3. szám.
1933. évi árnál alacsonyabbat találunk. Vi- szont az ennél korábbi években már sok—
szor jóval olcsóbb árakat jegyeztek. A szá—
zad alacsonysági rekordját az 1826. év tartja, mikor a búza ára nem volt több 5'93 pengőnél.
A rozsnál is 1844-ig kell visszamenni, míg az 1933. évi 5'66 pengős átlagárnál ala- csonyabbat találunk. A rozs legolcsóbb 1826—ban volt, mikor pengőre és me'termá- zsára átszámítva 2'68 pengőbe került. Az árpát 1933—ban évi átlagban 799 pengővel jegyezték s a legközelebbi ennél olcsóbb árat 1848—ban találjuk, mikor 7'83 pengő—
nek megfelelő volt az évi átlagár. Legala- csonyabb árát 1825-ben jegyezték, mikor is ez év árainak átszámítása mindössze 312 pengős átlagárat ad. A zabnál —— mint a búzánál és a rozsnál, szintén 1844-ben ta—
láljuk az első, az 1933. évi árnál alacso—
nyabb árat. Az 1933. évi átlagár 808, az 1844. évi pedig 5'47 pengőnek felel meg. A legalacsonyabb zabárat 1824-ben látjuk 3'49 pengővel. A tengeri ára csak 1795—ig áll rendelkezésre. A válság alatt 1933-ban 734 pengő volt az ára, melynél alacsonyab—
bat először 1848—ban találunk, mikor 6'70 pengőnek megfelelő volt az ára. A tengeri ugyancsak 1824—ben volt a legolcsóbb, 2'98 pengőt kitevő árával. Meg kell jegyezni, hogy a legalacsonyabb árak megállapítá- sánál az 1920. (v abnormis (maximális)
_. 209 _
1935áraitól eltekintettünk. Ezek az árak az ősz—
szehasonlításra alkalmatlanok.
Általában az 1850 előtti árak alacso—
nyabbak az 1850 utáni évek árainál. Aligha csalódunk, ha ezt jó részben a Magyaror—
szágra oly hátrányos vámrendszernek az 1850. évben történt megszüntetése javára írjuk. Sem a kilencvenes évek, sem a mos- tani évek agrárválsága nem tudott oly ala—
esony árszínvonalat létrehozni, mint a mi—
lyenek 1850 előtt napirenden voltak, mikor az Örökös tartományok szükségletének el—
látása után a többi nemzetközi piacokat, melyek természetszerűen nyugati irányban voltak s az út hozzájuk az osztrák örökös tartományokon keresztül vezetett, a kizá- rólag osztrák érdekeket szolgáló vámrend—
szabályok elzárták. Később azután termé—
szetesen a termelés intenzitásának emelke- désével szerepet játszik a termelési költsé—
gek emelkedése is. A háborút közvetlenül megelőző évek egyikénél-másikánál fel- színre került magas árakat pedig az idézte elő, hogy a Monarchia ekkor már azon a határon volt, hogy véglegesen átalakuljon gabonát importáló területté s a közös vám- terület következtében a magyar árak ekkor csak kissé szűkebb termés esetén is az im—
port paritás feló közeledtek, ami pl. búzá—
nál a 6'30 aranykoronás vámot tekintve.
bizonyára jelentékeny mértékben hozzájá—
rult az árak emelkedéséhez.
Szőnyi Gyula dr.
A hitelválság 1934. évi adatai.
La ertse du credit en 1934 en Hongrie.
Re'sume'. En 1934, les affaires ont en (luelgu'e sorte repris en Hongrie. La production et le com- merce se développaient, mais les conditions de cre'dit se sont (? peine améliorées. Dans les établissements de credit, les dépóts (Pépargne s'acerurent lége' r'ement, mais les dépóts en compte courant (limi- nuaient, et ceux-cí re/létent mieua: (]ue les dépóts dyépargne les changements économigues. Le nombre des insolvabililés a été de 623, duépassant de 13'3%
le chi/irc correspondanl de 1933 (550). Cette augmentation nles't ceprendant pas frop forie, si l'on compare la situation () celle de 1931 oü, la crise du credit slélant accentuée, on a enregistre' non
moins de 3154 insolvabilités. Si ces (lernieres années, le nombre des insolvabilités a tant diminue' en Hon- grie, c'est (lue, en raison de la crise économiou'e,
les établissements fort limiié les
préts. On peut prévoir one les insolvabilités ne de credit ont
siaccroítront sensiblemeni (luc lorsgue les établis—
sements auront adouci leur rigoureuse polítirlue zl'e credit.
Les passiis des 623 insolvabilíte's enregistrées en 1934 représentaient 29'1 millions de peng/ős,
accusant une dín'iinution (le 12'1% sur ceux (le Pannée préee'zlente. Én 1931, ces passiis montaient () 163 millions de pengős.
Én 1934, le nombre des lettres de
protestées a été de 40.803, soit 31'4% de moins guien 1933 (59.516), et la valeur en représentait 23'9 millions de pengős, présentant une diminu—
tion de 38'5% sur le chi/fre correspondant de 1933 (38'9 millions de pengős). Ajoutons (luien 1931, oil la crise d'e cre'dit a éclaté, on a protesté 178909 lettres de change, d'une valeur totale de 1248 mil-
lions de pengős. Pour moyenne des
lettres (le change proleste'es, on constate également change
la valeur
3. szám.
une díminution: celle—lá représentaít, par lettre de change, 698 pengős en 1931, ef seulement 585 pen- gős en 19314.
*
Az 1934. évben a magyar gazdasági élet általában a *megél—énkülés jeleit mutatta. A munkanélküliség csökkent, a kereskedelmi forgalom és az ipar foglalkoztatottsága emelkedett —— némely viszonylatban eléggé számottevően —— és az áralakulás általá' nos irányzata is határozottan szilárduló volt. A magyar nagykereskedelmi árak in- dexszáma 1933. őszén állott mélypontján, mikor mindössze 70-et ért el, tehát ekkor az árak kerek 30%—kal maradtak el az 1913.
évi átlagos árszínvonaltól. Ettől a mély- ponttól számítva a magyar nagykereske- delmi árak indexszáma az 1934. év végéig pontosan 20%—kal növekedve 84-re emel—
kedett, túlnyomórészt az agrárindex jelen—
tékeny megszilárdulása következtében, mely utóbbi ugyanekkor 35'8%-os emelke- dést tudott felmutatni, beszámítva az alatt az idő alatt, míg a boletta érvényben volt, ennek az értékét is. Enélkül az áremelkedés aránya még nagyobb lett volna. Az ipari in- dex ez idő alatt csak 2'8%—kal lett maga- sabb s ennek következtében az agrárolló je- lentékenyen összébb zárult. Mindezek a jev lenségek kétségkívül kedvezőek és a gazda—
sági helyzet javulására vallanak. Viszont hátrányosan hatott, hogy a mezőgazdaság vásárlóképességének emelkedése nem állott arányban az áremelkedéssel, mert azt nagy mértékben ellensúlyozta a gyenge termés és az állatexport kedvezőtlen alakulása, ide- számítva a baromfiárak visszaesését is.
Ehhez járult, hogy termelésünk növekedése következtében a növekvő nyersanyagim—
port, valamint egyes kompenzációs meg—
állapodások nem kedvező következményei behozatalunkat is felszöktették, amivel egyébként szintén növekvő kivitelünk nem tudot lépést tartani s így külkereskedelmi mérlegünk —— ha nem is vált passzívá ——
mégis elég számottevően megromlott. Kül- kereskedelmi mérlegünk ily alakulása vi—
szont valutáris helyzetünket befolyásolta oly irányban, hogy az javulónak nem volt mondható (különösen az ausztriai viszony—
latban).
Dacára a termelés és forgalom emelke—
désének, a hitelviszonyok javulásáról alig lehet beszélni. A takarékbetétek álla—
déka ugyan némileg növekedett, amit mutatnak a budapesti 12 legnagyobb pénz—
intézetnek és a póstatakarékpénztárnak az
———210-——
1985
%
adatai, mely intézeteknél a takarékbetétek álladéke az 1933. októberi 5308 millió pen- gőről, az 1934. év decemberéig 587'9 millió pengőre emelkedtek, ami 12'9%-os, tehát számottevő emelkedésnek felel meg. Ezzel szemben azonban ugyanezeknél a pénzin—
tézeteknél a folyószámlabetétek álladéka, mely tulajdonképpen sokkal jellegzeteseb- ben reagál a konjunkturális változásokra, visszaesett. 1933 októberben ezek álla- déka 6802 millió pengő volt, míg 1934.
decemberben csak 6622 millió pengő. Ezek összege tehát növekedés helyett 2'7%-kal
visszaesett. (A visszaesés az 1935. év ele—
jén is folytatódott.) Az értéktőzsde for—
galma az 1934. év végén jelentékenyen fel- lendült. Ez év decemberében a forgalma- zott részvények száma régen látott magas—
ságot ért el, az árfolyamok pedig már a nyári hónapok óta emelkedők voltak. A bankjegyforgalom a szokott keretek kö—
zött mozgott s a nemzeti bank váltóállomá—
nya sem mutatta a hitelkeretek kiterjeszté—
sét. A kamatláb nem változott. A betéti ka- matláb %%kal csökkent. A bankjegyek fe—
dezeti aránya 1934 októberében eddig el
nem ért 22'2%-os mélypontra süllyedt, de
az év végén 24'9%-ra emelkedett.
A hitelélet további pangása következté—
ben az 1931. évi hitelválság tömeges fize- tésképtelenségi esetei lebonyoltása utáni kábultság 1934—ben sem szűnt meg, és ke- vés lévén a rendelkezésre bocsátott hitel, alacsony maradt a fizetésképtelenségi ese- tek száma is. 1931. óta, mikor az új fizetés—
képtelenségek évi összege a legmagasabban állott, az országban előfordult új fizetéskép-M telenségek számának alakulása a követ—
kező volt:
Évi változás
Év Fizetésképteienségek
száma %
1931 3.154 —i— 276
1932 1.350 —— 572
1933 550 — 593
1934 623 4— 13'3
A fizetésképtelenségek száma tehát 1934—ben magasabb volt, mint az előző év—
ben, de nem sokkal. Összes számuk 623 volt, tehát 13'3%—kal több, mint az előző esztendőben. A válság tetőpontján előfor—
dult évi ezrekre rúgó esetekhez viszonyítva ez a szám még mindig nagyon alacsony s bár paradoxonnak látszik, de egészen két—
ségtelen, hogy az esetek jelentősebb sza- porodásával akkor kell majd számolnunk, ha a gazdasági és pénzügyi helyzet javulá—
sával a kihelyezések mai restrikciója en-
3. szám.
gedni fog és a hitelélet megélénkül. Igy elő- áll az a helyzet, hogy egy mindenképen kedvezőtlen gazdasági jelenség terjedésé—
ből is lehet majd — kellő óvatossággal ——
a hitelélet regenerálódásárá következtetni.
—211—— 1935
(Ez a gazdasági élet nyilvánulásai közt nem egyedüláló jelenség; ha pl. az áralá—
kulást tekintjük a drágulás az egyéni fo- gyasztás szempontjából kétségkívül kedve- zőtlen tényező, mégis tudjuk, hogy a gáz-
1. Kényszeregyességek és csődök száma.
Nombre des concordats judiciaires et des faillites,
' 1
Év. Megnevezés i] 17. 1111. iIV. [ V. [ VI 1v71 Hm.! 1x4 ] X. 1 XI. 13417. Éviösszeg
Anne'es et .?vécifícation hónapokban előfordult hzetésképtelenségek száma TOMI
Nombre des msolvabíliíés enregistráes pendant les mois cídessus Pay 0"
01) Összesen — Au total en Hongrie
1931 1
Kényszeregyességek —— Concordals
judiciaires . . . . . . . . . 239 16420?) 197 231 208 152 152 301 343 404 389 2.983
Csődök —- Faillites . . . . . . . 14 9 13 20 16 15 15 17 13 21 9 9 171
Összesen —— Ensemble. . 253 173 216 2177 247 223 1671 169! 314 3754 413 398 3.154
1932
Kényszeregyességek — Concordats '
judzciaires ... . . . . . 360 212 130 123 82 71 53 43 44 39 46 48 1.251 Csödök —— Faillites . . . . . . . 7 11 11 22 9 7 57 7 6 6 3 5 99
Összesen —— Ensemble. . 367 223 141 145 91 78 58 50 50 45 49 53 1.350
1933
Kényszeregyességek — Concordats
judiciai'res . . ... . . 55 49 60 34 35 33 37 23 29 35 36 64 490
Csödök -— Faillites . . . . , . . 3 2 10 6 5 6 4 9 3 3 7 2 60 Összesen ——- Ensemble. . 58 51 70 40 40 39 41 32 32 38 43 66 550
1934
Kényszeregyességek -— Concordats
judiciaires . . , . . . . . 71 38 47 42 52 48 39 23 23 41 72 76 572
Csődök —— Faillibcs ... . . 6 7 4 6 5 8 3 1 3 2 3 51
Összesen — Ensemble. . 76 44 54 46 58 53 45 26 24 44 74 79 623
7 1
a) Ebből Budapesten —— A Budapest
1931 ;
Kényszeregyességek —— Concordats 1
judiciaires . . . . . . , . . 67 53 45 47 50 59 42 46 91 103 109 103 815 Csödök — Faillites . . . . . . . 7 4 6 5 3 4 1 4 17 10 3 5 53 Összesen —— Ensemble. . 74 57 51 52 53 63 43 50 92 113 112 108 868
1932
Kényszeregyességek __ Concordats
judiciaires . . . . . . . . . 99 53 36 40 31 23 26 15 16 16 19 18 392
Csödök— Faillites 1 2; 5 17 5 3 2 1 2; 2 ——— 2 26
Összesen 1. Ensemble. 100 551; 41 41 37; 26 28 16 181 18 19 20 418
1933 §
Kényszeregyességek —— Concordats *
judiciaires . . . . . . . . . . 16 18 27 16 14 13 12 2 15 12 8 16 169
Csődök —— Faillites . . . . . . . 1 2 4 2 3 1 —! 4 1 1 1 _. 20
Összesen-— Ensembbm. 171 20! 31 18 17 14 12 6 161 13 9 16 189
1934.
Kényszeregyességek — Concordats ;
jud7ciaires . . . . . . . . . 9 9 15 11 14 21 14 5 10 11 23 16 158
Csődök —- Faillites . . . . . . . —— 2 2 2 3 3 1 1 1 1 2 1 19
Összesen —— Ensemble.. 9 111 17 12 17 24 15 61 11 121 25 17 177
1
7
3. szám.
—— 21
2. Kényszeregyessegek és csődök aktíváin Montant, en millions de pangás, des actifs
2 ——
1935 ak összege millió pengöben.
des concordats judiciaires et des faillites.
l IV.
1
JV, 1. ! 11. ! III. [ [ V. VI. ) vn. ' vm. ; IX. [ X. ! XL J XII. Évi összeg
— — — —— Montam, par
Annees
hónapban — Pendant les mois ci—dessus an, des üCíifS
3) Összesen _ Au total en Hongrie
; a 1 g ;
1931 69 7"? ' 4'6 ! 9'5 6'2 7'7 , 5'7 [ 53 l 7'5 ! 89 l 268 138 110'6
1932 197 , 8-2 3-5 ; 72 2-4 1-8 ; 33 [ 3—1 j 1-9 2-4 ) 0-9 2-0 56-4
1933 1'6 107 3 3'5 f 1'3 1'0 1'7 ! 10 f 0'7 ' 0'5 1'8 l 11 1'0 25'9
1934 0'8 (; 1'2 ; 0'8 r'( 10 09 49 (, 3'9 ;l 0'7 !1 0'6 3'7 §§ 15 23 22'3
b) Budapesten —— A Budapest
; . ; w
?
1931 3-0 § 1—8 1-9 S 18 2-0 2-7 1-7 ( 1'6 3-7 J 3-3 20-2 5—6 493
1932 3'2 ! 2'2 [ 1'7 2'9 1'1 09 24 ? 04 05 ] 1'0 0'6 1'1 180
1983 0'6 ) 1'7 ( 2'1 ? 03 08 0'8 0'3 ? 01 03 115 01 04 91
1934 0'2 , 0'8 ; 0'5 § 02 03 4'7 ; 0'6 [ 0'3 ' 0'4 [ 3'0 ! 0'6 1'5 13'1
; l
. l
dasági fellendülés és áremelkedés egymás- tól elválaszthatatlan fogalmak, legalább is akkor, ha a konjunkturális ciklus körfor- gását tekintjük.) A fizetésképtelenségek számának alakulását az utolsó négy év- ben havi részletezéssel az 1. sz. táblázat tünteti fel. Az idényszerű ingadozások 1934-ben is meglehetősen élesen jelentkez—
tek s az esetek száma az év első hónapjá- ban aránylag magas (76) volt. Erős ingado—
zások után augusztus és szeptember hóna—
pokban volt a helyzet a legkedvezőbb, mi—
kor csak 26, illetőleg 24 eset fordult elő.
Ily alacsony számokat az előző év egyetlen hónapjában sem láttunk. Az idényszerű őszi emelkedés viszont a szokásosnál erő—
teljesebb és december 79 esettel jelzi az évi maximumot. Az 1934-ben előfordult 623 fizetésképtelenségi eset mindössze 19'8%-át
3. Kényszeregyességek és csődök Montam, en millions de pengős, des pas
teszi ki az 1931. évi 3.154 esetnek. Az utóbbi évben az esetek összes számából 27'5%
fordult elő Budapesten 5 ez az arány 1934—
ben is csak kevéssé tolódott el. (28'4%'.) A passzívák összege annyiban mutat el- térést az esetek számának alakulásától, hogy míg az esetek száma 1934—ben
mint láttuk _— némileg növekedett, a pasz- szívák összege ez évben is tovább csökkent, jeléül annak, hogy az egyes esetekre jutó passzíva Összeg is jelentékenyen kisebb lett. A passzívák összegének alakulása ugyanis az HSP—1934. években a követ—
kező volt:
A passzivak összege Évi változás
M' millió pengő %
1931 1630 %— 26'4
1932 85'9 - 473
1933 33'1 —— 61'5
1934 291 —— 121
passzíváínak összege millió pengőben.
sifs des concordats judiciaires et des faillites.
§; v, 1. j 11. f 111. ! 1v. ; v. [' VI. 1 vn. ! vm. ! IX. [ X. § XI, ! XII. Évi összeg
' — Montam, par
Annees hónapban _ Pendaní les mois cí'dessus
an,despassifs 3) Összesen — Au total en Hongrie
í 3
1931 12'5 ! 11'2 7'6 13'5 ( 97 i 12'0 8'5 8'2 l 12'4 14'3 32'3 20'8 163'0 19321933 25'425 ; 13'4120 5'954 1131'6 341'8 2920 5113 4'109 ;l 0'92'6 8'32'2 131'4 7'1l'? 85933'1
1934 1'4 ;, 1'5 16 f 1'4. 15 40 4'5 1*O ; 0'8 ] 53 215 3'7 29'1
! l [
b) Budapesten M A Budapest
x ;
!
1931 B'?) I 8'3 ; 3'3 3'2 ] 3'2 4'7 2'8 26 6'4 ; 5'5 22'8 96 787
1932 5'4 ' 4'1 2'9 6'2 1'7 1'5 3'6 0'7 0'9 1'3 0'8 22 313
1933 1'0 2'8 ( 3'0 04 09 (H) 0'5 O'l 0'6 1'9 0'2 0'9 13'0
1934 D'?) 09 I 0'9 0'4 0'5 3'6 1'5 0'4 , 0'6 4'2 1'() 22 16'5
3. szám.
E szerint a passzívák 1933. évi 33'1 mil—
lió pengős Összege 1934-ben 291 millió pengőre csökkent, vagyis 12196 -kal lett alacsonyabb. A passzívák fedezetéül szol—
gáló aktívák összege ezzel szemben a követ- kező változásokat mutatta:
Az aktívák összege Évi változás
ÉV millió pengő 0/0
1931 1106 %— 391
1932 564 —— 490
1933 25'9 —— 54'1
1034 223 —— 139
Az aktíváknál és a passzíváknál is ter- mészetesen az 1931. év jelzi a hitelválság kulininációs pontját, mely évben a legtöbb eset is fordult elő. A százalékos arányszá—
mok azonban jellegzetes eltolódásokat ta—
karnak, amit az egyes esetekre jutó ak- tívák, illetőleg passzívák összegének inga—
dozása idézett elő. A válság elmélyülésével egyidejűleg az esetenkinti átlagos passzíva—
összeg erősen csökkent, összefüggésben az esetek számának óriási megnövekedésével.
így 1930-ban és 1931-ben a passzívák át—
laga nem tett ki többet 52.000 pengőnél. Ez az összeg azonban később, mikor az ese- tek száma rohamosan emelkedni kezdett 1932-ben 64 ezer pengőre emelkedett s 1933—ban is még kerek 60.000 pengőt tett ki. Ebből a szempontből úgy látszik az—
után, hogy csak az 1934. év jelzi a válság teljes kitombolásának befejezését, illetőleg elmúlását, mert ez évben az egy-egy fizetés—
képtelenségi esetre jutó passzíva—összeg nem tett ki többet 47.000 pengőnél. Az a csekély növekedés tehát, mely az esetek számánál ez évben mutatkozott a kisebb jelentőségű fizetésképtelenségek számát
növelte.
A passzívák összegéből 1934—ben 166 millió pengő esett Budapestre, míg 1933- ban csak 130 millió pengő. Feltűnő, hogy míg 1933—ról 1934-re a passzívák országos összege csökkent, Budapesten ezzel szem—
ben emelkedést látunk. Ez olyirányú eltoló—
dást okozott, hogy míg 1933-ban a passzí- vák egész összegének csak 39'3%-a esett Budapestre, 1934-ben ez az arányszám 56'7%—ra, eddig még nem látott magas—
ságra emelkedett. Ez azonban kivételes je- lenségnek tekinthető, mert 1934-ben a fő—
városban egy—két nagy fizetésképtelenség fordult elő, melyek passzíváinak és aktívái- nak hatalmas összege az egyéb *esetek kis számánál fogva erősen felrúgtatta az arány—
számokat. Ez viszont azt is mutatja, hogy a vidéki esetek jelentősége az országos
__913__ 1935
arányszámoknál is, jelentékenyen kisebb volt; az aktívák és passzívák részletes ada- tait a 2. és 3.1 sz. táblázatok foglalják ma—
gukban.
A 4. táblázat havi részletezéssel közli az utolsó négy év fizetésképtelense'gi ada- tait, foglalkozási főcsoportok szerint ösz—
szefoglalva. A havi adatok érdekesen mu- tatják, hogy az egyes foglalkozási ágakban mily arányban szedte áldozatait a válság tetőpontján a hitelválság, majd szemlélte- tik a bekövetkezett depressziós helyzetet. A fizetésképtelenségek legnagyobb száma mindenkor a kereskedelmet terhelte, míg az ipar szerepe már lényegesen kisebb. A többi foglalkozási ágra már csak az esetek töredéke jutott. A fizetésképtelenségi ese- tek Összes száma ugyanis százalékosan a következőképpen oszldtt meg:
Fizetésképtelenségek száma foglalkozás szerint O/o-ban
[ 1931 ; 1932 t 1933 ] 1934
Östermelés ... i
1-9 19 0-9 0-3
Ipar ... 9-4 99 131 8-7
Kereskedelem . . . . 86"! 842 800 867
Pénz és hitel 0'6 1'6 1'6 10
Egyéb ... 1-4 1 2-4 4-4 5 3-3 Osszesen ) 100'0i leo-ol 10001 1000
A kereskedelem részesedése tehát az utolsó négy évben mindig legalább 80%-os volt.
Ami a kereskedelem egyes ágait illeti, a fi—
zetésképtelenségek között is a legelterjed- tebb kereskedelmi ág, a textilkereskedelem dominál. 1934—ben a kereskedelem köré- ben előfordult 540 fizetésképtelenségből 258, vagyis 47'8% esett a textilárúkkal (szövetekkel, ruhákkal stb.) foglalkozó ke- reskedelemre. Második helyen az élelmi—
szerkereskedők állanak 89 esettel (16'5%), azután következnek a bőrkereskedők 48 esettel (8970) és a cipőkereskedők 42 eset—
tel (7896). A kereskedelem többi ágainak szerepe már jóval kisebb.
Az ipari fiz—etésképtelenségek között a ruházati ipar (szabóipar) áll az első helyen, mely iparág körében az 1934. évben 21 eset fordult elő, az összes ipari fizetésképtelen—
ségek 38'9%-a. A tulajdonképeni textilipar-
ban, a fonó és szövőiparban, mely ezidősze—
rint a legerőteljesebben fejlődő iparágunk, az 1934. évben egyetlen fizetésképtelenségi eset sem fordult elő. A szabóipar után az építő iparban fordult elő a legtöbb fizetés- képtelenség, azután az élelmezési iparban és a faiparhan. A mezőgazdaság címe alatt
3. szám.
— — 214 ——
1935 4. Fizetésképtelenségek foglalkozási főcsoportok szerint.
Insolvaln'lz'tés suivant les groupes de professiom
._.—_...._._. .
Afllk"f" 1 m 53 ki: A: a %—
og a pzasx ocsopor ; k
;; p.a. m a) 9.5 3 ::
megnevezese, amelyhez a _ § 3.3 2 % (0.4 m §.) 51) E 5 33 § § § § ? *
üzetésképtelenségbe kerültektartoznak; § §u.i 612E § $$$'S % §?Sá Ég§ _ 'EÉ': § 33523— §?51§ 23§ % EGÉs ÉÉa.) % 0 §83 : § §3 33
, d
:: :: V) ' *
ev . , a Lt— § % § ": 1-3 4: m O 2 D gügg !
_ , GVWWS de professmns " ("mus N
hónapban —— Pendant les mozs cz—dcssus (cm—1 a) Fizetésképtelenségi esetek száma —— Nombre des insolvabilités
" J 1931 5 2 4 5 ' 2 4 1 5 12 8 6 5 59
OstermelésProduction du sol 19331932 61 21 43 ——1 ——2 —— —1 —2 ——2 "1 ——2 ——2 255
1934 —— — 1 — — —— —— — — —— 1 — 2 !
1931 18 22 22 19 26 20 21 23 29 34 36 23 293
. 1932 20 13 20 14 12 14 9 8 7 5 7 4 133
Ipar—Mdmme 1933 1934 4 7 12 7 2 6 2 3 4 5 6 8 4 4 4 1 15 1 6 6 4 s 3 4 54 72
1931 225 144 186 191 218 190 142 136 268 310 366 360 2.736 KereskedelemCommerce 1932 335 202 110 124 75 57 45 35 34 36 38 46 1.137
1933 52 34 56 34 32 29 34 30 15 31 33 60 440
191 4 66 37 48 38 52 44 36 19 22 38 67 73 540
1931 —— 2 1 2 -— 4 —— 1 — 1 3 4 18
PénzMonnaie et credités hitel 193419321933 —12 ——36 ————1 211 ——-—1 ———1 ——21 ——11 ——6 § -———2 ———1 121 2296
[1931 5 3 , 3 m 1 5 3 4 5 11 2 1 43 ,
Egyéb —— Autresprofessions _ 19321983 41 —1 ' 56 43 31 37 32 —4 21 11 21 ——2 3324 *
1934 2 —— 3 4 2 1 3 3 1 —— 2 —— 2 1
( 1931 253 173 216 217 247 223 167 169 314 364 413 398 3.154 Összesen __ Total 1932 367 223 141 145 91 78 58 50 50! 45 49 53 1.350
1933. 58 51 70 40 40 39 41 32 32 § 38 43 66 550
1934 76 44 54 46 58 53 45 26 24 j 44 74 1 79 6 23-
b) a. passzívák összege millió pengőben Montam des passifs, en millions de pengős
" 11931 03 0-2 0-3 1-0 0-2 0-3 . 0-4' 1-1 11; 1-3' 0-6 7-3 OstermelésProduction du sol 193319321934 03004. 002-6. 0-00—415 ,, 0-2- , 0-9. 0-7. 0-0. 0-3. 0-0. 4-4A 10-3 -1'5
0-1 01
[1931 101 3-3 1-2 0—5 1-0 1-7 0-9 0-7 1-2- 1-0 1-2 35 17-2 , ., 1932 04 1-5 0-5 0-3 0-4 0-3 1-0 1-7 0-2 0-1 0-2 0-2 6-8
Ipar—"mm" 1933 0-2 2-4 1-6 0-1 0-3 0-2 0-1 . 0—3 0-3 0-1 0-2 63
934 01 0—1 0-1 0—1 3-0 0—6 0-1 0—0 4-0 0—5 0-3 8-9 [1931 107 6-3 6-1 11-1 7-4 88 7—6 6-2 10-0 11-7 156 140 115-5 KereskedelemCommerce 193119321933 11-5231-2 7-51-01-4 4-31-41—9 050-38-5 0—92-41—4 2-20-81-0 0-7321-3 0 70-30-4 0—60-61—4 1-31-81—4 0-90-41-9 3-3251-1 47512-216'8
J1931 . 1 1-4 0-0 0-9 0-7 1-2 . 0-3 . 13-7 27 214
Pénz és hitelMonnaieetcre'dit 193219331934 12-6. 8—618 0-1. 0-92-4 0-4. 0-87. 05. 0-90—5 1-0. 11 08. 04. 20-3125
00 . 0-5 . ' 2-0 . _ 0-1 26
1931 . 0 0 0-0 . 0-4 0—0 0-0 0-1 0 1 0-5 0-0 0 0 1—1 Egyéb—Autresprofessions 119321933 01_ .. 0-10'4 0-101 010—0 - 0-40'0 0-0. 0-0, U ()0 0-0, 0-3. 00 061-0
1934 . . 0-1 00 . 02! 0-2 0-2 . . 0-0 1 0-7
[1931 12—5 112 7-6 13—3 9-7 12-0 6-5 8'2112'4114'3332'3 203 163-0' Összesen— Tiz-1932"* 19341933 2541-325 120,13-41-5; 595-41-5 1131-61-4 3-41-51-3 4-02-02-9 4-65-11-3 410—91-0 080—9261 3-3;2-25-3 1-32-51-4 -1-73-7 J7-1 331.29-185-9
!
§
3. szám.
kimutatott esetek két földbérlő egyességét jelzik.
Jelentékenyen más képet mutat a fize- tésképtelenségek foglalkozás szerinti meg—
oszlása, ha nem az esetek számát, hanem a passzívák összegét tekintjük. Ily alapon ugyanis a fizetésképtelenségek megoszlása a következő volt:
kényszer-
A passzívák összegének megoszlása Ole-ban.
; 1931 [ 1932 l 1933 I 1934
. l
Östermele's ... l 48 120 4'5 0'4
Ipar ... . . ] 10-6 79 190 30-6
Kereskedelem . . . . l 708 553 369 57"?
Pénz és hitel . . . . 13'1 23'6 37'8 89
Egyéb ... l 0-7 1 1-9 1-3 [ 2-4 Összesen. . § 10001 1009! 10001 1000
A passzívák összegének megoszlása rendkívül erős ingadozásokat mutat asze—
rint, hogy mely foglalkozási ágban fordul- tak elő az átlagosnál nagyobb arányú fize—
tésképtelenségek. A kereskedelem szerepe rendszerint itt is a legnagyobb —— az esetek nagy számának következtében —— de ko- rántsem olyan predomináló. Egy—egy fi—
zetésképtelenségi esetre jutott ugyanis az utolsó négy évben a következő értékű pasz—
szíva:
A passzívák átlagos értékösszege.
(Ezer pengő.)
412] 300 50
Östermelés ... 132
Ipar ... 57 51] 33 165
Kereskedelem . . . . 42 42 28 31
Pénz és hitel . . . . 1.139 9231 1.339 433
Egyéb ... 26 30 95; 33
Átlag. . . ) 52! 64] sul 47
Eltekintve tehát az egyéb alatt össze- foglalt jelentéktelen csoporttól, a passzívák Összege csaknem mindig a kereskedőknél mutatta a legalacsonyabb átlagszámot és ez átlagszámok alacsonysága itt meglehe—
tősen állandó is volt. A dolog természeténél fogva a passzívák átlagos összege persze mindig a pénz- és hitelintézeteknél volt a legmagasabb és kirívóan mutatja a helyze- tet az 1933. év, mikor egy—egy fizetéskép- telenségi esetre a hitelintézetek körében kö—
zel 14 millió pengő, míg a kereskedőknél csak 28.000 pengő esett. Erősen ingadozik a passzívák átlagos összege az őstermelésnél és az iparnál. így 1032—ben a kevésszámú
őstermele'si eset átlagos passzívája megha- ladta a 400000 pengőt, két év mulva azon-
—215— 1935
ban már csak mintegy 50.000 pengő volt.
Az iparban az 1934. év ugrik ki, esetenkint 165 ezer pengős passzíva—összeggel, amit egy—két nagy építőipari vállalat kényszer—
egyessége idézett elő.
Az aktíváknak a passzívákhoz viszo- nyított aránya 1934—ben 76'6% volt, míg az előző évben 78'2%. Az ingadozások e te- kintetben a többi évekhez viszonyítva elég nagyok.
A fizetésképtelenségek mellett a hitel- válság tüneteit szintén érdekesen tükrözik vissza a váltóóvásoknak az adatai. Ezek részletes adatait a 6. sz. táblázat foglalja magában. A Váltóóvások száma is 1931—
ben érte el a legnagyobb magasságot s az—
óta a következőképen Változott.
É v A váltóóvások Évi változás
száma 0/9
1931 178909 4—15'5
1982 106 825 ——40'3
1933 59.516 ——44'3
1.934 40.803 ——81'4
Mig tehát a fizetésképtelenségek száma 1934—ben már némileg emelkedett, a váltó—
óvások száma ez évben is még 31'4%—kal
csökkent, ami látszólagos kedvező volta
dacára hiteléletünk további összezsugoro- dásának a kétségtelen jele. Ugyanezt lát—
juk, ha nem az óvatolt váltók darabszámát, hanem azt az értékösszeget nézzük, melyet az összes óvatolt váltók együttesen képvi—
seltek. Az óvatolt váltók értékösszege ugyanis az utolsó négy évben a következő volt:
Év A váltóóvások értékösszege Évi változás
(ezer pengő) %
1931 124814 —l—— 225
1932 70.846 —— 432
1933 883850 —— 452
1934 23.887 — 385
1934-ben 1931-hez viszonyítva a váltó- óvások értékösszege közel 80 % —os vissza- esést mutat. A nagyobb összegű váltóknál a csökkenés még nagyobb arányú. Ha ösz- szehasonlítjuk a váltóknak azon nagyság—
kategóriáit, melyekre állandóan a legna—
gyobb értékű óvatolás esik (a 100 és 1000 pengő közötti, valamint 2000 pengőn felüli értékkel bíró váltók) azt látjuk, hogy míg az utóbbi kategóriára esett 1931—ben az egész óvatolasi értéknek 50796, az előb- bire pedig 311 %, 1934-ben ez a két arány-
szám 450, illetőleg 35295 —ra tolódott el. Az elmult esztendőben január hó folyamán óvatoltak legtöbbet, mikor 4.063 Váltó ke—
15
3. szám. —— 216 —— 1935 5. A váltóóvások az 1931 —-1934. években. —— Lettres de change protestées de 1931 Ez 1934.
Lettres de change proteslées, d'une valeur de ,,
,_ Az osszes óva—
moins de 100—1.000 P— ig 1.001—2.000 r—ig 2.001 P felül tolt váltók
%% ;[Iffzíőls [ 10 a 1. 000 1.001 [12.000 plus 115300! Tofal des lettres
H (') n a p "_ Mo i s 77 a u pangás pengos magos de chmgge
összegről szóló óvatolt váltó protestess:
drb. P drb. P ' drb. P drb. P drb. P
mebre pengős nombre pengős nombre pengős nnmbre pengős nombre pengős
' 1
1931 Összesen— Az,; total m Hongrie 40.794! 2904286 112096 3S,781,021 13.537 19.845584 11.882 63,303.132 178009 124,814.023 A —— Budapest ,. .. .. .. . .. 161854 1,105.423 37.206 1.1,289362 4.843 7,//7I.5()0J 4.346 25.953272 63.249 47,420.057 1032 Összesen- Autolal enHongrie 24.174 1,658.196' 67.628 ?4,233.062 8.406 12,716.883É 6617 32238 078 106.825 70,S46.214 A — Budapest. .. . , 8.490 562.889 24.284 152601!) 3.690 5,602.559; .?.28516,882.230 39.749 32,573.6.97
1933 ()sszesen— Au total en Hongrie 14.656 979.842 36317 13,010.037 4.323 645513 3.720 18,404.776 59.516 38,849.768 A — B1dapest.. ,. .. . . . 5.088 329174! 14219 142854? 2.057 3,095,66—4 1.999 10,073.083 23.363 18,926.330
1934
Január [Összesen- Au total en Hongrie 1.081 82.485 2.449 80503 260 390.148 273 1,438.566 4.068 2,716.232 Janvísr IA _ Budapest . . .. .. .. .. . 423 27.137 892 307.487 115 168644 138 762729 1.568 [265397
!
Február J 813" 54.102 1.910 654500 220 342.446 187 904.973 3.130 1,956.021
Févríer k " " 333 21.166 809 305.116 119 1 (12.268 103 485.132 1.364 1,003.682
Március ! 888 61.102 2.060 71833? 239 352.312 200 861.568 3.387 1,993.714
Mars ! " " 354 22.204 899 331 . 773 1 I!) 181). 273 101 410051 1.473 !)44.771
Április [ 979 66.657 2.042 690068 209 331.781 152 653.538 3.382 1,742.044
Avril l " " 324 19.677 2437 303044 113 180215 'J2 361078 1.366 864014
Május ] 975 64.545 2.225 778391 277 389.045 177 792.406 3.654 2,024.387
Mai 1 " " 342 21 .935 908 348.470 155 204. 609 76 323030 ] .48'1 895044
. Június ) 841, 55.888 2.057 677874 108 286.620 163 706.605 3.254 1,7'26.982
Jum 1 " " 357 23. 140 855 301.245 97 14515 75 103 479314 1 .412 952.874
Július ] 780 50100 1.712 601712 190 280.448 107 1,017.411 2.879 1,961.G71
Juillet l " " 319 20.635 822 301.965 113 176.142 113 607857 1.367 1,Il)(i.599
Augusztus [ 856 56.705 2.035 699 664 205 306.887 185 763.314 8 281 1,826.570
Am?! I " " 304 19.317 806 309.241 115 l 71).5 7 6 I I 1 43.045? 1.336? 938692
Szeptember ( 974 62.478 2.231 747251 219 324463 1667; 778.100 8.590 1,912.297
Scptem 171'61 " " 3 71 23.602 849 29512!) 95 139493 91 36.31202 1.409 8214] 7
Október [ 934§ 64.959 2.091 248 354 028 217 1,178.781 3.540 2.313.271
()ctobre l " " 382 23.858 776 . . 142 2()4..25 102 605306 1402 ],121.77)
Nnvember ! 940 59.574 1.974 674264 284 340.420 194 1,080.831 3.342: 111/1109
Novembre l " " 402! 23.878 806 316.408 131 10259!) [17 707646 1.455 [240522
December 1 975 65.214 1.998 640426 202 272.290 120 621.643 3.301 1.599573
Décembre ) " " 378 23.236 815 296.494 102 155085 78 366178 1.373 840393
1934 Összesen— AH total enHongrie 11.036 743.104 24.781 8315123 2.696 3335888, 2.237 10,74'2.756 40.803 23,886.871 A — Budapest .. .. . . .. 4.289 269.785 10.074 527/8048
1.416 2,113,255 1.328 531319] 17.007 113992?!)
rült óvatolásra 27 millió pengő értékben. az 1931. óta észlelhető irányzatnak. A rál- Két millió pengőt meghaladta az óvatolási tók átlagos értéke az 1931———1934. években érték májusban, valamint októberben és ugyanis a következő volt:
novemberben is. Decemberben viszont nem
érte el 37 1—6 millió pengőt sem 1;— v Óvatolt kváltók átlljngos Évío/vágtozás
( ' — * ' _ ' érté'c pengő en 0— an
Az összes váltókból 17.007 drb, vagyls 1931 698 —
41'7% esett Budapestre s ezek óvatolási 1982 664 —— 49 értéke az összes érték 50'2%—át tette ki. Ha 13343: §g§ Míg);
tekintetbe vesszük, hogy 1931—ben Buda— () *) "
pest részesedése a dnrabszámnál %% o, az értéknek pedig 38' % volt, jellemző elto—
lódást észlelhetünk a Vidék és a főváros kö—
zött.
Az 1934. évben tehát a csökkenés á 10%-ot is meghaladta. Ha figyelembe vesz—
szük, hogy 1920-ben a váltók átlagos értéke A váltók átlagos értéke a nagyobb ér— meg 725 pengő V()lt;)/lz'11,lmtjnk. hogy ez a tékű váltók fokozatos háttérbeszorulása szam 1934-ben 19.31) lkül lett alacsonyabb.
folytán csökkent. ami egyébként megfelel Szőnyi Gyula dr.
