Gyáriparunk 1923-ban

(1)

nil-...!-___.—

IPAR

Gyáriparunk 1923-ban.

Industrie manufacturiere de la Hongrie en 1923.

Résume'. Bien gu*en 1923 les conditions de la production manufacturiere aient em—

piré par suite de la dépréciation de la couronne, llindustrie manufacturiere honoroise accuse méme dans cette année un développe—

ment heureux. En particulier le nombre des

fabrigues créées et des exploitations ayrandies

permettent de conclure d une amélioration in—

cessante. Le relevement de données surlündustrie manufacturiere cmbrassait en 1923,2.728 fabrigues, soit de 135 de plus gu'en1922. En outre il y- avait encore 318 entreprises gui chőmaient au cours de llanne'e, ou gui ne furent fonde'es gu'a la fin de l'année. Daugmentation si con- sidérable du nombre des établissements manu—

facturiers a été causée en partie par le per- fectionnement du recueil de données.

Les 2.728 fabrigues ont employé le 1'" octobre 1923 : 205781 ouvriers (sur ce nombre 27'4%

(le femmes). Laeffectif des ouvriers le plus élevé de l'année, a dépassé les 240 mille, il auymenta donc de 7'20/0 par rapport a l'an1922. Le nombre des jours de travail sléleva dans cette année a 682596, soit dans chague établissement 75 ouvriers ont travaillé en moyenne pendant 250 jours de travail. Le montant des salaires annuels totaucc des ouvriers fut de 82 millions couronnesor, donc, le gain moyen annuel d'un ouvrier se chi/Trail par" 398'6 couronnes-or.

Ce montant, converti sur la base de l'indice dc clterté de vie de 1923, réponcl au salaire reel moyen de 700 couronnes a capacité d*achat des temps de paix, ce gui représente dlautre part les 55'90/0 des salaires moyens de 1252

de llannée 1913.

La valeur de la production peut étre évaluée ft 1.177 millions de couronnes-or. La valeur de la production de 1922 surpassait, en efet, de 82 millions de couronnes—or la production de 1923, cependant la difference ne provz'ent pas d*un a/faiblissement de Pintensite' de la production, elle n'est plutőt gue la conséguence de la dépre'ciation de la couronne. Les price ne pouvant marcher du méme pas gue l'in- flation rapide' de l'année 1923, la production manufacturiere :a pris dans la deuxieme moitié de Fan 1923 guantitativement une tendance r? la hausse, mais en raison de la valeur de la couronne—or, une tendance a la baisse. De méme7 ni les salaires ni les autres frais de la production

et de l7exploitation ne pouvaient suivre assez vite la baisse rapide de la couronne. C'est pourguoi la valeur des matieres premieres utilisées (liminua de 13'20/0 et la valeur des matieres commerciales tombait de 12" "A). La valeur du charbon utilisé baissa de 10'60/0 par rapport a la valeur du charbon de llanne'e précédente; la diminution s*ea:pligue ici par le fait gue l'industrie manufacturiere a passe' a la consommation du charbon in—

digene de price plus modére', mais de calorie inférieure. Outre cela, la diminution de la valeur de la production, par rapport a l*an 1.922, peut étre motivée par des causes émanant du relévement de données. Le relevé de 1922 a demande les données de valeur en couronnes—

papier et lléguivalent en couronne-or de la valeur de la couronne-papicr a été établit sur la base de la valeur moyenne annuelle, de la couronne-or calculée suivant la cote de la couronne a Zuricli. Les établissements ont indigué par contre cn 1923 la valeur de la production en couronnes-or, suivant l'avis regu gui les obligait de résumer chague mois les recettes facture'es en couronnes-papiers et les convertir en couronnes-or avec la valeur moyenne mensuelle de la couronne hongroise établie d'apres le cours du dollar.

La guote—part de la production manufacturiere, calculée pour un ouvrier se montra supérieure de 126 couronnes-or a celle de l'année précédente et constituait les 76'40/0 de la valeur moyenne de la production du temps de paix, tandisgue la guote—part de Fannée 1922 ne formait gue les 74'70/5 et celle de l'an 1921 ne représentait gue les 59'30/0 de la valeur moyenne des temps de paix.

[l convient cependant de mentionner par- ticulierement le développement fort et constant de Findustrie textile honyroise. Én 1923 nous avions déja 193 fabrigues textiles, ce chiű're est supérieur (le 68 a celui de lyannée 1913.

La production de ces établissements est a méme de couvrir presgue entierement les besoins du _ pays.

A gyáripari termelés feltételei 1928-ban fokozottan súlyosbodtak. A korona értékcsök- kenésének képe ebben az évben mutatja a, legmeredekebb esés vonalát. A korona elér-

(2)

1925 —— 59 —

téktelenedésével kapcsolatosan és arányosan emelkedtek a külföldi nyersanyagárak s el-

kerülhetetlvenné vált a munkabérek fokozatos

emelése. Ujabb s újabb akadályok tornyosul—

tak az exportlehetőségek elé is. A devizafor- galom korlátozása és a kiviteli forgalomból befolyt külföldi valutának kényszerbeszolgál- tatása, valamint kereskedelmi szerződések hiánya folytán a ditferenciális vámtételek egyre jobban csökkentették a magyar ipar versenyképességét. Rendkívül nyomasztólag hatott a hitelviszonyok további megromlása is, a hitelügyleteket a valorizáció gondolatá—

nak a felvetése megoldhatatlanokká tette.

Gyáriparunk 1923. évi teljesítménye azonban, figyelembevéve az említett nehézségeket, nagy és sikeres erőkifejtésről tesz tanuságot, megerősítve az előző évi tapasztalatot, hogy a termelő munka iránt az érdeklődés nem csökkenő, de fokozódó irányt mutat. Külö—

nösen a gyáralakulások s az üzemkibővitések száma utal a gyáripar további erősödésére.

Az 1922. évi 2 593 gyárral szemben 1923-ban már 2.728 gyári üzemről számolnak be ada- taink. Bár ebből az emelkedésből 44 üzem a nagyobb vámőrlő malmoknak az adatgyüj—

tésbe való fokozatos besorozására esik, s mindenesetre figyelembe veendő az adatgyüj- tés fokozatos javulása is, a gyáralaknlások számának tapasztalt növekedéséből a gyár- ipar erősödésére kell következtetnünk.

Az adatgyűjtés fokozatos kiépítése 1923-

ban már a gyári jegyzék összeállításánál je—

lentős eredményekre vezetett. Megállapítást nyert, hogy a 2.728 gyáron kívül még 318

gyári vállalatunk van, amelyek 1923-ban rész—

ben szüneteltek, részben csak az év végén alakultak. Ezek közül 53 a vas— és gépiparra, 47 a téglagyártásra, 23 a fonó- és szövő—

iparra, 21 a bőrgyártásra, 48 az élelmezési iparra, ugyanannyi a faiparra s 19 a vegyé- szeti iparra esik, mig a többi gyár kisebb arányszámokban más iparágakhoz tartozik.

A 2728 gyári üzemben 1923. évi október

hó l—én összesen 205.781 munkás dolgozott, akiknek 27'40/0-a volt nő. Az évi legnagyobb munkáslétszám meghaladta a 240 ezeret, tehát az október elseji létszámot 17'20/0—kal múlta felül s az 1922. évi legnagyobb munkáslét- számmal szemben 7'20/0-os emelkedést jelent.

Az üzemnapok száma összesen 682.596-ot tett, egy-egy gyárban tehát 1923—ban átlag 250 üzemnapon át 75 munkás dolgozott.

Az összes gyári munkások 1923. évi ke- resménye 82 millió aranykoronában állapit- ható meg, az egy munkásra számítható átlagos keresmény összege tehát 3986 aranykoronát

1—4. szám.

tett. Ha a munkabérek alakulásának meg- figyelése céljából az évi átlagos keresetet az előző évekről rendelkezésre álló s a legna—

gyobb évi munkáslétszámmal számított kere- settel akarjuk összehasonlítani, — melyben azonban a tisztviselői járandóságok összege is bentfoglaltatik —— 1923. évi átlagos keres- ményként 421'3 aranykoronát kapunk, tehát

valamivel többet, mint amennyi az 1922. évi

átlagos keresmény (403 aranykorona) volt.

Ez azonban csak azt mutatja, hOgy a gyári munkabérek alakulása 1923-ban általában va—

lamivel jobb volt, mint az előző évben, míg irányadóul inkább a 39863 aranykoronás át—

lagos keresmény összege szolgálhat, mely az

1923. évi drágasági index alapján átszámítva

700 békebeli vásárlóerejű korona átlagos reál- munkabérnek felel meg, tehát az utolsó béke- évről, 1913-ról rendelkezésünkre álló 1.252 aranykoronás átlagos évi keresménnyel szemben 1923—ban 55'90/0-08 átlagos munkabére- ket jelent.

A gyárak számának, a munkáslétszámnak, mnnkabéreknek s az üzemnapoknak ipari fő—

csoportok szerint való megoszlásáta követ- kező oldalon levő tábla tünteti fel.

A gyáripari termelés értéke 1923—ban 1.177 millió aranykoronára becsülhető, tehát mint—

egy' 82 millió aranykoronával kevesebb volt, mint 1922-ben. Ez a csökkenés nem a gyár- ipari termelés intenzitásának ellanyhulásából, hanem a korona értékcsökkenéséből szár—

mazik. Az 1923. évi gyorsütemű inflációval ugyanis az árak nem tarthattak lépést s így a gyári termelés az 1923. év második felében mennyiségileg emelkedő, aranykoronaértékben azonban erősen csökkenő irányzatot mutatott.

Az 1923. évi munkabérek sem követhették nyo—

mon a korona zuhanását, s természetesen a többi termelési és üzemi költségekről szóló adatok aranyértékben szintén csökkenő képet mutatnak. A gyári termelésnél felhasznált nyersanyagok értéke 13'20/0-kal, a kereskedelmi anyagok (csomagolószerek) értéke-

12'5 ll/o-kal leapadt, s hasonló mértékben 10'6 o/o-kal csökkent a felhasznált szén értéke is.

A nyersanyagok és tüzelőanyagok érté- kének csökkenésénél mindenesetre figyelembe kell vennünk még az iparvédelmi intézkedé- sek hatását is s ezek között elsősorban a be—

hozatal korlátozását, mely a hazai ipart az.

itthon beszerezhető s így olcsóbb nyersanya—

gok és félgyártmányok felhasználására utalta.

Ugyancsak a hazai szén felhasználására szo—

ríttatott a gyáripar az Országos Szénbizottság szénkiutalásai folytán, ezért a kazántüzelőbe-

(3)

-1———4. szám. —— 60 — 1925

Ipari főcsoport Principaux groupes i

(le l'industrie §

Pro— pom'unefa'

(munkabér -— Sa-

laltlíssements noymme

1 "21

Egygyárraesettatlag——

§)

"":

a 3 x

elepckszáma—Nombn' imusHElS munkás——-omn'irrs

Egy munkásra esett átlagos

Iain moyerme pour un out/Tier

ebelivásárlóerejűkoronz'tban—encou- asdeCapacílrd'achatdestempsdepaix

Lf_::dessalairesde1913

az.1913.évimunkabér"lo—ában——pour-

aranykoronában—enrouromws-or bék )

I. Vas— és fémipar — Industria side'rm'gi—

(me et me'tallurgigue ) ll. Gépgyartás, közlé— '

kedési eszközök — Construclion de ma- , (limes et de moyens de transport . ll. 22. Közhasználatti

elektromos áramfej— ?

lesztőtelep — Usincs éter—nirlucs fourm's- ;

sont (les courants en location . . . IlI. .Kö-, agyag-, asz—

bcszt— és üvegipar — Imlustriedelapiorre, ce'mmigtw, d'asbvstc * rt ?,?(37'7'CNC .

IV. Fa- és csontipar ; ; Industria du bois et *

des os . . .

V, Bőr-, sörte—, ször-, toll— stb. ipar — In- dus/Tie des cuirs, (les soit's. rles pot/s, (lt/s plumes etc. . VL Fono— és szövő—

ipar —— Industrie tex-

!th . .

Vll. Ruházatiipar -—

leustúeduvétement _ VIII. Papírosipar —

Inflgtsh'íc du papier § IX. Élelmezési és él- _,

vezeti cikkek gyár- tása — Fabricatz'on * de produits alimen-

iat'oes et de comes—

tibles . .

X V eg§ észeti ipar — Industrie chimioue.

XII. Sokszorositó- és miiipar — Industrie 5 polg/graphigue

Osszesen — Totamr

M 377 661; 666

;, 427 749 719

327283 ami mi! 399 7001l 55-9

440;

506 888: 43-2

518- 909 424

3137 592 79'0

280 491 624 466 818106-9 301 528580

314 5713 53-7

419 7351 57-6 577 1.012 57-7

rendezések országszerte átalakíttattak a rosz- szabb minőségü széntüzelés bevezetésére. Ez a körülmény magyarázza a gyáriparban 1923- ban felhasznalt 356 millió métermazsa szén at- lagos értékének 17 30/0-os csökkenését az 1922.

évi 329 millió métermazsa szénfelhasználas- nál métermazsankínt megállapított 2 29 arany- koronás átlagos szénárral szemben, mert egyéb- ként a hazai szén átlagos ára aranykoronában kifejezve ltl22—röl 1923—1'a 80—1000/0-kal emelkedett.

A gyárak üzemi költségeinek a rosszabb minőségű széntüzelés bevezetéséből szarmazo csökkenése alig tekinthető a gyarakra nézve kedvezőnek mert kal oriae'rtékben az olcsobb szén kétségkívül drágább s így t gyaripar szénsziikségletének hazai szénnel valo fede- zése inkabb csak a hazai szénbányászat fel lendítését szolgalta. A 6.500 kalórias ostratr karvini darabos szén például Budapesten 1923—ban ezer kalóriánkint 34 magyar koro—

nába került, míg a 2500 kalórias darabos borsodi szén a'a ezer kalóriz'mkint 40 koro mit tett s a 4.10) kalóriás salgótarjáni szén is ezer kalóriankint csak 397 magyal koro- náért volt beszerezhető. Az 1923. évi szén- tüzelésnek a gyaripari termelésre nézve ked—

vezőtlen hatasat latjuk ha a termelés értékét ft felhasznalt szén mennyiségével hasonlitjuk össze. Száz métermz'izsa felhasznalt szénre ugyanis 1923-ban 3.317 aranykorona terme—

lési érték jutott 1'32 0/0 kal kevesebb mint 1922-ben, s a legnagyobb szénfongyasztasú iparágban ,a vasimalban, 100 métermazsn szénfogyasztasra 1.573 aranykoronaérték esik, míg 1922-ben ez az aranyszam 2.304 volt, tehát a vasiparban 31'7'70-os csökkenést látunk.

A gyai'ipari termelés értékének és a gya- rak szénfogyasztasának iparcsoportok szerint való megoszlásáról, valamint a főbb termelési és üzemi költségeknek a bruttó termelési ér- tékhez viszonyított arányáról a következő oldalon levő táblánk számol be.

A gyáripari termelés aranykoronában meg- állapított értékónek több iparcsoportban mu- tatkozó csökkenése — mint fentebb emlitet- tük —— részben azzal magyarázható. hogy a termelt iparcikkek ara aranykoronában nem követte nyomon a korona 1923. évi érték—

zuhanását. mert eltekintve egyéb okoktól.

technikailag sem volt lehetséges a pénzünk értékcsökkenésével lépést tartó árváltozásokat

a kereskedelemben életbeléptetni. Az 1923.

évi gyáripari termelési értéknek az 1922.

évi termelési értékkel szemben mutatkozó el- tolódasát azonban —— mely lényegében az

(4)

——61—

1—4. szam.

iM—BÉ— Az összes termelési értékből esett arany-

" Production ! COWSOHW- koronákban — Proportion de la valeur

§ t 0 t a l e totale de la production en couronnes--or

laifösoor .. - 19-á-

D I' 0 p t termelése ezer _szénfogyasz- *; § % § : § *? Saxo 323 235

Principauac groupes (le ['ndui s rz,t '? karan'lkomnában tasa megi—HWZsában e,, §§§ S % 3" §_ o§. "30§, _ §: *; G'§

— —des établisse- 'charlbon des $$$ L § § i § 15 ő,: 3 §: § ?; ::

ments manu— ctabhssements 0 § (S:-34 CD :e § § "§ § "- § §) § , , ma-nufactu- bo . §. § bp !— m e .m 9-4 § % l 135

]acturzess en mere e),; g'mn- E 63 UE 3_É § § § ! § s€§.3

§; conronnes—or tauxmetrtgnes :; H gk ÉJ: 3 E N És e— §

I. Vas- és fémipar — Industrie side'r- ;

urgigue et métallurgigue 147216 9,361.255 637300 4.032 125 63'51

lI Gépgyártás, közlekedési eszközök

—— Construction de machines et de

moyens de transport . . 87.257 1,782.GGO 528831 2.249 27'8 4226

II 22 Kozhasznalatu elektromosaram- . fejlesztőtelep — Usines electrzgues *

fournissant des courants en location 24.983 7,392.324 199863 4.994 13'9 7648 III. Kő-. arryag-, aszbeszt- és üveg-

ipar —— lndustrie de la pierre, ce'ra- -

mígue, dasbeste et verrerie . 39.142 6,431.275 105503 1.659 226 4898

IV. Fa- és csontipar — Industrie du _

bois et des os . 26.645 47.357 96.189 2.344 191 5707

V. Bőr-, sörte-, ször-, toll- stb. ipar——

Industrie de cuirs. des soios, des

poils des plumes etc. . 41.148 473554 489864 7.271 76 7477

VI. Fonó- és szövőipar —— Industrie

teztile. . . 147356 1,540.178 . 866801 6.279 54 4716

VII Ruházati ipar —— Indzistrie du '

vétement . . 28.564 63.288 291.468 5.646 103; 5661

VIII. Papirosipar—- Industrie du pa-

pier . . 4.658 56.780 8%.185 2.282 173 5691

IX Id lelmezési és élvezeti cikkek gyár- tása — [fabrication de produits ali-

mentaires et de comestibles . 543394 6,491.116 629657 13.727 31 6074

X Vegyészeti ipar — Industrie chi-

migue . . . 72.442 1,802.233 369602 8.172 82 6330

XII. Sokszorositó- és mtiipar —— In-

dustrie polygraphigue 14.194 38.892 154.285 2.434 279 3669

Osszesen 1923—ban — Totaua: en 1923 É 1,176.999 35,480.912 ; 431451 5.720 5 8 6 58 11

Összesen 1922—ben— Totauwen1922 1,259,247 í32,946.470 E' 485633 , 5.594 ? 7'2 . 6362

.. ! 4

Osszesen 1921-ben —Totaua: en 1921 756231 129,945.921 ]] 294327 ! 4.439 ! 9-4 § 6014

Összesen 19IR-ban— Totaum en 1913 §] 1,641.579 ! —'3 H 789220 ! 7.486 ( 16-7 % — *)

') A szénfogyasztásra és a felhasznált nyersanyagokra az 1913. évi gyáripari statisztika nem terjedt ki. —— La statistig—ue de l'industrie manufacturiére de 1913 ne s'e'tend pas sur la consommation (Zu charbon et sur les matiéres premiéres utilisées.

1921. évi adatokkal szemben is fennáll — adatgyűjtési okok is magyarázzak. Az 1921.

évben megindult gyáripari termelési statisz—

tika ugyanis 1921. és 1922. évről, amikor még nem látszott célszerűnek az aranykoro—

nát a gyárak költségvetésében beállítani. papir- komnaban kérdezte az éi'tékadatokat. A g útr- ipari termelés értéke az adatgyűjtés eredmé- nyeinek összeállitz'tsakor a korona zürichijegy—

zése alapján az évi átlagos aranyérték szerint szítmittatott át. Ez az átszámítás termé- szetesett nem lehetett tekintettel a gyáripari teimelcs folyamatossáGaban évközben történt

eltolódásokra. Az 1923. évi adatgyüjtés során az adatszolgáltatók már aranykoronában ad—

tak meg a gyárak évi termelesi értékét, oly utasítás alapján, mely szerint a papirkoroná- ban számlázott bevételeket havonkint kellett Összevezniök és a magyar komnának a dol- lár arfolx ama szeiint megállapított havonkinti átlagértékével aranykoronára átszz'tmitaniok.

A dollaralapon valo aranykoronaatszamításra az ari'iforgalmi statisztika eredményeinél szer- zett tapasztalatok alapján volt célszeiű tit- téini. melt nel kitűnt hogv a zürichi jegyzés- nél a keieskedelmi értéknek jobban megfelel

(5)

1—4. szám. _eg—

1925

a dolláralapon való számítás. S minthogy az ipari termelési értékadatok a külkereskedelmi forgalom értékadataival való összehasonlit- hatősagara nagy súlyt kellett helyezni, az 1923. évi gyáripari statisztika is dolláralapon kérdezte a termelési értékadatokat. A kétféle aranykoronaszamítasból folyó eltolódások az 1923. évi gyáripari termelésnek az 1921.

és 1922. évi adatokkal való összehason-

lításanal szintén figyelmen kivül nem hagy- ható eltéréseket mutatnak, amelyek azonban csak az 1921. és 1922. évi gyáripari statisztika végleges eredményeinek ismerte- tésénél —— remélhetőleg a Szemle legköze- lebbi szamaban —— lesznek számszerűleg megmérhetők.

A gyáripar 1923. évi termelését nemcsak kielégítőnek, de a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel minden elismerésreméltónak kell tekintenünk. A munkások teljesítménye még a termelési érték csökkenésének ismer- tetésénél felsorolt indokok figyelembevétele

nélkül is emelkedést mutat. A gyáripari ter- melés értékének egy munkasra számítható hanyada ugyanis átlag 126 aranykoronaval több volt, mint az előző évben 8 így 76'4 O/o-át tette a békebeli átlagos termelési értéknek, míg 1922 ben 74" 7 0/O— a, 1921- ben pedig csak 5930/0-a volt. Különösen ki kell emelnünk a fonó és szövőipar tovabbi hatalmas fej—

lődését. Az 1923. évben már 193 textil- gyarunk volt, 68 cal több, mint 1913—ban, s

bár 23 gyártól az adatok eddig még nem voltak beszerezhetők, a 170 telep teljesítmé- nyéről is megállapítható, hogy a hazai textil- szükségletet csaknem teljes egészében fedezni tudja, s aranykoronában csaknem mégegyszer annyi értéket termelt, mint amennyit fonó- és szövőiparunk békebeli termelése tett Gyar—

iparunk 1923. évi főbb termelési és üzemi

adatainak iparágak szerint való ismertetésére azonban a Szemle következő számaiban ke—

rül sor.

Farkasfalvi Sándor dr.

Széntermelés 1924-ben.

Production du charbon en 1.924.

Re'sume'. La production de la houille pré- sentait en 1924 une situation bien favorable en Europe. Cependant la production mondiale n'a pas atteint la guantité de lannée précé—

dente a cause de la diminution de la production des États- Unis. La production de la lignite accusait en 1924 des résultats un peu meil- leurs gu'en 1923. La production de la houille et de la lignite se chi/frait en Hongrie pour 1924 a 643 millions de tonnes. Le ralentis- sement de la production était dit a la gréve des mineurs durant du 7 mai 1.924 au 12 juin. La baisse de la production des mois de mai et de juin de'montre'e dans le tableau ci- aprés est le résultat de cette gréve.

A világ széntermelése az 1924. évben elég kedvező volt. A barnaszéntermelés valamivel nagyobb volt, mint az előző, 1923. évben.

A kőszéntermelés ugyan nem érte el az 1923.

évi mennyiséget, mert csak 1168'6 millió

tonnát tett ki az 1923. évi 1180 millió tonna-

Val szemben; azonban az 1922. évi mennyi-

séget (1034 millió t) jóval meghaladta. A ter-

melés csökkenése csupán az Egyesült— Álla- mokban volt észlelhető, mig Európa az 1923.

évi 4864 millió tonna helyett 1924-ben 549

milliót-at produkált. Az Egyesült-Á—llamokban a visszaesés szintén csak az 1923 évi terme—

léssel szemben szembeötlő, mert az 1923. évi

kitermelés a Ruhr— megszallas miatt kivétele- sen intenzív volt. Az Egyesült-Államok 1924.

évi kőszéntermelése így is a vilagtermelés 43 290/0-at tette ki, még valamivel többet,

mint a háború előtt. Az 1924. év kőszénter-

melési adatai közül feltűnő javulást mutat Németországé, mely 1923. évi, a Ruhr—meg- szállás folytan csak 62 millió tonnás terme- lését 1924—ben 119 millió tonnára emelte- vagyis csaknem megkétszerezte.

Magyarország széntermelése az 1924. év—

ben nem érte el az 1923. évi színvonalat,

mert míg 1923-ban kőszén- és barnaszénter-

melésünk együtt 69 millió tonna volt, 1924-

ben csak 643 millió tonnát tett ki. A termelés

csupán barnaszénből volt kevesebb az előző évi mennyiségnél; a kőszéntermelés még né—

mileg emelkedett is.

A termelés csökkenése a bányavállalatok és a bányamunkasok között a munkabér fel- emelése körül felmerült ellentétek miatt kitört és 1924 május "('—től június 12—ig tartott bá—

nyászsztrajk következménye volt. A munka- beszüntetés számos nagy banyaban, mint a Magyar Általanos Kőszénbanya tatai és bán- falvai, a Dunagőzhajózási Társulat pécsi, a Salgótarjáni Eszakmag'yarorszagi és Sopron—

vidéki, tovabba a Magy. kir. Állami Szén- bánya telepein általános volt s 27 munka-