —— Com- ) -

merce . . . 774 s 828

ebből Budapest ——

dont Budapest. . . 428 47 ()

Pénz, hitel, biztosítás- íigy —— Mann/lie, eré-

dít et assurances . . 00 00

ebböl Budapest —

' dont Budapest. . . 00 00

' Egyéb -—— Autres . . 05 06

ebböl Budapest —

dont Budapest. . , 0.3 04

Osszesen — Total 1000 1000

ebből Budapest —

dont Budapest. . .

47'9 51'4

ben a hő folyamán e főcsoportnál már 6 kényszeregyességi esettel találkozunk.

A bejelentett új válságesetek területi meg- oszlásának adatai szerint a Vidékre az összes új esetekből 192, Budapestre 74 esik. Az aktív és passzív vagyonban azonban Budapest részesedése már aránytalanul nagyobb. Az aktíváknak csaknem a fele, a passzíváknak már több mint 500/t-a jut Budapestre, amit a nagyobb vállalatoknak a központba való tömö- ríilése folytán természetesnek kell találnunk.

Megjegyzendő még, hogy az újonnan elő- fordult válságeseteken kívül április havában összesen 51 (Budapesten 22) olyan csődnyi—

tás történt, amelyeket kényszeregyességi eljá- rás előzött meg. Ebből esett a mezőgazdaságra 2, iparra 16, kereskedelemre 31, pénzügyre 1, egyéb csoportra l. Természetes, hogy az új válságesetek közül ezek ki voltak re- kesztendők, nehogy kétszeres számbevétel tör- ténjék. Az egyesség nélkül végződött kény- szeregyességi eljárásokat ugyanis rendszerint csődnyitás követi még, pedig a keres-

kedő adősnál a megnyitás hivatalból tör—

ténik, más foglalkozású közadősnál a hite- lezők kérelmére. Előfordulhat ennélfogva, hogy az egyességi eljárást megszüntető bírói

végzés jogerőre emelkedése után ugyanaz az eset csőd alakjába burkoltan még ugyanazon hónapban mégegyszer jelentkezik. Az eddigi ilyen irányú kimutatások hibája éppen az volt, hogy az esetleges ismétlődéseket nem tudták eliminálni.

*

Míg a bejelentett új válságesetek statiszti- kája csupán arra vonatkozólag nyujt felvilá- gositást, hogy milyen terjedelmű krízissel állunk szemben s hozzávetőlegesen milyen vagyonokat érint, vagyis inkább kvantitative mutatja a válságfelületet, addig a befejezett esetek eredményadatai, különösen az egyes—

ségi kvóták, a hitelezők kielégítésére fordított összegek a megszűnés módja, már mélyebb bepillantást enged a válság természetébe, tájé—

koztat afelől, mennyiben forgott fenn az adós részéről a komoly vagyonbukás veszedelme, mekkora áldozatokat követelt a krízis a hitele- zőktől, mikor van szó csupán csak az immobi- litás okozta fizetési nehézségekről, egyszóval az eredménystatisztika módot nyujt a válság kvalitatív megítélésére is.

A megszüntetett csődökre, illetőleg a befejezett kényszeregyességekre vonatkozó részle—

tes adatokat a II. és III. sz. tábla tünteti fel.

Az adatok szerint a tárgyalt hő folyamán 28 csőd szűnt meg, még pedig vagyonfelosz—

tassal 3, vagyonhiány miatt 21, más módon (hltelezők beleegyezese, csődkényszeregyesség) 4. Az esetek súlyosságára jellemző, hogy a befejezett csődök % része vagyonhiány miatt szűnt meg, ahol tehát a hitelezők követelései nem nyertek kielégítést.

Az elveszett követelések összege csak a vagyonhiány miatt megszüntetett csődöknél

750 millió koronát tett ki. A vagyonfelosz—

tással megszűnt csődöknél a követeléseknek

(22 millió korona) kb. 30%-a (7 millió) nyert

kielégítést. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a vagyonfelosztással megszűnt csőd—

követelések közt szerepel 23 ezer 1915. évi értékű korona, mely összeg a több mint 10 évig tartó eljárás során csaknem teljes egé- szében devalorizálődott, úgyhogy a hitelezők vesztesége az április hó folyaman befejezést nyert csődeseteknél mai koronaértékben vala- mivel több, mint egymilliárd.

A befejezett kényszeregyességeknek ameg- szüntetett csődökénél bővebb és részletesebb adatai már sokkal érdekesebb megállapítá- sokra nyujtanak módot. A befejezett 178 eset közül egyességgel végett ért 780/0, meg- szüntetéssel 19%, más módon 3%. Az aktí- vák összege több mint 67, a passzíváké pedig

23*