A magyar pénzintézetek és a hitelválság

u.n.-o-l-nnnunnnnnn-uno-uo-'n'-...nnnun-nuA.n-nun-ne....-nonet-nc-IU-nnucn-nou.n-n-onn-n-o-ll-n-l-

e ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY a

la'-ln-..n-n-u-n-no-c-o-n-n-n...el-n....---...n-nn-...ne-n....-.no-ng.ncnu-u-u-n-u-lon-n-n

A magyar pénzintézetek és a hitelválság.

Les établissements hongrois de credit et la ertse du credit.

Résume'. Suivunt leurs buis et leur organi—

sn/ion, les établissements hongroís de credit se rliuísent en plusieurs catégories. ll y a, notamment, en Hongrie des sociétés anonymes de bangue et de caisse d'épargne, des credits fonciers, d'es caisses

d'epargne communities, des finan—

ciers d'une destination spéciale (Institut central des societés financiéres, etc.), et des coopératives de crédii. Les données el'—(lessons ne comprenn'ent pas la Bungue Nationale de Hongrie, ni [.a Caisse (l'épnrgne postale,

établissements

Dluprés les bilans bruts, les uctifs des établis—

sements en (mes/ion représentaient en 1930 5.999 millions de pengős et en 1934 5.424 millions. (Jer- tuins postes nyaram deux fois dans les bilnns bruts, l'es actifs étuienl en réulité de 4.970 millions de

pengős en 1930 et de 4.052 millions en 19311. On voit, par ces deux derniéres données, (lue (lepnis la arise — () parlíl' de la fin de 1930 á la fin de 1934 —, les uctifs ont dimínué de 18'5%.

Ce sont les sociétés ononymes de bongue 'el de c-aisse djépargne (lui ont, en Hongrie, les capita'uz les plus considérables. Il est á remorguer galentre elles, il n'y a pas de difference essentielle pour leur activité.

De La crise financiére de 1931, (mi (1 ruiné á Vienne et en Allemagne de grands établissements financiers, les bangues hongroises sortirent sans catastrophigues. Leur fortune nette totale ayant diminué, de 3'4 milliards de pengős en 1930, d 27 milliards en 1934, ces pertes re'

présentaíent 21'3%, de'passant 700

pengős.

des pertes

millions (le

Les capitauxwactions elfectivement verses montaient, á la fin de 1934, () 331 millions de pen- gős et les reserves, á 217 millions. Panni les ca- pitaux n'appartenanl pas en propre (mac établisse- ments, l'es ilépőts (Pápai-gint), aprés avoir diminné, jusguTz la fin de 1933, de 291 millions de pengős, se sont léleve's en 1934 de 31; millions. Pour les capitamt á long terme, les bangues se ressentí—

rent fort de la crise, les capitalistes (want vesse de faire de t'e—ls placements. Somme toute les bangues, aprés avoir rénlisé de grands bénéfices, ont subi depuis la crise de fortes pertes, particu- liérement considérables en 1932.

Sur les guestions de detail, ainsi (Iue sur les

autres établissements de credit, l'es tableauac ci—

dessous offrent diamples rens'eignemenis.

$

]. Az általános gazdasági és pénzügyi helyzet.

A magyar pénzintézetek vagyonállagára és üzleti eredményeire vonatkozó 1934. évi részletes adatokat nemrégiben tette közzé a Statisztikai Hivatal. Az adatok plasztikus képét nyujtják hitelintézeteink egész ügy—

vitelének az 1934. évben, mely a nemzet- közi gazdasági élet szempontjából oly vál- tozatos és rendkívüli ingadozásokat mutató—

volt, de a magyar hitelélet szempontjából inkább egyhangúnak nevez—hető. Mielőtt a magyar hitelintézetek adatainak ismerteté—

sére sor kerülne, célszerűnek látszik rövi- den összefoglalni az év általános gazdasági helyzetének jellegzetesrségeit. Természete- sen csak föbb vonásoklban és oly mérték- ben, mely bizonyos fokig szükséges a hitel—

intézeti kad'atok kellő 'niegítéléséhez.

A Nemzetek Szövetségének egyik kiad—

Ványa az 1934. évet ,,une annlée d'insla—

bilitééinek nevezi és valóban az ingatag- ságot és a bizonytalanságot lehet az év jel—

legzetességének tekinteni.

Pénzügyi szempontból elsősorban az erint-ette súlyosan a nemzetközi gazdasági

Világot, hogy a valutáris helyzet nemcsak, hogy nem tisztázódott, hanem a zavar in—

kább fokozódott. Az egyes államok valutá- ris helyzetük szempontjából három cso- portba oszthatók?) Az elsőbe sorolhatók azok az államok, melyek valutájnvk :aranyértékét megőrizni igyekeztek: Franciaország, Svájc, Belgium, Németalföld, Olaszország, Len-

gyelország, (ma már tulajdon—képen csak Franciaország, Svájc és Németalföld sorol- ható közéjük). Az államok második cso portja a valuták névleges értékét fenntartja oly módon, hogy a pénzforgalmat erős kor- látozás és szabályozás alá vonta, mint pl.

Németország és Magyarország. A harmadik csoport, melynek főkélpviselói Anglia és az Amerikai Egyesült Államok, nyiltan letért az aranyalapról.

A valutáris bizonytalanság dacára az 1934. évet mégsem lehet rosszabbnak mon- dani az előzőnél s ha gyökeres válto- zás nem is állott be, a javulási irányzat meglehetősen általánosan folytatódni lát—

1) Revue de la. Situation Economigue Mondiale, 1934——1935. Genf, 1935.

1. szám. ——48-——

1936—

sz:ott. Az általános ipari termelési in- dex a fentebb idézett népszöivetségi mű—

ben közölt adatok szerint 88-ról 96-ra emelkedett. (1925 1929. évek átlagát 100-

zal véve egyenlőnek). Az árak növekedése is folytatódott és a nemzetközi kereskede- lem összezsugorodása is megállott. Viszont kétségtelen, hogy legkevésbbé a nemzet- közi hitelélet árulta el a feléledés jelei—t.

Pedig a rendelkezésre álló (5 elhelye—

zésre váró tökéknek a válság követ- keztében beállott csökkenése a legtöbb

államban még az 1933. év végén!) véget

ért, sőt a legtöbb államban a. pénzbőség jelei mutatkoztak. A mobil tők-ék kínálata legnagyobb volt a leértékelt valutájú or—

szágokban. Oly államokba természetesen, ahol a külföldi hitelezők követelése ,,befa- gyott", új tőkék folyósításáról nem igen le- hetet—t szó.

Ez utóbbi álla—mok közé tartozik Ma—

gyarország is és éppen ezért .a hitelező ál—

lamok tőkebősége a magyar gazdasági élet szempontjából alig bírt jelentőséggel. Kül- földi tőkék hiányában a magyar hitelinté—

zetek és az egész magyar közgazdaság sa—

ját erejükre voltak utalva s mivel ez nem jelent nagy erőt, hitelintézeteink forgalma és státusa nem fejlődhetett.

A magyar hitelintézeteket adataik jelen—

tőség—ének kellő megismerése céljából több csoportra kell osztani, egyrészt eltérő jel—

legük, másrészt eltérő működési körük szerint; az alábbiakban előbb az intéze—

tek különféle csoportjainak adatai elkülö—

nítve kerülnek ismertetésre, s csak azután következnek az összes hitelintézetek össze- foglaló adatai. E csoportok a következők:

1. Részvénytársasági alapon működő bankok és takarékpénztz'irak. Bankok és takarékpénztárak között nálunk gyakorlati—

lag különbség nincs, miután az utóbbiak tevékenysége is felöleli a bankszerji tevé- kenység egész terrénnmát. Adataik ezért egybefoglaltattak.

2. Földshiftelintézetek.

3. Községi takarékpénztárak.

4. Különleges mű,—ködési körü hitelinté- zetek.

5 Az Országos Központi l'litelszövetke- zet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek.

6. Köteléken kívül álló hitelszövetke- zetek.

A Nemzeti Bank és Postatakarékpénztár adatai az ismertetendő adatokban nem fog—

laltatnak bent.

1) I. m. 259. lap.

2. Részvénytársasági bankok és takarék—

pénztárak.

A részvény'tz'i-rsa-sági alapon működő hitelintézetek alkotják természetesen a bi- telintézetek legjelentősebb kategóriáját. Az idetartozó intézetek képviselik a leg-nagyobb tőkeerőt s a magyar hitelélet minden nyil—

vánulása úgyszólván rájuk van alapozva.

Ismer-etes, hogy hitelintézeteink az 1931.

évi hitelválságot minden nagyobb baj nélkül úszták meg s olyan katasztrofális összeomlások, mint Bécsben és a nagy né- met bankok körében fordultak elő, nálunk ismeretlenek maradtak. A válság azonban természetesen maradandó nyomot hagyott

a mi barnkjaink stáuttisábarn is.

A hazánkban létező bankok és taka—

rékpénztárak (a továbbiakban csak bran- koknak fogjuk nevezni, mert hiszen telje—

sen azonos jellegű intézetek) száma a ki- rályi törvényszékek cégjegyzékei szerint 1932—ben 608, 1933-ban 583 1934ben pedig 561 volt. Ezek közül azonban az adatok szerint 1932—ben 508. 1933-ban 485, 1934—

hen pedig 464 volt olyan, mely működőnek volt tekinthető. míg a többi felszámolás vagy csőd alatt állott. A működő bankok száma 1932—től 1934—ig 8'6%-kal csökkent, ez azonban nem volt válsátgjelenségnek te—

kinthetö. hanem egy régóta észlelt folya- mat folytatásának, melyet a válságos viszo- nyok rész-ben felszámolások. részben kon- centrációs törekvések útján legfeljebb nó- mileg gyorsíto'ttatk. 1934—ben az összes mű—

ködő intézetek közül 122 (26'3%) volt bn- dapesti. A fővárosi bankok száma tehat aránylag nem sok de annál nyomasztóbb a fölényük a vidékiekkel szemben tőkeerő és minden egyéb szempontbr'il. mint azt alább látni fogjuk.

A magyar bankok összes alkalmazot—

tain—ak száma a következő volt:

Alkalmazottak száma.

1932 1933 1934 Tisztviselők. . . . 7.385) 6.984 6.870

Egyéb alkalmazottak 2.025 1.912 1.887

összesen, . . . 9.414 8.896 8.757 Nyugdíjasok ... 2536 2748 24926

Eszerint az 1932. évi 7.389 főnyi tiszt- viselőlétszám Will-ig (5.870—re, vagyis 519 fővel (ö't)%) apadt. ami a státusleépítés-

sel kapcsolatos takarékossági rendszabá—

lyok következménye. Viszont ugyanennek a következménye ! gyanánt jelentkezett a nyugdíjasok lr'xtszátm'maik fokozatos emel-

1. szám. — 49 -— 1936 1. Részvénytársasági bankok és takarékpénztárak mérlegeinek összege.

Bilans totaua: des sociétés anonymes bancaires et de caisses d'épargne.

1932 1 1933 ! 1934 1932 ' 1933 ; 1934

Tételek —- Postes _

1000 P —- en milliers de pengó's % Saját tőke _ Capitaux ,,propres" a) lehet Passzf

Részvé—nylűk—o —— Capital-actions . 353980 351789 345183 95 9'8 9'7

Tőketartalék —— ,,Réserve de capital" 118505 114188 109814 32 32 31 'l'arhal-ékalapok —— Fonds de réserve . 98.545 95.327 100.796 27 2'6 2'8

Nyugdíjlarlalék —— Réserve de rettaites . 6.252 6.606 6.299 02 02 02

Összesen —— Totaux . 577282 567910 562092 156 158 15'8 Idegen töke — Capitausc n'appartenant pas en

propre auxdits établissements

Nyugdíjalap, egyéb alapok —— Fonds de retraites [

et autres funds . . . . . . 61.840 64.441 67.851 J'? 1'8 1'9

'lakarékbelélek —— Dépöts dépalgn'e . . . 714.782 711505 756080 19'3 19'8 21'2 Viszonlleszamilolt váltók —— Réescompte du

* Por/()feuílle 788029 801364 798819 L1'2 22 3 22' 4

_ Záloglevelek Oblígatíonsfonciéres (hypolhe'caires) 255938 229894 215.l10 69 64 60 Községi kötvények ___ Oblígatíons communales . 39.765 39.386 38.568 1'1 1'1 1'1 Follyoszz'Amlás 'larlozálsok ——-- Compies courantx

czédífeurs 1,055,417 999775 968579 284 27'7 27'1

Átxuhazolt jelz'llogkölcsimölk ——Préts fonciers cédés 108.967 87.045 72.521 2'5/ 224 2' 0 Álluházollt kozkolcsönök __ Emprunts de collec-

tivite's publigu'es, céde's . . . . 35 100 90 00 00 00

Össz—csau —— Totaux . . 3,024.778 2,924.510 2,917.613 81'5 81'5 81'7

Egyéb tételek — Autres postes

Adólartozások —— Impóts . . . . . . . 1.187 1.392 1.223 00 00 00

Óvadélkok és letétek —— (Jautíonx et dépóts ou

consignations . . . . . . . . . . 13583 9358 5.641 0'4 0'3 0'2

Elöre befolyt kamatok -— Intéréts versués par

anticipation _ _ 18.826 12.558 11802 05 03 03

Hátrál-ékos kamatok —— Arrérages d7inte'réls . 10.185 7-113 8-271 0'3 032 0'2 Különféle tartozások —- Dívwrses sommes dues

pa,- Iesdíts établissements 39.900 46.401 42.715 11 13 12

Nyereség — Bénéfices , _ 22 797 20.497 20.679 06 06 06

Összesen —— Totaux . 106478 97.819 90.331 29 27 25

Főösszeg: __ Total général . 3,708.533 i3,590.239 I3,570.036 Iwo-0 11000 11000

b) Vagyon —— Actif

KKSTPÖHZ — lfspeces 9" caísse - 44.441 43.176 51.204 12 12 14

_ Vall ulák és devizák —— Monnaíes et devises élrangéres 109552 4374 6498 3-0 0-1 0-2

; Más pénztinllézeleknlél elhelyezett tőkék —— Ca—

pitauyc placés en (1 autres établissements de crédit 145503 135067 151359 3-9 38 4- 2 Étmlékpapíiállomány _ Portefeuill'e titres . . 239611 215065 201015 6—4 6'0 5—6 Alapok érlókpapírjai M. Valeurs de differents [onds 34.267 31.686 30562 0-9 0-9 0-9

Válióállomány—Portefeuille commercial (ellets) 1,676.101 1,766.268 1,791.081 452 492 502

Előlegek értékpapírokra -— Avances sur titres. 7.208 6037 6842 02 02 02

Folyószámlús hitelek —— Comples courants dé—

biteurs . . 693607 657702 638729 18'7 183 17 9

Jelz'llogos kölcsönök —— Préts Ilypofhécaires . 406116 372371 847693 11-0 104 97 Közkölcsönök —- Emprunts de collectivite's' pu.

bligues . . . . . . . 64.144 63.936 51.260 1'7 1'8 14

Kolelezwemkolscsonok ——— Prűts sur obligations. 2.327 1.510 933 0'1 00 00

Áruk —— Marchandises 5.662 4.619 3.469 01 01 0.1

, Ingatlanok —— Immeubles . 151326 165600 179846 41 4'6 4'8

1 B; nem fizetem xészvénylőke—CapitaI non tippelt? 14.212 14.262 14.232 04 04 04 ' Óvadékok és letétek — Cautíons et consignutionx 13.583 9.905 5.411 014 033 02

Előre fizetelt kamatok "— Intéréls versés par

anticipation . 5.733 5.092 4.312 0.2 01 01

Be nem foly! kamatok—— Intéréts non versés . 12.226 11.533 12.623 0'3 03 04 Különféle követelések __ Diverses cre'ances . 55.548 59.127 60.586 15 1'7 1'7

Veszteség — Pert'es . 27.256 22.309 21.381 G'? 06" 06

_ Főösszeg: M Total général . 370853?) 3590239 3,570.036 100'0 1000 1000

Kex-ességek ..W Cautíonnemenls 214770 204492 197003 — § —— ---

1. szám.

ért el. Bankjaink tehát elég jelentős me'r—

tekben kényszerültek arra, 'hogy az alkal—

mazottak elbocsátásánzak, illetőleg nyug—

díjazásának sajnálatos eszközéhez nyúlja—

nak. Az igazgatók és cégjegyzők szám—

aránya a tisztviselők között 'a következő volt:

Igazgatók és eégjegyzök számaránya 1934—ben.

Az összes tiszt-

SZámUk viselők (Vo—ában

Budapesten , . , 653 144 Vidéken . . . A 713 306

Összesen 1.366 199

Budapesten a nagybankok hatalmas tisztviselői létszáma lenyomja az igazgatók es cégjegyzők arányszámát, míg vidéken csaknem minden harmadik tisztviselő, igazgató vagy eégjegyző, Különösen az igazgatóknál jelentkezik kiéleze'tten ez a különbség, mert míg Budapesten a bank- tisztviselőknek csak 6'9%—a igazgató, vide—

ken ez az arányszám 18'8%1-ra emelkedik.

A nőalkalmiazottak szama országos ösz-

szeigben 181570 volt. A főváros és a videk közt itt nincs nagyobb elt—érés.

Beszámítsva az egyéb alkalmazottakat is, a magyar bankok tehát 1934-ben 8.757 főnyi hatalmas alkalm—azott sereg segítse- gével bonyolították le az orszag,y gazdasági prosperálása szempontjából oly nagy je- lentőségű iizleteike't. melyek azonban ez évben sem tudtak szabadulni az évek óta húzódó válság hatása alól. Ez visszatük—

síteitt nierlegada'taciból. melyek az 1. sz. táb- lázatba foglalva közöltetnek. Ebben fel vannak sorolva az intézetek vagyon; és tehertételei, lehető részletezéssel. jóval nagyobb részletezéssel, mint az a részvény—

társaságok nyilvánosságra hozott merle- geinél általában szokasos. Ezek szerint a vagyonmérleg főösszege és annak százalé—

kos változása az 1930—1934. években a

következő volt: .

Millió pengő Változás aranya

(Vo-ban

1980 . 4.118 ——

1931 . 3.851 —-6'5

1932 . 3709 w3"?

1933 . . 3.590 ——3'2

1934 . . , . . . . 3.570 —0'6

Csökkenés aránya 1980 óta, 548 NIS-3

A közölt adatok szerint tehát bankjaink vagyoni státusa valamivel meghaladja a B'?) milliárd pengőt. Ez azonban nincs egé—

szen így, A Statisztikai Hivatal ugyanis bruttó mérlegek alapján foglalja össze a magyar bankok egész státusát, hogy az in—

t—ézetek egész iigykezelése'nek összes ered—

_m— 1936

1. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI BANKOK Bamm És NETTO MÉRLEGÉNEK ALAKULÁSA.

Variations des bilans bruts et nets des sociétés anonymes hancaues

5 milliárd pengő -— milliards de pengős

% Bruttó mérleg — Bitans bvuts

4 __ V/Á Nettó mérteg— Bíians uets

:; — /

2 ..

i 1 —

%

O ,

13 1939 1931 1992 1933 1934

rodjanak. li szerint a mer'legekben szere—

pelnek ;: viszentlesza—mítotások, átruházá—

sok, be nem fizetett tőke és hasonlók?) tűzzel sokat nyer a státusban beállott vál- tozások z'ittekinthetősege, de Viszont vég—

ermi—nn'uiyben kétszeres szasn'lbavót—elt jelent s a bankok vagyoni státusának net—to Ösz—

sZ—ngót csak úgy kaphatjuk meg, ha az em—

lített ügyletek eredményét a mérleg vég- i'z—sszegebő'l levonjuk. Ha ezt megtesszük, bankjaink vagyoni státusáról a következő kepet kapjuk:

Millió pengő Valtozas aranya;

(Vo—ban

1930 . 3.404 —

1981 . . 2.945 ——13'5

1932 , 2.784 ——— 5'5

1933 . 2.678 m 3'8

1934 . . . . . , , . . , 2.679 , J,— 0'0

Csökkenés aránya 1930 óta 7 25 —-——21'3 Az adatokból kitűnik, hogy a magyar bankok tulajdonképeni vagyonmérlegének főösszege jelentékenyen kisebb, mint azt a bruttó mérleg adatai mutatják es nem tesz ki többet mintegy 27 milliárd pengőnéL S a netto mérlegek tisztábban mutatják azt a rombolást, melyet a hitelválság vég—

zett hitelintézeteink statusában, mert %—

mint az adatokból látható ——1 a bruttómér—

legek mindössze l3'3%-osnak tüntetik fel az 1930—tól MLM—ig beállott statusesökke—

ntést, a netto mérlegek szerint az 21'3%—

nak felel meg. Ez az utóbbi a helyes arány,

'1 A Magyar Statisztikai Évkönyvben közölt adatok a kezességet vis felveszik a mérleg mindkét

oldalán, ezek azonban az itt közölt táblázatokban

1. szám. _51—

A hitelválság kitörésének közvetlen követ- kezménye gyanánt a tőkeelvonások jelent—

keztek először s bankjaink ennek fenye- gető veszélyét a viszon'tteszámítolások fo- kozott igénybevételével igyekeztek legalább részben ellensúlyozni (emlékezzünk a Nem- zeti Bank váltótárcájának 1931. évi hirte—

len megduzz—adására) és kétségtelen, hogy a tovább adott váltókat a bankok tárcájá- ban levő váltók mennyiségéből és értéké- ből le kell vonni, ha tiszta képet akarunk nyerni a bankok tényleges vagyoni erejé—

ről. Ugyanígy elh-omályosodik a bruttó—

mérlegekben a gyógyulás folyamata is, mert ha pl. az elvont tőkék visszakerülése las—

sabbán folyik, mint a viszontleszámítolási álladék csökkenése, a bruttó mérleg főösz- sze—ge további tőkecsőkkenést fog mutatni, holott tulajdonki'rpen a vagyoni státus tény- leges növekedése kétségkívül megállapít- ható. Ezt kell tehát szem előtt tartani a bankok státusz'mak inegíti'tléséni'él.

Ily módon látjuk, hogy az összes rész- vénytársasági bankok vagyonállaga 1930-ban 3.404 millió pengő volt. liz jelzi egyúttal annak az erőteljes fejlődésnek a csúcs—

pontját, mely hiteléletünkben a szanálási periódussal egyidejűleg megindult. Ez az összeg 1931—ben 13'5%r—kal, 1932—ben 55

%—kal, 1933—ban pedig ismét 3'8%—kal

esőnkkent, míg 1934—ben már csak stagná—

lást látunk, a további lemorzsolódás meg—

szűnt.

Ezek az arányszámok világosan jelzik a válság következtében beállott tőkeelvo-

násoknak előbb fenyegetően rohamos,

majd fokozatosan esendesedő iratmát, míg az 1934. évben ezek a mozgalmak (már nyugvópontra jutottak. A bankmérlegek vagyontételeinek végösszege három év alatt (1930—től 1933-ig) több, mint 20%-kal,

—— 725 millió pengővel —— csökkent. Nagy Összeg ez .a mi viszonyaink között, de ha figyelembe vesszük azokat a pusztításokat, melyeket a sohasem látott erővel) tomboló hitelválság az osztrák Creditanstalt össze—

omlása után sokkal erősebb és intenzívebb gazdasági berendezkedésű államok hitel- intézményeiben okozott, meg lehetünk elé- gedve bankjaink ellentállóképessétgével es oly súlyos viszonyok közt is egészség-esnek bizonyult szervezetével.

A globális összegeknél érdekesebb ké- pet nyujt a mérleg egyes tételeinek a rész- letesebb vizsgálata. elsősorban bankjaink saját tőkéinek az alakulása. A részvény—

tőkék összegének alakulása 1930 óta a kö—

vetkező volt:

1936

V' 1 B fl— B fi ( x ,. .

, 363535; 153323. réízíííjt. Csal/(keves

Ev 7 tőke vénytőke tőke "_a

e z e r p e 11 g 6 _,

1930 . . . 349389 127 349.262 ——

1931 . . . 358.796 14.127 344.669 1'3 1932 . . 353.980 14.212 339.768 1'4 1933 . , . 351.789 14.262 337527 06 1934 . . . 345.188 14.282 330951 20

A névleges tőke 1931-ben még emelke-

dést mutat, de ez csak látszólagos tőkesza- porulatot jelent, mert ha a be nem fizetett tőkerészt levonjuk, a részvéxnytőtkék visz- szxaesése már ez évben is jelentkezik. Az 1931 óta nyilvántartott számottevő be nem fizetett tőkeösszegből 14 millió pengő az ez évben még a válság kitörése előtt ala- kult Magyar Investment r.—t. 20 milliós allap—

tőkéjének be nem fizetett része, miután ennek az intézetnek az alapjőkéjére csak (3 millió pengő befizetés történt,. A tényle- ges részvénytőke csökkenése nem volt nagyarányú, miután nálunk nagyobb tő—

keleszállítások, vagy bankbukások nem fordultak elő. 1030 decembere óta a csök—

kenés nem több 183 millió pengőnél, ami az akkori egész részvénytőkeösszegnek csu-

pán ö'2%—a Igaz, hogy ha a megalakult,

de nem működő Investment Trust előbb említett 6 millió pengő értékű befizetett tőkéjét levonásba hozzuk, ami az összeha—

sonlítás céljából kétségkívül helyénvaló. a tőkeveszteség 243 millió pengőre emelke—

dik, ami azonban az 1930. évi tőkékhez vi- szonyítva még mindig csak 7'0%-os arány- számot ad.

Új intézetek alakulásáról persze nem

igen lehetett szó (*a Szavatossági Bank a

különleges hitelintézetek közt szerepel),

de néhány tőkeemelés előfordult a válsá- gos évek alatt is. Ezek mérvét a következő adatok mutatják:

Kibocsátott új részvények Tőkét emelő

É v . , , száma ! névértéke

intézetek szama —— (54173 "57ng ő) ——

1930 . . . 43 143197 3.071

1931 . . . 22 94.455 1.437

1932 . . . 5 15.500 208

1933 . . . 2 ! 10.500 1 129

1934 . . . 4 1 13.125 1 165

Az alaiptőkéjüket leszállító intézetek száma 19 volt. A válság kitörése utáni években kibocsátott új részvényeket persze már csak Magyarországon lehete-tt elhe- lyezni. 1934-ben a részvénytőke összege az egész vagyon, illetőleg teherállagnak 12'4

%-át tette ki, míg ugyanez az arányszám 1030-ban csak 10'1% volt.

4*

1. szám.

A sajat tőkék másik jelentős tétele, a különféle tartalékok összegének alakulása

1930 óta a következő volt:

Tőke Egyéb tar— Nyugdíj- Össze-

É v 77 tartalék talékatapok tartanék ] sen

A..._ ezerpengőben

l l

1930 . . . . i 121.775 ; 86.676 6.629 215080

19131 . . . . ' 118779 1 93.038 5.871 217208 1982 . . . . ' 118505 ' 98.545 6.252 223302 1933 . . . . 114.l88 l 95.327 6.606 216121

1934 . . . . 109814 ; 100395 6.299 1216909

A vált. aranya

(!

1930-1934 közt , ——9'8"/o É—t—Ifi'SO/o ' ——5'0% l—HJ'SO/o

Az összes tartalékok végösszege tehát nem csökkent a válság évei alatt és 1934 végén O*'8%-kal állott magasabban, mint 1930 végén. Sőt 1932-ig a tartalékok emel—

kedése meglehetősen hangsúlyozott volt s csak 1933-ban következett be az előző évhez viszonyítva jelentősebb arányú visz—

szaesés. Az 1934. év ebből a szempontból is stagnáló volt. Mindenesetre megnyug—

tató, hogy bankjaink tartaléktőkéi ily szi—

lardan tudták magukat tartani.

Részleteiben tekintve a különféle tarta—

lékok alakulását érdekes hullámzásokat látunk. A tőketartalék állandó csökkenése nem feltűnő jelenség. A felértékelési mér- legek óta, mióta ez a tétel az akkori jog—

szabályok értelmében bankjaink (és álta- laban részvénytársasagaink) mérlegében szerepel, a tőketartalék általában lemor- zsolódik, miutan dotalasn nem szokásos.

Legfeljebb csökkenésének meggyorsulása az 1933. és 1934-ben mutatja, hogy a vesz—

teségek fedezésére a tőketartalékok igény—

bevétele sem volt elkerülhető. Az 1930. év végétől az 1934. év végéig számítva a tőke—

tartalék összege közel 1()%-kal lett ala—

csonyabb. Valamivel alacsonyabb (570) lett a. nyugdíjtartalék is, mely az évi 1'2 millió pengőt meghaladó állandó dotalas dacára is csökkent nyilvan a személyzeti leépíté- sek következtében beállott erősebb igény—

bevétel következtében. Ellensúlyozta azon—

ban ennek a két tételnek a kisebbedését (a többi tartalékok (rendes, rendkívüli érté"—

csökkenési stb. tartalékalapok) megnöve- kedése. Ezeknek a tartalékoknak az ösz- sze—ge, mely a tulajdonképeni üzleti tarta- léknak tekintendő, az említett négy év alatt 16'3%-kal emelkedett, ami eléggé meg—

lepően hat, ha másfelől figyelembevesszük, hogy mily sajm'ilatosan ala—kult ez években a banküzletek rentabilitása. Mert hiszen teri'nészetes, hogy a tartalékalapok dotalási

—— 52 ——

í936 lehetőségének előfeltétele a nyereséges üz- letvitel, már pedig a válság évei alatt bank- jaink üzletvitele igen kedvezőtlenül alta—

kult a tiszta nyereség szempontjából. Olyan intézetek. melyek veszteséggel dolgoznak, mindig akadnak. 1929-ben is, mikor nyere—

séggel dolgozó bankjaink még 743 millió pengő tiszta hasznot mutattak ki, szemben állott a veszteséggel dolgozó intézetek 5'2 millió pengő deficitje. (Részletes adatokat a nyereség és veszteség alakulásáról l.

alább.) A válság kitörése után a nyereség összege gyorsan csökkenni kezdett, míg a veszteség Összege hirtelen felszökkent. Míg 1929—ben a nyereség és a veszteség aránya (391 millió tiszta hasznot mutatott intéze- teink javára, 1932—ben már 4'5 millió hiányt mutatnak ki adataink. S a hiány, ha a következő két évben csökkent is, még az 1934. évi üzletmenetnél is jelentkezik.

mikor 712 ezer pengős deficit mutatkozik.

Ez a kedvezőtlen üzletvitel kényszerítő erővel hatott abban az irányban, hogy a bizonytalan jövőt szambtavéve, a tartalékok dotálása az adott helyzet lehetőségeinek határai között továbbra is l'iíztosíttassék.

Bankjaink óvatos üzleti politikáját mutatja, hogy míg 1930-ban 36 millió pengő volt ,a kifizetett osztalék és 93 millió a tulajdon- képeni tartalékok dotálasa — tehát az előbbi közel négyszerese volt az utóbbi- nak ————— 1933—ban és 1934—ben a kettő meg—

közelítőleg egy szintre helyezkedett, vagyis a tartalékok emelése akkor és ott is meg- történt, ahol az osztalékfizetés rovására.

vagy éppen megszüntetése mellett eszkö- zöltetett. A tnlajdonképeni tartalékok nö- velésére fordított összeg az utolsó három évben 5—————G millió pengő_vol*t. Jóval szemé—

nyebb összeg ez, mint az 1929. év 20 mil- liója, de az ismert körülmények között nagy teljesítménynek nevezhető, mely biz- tosította azt, hogy bankjaink tartalékai csökkenés nélkül úszták meg a válság vi—

harait.

Tulajdonképen csak eg évbeni 1933—

ban látnak a tnlajdonképeni tartalékoknál csökkenést az előző évvel szemben. mikor a tartalékalapokra befizetett tőkék nem tud—

tak ellensúlyozni azt az igénybevételt, me—

lyet az előző év nagy veszteségei okoztak.

Innen kezdve a helyzet javult.

Összevéve a tartalékalapok összegét a részvénytőke összegével, az összes saját tőkék alakulását a következő összeállítás tünteti fel:

53 -—— 1936

11: v Ezer pengő ásífégootiítíz 1.013 millió pengőre emelkedett. Innen 1930 _ _ 564342 '159 kezdve alakulásuk 1934-ig a következő volt:

1931 . . 561877 19'0

1932. . 563070 20'2 Takarékbetétek v, ,

1933. . 551648 20? ,, "** A itt""?

1934. . 546860 20-4 13 V aranya fo

A saját tőkék összege tehát nem válto—

zott nagyon jelentősen, miután a tartalé- kok szilárd helyzete ellensúlyozólag hatott a részvénytőkénél észlelt csökkenésre. A csökkenés egész összege 17':') milliót tesz ki, ami mindössze 3'1%—os aránynak fele]

meg. A saját tőkék aránya a mérlegben a

válság évei alatt emelkedett, miután az ide- gen tőkék elvonása nagyobb arányú volt.

1930—ban még csak a mérleg 15'9%—a esett a saját tőkékre, viszont 1932—től kezdve az arány 2070 felett van. (A bruttó mérlegek szerint 1934-ben is csak 15'8%.)

Az idegen tőkéknél már erősebb mot hagyott a hitelválsa'lg befolyása.

sz. tz'iblz'tzatban közölt adatok szerint

összege (320 millió pengővel csökkent 1930 óta, ami 23'3%—ntak felel meg. A válság

évei tehát. inegfosztottz'xk bankjainkat ide—

gen tőkéiknek mintegy negyed részétől.

Ebből a mobil tőkére ese—tt 580 millió, a

hosszt'llejz'tratú tőkékre (záloglevelek, stb.) pedig 34 millió pengő. Az utóbbiak szerepe 1930-ban is még elég szerény volt bankjaink tőkeálladékában. 1931—ben az év eleji ki- bocsátásokból még némi szaporulatot lá—

tunk, de azután természetesen megszűnt a záloglevelek és kötvények kibocsátásának lehetősége, a papírok visszaözönlése kö—

vetkeztében pedig a záloglevelek összege 44 millióval, a községi kötvények összege pedig közel 6 millióval csökkent. A hosz—

szúlejár—atú tőkék aránya a nettó mérleg—

ben l934-ben mindössze 12% volt.

Ba-nkj—ai'nk működés—ének súlypontja messze túlnyomórészben a rövidlejáratl'i, nagyrészt azonnal esedékes tőkéken nyug—

szik. Annál nagyobbra értékelendő, hogy a súlyos időket oly szilárdan kiállott-ák.

Hogy mily arányú volt az eltolódás e te- kintetben a normális időkhöz képest. mu—

tatja az. hogy pl. 1913—ban a fővárosi in—

tézetek vagyonmérlegében csak a zálog—

levelek és a községi kötvények (együttesen) 4—0'8%——kal szerepeltek. mig a takarékbeté- tekre és a folyószámlabetétekre csak 23'3%

esett. 1934—ben pedig ez utóbbiak arány—

száma ő4'4% volt.

A takarékbetétek összege a szanálási periódussal megindult fejlődés során az 1930. év végén érte el a maximumát. mikor nyo—

A 2.

ezek

millió pengő )összege )évi változás

)

1980 , . . . . . . 1.018 — —

1931 . . . . . . . 804 ——— 209 — 20'6 1932 . . . . . . . 715 —— 89 -—— 11'1 1933 " . . . . . . 712 — 3 —— 04

1934...,. meg M$ 6'2

Változás 1930-tóll934íg' —— —— 257 -— 254

A takarékbetétek elvonása, mint a bi—

zalmi válság legpregnánsal')b jelensége, 1931—ben veszedelmesnek látszó hevesség- gel indult meg (ennek ellensl'llyozz'isára készült 1931—ben az aranypengőt slatuáló rendelet), 1931 július közepétől az év végéig tehát nem egészen félév alatt az elvonások meghaladták a 200 millió pengőt. a ban- koknál elhelyezett összes takarékbetétek

több mint 20%-át.

De amily gyorsan és veszedelmesnek látszó iramban indult a betétek elvonása,

—— mely egyébként nálunk pánikszerű jel—

leget nem öltött a bankzárlat megszüntetése után sem, aránylag elég hamar nyugvó—

pontra jntott. 1932—ben még csökkent ug an a bankoknál elhelyezett betétek ösz—

szege 89 millió pengővel (11—10/0), de 1933—

ban már nagyjából kiegyenlítették az el—

vonásokat az újra jelentkező elhelyezé—sek s ekkor már csak 3 millió pengő (0'4%) volt a negatív szaldó. 1934—ben pedig a be- tétek összege már 44 millió pengővel emel—

kedett. Ez ugyan csak 6'2%-ot tesz ki, de mint az irányzat megváltozása kétségtele—

nül örvendetes jelenség volt. Végeredmény- ben az 1933. év végéig a hitelválság meg—

fosztotta b'ankjainkat takarékbetéteiknek 29'7%-ától, ami 301 millió pengőnyi hatal—

mas összeget jelent. Az 1934. évvégi hely—

zet a beáll—ott javulás után már 25'4%-kal

alacsonyabbnak mutatja a takarékbetétek összegét az 1930. évinél. A bankok által visszafizetett takarékbetéti tőkék összege a kifizetett kamatokkal együtt 517 millió pengő volt, míg az új elhelyezések összege a tőkésített kamatokkal együtt a már em- lített összeggel meghaladta azt. A betéti könyvek száma mintegy 9 ezerrel növeke—

dett.

A folyószámlákon elhely—ezett idegen tőkéknél a csökkenés valamivel kisebb arányú, mint a takarwékbe'téteknél s 1934 végéig 25'2%-ot ért el. Ezeknél még 1934—

1. szám. _54_

1936

—:——_——m

2. Részvénytársaságí bankok és takarékpénztárak idegen tőkét.

Capitauw n'appartenant pas en propre aux sociétés anem/mes bancaires et de caisse d'épargne.

1930 1981 1932 1933 1934 1930 1931 1932 1933 1934 Tételek — Postes

, ,

1'000 P '— en milli-3703 de pangás prÉpBiggnrálftgel'JÉZtíígSZÉÉNIB

a) Rövidlejáratu tőkék

§

Capitaux ?; court terme

;

Takarékbetétek-De'pótsd'épargne 1,013.311 803.778 714.782 711505 756080 29'8 27'3 25'8 265 2832 Folyószámlák —— Comptes cou-

rants ... 1,297.173 1,024.860 1,055.417 990775 968579 5381 34'8 380 370 3639 Összesen " Totaux 2,310.484 1,828.633 1,770.199 1,702.2801,724.659 67'9 62'1 63'8 63'5 644 b) Hosszúlejáratn tőkék

Capitauac öl long terme Nyugdíjalap, egyéb alapok

Fonds de relmitesetautres funds 51.444 57.637 61.840 64.441 67.851 [5 1'9 2'2 24 26 Záloglevelek —— Oblz'gations

fonczéres (hypothécaires) . . . 259633 286202 255938 229894 215110 7'6 9"? 92 8'6 8'0' Községi kötvények —— Oblígations

communales ... 44.287 40.420 39.765 39.386 38.563 1'3 1'4 .1'5 1'5 1'4 Összesen —— Tatauw. 855314! 384259 357543 333721 321524 10'4 13'0 12'9 125 120 Idegen tőkék összege —— Total

général ... 2,665.798 2,212.892 2128742 2,036.001 2,046.183 7831 751 76"? 760 764

ben is folytatódott a csökkenés, ha nem is E v aviszoxfggggággfomssa, Yiszomleszámíto—

tul nagy mertekben., Magának az álladék—. A———:———————,egyutt l anelkul"— lamfdmwwókosszege

nak az ala-kulasa azonban nem ad oly jel- '

legzetes képet a válság hatásának intenzi— a) millió pengő

tásáról, mint a folyószámlák forgalmi ada— 1980 1.755 ; 1.199 556

tai. Ha ezt nézzük, látjuk, hogy a folyó- 133; iggő * 957 749

számlákra, illetőleg azokról történt ki— és 1933 1-763 ggg ggg;

befizet—ések együttes összege 1930-ban 82 1934 1791 992 799

milliárd pengő, míg 1934—ben csaknem .

egészen 42 milliárd pengő, ami azt mutatja. b) ezek egymásközti aránya (o,/0)

hogy az álladéknak 25%—0s csökkenését 1930 100 _; 68 32

már súlyosbította a forgalom gyorsaságí- 1931 100 ' 56 4.4

nak mintegy 50%—os csökkenése. Itt sem 1333 188 g? 4É

jelentkezett

_

_ _, 1934-ben

- javulás, az

1933. évi

1934 U 1 100 05 1 42 4.)

helyzet stagnalonak nevezheto. . . e) a változás aránya (1930 100)

A hankok által'forgatott tőkék mal v1— 1930 _ _ _ .§ 100 100 ; 100 szonyalnk kozott tlllnyomórészt a vf'll'tótár— 1931 . . . . 97 80 135 cában és a folyószámlas kihitelezésbevn ta— 1932 95 74 142 látnak elhelyezést. 1930-ban a mobil tők—ék 1332 18; S; Z;

2.310 milliós összegéből 965 millió volt folyószámlás hitelként és 1.199 millió pengő mint Váltóhitel kihelyezve. Az előbbi az

összes mobil tőkéknek mintegy 42%4a, az

bokon lévő adatok mutatják.

Ha az egész váltótárcához a viszontle- számítolási állományt is hozzászámítjuk.

azt látjuk, hogy ezek együttes összege a

mobil tőkékben beállott nagyarányú vesz- teség dacára sem mutat lényeges változást, sőt az utolsó két évben az álladék valami—

vel meghaladta az 1930. évit. Ez főleg a Nemzeti Bank energikus közbelépésének az eredménye, mely a hitelválság kitörése—

kor bankjaink váltótárcájának jelentékeny

részét viszontleszámítolásba vette s így szükségtelenné