A FAO statisztikai tevékenysége

A FAO STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉG?

DR. PÁRNICZKY GÁBOR

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Ag- riculture Organisation of the United Nations — FAO) a többi ENSZ—szervezethez

hasonlóan 1985—ben ünnepelte 40 éves fennállását. Egyes ENSZ-szervezetek tör—

ténete azonban, így a FAO—é is visszanyúlik az ENSZ alapítás előtti korszakra.

A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet (International Institute of Agriculture) 1905-ben alakult meg Rómában, az olasz király támogatásával egy amerikai üzlet- ember, Davicl Lubin kezdeményezésére. Lubinról ma a FAO központi könyvtára van elnevezve. Az lntézetről elsősorban azért érdemes itt megemlékezni. mert rend- kívül sikeres statisztikai adatgyűjtő tevékenységet folytatott: globális és földré- szenkénti becsléseket is tett közzé a fontosabb mezőgazdasági termékek terme- léséről. Ennek köszönhető, hogy a FAO bizonyos idősorokat és indexeket háború előtti bázison is képes kiszámítani.

A FAO 1945—ben alakult, alapító okmányát 42 ország képviselői írták alá. Ma

az ENSZ legnagyobb szakosított szervezete. 158 tagállammal. amely 3400 szakem-

bert foglalkoztat. és a világ minden tájára kiterjedő tevékenységet folytat. Fela- data a mezőgazdaság, erdészet és halászat területén technikai segély nyújtása a fejlődő országoknak, információk gyűjtése. feldolgozása. közzététele. gazdaság-

politikai egyeztetés és tanácsadás. továbbá konferenciák. szemináriumok. szak-

értői értekezletek és egyéb rendezvények szervezése. Hasonlóan fontos feladatokat lát el a FAO az élelmezés és táplálkozás területén is. beleértve például a száraz- ság vagy egyéb természeti csapás miatt bekövetkező éhinségek felmérését és az

élelmiszersegélyek begyűjtését. illetve szétosztását a rászorulók között.

A STATISZTIKAI MUNKA

Az említett információgyűjtési feladat természetesen a statisztikai adatokra is vonatkozik. A FAO már kezdettől fogva kiépítette globális statisztikai hálózatát.

amely idővel mind mennyiségben. mind minőségében jelentős fejlődésén ment ke- resztül. A FAO egyfelől saját adatgyűjtéseket hajt végre. tehát közvetlenül az egyes országok illetékes hivatalaitól (statisztikai hivatalok, mezőgazdasági mi-

nisztériumok stb.) szerzi be az adatokat, másfelől -- együttműködve az ENSZ többi

szervezetével — rendszeresen kap már feldolgozott. területileg csoportosított ada—

tokat. Az együttműködés célja a párhuzamos adatgyűjtések elkerülése, a nem-

zetközi statisztika csatornáinak ésszerű szervezése.

'A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának Nemzetközi Statisztikai Szakcsoportja 1987. május 20-i ülésén "Hányan éheznek a világon?" cimmel elhangzott előadás alapján.

912 DR. PÁRNICZKY GÁBOR

A begyűjtött adatok a központi adatbázisba kerülnek. amelyet természetesen számitógép kezel. A mezőgazdasági termékek adatainak tárolási struktúrája kü- lönös figyelmet érdemel; az adatok mérlegrendszerben vannak elrendezve. tehát egyfelől a források (nyitókészlet, termelés, import), másfelől a felhasználás (hazai

fogyasztás. export, továbbfeldolgozás, veszteség, zárókészlet) adatai vannak nyil—

vántartva. A mérlegrendszer lehetővé teszi az adatok automatikus ellenőrzését, és alkalmas az esetleg hiányzó adatok becslésére is. A termékek széles körén belül is különös gondot fordítanak az élelmiszermérlegekre, melyekre visszatérünk.

A termékek mennyiségi adatai mellett természetesen egyéb mezőgazdasági

és élelmezési adatok is megtalálhatók az adatbázisban. Érdemes megemlékezni

például a termőterület és az állatállomány részletes adatairól, az árstatisztikáról

(termelői és külkereskedelmi árak). a műtrágyatermelés. -kereskedelem és -felhasz—

nálás nemzetközi adatairól. valamint a mezőgazdaságból származó nemzeti jö—

vedelem (illetve GDP) statisztikájáról.

Mint említettük. megtalálhatók az adatbázisban a társszervezetektől származó

különféle adatok is. Ezek közül is különösen fontosak a mezőgazdasági népessé—

get, általában a népességstatisztikai adatokat tartalmazó adatállományok, vala- mint a gazdasági fejlődés és a világkereskedelem átfogó adatai, melyek nélkü—

lözhetetlenek a mezőgazdaság adatainak elemzéséhez, a világ és az egyes föld—

részek mezőgazdasági szinvonalának értékeléséhez.

Az adatbázisban tárolt adatok sokféle csatornán keresztül és különböző fel- dolgozottsági szinten jutnak el az adatfelhasználókhoz. Elsőnek említeném a rend- szeres statisztikai kiadványokat (évkönyvek és havi jelentések). Ezek a sorozatok vi—

lágszerte minden fontosabb szakkönyvtárban és dokumentációs központban meg- találhatók, így nálunk is például a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában.

Ugyancsak az adatbázisból kerülnek továbbfeldolgozásra az adatok a FAO-n be—

lül a vezető testületek és egyéb speciális tárgyú tanácskozások. konferenciák, nem- zetközi szakértői értekezletek elé terjesztett jelentések és beszámolók céljára. Ezek anyaga sokszor publikációk formájában is nyilvánosságra kerül, így széles körű tájékoztatást szolgál. (Ezek közül érdemes külön megemlíteni a következő kiadvá—

nyokat: The State of Food and Agriculture. World Food Report. Commodity Review and Outlook.)

A különféle kiadványok mellett a FAO gépi adathordozókon (például mág—

nesszalagon) is nyújt tájékoztatást. lgy kapják meg az általuk kért adatállományo—

kat az ENSZ társszervezetei. de más adatfelhasználók is, akik ezúton igényelnek tájékoztatást.

A FAO statisztikai tevékenysége természetesen nem merül ki a tájékoztatásban.

Az általános célkitűzés szerint részt vesz a fejlődő országok mezőgazdasági sta- tisztikai munkájának fejlesztésében is. Ez a segítség sokirányú; egyik legfontosabb ága a mezőgazdasági összeírások szervezése, melyekre — a népszámlálásokhoz hasonlóan — általában tízévenként kerül sor. Ezen túl azonban alig van a mező- gazdasági és élelmezési statisztikának olyan területe. ahol a FAO ne nyújtana technikai segélyt vagy tanácsot a fejlődő országoknak. így például szakértők kül-

désével, kiadványokkal és számítógép vagy más berendezés felhasználásával se—

giti a termésbecslés, az állatszámlálás, a területmérés, az adatfeldolgozás és az adatközlés munkáját. FAO—szakértők segítenek a statisztikai munka rendszerszem- léletű megszervezésében, az adott erőforrások jó kihasználásában, sőt az adatok elemzésében és értékelésében is.

A tájékoztatás és a fejlesztési segélyezés munkáját segítik a különféle statisz—

tikai módszertani kiadványok. Ezek beszámolnak az egyes országok statisztikai

A' FAO STATlSZTlKAl TEVÉKENYSÉGE

913

módszereiről és eredményeiről, például a mezőgazdasági összeírás vagy az ársta- tisztika területén, és útmutatást adnak a módszerek helyes felhasználásáról. A nem- zetközi összehasonlítás általános, ENSZ által szervezett programjához (internatio- nal Comparison Project — lCP) kapcsolódva egy 1986. évi kiadvány a mezőgazda- sági termelési és termelékenységi színvonal országok közötti összehasonlitásának módszereit mutatja be, és egyúttal az első összehasonlítási kisérlet eredményeiről is tájékoztat.

Egy rövid beszámoló keretében aligha lehet a FAO statisztikai tevékenységé- nek minden ágazatát bemutatni. Ezért a továbbiakban egyetlen — ámbár igen ér- dekes és fontos —— területre szorítkozunk: a táplálkozási színvonal statisztikai mé- résének bemutatására.

A táplálkozási statisztika tárgya igen összetett jelenség, hiszen mind társa- dalmi—gazdasági, mind élettani tényezők hatását mérlegelnünk kell a táplálko- zási szinvonal vizsgálatánál. Ezt figyelembe véve :: mérőszámokat három nagy csoportba oszthatjuk:

a) élelmezési statisztika, b) antropometriai adatok,

c) lakókörnyezetet jellemző adatok.

Tanulságos itt szemügyre venni az élelmezési mérőszámok adatforrásait. Az élelmiszer—fogyasztás mérésénél két közelítés lehetséges, nevezhetnénk őket makro-, illetve mikroszemléletű eljárásnak. A makroközelítés az említett termék- mérlegekre alapozva próbálja becsülni az élelmiszer-fogyasztást. Az élelmiszer—

mérleg belső fogyasztási adatát azonban nem egyszerű megbecsülni. mert bo—

nyolítja a dolgot, hogy az egyes élelmiszerek a feldolgozás különböző szintjein kerülnek behozatalra és kivitelre. továbbá az emberi fogyasztás, takarmányozás és továbbfeldogozás sem különíthető el pontosan a belső felhasználás statisztikai megfigyelése alapján. Mindazonáltal a FAO éppen ilyen fogyasztási adatokkal rendelkezik a legtöbb fejlődő országról. ahol az élelmiszer—fogyasztás mérése rendkívül fontos a táplálkozási színvonal vizsgálata szempontjából.

Sajnos (: makroszemléletű közelítés nagy hátránya, hogy egy főre jutó orszá—

gos adatok becslésére alkalmas ugyan. de semmilyen tájékoztatást nem szolgál—

tat az eloszlásról, az egyes rétegek, területek stb. helyzetéről. Ehhez háztartási megfigyelésre van szükség, amely jóval kevesebb fejlődő országról áll rendelke—

zésre. különösen országosan reprezentativ mintából.

Az élelmiszer-fogyasztás megfigyelése a háztartásstatisztikában történhet di—

rekt méréssel vagy kikérdezéssel. illetve feljegyzéssel. A fejlett országokban az utóbbi a gyakoribb megfigyelési módszer. A direkt mérés — amelyet inkább a fej- lődő országokban alkalmaznak -— pontosabb. de jóval drágább eljárás. Lényege.

hogy meghatározott napokon a számlálóbiztos megjelenik a kiválasztott csalá—

doknál. s minden étkezés előtt megméri a felszolgált adagok mennyiségét. fel—

jegyzi. hogy hányan Vettek részt az étkezésen (sőt az esetleges maradékot is visz- szaméri). Még ennél is ritkább az egyéni fogyasztás mérése, amikor a számláló—

biztos külön—külön méri minden egyes családtag fogyasztását. Ez utóbbi mérés jelentősége az, hogy a tápanyagszükséglet —— mint látni fogjuk - egyéni, ezért a szükségletkielégítés mérése is legpontosabban az egyéni adatokból kiindulva történhet.

A táplálkozási szinvonal megfigyelése történhet antropometriai megfigyelé—

sek alapján. Ezen belül is sokféle mérési rendszer lehetséges. Legegyszerűbb (és legolcsóbb) a testmagasság és a testsúly feljegyzése, mely az életkorral. a nem—

6 Statisztikai Szemle

914 . - — ' "DR. PARNICZKY' GÁBOR

mel és 'egyéb személyi adatokkal kombinálva (például"foglalkozás) nyújt bizonyos

tájékoztatást; Elsősorban a csecsemők és a gyermekek adatai nyújtanak fontos

információt. kezdve a születési testsúllyal és 'a gyermek- és a serdülőkor megfi-

gyelésével. melyeket korspecifikus normákkal szokás egybevetni.

Szokás azonban bonyolultabb antropo'metriai megfigyeléseket is végezni, így például több testméretet is feljegyezni, melyek a tápláltsági állapotot jellemzik, sőt orvos közreműködésével további vizsgálat is végezhető, például'vérvétellel—.

melynek célja bizonyos táplálkozási hiá—nybetegségek tüneteinek megfigyelése.

Elsősorban az ún. fehérjeenergia—alultápláltság szimptómái jellemezhetők az an—

tropometriai mérőszá'mokkal.

Az antropometriai adatokból számítható mérőszámok — például késedelmes

növekedés, normálisnál- kisebb korspecifikus testsúly stb. — jól használhatók egy adott népesség'táplálkozási színvonalának jellemzésére. Sajnos ilyen adatok nem

állnak elegendő mennyiségben rendelkezésre-_a fejlődő országokból. ahol a rosz-

szul és alultápláltság mérése a statisztikai megfigyelést indokolná. További gond.

hogy még a begyűjtött és közölt adatok egy része is túl kis mintából származik.

amelyek nem országosan jellemző, hanem csupán egy meghatározott körzet vagy népességcsoport helyzetét leiró adatokat tartalmaznak. Az Egéstégügyi Világ—

szervezettel (WHO) együttműködve a FAO igyekszik az ilyen jellegű reprezentativ m'egfigyelésekhez is segítséget nyújtani. — —

Természetesen jóval több országról állnak rendelkezésre a halálozási arány—

számok. Ezekből azonban nem lehet jellemezni a táplálkozási helyzetet, hiszen a bekövetkezett haláleset közvetlen oka általában nem a táplálék hiánya. hanem valamely betegség, amelyet a nyomorban—élő emberek alultáplált és legyengült szervezete nem képes elviselni. A 'tápláltsági állapot szerepe a halálozásban

azonban: nem derül ki egyértelműen a rendelkezésre álló statisztikai adatokból-.

Már alkalmasabbnak bizonyul a táplálkozási színvonal jellemzésére a gyermekhe-

l'andósá—g. amely valóban korrelál a fent említett fehérjeenergia—alultápláltság

mérőszámaival. ' —

Harmadik adattípusként említettük a lakókörnyezeti statisztikát. Ezek az ada—

tok—mintegy összekapcsolják és egyben kiegészítik az élelmezési és antropomet- riai adatok által nyújtott információt. A környezetet tágan értelmezve ide tartoz- nak a lakáskörülmények, a' háztartási higiénia. elsősorban a tisztálkodást, az élel—

miszer—tárolást, -készítést'és -fogyasztást jellemző adatok. Rendkívül fontos sze—

repe van a háztartás vízellátásának. A víz úgyszólván az életet jelenti, de a fertő—

zött, rossz minőségű víz betegséget—okozhat. Nemrhanyagolható el a tüzelőanyag- ellátás sem. hiszen sokszor éppenra főzéshez szükséges tűzifa hiánya vezet ahhoz.

hogy félig nyers, nehezen emészthető étel kerül a család asztalára. — Az sem mindegy, hogy a vizet milyen messziről kell hordani. Afrikában a szó—

raz évszakban ez jelentős távolság lehet. A vízhordás fizikai energiát igényel, ami növeli'a család kalória-. tehát élelmiszer-szükségletét. lgy ugyanolyan-mennyiségű

élelmiszer azonos összetételű családnak elég lehet. ha a viz közel van, de nem el e—

gendő; ha a forrás távol van. Tovább folytatva a példát: ha a víz rossz'minőségű.

és fogyasztásahasmenést, lázas betegséget okoz, akkor a szervezet nem képes

megfelelően hasznosítani még az elegendő mennyiségű élelmiszert sem.

A fentiekből nyilvánvaló a lakókörnyezeti statisztika fontossága. Ennek elle—

nére erről a területről a FAO szinte csak szórványos adatokkal rendelkezik. Ez különösen sajnálatos. hiszen a lakóter-ületi adatok nélkül nehezenzérzékelhető éppen-azoknak -a fejlődőországoknak élelmiszer—fogyasztásistatisztikája, ahol az

éhség-súlyos gondot—okoz a kormányzatnak.

A- PAGE-STATlSZTIKAI TEVÉKENYSÉGE * f'. __, 915

- HÁNYAN ÉHEZNEK?

.Ezzelvel is érkeztünk utolsó témánkhoz, az éhezők számának becsléséhez. Ezt

az adatot a FAOa Világélelmezési Helyzetjelentés (World Food Survey) c. soro—

zatban.teszi közzé. Az első jelentés már 1946—ban napvilágot látott, a legutóbbi (ötödik) pedig 1985-ben jelent meg. és egy tízéves időszakról számol be (az 1969—

1971 és.-'l979—1981 közötti adatokat hasonlítja össze).

Az...,éhséget" természetesen nem lehet közvetlenül mérni. ezért olyan definí—

ciót kell,.alkotni. amelyet egyfelől a tömegkommuníkáció, a népszerű értelmezés elfogadhaz éhezés egyenértékeseként, másfelől azonban tudományosan is megfe—

lelő vésstatisztikai módszerekkel közelíthető. A tömegkommunikáció szerepét azért kell itt, hangsúlyozni, mert a fejlett országok humanitárius szervezeteinek nagy szerepe .van az éhezés elleni világméretű küzdelemben, és a propaganda igényli ezeket az adatokat. Az éhezők helyett a FAO az ,,alultóplált" népesség (under- nourished population) létszámát igyekszik becsülni. Az 5. Világélelmezési Hely-

zetjelentés kétféle közelítést alkalmaz (A és B változat), és a fejlődő országok-

ban,,összesen található alultáplált népesség számát így állapítja meg.

Az alultáplált népesség becsült száma a fejlődő országokban

§ Az 1969—1971. l; Az 1979—1981.

(531333) l években

l millió fő ! százalék millió fő ' százalék

A . . l "325 l 19 335 l 15

B . . _, § ..472 l 28 494 1 23

' l l

Eszerint 'az _,.éhezők_" száma némileg'emelkedett ugyan. de a népesség szá—

mánál csekélyebb mértékben, ezért arányuk csökkent a hetvenes években. Termé- szetesen világrészek és országcsoportok szerint jóval változatosabb a tendencia.

A becslés módszerének részletes leírását a kiadvány módszertani függeléke tar- talmazza. E helyen csupán egy — sokatwvitatott —- becslésre kivánunk rámutatni.

Ez az energiaszükséglet megállapítása, amelyre természetesen szükség van ah-

hoz, hágy az alultápláltak számát valamilyen módon közelítsük.

Á táplálkozástudomány képviselői egyetértenek abban. hogy a szükséglet egyén'i, és függ a nemtől, azréletkortól, a testsúlytól, a fizikai tevékenységtől. va- lamint más tényezőktől (például nőknél a terhességtől, szoptatástól). Az sem vitás -— mert a tapasztalat is azt mutatja —, hagy még a fentiek szerinti homogén cso—

portokon belül is mutatkozik szóródás.1 Abban azonban már eltérnek a vélemé- nyek, hogy a szóródást mi okozza. és hogyan kell azt értelmezni.

A hagyományos iskola szerint a szóródás egyének között mutatkozik, jórészt genetikai jellegű, tehát a táplálékban elfogyasztott energiát az egyes emberek szervezete eltérő .,hatékonysággal" hasznosítja.2 Az öröklött meghatározottság annyit jelent. hogy adott egyén energiaszükséglete adott életkor és életvitel mel—

lett állandó. A szükségletnél több vagy kevesebb energia bevitele táplálék formá-

lA klsérletekne'l alkalmazott mérés egysége a Basal Metabolic Rate (BMR). vagyis a szervezet fenn- tartására forditott energia mennyisége fekvő testhelyzetben (de ébren). normál szobahőmérsékleten. az utolsó étkezés után 12—15 órával.

aBiológiai értelemben az energia átalakításáról van szó, melyet az emberi sejtekben jelen levő adenozin—trifoszfát (ATP) közvetít. Eközben bizonyos hőveszteség is fellép.

68

916 DR. PARNICZKY: A FAO STATISZTIKA! TEVÉKENYSÉGE

jában a testsúly és (vagy) a testszövetek össz etételének megváltozásával jár együtt

(fogyás vagy hízás, illetve zsírszövetek leépülése vagy gyarapodása).

Egy újabb elmélet szerint azonban a szóródás egy adott személynél is meg—- figyelhető. időben lejátszódó sztochasztikus folyamat. E tan képviselői elismerik ugyan a genetikai okot (elsősorban etnikai vonatkozásban), de sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az időben lejátszódó alkalmazkodásnak. Szerintük ugyanis bizonyos határokon belül az emberi szervezet képes a metabolikus áta—

lakitás hatékonyságát szabályozni (a hőveszteséget csökkenteni vagy növelni). E tartományon belül semmilyen testsúly- vagy szöveti összetételváltozás nem lép fel akkor, ha a szokásos élelmiszeradag növekszikvagy csökken. ..Éhezésről", azaz nem kielégítő energiabevitelről tehát csak akkor lehet beszélni. ha az elfogyasz—

tott élelmiszer energiatartalma a ,.biztonsági sáv" alsó határát is túllépte. A FAO—

becslés A változata tulajdonképpen ezt a szabályozási elméletet veszi figyelembe, mig a B változat a hagyományos állandó szükségletből indul ki.

A fenti probléma csupán egy a sok közül. amellyel az ..éhezést" becslő sta- tisztikus találkozik. Hiszen legalább ennyi gondot okoz az adatok hiánya. illetve pontatlansága. Ezért a Világélelmezési Helyzetjelentés statisztikai módszertani szempontból talán extrém példa. mégis úgy vélem. érdekes illusztrációt nyújt a

FAO statisztikai munkájának megítéléséhez.

TÁRGYSZÓ : Nemzetközi szervezet.

PESIOME

Ouepx npeAcraamier coőoü Hecxonbxo nepepaőorannsiű aapuam Aounana, n—po-m—

TaHHOI'O 20 max 1987 róna Ha aaceAaHuu Ctamcmuecxoű cneuuanbnoü rpynnu Bem-apc—

Koro 3xonommecxoro oőtuec'raa non zarni-senem ,,Cxonsxo uenoeex rononaer a Mupe?

ABTOp paCCMai-puaaer ycnoami coaaaumi npvoaonsc'rsei—moű " censcuoxoanűcrseuuoü opranuaaum OOH (GDAO) " ee nearenbnocn. Ocoőoe aHuMai-me oöpamaer Ha cvamcm- uecnyio paóoty STOf—l opranuaauun, a rom uucne Ha CTBTHCTuKY nHTBHKH.

SU MMARY

The study is a slightly modified version of the lecture entitled .,How many people are starving in the world?" given at the meeting of the Statisticol Section of the Hungarian Economic Society on 20 May 1987.

The author reviews the conditions of establishing the Food and Agriculture Organi—

zation of the United Nations (FAO) and reports on its activity. He Iays emphasis on the statistical activity of FAO, first of all on nutritlonol statistics.