10—11. szám —-583—-—- 1943
A gyapot 1940. évi világtermelésének megoszlása.
La, répartition de la récolte mondiale de coton de 1940.
Résumé. Le coton occupe une position impor- rtanle dans Phabillement de lihomme, sa proportion :est de 56% dans la production annuelle des matieres textiles, Il est originaire des Indes et de la Chine.
Ce n'est pas sa tige, mais le duvet de sa capsule gui sert a la fabrication de fils. La base des matieres fibreuses du monde végétal est la cellulose, gue le coton contient dans la proportion de 84%.
Le coton est donc la cellulose la plus pure. Le continent gui produit le plus de coton est l'Asie.
En 1940, les plantations de coton couvraient 30'5
millions dlhectares, doni 40'4% se lrouvaient en
Asie, 32'6% en Amérigue du Nord et Amérigue (íenlrale, 10'4% en Amérigue du Sud el 8'0% en Airigue. LlUnion soviétigue produit du coton sur une super/icie correspondant (! 7%. Les plantations xdjEurope ont une e'tendue peu iniérieure a 560000 Irectares (1'8%).
En examinant la répartition des plantations de coton par État, la premiere place semble appartenir eaux États-Unis d'Amérigue gui produisent le coton sur 9'7 millions d'hectares, presgue 32% de la totalite' des plantations du monde. Viennent ensuite lllnde avec 9'3 millions dlhectares (30'4%), le Bre'sil avec 2'6 millions d'heclares (8'5% en 1940), la Chine avec 2'4 millions d'hectares. L*Égypte cultive le coton sur une superficie notablement plus petite (0'7 million d1hectares), mais le rende- ,ment de ses plantations est tres élevé et le coton gu,on y récolte est d'une gualiié excellente, Les six États énume'rés possédent 26'7 millions dihec- tores planle's de coton, soit 87'8% des plantaiions
vdu monde. ,
En Europe, la culture du coton gagne du terrain d,anne'e en année. En 1926, les pays de rliEurope me'ridionule ont planté le coton sur 167 mille hectares, en 1937 sur 484 mille, en 1940 sur ,presgue 560 mille; dans ce dernier chiifre, la 'Turguie figure avec 323 mille hectares, PItalie (avec 64 mille, la Bulgarie avec 50 mille. Depuis
1940, le progrés ne s'est pas ralenti.
Au cours des cing derniéres années, la re'colte .moyenne par liectare a été de 5'6 guintaux en Amérigue du Nord et Amérigue Centrale, de á'lr guinlaux en Amérigue du Sud,— de 4'2 (]uintaux en Afrigue, de 4 guintaux en Europe. En Asie, le rendement par hectare est tres faible: seulement 3 guintaux,
Parmi les grands États producteurs, llÉgypte vient en téte avec 10'4 guintaux par hectare;
el'Union soviétigue et le Pe'rou la suivent avec 8-2, respectivemenl 8'0 guintaux. Les États-Unis d'Amé—
rigue n*ont re'alise' gue 5 guintaux par hectare, la eChine et le Brésil sont au milieu du rang avec 4'8
et 4'2 hectares. L'Inde nlarrive á produire gue 2'4 guintaux par hectare. Les pays européens récoltent une guantíté moyenne: 3'5 á 5'3 guintaux par hectare.
En 1940, la récolte totale a été de 66'6 millions de guintaux dont 41'8% revenaient a FAmérigue du
Nord et a l'Ame'rigue Centrale, 25'4% á l'Asie, 10'6% d l'Amérigue du Sud, 8'9% á llAfrigue, ei 1'2% seulement á [*Europe.
Le pays am" a produit le plus de coton, c'est les États-Unis d'Amérigue. La récolte de 1940 y a atteint 27 millions de guintaux, soit 41% de la récolte mondiale. Llempire britannigue a re'colié 12' millions de guintaux, correspondant d 18%. La troisiéme place appartient a llUnion soviétigue avec 8 millions de guintaux (12'0%). Le Brésil tient encore une place honorable avec 5'5 millions de guintaux (8'2%). La Chine et I'Égyiple figurent dans le tableau avec lr'9 respectivement 4'1 millions de guintaux (74 et 6'2%).
! Le prix du coton a subi (Pimportantes varia—
tions. Dans le siecle dernier, en 1885 et 1886, il a été tres bas, La grande période de baisse a duré jusguü'r la fin du siecle, et l'année la plus critiyue a été 1898 lorsgue le prix moyen annuel tombolt a 6 cents par livre. Dans les vingt premiéres années de notre siecle, le prix du coton a rapide—
ment monte. En 1919, il était déja au niveau de 38'29 cenis en moyenne pour atteindre le chiffre de 4375 cents. Les bonnes conjonctures ont pris fin en 1929; la crise mondiale a fait descendre le prix du coton a 5 cents en 1932. Aprés ce mini- mum, la tendance était á la hausse, mais le niveau atteint en 1937 nla été gue de 13 cents et le prix recommengait á tomber tant gue la preparation (?
la guerre et la guerre actuelle n'ont pas renversé le mouvemeni_ Uannée 1940/41 est maryuée d'une
hausse considérable: 82'2% par rapport á ltannée préce'dente. Uannéc suivante 1941/42 a été le témoin d*une nouvelle hausse, celle-ci de 11'4%, de sorte gue le prix moyen au cours de cette année s'est chiffré par 21'11 cents, prix respec—
table.
Les pays exportateurs de coton ont, en 1940, livré d l'e'tranger plus de 23 millions de guintaux, soit 35% de la production annuelle. Ld encore, les États-Unis d'Amérigue occupent la premiere place avec une exportation de 87 millions de auintaux, ce gui correspond a 32'1% de leur production. La deuxiéme place appartient (; Plnde gui a exporte' 5'6 millions de guintaux. LiÉgyple en a exporté 4 millions, le Brésil 2'2 millions de
guintaux. '
Au point de vue de Pimportation de coton, lc
10—11. szám
Japan est en tőle de liste avec une importation allant de 5'5 () 9 millions de guintaux. En certaines années, ii (: importé plus gue la Grande—Bretagne et llAllemagne ensemble. La Grande—Bretagne im- porte 5 d 75 millions de guintaux de coion par an.
L'indusirie tres développe'e de l'Allemagne a besoin de 2'5 d 3'5 millions de guintaux de coton par an.
La France en importe dans les bonnes années 3 millions de guintaux.
Les stocks de coton se sont considérablement accrus pendant la guerre actuelle. En 1940, ils approcltaient de 50 millions de guintaux, soit pres—
gue 7470 de la production mondiale.
La situation priuilégiée'du coton a guelgue peu baissé depuis Papparition de la fibre, de la soie et de la Iaine artificielles. Un nouveau con- current est entré en scene sous forme de fil tea-file, obtenu par syntlze'se á base de carbone et de chaux.
Il est trés probable gue, la guerre finie, la fabrica- tion de ces derniéres matieres prendra un essor grandiose.
;
Az emberi ruházkodás céljaira szolgáló növényi és állati eredetű szálasanyagok kö—
zül jelenleg a gyapot tölti be a legnagyobb szerepet, úgyannyira, hogy vele szemben a két ősrégi textilanyag, az ázsiai eredetű kender és az európai len egészen aláren- delt jelentőségűek. Az ezeknél fontosabb és mennyiségileg is sokkal jelentősebb gyapjú sem közelíti meg a pamut (cotton) terme- lését, s az 1937. és az 1940. esztendőben
annak csak 21, illetőleg 28%—át tette.
Ennek a fontos! ruházati nyersanyagnak a jelentőségét egyébként fokozza az a kö- rülmény, hogy a feldolgozóipar rendelke—
zésére álló összes szálasanyagok mennyi—
ségének 56'3%—a esik a gyapotra, míg a
többiekre, még ha hozzájuk vesszük az újabban cellulozéból készült műselymet és
műrostot is, 43'7% marad. A textilipari
nyersanyagok között tehát a gyapot jelen- tős hatalmi poziciót tölt be. Versenyképes—
ségét, amellett, hogy a legnagyobb meny- nyiségben termelik, még fokozza az a kö- rülmény is, .hogy a régi fonalanyagoknál, a lennél és a kendernél lényegesen olcsóbb.
Igy a textiliparral rendelkező országok
szempontjából a gyapotültetvények kedve- zőtlen övezeti megoszlása békében is figyel- met érdemelt, a jelenlegi háborús viszo—
nyok között pedig az különös érdeklődésre
tarthat számot. _
Amig a növényi szálasanyagok közül a lennek és a kendernek Icóróját, szárát, il- letőleg az abból nyert pozdorját dolgozzák fel fonallá, addig a gyapotcserje magtokjá-
—-—— 584 —— 1943
nak szálait használják föl erre a célra. A gyapot termését tehát magtalanítani kell, amit korábban kézi, ma már gépi erővel végeznek. A növényi szálasanyagok alap- anyaga a cellulóze (C., H", 05). Ezt az anyagot legnagyobb mennyiségben (841)
%-ban) a gyapot tartalmazza, mely így a
legtisztább cellulóze.
A gyapot őshazája India, Kína. Egyes fajták eredetét azonban Amerikában és Af- rikában keresik. A gyapolcserje (Gossy- pium), melynek számos fajtája van, 80—- 150 cm. magasra is megnő. Sok helyen pamutfákat tenyésztenek. Legelterjedtebb az északamerikai gyapotcserje, mely eléri a 100—150 cm. magasságot.
A főgyapottermelő helyiek; Észak— és Dél.
Amerika, kind, India, Egyiptom és a Szov- jet—Unió. Az ezeken a helyeken rendsze—
res művelés alatt álló gyapotövezetekrői kikerülő textilnyersanyag azonban igen különböző minőségű. A legnagyobb gya—
potkultúrával az Egyesült Államok rendel—
kezik. A legjobb amerikai gyapotot pedig a Mississipi völgyének termelése szolgál—
tatja. Az amerikai'nál sokkal jobb minő—
ségű gyapotot termel Peru és Brazília. Vala—
mennyi között legkitűnőbb minőségű az egyiptomi gyapot, mely főleg rosthosszú—
ságával tűnik ki s ennekfotytán a gyen—
gébb minőségű pamutok feljavításában van nagy szerepe. A szudáni pamut bizonyos vonatkozásokban még az egyiptomit is feliil— , múlja. Ugyancsak kitünő fajta gyapotcser—
jét honosított meg a Szovjet-Unió a Kauká- zus vidékén és Turkesztánban. A mexikói molinó már' gyöngébb fonalat ad, valamint a kinai gyapot is. Az összesek között legsilányabb az indiai gyapotcserje'nek a termése.
A gyapot csak szubtrópikus és egyes délifekve'sű vidékeken termeszthető siker—
rel. Félszáraz, tehát különleges meleg kli—
mát igényel. Mivel a szétszórt gyapottermő—
övezetek klimatikus viszonyai igen külön—
bözőek, az ebből eredő hátrányokat a fajta—
beli tulajdonságokkal igyekeznek ellensú- lyozni, de sok helyen a nem megfelelő klima, vagy a kedvezőtlen talajviszonyok gyakran mégis alacsony termésátlagot ered- ményeznek.
A gyapot fontos ipari növény, mely a mai fejlett ruházkodási iparban teljesen nélkülözhetetlen, de más iparágakban is nagy szerepet játszik. A többi nagy moleku—
10—11. szám
lájú anyagokhoz hasonlóan (keményítő,
toloul, glicerin) a gyapot salétrommal ke—
zelve, mint nitrált anyag gyorsan égő rob—
banóanyagot szolgáltat s igy a hadiiparban is nagy szerepe van.
A magjából sajtolt olaj igen értékes, magas zsír—, fehérje— és foszfáttartalmú, így a növényi olajok között első helyen áll.
Nagy Szerepet játszik azért az emberi táp—
lálkozásban, mert belőle étolajat és marga—
rint készítenek, mely utóbbi ma már sok helyen a zsírt és a vajat pótolja. A gyapot- mag olaját ásványolajjal keverik és gépek karbantartására is felhasználják.
Az összes növényi olajmagvak közül a gyapotmag áll legnagyobb mennyiségben rendelkezésre. A gyapotmagolaj fontos alapanyaga a szappangyártásnak. A gyár- tás folyamán melléktermékként felszaba- duló glicerin! robbanóanyagok készítésére használják. A gyapotmagvak kisajtolása után a visszamaradó olajpogácsa tápanya- gokban nagyon gazdag és takarmányozási célokra kiválóan alkalmas.
A gyapot vetésterületének ingadozása ma már inkább .a gazdasági konjunktú—
rák függvényeként jelentkezik, amit az is igazol, hogy 1926-tól 1928—ig, tehát az előző világháborút követő gazdasági fellendülés idején —— az átmeneti visszaeséstől elte- kintve —— az több mint egy millió ha-ral, 347 millió ha—ra emelkedett. Az 1929—33.
évekre terjedő világgazdasági válság folya- mán a gyapotültetvények területe azután 4'1 millióval 306 millió ha—ra esett vissza, tehát csaknem 12%—os csökkenés jött létre.
A következő, az 1934—37. évi fellendülés hatása alatt ismét nagy arányú növekedés volt észlelhető s a vetésterület közel 8 mil-
lió ha—ral szökött magasabbra H— 24095)
és 1937-ben több mint 38 millió ha-ral ed- dig nem észlelt nagyságot ért el. De a vál- tozott gazdasági helyzetnek megfelelően a következő két esztendőben oly méretű visz—
szaesés jelentkezett (— 21'5%), hogy a
világ gyapotültetvényeínek területe az el—
mult másfél évtizedben tulajdonképpen nem a világgazdasági válság alatt, hanem 1939-ben volt a legkisebb, 300 millió ha-ral.
1940—ben azután, amikor a háborús kon- junktúra előrevetette árnyékát, sőt már éreztette is hatását, fél millió ha—os emel—
kedés jött létre.
A, gyapottermt'iterületek világrészenkinti megoszlását vizsgálva, azt látjuk, hogy az 1940. évi 30'5 millió ha-ból legnagyobb
százalékOS arányban (40'4%l Ázsia része—
—585—— 1943
sedett, mely ebben az évben 123 millió
ha—on termelt gyapotot. Észak- és Közép-
Amerika 32'6%—nak megfelelő, kereken100 millió ha-ral szerepelt. Dél-Amerika gyapoltermő övezetei már nem oly nagy kiterjedésüek, bár jóval meghaladják a
három millió ha—t (10'4%). A világrészek
között Afrika .áll a negyedik helyen kb 24 millió ha velésterülettel. Tekintve, hogy a hanyatlás a kisebb Övezeteket kevésbbé érinti, százalékos részesedése 7'8%-ot tett.
A Szovjet—Unió ma már két millió ha fölé—
terjesztette ki termőterületet és így a tár- gyalt évben 6'9%-nak megfelelő területen aratott gyapotot. Európában a gyapotcserje- csak a déli államokban termeszthető siker—
rel és ezért 1940-ben is mindössze csak 559
ezer ha, a világ vetésterületének 1'8%-a—
volt gyapottal bevetve, 1937—hez képest azonban jelentős emelkedés mutatkozik.,
Oceánia ültetvényei csekély kiterjedésűek,_
mindössze 20—25 ezer ha—ra tehetők.
!. A gyapot vetésterületének megosztása világ-r—
részenkint.
Super/idea plantées de coton, suivant les parties dit"
monde.
t 9 3 7 1 9 4 0 M e g n e v e z é s
, . . ezer ha ezer ha
Spam/imho" millx'ers % millíers %
d'ha d'ha
Eszak- és Közép-Amerika
Amérigue du Nord et '
Amérigue Centrale . 14.049 37'0' 9.955 3267 zsia -— Asie ... 15.234 400 12.296 404—
Dél-Amerika — Amérigue '
du Sud ... 3.075 81 3.168 1091 Afrika — Afrigue . . 3.029 8'()' 2.364 7'8 Szovjet—Unió — Union
Some'ttgue ... 2.214 55 2.100 69 Európa — Europe . , . 484 T.? 559 1'6 Oceánia —— Oce'rrm'e . . 25 O'] 20 O']
Együtt; __ Ensemble 38.020100'0 30.457 zoo—ol
Ha a vetésterület országonkinti meg- oszlását nézzük, megállapítható, hogy 1940—
ben nagy kiterjedésű termelőövezete révén az Egyesült Államok állott az első helyen.
Vetésterülete 9'7 millió ha—t tett, ami 317
%-os részesedést biztosított számára. India
93 millió ha-ral (30'4%) a második helyen állott. Ez a két nagy gyapottermelő terület közel egyenlő és így némely esztendőben India kerül az első helyre. A délamerikai államok közül Brazilia rendelkezik a leg- nagyobb vetésterülettel és a nagy gyapot—
termelő országok sorában is 8'5%-os ré—-
10—11. szám —-—586-— 1943 szesedése révén (2'6 millió
ha) a harmadik helyet fog- lalja el. Kína 7'9%-nak megfelelő nem egészen 2'4 millió ha-ral erősen meg- közelíti Brazíliát. Amint arra a világrészenkinti meg- oszlás tárgyalásánál már rámutattunk, a Szovjet- Uníó részesedése közel
7'0%—ot tesz (21 millió ha) . Egyiptom az előbb említett államokhoz képest ugyan lényegesen kisebb, mindössze csak 07 millió ha gyapotterülettel rendel- kezik, figyelembe véve azonban rendkívül magas termésátlagát, s hogy az ot—
tani ültetvények a legkitű—
nőbb minőségű textilnyers— 1931
/'7
/
anyagot szolgáltatják, gya- potsúlya vitathatatlan és nyugodtan a fontosabb gya- pottermő államokhoz soroz- hatjuk. Termelésével külön- ben is 1937-ben az_ ötödik,
1940-ben pedig a hatodik X , helyen állott. Az itt felsorolt l - ' hat állam 1940-ben együtt
26'7 millió ha-on, tehát a világ egész gyapotvetésterü- letének 87'S%-án folytatott
termelést.
A hat legnagyobb gya—
.pottermelő ország 1940. évi ,vetésterüvletét, a százalékos részesedéssel együtt az aláb-
alma
É.- és K.-Amerika Ázsia Amériaue du Nord Asie et Amértaue Centrale
A GYAPUT VETÉSTERÚLETÉNEK ÉS TERMÉSMENNYISÉGÉNEK MEGOSZLÁSA VILÁGRÉSZEK SZEM!"
summa mmm DE com n monucnon nu comu sun/m LES PARTIES nu mount
A.) vnmmutn
SUPERFICIES PLANTÉES
50
82'
[ mmm
B.) TERMÉSMENNYISÉB
oUANmEs eaonums
/
, ,Á
/,
/ //
66'6(
/ mimou
millions dea
L
Dél-Amerika Atrika Szovjet Európa Óceánia Aménuue du Suű Afriaue Europe Dcéanie
M 391943
bi összeállítás tüntetiífel:
, .. Az összes
, v 1 t 1 t ..
Orszagok eeeziflgge veg/iságílget
1. Egyesült Államok . 9.656 31-7
2. Brit-India ... 9.268 304
3. Brazília ... 2.600 85
4, Kina. ... 2.400 79
5. Szovjet-Unió . . . 2.100 70 6. Egyiptom . . . . 708 23
Együtt . . . 26.732 878
A textilipari nyersanyagok iránt mu- tatkozó kereslet nagymérvű emelkedése, nemkülönben az önellátásra való törekvés az európai termelésre is kétségtelenül ösztönzőleg hatott a lefolyt évtizedben és mindazokban az országokban, amelyekben a klimatikus [viszonyok megfelelőek kezde- tét vette a gyapotcserje meghonosítása.
Azokban az országokban pedig, amelyek
R.H.du 81.1943
már foglalkoztak gyapottermeléssel lénye—
gesen kiterjesztették annak vetésterületét.
Európában 1926-ban még mindössze csak 167 ezer ha gyapotültetvény volt
(0'5%), amelyből Törökországra 140 ezer
ha esett. Görögország 15, Spanyolország ö, Bulgária és Olaszország 3—3 ezer ha—ral szerepelt. A termés mennyisége így nem egészen 260 ezer (1 volt, a világ termelésé-
nek O'5%-a. 1937-ben a gyapottal bevetett
terület 484 ezer ha-ra emelkedett, a terme- lés pedig meghaladta az egy millió (I-t.
Olaszország és Spanyolország mellett főleg a Balkán kapcsolódott be erőteljesebben a termelésbe. Törökországban 309, Görögor- szágban pedig 72 ezer ha-on folyt termelés.
1940-ben az európai országok közül Török- ország 323, Olaszország 64, Bulgária pedig
e ., "_a—
[fajtát,
10—11. szám —587.— 1943
50 ezer ha-on üzött gyapottermelést. További jelentékeny emelkedés következett be azután 1942-ben, amikor Bulgária 76'5, Olaszor- szag 90 ezer ha-on termelte ezt a legfonto- sabb textilnyersanyagot. Románia 1938-ban 2 ezer ha-on még kísérletszámba menő ter—
melést folytatott, 1942—ben azonban vetés- területe már 20 ezer ha fölé emelkedett.
Időközben még Jugoszlávia és Magyaror- szág is belépett a gyapottermelő országok közé. Ez utóbbi országokban azonban a termelés még csak kezdetleges. A gyapot ugyanis az aránylag rövid időtartamú me- leg időjárás mellett nehezen érik be és még nem találták meg azt a kevésbbé hőigényes amely ezeknek az Oiszágoknak a klimatikus viszonyai mellett sikerrel volna termeszthető.
A termésmennyiség helyes megitélésé—
nél kizárólag a vetésterület nagyságára tá—
maszkodni nem lehet, mivel az egyes öve- zetekben a talaj minősége és a szélsőséges időjárási viszonyok folytán a termésátla- gok nagy ingadozásokat mutatnak. Ezek világrészenkinti megoszlását átfogóbban a legutolsó 5 év átlagadatai alapján szemlél-
tetve azt látjuk hogy Észak- és Közép--Ame-
rika vezet, mert 5 6 (1 gyapotot termelt hek—
táronkint. Dél-Amerika hozama szintén igen jó, 44 ci/ha. Afrika gyapotzónái az elmult 5 év átlagában hektáronkint 4'2 (;
gyapotot adtak. Jóllehet Európa vetésterü- lete aránylag csekély, termésátlaga jó köze-
pes volt (4'0 (j/ha). A legnagyobb kiter-
jedésű gyapotiiltetvényekkel rendelkező Ázsia hektáronkinti terméshozama igen gyönge (3'0 g/hal,
átlagával az utolsó helyet foglalja el (21
(j/ha).
Lényegesen tisztább és a valóságnak job- ban megfelelő képet kapunk a termésálla- gokról, ha azokat országonkinti megosz- lásban vizsgáljuk. Egyiptom kitünő termő—
területein öt év átlagában egy hektáron 10'4 (; gyapotot termeltek. A Szoviet-Unió
és Peru terméshozama 8'2, illetve 80 cj/ha.
Az Eanesűlt Államok gyanotövezeteinek ter- mésállaga az előbb említett országokénál
ugyan lényegesen gyengébb (5'0 g/ha), [de
a termelő országok között még, így is igen jó közepes helyet foglal el. Kína és Brazília
közép helyen áll (4'8 a/ha, 4'2 a/ha).
A legnagyobb vetésterülettel rendelkező India azonban hektáronkint mindössze csak 24 (; gyapotot szolgáltat. Az európai országok termésátlagai ugyancsak az el- Ocea'nia pedig term és—
mult 5 év átlagadatai alapján számítva jók és jó közepesek, mivel Jugoszlávia 5'3, Görögország 47, Románia 3'9, Olaszország 3'6, Bulgária pedig 36 (; gyapotot termelt hektáronkint.
A világrészek és a fontosabb termelő országok termésátlagait, az utolsó 5 év
(1936/37—1941/42) adatai alapján számít-
va, a csatolt összeállítás tünteti fel:
! ,; ál
Vllgírzeggek' §? Országok ggg
ga o- jjan u'
Szovjet Unió . . 8'2 Egyiptom . . . 10'4 Észak— ésK -Amerika 5'6 Szovjet—Unió . . 82
Dél Amerika 4'4 Peru ... 8'0
Afrika ... 4 2 Amer.Egy.—All. . 50
Európa ... 4 0 Kína ... 4'8
zsia ... 3' 0 Brazília . . . . 4'2 Oceánia ... 2 1 India ... 2-4
A gyapottermelő helyek és a termelés megoszlása jelenleg lényeges eltolódást mu- tat a 100—150 év előttivel szemben, ami a ruházati ipar elterjedésével és szinte példa nélkül álló fejlődésével van szoros össze—
függésben A gyapot feldolgozása sokáig Anglia privilégiuma volt, a nyersanyagel—
látás azonban az Egyesült Államokból tör—
tént. Az angol pamutipar így teljesen kül—
földi nyersanyagra volt utalva, ami Nagy Britannia számára erős függőségi helyzetet teremtett, mely a textilipar rohamos fejlő- dése folytán mindinkább fokozódott. En- nek a fejlődésnek részben a fonó- és szövő- gépek, részben a gőzgép feltalálása adott hatalmas lökéSt. Ezeknek a találmányok—
nak a bevezetésével ugyanis nemcsak a gyapot feldolgozása gyorsult meg, hanem egyre nagyobb és nadyobb mennyiségű nyersanyag vált szükségessé, ami a gyapot—
termőövezetek fokozatos kiszélesítését vonta maga után.
Az angol textilipart nyersanyaggal el—
látó Egyesült Államok gyapotültetvényeivel kapcsolatos mezőgazdasági munkákat so- káig rabszolgákkal végeztették, aminek csak a polgárháború vetett végett. Annak befeiezése után a termelés súlyos válságba került. A ,,fehér arany" (amint a gyapotot nevezni szokták) termelési költsége lénye- gesen megdrágult, ami átmenetileg nagy—
arányú terméshanvatlást vont maga után.
A termelésben bekövetkezett visszaesés az angol feldolgozóipart is súlyosan érintette és így érthető. hogv a naersangaaellátás terén a függetlenítés gondolata előtérbe került.
10—11. szám
Az angol pamutiparban újabb nehézség akkor jelentkezett, amikor az Egyesült Al- lamoknak sikerült megszereznie a gyapot- feldolgozó gépek konstrukcióját, melyet Nagy—Britannia hosszú időn keresztül féltve őrzött titokként kezelt és így hozzáláthalolt saját textiliparának felépítéséhez, megkezd—
hette fontos hazai nyersanyaga egyrészének saját fonó— és szövőipara révén való feldol- gozását. Az amerikai pamutipar megterem—
tése természetesen hatalmas versenyt jelen- tett Nagy-Britannia számára és nyersanyag ellátását bizonyos mértékben veszélyeztette.
Azonkivül megszüntette azt a monopóliumos helyzetet is, amelyet Nagy—Britannia a tex- tilkészáruk exportjában oly sokáig elfoglalt.
Ily körülmények között érthető, hogy a függetlenités gondolata és az önellátásra való törekvés mindinkább előtérbe lépett.
A függőségi helyzet megszüntetése mellett az önellátás biztosítására Nagy—Britanniát főleg az a veszély sarkalta, melyet számára a fiatal, de gyorsan fejlődő amerikai szövö- és fonóipar jelentett. Ez indította aztán arra, hogy afrikai és más gyarmatbirtokain fokozza a gyapot termelését és ott, ahol a klimatikus viszonyok megengedik gyapot—
iiltetvényeket létesítsen. így kapcsolódott
be a rendszeres gyapottermelésbe az afrikai birtokok jórésze: Nigéria, Kenya, Uganda, Tanganyika, az Angol—Egyiptomi Szudán és Ausztrália. Mindezekhez megszerezte még az egyeduralmat az egyiptomi termelés fe- lett is, mely tudvalevőleg a legkitűnőbb minőségű. Távol—Keleten pedig Indiában fejlesztette ki hatalmas arányokban a gya- pottermelést. Jelenleg is ez a világ egyik legnagyobb gyapottermőterülete, amely ko- rábban az angol, ma pedig az indiai pamut- ipar fontos bázisa. Nagy-Britannia függet—
leníte'si törekvése a nyersanyagellátás terén teljes sikerrel járt. Feldolgozó ipara jelen- leg nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is el van látva a szükséges gyapottal.
A pamutipar később az európai orszá—
gokban is elterjedt, s követve Nagy-Britan—
nia példáját, az európai államok is, főleg pedig azok, amelyek megfelelő gyarmat- birtokokkal rendelkeztek, az önellátás út—
jára léptek. Elsősorban természetesen Fran—
ciaország létesített afrikai és ázsiai birtokain gyapotiiltetvényeket, de példáját követte Belgium. Hollandia és kisebb arányokban Olaszország is.
A következőkben az 1940. évi gyapotter—
melés világrészenkinti és országok szerint
—588—— 1943
2. A gyapottermetés megoszlása a világrészek között.
Production du coton, suzvant les parties du mon/le..
A vilag A Világ- ' Mennyi termetes Mennyi- tern eles ,_
seg "hl-aban ség oh,-ában __
Vílágrészek, ország geg: ,gxa 99252"? mérge
Parties du monde ul: en la pvo— mi en la pro— ,
t nullius duclima millr'ns duc/ion
e Pal/3 de:] mond:— de:; mondi-
aleR/o amott:
* 1937 1940
Észak- és Közép— , Amerika—dnuerigue du A ord et Améngue
Centro/e ... 41.900 506 27.941 418
Ázsia—Ám,— . . . . 18.127 221 15.557 25-4
Szovjet—Umó— Union
Sumétfgue . . . . 8.546 10'4 8.000 120 Afrika— dfrígue . . 7048; 84 5.385 99 Del-,xmerika—Amé- *
n'gue du ami. . . 6.075 ?'3 6.990 106 Europa—Europe . . 1.016 132 851 13
Oceania—Oce'ame . 22 00 20 00
Összesen :—10tat. 52.734 1001) 66.644 wu-o
való megoszlását szemléltetjük. Az 1940.
évben a világ gyapotültetvényci 666 millió (; gyapotot szolgáltattak, melyből Észak- és Közép-Amerika 41'8%—nak megfelelő, közel 28 millió g—val részesedett, 1937-ben ennél is nagyobb százalékos arányban sze-
repelt (50'6%), s a 827 millió g—s rekord—
termelésben közel 42 millió g-val vett részt., A legnagyobb gyapottermőteriilettel rendel—
kező Ázsia, alacsony termés—átlaga folytán a világ gyapottermelésének csak 25'4%—át
szolgáltatta, ami kereken 17 millió g-nak felelt meg. A többi világrészeket a Szovjet—
Unió 12%-os súlyával (8 millió (1) meg-
előzi. Dél—Amerika ugyan sokkal nagyobb vetésterülettel rendelkezik, mint a Szovjet—
Unió, de csak 10'6%—nak megfelelő, közel 7 millió (] gyapotot termelt, melynek leg—
nagyobb részét exportálja. Az ötödik helyen álló Afrika termelése szintén elég jelentős,, megközelítette a 6 millió a—t. Ennek a gya—
potmennyiségnek a jelentőségét azonban, amint arra már korábban rámutattunk, az adja meg, hogy a termelés legnagyobb ré- szét az egyiptomi gyapot szolgáltatja, amely
tudvalevően az összes gyapot/ajtók között a legkitűnőbb minőségű. Afrika közel 9
%—os részesedésének helyes megítélésénél ezt is figyelembe kell venni. A világrészek között az eddig felsoroltakhoz képest lénye—
gesen kisebb mennyiséggel szerepel Európa (1'3%), mely mindössze 0'9 millió a-t termelt.
10—11. szám
A gyapot termesztésé'vel foglalkozó or—
szágok sorából vetésterületének nagysága és közepesnél jóval nagyobb termésátlaga rév én az Amerikai Egyesült Államok emelke- dik ki, melynek 1940. évi termelése megha- ladta a 27 millió (1 t, ami a világ gyapotter—
melésének 40079 0--át tette. Észak- és Közép-
Amerika többi államaira így a világterme- lésnek nem egészen egy százaléka maradt.
Az 1937. évi kimagasló terméseredmény-
iből az Egyesült- Államok sokkal kedvezőbb
arányban, 49' 6%— kal részesedett, ami 41 1 millió g—t jelentett. A gyapottermelő orszá- gok sorában második helyet a Brit biroda-
lom foglalja el 18'0%-kal (120 millió (1),
ennek azonban legnagyobb részét, 105 millió g—t India szolgáltatta. A Szovjet-Unió
12'0%—nak megfelelő 8 millió g-val a har-
madik nagy gyapottermelő állam. Brazilia
a világtermelés 8'2%-ának megfelelő 56
millió (1 gyapotot termelt, lényegesen töb—
bet, mint 1937-ben (4'5 millió (1). Kína és Egyiptom következik azután, lezárva a nagy gyapottermelő országok sorát. Az előbbi 49, az utóbbi 41 millió g-val járult
a világ 1940. évi gyapottermeléséhez (7'4%,
6'2%). A többi országok részesedése lénye- . gesen kisebb. Ezek között Peru áll a vezető helyen, de csak 1'3%-kal (08 millió (1), 1937-ben pedig, még ennél is kisebb meny- nyiséggel szerepelt. Mexikó, Argentina, Irán és Törökország már csak 0'9—0'7, a japán és belga birtokok pedig mindössze
0'6—0'670-05 arányban vettek részt a ter—
melésben.
Az európai országok közül Törökország után Görögország érdemel említést, de már
csak 0'3%-nak megfelelő közel 169 ezer (]
gyapotot állít elő. 1937-ben a bőtermés elle-
nére részesedése csak 0'2% volt. Bulgária
01%-kal, tehát egészen jelentéktelen meny- nyiséggel az utolsó helyek egyikén állott.
Ha a nagy gyapotövezetekkel rendel- kező országok együttes termelését (gyar- mataikkal együtt) nézzük, megállapítható, hogy a termelésben vezető első hat állam 1940- ben 618 millió (; gyapotot szolgálta—
tott, az egész termelésnek 927%- át, az ősz—
szes többi államokra tehát így igen kevés,
mindössze csak 7'3% (48 millió (1) esett.
A gyapottermőövezetek ilyen megoszlása mellett érthető, hogy akkor, amikor a gaz—
dasági kapcsolatok hosszabb időre megsza-, kadnak, egyes importra szoruló országok textilipara válságos helyzetbe kerül,.
Az elmúlt 150 évben a világ gyapot-
termőterületeinek megnagyobbodása rend-
—589_. 1943
4. A gyapottermelés megoszlása államok szerint.
Production du coton, suivant les pays.
% $$$ % Ésa
; % s"; § '? %. §;
TE ÉSE § isi
a) to, B o m. "5
Megnevezés $: s'fá ki: ami;
. bo." E ng m" E ag
Spéczficatz'on % § § §": %? § §:
;; gm— s 1": law .s : a B* : va : s: e" .-— wc
§ * u :; § : § ! u ; : :
203 (Én 503 (tü—'n
l 9 3 7 1 9 4 0
Amerikai Egyesült Ál-
lamok — Mats—Unis 41.076 496 27.242 409 Brit birodalom
Empire britanm'gue 12.282 14"? 11.998 180 Szovjet-Unió
Umon sovie'tiguc . . 8.546 1051 8.000 12'0 Kína —— Chine . . . 6.357 7'7 4.940 74 Egyiptom — Egypte . 4.960 6'0 4.120 6'2 Brazília — Brész'l . . 4.498 5'4 5.469 82 Peru — Pérou . . . 815 10 830 1'3 Mexikó — Mewigue . 737 09 624 09 Törökorsz. — Turgm'e 672 08 475 0?
Argentina - Argentine 514 06 515 08 Japán birtok — Pos-ses-
sions íaponaises . . 461 06 4221 06 Belga birtok — Posses- §
sinus belges . . . . 389 05 401 06
Irán — Iran . . 329 051 500 0'8
Mandzsuknó — Mand- .
choukouo ... 179 02 ' 164 ' 0'3 Francia birtok — Pos-
sessions frangaises . 177 0'2 261 0'4 Görögország —— Gréce 164 02 169 0 3
Paraguay ... 136 02 100 01
Bulgária -— Bulgaria 100 01 51 01 Kolumbia —— Colombia 58 01 33 00 Haiti —— Haiti . . . 47 01 81 00 Olaszország — Italic 42 G'] 106 02 Egyéb országok
Autres pays . . . . ! 195 02 193 02 Osszesen — Total 82.734 1000
66.644 1000
kívüli méreteket öltött, s így a termelés is soha nem remélt arányokban emelkedett,
amit legjobban az Egyesült Államok ter-
mésnövekedésén keresztül szemléltethetünk.
1790-ben az Egyesült Államok gyapotter—
melése még csak 3 ezer bála volt, 1801-ig 100 ezerre növekedett, 1835—ben pedig már meghaladta az egy millió hálát. A gyapot- termelés nagyobbarányú fejlődése azonban csak a mult század második felében követ—
kezett be, s az 1850. évi 21 millió báláról a század végéig egyre gyorsuló ütemben, 101 millió hálára emelkedett?) A század—
forduló óta eltelt négy évtizedben az Egye—
sült Államok gyapottermelése széles kere-
1) Cotton Year Book of the New-York Cotton Exchange. 1940.
