A Statisztikatörténeti Szakcsoport XXII. Vándorülése

92 ^SZEMLE

A STATISZTIKATÖRTÉNETI SZAKCSOPORT XXll. VÁNDORULESE

DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ

A 650 éves Gyöngyös városa adott ott—

hont ebben az évben a Statisztikatörténeti Szakcsoport XXll. vándorülésének. melyre a Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának és a Társaság Heves megyei szervezetének rendezésében szep- tember 18—20-án került sor. A színhely ki- választása — mint évek óta -— most is tuda- tos volt. hiszen a cél éppen az, hogy a sta- tisztika múltját és a történelmet együtt vizs- gálva vegyük számba az ország egy-egy tá- jának és az e tájat formáló embernek a statisztika egészében néha elvesző történe- tét.

A jubiláló Gyöngyöst üdvözölte megnyitó beszédében Barta Barnabás is. az MTA De- mográfiai Bizottságának elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese a nyitó—

ülésen. A nyítóülés elnökségében rajta ki- vül helyet foglalt dr. Kiss Albert kandidátus.

egyetemi tanár. a Központi Statisztikai Hi- vatal elnökhelyettese, dr. Ollé Lajos kandi- dátus, tanszékvezető egyetemi tanár. a Ma- gyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának elnöke, Puskás Sándor, a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igaz—

gatóságának igazgatója, a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének elnöke, Asztalos Miklós, az MSZMP Heves megyei bizottságának osztályvezetője, Szek- szius Mihály, az MSZMP Gyöngyös városi bizottságának titkára, valamint a megnyitó- ülés előadói.

Barta Barnabás megnyitójóban hangsú- lyozta, hogy a statisztikatörténeti vándor—

ülések jó lehetőséget kínálnak arra, hogy mai helyzetünket és statisztikánkat a múlt ismeretének birtokában tekinthessük át. A múlt számos jó példát kinál számunkra és a cél nem is a 100 év előtti statisztikákkal történő közvetlen összehasonlítás. hanem azoknak a módszereknek a felidézése.

amelyeknek segitségével a korabeli statisz- tikák a gyorsaság és a komplex elemzési mód tekintetében nemzetközi elismerést vív- tak ki. Külön öröm, hogy az utóbbi idő—

szakban a statisztikatörténeti vándorülések előadóinak körében üdvözölhetünk más szakterületen dolgozó kutatókat is, hiszen mai ismereteink gyökereinek kutatása közös feladatunk.

A megnyitáülés első előadója dr. Tir De- zső, Gyöngyös város Tanácsának elnöke volt.

aki ,,Gyöngyős város lakosságának életkö- rülményei" cimen tartott előadást. Kiemelte azokat a gazdaságföldrajzi és közigazga- tási jellemzőket. amelyek Gyöngyös lakói—

nak helyzetét sokban meghatározzák. Avá-

ros jelentős fejlesztési eredményeket mond- hat magáénak az 1970-es években. Ezek az eredmények egyformán érintik a város kü- lönböző intézményeit, az egészségügyieket és a kulturálisakat csak úgy, mint az akta- tási jellegűeket. Mindezek hatására a vá- ros népessége megnőtt és növekszik. Az 1981.

évi 37000 fővel szemben a 2000-re prog- nosztizált lélekszám 47 000 fő. A város tehát jelentős vanzáskörzet és ennek nem utolsó—

sorban az is oka. hogy a lakosság jövedel- mi helyzete jónak mondható. Ezt jelzi töb—

bek között a betétállomány növekedésének az országos adatokhoz viszonyított magas aránya is. De a város lakóinak vásárlóked- ve is nagy. hiszen a lakossági hitelállomány kiemelkedően magas. az országos átlag 2.5- szerese.

A lakosság életkörülményeinek igen fon- tos meghatározója a fogyasztás. Ennek egyik nagyon lényeges eleme a boltokkal való ellátottság. E tekintetben nincs Gyön- gyösnek szégyenkezni valója. (Erről a ván- dorülés résztvevői a városban sétálva ma- guk is meggyőződhettek.) Előadásának vé- gén Tir Dezső részletesen foglalkozott még a lakáshelyzettel is. amely ma nemcsak Gyöngyös, hanem az ország minden terü- letén az életkörülmények és az életmód egyik legfontosabb meghatározójává vált.

Mit is jelent 650 év egy magyar város történetében? Ezt villantotta fel előadásá- ban (,.Sorsfordulák Gyöngyös város történe- tében") dr. Sereg József, a gyöngyösi Vak Bottyán Szakközépiskola nevelési felügyelő- je. A sorsfordulók a város fejlődését vagy lökésszerűen előre vitték, vagy akár hosszú évtizedekre is megakasztották. Az előadás 1334-től -— amikor Károly Róbert a városnak alapítólevelet adományozott — vette sorra azokat a történelmi dátumokat, amelyeket a város krónikásai feljegyzésre méltónak talál—

tak. Az előadás így bepillantást nyújtott egy olyan magyar város történetébe, amely az alapítást követő gyors ütemű fejlődést köve- tően elszenvedte (: központi hatalom és a feudális oligarchiák csatározásait. Mohács után a török hódoltsági városok könnyűnek nem mondható életét élte. és aktiv részese volt a Rákóczi szabadságharcnak. (itt te—

mették el Vak Bottyánt is.) 1828-ban a vá- rosnak már 1917 háztartása volt. A reform- kori mozgalmakba is bekapcsolódott Gyön- gyös, olyan gondolkodókat indítva útjára, mint Bugát Pál, Bajza József, Török Ignác.

Az előadás nyomon követte ezután a város történetének alakulását egészen a felszaba-

dulásig.

SZEMLE

93

A nyitóülés utolsó előadója Szabó Jolán, az egri Dobó istván Vármúzeum múzeoló- gusa volt. Előadása ,.Gyöngyös város ma- gisztrátusai és bírái a XVll—XlX. század—

ban" a városi magisztrátus történetének sajátos vonásait mutatta be. Gyöngyös a török kiűzetésétól 1848-ig kiváltságokkal rendelkező mezőváros volt, korlátozott ön- kormányzattal. A városigazgatás szerkezete a hasonló vonásokhoz képest eltérő meg- oldásokkal is bírt. A legősibb forma, a városi közgyűlés szinte mindvégig fennál- lott, bár vezető szerepét a XVIII. századra elveszitette. A tényleges irányítás a tanács kezébe került. Gyöngyösön két tanács mű- ködött egyidejűleg eltérő funkciókkal, mint más mezővárosokban. Az egyik tanács fel- adata az igazságszolgáltatás. a bíráskodás volt. a másiké az egyéb igazgatási teendők ellátása. A tanács létszáma. összetétele a történelem folyamán természetesen válto- zott. De változott a város közigazgatásának szervezete más módon is. A XVlll. század közepén megjelennek a különböző .,fertá- lyok". kerületek. Ekkor a tisztségviselők szá- ma is bővült, funkcióik egyre élesebben vál- tak el egymástól. A városi közigazgatási funkciók megosztásának gyöngyösi sajátos- sága a két biró tevékenységének éles el- válása. Ugyancsak érdekes és jellemző ké- pet mutatott a városi választások történe- te, ezek lebonyolításának. jellegének válto- 1050.

Szeptember 18—án délután kezdődött a vándorülés első munkaülése, amelynek el- nöke dr. Ollé Lajos kandidátus, a Marx Ká—

roly Közgazdaságtudományi Egyetem tan- székvezető egyetemi tanára, a Magyar Köz—

gazdasági Társaság Statisztikai Szakosztá—

lyának elnöke volt. Az első előadó. dr. Si-

pos Béla kandidátus, a Janus Pannonius Tudományegyetem docense ,.A Heller Far- kas iskola" címmel tartott előadást. Az elő- adás nyitó gondolata az volt. hogy hazánk- ban 0 felszabadulást követő több mint 30 éven át, az árelőrejelzések vállalati szintű kérdéseivel keveset foglalkoztak. Feledésbe merültek (: Heller Farkas (1877—1958) pro- fesszor körül kialakult közgazdaságtudo- mányi iskola (Andreich Ienő, Kádas Kál- mán, Theiss Ede és mások) konjuktúraelem- zési és prognosztizálási. árelméleti és piaci kutatásai. Heller Farkas nevét sajnos már több közgazdász generáció sem ismeri,an- nak ellenére. hogy évtizedekig oktatója és művelője volt a közgazdaságtannak. Hel—

ler Farkas 45 önálló könyvet publi- kált, melynek 20 százaléka idegen nyelve- ken (német. angol, svéd, finn) is megje- lent ezen kívül a Közgazdasági Szemle szerkesztője volt negyedszázadon át. Az

előadás nem lexikális ismereteket kívánt

az árelmélet terén elért eredményei össze- foglalását. Az előadó bemutatta a Heller Farkas professzor körül kialakult közgazda- ságtudományi iskolát és annak főbb ered-

ményeit.

A munkaülés ipartörténeti ,.blokk"-jának első előadója dr. Faragó Tamás, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat för- téneti Statisztikai Kutató Csoportjának ve- zetője volt. Előadása címe: .,Kísérlet Buda és környéke kézműipari szerkezetének fel—

vázolására a XVI". század elején." A török uralom után a visszafoglalt területek gazdasági életének helyreállítása óriási fel- adatot jelentett a magyar ipar számára. E munkában fontos szerep hárult afalusi kéz- művesiparra, melyet eddig a kutatás - első- sorban módszertani nehézségek, illetve szemléleti problémák miatt — nem értékelt kellőképpen. A szétszórt forrásokat perem—

lyukkártyás technikával működő adatbázis- ba összegyűjtve sikerült a falusi kézműves- iparról. illetve a falu és a város viszonyá—

ról az alábbi, sok tekintetben újszerű meg—

állapítósokat tenni.

!. A vizsgált területen mind létszámát. mind dif- ferenciáltságát tekintve a falusi kézművesipar lénye- gesen fejlettebb volt az eddig ismertnél. Az iparági struktúra bonyolultságának szinvonala azonban csak több település együttes vizsgálata esetében állapítható meg. mivel ez speciális táji munkameg- osztás formájában jelenik meg.

2. A különböző etnikumokhoz tartozó lakosság között jelentős differenciák voltak az ipari termékek házi előállítása, illetve a szakképzett iparostól va- ló megvásárlása mértékében. Az önmagát minden téren. így iparcikkekkel is teljeskörűen ellátó pa- rasztgazdaság létezésének feltételezése azonban té- vedés,

3. Az adatok alapján a város és falu közötti tor- galom kisebbnek tűnik az eddig feltételezettnél. A falun nem található iparcikkek. vagy a mezővárosi kézművesek műhelyeiből kerültek ki. vagy import- termékek voltak. A városi iparosok nem elsősorban a környező falvak lakóinak. hanem a város önta- gyasztására. a felsőbb rétegek, illetve a távolsági kereskedelem számára termeltek.

4. Az ország újjáépítésében az eddig feltétele- zettnél lényegesen nagyobb fontosságot kell tulaj- donitani a falusi kézművességnek. ezen belül a nagyszámú külföldről bevándorolt lparosnak.

Ezt követően Varga László kandidátus.

az MSZMP KB Társadalomtudományi inté- zetének tudományos főmunkatársa ,.Az ál- lami ipartámogatás a dualizmus korában"

cimmel tartott előadást. Az állami ipartó- mogatás törvényes szabályozása elsősorban Közép- és Kelet-Európában terjedt el, sőt kimondottan magyar ..találmány" volt.

llyen törvényes szabályozásra Magyaror- szágon először már 1881-ben sor került. és 1907-ig még három alkalommal alkottak tör- vényt az ipar támogatására. Az 1881-es tör—

vény jelentőségét létrejötte adja. hiszen ez volt az első ilyen jellegű törvényalkotás a világon. Ennek alapján nyolc év alatt közel 200 iparvállalat részesült valamilyen formá-

ban állami támogatásban.

94

Az 1890—ben megszületett második ipar- támogatási törvény már tudatos iparfejlesz- tési koncepció eredménye volt. A két illeté- kes miniszter. Baross Gábor és Wekerle Sándor a behozatali statisztikát vette ola-

pul, és ennek alapján határozta meg a tá- mogatandó vállalatok körét. Ez nyiltan pá—

rosult azzal az elképzeléssel. hogy az álla- mi iparpolitika egyik kiemelt célja a közös vámterület kompenzálása volt. Érthető, hogy már a törvényjavaslat heves osztrák ellen—

állásba ütközött, és végül az uralkodó köz- belépésére csak kompromisszumos megol- dással jöhetett létre a törvény. (Tíz év alatt több mint 400 vállalatnak ítélték meg az állami kedvezményeket.)

A harmadik lpartámogatási törvény (1899) már alapvetően más körülmények között szü- letett, mint két elődje. Egyrészt megrendült az osztrák—magyar gazdasági viszony (ki-

egyezési válság). másrészt a kormánypoliti-

kában egyre inkább uralkodóvá váltak az agrárius vonások. A törvény nem lépett túl a két korábbin, ami önmagában visszalépést

eredményezett.

A negyedik törvény már a koaliciós kor- mány terméke volt 1906—1907-ben. Új kon- cepció jegyében született és nagyrészt arra volt hivatott. hogy leplezze. hogy a kar- mány elállt választási lgéretétől, az önálló vámterület megvalósításától. A koncepció ennek megfelelően szédületes távlatokat igért. így például tíz év alatt 438 új ipar—

vállalat alapítását. A kormány hatalmas összegeket szánt a program megvalósitásá- ra. amely — minthogy alapvetően hamis koncepciót tükrözött — messze nem hozta meg a várt eredményeket.

A dohánygyártás statisztikájának történe- tét dolgozta fel Halkovics László, az Orszá- gos Anyag- és Árhivatal osztályvezetője (,,A dohánygyártás statisztikája 194549").

Az előadás a több mint 100 éves múltra visszatekintő dohánygyártási statisztika be-

mutatását azzal kezdte. hogy ismertette a dohány elterjedését Magyarországon. Kitért az előadás arra is, hogy a dohánytermele's adatai hogyan jelentek meg a leíró statisz- tikusok munkáiban és az egyéb források- ban. A dohánygyártás kialakulása Magyar- országon a múlt század közepén kezdődött és 1867-lg tartott az első fejlődési szakasz.

Fordulópontot jelentett az önálló magyar dohányegyedárúság létrehozatala. A gyár- tás és forgalmazás fejlődését a századfor- dulóig o dohányegyedárűság központligaz- gatóságának statisztikái jól tükrözték. A dohánygyártás statisztikájában nagy előre—

lépést jelentett az 1898—as nagyipari adat—

felvétel. amelynek dohánygyártási fejezete is volt. A dohánygyártás és -értékesités ada- tait a Központi Statisztikai Hivatal kiadvá-

nyai a múlt század végétől közlik.

SZEMLE

A Statisztikatörténeti Vándorülés az előző évek jól bevált gyakorlata nyomán most is munkaülést szentelt egy olyan témának. a pénzügyeknek. amely a mai gazdaságpoli- tika figyelmének is a középpontjában áll.

Idén a második nap délelőttjén került sor erre a munkaülésre, amely témájául a ma- gyar pénzügyi helyzet múltbeli alakulásának vizsgálatát választotta. Ezen a munkaülésen Juhász Jánosné, a Központi Statisztikai Hi- vatal főosztályvezetője elnökölt. és négy előadás hangzott el. Egy előadás a kiegye- zés utáni pénzügyi helyzet egyik érdekes te- rületét dolgozta fel, három előadás a két vi- lágháború közötti pénzügyi viszonyokat ele- mezte.

Dr. Kövér György, a Marx Károly Köz- gazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa ,,Mobilbankok Magyarországon a kiegyezés után" cimmel tartott előadást.

A crédit mobilier tipusú bankintézmények osztrák közvetítéssel jutottak el Magyaror- szágra. Elsősorban a vasútépítéssel és az ipar- vállalatok alapításával kapcsolatos érték- papírok kibocsátásával foglalkoztak. A ki- egyezést megelőző időben a bécsi Credit- anstalt üzemeltetett fiókot Pesten (1858- 1870). A kiegyezés után már nem a filiálé.

hanem új intézetek megteremtése jelentette a tőkepiac ..honosítását". Az előadás az e korszak felívelő szakaszában alapított mobil- bankok sorsán mutatta be az intézmény—

rendszer ,.modernizáciáját". Az előadó azt vizsgálta, hogy melyek voltak e bankok (Magyar Általános Hitelbank —- 1867. Angol—

Magyar Bank — 1868. Francia—Magyar Bank

— 1869.) megteremtésének azonos és eltérő vonásai. Jól jellemzi e bankokat a legna—

gyobb részvénybirtokosok összetétele. a ban- kok ,.nacionáléja". Ugyancsak fontos a sa- ját- és idegen tőke arányának vizsgálata, amelynek segitségével kívánt az előadó fényt deriteni az óriásbonkok létproblémáira. Vé- gül az értékpapírkészlet cimletenkénti elem—

zésével mutatta be a bankok fő tevékeny- ségi körét.

Ezt követően három olyan előadás hong—

zott el, amely nagyjából azonos történelmi kort — a két világháború közötti időszakot

— és azonos témakört. a magyar pénzügyi.

fizetési problémákat vizsgált. Az azonossá- gok mellett ugyanakkor jelentős különbsé- gek voltak az egyes események megitélésé—

ben, a megközelítés módjában. Ily módon e három előadás egymással vitatkozva. egy—

mást egészítette ki.

Az első előadást ..Az első világháború utáni pénzügyi helyzet és az államadós- ság" cimmel dr. Horváth Róbert kandidá—

tus, a József Attila Tudományegyetem tan- székvezető egyetemi tanára tartotta. A ma- gyar pénzügyi válság. amely 1929 és 1932 között bontakozott ki. gyökereit tekintve az

SZEMLE

95

első világháború utáni stabilizáció megol- dására vezethető vissza. Legsúlyosabb vesz- teséget nem a jóvátétel. hanem a területek elcsatolása, az osztrák—magyar államadós—

ság 46 százalékának átvétele, illetve a tri- anoni békekötés összes többi gazdasági kö- vetkezménye jelentette. Súlyos következmé- nyekkel járt az is. hogy a Népszövetség ré- széről nyújtott stabilizációs célú kölcsönből, amelynek nettó összege 253 millió arany- korona volt. csupán 40 milliót forditottak valóban stabilizációs célokra. A fennmaradó összegeket beruházásokra használta fel a kormány, ezeket a beruházásokat azonban nem minősíthetjük produktívaknak.

Az új pénz, a pengő bevezetését követő- en új eladósodási folyamat indult el. 1932- re az állami. illetve állami jellegű adóssá- gok volumene 1.8 milliárd pengőt tett ki. a magángazdaságok adósságai 2.1 milliárdot.

Ha figyelembe vesszük. hogy az ország nemzeti jövedelme 1931-1932-ben 3.9 milli- árd pengő volt. akkor képet kapunk ennek az adósságnak a tényleges méreteiről. Ezt az eladósodási folyamatot csak újfajta gaz- daságpolitikával lehetett volna megállítani.

Erre azonban a magyar uralkodó osztály, a magyar finánctőke nem volt képes.

A magyar pénzügyi politika vizsgálata a válság körülményei között lehetőséget nyúj- tott a konkrét események megismertetésén túl arra is. hogy információkat kapjunk az államadósság kezelésének különféle isko- láiról. a fizetésimérleg-elmélet felhasználha- tóságáról.

Ezt követően dr. Pécsi Vera. az MTA Kö- zép—kelet-európai Kutatási Központjának tu- dományos munkatársa a két világháború közötti pénzügypolitikáról tartott előadást (..Pénzügypolitika az 1930-es években").

Előadásának középpontjában az állt. ho- gyan volt kénytelen a Magyar Nemzeti Bank a megalakulásakor rögzített alapelveit fel- adni. Ezek az alapelvek a következők vol- tak: az autonómia. az államtól való füg- getlenség. a pénz értékállandőságának biz—

tosítása. a belföldi tőkeképződés támoga- tása. a hitelszervezet épségének megóvása.

A pénzügyi stabilizáció megteremtése után a ma yar gazdasági életben súlyos finan—

szirozasi problémák jelentkeztek. Nagyon magas hitelezési kamatszinvonal alakult ki.

de a hitelek felvétele nem csökkent.

Az 1920-as évek második felében nagy—

mértékben nőtt a külföldi tőke behozatala.

A visszafizetések lehetőségét a produktív befektetés hozta volna meg. A külföldi tőke legnagyobb része azonban árúhitel formá- jában került az országba. Végső soron a pénzformában beáramló kölcsönök is a be- hozatalt nővelték. A kereslet árfelhajtó ho-

tású volt. az inflációtól való félelem növel-

reskedelem cserearányal. A gazdasági vi- lágválság alatt és után a Magyar Nemzeti Bank helyzete alapvetően megváltozott.

Csökkent a külföldi pénzfelvételi lehetőség.

Bár a Bank látszólag kitűnően prosperált, a válság hatásait kiküszöbölni nem tudta.

1933-ra a különböző tartozások rendezé- sére a Magyar Nemzeti Bank módosította az alapszabályt és hitelt nyújtott az állam—

nak. 1933-tól, az akkor egyszerinek tekin- tett fedezetlen hitelnyújtástól kezdődően megindult a hiányzó tőkék pénzkibocsátás—

sal való pótlása. Ez a folyamat 1938—tál gyorsult fel. A ..győri program" fedezetére a Magyar Nemzeti Bank ismét az alapsza- bály módosítással élt. Ezt követően az 1939.

évi honvédelmi törvényben a kormány tel—

jes körű felhatalmazást kapott hitelek fel- vételére. A kincstár 1939 és 1944 között bruttó értékben 16 milliárd pengőt megha- ladó kölcsönt vett igénybe, amelyet bank- jegykibocsótással fedezett. (Ennek egy ré- sze közvetlenül a német háborús kiadáso- kat fedezte.) Ezzel a Magyar Nemzeti Bank alapításakor lefektetett másik fontos alap—

elv is semmivé lett.

A kor pénzügyi. fizetési problémáit elem- ző harmadik előadást Ferber Katalin, az MTA Történelemtudományi intézetének tu—

dományos munkatársa tartotta. Előadásá- nak címe .,A gazdasági válság kitörése és a magyar fizetési problémák" volt. Előadása a magyar kormány 1931-es kölcsönakciájá- val foglalkozott.

A magyar parlament 1930-ban 500 millió pengő kölcsön felvételére hatalmazta fel a kormányt. A kölcsön célja infrastrukturális beruházások finanszírozása volt. Az első részletet. 87 millió pengőt. rövid lejáratú hitel formájában 1930 végén sikerült fel- venni. Ezt a kormány a deklarált céllal szemben a költségvetési deficit finansziro- zására forditotta. Erre az időszakra az ál- lami pénzkészlet teljesen kimerült. A Ma- gyar Nemzeti Bank helyzete 1931 közepére kritikussá vált. Nagy nehézségek árán sike- rült újabb 10 millió dolláros kölcsönt fel- venni a Nemzetközi Fizetések Bankjától.

A folyósítás feltételei igen szigorúak voltak.

Igy a magyar kormánynak felhatalmazást kellett kapnia a rendkívüli gazdasági intéz- kedések keresztülvitelére. a pénzügyminisz- ternek távoznia kellett stb. A Magyar Nem—

zeti Bank 1931 nyarára gyakorlatilag teljes csődhelyzetbe került. A moratóriumot igen nagy nehézségek árán sikerült csak elhárí—

tan .

A vándorüle's harmadik munkaülésén dr.

Kovacsics József, az állam- és jogtudomány doktora, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elnökölt.

Az első előadást dr. Csehák István. a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat

96

igazgatója tartotta. Az előadás a magyar biztositósügy történetét dolgozta fel: ..A magyar biztosításügy történetéből" cimen.

Az _első Magyar Általános Biztosító Társa—

ságot 1857-ben alapította Lévay Henrik a magyar közélet számos kiemelkedő szemé- lyiségével együttműködve. Fáy András ha- landósági táblát is készített (1854), és ké—

sőbb Fényes Elek is. Ebben a vonatkozás- ban külön érdekességgel bir Fáy András és Fényes Elek szerepe a magyar biztosítás- ügy létrehozásában és fejlesztésében.

Az Első Magyar Biztosító Társaság több mint 90 évig, egészen az államosításig mű- ködött. Ebből az első 50 évet sikeres üzlet- menet jellemezte. A Társaság a legnagyobb biztositó volt. de ugyanakkor több hazai és külföldi biztosító társaság működött az ar- szágban. 1949-től a biztosítás állami mano- pólium lett. Ez volt a kötelező biztosítás korszaka, amely 1957-ig tartott. 1957-től a fejlődés ugrásszerű, amely összefüggött az életszivonal emelkedésével. A fejlődést az sem akadályozta, hogy az állami vállalatok

biztosítása 1968-tól megszűnt.

A következő előadás témája a külkeres- kedelmi statisztika 100 évének egy szaka- szát ölelte fel. Az előadó Varga Imre, a KSH osztályvezető-helyettese volt. aki ..A külkereskedelmi statisztika 100 éve" cimen tartott előadást. Az előadó kutatási ered—

ményeinek közlését az 1970-ben Keszthelyen tartott Vlll. Vándorülésen kezdte el. majd 1983—ban a Debrecenben tartott XX. Ván- dorülésen az első világháború kitöréséig fog-

lalta össze. most beszámolóját a külkereske- delmi statisztika első világháború utáni (1948-ig tartó) korszakának ismertetésével folytatta.

A gazdasági élet konszolidálódása után a Monarchia idejéből származó törvényeket mind a vámeljárás. mind pedig a külkeres- kedelmi statisztika rendszerére vonatkozóan új jogszabályok váltották fel. Az új rendel- kezések nyomán természetesen változott a külkereskedelmi statisztika is. A külkereske—

delmi áruforgalom összetételének statiszti- kai vizsgálata ebben az időben a vámtari- fán alapult, amely az árukat részletes, cikk- elem mélységig diffenencia'lt nómenklatúra keretében rendszerezte, A Magyar Statisz—

tikai Közlemények új sorozatában megje- lent külkereskedelmi évkönyvek ezen, túl- menően a forgalomban előforduló árukat termékcsoportok. illetve ágazatok szerint is tartalmazták. Az előadás ezután a korszak külkereskedelmének néhány fontosabb jel- legzetességével foglalkozott. így a külkeres- kedelem jelentőségével, a magyar export értékcsökkenésével.

Külön kitért az előadás — és így szoro- san kapcsolódott az előző munkaülés té- máihoz —, a gazdasági válság okozta válto-

SZEMLE

zásokra. A válság szűkítette azokat a hitel- lehetőségeket, amelyeka húszas évek beha——

zatali többletét lehetővé tették. Aharminms évek elejétől kezdve a magyar külkereske- delmi mérleg előbb kismértékű, később -- különösen a második világháború éveiben

— jelentősebb kiviteli többlettel zárult, Magyarország a trianoni békeszerződés utáni években elsősorban a szomszédos or- szágokkal építette ki külkereskedelmi kap—

csolatait. A magyar—német kereskedelmi kapcsolatok a harmincas években vóltakje- lentőssé és a forgalom úgyfakozódott, majd vált meghatározóvá, ahogy a nácizmus a be- folyását hazánkban kiterjesztette. 1945 után a gazdasági élet rendkívül gyors ütemben regenerálódott. a külkereskedelmi forgalom értéke 1946 és 1948 között kereken ötszö- rösére emelkedett. Az 1948. évi forgalom volumene az 1938. évinek mintegy felét tette ki.

Az ülésszak harmadik előadója dr. Vavrá István kandidátus. az Igazságügyi Minisz- térium osztályvezetője volt. Előadása ..A bűnözés alakulása és a kriminálstatisztika módszertani problémái" címmel betekintést nyújtott a bűnözés magyarország alakulásá- ba és foglalkozott a kriminálstatisztikában használatos fogalmakkal és a módszertani kérdésekkel. Ezen belül külön tárgyalta a jogszabályváltozások statisztikai adatgyűjté- si rendszere gyakorolt hatását. Rámutatott arra, hogy milyen mértékben módosítják e- zek a változások a bűnözésről alkotott ké- pünket akkor is. ha maga a jelenség nem változott. Az előadó kiemelte e változások hatását az idősorok alakulására.

A vándorülés harmadik napján megtar- tott negyedik munkaülés elnöke dr. Horváth Róbert kandidátus, a József Attila Tudo—

mányegyetem tanszékvezető egyetemi ta- nára volt.

Az első előadó dr. Nemeske'ri lános

kandidátus, c. egyetemi tanár, a KSH Né—

pességtudományi Kutató Intézetének tudo- mányos tanácsadója volt, és ..Az lvádi izo- lótum kutatásának összefoglalása" cimmel

tartotta meg előadását. *

A második előadást Bárány Lajos, a KSH osztályvezető-helyettese tartotta. Előadósá—

nak címe: ..A fővárosi agglomeráció népes- sége és népmozgalma a századfordulótól Nagy—Budapest kialakulásáig" volt. Kis- Budapest és környéke — a későbbi perem- kerületek — iparasodása főleg a századfor- duló táján vált lendületessé és ez a fejlő- dés kisebb megtorpanásokkal tartott atár- gyalt időszakban. Az iparfejlesztés szokat—

lanul nagymértékű népességfeilődést ered- ményezett.A második világháború azonban visszavetette a népesség gyarapodását. Bu- dapest népessége 1900és 1941, között mintegy

SZEMLE

97

60 százalékkal. 1165 000 főre gyarapodott, s ennek 34 százaléka volt ipari népesség.

A környékre — a későbbi peremkerületekbe

— szinte özönlött a népesség, és számuk négy évtized alatt több mint négyszeresére nőtt (1900-ban 129000 fő. 1941-ben 542000 fő.

ebből az ipari népesség 52 százalék).Atá- volabbi környéken - a mai agglomerációs övezetben - a népességszám 1941-ben 217000 fő volt. több mint kétszerese az 1900.

évinek. Az agglomeráció területén élt 1941—

ben az ország népességének több mint 20 százaléka. A második világháborús esemé—

nyek. az elvándorlások és a természetes fogyás következtében 1949-ben azonban közel 128000—rel volt kevesebb az agg- lomeráció népessége, mint 1941-ben. Ennek ellenére az agglomeráció területén élők száma (1796000) a közigazgatási Nagy- Budapest létrejöttekor majdnem kétszerese volt az 1900. évinek. Ezt a lendületes né- pességfejlődést — természetesen -- elsősor—

ban a vidékről odaköltözések eredményez- ték. A mai peremkerületek jelentős mérték- ben gyarapodtak a fővárosból való kiköltö- zések útján is. A természetes szaporodás viszonylagos súlyaa népesség gyarapodásá—

ban nagyobb volt a várost körülvevő agg- lomerációs övezetben, mint a fővárosban.

Az élveszületési és halálozási nyers arány—

számok alakulásából arra lehet következ- tetni,hogy a belső agglomerációs övezetre.

a későbbi peremkerületekre már a század első évtizedeiben is jelentős befolyássaivolt a fővárossal való szomszédság.

Dr. Urbán Károly, a KSH osztályvezetője előadását a mezőgazdasági árrendszer vál- tozásáról és ennek statisztikájáról tartotta meg. A forint 1946. augusztus 1-én történt bevezetését követően a mezőgazdaságban úgynevezett hármas árrendszer alakult ki.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy me- zőgazdasági termékeknek egyidejűleg egy- mástól alapvetően különböző ára volt. Ezek a következők: kötelező beszolgáltotási ár (adó-, elvonó jellegű ár, mely igen alacsony volt. mélyen az önköltség alatt). az állami szobadfelvásárlási ár ésaszabadpiaci ár. A mezőgazdasági árrendszer második szaka- szának tekinthető a kötelező beszolgáltatás megszüntetését követő új felvásárlási rend- szerben kialakított árrendszer. Megszüntek a beadási árak. új felvásárlási árakat ala- kítottak ki. Emellett a szabadpiaci árak to- vábbra is érvényesültek. Két piacformában bonyolódott le a termékforgalom. de meg- határozó volt az állami felvásárlási ár.

amely színvonalában alacsony volt. (Erre mutatott rá az abban az időben a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal által publikált tár- sadalmi ráfordításokat tükröző árrendszer—

számítás.) Uj szakaszként jellemezhetők azok a változások, amelyeket a gazdaság—

7 Statisztikai Szemle

irányítás új rendszerében a mezőgazdaság- ban már 1966-tál bevezettek. és az árak te- kintetében a korábbiaknál kedvezőbb hely- zetet eredményeztek. Tőbbcsatornás értéke- sítési rendszernek is minősítik ezt az új korszakot, mely lényegében ma is érvény- ben van. Új árformák bevezetésére is sor került, nagyobb teret biztosítottak egyes esetekben a szabad megállapodáson ala—

puló áraknak. A statisztika mindhárom sza—

kaszban figyelemmel kísérte az árak ala—

kulását. A szervezett statisztikai számbavé—

tel i958-tól kezdődött. Az akkor kialakitott kérdőív kiállta az idők próbáját, több mint negyed százada változatlan. Szervezett piac—

statisztikát a termelői árakról 1966 tava- szán épitettt ki a Hivatal.

Dr. Mádai Lajos, az Országos Közegész- ségügyi lntézet ny. tudományos osztályve- zetője ..Dr. Szél Tivadar életműve és helye a statisztika történetében" címmel tartotta meg előadását. Dr. Szél (Saile) Tivadar. az első magyar hivatásos orvosstatisztikus, (:

hazai statisztika történetében a XX. század első felében új korszakot nyitott meg. A Központi Statisztikai Hivatal szolgálatába 1919-ben lépett és elsősorban az egészség—

ügyi. az orvosi statisztikát és a demográiiát művelte, de gazdagította műveivel a statisz—

tika történetét és módszertanát is, sőt a gaz- daságstatísztíka és :: társadalomstatisztika területén is hozzájárult több jeles könyvével e tudományágak fejlődéséhez. Életművé- nek kiemelkedő jelentőségű gyakorlati te—

vékenysége a Betegségek és Balesetek Nemzetközi Osztályozásának fejlesztése. E nómenklatúra IV., V. és Vl. revíziója során (1929-ben. 1930-ban és 1948-ban) a Nép—

szövetség. majd az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) párizsi ülésein képviselte Magyarországot, ahol is jo- vaslataival nagy elismerést váltott ki.

Szél Tivadar dolgozta ki 1933-ban az új magyar rákstatisztikai felvétel módszereit.

különös tekintettel a szövettani vizsgálatok eredményeire, a lokalizációkra és az aetio- lógiai tényezők összefüggéseinek vizsgála- tára. Nevéhez fűződik az első modern ha- zai halandósági táblák szerkesztése. A Nemzetközi Népességtudományi Unió tag- jaként 1931-ben Rómában. 1935-ben pedig Berlinben élénk visszhangot kiváltó előadá- sokat tartott a vérrokonság diszgenetikai hatásairól, illetve a rákstatisztika módszer- tani kérdéseiről. Száznegyven tudományos közleménye. könyve - közel hatezer olda- lon - került nyilvánosságra. Számos műve francia, angol, olasz. spanyol és román

nyelven is publikálásra került. A legfontosabb munkájával a Magyar Tudományos Akadé- mia. valamint a budapesti tudományegye- tem pályadiját is elnyerte. Szél Tivadar nemzetközi összehasonlitásban elemezte a

98 ^SZEMLE

házasságok, válások, a házassági termékeny- ség, az urbanizáció. a külső vándormozga—

lom törvényszerűségeit. Számos művében foglalkozott a szaporodási képesség társa—

dalmi és biológiai kérdéseivel. Nagy súlyt helyezett a módszertani ismeretek átadására.

kiemelkedő szerepe volt a matematikai sta- tisztika releváns eszközeinek a hazai szakiro- dalomban való meghonosításában. Kritikai- lag mutatott rá azokra a téves következteté- sekre. amelyek helytelenül alkalmazott sta—

tisztikai módszerekből keletkeztek.

A vándorülés utolsó előadását dr. Kápol- nai Iván, a KSH Könyvtár és Dokumentá- ciós Szolgálat ny. tudományos főmunka- társa tortotta. Előadása. .,Emlékezés Bél Mátyásra és Heves megyéről írt munká- jára" jól csengett egybea nyitóülés helyi té—

májú előadásaival. Bél Mátyás születésének 300. évfordulója alkalmával az előadás a magyarországi leíró statisztika korábbi.

számadatokat még nem használó szakaszá—

nak első és legnagyobb képviselőjére em- lékezett. Bél Mátyás mint a német eredetű polihisztor iskola legkiemelkedőbb magyar—

országi alakja a XVIII. század első felében több más tudomány (földrajz, történelem, társadalomrajz stb.) területén is maradan- dót alkotott. Az előadás vázolta életének főbb szakaszait. és tudományos munkássá- gának méltotásán kívül kitért sokoldalú gyakorlati tevékenységének néhány mozza—

natára is. Ezt követően vázlatosan bemu- tatta életének legnagyobb —— méreteiben szinte ma is egyedülálló — alkotását. a ,,Natitia Hungariae novae historico—geogra- phico" című. nagyobbrészt kéziratban ma- radt művét, amely a korabeli Magyarország földjének és népének, természeti és tár—

sadolmi—gazdasági viszonyainak egységes szerkezetű, sokoldalú történeti—földrajzi le-

írását adja megyénként s azon belül járá- sonkénti és településenkénti részletezésben.

Külön érdekességgel birt — az előadás helyéhez. Gyöngyös városhoz kapcsolódva -- a jeles országleiró munka Heves megyé- ről szóló anyaga főbb szerkezeti és tar- talmi elemeinek ismertetése, a magyar nyel- ven is kiadott megyeleíráshoz fűzött néhány észrevétel kíséretében. (Bél Mátyás életé- nek és munkásságának méltatását bőveb- ben lásd a Statisztikai Szemle 1984. évi 10.

számában, 1009—1018.old.)

A vándorülés előadásainak befejeztével dr. Csepinszuky Andor, (! KSH ny. osztályve- zetője. a Statisztikatörténeti Szakcsoport so- ros elnöke zárszavában röviden összegezte a XXII. Statisztikatörténeti Vándorülés leg- fontosabb mozzanatait. Ebben kiemelte az előadások lényegre összpontosító, gondos.

tartalmas színvonalát. Fontosnak tartotta.

hogy a fiatalok növekvő arányban vettek részt a munkában. Javasolta, hogy a jövő- ben még több lehetőséget kell adni—akár az előadások számának csökkentésével is

— a vitára. a résztvevők aktiv közreműködé- sére. Ugyancsak javasolta az előadások téziseinek előzetes szétosztását. amelyszin- tén segitséget jelentene a vita elmélyítésé—

hez. Az elnök a Szakcsoport nevében köszö—

netet mondott Gyöngyös város és Heves megye párt- és állami vezetőinek. valamint a KSH Heves megyei Igazgatósága munka- társainak a vándorülés megszervezéséért és sikeres lebonyolításáért.

Ezek után a Statisztikatörténeti Szakcso- port a következő évre megválasztotta el- nökségét. Ennek tagjai: dr. Csepinszky An- dor, dr. Faragó Tamás és dr. Harsányi László.