Palesztina főbb népességi és gazdasági adatai

11—12. szám 498

helyzetet fenntartani azonban csak akkor lehet, ha a magyar tervgazdálkodás gondos—

kodik arról, hogy Magyarorszz'ig termelése,

de különösen az ipari termelése legalább

ugyanolyan mértékben emelkedjék, mint _a;

Szovjet—Unióé és a többi szomszédé_ ' ;

Hein János dir.

Palesztina főbb népességi és gazdasági adatai.')

Principales données démographigues et économigues de la Palestine.

Az Egyesült Nemzetek döntése Palesztinát kiilíin zsidó és külön a1ab államr: osztotta fel, Jeruzsálemet és környékét pedig nemzet- közi területté l'iyilvz'initotta. A sajtó híradása szerint, az új zsidó állam, Palesztina 264 ezer km2 területéből 16.53 ezer ka—rel reszesmlik, lakossága pedig mintegy 750 ezer lélek.2 A nemzetközi politika sokféle sz-z'ilaval átszőtt palesztinai kérdés eddig is elenken foglal- koztatta a közvéleményt, az Egyesült Nem—

zetek döntésével es az azt, követő sajnálatos esemenyekkel pedig a vil:ieórileklt'iilt'vs egyik középpontjába került. Elsősorban ez imlo- kolja népességi és gazdasági viszonyainak néhány vázlatos vonással való bemutatását a statisztika szemüvegén át.

Palesztina népességének számát főbb ml- lások szerint részletezve __ ami nagyjából a zsidó és arab elem súlyára is reávilúgit, ——

1939—ben és 1945—ben a következő iiiillillk mutatják.-3

' L e' 1 e k 9 z á m

Vallás l939. XII. Bi. 1945. XII. 3l.

szám (),/0 szám 0/0

Mohamedán 92?.l33 (mi? l,101.565 60'8

Zsidó ... 44545? 29'() 554329 30"?

Karcsziény . . 116958 7'8 i39.285 T'?

Egvéb ... 12.150 (79 14.858 08

Összesen ... i.501.698 1000 131003? 100'0

Az 1939. év a népesség alakulása és össze- tétele szempontjából jellegzetes idöpont, mert, az ekkor kiadott Fehér Könyv az addig szá—

mottevő zsidó bevándorlási mogszmz'tottu, alapelvül mondva ki, hogy a zsidó elem az ország népességének egyharmadát nem lép.- beti túl és ugyanakkor a következő öt évre a zsidó bevándorlók számát 75 ez r főben z'illaintotta meg. A hivatalos források szerint

1 Főbb forrasok: Eturles et Conjoncture.

ii)-16.47. 7—8 szam. __ statistical Hanoi—

book of Jewish i'alostino. 1047. —— Vital Staiistics Tables 1922—4941 Department of Siatistics 'alestine Government. —

Census of Palestine 1931.

?! Összeliasonlításkent megjegyezzük, hogy Pest. vm. területe (Budapest székesfőváros és Kecskemét thj. város területének besza—

mításaval) 1941—ben 123 ezer km2 volt.

3 General Monthly Bulletin of Current Statistics Palestine. A Jewish Agency becs- lése szerint 1945 végén a zsidók száma 592 ezer, a mol'iamotlúnokó bbi ezer volt.

1930 áprilisától 1945 december 31-ig a be—

vándoroltak (beleszámítva a titkon betelepe—

detteket is) száma valóban kereken 75.000 főre volt tehető, tehát éppen kitöltötte az előre, megállapított keretet. Az előző évek- hez képest. ez erős megszorítást jelent.. A nagy-—

jából öt hullám 'a osztható tömeges beván—

dorlás keretében egyebkent az 1882-tól 1945 végéig terjedő időszakban mintegy 450—465 ezer zsidó bevándorló érkezett Palesztinába.

Magában az lose—irna evi periódusban, melyre fokozatosan a náci-uralom nyomta bélyeget, mintegy 278000 üldözött ta—

lált Palesztinában menedéket és új hazát.

Az 1939—1945. évi, mintegy 3080th főt tevó nópesse'gyyuarapodáx azonban túlnyo—

móan a természetes szaporodás következ—

ménye. A népesség vitalitására jellemző, hogy 1945-ben az arab elem születési arány- ssámo 542 ezrelék, a zsidóké 30.13 ezrelék volt, es 1939 óta a nórwsseg e két fóelenié—

nél a születési gyakoriság fokozatos fejlő- ilést mutat. Európai szemmel nézve e szti- letési arányszámok igen tekintélyesek, Össze—

iliiSOl'llítt'lSkélwn erdemes n'iegemliteni, hogy Magyarország mai területén a születési arányszám 1939-ben 1913 ezrelék volt. A természetes szaporodz's számai az arab és zsidó nópességnél —_ tekintettel az arabok magasabb halálozási arányára .__ közelebb kerülnek egymáshoz; 1945-ben a zsidók for- me'szetes szaporodása 216, az araboké 378 ezreléket ert el. A zsidóság kedvezőbb halan—

dósága többek közt nyilván kultúrájuk ma—

gasabb szintjével, túlnyomóan városlakó tulajclonsz'iguknak betudható jobb higéni-kus körülmónyeikkel is összefügg Az előbbire jellemző, hogy az 1931. évi népszámlálás Pa—

lesztina 7 éven felüli össznépessógének több mint kétharmad—at, 66.$l%-át találta írás—

tudatlannak, mig ugyanakkor a zsidók köré—

ben az anal'faln'itak aránya csak 13.6% volt.

Ami pedig a települési viszonyokat illeti, ugyancsak az 19131. évi népszámlálás szerint a, zsidóknak mintegy 'H%—a lakott városok- ban és ami meg jellemzobb, 57%—uk három farosban, Jeruzsálemben, Tel—Avivban és Haifálban tömörült.

Ezzel szemben az a'aboknak ugyanekkor

; 11—12. szám

aamintegy 70%-a szétszórt vidéki településeken lakott, sőt, az 1931. évi népszámlálás még közel 67.000 nomád életet élőt talált közöt- tük,

A nagymértékű természetes szaporodás és a világ zsidoságának az az óhaja, hogy a bevándorlást tegyék szabatldá, megkövetelte az ország ___ természettől fogva szerény __

"némaságeltartó erejének fokozását. Az e célt szolgáló törekvések közül elgondolásával és méreteivel kiemelkedő a Lowdern'iilk mér- 'fniik által 1941-ben kidolgozott terv, mely mem'alósnlása esetén egy és fél millió be—

vándorló befogadását tenné lehetővé. A terv ft yrészta Holt-tengerbe Z'nnlő Jordán és mel- ttékfoiyói vizének l'ü'll'OitáSá'lwll 230900 hektár területet. tenne (intözhetűm? és ugyanakkor évi 360 millió kwó áram termelését tenné lehetővé, másfelől a Holt—tengert és a Föld—

közi—tengert csatornával kivánja összekötni, meg * a Jordán vizétöl megfosztott, a tenger- ucszintnél mélyebben fekvő Holt-tenger állandó vizszintjét biztosítsa, A népességeltartó erő mövelését szolgálja az ország íparosodúm is, mely főként a zsidóság oldalán mutatkaik és közvetve politikai okai is vannak, A németországi és a németek által elözönlött iteriiietelkről menekülő, 'alesztinaba beván- udoroiít; zsidóság ugyanis részben új és rövid idő alatt jelentőssé vált iparágakat terem-

*tett meg, mint pl. a gyémántköszö ülést, rész—

fíben más iparágak fellendítésében is jelentős szerepet játszott. A zsidóság foglalkozási .ttútrétegeződe'sére jellemző, hogy míg 1939—ben a keresőknek 19.8%—a foglalkozott iparral, .:addig 1945-ben már 29.3%—uk kereste e ré- ven kenyerét. A foglalkozási összetételben ymxitatkozó eme változás elsősorban az ős—

termelés rovására történt, ahol ugyancsak a zsidó keresőket véve számításba, az 1939.

vitévi 19.3%-os arány 10.7%—ra hanyatlott.

Ami Palesztina őstermelásót illeti, elsősor—

íban a kivitel szempontjából igen jeientős mara/nosfélélc (narancs, mandarin, game-fruit, és citrom) termeléséről kell megemlékezni.

"'l'ermelésük 1945/46—ban mintegy 25_000 hek- tár területen folyt __ mely terület kb.

egyenlő arányban oszlott; megr a zsidók és :arabok között _ és 8.7) millió ,,szabvány—

tanar termést (a hivatalos statisztika ki—

,:zárólag ilyen egységekben számol) eredmé- nyezett; ennek mintegy fele került kivitelre.

.A palesztinai narancskultúra jövoje elé;: két—

séges, mivel egyrészt a termelési költségelg tekintélyesek, másfelől főként az újabban ki- fejlesztett északafrikai narancsiiltetvények ,íkornoiy versenytársat jelentenek számára.

.Az irányzat éppen ezért újabban inkább a

499 ' 1947

grapefruit és mandarin termelése felé

mutat. —

A palesztinai mezőgazdaság egyéb ágainak jellegéről és termésmennyiségéröl főbb ter- mények szerint a következő összeállítás.

nyujthat képet:

Palesztína, mezőgazdasági termelése.1

T , 1939 1940 1944 1945

ermeny , o n n a

Búza 89190 136.082 57.456 58.355

1 .: ... 86.230 102545 41.482 74.906 Dunan 42.896 58.301 24.569 37.311

Tengeri . . . . 6.197 9.388 3.366 5.289 Szezán ... 3.754 (3.624 6.388 1.726

Takarmányfélék .. 111029 151035 209987 20L112

Dohány . . . . . . 523 985 1.683 778

Burgonya ... 10.480 20.891 51.559 32.816

Főzelékfélék .... 129373 198273 271329 244334 Olivabegxó ... 35.232 45.757 9.968 79.450

Szőlő ... 45.433 47.988 45.251 451334

Banán ... 5.615 6.335 7.584 8.145

1) General Monthly Bulletin of Current Slatistics. 1946. iúr liusi szám. 2) Cirokfélese'g; főleg kenyérnövénynek termelik.

Mint látható, a háború előtti szinthez képest a gabonafélék termelése visszafejlő- dést mutat, míg a főzelékfélék és a gyümölcs- félék tekintetében fejlődés tapasztalható.

Érdeklődésre tarthatnak számot azok az adatok, melyek a mezőgazdaság; főbb jellem- zőiről adnal; számot külön—külön a zsidó és az arab népességre lvonatkozóan.

A zsidó és ama]; gazdaságok főbb adatai ISM/Mmm!

zsidók által arabok által

§ .. § : .. ;

*v .— ? W :-

Termény % .. _, :: §. :1'3 % .. _ :; É. 25

D*m NEM *U—x WVV UCG *U-J:

co;—'— § : :: E U un;— T' E : : E a,

gzí §§§ is szí s§§ §?

Gabonafélék . . . . 21.519 16.579 7'5 415243 193576 46 Főzelékfélék . 4.020 55.730 139'0 23.973 189404 ("0 Takarmány ... 11.957 176.525 148'0 2.397 20.827 900 Gyümölcs 2) . . . . 3.721 21.398 51'0 35.570 73.320 20'0 Olaibogyó ... 758 1.182 15'0 59.254 78.278 13'0 Dinnyc ... 567 7.193 144'0 12.030 135.634 113'0 1) Az angolxamerikai bizottság ankétiának iclentéséből. (1940, január) 2) A narancs és citromtélék kivitelével.

Látható, hogy a zsidó gazdaságok termés- átlagai a haladottabb munkamódszerek al—

kalmazása révén jóval kedvezőbbek az arab gazdaságokénál. Bár a közölt számok a zsidó "és az arab mezőgazdaság egymáshoz viszonyított helyzetét bizonyára helyesen világítják megnnég'is bizonyos ovatossz'iggal kell azokat fogadni. Más forrás —_ a Jewish Agency statisztikai osztályának becslése ._—

szerint ugyanis a zsido gazdaságok 1945.

évi adatai az elobb közöltektől több nontban eltérnek.1 Mivel a kétféle forrás adatai el—

térő csoportosítások miatt csak bizonyos önkényességgel volnának összehasonlíthatók, itt csak a legfeltűnőbb különbségekről any—

1 Statistical Handbook of Jewish )ales—

tine. Jewiseh Agricultural Production. 166—

167. 1. ; 13 111111

ll —— i 2. szám 500 " 4947

nyit, hogy a Jewish Agency adatai szerint a zsidó gazdaságok gabonatermelése _— ha csak a búzát, árpát és zabot számítjuk is ide __ 1945—ben 25_700 tonnát ért el, a lakni-—

mányfélék, a száraz— és zöldtakarmzinyoké együttesen pedig i'neg'halzultzi a 330 ezer ton- nát. A zsidó gazdaságok nagyarányú l:l.l(:ll'- mánytermelése az zu'nliokóvzil szemben jel—

lemző jelenség, holott álla!i'illomz'inyuk azoké—

Jiak csak mintegy tizedrésze. Az állaton-tús—

ban, különösen a tejgazllziságokbmi a zsidó- ság a legmodernebb modszereket köwli, szemben az arabok ősi elinni-adott módszerei—

vel. *:ilesztina állaIdllomáíl'yái ugyancsak A zsidó és az arab nópmuwiy lz'íiz'ötti mr'guxshíx azeri/nt a következők mutatják:

Milos— t'lina (állatállom (? " wry ,19,',5—b(371.1 Á ' l 0 m 5 " N' Eza lőre But Álldliai a 'lSidG az arab öng: A zsidók: az ma:

gazdaságokban sm ná] boknál Syarvaamarlm . , . ' 34.364 265474 209858 60 25!)

23.111 272120 205240 40 250 13.068 380660 393134 20 350

40.172 40.172 40

2.662 20.449 23.1H 4 2!)

3.025 8.833 1 1.858 4 5

2.783 l2?.53—l l304317 4 !) 10633 144641 25.273 2!) 10 l) A forrás nem iát el mint; porilossággal, mikor az össz:

állatállományt csak a zsidó és ami) elnii közi 05704 föl; az Ebből származó hiba arciiban m'm lclim wlmiős.

A zsidó gazda, igok két :ilapiipusn az ültetvény es a kulönlx'iző —_ részben közös—

ségi _W ("anno-k. A farmok általában vegyes kultúrát űznek. úlhittei'iyi'isztl'mst és tejgazmilkmlás! is folytatnak, Számuk az 1945. év uke/n mintegy 20 ezer volt. A zsidó gazdaságok termelési értéke ugyancsak az 1945. évben 16.8 millió palesztin fontot tott, melyből a mezőgazdaság ós az állattenyész- tés termékei közel azonos, fele—fele arányban i'éswsexitek.

Palesztina ipam a második világháborút megelőzően inkább csak helyi jelentőségű volt és elsősorban a Holt—tenger ásványi kincseinek kiaknázására, gyapotfeldolgoza'ism és gyümölcslevek készítésére szorítkozott. A háború folyamán a szállítási nehézségek, az önellátá'sről való fokozott gondoskodás xaz ipar fejlődésének erőteljes lendületet adott.

Új iparágak teremtődtek; ezek közül emlí—

tést érdemel az olajipar, a Németország'lxil bevándorlók megteremtette finommechanikni és optikai ipar és a belgiumi üldözöttek által megalapozott gyémántköszörülós Érde—

mes megemlíteni, hogy Haifúbun, ahol az Irak Petroleum Társas—[ig Kirkuk-ból ki- induló olajvezetéke végződik, egy évi négy—

millió tonna termelőképességü finomító léte—

sült. Az ipar fejlődésére általában fényt vethet, hogy termelési értéke az 1939. évi' 7.5 millió palesztin fontrói 1045-ben 50 millió palesztin fontra emelkedett, ami az úr 111th zz'isok figyelembevételével is az ipar teljesítő- kóiwsségének megkétszerezödését mutatja hat év alatt. Jellemző az ipar fejlődésére az flrillllfüg'yllSZi'í ban mutatkozó felszök—

kenés is; milli—lyen a fogyasztás mintegy 250 millió kilowaitoi'át lett, míg 1945-ben már 182 millio kilowattórái'a emelkedett.

A palesztinai ipar egyik legjelentősebb liga volt már :i háború előtt az élebmiszmv yua'rtáx. Néhány fontosabb ágában mutat—

kozó fejlődést az 1939—45. évi időszakban a következö összeállítás tükrözi:

Főbb ölelnivzcíxi inari—ágait— l'ÚI'HlUlÖ-Ví! 193?

(is 1944—ben. 1

MSN) 1944

! o nn n ;:

,Vllilomipar ... . 158341

Tésziagváriás . . . 200 2.350

Wa ' 'ngyártás . LOOJ 3.035

'y'aigvarlás ... 270 769

Sajtgyáriás . . 670 1.767

(fukrászipar. . 920 15.464

koláalégyánás' ... 1.000 1.365

(,iyúmölcslc evifés ... l.?TO 5.873 Növényi komxrvipnr ... . 2.138 Husipar ... 200 1 .500

Sörgyártás (1000 liter) .... 2.017 16.377 Szcszgyártás (1000 hier). . . . 1.275 2 374

A fejlődós tehát elsősorban az eliminati- han. :L gyii1niilosiókészitóslmi és a sörgyár—

ta'islmn volt sm'liiiotmvö. Mo); kell jegyezni hogy 'zileszt illtl élelmi szerint mi csaknem;

oké.—"zenén zsidó Vállalkozások kezeben vam Kivétel zi malomipáir, mely kb. ogyenlt'i arány—

ban oszlik meg az arabok és zsidók között igen jelentős fejlődést ért el a, háborús években a palesztinai textil/[nur is, Terme—

lési értéke az.—1030. évi 2026 ezer palesztin, fonti-ól több mint 6 millió palesztin fontra, nőtt;, ami az áremelkedések leszámításával is több mint 700%—os gyarapoda'ist jelent. Pa- lesztina textílipara, beleértve a kikészítö, festő stb, ipart is, túlnyomóan zsidó válla—

latok tulajdonában van. Az arabok csak a szövőipai'ból részesednek mintegy 2094, ere- jéig.

A háborús évek behozatali nehézségei foly—

tán a helyi jelentőségű nehézipar iskiszéle—

sítette kereteit. Számos új ága is keletke—

zett, melyeket _— mint .all-Toi már szó volt: *.M az újabban bevándorlók teremtettek meg.

Ilyen új iparág pl. a finommechnnikai, opti—

kai és elektromosipar, melyet a Németország—

ból kiüldözött zsidó szakmunkások alapoz- tak meg, illetőleg fejlesztettek ki. Jellegze- tes a gépgyártás fejlődése is, melynek 1936, 1 Az angol—amerikai bizottság ankétjának;

(1946) jdentéseből,

11?— 12. , szám

évi 217000 palesztin font lex—imolai (vi-téka a (*Si'wsf—owdményt felmutató 1943. évben 2.1 millió palesztin fontra szökött. fol. Mivel o.

ndhézipamak a háborús évek alatti terme—

lési kerete ':ilesztina belső szükségletét foliilmúlja és a iernwlési költségei-: időköz—

ben is növekedtek, a normális llékoéveklwn erős küzdelmet kell folytatnia, l'log'y (eléri szintjét fenntarthasna.

Palesztina reg—yi ipara, olSi'isorbun a Holt—

tongor ásványi kincseinek kiaknázz'isám ala—

pozott. A kitermelt fontosabb anyagok. mint hamuzsír, brómsók, konyhasó, gipSz, kén stl).

közül különösen a lnunnzsír iovmoléso nagy- arányú. Az 1944, óvl'ion pl, Miből a fontos ipari nyersanyagból a tornwlés nn—mnyisogo meghaladta a 105 ezer tonnát. A vegyi ipar egyéb produktumai közül az évente mintegy 15 ezer tonnát kilövő szuperfowA'z'ti-iel'-melós mellett az ezidűszerim, mintegy évi 9 ozm- 1onnát, elérő kénsavgyáriz'isról, ;; már omli—

ie'n ásványolaj—finomíiásról, úgyszintén a fejlődő gyigyszeriparrol és a kozmotikai cikkek készítéséről érdmnexf megemlékezni.

Ami a palesztinai vegyi ipar jövőjét illeti.

valószínű, hogy békeviszonyok mellett az ipar bizonyos koncerm-z'wiojz'n'ul és a gyári—

;mányok számának re,-(lukz'ilász'wnl lohol szú- molni.

Új és gyorsan fejlődött iparág: 21 (mol-núm—

Zcöszörülés, melyet a német megszállás Eale- jén Antwerpean kiüldözött zsidó szak- munkások teremtettek meg. A gyémánt—

köszörülővállalatok Száma 1945—ben 33 volt s 3330 alkalmazottat foglalkoztattak, tiszta termelési értékük pedig 2.4 millió palesztin fontot ért el.

501 ' _ 1947

Befejezésül néhány jellemző adat Palesz—

iina külkereskedelméről. Az ország keres-- kedelmi. mérlege mindig passzivitást muta- tott, de a második világháború előtti idő- szakhoz képest a hiány fokozatos össze—

zsugorodása tapasztalható; 1922-ben a ki- vitel a behozatal értükénok csak 24%-át tette, ezzel szemben 1944—ben már 43, 1915—ben pedig 50%'—át érte el. Az ország

külkereskedelmének értékszerinti alakulását

föbb árucsoportonkint részletezve az utóbbi évekről a követkw'í ,íisszoállíián mutatja:

Palesztina küIkeroxlredelmi áruvsoportok Szerint. 1

1030 1943 1944 1945

Árucsoporl czvrpalcsviln fon!

A) Bevi/el Élelmicikkck ilaloli,

dohány . ... J'E'Sb 9.985 14.285 14.245 Nyersanvago': ... 1.481 10.8111 13.734 16.251 Gyárimányok . . . . , . 04362 5.987 8.063 8.304 Elő állatok és kiikn:

félék ... 34 370 1422 1.891

Öszcsen . . . , 144633 27.203 36.224 40.691 E) Kivitel

Élelmicikkek, italok

dohány ... 4.102 801 1164 3.033 Nyersanyagok. . . . . , . 160 3.722 5.126 9.870 Gyárímányok ... 765 8.229 7.347 7.472

Élő állatok és külön.-

féléi. ... 1 — — 1 21 Összesen... _, 5.118 12.752 14.038 20.390 A. gyártmányok imhozatalz'inál tapasztal- ható visszaesés elsősorban az ország foko—

zódó iparosodásának következménye. Érdemes még egy pillantást vetni Palesztina kül—

kereskedelmének országok szerint való meg"

oszlására az utóbbi években:

l'ah'szmm k'ííl—Il'vl'lfxküldi)?i forgalom orsdáyoiu szerint?

, 1939 1943 1945

Ország Bevilcl Kivitel Bcvilcl Kivitel Bzvilcl Kivim

czcr palcszlin lon!

Nagybrilannia ... 2.317! 2.440 1830 1.022 4.228 2.890

nm gyarmatok 896 188 7.740 826 10.515 1.770

hgylptom ... . . 599 07 2.011 4.300 1.312 5.382

han ... .. 232 0'4 113 145 312 313

Irak 25) 5 7.748 489 1 2.258 670

Sziria 1.355 389 1.459 1.318 14625 1.431

Törökország . . . 92 8 1.371 1.463 2.562 952 Am. Egyesüll Államok , . 1.953 145 1.887 2.338 4.455 4.894

Románia ... 1.200 132 13 1 6

Németország ... 1.621 29 22 — —— 5

hgvéb országok ... 4.087 1.683'6 3.008 851 3.425 2.082

Összesen . . . 14.632 5.117 27.202 12.752 40.691 204395 Az 1945. évi adatok a Nagy-Britanniával

és az Amerikai Egyesült Államokkal valo forgalom fejlődését mutatják, ugyanakkor pedig azoknak a gazdasági kapcsolatoknak viszonylagos meglazulásáról adnak számot, melyek Palesztinát a világháború alatt szo—

rosan a Közép-Kelet államaihoz fűzték. Az a tény, hogy 1940 elején az arab államok

a cionista áruk bojkottját határozták el. a 1 General Monthly Bulletin of Current Statistics és Statistbal Handbook of M. E..

Countries. _ "

? General Monthly Bulletin of Statistícif 1946 áprilisi száma én az angol—amerikai bizottság ankétjának jelentése.

11—12. szám

külkereskedelmi forgalom alakulására nem wolt számottevő hatással.

.lrlagyaror. ság a második világháború előtt", 1938—ban Palesztinával 1.4 millió peng-ős all—'szforgalmat bonyolított: le,, melyből közel 300 ezer pengő esett a behozatalra és 1.1 umillió pengő a kivitelre. A behozatali értek—

ből mintegy 8370 jutott, a narancsfélék ini—

:portjára, mig: a kivitelbol több cikk resze—

Redett, így kikészített bőrök, vasfelgya'lrtnlá-

nyek és 'asárnk, villan'mskesziilékek és izzo.

lampak. A második világháború után a, for—

';I'nlOl'll lassan indult. Az 1946. évben behoza—

talunk Palesztinábol nem volt; és a kivitel értéke is, mely főként vasárnkból (lakat.

vasalás) állott. mindössze 74 ezer forintot,

evr el.

(",—'Pll 21

Az 19—17, év a (kivitel! oldalan

forgalomnak különö—

vall') nagymértékű

riiegrelemkiiléeét mutatja. A, behozatali olda- lon ugyancsak 34?) ezer forint szerepelt a kivitelnél azonban a békeévekhez képest, is erőteljes felszökkenés mutatkozik meg a, lengő—forint ői'tékviszonyát figyelembevéve is, mivel 115) millió forintot ert: el.

A kivitel legnagyobb tétele ezúttal a vas—

árnkra (csövek, lakatok, zárak, vasalások, leniezarnk) esett és 3.7) millió forintos érté—

kével az export 30%-át tette. Jelentősebb tételei közt szerepelnek meg: olajosmagvak, építészeti anyagok, könyvek. textilárnk, A.

forgalom felsziikkenése azzal biztat, liogf a jövőben — elsősorban a lléll'let ipar teljesítő—"

képességének megcsökkenése révén _ a ke—

reskedelmi kapcsolatok meg tovább fejleszt—

hetők lesznek

Szt, Gy. (ír.

Világstatisztikai hirek és adatok.

Informations et renseignements de statistigue mondiale.

Franciaország egyike azoknak az álln—

izmoknak, amelyek a második világháború

"után __ 1946—ban __ nánwrímnlúlú-st tartot- tak. A népszámlálást]ak a közigazgatásban

"szerepet játszó fontos.safnín kíviil igen nagy jel—entősege van (iz ország gmflaság'i, társa—

.f—(l'llml' és nemzetközi politikájának kialakí—

l'lsáham 'alamint különösen a háború utáni )—(:loniogx'afiai helvzet., a háborús veszteségek és az újjáépíte ne rendelkezesre álló emberi (erok ismerete szempontjából is.

Franciaorszag népes—(vége az 1946. március 19—én tartott népszanilz'ilús' szerint az 1936.

——:évi 41,907.0:')(3—tal szemben (É'Silk 40.518884

lőlek s e7ek közül 1.67.074? idegen állam—

l)!)lL'úr. A fenti lelelcsz.z'nn azonban nem fog:—

Mila magába az akkori 14 (lnciaorszúg teiii—

leten kivül tartozkodó 310904) fldnCl(it, akik leszben a szárazföldi (221900), legi (23.000) vagy a tengeri (81.990) haderőben szolgal- Iak. reszben a tengeri keresl—zwleleml'wn fogr—

laltkoztattak. tovabba a f*ancia katonai kormany Németországban és Ausztriában állomásozó tagjait és azok csall'ldtagjait.

Franciaorszag m'msv'ofeilőrlűs/m jellemző lm-fy mig a XIX 57 első felében a szaporo—

las kb. 29% volt es a lakos—(ig száma 1801— től hol—ig 2737)(Hlíltl—l ol RRTRHDOO—ie emelke—

llt-tt. addig lkül-től mul-ie 9% (1901—ben

;: lélekszám 33,9(;l).llllc) Yull). a XX. század w—lw'i felebenpedip' mak 2.1'l%. A francia allam.

polgársága lakos '; mm.—( 1936tól "1946 ig -l'ltl,tl(l(l—rel csokkent, A háború katonai és

mmm áldozatait. tovabba a háború utáni

('v k nymnori'isz'urat. az HMS/46. evi szigorú illel végül a lnizastxz'lrsak kőnywerű külön—

x'alúsa kovetkezteben beallt sziileteekimara—

(ism tekintve ez a szam __ különösen a lia—

"tov-(': előtti evek nagyfokú sziilete; ökkenó—

sehez viszonyítva, —_ nem mag(is, aminek oka (( szet nem valasztott. bizastítrsak nagyobb—

fokú házas ternue'skenygégre. amit, éppúgy meg- lehet állapítani közvetlenül a háború után Franciaorszagban, mint a háborút viselt és semleges államokban altalaban. A népsűrű—

ség 1936-ban 76 volt, 1946—ban pedig 735.

A Fl'álthlthl'SlZ᧣htlll élő külföldiek, száma az utolsó száz évben erősen megnöveke- (lett. 1851 ében 379000, 1891 -ben 1. millió, 1921—ben 1.5") millio 1931 -ben pedig 28 millió külföldi élt az országban. Az 1932. évi gazdasági válság és a bevándorlás

ele, gátat, emelő törvény tkövetkeztélMA szá—

muk 1936—ban 2.4 millióra csökkent, míg 1946—ban 1'lllndös329 16 millio külföldit számláltak össze. Ekkor a külföldiek sorá—

ban a legnagyobb arányt az olaszok képvi—

seltek (%%). utánuk következtek a lengye—

lek 27), majd a spanyolok 18 és a, belgák ](l%-kal.

Az ors7-igr Minmi lalroxwmánalc háború következtében

gyelmen kívül hagyva,

száma, a beallt, veszteiget fi—

állandóan növekszik.

Alig 1866—ban a, lakossag: 24.4%—a, addig 1946—ban 46.9%-a ti'miöriil az 5000-nel na—

gyobb le'—,l—ekszz'nnú közsegokl'mn. 1936—ban 17, 1946—ban pedig 23 olyan városa,voltFrancia—

orszagnak. melynek lakossaga felülmúlta (i ]tNl.(l()0—et. A 2(l(l.(l()0-nel nagyobb lakosú *a,—

l'thOk közül Páris. Marseille és Lyon, vala—

mint Niee és Bordeaux lakosságának száma esí'rkkent,193(l ota. Toulouse-é pedig meg:- növekedett. Az emlitett ':írosok lakosságá—

nak száma 1936—ban, vetkezőképpen

:.(29900 .—

914004) __

460000;

illetve 1946—ban a kö—

(1936) Marseille : 570900 _.

253000;

alakult : Páris (1946) 2.725.000 ; (136000' Lyon.'

Bordeaux : 238. 00 _ Nice: