A szén minőségének statisztikai megfigyelése

LÁNYI FERENC:

A SZÉN MINÖSÉGÉNEK

STATISZTIKAI MEGFIGYELÉSE

Szénbányászatunk termelése a felszabadulás ótia hatalmas mértékben fejlődött. A mennyiségi termelés nagyarányú növelése közben, a tervek telje- sítéséért folytatott mindennapos harcban azonban a minőség kérdése másod- rangú problémává vált szénbányászatunk egyes vezetői és dolgozói előtt.

Kormányunk programmja megköveteli, hogy az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsunk a szén minőségére. Fontos érdek fűződik ehhez népgazdaságunknak csaknem minden ágában. Az erőművek csak akkor tud-_

ják kazánaik teljesitőképességét kihasználni, csak úgy tudnak jó hatásfokot elérni, ha megfelelő minőségű szén áll rendelkezésükre; a közlekedésben a szén rossz minősége pontatlanságot és fennakadást idéz elő; a poros, meddővel kevert szén a dolgozók háztartásában okoz nehézségeket stb.

Szükséges tehát—, hogy szénbányászatunk határozott lépéseket tegyen a minőség megjavítása érdekében 5 ennek megfelelően a statisztika is sokkal

intenzívebben foglalkozzék a széntermelés minőségi kérdéseivel.

A minőség—statisztikának messzemenően figyelembe kell vennie a fogyasztók szempontjait. Le kell azonban szögezni, hogy a felhasználók részéről megnyilvánuló minőségi panaszok jelentős része nem azonosítható a széntermeléssel szemben támasztható minőségi követelményekkel. A válla—

latok reklamációinak jelentős hányada gazdálkodási, elosztási kérdésekkel függ össze: az üzemek gyakran nem olyan szénféieségeket kapnak, mint amilyet igényelnek. Az elosztó és értékesítő szerVek feladata, hogy minden fogyasztó részére azt a szénféleséget biztosítsák, amely tüzelőberendezései- ben legjobban felhasználható. A szénbányászat minőségi kérdéseinek tár-

gyalásánál természetesen csak azok a reklamációk jöhetnek számításba, _ amelyek egy bizonyos szénfélese'g minősége ellen irányulnak, amennyiben az az előírásoktól eltér.

Nézzünk meg egy-két példát. hogyan foglalkozott a statisztika a szén- minőség vizsgálatával a közelmultban.

1948-ban a Magyar Állami Szénbányák havi összefoglaló jelentése ——

amely mintegy ötven táblázatban foglalkozott termelési, munkaügyi, mű- szaki stb. kérdésekkel — a minőség megfigyelését még nem tekintette fel- adatának; Egyetlen táblát hozott a ,,meddő kiszállítás"-ról, azonban ez nem jellemezte a szén tényleges meddőtartalmát, mivel a "bányából kiszállított összes meddő mennyiséget viszonyitotta a széntermeléshez. A cél itt tulaj—

donképpen a csilleforgalom vizsgálata volt.

1950-ben az Ipari Szénértékesítő N. V. havi statisztikai jelentése már foglalkozott az értékesített szén fűtőérték szerinti megoszlásával. 1200 és 6400 kalória között 16 osztályba sorolta az értékesített mennyiséget és meg—

840 — ** Lm, Pensac-

oszlási viszonyszámokat számított ki. A kalória-határok megállapítása nem

valamely gyakorlati célú csoportosítás szerint történt, inkább az adatok

részletes bemutatására törekedett. Ez az összállítás nem volt teljes értékű,

Legfőbb hibája, hogy nem tényszámokra támaszkodott. A bányák MEO

szervezete abban az időben még nem volt olyan helyzetben, hogy pontos tényadatokat tudott volna szolgáltatni. így az összeállítás az ü. n. irány- klalóriábian készült, melyet a Szénbányászati Igazgatóság dolgozott ki.

Ennek megfelelően csak egy elméleti helyzetet ábrázolhatott, amely akkor állott volna elő, ha a szén tényleges fűtőértéke megegyezik az irányiűtő—

értékkel. (Az irányiűtőérték lényegében egy kalkulált szám; amely a terve-

zett fűtőértéket helyettesítette mindaddig, amíg a bányák át nem tértek a

fűtőérték szabályos megtervezésére). l

1950—52. években a szénbányászat minőségellenőrző szervezete jelen—

tős fejlődésen ment keresztül. A dolgozók szakmai színvonala és a technikai felkészültség emelkedett, a mintavételi és egyéb szabványok alkalmazása általánossá vált, a közös mintavételezésrendszerébe egyre több nagy-

fogyasztó kapcsolódott be. Ezek a körülmények lehetővé tették, hogy a

minőségstatisztikának megfelelő tényadatok álljanak rendelkezésére.

A Központi Statisztikai Hivatal 1952 IV. negyedévétől rendszeres meg- figyelés körébe vonta a szénminőség két jellemző mutatóját, a kalóriater-

melés és a meddőtartalom alakulását. A beszámolójelentés formája az alábbi:

Tonna Millió kalória

Megnevezés terv tény % terv tény %

a b c d e f

; ' l

1. Feketeszén ...

2. Minőségi barnaszén ...

3. Barnaszén ... l

4. Lignit ... A

_6.Összesen...:...I ! l l l !

Megállapitott meddőtartalom ... tonna.

Meddőtartalom százaléka a kitermelt szénhez %.

A jelentés a mennyiségi terv és teljesítés adatai mellett a kalóriaterv és teljesítés adatait is tartalmazza. Bár a kalóriateljesítési adatok a szab- vány által meghatározott méréseken alapulnak, a tervteljesités foka mégis csak tájékoztató jellegű, mivel a terv csupán az úgynevezett irányiűtőérté- kek alapján készült kalkuláció. .

1953 II. félévétől kezdődően ia kalóriaterv készítésének az az alapja, hogy a tervidőszakban kitermelésre kerülő, már feltárt, termelésre előkészí—

tett szénből, a szabvány által meghatározott módon a föld alatt mintákat vesznek és a kapott átlagfűtőértékeket' beszorozzák a kitermelésre előirány- zott mennyiségekkel. A földalatti mintavételezés bevezetése természetesen hosszabb előkészületet igényelt, de ma már valamennyi bányánál megvaló—

sították s így a kalóriaterv elkészítésének előfeltétele biztosítva van.

A kalóriaterv helyessége nagymértékben függ attól, hogy a földalatti minta—

vételezés elég sűrűn történik-e és a minták hűen reprezentálják-e a kiter-

melendő mennyiséget. Ebben a tekintetben a folyó negyedév eredménye a

laalóriatervezés első próbája lesz. '

A SZÉN MINÖSEGÉNEK STATISZTIKAI MEGFIGYELESE 841

A beszámolójelentés adatai lehetővé teszik bizonyos átlagos fűtőérté- keknek, például a szén vagy a barnaszén átlagos fűtőértékének kiszámítá- sát. Le kell azonban szögeznünk, hogy az ilyen átlagadatoknak —— önma-

gukban —— csak látszólagos értékük van és nem jellemzik az egyes szén-

fajták tényleges minőségét. A szén átlagos fűtőértéke'nek alakulása —— orszá—

gos szinten —— elsősorban attól függ, hogy a különböző fűtőértékű szén—

iajták milyen arányban vesznek részt a széntermelésben. Az arányok eltoló- dása gyakran eltorzítja azt ;a képet, amit az egyes széniajták iűtőértéke'nek tényleges alakulása mutat. Ez természetesen nemcsak országos szinten jelentkezik, hanem —— ha kisebb mértékben is —— tröszti, sőt vállalati szin-

ten is. '

Vegyük például egy olyan bánya esetét, amely 35%-ban 5100 kalóriás minőségű barnaszenet és 65%—ban 3300 kalóriás égőpalát termel. A bánya termelvényeinek átlagos fűtőértéke 3930 kalória. Ha a minőségi barnaszén fűtőértéke 5120 kalóriára emelkedik s' az égőpaláé is 3310 kalóriára javul, de a termelés aránya ebben az időszakban 27%, illetve 73%, az átlagos

fűtőérték 3788 kalóriára csökken. Természetesen az is lehetséges, hogy mind—

két szénfajtának romlik a fűtőértéke, például 5050 kalóriára, illetve 3184

kalóriára, s a bánya mégis 3930 kalóriás átlagos fűtőértéket mutat ki, mert

a termelés aránya 40%, illetve 60%-ra tolódott el.

Mindezek azt igazolják, hogy az átlagos fűtőérték mechanikus alkal—

mazása —— a termelés fajtánkénti megoszlásának és a tervszerűségnek figye-

lembevétele nélkül —— nem célszerű, mert nem tükrözi az egyes szénfiajták

fűtőértékének valóságos alakulását.

A beszámolójelentés tartalmazza továbbá a 40 mm-en felüli szemnagy- ságú nyers, osztályozatlan szénben foglalt meddő mennyiségét, amelyet a széntermelés százalékában fejez ki. Ez a meddőtartalom nem egyezik meg, a fogyasztóknál ténylegesen felhasználásra kerülő szén meddőtartalmával, mert az osztályozás során a válogatás ezt bizonyos fokig csökkenti. Ez a mutató tehát lényegében a széntermelés technológiai folyamatának ,,selejt- alakulása" felett mond bírálatot.

Nem közömbös, hogy a medőtartalom százalékának megállapítása az össztermele's milyen hányadának tényleges megvizsgálásán alapszik. A mi- _ nőségellenőrze'sre vonatkozó előírások meghatározzák, hogy a termelésnek hány Százalékát kell meddőtartalom szempontjából megvizsgálni. Egy 1952 decemberi adatfelvétel azt igazolta, hogy a bányák általábaninem érik el az előírt szintet, és a megvizsgált szénmennyiség —— helyenként lényegesen ——

a megszabott határ alatt marad. '

Figyelembe kell azt is vennünk, hogy a három műszakban dolgozó bánya- üzemeknek igen nagy része csak egy műszakharmadban folytat meddővizs—

gálatot. Ilyen körülmények között a meddőtartalom mutatószámának értéke kétségtelenül vitathiató.

Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a szénminőségnek a Központi

Statisztikai Hivatal által jelenleg folyó megfigyelése nemcsak rendkivül szűkkörű, de tartalmában sem teljesen kifogástalan. Az előzőekben már tör—

tént utalás arra nézve, hogy mi indokolja a minőség szélesebbkörű, inten—

zívebb megfigyelését a szénbányászatban.

A következőkben röviden összefoglaljuk azokat a szempontokat, ame—

lyeknek rendszeres vizsgálata a széntermelés minőségi kérdéseinek ponto-

842 ' mm senem

!. Kalóriaterv teljesítése

A szénminöség javításáról szóló rendelet alapot ad a kalóriaterv ellen—

őrzésére, mert a szánbányászatnak 1953. július l-től a termelés teljesítését nemcsak mennyiségben, hanem fűtöértékben is mérnie kell. Tulajdonképpen, ez lesz az egyik legfontosabb minöségi mutató. A népgazdaság föbb szén- fogyasztó szektorai szükségletüket kalóriában tervezik meg, így az elosztó- szervnek lehetősége van arra, hogy a fedezetet ne csak mennyiségben, hanem fűtöértékben is biztosítsa. A kalóriatervnek mozgósítania kell a szén—

bányászat dolgozóit a minőség komoly megjavítására, a tísztántermelésre, a földalatti előválogatás kiterjesztésére, az egyes technológiai előírások pontos betartására stb.

A kalóriaterv teljesítésének vizsgálatára szolgáló jelentőlap megegyezik a jelenleg is használatos —— az előbbiek során bemutatott —— formával.

2. Tervszerűség

A tervszerűség statisztikai megfigyelése ma még nincs bevezetve a'szén—

bányászat területén. Rendszeresitését azonban két fontos körülmény indo—

lja:

kg a) az elosztás alapjául szolgáló -— cikkelemenként meghatározott —

termelési terv betartása a fogyasztók tervszerű ellátása érdekében rendkívül fontos;

b) az átlagos fűtőértéket — akár országosan, akár egy—egy széncso—

portra Vonatkozóan —— döntően az határozza meg, hogy a különböző faj- tájú és fűtőértékű szenek milyen arányban vesznek részt a termelésben.

A tervszerűség mérésének bevezetésekor természetesen nem szabad túlzott követelményeket támasztanunk. A szénbányászat termelőmunkájának

jellegével függ össze, hogy bányaműszaki,-geológiai okok gyakran vis—

maiorként hatnak és bizonyos estekben a tervhez képest szükségszerűen

eltolódások lesznek. Gyakori eset aionban, hogy ilyen kényszerítő körül- ményektől függetlenül is mutatkoznak eltolódások a tervhez képest: például a trösztöknek jogukban áll hó közben — az összmennyiségen belül —— a vállalatok tervét módosítani, különböző mennyiségeket egyik vállalattól a másikhoz áttenni. Ez természetesen zavarja az elosztás munkáját, mert az elosztási tervek mindig teljes mélységű specifikációban készülnek, bánya—

üzemre és szemnagyságra lebontva.

A tervszerűség vizsgálatánál —- amely lényegében a választék szerinti teljesítés ellenőrzése —— két szempontra kell figyelemmel lennünk:

a) fontos a tervszerűség a szemnagyság szerinti termelésben. Célszerű megvizsgálni az aprószenek (O—tól 20 mm—íg) és a durvaszen-ek (20 rum—en!

felül) termelésének alakulását a szakmai tervhez képest; *

b) fontos a tervszerűség vizsgálata a termelés cikkenkénti megoszlá—

sában. A tervszerűség mérésének ezt a feltételét külön szükséges m-egál'a—

pítani [az egyes trösztökre, illetve önálló vállalatokra. Például a Nógrádi Szénbányászati 'l'rösztnél.

A A 34l Eszaknógrádi szén A A 342 Délnógrádi szén A A 35 Nógrádi féltermék

csoportokra célszerű a tervszerűséget vizsgálni. A Pécsi Szénbányáknál az alábbi részletezés látszik célravezetőnek:

A SZÉN MiNÓSÉGÉNEK STATISZTIKAI MEGFIGYELÉSI; , 843

21 Gázszén 22 Kovácsszén

24 Minőségi fekete kőszén

26 Fekete kőszén meliék- és féltermék.

lla—33333:— 939333?

A tervszerűség számításánál az általános statisztikai módszer szerint kell eljárni: a tervszám és a tényszám közül a kisebbiket kell figyeelembe venni, mint a tervszerűségbe beszámítható mennyiséget. A tervszámok á lta—

lában cikkenkénti bontásban lennének megadva, illetőleg olyan részletezés- ben, ahogy az egyes trösztökne'l szükséges. Minden cikknél figyelembe veendő a szakmai tervnek a szemcsézetre vonatkozó előirányzata: 0—20 mm-ig és 20 mm-en felül. Például N. N. Szénbányászati Tröszt esetében:

4

!

. Szemcsenagy- Terv Telj ef ítés Tervszerűség—

Clkkszám ság (mm) 1 (to) (to) be számit (to)

!

1. A A ... 20—lól0—20 2?-67 000000 223 000000 22 00063 000

2 A A . 0—20 30 000 33 000 30 000

_ . ... mmm 90 000 90 500 90 000

3. A A ... 204610—20 1425 500500 1524 000000 1424 000500

1. Összesen ... l , 250 000 ! 247 500 ! 243 500

a

3. Meddőtartalom

A meddőtartalom a szén minőségének rendkívül fontos jellemzője.

A szén meddőtartalmán — az általánosan elfogadott meghatározás szerint

—— szabad szemmel megállapítható olyan anyagot kell érteni, amely a bánya széntermékétől elüt éghető anyagot egyáltalán nem vagy csak elenyésző

mennyiségben tartalmaz és aszéntelep mellek—, iletve kísérőkőzeteiből szár-

mazik. A szén- árrendelet részletesen megállapítja hogy az egyes szénféle- ségek maximálisan mennyi meddőt tartalmazhatnak. Ez az előírás termé- szetesen az osztályozott és válogatott szénre vonatkozik. Ugyanakkor azon—

ban a MEO nem vizsgálja rendszeresen a válogatott szén meddőtartaimát, ezért statisztikailag ezt nem is tudjuk megfigyelni. Az tehát, hogy a válo—

gatás ia nyers szén meddőtartalmát mennyire csökkenti, azaz a fogyasztók ténylegesen milyen meddőtartalmú szenet kapnak, ezidőszerint nem ellen- w őrizhető. Jelenleg tehát a nyers szén átlagos meddőtartalmának megfigye—

lésére kell szorítkoznunk. A jövőben azonban ezt nemcsak mint tényadatot, hanem mint a szakmai tervek teljesítését is vizsgálnunk kell. *

Ez annál lényegesebb, mert a szénminőség megjavításáról intézkedő rendelet a meddőtartalom csökentésének ütemét konkréten is előírta.

A meddőtartalom rendszeres megfigyelése azért is fontos, mert a szén- fogyasztók részéről felmerülő minőségi kifogások igen jelentős része erre vonatkozik.

4. Hamutartalom

Találkozhatunk olyan állásponttal, amley szerint a hamutartalom sta- tisztikai megfigyelése szükségtelen, mert a hamu a szénnek sajátos, belső strukturális tulajdonsága, amely — egy—két speciális esettől eltekintve -— az

844 ' LÁNYI FERENC

- előkészítés során csökkenthető, s a statisztika által kimutatott adat —— álta- lában —4 nem szolgálhat openatív intézkedés alapjául. *

Ezzel szemben megvan annak a jelentősége, hogy szenelnk ezen fontos minőségi jellemzője megfelelő statisztikai nyilvánosságot kap ((pl. a szén- felhasználási tervek készítése szempontjából). Ugyanakkor nyilvánvaló.

hogy a kitermelés technológiai módja nagymértékben összefügg a hamu- tartalom alakulásával. Például a helyes robbantás esetén —— amely ,,kike-

rüli" a meddőbeágyazást —— az apró szénbe nem kerül bele a meddő kőzet törmeléke, amely ,— mivel az aprószénből válogatás nem lehetséges —— a

szén hamutartalmát növelné.

AiMEO rendszeresen vizsgálja a szenek hamutartalmát, így nincs aka- dálya annak, hogy az bármely csoportosításban statisztikai megfigyelés tárgya legyen.

5. Por- vagy aprószéntartalom

A MEO általában vizsgálja a nyersszén átlagos portartalmát. Ennek

alakulása több tényezőtől függ: a szén belső szerkezeti felépítésétől, :) bányá-

ban uralkodó nyomásviszonyoktól, a kitermelésnél alkalmazott technológiai eljárástól stb. Ez a mutató azonban egyáltalán nem jellemző a ténylegesen a felhasználásra kerülő szenek minőségére, mert nyers, osztályozatlan szenet

—— kevés kivételtől eltekintve ——-— a fogyasztók általában nem használnak.

Ezért célszerűnek látszik az osztályozott szenek por —— illetve aprószéntar—

talmának megfigyelése. .

Az osztályozott szénféleségek (szemnagyságok) átlagos portartalmát meghatározni nem célravezető, az ilyen adat gyakorlatilag semmit sem mond. Ezért helyesebb reprezentatív módon egy szemcsenagyságot kiválasz- tani —— például a 20—80 mm-es szemhatárok közé esőt —— és ennek meg—??

figyelését rendszeresíteni. A példának felhozott szemnagyság kiválasztása

alátámasztható, mert a portartalomra vonatkozó reklamációk jelentős része

ezt érinti (a Máv, belkereskedelem, generátor-üzemek stb. részéről) és

ugyanakkor közvetlen összefüggéSe van a szénbányászat osztályozóberen—

dezéseinek túlterheltségével.

A szén-árrendelet minden egyes osztályozott széntajtára és szemnagy—

ságra előírja a megengedett legnagyobb portartalom százalékát. A tényada—

tokat ezeknek súlyozott átlagával helyes szembeállítani.

A S., 4., és 5. pontokra vonatkozóan a beszámolójelentés formája az

alábbi módon oldható meg:

Aprószéntartatom %—a Meddőtartalom %% Harnutartalom (20—80 mm—es szemnagyság)

Megnevezés * %a

MW , tt

előirt tényleges 135515;Ég!, tényleges

Feketeszénv ...

Minőségi barnaszén ...

Bamaszén ...

ngnit ...

Összesen ... l ! !

, Lignit ...

A SZÉN MINOSBGENEK STATISZTIKAI MEGFIGYELESE 845

A meddő-, hamu- és aprószéntartalmat a szabványok által előírt módon

kell vizsgálni és a mutatókat feketeszén, minőségi barnaszén, barnaszén, lignit és szén összesen csoportosításban kell megfigyelni. A mutatókat

tovább lehetne finomítani, ha az egyes csoportokon belül külön—külön meg-

nézzük a szenek és iéltermékek adatait.

6. Átlagos fűtőértékek

Bár az átlagos fűtőérték adatok önmagukban, mint azt az előzőkben kifejtettük, nem jellemzőek, a tervezett iűtőértékkel szembeni alakulásuk érdeklődésre tarthat számot. A fűtőértékeket is olyan részletezésben helyes megfigvelni, ahogy a meddőtartalom stb. vizsgálata történik. Az átlagos fűtőérték elemzésénél azonban minden esetben figyelmbe kell venni a ter- melés fajtánkénti megoszlását és a tervszerűség alakulását is.

A beszámolás formája az alábbi:

Átlagos fűtőérték

Megnevezés

tervezett , tényleges

Feketeszén ...

Minőségi barnaszén ...

Bamaszén ...

Önzesen ... !

Ez a tábla -— célszerűségből— a kalőriaterv teljesítése vizsgálatánál alkal—

mrazott táblával összevonandó.

7. Egyéb

Különleges felhasználási területeken megfigyelés tárgya lehet a szén más minőségi jellemzője is, amely a felhasználás speciális követelményeivel függ össze. Például a kokszolásra kerülő szeneknél meg kell figyelnünk a kéntartalmát, illóanyagtartalmat— és a sülőképesség mutatóját is.

Kokszolásra kerülő szerzek minőségi jellemzői,

Hamutartalom Kén

% Sülő — szám Nedvességtar— Illórés z

talom % %

pm ... , ! !

Komló ... '. .t ... *

Összesen ... l , !

A minőség jellemzésére szolgáló adatokat havonta általában ieketeszén.

minőségi barnaszén, egyéb barnaszén, lignit és szén összesen csoportokra vonatkozólag kell kimunkálni, ideértve még —— esetleg —— az egyes csopor- tokon belül a szén és féltermékek részletezését is. Ezen kívül szükséges, hogy egyes kiemelkedő fontosságú bányák termékeinek minőségét, a fenti pontokban foglaltak szerint, külön is ellenőrizzük, A kiemelt vállala—

846 *— LÁNYl: A SZÉN MINÖSÉGÉNEK STATISZTIKAI MEGFXGYELESE

tok, üzemek megválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az illető Vállalatnak, üzemnek a fogyasztók ellátásában milyen jelentősége van, a.

szénbányászat termelésében milyen helyet foglal el, perspektivikus fejlesz- tési okok indokolják-e a kiemelést stb. Fenti szempontok mérlegelése után jelenleg például Tatabánya, Komló, Ajka, Nagybátony és Várpalota terme- lésének külön megfigyelése indokolt. Ebben a fejlődés folyamán természe—

tesen változás lehetséges, pl. az ú. n. borsodi koncentráció beindulása után célszerű külön megfigyelni a berentei központi osztályozóna irányított szén minőségét.

A minőségi kérdések beható vizsgálata természetesen egyéb összefüg- géseket is felvet, amelyek megfigyelése azonban nem végezhető havonta.

így az adatok megbízhatósága érdekében nagyobb időközönként meg kell nézni például, hogy a meddőtartalom megállapításánál az egyes bányák a termelésnek hány százalékát vizsgálták meg. Indokolt annak megfigye-

lése is, hogy a. földalatti előválogatók, osztályozói meddőválogatók, a ,minő—

ségellenőrze'ssel foglalkozók létszáma hogyan alakul. Ez annál inkább lényeges, mert gyakori eset, hogy egyes bányák vezetöi létszámnehézségei—

ket a válogatószemélyzet csökkentésével és más munkára v aló beosztásával

igyekeznek megoldani. Nem érdektelen annak megfigyelése sem,'hogy alakul az ü. n. külön minősített szenek termelése. (Ez a fogalom azt jelenti, hogy egy bánya —— a fogyasztóval létesített külön szerződés alapján, annak

kívánságára -— különleges minőségi feltételeknek elegettévő szén szállítá—

sát vállalja). Ennek az a jelentősége, hogy szénbányászatunknak egyre fokozottabban kell megvalósítania a célbányák rendszerét, amelyek állan- dóan ugyanazon fogyasztó részére szállítanak s berendezkednek az illetö fogyasztó speciális minöségi-szükségleteinek kielégítésére.

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

c. sorozat harmincnegyedik számaként megjelent

Lukács Ottó és szerzőtársai

IPARSTATISZTIIíAe.tankönyve

A tankönyv kilenc fejezeten keresztül tárgyalja az ipar—

statisztika elméleti és gyakorlati kérdéseit. Az általános rész- ben foglalkozik az ipar fogalmával, az iparstatisztika feladatá—

val és az iparstatisztikal szervezettel. Részletesen tárgyalja az ipari termelés számbavételét és statisztikai vizsgálatának módszereit. Külön fejezetben foglalkozik a munkaerő- és munkaidő statisztikájával, a munkatermelékenység statiszti- kájával, a munkabér, a műszaki fejlesztés, az ipari anyag- gazdálkodás, az önköltség és a beruházások-építkezések statisz—

tikájával. ,

A tankönyv átfogó ismeretet nyújt az összes iparstatiszti- kával kapcsolatos kérdésekről a szovjet tapasztalatok és a Magyarországon kialakult gyakorlat alapján.

Ára: fűzve 28.—— Ft, kötve 34.—-— Ft.

Kapható: valamennyi ÁLLAMI KÖNYVESBOLT-ban