Magyarország fizetési mérlegei 1923 óta

o ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY

Magyarország fizetési mérlegei 1923 óta.

Les balanees des payements de la Hongrie depm's 1923.

Résume'. La Commission chargée par la Société des Nations (liexaminer la situation linanciére de la Hongrie a, indépendamment de la balance des payements, évalué la dette de la Hongrie envers liétranger a 4.091; mil—

lions de pengős.

En 1921, cette dette représentait 1.230 millions de pengős. Le dé/icit des balances des payements établies pour 1923, 1924 el pour chacune des années écoulées depuis 1926 slélevait a 1.717 millions. Pour 1921 et 1922, en prenant pour point de départ le solde du commerce eattérieur et en tenant compte aussi des autres postes, nous esti- mons le (lé/icit a 476 millions de pengős et pour 1925 a 90 millions. D*apres ces chi/fres, les dettes ont, en disc ans (du début de 1921 a la [in de 1930), augmenté de 2.283 millions.

En ajoutant a cette somme les 300 millions dont les dettes s'accrurent en 1931 jusguiau moment oil la Commission de la Société des Nations a commencé ses travaux, on voit gue le déficit des balances des payements niest infe'rieur (1116 de 281 millions de pengős au chiffre de la Commission. Le mouvement des valeurs a destination de la Hongrie ayant été de prés de 8 milliards de pengős pendant les dizr années envisagées et celui a destina—

tion de llétranger de plus de 10 milliards, la différence entre le dé/icit indigué par la ba—

lance des payements et le cliiffre de la Com—

mission est de moins de 3%, et elle diminue encore sí Pan tient compte de liexcédent dienviron 71 millions de pengős guiaccuse la balance des payements au mouvement des capitauac au profit de la Hongrie, leguel eac- ce'dent peut étre attribué () Perrode de capi—

taux. Cependant, nous ne trouvons pas dans la balance des payements de donnée sus—

ceptible de conűrmer lihypothese émise dans les milieuac économigues hongrois, se- lon laguelle en 1930 plusieurs centaines de millions de pengős auraient fui de la Hon—

grie. Un exode de capitauyc aussi considé—

rable aurait été enregistré par la balance des payements, et diailleurs il n,existait point en Hongrie tant de valeurs mobilisables en si peu de temps.

On voit (lonc gue, comparativement au chi/I're de la Commission de la Société des

Nations, la balance, des payements de la Hongrie ne présente guiun écart de 3%, et comme la méthode de la balance se perfec—

tionne constamment, cette légére erreur di—

minuera de plus en plus.

Pour faciliter Itétude des guestions rela—

tives a la balance des payements de la Hon—

grie, nous récapitulons, dans le présent ar- ticle, les principaux postes des sept balances des payements, détaillant les données des trois derniéres anne'es et montrant, au moyen dfindices et de pourcentages, liaug—

mentation des postes et les changements de la structure oles balances.

*

Magyarország fizetési mérlegei 1923 óta minden évre elkészültek, kivéve az 1925.

esztendőt. Az eddig készített mérlegeket most együtt közöljük, hogy ezzel megkönnyítsük azoknak a pénzügyi és gazdasági természetű kutatásoknak végzését, amelyek a fizetési mérleggel, tehát külföldi gazdasági vonatko—

zásainkkal kapcsolódnak össze. A hét mér—

leget nagyobb tételesoportok szerint ismétel—

jük, a három utolsó év mérlegeit pedig kü- lön is egész részletesen, hogy e kritikus évek—

nek gazdasági fejlődését ebben a részében minél pontosabban meg lehessen figyelni.

Az első mérlegeket természetesen csak bi—

zonyos kritikával használhatjuk fel. Ezekben az években a pénzegység szüntelen ingado—

zása lehetetlenné tette azt, hogy az év folya- mán megfigyelt gazdasági folyamatokat kö—

zös szilárd értéken át egységes nevezőre le- hessen vinni, s az aranykoronára, majd in- nen pengőre átszámított évi eredmények csak nagyjában felelhetnek meg a tényleges értékmozgalom méreteinek. De ha ezeknek az éveknek külkereskedelmi forgalmát súly és tömeg szerint vizsgáljuk, s ha a fizetési mérlegben szereplő többi tételek valószínű alakulását az akkori tőket'orgalom, a szom- szédos államokkal fennálló tényleges kap—

csolatok valószerű terjedelme szerint másik oldalról is megvizsgáljuk, azt kell monda- nunk, hogy a fizetési mérleg számai elfogad- hatóak és a tényleges fejlődésre nagyjában jellemzőek. Külön nehézséget okoz a legelsőo 1923. évi mérlegnél az. hogy itt még a kez—

11. szám.

1042 ——

1931

Magyarország fizetési mérlege 1923—1930 között. Millió pengőkben.

('Az 1925 évi mérleg nem készült el.

det nehézségei is gátolták a pontos kép meg- rajzolását. A fizetési mérleg elkészítése azóta szüntelenül fejlődött s némi eltolódás évek során a mérlegkészítési technika tökéletese- dése következtében is jelentkezett a fizetési mérlegnek az árut'orgahnon kívül eső té- teleiben. Csak annál jobban értékelhetjük tehát a legelső mérleget, ha egészben véve már annak adatai is elfogadhatéaknak bizo- nyultak azoknak a hatalmas gazdasági erők- nek megtigyeléséhen, amelyek az országnak a határon át áramló gazdasági életinegnyil—

Fánnlásaiban jelentkeznek.

E mérlegek együttes közlését felhasznál—

hatjnk ara is, hogy hitelességük kérdését felvessiik és megvizsgáljuk. A Népszövetst'egi Bizottság ugyanis a fizetési mérlegtől flig—

getlenül, a mérleg készítt'ast'anek ini'xlszen'atől

eltérő alapon megállapította a külfölddel szemben fennálló tartozásainkat. eredmé—

nye tehát a fizetési mérlegek igazolását, s mindenesetre azok prt'ihájál hordja magá- ban. Mert ha tudjuk, hogy mennyi volt tar- tozásaink összege abban az időpontban.

amelytől kezdve a fizetési mérlegek készül—

nek, akkor ennek a kezdő összegnek és a

fizetési mérlegekben azóta jelentkezett evi hiányok együttes összegének meg kell egyez—

nie ezzel a más úton nyert tétellel.

A NÖDSZÖVGlSÓgi Bizottság adósságainkat 4.094 millió pengőre tette. Ha ebből leszá- mítjuk azt a 300 millió pengőt, amennyire az idei év folyamán keletkezett új terheink összege rúg—fi akkor a Bizottság,, adatai sze—

li Befelé áramló értékforgalom _ Enh'ées Kifelé áramló érték-

, . ,,,,,,,

il 1923 1 1924 1926 1927 1928 1929 1930 1923 1924 1926 1927

__ - ,t

'

Folyótételek

l!

'

l l

:

[

Árúforgalom . . . . . ; 3943 6672 8779 8006 81901066-1 9448 4960 8190 954'211487

Arany . . . . . . . . , 6-8 0-9 __. 0—2 0-1 0-0 01 0-1 0-4 1-2 1-7_

Kamatok és osztalékok.

[

77

10-9

92 222

20-0 14-6

130

2-6 26-9

966

130-6

Összesen *; 4528 7280 9503 8070; 937-51.237-71.110-9 536'9; seu-31.098-21376-4

] ( 3

Tőkeforgalom

4

Hosszú lejaratu 878 1933 2037 3638 4460 319-1 377-1 286 2082 383 839

Rövídlejáratu. 5-2 125'8 _ 2296 187-1 57—1 116 _ —_ 20-9 277

Összesen- . . §; 430 319-1 203? 5933 6331 3762 3837 286 2032 59-2§ 113-6 Főösszeg . . . % [; 495'81047'11.156'1149031.620'61.613'91.499'tz' cili—"61.089!1.157'4g2490'0

ll '

_ :

rint a mult év Végén 3.794 millió pengőt tet—

tekkült'ölddel szemben fennálló kötelezett-—

ségeink. Az államnak békebeli adósságai eh- ben a végösszeghen 1ienél'iékiikben szerepel- nek. holott kamatterheik szerint azok név—

értékiikben csak mii'itegy harmadrészéhrm érvényesülnek. Mivel az államnak e régi adósságai 800 millió pengőre rúgnak. ezen a címen csaknem félmilliárd pengővel kell leszállítzmi téi'iyleges adósságaink összegét.

Éz elég nagy tétel ahhoz, hogy :] közvéle- ményt erről érdemes legyen felvilágosítani.

Ez azonban külön probléma; ebben a perc—

ben az érdekel hem'iiinket, hogy vajjon a tizetési mérlegekben megvan—*, a 3.794 mil—

lié pengőnyi névértékű adósságnak az iga—

zolása.

1921 elején a kiill'öldnek 1.231) millió pengővel tartoztunk. Ebből. mint emlitet—

tiik, 800 millió pengőt tett az állam tarto—

zása és 230 milliót a fővárosé. Ez a kezdő—

összeg 1930 végéig 3.794 millióra növeke—

dett, a különbözet 2.564 millió pengő. env- nyire kellene tehát rúgniok :) fizetési mér—

legek egyenlegeinek.

Az azóta eltelt tíz év közül azonban csak

hétnek, az 1923—4924. és HÚS—31931). évek—

nek készült el a fizetési mérlege. Ezek—

nek együttes hiányösszege, ha a folyó tételek alakulását figyeljük, 1.717 millió pengőt tett.

Ehhez meg kell keresnünk az 1921. és 1922,

év, valamint az 1925. év hiányát, mint amely

évekről nincs fizetési mérlegünk. ;

11. szám. —-— 1043 — 1931

Balance des payements de la Hongrie pour 1923 —1930, en millions de pengős.

Pow 1925, il n'y a pas de balance).

forgalom % Sorties

1928 1929 1930 1923 1924

Egyenleg —— Solde

1926 ! 1927 1928 1929 1 1930 [ 1923—1930

l ' __ !

' i i i Postes courcmts

meem. des mar—

1.189'11.107'O 883-3 —101-7 —151'8 —- 76'3 —348'9 —3:0- _ 40-9 4- 61-5 —1.027-5 chamiises 5—0 4-5 81 1— 6-7 1— 0-5 — 1-2 -— 1-5 _ 4'9 —— 4-5 ,__ 8'0 — 12-9 Or

162-7 171-4 194-7 Jr 5-1 — 16-0 _ 874 "1174 —142-7 —156'8 -—181'7 — 699'9 Inféréts etdividendes

14810 1.451-211349-1 _ 84'1 —1:2-9 ——147-s —479-4 -—501-5 —213-5 —138'2 —1.717-4 Total

; : , llíouvement des eapi-

l * ' lame

Ope'rations á long terme

Operations d

(four; terme

130'8 too-a 179—1 Jr 9-21— 14-9 44674 12779 4-315-2 4—218'8 Has-0 1Lim—6

_ 1 680 — 4— 52 4—1?5'8 — 20'9 4—201'8 4—187'1 — 10'9 4— 116 4— 499'7

130'8 168'3l 179'1 %— 14'4-1—110'9 %146'5 44179"? 4—502'3 1—207'9 $209'6 j—L671'1 Total

1923-ban csak 215

;IeIc" gyüjtőszámláján

[

Az évtized első két (Evere nézve az áru- mérlegből kell kiindulnunk, mert hiszen eb- ben az időben még majdnem tisztán az áru—

forgalom determinálta külfölddel 'aló ér—

tékt'orgahmmkal. 1921—ben az árubehozatal t'ölöslege 267 millió aranykoronát, vagyis .310 millió pengőt tett, 1922—ben 209 millió aranykorona, azaz 242 millió pengő szere—

pelt a külkereskedelmi mérleg hiányaként.

E két évben a nemesfém és ércpénzforga- lom 36 millió pengővel apasztotta az áru-

* mérleg hiányát, 1921—ben ugganis 42, 1922—

ben 27 millió aranykoronát tett ezen a szám—

lán küll'orgalmunk kiviteli többlete. A többi tételek is valószínűen csökkentették az áru—

forgalom egyenlege folytán keletkezett hiányösszeget. A kamatok és osztalékok te- tele csak 1924-ben érte el azt a határt, ame- lyen túl már minden évben növekvő Össze—

gekkel járult hozzá biányunk növeléséhez.

millió aranykoro—

nára rúgott a kifizetett kamatok és osztalé—

kok tétele és ebben az evben a kamatok és osztalékok egyenlege 51 millió koronányi aktívumot tüntetett fel fizetesi mérlegünk- ben. 1921—ben és 1922-ben szintén nem le—

het magasabb összegeket kombinálnunk és így ezt a tételt bízvást el is hanyagolhatjuk.

Ugyancsak kikapcsolhatjuk a számításokból e két évre vonatkozóan a ,,különböző téte—

szereplő műveletek egyenlegét is. A hét év alatt, amelyről a üze—

tési mérleg elkészült, a különböző tételek egyenlege végeredményben 229 millió pen-

(1.619'81.619'5ÉL428'2 — 69'7 — 42'0 ,. 1'3 %— 0'3 %— 0'7 —— 5'6 %— 71'4— 46'1 Total général

! ,:

gőt lesz, ami évi átlagban nem sokkal mu—

tat 3 millió pengőnél nagyobb tetelt és így ennek elhanyagolása nem okozhat lenyeges hibát. Ezen a számítási alapon tehát 1921—re 265 milliónyi, 1922-re 211 milliónyi hiányt állapíthalunk meg, mint olyan összeget, amellyel adósságainknak a t'iill'őlddel szemben e két év számláján Vegeredmenyben növekednie kellett. Egyéb—

kent e két évben bizonyos tőkekiáram- lás is folyt az országból, tehát ezen a címen is számolhatunk a két év hiányának némi apadásával. Viszont az 1923. és 1924.

évi fizetesi mérlegek ezzel éppen ellentétes irányú áramlásról adnak számot, ameny- nyiben a tőlml'orgalmi tetelek egyenlege e két évben nem érte el a folyó tételek egyen- legét. Valószínű, hogy 1921—ben és 1922-ben ez a folyamat még nagyobb arányú lehetett és így a tőkekiz'iramlásl ellenst'llyozta, sőt talán általában is növelh a külföldön szer—

zett hitelek összegét.

1925—ben a helyzet már lényegesen meg- változott. Az áruforgalom hiánya ebben az évben szinte feltűnően kicsiny volt; mind- össze 40 millió aranykoronz'it, vagyis 46 mil- lió pengőt tett. Az arany, nemesfém és érc- pénzforgalom kiviteli többlete ezt a hiányt

4'8 millió aranykoronával, azaz 55 millió

pengővel apasztotta. A kamatok és osztalé—

kok egyenlege ebben az időben már lénye- ges passzivitást mutat. 1924—ben 16 millió pengőt, 1926—ban 874 millió pengőt tett ez az összeg. E két szám számtani középará—

Magyarország fizetési mérlege isa—11930.

Külföldről Magyarországba _ Monument des valeurs de Magyarországwól

l'étmnger en Hongrie Mouuemmt des valeurs de

lebonyolódott értékforgalom Változás w— changvmmts lebonyoiodott értékforgalom

1000 pengőkben _ pengős 1000 pengőkben —— pengős

_ y , , ,_ , , _ 1928 I, 1929 ! 1930 1! 1928—29 i 1929—30 ! 1928—30 1928 ! 1929 t 1930

A) Folyó tételek összesen .. .. .. 987.479 1,237.708 1,110,877 4—— 250.229 —— 126831 4- 123. 398 1,488.995 l,451.164 1,249.111 B) Tőkeforgalmi tételek összesen 633.060 3761744 388734 — 56.886 4- 12560 -— 244. 32651 130850 168296 179094 C) Főösszeg .. .. .. .. .. .. 152053!) 1,618.882 !,4991511 -— 6,657 —— 114271 — 120928 1.619845 1,619.400 1,428.205

Részletezés : ;

A) Folyótétdek §

I. Áruforgalom.. .. .. .. .. .. _ 819037 1,066.080 944797 4— 247043 —- 121283 4— 12576 1,189.082 1.106961 883311

11. Aranyforgalom , .. . * 111 50 103 — 61 4— 53 — 8 5.044 4.512 8.103

. Ill kamatok és osztalékok .. . 19.988 14.593 13.050 .. 5.895 — 1.543 "_ 6.038 162677 171444 194773 lV. Más folyó tételek

,

1. Kikötői díjak . .. __ 209 50 Jr 209 A 159 $ ) _ —— _

2. Tranzitó forgalom díjai .. _. 23.122 25.192 25.401 -,L— 2.070 4— 209 4- 2.27 1.226 11.999 8.904 3. Biztosítási, ügynöki díjak 46.483 49.940 49.76 4— 3.457 —— 180 4- 3.277 02.582 57.176 51.076 4. Postai díjak elszámolásából 5.556 5.871 5.593 4— 815 278 4" 37 4.850 5.479 5.415 5. Kivándorlók által kivitt és

visszavándorlottak által be—

hozott összegek .. .. . _ 9.069 1.807 2.083 — 7.262 4— 276 —— 0.986 7.244 9.054 1.690 6. Kivándoroltak pénzküldemé—

nyei és adományok .. .. .. 35.826 42.168 33.321 4— 6.342 ——— 8.847 — 2. 50" 650 6.445 3.919

T 7. Idegenforgalom _ * 21.491 21.876 26.697 —i— 385 —l— 4.821 4— 5. 206 43.963 52.339 56.990

8. Külképvíseletek kiadásai .. 2.776 3.504 4.040 4— 728 4— 586 4— 1.264 6.946 7.681 6.533

9. Szolgálatokért .. .. .. , .. f ,_ . 200 10014, 200 — 100 Jr 100 _ _ 383 383

10. Állami költségvetés külföldi

bevételei és kiadásai .. .. .. 2.800 3.230 2.838 4— 430 —— 392 —i— 38 3731 5.021 3.995

11. Jóvátételí fizetések .. .. .. .., —— _ _ — — w- 4.715

12. Árukivitelből jóvátételre .. ., — . — —. ' M ; ) — _ 5.870 0.631

13. Más folyó tételek .. .. .. .. .. 1 12201 2.988 3044 4— 1.768 4— 56 4— 1.824 11.000 14.794 12.673 A) Folyó tételek összesen.. li 997479 1,237.708 l,110.877§-i— 250229 — 126831 %— 123398! 1,488.995 l,4öl.164 134911]

B) Tökeforgalom H

; 1 !

H , .

1. Hosszú és középleíáratú tokc- forgalmi műveletek *

% Tőketörlesztés : ki

í

a) Hosszúle.iá1—am.. .. _ 1 1 v— 41 1 l ) 1 1 55.024

, 2.071 736 .- 1.835 * —— 736 .. — 2.071 [ 42.013 ; 45.020;

17) középlejáratú. ] ( —— í ( J ! . 56.662

A mérleg éve előtti címleiek for— ? E

1

l,

. . ?

galma: ) ! )

a) belföldi ! 36.377 19.287! ". 17.090 1 ] 41.634; 23.313

96.035 ;! —-44.854 ) —— 55.63: 78.603 e

11) külföldi ( 14.804 31.115! í % 0.311 ! [ 11.087; 42.495

1 1

Új kölcsönök; ( * . *

Állami és önkormányzati .. .. 61.802 ! 157735] ] % 95.933 ; ._.

— 234372 ii — ——65.480 7486015 ' :

Egyéb hosszú és középlejáraiú 238000 ] 162652 , ; ——— 75.848 — . "—

Uj kíbmsátású részvények .. .. 46.743 32.015 15.554 —— 14.728;—— löAGl -— 31118 10099 1. %B? 1 640

Ingatlanok adásvétele .. . 1.309 360 840 m 9494— 481);——- 469 135! 2181 960

; : .

Il. Rövidlejáratú hiteltétclek É ; .; §

egyenlegének változasa § — ,, § ;

Magyar Nemzeti Bank arany, de— ! * '

viza, valutaállományának xál— :

tozása . .. .. . .. .. 09.100 57.510 5.5511i— 41.590 —— 51.959 —— 93.541 w _ —— —-

Egyéb rövidlejáratú hiteltételek

_.

egyenlegének változása .. 88000 —— 6.000— 88.000—1— 6.000 m 82.000 M 1 68.000 ——

P)Tőkeforgalom együtt 033000 370174 assaml— 256;886—l— 12.500— 241321 130850 160290: 179094

0

11. szám. — 1045 —— 1931

Balanr'e des payements de la Hongrie 1928—1930.

külföldre E a 1 —— S ld

Hongrie á "éíranger "' y e n e g 0 e változás —— changements abszolut 625133; nombres

1000 pengőkben —— pengős 1000 pengőkben — pengős

1928—29 ! max—30 ! 1928—80 1928 ! 1929 i 1930

—— 37.831 _ 202053 -— 239384 ._. 501516 —- 213.456 — 138234 A) Total des pOSIes murants B) Total des pnstes du monw- 4— 37.446 4— 10798 4- 48244 4— 502.210 4- 207.878 —§— 209640 meni des capilanx

_ 885 .__ 191255 —— 191640 ; _l— 694 —— 5.578 4— 71406 ; C) Total général

Détails :

g _ A) Postes conmnts

——- 82.121 ——— 223650 —— 305771 ; — 370045 —— 40.881 —1— 61.486 ! I. Monvement des marchan-

' dises

— 582 —l— 3.591 E 4— 3.059 j —-— 4.938 ——— 4.462 — 8.000 — II. Alonvoment d'or 4- 8.767 ; %— 93329 4— 32096 —— 142689 ". 156851 —— 181728 ;: III. Inte'rét, et diz'z'dendes

? IV. Antres postes courants :

__ _ , , _ 4— 209 4— 50 * I. Taxcs payées pour l'nsage

; ; § des ports

4— 10.773 3.095 4— 7.678 § % 21.896 4- 13193 4— 16497 !. Taxes de transit

_;- 4,594 — 6.100 —— 1506 M 6.099 -— 7.236 —— 1.316 3. Taxes d'assumnces et com—

; §! , missrons de conríícrs

Jr 629 — 64 § Jr 565 _.r 706 a— 392 ju 178 § 4. Redevances postales

: , 5. Son/nncs emporíées par les

. :

emígranls ot par les émi-

—— 0.190 —— 864 —— 5.554 —1— 1.851 —§— 247 —§— 393 grés renh'e's en Hongrie

. 1 6. Envoís Jürgen! dJe/migrés

—!— 4.795 —— 1.526 4— 3.269 4— 35.176 Jr 36.723 %- 29402 § et dans

4— 8.376 4— 4.651 1 13.027 51 _ 22.472. — 30.463 ._ 30.293 § 7. .Vonvcment des touristes

%— 735 —— 1.148 ——— 413 ' -— 4.170 — 4.177 -—— 2.493 1" 8. Dépenses drs Légations et

. 1 Consnlats

.? 383 _ ' _]- 883 — "— 183 —— 288 9. Sommes payées pour ser-

vices wndus

. ! Il). Receltes et dépenscs á Fé-

-4]— 1.290 _ 1.026 . %- 264 —- 981 -—— 1.791 ] — 1.157 tranger de lyljtat hongrois

—— —i—- 4.715 § %— 4.715 — —— —— 4.715 11. Payements de Répamtions

4— 5.876 4— 755 E 71— 6631 ! __ —— 5.876 6.681 , IZ. Réparalions en marchandi—

* ses, indignées il l'expor—

tation

4— 3.794 — 2.121 ) 4— 1.673 —— 9.780 —— 11.806 —— 9.629 , 13. Antres postas conmnts

— 37.831 — 202053 —— 289884 ! -— 501516 — 213456 —— 138234 H A) Totaldespostes courants B) Alonvemení des capitanx [. Opératíons 12 long el [1 moyen

lenne du monvcmcnt des ca—

m'tanx

§ Amortíssements :

! __ 55.024 a) D'emprnnts [L long terme

4-— 3.007 4- 66566 %— 691573 —39,9—'12 — 44.284 _

f __ 56.662 b) D*emprnnís a moyen terme.

Monvement desjítres émis avant 1.928

1 —— 18.321 1 1 — 5.257 4— 4.026 a) Intérieufs

— 24.982 ——12.795 —1r-17.432 ,_

I —1— 30.508 ! Af- 2.817 __. 21.380 m latvangers

Nonveaux emprunts :

__ _ _- -1— 61.802 4— 15735 Contracíés par l*Etatetpa1/les

vollectz'víte's pubi.

— — _ 4— 238.000 %- 234372 4— 162.652 Autres a long et () moyen terme

—— 8.662 — 797 — 9.459 % 36.644 —1' 80.578 1 14.914 Avtions nouvellement émises

4- 83 —§— 742 4— 825 4- 1.174 -1— 142 — 120 Abhat ou venta d'ímmenbles

[I. Changemenís du solde des opérations () conrt terme Changemenis de l'encaisse-or et

de devises de la Bangm: Na—

— — — % 99.100 %— 57.510 4— 5.551 tionale de Hongrie

Chaneemenis du solde d'auh'es

' dettes et créances (; Cour!

4—— 68.000 —— 68.000 —- —1— 88.000 —— 68.000 4— 6.000 terme

4- 37446 4- 10198 —1— 48.244 4— 50221!) %- 2u7.878 %— 209540 B) Total'du mouvementdes capitaux

1 1 . szám. — 1046 —— 1931

nyosa 51 millió pengő. Ezt reálisan szere—

peltethetjük a mérlegben, mert a tényleg ki—

fizetett kamatoknak és osztalékoknak inkább többnek kellett ennél lennie, mint kevesebb- nek. Mindez együtt mintegy 90 millió pengő- nek mutatja a fizetési mérleg egyenlegét 1925-ben. A különböző tételek egyenlegét erről az évről sem ismerjük és kombinációk útján nem is állapíthatjuk meg, mert e téte—

lek rendkívül nagy hullámzást mutatnak.

így például 1926-ban 171 millió'pengönyi

többletet, 1927—ben 123 milliónyi hiányt ta- lálunk, a következő évben újra többlet je—

lentkeZik, amit 1929—ben megint hiány vált fel. De a jelek szerint ez a tétel sem lehet túlnagy és így ezt is elhanyagoljuk. A vizs- gált tíz évnek milliárdokba menö eredmé- nyeit és forgalmát ez a tétel semmi esetre sem befolyásolhatja.

A tíz év egyenlege tehat az eddigi számí- tások szerint ilyen:

476 millió 90 millió az 1921. és 1922. év egyenlege

1925. év egyenlege . . . . . az 19234924, 1926—1930 évek

egyenlege 1.717 millió

2.288 millió pengő.

Együtt . A Népszövetségi Bizottság

szerint kellene lenni 2.564 millió pengönek, a különbözet . 281 millió pengö

Ezzel az összeggel tér tehát el a fizetési mérlegek végső eredménye attól a helyzet—

töl, amelyet a Bizottság adatgyiijtése tárt fel. Ezt az eltérést nem találhatjuk nagynak.

Ha a fizetési mérleg már az előző években is a mai pontossággal készülhetett volna, ha a rövidlejáratt'i tételek számbavételére a mainál pontosabb statisztikai módszerek és lehetőségek államinak rendelkezésünkre, a hiány még ennél is jóval kisebb lenne. Mi—

vel 10 évi számadásról van szó, a 281 millió pengös különbözet évente 28 millió pengő- nek felel meg, vagyis a fizetési mérleg évről—

évre olyan nagy pontossággal tudja meg—

figyelni a külfölddel való forgalmunk ér- tékeredményeit, hogy mindössze 28 millió pengő siklik ki megfigyelésének köréből. Mi—

vel pedig tíz év alatt mintegy 8 milliárd pen—

gönek megfelelő összegről volt szó a be—

felé irányuló, és körülbelül tíz milliárdról a kifelé irányuló értékforgalomban, a hiba át—

lagban még 3% -ot sem ér el. A fizetési mér- legkészítésnek útjában álló nagy akadályok—

kal szemben ezt igen kitűnő eredménynek kell vennünk. Olyannak, amelyet nem egy más statisztikai ágazat is joggal irigyelhetne meg, és amilyet általánosságban a statiszti- kai természetű munka nem is igen közelíthet

meg. A fizetési mérleg pontossága tehát 97 százalékos, és még ennek a pontosságnak fo—

kozódására is van reményünk. Az utóbbi évek fizetési mérlegeinek adatai, de egyúttal a külfölddel való kapcsolatok feltárásának az az új redszere, amelynek elrendelését a valutáris nehézségek okoltak meg és ame—

lyeknél fogva ezen a területen is szankciók biztosítják az adatok bevallásának pontos—

ságát, azzal biztatnak, hogy a fizetési mérw leg a még hiányzó 3%-iiak jelentékeny ré- szét is le fogja gyözni.

Ezt a 281 millió pengös különbözetet még akkor sem találhatjuk nagynak, ha arra gondolunk, hogy a Népszövetségi Bizottság felvétele sem lehet 100 százalékosan pon- * tos, vagyis ha számbavesszük, hogy a Bi—

zottság által meghatározott adósságösszeget még növelnünk is kell valamivel. Ezzel szemben ellensúlyozó tételként ott szerepel az a 71 milliónyi összeg, amelyet a legutolsó fizetési mérleg végsö egyenlegeként találunk s amely azt mutatja, hogy 1930-ban a töke—

forgalmi tételek pozitív egyenlege ennyivel haladta meg a folyótételek hianyat. Ez a tőkekivitel jele, és a 281 milliós tíz évi kiilönbözetbt'il levonandó, Az 1923. és 1924.

években viszont forditott értelmű egyenleg jelentkezett; a lökeforgaln'ti tételek, mint em—

lítettük, elmaradtak a folyó tételek egyen- lege mögött, de ezeket az eltéréseket inkább a megfigyelési módszer akkori f'ejletlenségé—

nek kell betudnunk. Hiszen azokban az években is, mint a romló valuta idejében mindig, inkább a tökemenekülés jelensé—

geire lehetett volna számítanunk. semmint arra. hogy a külföld nagyobb arányú bite- leket kinal, mint amennyit a folyó üzletek és gazdasági műveletek megalapoznak.

A mult évnek ezzel. a 70 milliós tételé- vel a különbözet, amelyet a Bizottság jelen—

tése között és a fizetési mérlegek eredménye között találtunk, alig 200 millióra zsugoro—

dik. Van olyan közgazdasági vélemény is.

amely ezt az egész összeget, söt ennél akár kétszerte nagyobb összeget is kiegyenlített—

nek venne a meg nem figyelt tőkekivitel tételeivel. Azonban a fizetési mérlegekben nem lehet ennek a feltevésnek az igazolását megtalálni. A mult évi mérleg megmutatta annak érzékenységét a tökemozgalmak rejtett részeivel szemben, alig kerülhette volna tehát el annak figyelmét ilyen nagy—

arányú tőkekiáran'llás. De közgazdasági szempontból sem fogadhatjuk el ezt az állí—

last. Ha arra gondolunk. hogy milyen nagy lehet a nemzeti vagyonnak az a része, amely-

l l . szám. —— 1047 —— 1931

Magyarország fizetési mérlege index-számokban.

Balance des payements de la Hongrie, en indices. 1923 : 100.

Entrées

Belelé irányuló értékforgalom Kifelé irányuló értékforgalom Sm lies

71923 ! 192411 1920 ! 192711928 ! 1929 I 1930 1929 ! 19241 1926 ! 19271 19291 1929 I 1930

Folyó tételek: !;

Postes courunts : ; Áruforgalom — Mou-

vem. des marchan—

dises . . . . . 100 169 228 203 208 Kamatok,osztalékok §

Intéréts et dwiden- '

des- . . . . . . 100 142 119 288 260 Különböző tételek

Divers postas . . 100 111 144 168 367

270 240 100 165 192 231 240 223 178

190 169 100 1034 3715 5370 6258 6707 7489 357 848 100 90 121 226 346 433 427 Összesen—Total 100 161 210 198 218

!

Tőkeforgalom : Mouv. (les capztlmm :

Hosszú lejáratú —— § !

Ope'mtions a long *

terme . . . . . 100 512 544 962 1180 Rövid lejáratú ——

Operations á court

terme . . . . . 100 24201 0

273 245 100 164 205 256 277 270 233

844 998 100 728 134 300 457 851 626

1

Összesen _ Total ?

441413598 10981 223 0 0 ! _ _! 0 _ 0

; 100§ 74.21 478i15'80114721 875! 904 1001 728[ 207! 3971 4571 588! 626

ből a kiáramló tőke eredhet es arra, hogy

a tényleges körülmények között a tőke kivi- telnek milyen lehetőségei vannak, ezt a fel- tevést túlzottnak kell tartanunk. Statisztikai szempontból nagyon érdekes probléma lenne az ellenpróbának a megejtése. Az a feladat, amely a nemzeti vagyon alkatrészeiből in—

dulna ki és azt keresné, hogy a konkrét gaz- dasági viszonyok között milyen összegeket lehetett volna valóban kiküldenünk a hatá—

rokon túlra.

A fizetési mérlegek tehát nagyon jól ki—

állják a Népszövetségi Bizottság jelentésé- ben foglalt végeredménnyel való összehason- lítást es így nyugodtan fogadhatjuk el eze—

ket gazdasági életünk a világgazdaság felé fordított arcának tükörképéül.

Az együttesen közölt fizetesi mérlegek vizsgálata voltaképen csak itt kezdődhetnek el, miután a mérleg helyességét megvizsgál- tuk. Az összehasonlítás és a fejlődés mérté—

kének megmutatása céljából indexszámok—

ban is közöltük az eltelt évek adatait, az első mérlegnek. 1923. évnek adatait IDO-nak véve.

Az adatok elsősorban arról számolnak be, hogy a külfölddel való gazdasági kap- csolataink az eltelt évek alatt erős tempóban növekedtek, Az egészséges fejlődésnek jele,

hogy a befelé irányuló forgalom növekedése erőteljesebb volt, mint a vele szemben áramló forgalomé. A kifelé irányuló forga- lom csúcspontját eddig 1928-ban, a befelé irányuló pedig egy évvel később, 1929-ben érte el, ami ellentálló erőnket mutatja a vi—

lággazdasági viszonyok nyomásával szem- ben. 1930-ban a befelé irányuló értékforga—

lom 245-ös indexszámon állott, a kifelé irá- nyuló arányait 233-as indexszám mérte.

A forgalom méreteinek megváltozása mellett feltűnő módosuláson ment át a kül- földdel való értékforgalmunk szerkezete is.

Az első megfigyelt években az árume'rleg je—

lentősége a kifelé irányuló értékforgalom- ban sokkalta nagyobb volt, mint az évtized végén. 1923—ban a kivitel a befelé irányuló -értékforgalomnak 87%—át tette, a behozatal a kifelé irányuló értékforgalomnak 93%—át, 1930-ban a kivitel aránya a saját oldalának

végösszegéhez még mindig 85%, a behoza-

talé ellenben már csak 71%. Ennek az oka a kamatszolgáltatás lényeges megnöveke- dése, amit mindenesetre az is növel, hogy

1923—ban éppen e tekintetben csak fogyaté- kos adatokat lehetett gyüjteni. Viszont fel- tűnő, hogy gazdasági életünk e tíz év alatt mennyire nem tudta növelni akciórádiusát a külföldön; ennek ugyanis a külföldről

1 I; szára. —-— 10'48 ——

mi

hozzánk befolyó kamatok, osztalékok, szol- gáltatások ellenértékében kellett volna je—

lentkeznie.

A fizetési mérleg különböző sorainak vizsgálata arról győz meg bennünket, hogy kivitelünk a gazdasági élet belső erejének növekedése és kibontakozása arányában ala—

kul. s ebben a tekintetben csak azért hozott a legutolsó év lényeges változást, mert az árak a világpiacon rohamos hanyatlásnak indultak ami a nemzetgazdaság erőfeszí—

téseinek eredményét igen lényeges részében megsemmisítette. A behozatal alakulása el- lenben arra vall, hogy itt igen nagy mérték—

ben érvényesül a világpiaci helyzet, amely áruhitel, vagy más hitel lehetőségének for- máiban a hazai gazdasági élet számára kí—

nálkozik és amellyel szemben az import nem mérlegeli elegendő nagy gonddal valóságos vásárlóerőnk nagyságát.

Az utolsó három év adatai, amelyeket részletesen közlünk, ennek a feltevésnek he- lyességét nagymértékben igazolják. Ezek—

nek az éveknek számadatai eddigi háború utáni forgalmunkban a legmagasabb pont- ról való lefelé hanyatlása útját jelzik s az összezsugorodó számsorok közül csak a ka-

matfizetések sora kivétel, amely még 1930- ban is növekedett. Ezek az évek világszerte az államok között, az országok között le- bonyolódó forgalom megcsappanását mutat-' ják, s az országok elkülönülésének jegyében telnek el. Ez a folyamat és ennek a mi kis gazdasági életünk fontos adatsoraiban való visszatükröződe'se megdöbbentő jelenség. De meg kellene vizsgálni, hogy vajjon ez az el—

különülés teljesen csak romboló jelenségek—

nek a kifejezése—e? Az elzárkózás mindenütt igen tiszteletreméltó indokokból táplálkozik, olyanokból, amelyeknek rendkívül nagy vad rázsa van a tömegekre és a vezető politikua sokra egyaránt. Külön kutatásra lenne szük—

ségünk annak megállapítása céljából, hogy vajjon nem foglalja-e magában ez a politika, a Világgazdaságnak ez a jelensége reánk nézve is a belső erőgyűjtés lehetőségeit.

Egyes jelekből valóban erre lehet következ—

tetni. A közvetlen adatokból azonban kétség teleniil csak az világos, hogy a világgazda- ság megbénulásának folyamatába estünk belé s hogy ennek a változásnak megnyilváa nulásai félelmetesen nehezednek reá gazda—

sági, állami. társadalmi életünkre.

Móric: Miklós (Ir.

IRODALMISZEMLE e

Ill-Ill.!-"I-III!lllllll!llll-lllllllIII-Ill.-Ill-I'll..-I'lll-Illuallll-luIII.-lIlI-Illlltill-I-

Könyvísmertetések.

Chmm'gue de lívres.

Zetovich Kornél: Nagyvárosok közlekedése.

Cornélius Zelooich: La circulation dans les grandes villes,

lx'ülöiile*_vomat a Városi S emle XVII.

Budapest, 1931. 194 old.

Tirage a part de llanne'e XVII de [LI Városi Szemle (Revue Uruaine). Budapest, 1931. 194 p.

évfolyamábót,

A közlekedésnek —— nemcsak hazai, de euró—

pai viszonylatlmn is M egyik legelső szakt'érfia szólal meg lelovich professzor tanulmányában, hogy egyrészt tájékoztasson a nagyvárosi közte—' kedés egyre égetőbbé váló kérdéskomplexumáról, másrészt, hogy a gyakorlati ötletek és megoldá- sok egész sorával álljon elő. Műve így elsősorban közgazdaságelméleti, műszaki és közlekedéspoliti- Métodikája azonban oly sok vonatkozásban él a statisztika eszközeivel, hogy nem érdektelen evvel a kiváló munkával tisztán statisztikai szempontból is foglalkozni.

A legtöbb témakörök statisztikai analízise a népesség statisztikában talál természetes kiinduló- kai nézőpontból fontos.

pontot. Az előttünk levő könyv is a nagyvárosi

népesség dinamikai statisztiki'xjaval eleveníti meg a modern metropolisok kialakulását. A

hatalmas méreteket ölt a népesség szaporulata különösen

mult század második felében, míg a századforduló után kevésbbé rohamos a fejlődés. Erdekes korre—

lációt látunk a inetropolizálódás és a közlekedési vonalak kiépülése között. A népességi statisztika adatai fényt vetnek a nagyvárosok belső dinami—

kájára is, melyet különösen jellemez a tömegek eltolódása a perifériák felé, a bifurkáeió lakóhely és munkahely között. Erre példa a londoni City,

A közlekedési statisztika a nagyváros sajátos közlekedésének megfelelően három részre tagozó—

dik: a távolsági, környéki és helyi közlekedés sta—

tisztikájára. Minőségi szempontból személy- és áruforgalmi, vasúti, víziúti és közúti (a légi köz- lekedés ma még csak távolsági viszonylatban je—

lentős), leadási és feladási forgalmat ismerünk, tehát a közlekedési statisztika is ennek megfelelői tagozódást mutat.